Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. augusztus 26-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. augusztus 26-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2010. évi tevékenységéről... 2 Tájékoztató a CT berendezés és a jótállási időszakot követő karbantartási szolgáltatás beszerzése tárgyában lefolytatott közbeszerzésről... 119 Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet kapacitás-átcsoportosításához való hozzájárulás 123 A DAOP 4.1.2/B-11 kódszámú Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése" címú pályázatra tekintettel az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet kapacitás-átcsoportosításához való hozzájárulás... 126 Tájékoztatás a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat. Erzsébet Kórház- Rendelőintézet, az Egészséges Vásárhely Program és a Magyar Rákellenes Liga együttműködésében, a Bristol-Myers Squibb Alapítványhoz benyújtott Komplex vastagbél és emlőrák gondozás Hódmezővásárhelyen című pályázatról... 132 Iskolahigiénés kérdések áttekintése a Hódmezővásárhelyen működő Iskolavédőnői Szolgálat 2010/2011. évi beszámolója és az Egészséges Vásárhely Program Irodájának helyzetértékelése alapján... 137

I/B kötet 2. oldal Iktatószám:./2011. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2010. évi tevékenységéről Az anyagot készítette: Dr. Kallai Árpád főigazgató Az anyagot látta: Előadók:..... Irodavezetők Aljegyzők Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: 2011.08.19 Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

I/B kötet 3. oldal Ikt.sz.:./2011. Tárgy: Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2010. évi tevékenységéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Dr. Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója elkészítette a Kórház 2010. évi tevékenységét bemutató beszámolóját. A beszámoló részletesen bemutatja a 2006-2010 közötti időszak működését. Jelen beszámoló azt hivatott bemutatni, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Kórháza milyen erőfeszítések árán volt képes talpon maradni, és változatlan színvonal mellett biztosítani az ellátásra szoruló lakosság egészségügyi ellátását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2011. augusztus 26. Tisztelettel: Lázár János polgármester

I/B kötet 4. oldal Ikt.sz.:./2011. Tárgy: Beszámoló az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2010. évi tevékenységéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, mint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat által fenntartott közintézmény működésének bemutatását tartalmazza a beterjesztett beszámoló. Részletesen ismertetjük a Kórház 2006-2010. évi teljesítményadatait, az intézet pénzügyi és gyógyszergazdálkodását, a humánerőforrás- és bérgazdálkodást, a tudományos tevékenységet, értékeljük a minőségfejlesztési munkánkat, összefoglalót készítettünk az EVP tevékenységéről. Információt nyújtunk a peres ügyek alakulásáról, a kommunikációs feladatainkról és az 1. számú mellékletben összefoglalót készítettünk a kórház 2010. évi médiamegjelenéseiről. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a kapcsolódó prezentációt megtekinteni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen! Hódmezővásárhely, 2011. augusztus 26. Tisztelettel: Dr. Kallai Árpád főigazgató

