TARTALO M M U TAT Ó Maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezése a Játékvár Óvodában a 2008/2009-es nevelési évben. 2. Móra Ferenc Városi Könyvtár kérelme. 3. III. Béla Szakképző Iskola és Kollégiumának Alapító Okirat módosítása. 4. Alapító okiratok módosításainak egységes szerkezetben történő elfogadása. 5. SZOI Pedagógiai programjának jóváhagyása. 6. Kistérségi Közoktatási fejlesztési és esélyegyenlőségi terv. 7. Társulási megállapodásának módosítása. 8. MSD Magyarország Kft. megkeresése. 9. Támogatási szerződés jóváhagyása. 10. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat. 11. Karácsony Határok Nélkül 2008. 12. Petíció.(május 1-jei és augusztus 20-i kirakodó vásár helyszíneivel szemben. 13. Turisztikai termékfejlesztés pályázata. 14. Strandsportágak infrastrukturális pályázat önerő kiegészítése. 15. Szilárd burkolatú önkormányzati tulajdonú utak burkolat felújítására pályázat módosított költségvetés.(teut 2008.) 16.A forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére pályázat benyújtása. 17.Beszámoló a Chiron projekt- görögországi záró konferenciájáról. Testvérvárosi kapcsolatra felkérés. 18.A közterületek használatáról, rendjéről, illetve a közterület bontásáról szóló rendelet módosítása. 19.GYSEV Zrt. vasúti átjáró megszüntetési kérelme. 20. Beszámoló a két ülés között történt fontosabb eseményekről és a l lejárt határidejű határozatokról. 21..Tájékoztató az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről. 22.Tájékozató az Oktatási intézmények helyzetéről a 2008/2009. tanévkezdés előtt. 23. Beszámoló az Idegenforgalmi Intézkedési Terv II. Programjának végrehajtásáról. 1.
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezése a Játékvár Óvodában a 2008/2009-es nevelési évben Tisztelt Képviselő-testület! A Játékvár Óvoda Szentgotthárd vezetője a melléklet kérelemmel fordul a fenntartó felé. (1.sz. melléklet) A Szentgotthárd Kossuth L. u. 14. sz. alatti székhely óvodában 11 csoportban, a 260 férőhelyen 266 gyermeket tartanak nyilván. A gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető döntött a szülők, a nevelők véleményének illetve az intézmény szakmai alapdokumentumának figyelembe vételével. A 2008/2009-es nevelési év indításakor a székhely óvoda 3 csoportjában a szlovén és a német nemzetiségi, és a III. kiscsoportban az engedélyezett 25 fős maximális létszámot 1-1 fővel meghaladja a csoportlétszám. Az óvodavezető kéri a fenntartót, hogy a maximális létszámtól való eltérést e két csoportban engedélyezze. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102.. (2) bek. c) pontja szerint a fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. Ugyanezen jogszabály 3.számú mellékletének 7. pontja szerint az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. Az óvodavezető kérelme minden tekintetben megfelel a jogszabálynak, mivel a 2008/2009-es nevelési évben német nemzetiségi csoportból egy, szlovén nemzetiségi csoportból kettő és kiscsoportból is kettő új csoport indul. A kérelem tárgyában a Fenntartó Többcélú Kistérségi Társulás dönt. A Tisztelt Testületnek javaslattételi joga van. Kérem a Tisztelt Testületet az előterjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni szíveskedjen.
Határozati javaslat: Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete javasolja a fenntartó Társulási Tanácsának, hogy a Játékvár Óvoda Szentgotthárd Kossuth L. u. 14. szám alatti székhely óvodájában a szlovén nemzetiségi csoportban, a német nemzetiségi csoportban és a III. kiscsoportban a maximális létszám túllépését 1-1 fővel engedélyezze. Határidő: 2008/2009-es nevelési év kezdete Felelős: Kovács Tiborné óvodavezető Szentgotthárd, 2008. augusztus 04. Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző h.
1. sz. melléklet
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Városi Könyvtár kérelme Tisztelt Képviselő-testület! A Móra Ferenc Városi Könyvtár igazgatója a mellékelt kérelemmel fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez (1.sz. melléklet). A Móra Ferenc Városi Könyvtár indulni kíván a Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - Tudásdepó-Expressz támogatására (Kódszám: TIOP1.2.3/08/01) pályázaton. A pályázat célja a könyvtárak oktatási-képzési szerepének növelése, az életen át tartó tanulás színhelyeként IKT infrastruktúra-fejlesztése, távoli kistelepüléseken a minőségi szolgáltatás biztosítása. Az alábbi tevékenységek támogathatók a pályázatból: 1. Az online könyvtári szolgáltatások kialakításához és igénybevételéhez szükséges hardvereszközök és szoftverek beszerzése 2. A fogyatékkal élők számára biztosítandó speciális könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések 3. Szolgáltatásbővítéshez kapcsolódó IKT eszközök beszerzése Könyvtárunk maximum 3 millió forint támogatásra pályázhat. A pályázathoz saját forrást nem kell biztosítani. A pályázat bruttó elszámolású. A pályázati projekt ütemezése: Beadási határidő: 2008. szeptember 30. Megvalósítási határidő: 2010. december 30. Elszámolási határidő: 2011. március 31. A Móra Ferenc Városi Könyvtár konzorciumi keretben (Körmend, Szentgotthárd, Vasvár, Kőszeg, Csepreg, Nádasd részvételével) a 2. számú melléklet szerinti projekt megvalósításához kíván forrást szerezni. A pályázat benyújtásához az alábbi fenntartói nyilatkozatok szükségesek: A pályázónak csatolni kell a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az 1083/2006 EK rendelet szerint a projekt befejezését követő 5. év végéig fenntartja és üzemelteti. A fenntartó nyilatkozata a projektben vállalt tevékenységek elvi támogatásáról.
A könyvtár igazgatója a fenti programban vállalt tevékenységek elvi támogatását kéri a Tisztelt Képviselő-testülettől. Kérem a Tisztelt Testületet, az előterjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni szíveskedjen! Határozati javaslat 1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja a Móra Ferenc Városi Könyvtár részvételét az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalmú TIOP-1.2.3/08/01 pályázaton. 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete mint a Móra Ferenc Városi Könyvtár fenntartója nyilatkozik arról, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az 1083/2006 EK rendelet szerint a projekt befejezését követő 5. év végéig fenntartja és üzemelteti. Határidő: azonnal Felelős: Molnár Piroska igazgató Dr. Krajczár Róbert irodavezető Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző
1.sz. melléklet
2. számú melléklet A Móra Ferenc Városi Könyvtár Szentgotthárd és konzorciumi keretben Körmend, Vasvár, Kőszeg, Csepreg, Nádasd részvételével megvalósítani tervezett projekt : 1. Online szolgáltatásbővítés Az OKK-hoz (Online Közös Katalógus a Szikla integrált rendszert használó könyvtárak számára Vas megyében) való csatlakozás - helyi szerver üzembe állítása - OKK kliensoldali modul beszerzése - web OPAC, OPAC Plus upgrade 2. Fiókkönyvtárak szolgáltatásbővítése - rádiós internet-csatlakozás kiépítése Jakabházán, Rábatótfaluban és Farkasfán - hordozható számítógépek beszerzése a fiókkönyvtáros és az olvasók számára - multifunkciós digitális másolók, nyomtatók, szkennerek beszerzése - internet-telefon 3. Internet-hozzáférés fogyatékkal élők számára - számítógép szoftverekkel, perifériákkal csökkentlátóknak - Magic szoftver beszerzése (képernyőnagyító és felolvasó szoftver) 4. A helyismereti dokumentumok szolgáltatásának bővítése - EDR (Elektronikus Dokumentumküldő Rendszer) - színes másoló, nyomtató - A/3-as méretű szkenner - mikrofilm digitalizálására alkalmas készülék (a régi szentgotthárdi folyóiratok számára)