I/B kötet 5. oldal I. Vezetői összefoglaló Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet Hódmezővásárhely legfontosabb egészségügyi, illetve közszolgálati feladatokat ellátó intézménye; a kórház működése immár nemcsak a város történelmével, illetve az itt élők mindennapjaival forrt össze, de kulcsszerepet játszik a térségi lakosok ellátásában is intézményünk tisztában van a helyi foglalkoztatásban, valamint népegészségügyben betöltött kiemelt szerepével. A kórház az egészségügyi kormányzat által előidézett 2006-2010 közötti viharos időszakban is megőrizte működőképességét, és 2010 végére nemcsak sikerült stabilizálni az intézmény működését, de elkészült a kórház hosszú távú, a vásárhelyi egészségügy perspektíváját felvázoló fejlesztési koncepciója is. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet 2010-es teljesítményét a betegellátás vonatkozásában még mindig befolyásolták a 2006-2010 közötti egészségügyi kormányzat finanszírozást érintő intézkedései: ha országos összehasonlításban nézzük a változás mértékét, láthatjuk, hogy a 2007. évi drasztikus ágyszám csökkentés hatása folyamatosan sújtja kórházunkat. o 2010-ben kórházunk fekvőbeteg ellátásban 9 380, míg járóbeteg ellátásban 351 952 esetszámú ellátást nyújtott a számok a 2007. évi esetszám esés után folyamatos emelkedést mutatnak, de még mindig nem érik el a 2006-ban ellátottakét. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet éves bevételének legnagyobb részét a kórházban végzett gyógyító megelőző tevékenység OEP által finanszírozott díja teszi ki: 2010- ben a kórház pénzforgalmi bevétele meghaladta a 3,7 milliárd forintot, szemben az előző évi közel 2,7 milliárd forintos bevétellel a jelentős emelkedés meghatározó részét a 2007. évi ágyszám csökkentés miatt indított peres eljárás peren kívüli megegyezéséből befolyt 800 millió forintos kártalanítási összeg teszi ki, de jelentős az OEP bevétel növekedés is. A 2010-es összes OEP bevétel 55%-a a fekvőbeteg ellátás után folyt be. Az intézmény működési kiadásainak jelentős százalékát a gyógyszer vegyszer beszerzés, valamint az orvosszakmai fogyóanyagok, gyógyászati segédanyagok beszerzésének költsége jelenti. A kórház bérköltség és járulékkiadásai 2010-ben a működési kiadások 42%-át (2006-ben ez az arány 61%-os volt), a dologi kiadások pedig 57%-át tették ki. A kórház összkiadásai 2010-ben meghaladták a 3,8 milliárd forintot. A gyógyszer költségvetési előirányzat kórházunkban az elmúlt öt év adatainak ismeretében az összköltségvetés mintegy 5-6%-ában realizálódott. A kórházban a humánerőforrás létszáma az elmúlt hat évben 41,5%-kal, 745-ről 436- ra csökkent. A struktúraátalakítás és a kényszerű létszámcsökkentés az intézmény teljes személyi állományát arányosan sújtotta, bár a legdrasztikusabb visszaesés a fizikai dolgozók körében figyelhető meg. Ez a leépítéseken túl, az egyes ellátó egységek kiszervezésének a következménye. Problémát jelent az ápolók pótlása, de már rövidtávon gondot jelenthet a sürgősségi osztály szakdolgozói létszámának biztosítása.

I/B kötet 6. oldal o A magyar egészségügyi ellátórendszer évek óta jelentős emberi erőforráshiánnyal küzd. Az öregedő társadalomban az egészségügyi dolgozók is öregszenek; az orvosok esetében az összlétszám több mint fele, 50,5%-a 50 év feletti. Ebben a munkakörben az utánpótlást nagyon megnehezíti a kifelé irányuló migráció. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet elvégezte az intézmény minőségértékelését is: o A járóbeteg ellátást igénybevevők olyannyira elégedettek voltak a kórház szolgáltatásaival, hogy 80%-uk akkor is az Erzsébet Kórház Rendelőintézet szolgáltatásait választaná, ha más választási lehetősége is lenne. o A fekvőbeteg ellátás értékelésekor a válaszadók 86%-a úgy nyilatkozott, hogy biztosított volt a gyógyuláshoz szükséges nyugalom és 92%-uk újabb kórházi kezelés esetén is intézetünket választaná. o Az egynapos sebészet tekintetében az osztály működését 100%-osan jól szervezettnek tartják a betegek, s a válaszadók mindegyike intézetünket választaná a jövőben esetlegesen felmerülő újabb beavatkozás szükségessége esetén. o A Központi Laboratórium értékelésekor a válaszadók 92%-ának nem volt kellemetlensége a mintavétel (vérvétel, vizelet stb.) során, 94%-uk újabb vizsgálat esetén is a laboratóriumot választaná. Az Erzsébet Kórház Rendelőintézet felelősségbiztosítója a vizsgált időszakban az előterjesztett kártérítési igények mintegy 10,17%-át volt csak kénytelen megfizetni, és ezen összeg után a kórház csupán az őt terhelő önrészt, amely jelenleg 10%. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 októberében fogadta el a kórház hosszú távú fejlesztési koncepcióját, amely meghatározza a vásárhelyi egészségügy következő évtizedeit. A dokumentumot külső szakértők és a kórház dolgozóinak bevonásával, valamint az önkormányzat együttműködésével készítette el az intézmény. Az Egészséges Vásárhely Program 2010-ben azt tekintette alapfeladatának, hogy a meglévő programelemeket fenntartva, illetve továbbfejlesztve biztosítsa elfogadottságát a városi lakosság körében, emellett szakmai rendezvényekkel és továbbképzésekkel javítsa országos egészségszakmai pozícióját. Kórházunk az ember és betegközpontú ellátásszervezésen túlmenően kiemelt figyelmet fordít a lakossági kapcsolattartásra, valamint a kórház működésével kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátására.