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. augusztus 27-i ülésére Tárgy: A III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium Alapító Okiratának módosítása Tisztelt Képviselő-testület! A III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója a mellékelt kérelemmel fordul a Tisztelt Testület felé (1.sz. melléklet). Az intézmény alapító okiratának szakképzési listáját szeretné két rész-szakképesítés oktatásával bővíteni: 1. OKJ 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító 2. OKJ 54 851 0 10100 52 01 Települési környezetvédelmi ügyintéző. Mindkét szakképesítés esetében konkrét igény érkezett társadalmi-gazdasági környezetünk részéről. A fenti két szakképesítés esetében beiskolázásra a felnőttképzés keretében kerül sor. Az oktatáshoz a személyi és tárgyi feltételek adottak, hiszen ezek egy-egy szakma részszakképesítései (az 1. pont alatt szereplő a szabó, míg a 2. pont alatt szereplő a környezetvédelmi technikusé). A két szakmát nappali képzésben oktatják, így semmiféle többlet anyagi igény nem szükséges a képzések indításához. Az intézmény alapító okirata egységes szerkezetben a 2. számú mellékletben található. Ebben néhány további, a kérelemben nem szereplő, de általunk szükségesnek tartott módosítást is eszközöltünk, amit ugyancsak kékkel szedtünk és a /18/-as lábjegyzettel jeleztünk. Ezek a következők: - Az alapító okirat eredeti preambulumában a Képviselő-testület volt megjelölve alapítóként, ami javításra került (helyesen: az önkormányzat). Ugyanitt az iskola jelenlegi neve III. Béla Szakképző ként volt megadva, ez szintén javításra került. A bevezető jogszabályi hivatkozás kiegészítésre került a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. -ával, ami szintén számos követelményt támaszt az alapító okirat tartalmával szemben. A preambulumban hivatkozunk a most hozandó képviselő-testületi határozatra, amivel a Képviselő-testület egységes szerkezetbe foglalja az alapító okiratot az eddigi és a most aktuális módosításokkal. - Az alapító okirat 1.4. pontja a kötelező elemként előírt alapító szerv neve és címe helyett az alapítói jog gyakorlója kitételt tartalmazta, ez javításra került. Az alapítói jog gyakorlója egyébként esetünkben megegyezik az alapítóval, ezért azt most külön nem tüntettük fel. - Az alapító okirat 4. pontjában az igazgató megválasztásával kapcsolatos előkészítő munka gazdájaként a még a múlt ciklusban működött Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság volt megnevezve. Praktikus okokból itt a bizottság konkrét elnevezése helyett egy általánosabb kitételt alkalmaznánk (az önkormányzat oktatási ügyekért felelős állandó bizottsága), hogy pusztán e miatt ne kelljen az önkormányzati választások után alapító okiratot módosítani. 10
- A záradékban javasoljuk szeptember 1-jei hatállyal elfogadni a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni szíveskedjen! Határozati javaslat: Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium Alapító Okiratának módosítását - a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva - a 2. számú melléklet szerint elfogadja. A fenntartó a képzések indításához többlet anyagi forrást nem biztosít. Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor polgármester Dr. Dancsecs Zsolt jegyző Bedics Sándor igazgató Szentgotthárd, 2008. augusztus 14. Dr. Krajczár Róbert irodavezető Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző h. 11
1. számú melléklet III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium 9970 Szentgotthárd, Honvéd út 10. Telefon/Fax: 94/ 554-217, 554-218 ibszi@bela-szgotth.sulinet.hu Szentgotthárd Önkormányzatának Képviselő-testülete Tárgy: Kérelem Ikt.sz.: Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy iskolánk Alapító Okiratának szakképzési listáját az alábbi két rész-szakképesítés oktatásának engedélyezésével kiegészíteni szíveskedjenek: 3. OKJ 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító 4. OKJ 54 851 0 10100 52 01 Települési környezetvédelmi ügyintéző. Indoklás: Mindkét szakképesítés esetében konkrét igény érkezett társadalmi-gazdasági környezetünk részéről. A fenti két szakképesítés esetében beiskolázásra a felnőttképzés keretében kerül sor. Az oktatáshoz a személyi és tárgyi feltételek adottak, hiszen ezek egy-egy szakma rész-szakképesítései (az 1. pont alatt szereplő a szabó, míg a 2. pont alatt szereplő a környezetvédelmi technikusé). A két szakmát nappali képzésben oktatjuk, így semmiféle többlet anyagi igény nem szükséges a képzések indításához. Szentgotthárd, 2008-08-14 Köszönettel: Bedics Sándor sk. Igazgató 12