I/B kötet 7. oldal II. A betegellátás teljesítményadatainak értékelése 1. A teljesítmény alakulása a teljesítményegységek vonatkozásában Ahhoz, hogy a vizsgált 2006-2010-es időszak finanszírozásának változását jól érthető módon be tudjuk mutatni, vissza kell kicsit nyúlnunk az időben. 2004. január 1-től a teljesítményeket visszafogó és ennek következtében az egészségügyi szolgáltatók bevételét csökkentő jogszabályok kerültek folyamatosan bevezetésre a magyar egészségügyre jellemző teljesítményelvű finanszírozásban. 2004. január 1-től bevezették a teljesítményvolumen korlátos finanszírozást. Ennek értelmében az OEP minden intézetre meghatározott egy súlyszám keretet a fekvőbeteg ellátásban, a járóbeteg szakellátásban pedig egy német pont keretet. Bázisul a 2003-as év teljesítményét tették meg. Ezt a teljesítmény tömeget kívánták finanszírozni az éppen érvényben lévő alapdíjjal (Ft/súlyszám és Ft/német pont). A tárgyhónapra elszámolható teljesítmény mennyisége felett jelentett további teljesítményt 60, 30 és 10%-os degressziós összeggel finanszírozták, de minden jelentett teljesítmény után realizált az intézet valamekkora bevételt. A 2004 áprilisától életbe lépett 98%-os teljesítménykorlát miatt azonban végül a 2003-as bázis év teljesítményének 98%-a lett a teljes összegű finanszírozás volumenkorlátja 2004-ben. Ez a szabályozás, illetve a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátásában foganatosított elszámolhatósági és besorolási szabályváltozások nem tudták megállítani a teljesítmény növekedést és a kasszakiáramlást országos szinten, ezért a 2006. július 1-én eltörölték a degresszív finanszírozást. Ennek értelmében a volumenkorlátban meghatározott teljesítménykereten fölül megvalósuló teljesítményeket egyáltalán nem finanszírozta a biztosító, az ezen teljesítményekre realizálható bevétel 0 Ft. 2006. év második felében tovább rontotta a képet, hogy július 1-i hatályba lépéssel megjelent a 9/1993. NM rendelet módosítása is, amely a 2005. és 2006. évi kódkarbantartások hatását volt hívatott érvényesíteni oly módon, hogy egy, az intézetek számára nem nyilvánossá tett algoritmus szerint a HBCs-kben és hozzárendelt súlyszámaikban beállott változások miatt az intézet által elérhető súlyszám korlátot lecsökkentették. A finanszírozott keret csökkentésével párhuzamosan nem emelték az alapdíjat, azaz az egy súlyszámra fizetett Ft értéket, így az elérhető bevétel egyértelműen csökkent. A járóbeteg ellátásban elérhető bevételeket is lecsökkentették, mivel bevezették az ún. 5 perces szabályt. Ennek értelmében egy szakrendelésen az OEP szerződésben szereplő havi óraszám*12 beteget lehet ellátni, illetve maximum ennyi beteg ellátását finanszírozta a biztosító. Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére, az egészségügyi intézmények működését segítő támogatásokhoz szükséges előirányzat átcsoportosításról szóló 2164/2006. (IX. 20.) Korm. határozat alapján kiírt pályázat alapján lehetőség nyílt a fekvőbeteg ágyszámok szolgáltató által kezdeményezett módosítására. Mind a kihasználatlan ágyak leadására, mind az aktív ágyak krónikus rehabilitációs ággyá való konvertálására mód nyílt kompenzációs díj elnyerése mellett. Ennek keretében kórházunk 29 aktív ágy krónikus ággyá történő konvertálásával pályázott; a pályázat pozitív elbírálásban részesült. A pályázat eredményének kihirdetése előtt napvilágot látott az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. tv. Ennek folyományaként az 5851-1/2007-1000MIN. számú határozat 2007. április 1. hatállyal az Erzsébet Kórház Rendelőintézet összes finanszírozott betegágyának számát 430-ról 344-re, aktív ágyainak számát 315 ágyról 116

I/B kötet 8. oldal ágyra csökkentette. Mindez az aktív ágyak számát illetően a Dél-alföldi Régióban és országosan is egyedülálló módon 63%-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. Elmondható, hogy a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézet a 2007. évi struktúraváltás által leginkább érintett szolgáltatók közé tartozott. A drasztikus ágyszám csökkentés után továbbra is többször hajtottak végre a bevételi lehetőségeket csökkentő változtatásokat mind a fekvőbeteg, mind a járóbeteg ellátásban. Ezt részben visszanormálással, részben a Szabálykönyvekben megjelenített elszámolhatósági szabályok bővítésével érte el a pénztár. Ezek a technikák nem jelentettek elégséges megtakarítást az OEP kasszákban, melyek volumenét csökkentették is a világgazdasági válságra hivatkozva. A fenntarthatóság (mármint az OEP kasszáké) érdekében 2009. április 1-től bevezetésre került az EMAFT-os (előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény) finanszírozási technika. Ennek keretében az aktív fekvő és a járóbeteg ellátásban is a korábban már a laboratóriumok elszámolásában használt módon számolták el a teljesítményeket. Ezen új forráskivonási technika során a teljesítmény előre kiközölt részét egy előre meghatározott alapdíjjal (150 eft/súlyszám, 1,6 Ft/pont), míg az e fölötti részt a kasszában aktuálisan lévő pénz által engedett lebegő díjjal fizették ki. Az EMAFT volumenszámításánál használt bázis a szolgáltatók által 2008. évben jelentett és elszámoltnak minősített teljesítmény lett. Ezzel a finanszírozási technikával szinte minden egészségügyi szolgáltató bevétele csökkent. A kis EMAFT-ú intézetek jellemzően a kisméretű, nem súlyponti kórházak jártak a legrosszabbul. A szolgáltatók fokozódó ellenállása és nyomásgyakorlása után 2009 novemberétől visszaállították a teljesítményvolumen korlátos finanszírozást. A TVK meghatározását összekötötték egy HBCS revízióval és visszanormálással, melynek következtében az intézetek TVK-ja jellemzően csökkent a 2008. évhez viszonyítva. Tovább árnyalja a képet, hogy az alapdíjakat lecsökkentették 146 000 Ft/súlyszámra a fekvőbeteg ellátásban és 1,46 Ft/pont értékre a járóbeteg ellátásban. Ennek következtében a 2010-es finanszírozási évben az intézetek OEP bevétele nagy valószínűséggel alatta maradt a 2008. évinek. A krónikus fekvőbeteg ellátás bevételtermelő képessége is csökkent a 2010. évben. A 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet módosításával érvénybe léptették a rehabilitációs szakmai kollégium által korábban már kialakított szigorú besorolási rendet, mely a humánerőforrás meglétéhez köti a kiemelt rehabilitációs szorzók finanszírozási szerződésben való érvényesíthetőségét. A krónikus osztályra felvett betegek ellátása során csak az első három hónapban volt érvényesíthető a korábbi bevételt biztosító 1,2-es szakmai szorzó. Az ápolás második 3 hónapjában a szorzó 1, a hetedik hónaptól 0,75, 1 évnél hosszabb ápolás esetén 0,5-ra csökkent. Az alábbi tábla az ápolás hosszának megfelelő bevételi képességet mutatja 1 krónikus ágy tekintetében az ápolási idő hosszától függően: szorzó napi bevétel 1. - 3. hó 1,2 6 720 4. - 6. hó 1 5 600 7. - 12. hó 0,75 4 200 1 év után 0,5 2 800

I/B kötet 9. oldal Látható, hogy azon krónikus osztályok bevétele csökkent jelentősen, amelyeken jellemzően hosszú ideig ápolják a betegeket. Ezen összefoglaló után nézzük kórházunk teljesítmény mutatóinak változását! A táblázatok egy részébe azért kerültek bele a 2003. és 2004. finanszírozási év adatai, mert ennek az egész időszaknak a bázisa a 2003-as finanszírozási év teljesítménye. A járóbeteg ellátás teljesítményvolumen korlátait áttekintve láthatjuk, hogy folyamatosan emelkedett a finanszírozottan ellátható német pontszám éves mennyisége. 2009-ben a TVK értéke a II. félév speciális EMAFT alapú finanszírozása miatt alacsonyabb. JÁRÓ TELJESÍTMÉNYVOLUMEN-KORLÁT 2003-2010 Intézményi TVK pontszám Eltérés a 2003-as bázis évtől Eltérés országos átlagtól 2003. 292 119 372 100% 0% 2004. 223 479 640 77% -1% 2005. 305 473 613 105% 2% 2006. 330 483 918 113% -2% 2007. 347 185 528 119% -1% 2008. 405 199 013 139% 16% 2009. 362 297 191 124% 19% 2010. 469 810 376 161% 49% Járó intézményi TVK 2003-2010 500 000 000 400 000 000 300 000 000 200 000 000 100 000 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. A 2010-es évre elért jelentős emelkedés azon kórházpolitika pozitív következménye, hogy kórházunk nem fogta vissza a járóbeteg ellátást a TVK adta keretekre hivatkozva. Ugyanis 2006-ban az augusztusi és a decemberi kasszamaradvány szétosztásnál már megjelent az az OEP gondolkodásmód, hogy a tényleges teljesítmény szolgáljon az elbírálás alapjául. Mind az EMAFT 2009 II. félévére való meghatározása, mind a 2010-es finanszírozási év volumenkorlátjának meghatározása egyértelműen hátrányosan érintette azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tettek meg mindent a járóbetegek ellátására, járóbeteg óraszámaik kihasználására, és visszafogták teljesítményüket az alacsony TVK-ra hivatkozva.