2. számú melléklet ALAPÍ T Ó O K I RAT Szentgotthárd Város Önkormányzata az általa alapított Ipari Szakmunkásképző Iskola (alapításkori név), a jelenlegi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium (jelenlegi név) intézmény számára az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (3) bekezdésében, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. -ában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a /2008. számú határozatával az alábbi, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot adja ki /18/: 1.A költségvetési szerv: 1.1.Neve: III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium 1.2.Székhelye: Szentgotthárd, Honvéd u.10. Intézménye: Szentgotthárd, Hunyadi u. 27. 1.3. Alapítás időpontja: 1993.01.01. 1.4. Alapító szerv neve és címe /18/: Szentgotthárd Város Önkormányzata Szentgotthárd Széll Kálmán tér 11. 1.5.Felügyeleti szerve: Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1.6.Fenntartó neve, címe:szentgotthárd Város Önkormányzata, Szentgotthárd, Széll K. tér 11. 1.7.Működési területe /2/: Szentgotthárd város és szakmai középiskolai oktatást igénybevevő, vele együttműködési megállapodást kötő önkormányzatok. 1.8.Önkormányzati nyilvántartási száma: /2/ : 126 1.9. Intézmény típusa: Középiskola szakközépiskola, szakiskola, kollégium 1.10.Tagozat megnevezése: nappali; iskolarendszeren kívüli; felnőttképzés 1.11. Évfolyamok száma: 1; 2; 2+2; 2+3; 4+1; 4+2; 5+1 2.Önként vállalt önkormányzati feladatként ellátandó feladata: 2.1. Szagágazat száma és megnevezése /2/: 853200: szakmai középfokú oktatás 2.2. Szakfeladat száma és megnevezése /2/: 802177: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Nyelvi előkészítő évfolyam 802241: Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 552323: Iskolai intézményi közétkeztetés 802214: Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás (9-10.évf.) 802263 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás 802252: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 802225: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása 803416: Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 804017: Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás. 804028: Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás. 551315: Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás 13
552334: Kollégiumi intézményi közétkeztetés 551326: Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek Tanulók számára 802188: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, Oktatása 751922: Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Számítástechnikai programozó (emelt szintű) OKJ 54 4641 04 Gazdasági informatikus I. (emelt szintű) OKJ 54 4641 01 Számítógép-kezelő (használó) OKJ 33 4641 01 Automatizálási technikus (elektronikai szakirány) OKJ 52 5499 01 Környezetvédelmi technikus (gépészeti szakirány) OKJ 52 5470 04 Faipari technikus OKJ 52 5411 10 Asztalos OKJ 33 5262 01 Élelmiszer-és vegyi áru kereskedő OKJ 33 7862 01 Gazdasági informatikus OKJ 52 4641 02 Vendégfogadós OKJ 31 7822 02 Vendéglátó technikus OKJ 52 7822 02 Rendszerinformatikus OKJ 54 4641 03 Szabász OKJ 33 5276 03 NC-CNC gépkezelő OKJ 32 5233 02 Géplakatos OKJ 31 523304 Gépipari mérnökasszisztens OKJ 55 5442 01 Informatikai hálózattelepítő és-üzemeltető OKJ 54 481 03 0010 54 01 Webmester OKJ 54 481 03 0010 54 07 Gazdasági informatikus OKJ 54 481 04 0010 54 01 Vendéglős OKJ 52 811 02 0000 00 00 Települési környezetvédelmi technikus OKJ 54 851 01 0000 00 00 Automatikai műszerész 14
OKJ 52 523 01 1000 00 00 Bútoripari technikus OKJ 54 543 02 0010 54 01 Fafeldolgozó technikus OKJ 54 543 02 0010 54 02 Bútorasztalos OKJ 33 543 01 1000 00 00 Élelmiszer-és vegyi áru-eladó OKJ 31 341 01 0010 31 02 Szakács OKJ 33 811 03 1000 00 00 Női szabó OKJ 33 542 05 0010 33 03 Géplakatos OKJ 31 521 10 1000 00 00 Fazekas OKJ 31 215 02 0010 31 04 Mixer OKJ 33 811 02 0001 33 01 Műszaki cikk eladó OKJ 31 341 01 0010 31 03 Ruházati eladó OKJ 31 341 01 0010 31 05 Faesztergályos OKJ 33 543 01 0100 21 02 Fatermékgyártó OKJ 33 543 01 0100 31 02 Épületasztalos OKJ 31 582 08 1000 00 00 Takarító OKJ 31 814 01 0000 00 00 Szállodai szobaasszony OKJ 31 812 01 0100 21 01 CNC-forgácsoló OKJ 31 521 02 0000 00 00 Esztergályos OKJ 31 521 09 0100 31 01 Egyéb eljárás szerinti hegesztő OKJ 31 521 11 0100 31 02 Kerámiaipari gépkezelő OKJ 31 543 01 0100 31 01 Munkaruha- és védőruha-készítő OKJ 33 542 05 0100 21 03 Fa- és bútoripari gépkezelő OKJ 33 543 01 0100 31 01 Kereskedő, boltvezető OKJ 33 341 02 0000 00 00 Anyagbeszerző OKJ 4 345 02 0100 31 01 15