I/B kötet 10. oldal Járó TVK eltérés a 2003-as bázis évtől 2003-2010 200% 139% 161% 150% 100% 105% 113% 119% 124% 100% 77% 50% 0% 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Láthatjuk, hogy a járóbeteg TVK növekedése nem csak az intézet szintjén jelentős, hanem országos összehasonlításban is. 2010. évben az országos növekedési átlaghoz képest 49%-kal nagyobb a növekedési arány kórházunkban a járóbeteg ellátás volumenkorlátja tekintetében. Járó TVK eltérés az országos átlagtól 2003-2010 60% 50% 40% 49% 30% 20% 16% 19% 10% 0% -10% 0% -1% 2% -2% -1% 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Az aktív fekvőbeteg ellátás tekintetében sajnos nem ez a helyzet. FEKVŐ TELJESÍTMÉNYVOLUMEN-KORLÁT 2003-2010 Intézményi TVK súlyszám Eltérés a 2003-as bázis évtől Eltérés országos átlagtól 2003. 13 096 100% 0% 2004. 8 666 66% -4% 2005. 11 335 87% -9% 2006. 10 798 82% -13% 2007. 7 098 54% -29% 2008. 5 140 39% -42% 2009. 4 500 34% -38% 2010. 4 768 36% -42%

I/B kötet 11. oldal Fekvő intézményi TVK 2003-2010 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. A finanszírozás változását bemutató összefoglalóban leírtak miatt az aktív fekvőbeteg ellátásra kapott finanszírozott teljesítmény egyre kisebb kórházunkban. 2010-ben látható egy kismértékű emelkedés. Az új egészségügyi kormányzat kísérletet tett a keretek új alapokon történő meghatározására, melyben az egyik szempont a 2007. évi ágyszám csökkentés aránya volt. Ez azonban a nagyon alacsony jelenlegi aktív ágyszám miatt csak ekkora emelkedést eredményezett. Fekvő TVK eltérés a 2003-as bázis évtől 2003-2010 100% 100% 87% 82% 80% 66% 54% 60% 39% 34% 36% 40% 20% 0% 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Ha országos összehasonlításban nézzük a változás mértékét, láthatjuk, hogy a 2007. évi drasztikus ágyszám csökkentés hatása folyamatosan sújtja kórházunkat.

I/B kötet 12. oldal Fekvő TVK eltérés az országos átlagtól 2003-2010 0% -5% -10% -15% -20% 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 0% -4% -9% -13% -25% -30% -35% -29% -40% -45% -38% -42% -42% Az Országos Egészségbiztosító Pénztár adta teljesítménykorlátok és lehetőségek után nézzük kórházunk tényleges teljesítményét a 2006-2010-es időszakban! Elsőként a kórházunkban ellátott betegek számát mutatjuk be a fekvő és járóbeteg ellátásban. FEKVŐ- ÉS JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS ESETSZÁMAI 2006-2010 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. FEKVŐ ELLÁTÁS 14 119 9 723 9 830 9 662 9 380 Ebből: Aktív ellátás 12 405 7 310 7 197 6 969 6 752 Krónikus ellátás 1 714 2 413 2 633 2 693 2 628 JÁRÓ ELLÁTÁS 428 705 317 952 346 239 358 890 351 952 Ebből: Laboratóriumi vizsgálat 84 697 73 424 77 455 82 720 88 580 Diagnosztika 116 935 98 847 117 986 132 258 120 844 Egyéb 227 073 145 681 150 798 143 912 142 528 A járóbeteg ellátás tekintetében látható, hogy a 2007. évi esetszám esés után folyamatosan nőtt az esetszám, de nem éri el a 2006. évben ellátottakét. Ennek oka részben a csökkenő lakosságszám, részben pedig a megszűnt fekvőbeteg osztályokhoz kapcsolódó, kényszerűségből máshová irányuló betegforgalom.

I/B kötet 13. oldal Járóbeteg-ellátás esetszámai 2006-2010 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 Egyéb Diagnosztika Laboratóriumi vizsgálat 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Az alábbi ábrán látható, hogy a járóbeteg ellátás legnagyobb része a klasszikus szakrendelésekhez kapcsolódik, de igen magas a diagnosztikai és a laboratóriumi vizsgálatok aránya is. Járóbeteg-ellátás esetszámai 2006-2010 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 Laboratóriumi vizsgálat Egyéb Diagnosztika 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Az alábbi táblázat a laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatok további bontását mutatja. DIAGNOSZTIKA ESETSZÁMOK 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Röntgendiagnosztika 17 691 14 110 24 870 28 596 16 756 Mammográfia 1 260 1 246 2 743 4 080 2 778 CT 6 597 3 886 2 637 4 593 2 810 Ultrahang 9 546 7 755 8 118 8 091 7 802 Labordiagnosztika 69 804 61 681 66 766 72 836 77 557 Patológia 8 221 7 142 9 873 11 304 10 537 Transzfúziológia 3 816 3 027 2 979 2 758 2 604 Összesen 116 935 98 847 117 986 132 258 120 844

I/B kötet 14. oldal Látható, hogy a laboratóriumi vizsgálatok után a hagyományos röntgen diagnosztika és az ultrahangellátás teszi ki a vizsgálatok jelentős részét, de nagyon jelentős a pathológiai szövettani és cytológiai vizsgálatok szerepe is. Diagnosztikai vizsgálatok esetszámai 2006-2010 2010. Transzfúziológia 2009. Patológia Labordiagnosztika 2008. Ultrahang 2007. CT Mammográfia 2006. Röntgendiagnosztika 0 20 000 40 000 60 000 80 000 A tényleges 2010. évi esetszámok és a megoszlási arányok láthatóak az alábbi két diagramon: Járóbeteg-ellátás esetszámai 2010 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 142 528 120 844 88 580 Laboratóriumi vizsgálat Diagnosztika Egyéb

I/B kötet 15. oldal Diagnosztikai vizsgálatok esetszámai 2010 90 000 80 000 77 557 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 16 756 10 000 2 778 2 810 7 802 0 Röntgendiagnosztika Mammográfia CT Ultrahang Labordiagnosztika 10 537 2 604 Patológia Transzfúziológia A fekvőbeteg osztályokon ellátott esetek számát vizsgálva látszik, hogy egy 2007. évi jelentős esetszám csökkenés után közel állandó az ellátott esetszám. FEKVŐBETEG -ELLÁTÁS ESETSZÁMAI 2006-2010 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. FEKVŐ ELLÁTÁS 14 119 9 723 9 830 9 662 9 380 Ebből: Aktív ellátás 12 405 7 310 7 197 6 969 6 752 Krónikus ellátás 1 714 2 413 2 633 2 693 2 628 Az aktív osztályokon ellátott betegek számában 2007. évben van egy nagy visszaesés, ami a 63%-os aktív ágyszám csökkentés következménye, majd kis mértékben tovább csökken az ellátott esetszám.

I/B kötet 16. oldal Fekvőbeteg-ellátás esetszámai 2006-2010 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Krónikus ellátás Aktív ellátás A krónikus ágyakon, az ágyak számának növekedésével együtt 2007-ben jelentkezett egy nagyarányú növekedés, majd 2008-tól az ellátottak száma közel azonos. A két ellátási forma összehasonlítása nem pontos pusztán az esetszámok alapján. A krónikus ellátásra (Krónikus osztály, rehabilitációs osztályok, Ápolási osztály) jellemző a jóval hosszabb ellátási idő. ÁPOLÁSI NAPOK SZÁMA 2006-2010 Aktív ápolási nap Krónikus ápolási nap 2006. 82 227 33 532 2007. 43 760 46 374 2008. 39 421 55 616 2009. 38 827 56 903 2010. 36 437 55 522 Látható, hogy az aktív ágyak számának lecsökkenése után az aktív ápolási napok folyamatos csökkenése mellett a krónikus ágyakon megnőtt az ellátott napok száma.