Panziós, falusi vendéglátó OKJ 31 812 01 0000 00 00 Gyorséttermi- és ételeladó OKJ 33 811 03 0100 31 01 Étkezdés OKJ 52 811 02 0100 31 01 Vendéglátó eladó OKJ 52 811 02 0100 31 02 Számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ 54 481 03 0100 52 01 /18/ Textiltermék-összeállító OKJ 33 542 05 0100 21 04 /18/ Települési környezetvédelmi ügyintéző OKJ 54 851 0 10100 52 01 2.3.Tevékenysége, feladata: /1/ és /2/ Az iskola 1; 2; 2+2; 2+3; 4+1; 4+2; 5+1 évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási Intézmény. Felkészít az alapműveltségi-érettségi-, szakmai vizsgára, kiadja az ezeket igazoló okiratokat. Ellátja a szlovén nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésre áll a székhelyén lévő 8113 m² alapterületű ingatlan, rajta az elméleti oktatást szolgáló középiskolai épülettel, tornateremmel, sportpályával, tanműhellyel. Az iskola a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Az iskola a rendelkezésre álló helyiségeket, így a tornatermet, tantermeket, a tanműhely helyiségeit egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A bérletbe adásra akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza nevelő-oktató munkáját, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksportkör munkáját. Az iskola a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 2.4. Maximálisan felvehető tanulólétszám: 550 fő 3. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Saját és felügyeleti szerv által meghatározott előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 4. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje /1/: Az intézmény igazgatóját a Képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. A megbízás előkészítése az önkormányzat oktatási ügyekért felelős állandó bizottságának a /18/ feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 5.Az intézmény képviseletére jogosultak /1/ : Az intézmény igazgatója, valamint az iskola SZMSZ-ben meghatározott munkakört betöltő(k). Záradék: Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot a /2008. sz. Képviselő-testületi határozattal fogadta el 2008. augusztus 27. napján, 2008. szeptember 1-jei hatállyal. 16
Szentgotthárd, 2008. augusztus 27. polgármester. jegyző Megjegyzés: 1. 12/1995.sz. testületi határozattal törölt szöveg. 2. 97/1998.sz. testületi határozattal módosított, ill. kiegészített szöveg. 3. 7/2001. sz. képviselő-testületi határozattal módosított, ill. kiegészített szöveg. 4. 146/2003. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 5. 301/2003. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 6. 391/2006.sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 7. 59/2004. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 8. 134/2004.sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 9. 197/2004. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 10. 272/2004. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 11. 7/2005. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 12. 85/2005.sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 13. 102/2006. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 14. 60/2007.sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 15. 192/2007. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 16. 233/2007. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 17. 12/2008. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 18../2008. sz. képviselő-testületi határozattal módosított szöveg. 17
Előterjesztés Szentgotthárd Város Önkormányzatának 2008. augusztus 27-i Képviselő-testületi ülésére Tárgy: Alapító okiratok módosításainak egységes szerkezetben történő elfogadása Tisztelt Képviselő-testület! A Vas Megyei Közigazgatási Hivatal azzal a kéréssel fordult a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társuláshoz, illetve azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek intézményeit a Társulási Tanács tartja fenn, hogy a Társulási Tanács által, a Társulás megalakulását követően meghozott alapító okiratok módosításait az érintett önkormányzatok képviselő-testületei egységes szerkezetben hagyják jóvá. A kialakult gyakorlat alapján a szentgotthárdi intézmények vonatkozásában a Társulási Tanács alapító okirat módosításait mindig megelőzte a szentgotthárdi Képviselő-testület (előzetes) jóváhagyása. A szentgotthárdi intézmények vonatkozásában az alábbi Társulási Tanácsi határozatokkal került sor az alapító okiratok módosításaira az elmúlt években: Szentgotthárdi Oktatási Intézmény: 59/2006. Társulási Tanácsi határozat 19/2007. Társulási Tanácsi határozat 4/2008. Társulási Tanácsi határozat 30/2008. Társulási Tanácsi határozat Játékvár Óvoda: 15/2005. Társulási Tanácsi határozat 37/2006. Társulási Tanácsi határozat 19/2007. Társulási Tanácsi határozat 27/2007. Társulási Tanácsi határozat 4/2008. Társulási Tanácsi határozat 42/2008. Társulási Tanácsi határozat Városi Gondozási Központ Szentgotthárd: 16/2005. Társulási Tanácsi határozat 33/2005. Társulási Tanácsi határozat 72/2005. Társulási Tanácsi határozat 3/2006. Társulási Tanácsi határozat 53/2006. Társulási Tanácsi határozat 18
46/2007. Társulási Tanácsi határozat 4/2008. Társulási Tanácsi határozat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd: 14/2005. Társulási Tanácsi határozat 32/2005. Társulási Tanácsi határozat 18/2006. Társulási Tanácsi határozat 40/2006. Társulási tanácsi határozat 51/2007. Társulási Tanácsi határozat 4/2008. Társulási Tanácsi határozat Kérem a Tisztelt Képviselő- testületet, hogy az alapító okiratok módosításait egységes szerkezetben elfogadni szíveskedjen! Határozati javaslat: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény alapító okiratát egységes szerkezetben az 1. számú melléklet szerint fogadja el. 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Játékvár Óvoda intézmény alapító okiratát egységes szerkezetben a 2. számú melléklet szerint fogadja el. 3. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Városi Gondozási Központ Szentgotthárd intézmény alapító okiratát egységes szerkezetben a 3. számú melléklet szerint fogadja el. 4. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd intézmény alapító egységes szerkezetben a 4. számú melléklet szerint fogadja el. okiratát Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor polgármester Szentgotthárd, 2008. augusztus 11. Viniczay Tibor polgármester 19
Ellenjegyezte: Dr. Dancsecs Zsolt Jegyző 1. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37.. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88.. (3) bekezdésében foglaltak alapján 2005. július 1. napi hatállyal az 1894-ben Szentgotthárd Nagyközség Képviselő testülete által alapított Római Katolikus Elemi Iskola majd Arany János Általános Iskola Szentgotthárd, az 1985-ben a Városi Tanács által létesített 2. számú Általános Iskola majd Széchenyi István Általános Iskola Szentgotthárd, az 1893. évben Szentgotthárd Nagyközség Képviselő testülete által alapított Magyar Királyi Államgimnázium, majd Vörösmarty Mihály Gimnázium Szentgotthárd és az 1981-ben a Nagyközségi Közös Tanács Szentgotthárd által alapított Állami Zeneiskola majd Takács Jenő Zeneiskola integrálásával az 1993. évi LXXIX. Tv. 33. (4) bekezdése szerinti közös igazgatású közoktatási intézményt hozott létre, mely intézmény a felsorolt intézmények jogutódja. A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az integrált intézményegység fenntartói jogait és kötelezettségeit az 59/2005. sz. ÖKT. határozat alapján elfogadott és 2005. április 28-án aláírt Társulási Megállapodás alapján a Társulási Tanácsára ruházta át. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ezen intézmény vonatkozásában a /2008. számú határozatával az alábbi, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv: Neve: Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rövidített neve: Szentgotthárdi Oktatási Intézmény 1.2. Székhelye: Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 1. 1.2.1. A szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő tagintézményei 20