I/B kötet 17. oldal Ápolási napok 2006-2010 2010. 36 437 55 522 2009. 38 827 56 903 2008. 2007. 39 421 55 616 43 760 46 374 Aktív ápolási nap Krónikus ápolási nap 2006. 82 227 33 532 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2010-ben az összes ellátott eset 72%-a (9 380 fő, 6 752 beteg) aktív osztályon feküdt. Ugyanakkor az összes finanszírozott ápolási nap 60%-a a krónikus fekvőbeteg ellátásban valósult meg. Aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás esetszámainak megoszlása 2010 28% 72% Aktív ellátás Krónikus ellátás

I/B kötet 18. oldal Ápolási napok megoszlása 2010-ben 40% 60% Aktív ápolási nap Krónikus ápolási nap Az egyes fekvőbeteg osztályok esetszámát az alábbi táblázat tartalmazza a vizsgált időszakban: FEKVŐBETEG-ELLÁTÁS ESETSZÁMAI 2006-2010 KÖZÖTT 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. AKTÍV ÁPOLÁSOK Csecsemő és Gyermekgyógyászat 992 1013 910 826 730 Fül-Orr-Gégészet 738 129 Szemészet 1031 195 Bőrgyógyászat 211 53 Onkológia 729 526 647 739 530 Reumatológia 1155 462 398 417 428 Intenzív Betegellátás 193 154 176 159 149 Patológia Szentes 153 200 253 Patológia 344 244 194 237 237 Egynapos Sebészet 30 41 18 22 Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat 234 556 488 441 Egynapos Fül-Orr-Gégészet 10 44 32 41 Egynapos Szemészet 213 380 389 501 Egynapos Urológia 4 8 2 1 Belgyógyászat-Ideggyógyászat 3084 1881 1864 1692 1715 Sebészet-Szülészet-Nőgyógyászat 3927 2161 1825 1768 1703 KRÓNIKUS ÁPOLÁSOK Ápolási Osztály 88 189 186 175 Krónikus Belgyógyászat 194 538 533 588 609 Belgyógyászati Rehabilitáció 233 58 172 181 62 Mozgásszervi Rehabilitáció 1287 1729 1739 1738 1782

I/B kötet 19. oldal A 2010-ben ellátott esetszámok osztályok közötti megoszlását az alábbi két grafikon mutatja be aktív és krónikus osztályos bontásban: 2000 Aktív fekvő osztályokon ellátott esetszámok 2010 1715 1703 1500 1000 730 500 0 530 428 149 253 237 22 441 41 501 1 Sebészet-Szülészet- Nőgyógyászat Belgyógyászat- Ideggyógyászat Egynapos Urológia Egynapos Szemészet Egynapos Fül-Orr- Gégészet Egynapos Szülészet- Nőgyógyászat Egynapos Sebészet Patológia Patológia Szentes Intenzív Betegellátás Reumatológia Onkológia Csecsemő és Gyermekgyógyászat Krónikus fekvőbeteg osztályokon ellátott esetszámok 2010 2000 1782 1500 1000 609 500 175 62 0 Ápolási Osztály Krónikus Belgyógyászat Belgyógyászati Rehabilitáció Mozgásszervi Rehabilitáció

I/B kötet 20. oldal Aktív fekvőbeteg ellátásban a bevétel alapja a súlyszám. Látható, hogy a 2007. évi ágyszám csökkentés és a bevezető részben leírt finanszírozási változások következményeként a teljesítet súlyszám összeg csökkent. Súlyszámok 2006-2010 között 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Az aktív fekvőbeteg osztályok súlyszám teljesítményét az alábbi tábla tartalmazza. FEKVŐBETEG-ELLÁTÁS SÚLYSZÁMAI 2006-2010 KÖZÖTT 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. AKTÍV ÁPOLÁSOK Csecsemő és Gyermekgyógyászat 669 665 562 495 396 Fül-Orr-Gégészet 495 87 Szemészet 840 187 Bőrgyógyászat 241 63 Onkológia 590 449 479 534 374 Reumatológia 1 251 514 450 479 477 Intenzív Betegellátás 904 666 694 724 598 Patológia Szentes 42 55 70 Patológia 95 67 53 65 65 Egynapos Sebészet 11 17 8 9 Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat 57 133 108 97 Egynapos Fül-Orr-Gégészet 5 24 16 18 Egynapos Szemészet 167 304 299 366 Egynapos Urológia 3 5 1 1 Belgyógyászat-Ideggyógyászat 2 883 1 603 1 575 1 423 1 394 Sebészet-Szülészet-Nőgyógyászat 3 462 1 858 1 644 1 553 1 402 Összesen 11 429 6 401 5 982 5 760 5 266

I/B kötet 21. oldal A 2007. évben sajnálatos módon megszűnt kórházunkban a Fül-orr-gégészet, Szemészet és Bőrgyógyászat osztály. Az OEP a fekvőbeteg osztályokon elhaltak boncolását súlyszámban finanszírozza, így ez a teljesítmény ebben a csoportban jelenik meg. A táblázat tartalmának grafikus megjelenítése látható az alábbi ábrán: Súlyszámok alakulása 2006-2010 között 2010. 2009. 2008. 2007. Sebészet-Szülészet-Nőgy ógyászat Belgy ógy ászat-ideggy ógyászat Egynapos Urológia Egynapos Szemészet Egynapos Fül-Orr-Gégészet Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat Egynapos Sebészet Patológia Patológia Szentes Intenzív Betegellátás Reumatológia Onkológia Bőrgyógyászat Szemészet Fül-Orr-Gégészet Csecsemő és Gyermekgyógyászat 2006. 0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 A 2010. évben visszaigazolt 5 266 súlyszám osztályok közötti megoszlását az alábbi grafikon mutatja:

I/B kötet 22. oldal 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 Súlyszámok alakulása 2010-ben Egynapos Sebészet Patológia Patológia Szentes Intenzív Betegellátás Reumatológia Onkológia Csecsemő és Gyermekgyógyászat Sebészet-Szülészet-Nőgyógyászat Belgyógyászat-Ideggyógyászat Egynapos Urológia Egynapos Szemészet Egynapos Fül-Orr-Gégészet Egynapos Szülészet-Nőgyógyászat 2. A teljesítmény alakulása monetáris vonatkozásban Egy egészségügyi szolgáltató OEP által folyósított bevételét nemcsak az adott ellátási formára jellemző teljesítményegység (súlyszám, német pont, ápolási nap) mennyisége, hanem az ehhez jogszabályban kihirdetett aktuális forintérték is meghatározza. A járóbeteg és fekvőbeteg alapdíjak időbeni változását az alábbi tábla tartalmazza: JÁRÓ ÉS AKTÍV FEKVŐ ALAPDÍJAK 2006-2010 Változás időpontja Ft/pont Ft/súlyszám 2006. február 1,36 136000 2007. április 1,46 146000 2009. április 1,6 150000 2009. november 1,46 146000 2010. november 1,5 150000 A krónikus ágyak szakmai szorzóinak és a hozzájuk tartozó Ft/ápolási nap díjainak változását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

I/B kötet 23. oldal KRÓNIKUS FEKVŐ ALAPDÍJAK 2006-2010 Ft/krónikus nap Változás időpontja Minden szorzóra 1x 1,2x 1,4x 1,5x 1,7x 3,3x 3,6x 2006. február 4 115 - - - - - - - 2006. július - 4 900 4 900-5 300-5 300-2007. április - 5 200 5 200-5 600-5 600-2007. május - 5 200 5 200 5 200 5 600-5 600-2007. december - 5 200 5 200 5 200 5 600 5 600 5 600 5 600 2008. január 5 600 - - - - - - - Megnéztük, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az érvényben lévő alapdíj és az adott hónapban intézetre jellemző Ft/német pont érték. Az intézeti érték kiszámítása: (TVK*érvényes alapdíj) / (TVK+TVK-n fölüli teljesítmény pontban). Ebből következően, ha egy intézet a TVK-val megegyező mennyiséget vagy az alatt teljesít, akkor az intézeti Ft/pont értéke megegyezik az országos alapdíjjal. Ha az intézet OEP által visszaigazolt (elismert) teljesítménye magasabb a volumenkorlátnál, úgy az intézetre abban a hónapban jellemző Ft/német pont érték kisebb mint az országos alapdíj. Az országos és az intézeti alapdíj alakulását, illetve ennek grafikus ábrázolását az alábbiakban láthatjuk: FORINT/JÁRÓ PONT Év Típus JAN FEBR MÁRC ÁPR MÁJ JÚN JÚL AUG SZEPT OKT NOV DEC 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Országos 1,34 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 Intézményi 1,10 1,08 1,07 1,11 0,99 1,06 0,95 0,98 0,80 0,89 0,93 1,05 Országos 1,36 1,36 1,36 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 Intézményi 0,94 1,21 1,34 1,45 1,44 1,45 1,44 1,44 1,45 0,98 1,03 1,13 Országos 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 Intézményi 1,00 1,01 1,14 1,03 1,08 1,00 1,05 1,46 1,46 0,77 0,84 0,83 Országos 1,46 1,46 1,46 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 1,46 1,46 Intézményi 0,80 0,80 0,87 1,12 1,10 1,06 1,11 1,01 1,07 1,20 1,17 1,21 Országos 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,46 1,50 1,50 Intézményi 1,09 1,20 1,17 1,29 1,33 1,24 1,46 1,31 1,32 1,38 1,32 1,50 Láthatjuk, hogy kórházunk járóbeteg teljesítménye a vizsgált időszakban csak néhány hónapban nem haladta meg a rendelkezésre álló TVK-t.