(telephelyei): 1.2.1.1. Vörösmarty Mihály Gimnázium Intézményegység, Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 1. 1.2.1.2. Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény, Szentgotthárd, Füzesi u. 7. 1.2.1.3. Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény, Szentgotthárd, Arany János u. 2. 1.2.1.4. Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység (Rövidített neve: Takács Jenő Zeneiskola), Szentgotthárd, Deák Ferenc u. 1. 1.2.1.4.1. Tagintézménye: Magyarlaki Tagintézmény, Magyarak, Kossuth Lajos u. 236. 1.3. Alapító szerv neve, címe: Szentgotthárd Város Önkormányzata, 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. 1.4. Felügyeletei szerv neve, címe: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa, 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. 1.5. Fenntartó neve, címe: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa, Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. 1.6. Működési területe: Szentgotthárdi kistérség területe 1.7. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: gimnázium, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény. 1.8. Tagozat megnevezése: nappali; - iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás; - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása; 1.9. Évfolyamok száma: - általános iskola: 8 - gimnázium: 4 (9-12. évfolyam) 1+4 (9-13. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyammal) (5-12. évfolyam) - alapfokú művészetoktatási intézmény: max. 12. évfolyam 2. Kötelező (k) és önként (ö) vállalt önkormányzati feladatként ellátandó tevékenysége: 2.1. Szakágazat száma és megnevezése: 852010 alapfokú oktatás 2.2 Szakfeladat száma és megnevezése: 21
802 804 805 801 144 028 410 214 801 225 801 236 801 313 552 323 805 113 időben) 526 915 nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (ö) iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás (ö) pedagógiai szakmai szolgáltatás általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (k) (magyar német két tanítási nyelvű oktatás) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (ö) általános iskolai felnőttoktatás (ö) alapfokú művészetoktatás (ö) iskolai intézményi közétkeztetés (ö) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi egyéb nem bolti kiskereskedelem (tanulók tankönyvvel való ellátása) 2.3 Ellátandó tevékenysége, feladata: Az intézmény közös igazgatású közoktatási intézmény, amely az alábbi feladatokat látja el: 2.3.1. Gimnáziumi nevelés és oktatás keretében: - Gimnáziumi képzés, amely általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésre és a munkába állásra felkészítő nevelés és oktatás.a gimnáziumi nevelést és oktatást az ötödik ill. a kilencedik évfolyamon kezdi és a tizenkettedik ill. tizenharmadik évfolyammal fejezi be. Egy osztályban a kilencedik évfolyamon idegen nyelvből intenzív nyelvi képzés folyik. - Ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. - Ellátja a felnőttek oktatását: a szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkező felnőttek 3 év alatt levelező tagozaton szerezhetnek érettségi bizonyítványt. 2.3.2. Általános iskolai nevelés és oktatás keretében: - Biztosítja az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíti a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. A nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás során emelt szintű testnevelési, német nyelvi és nemzetiségi nyelvi (német, szlovén) képzés illetve magyar német két tanítási nyelvű oktatás folyik. - A tanulók részére napközi otthonos, iskolaotthonos és tanulószobai ellátást biztosít. - Ellátja a beszédfogyatékos, halláskárosult az enyhe értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek nevelését és oktatását, otthoni ellátás keretében különleges gondozást biztosít. A Kt. 121. -a értelmében a más fogyatékos tanulókkal a törvényben meghatározott óraszámban fejlesztőpedagógus foglalkozik. - Iskolai könyvtárat működtet. - Igény esetén felnőttoktatást is végez. 22
2.3.3. Alapfokú művészetoktatás keretében: - Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában alapfokú nevelést és oktatást biztosít az alábbi tanszakokon: furulya, fuvola, oboa. Klarinét, fagott, szaxofon, kürt, tenorkürt, bariton, trombita, harsona, tuba, ütő, gitár, zongora, orgona, harmonika, szintetizátor, szintetizátor-keybord,- számítógépes zene, brácsa, gordonka, nagybőgő, magánének, szolfézs, kamarazene. - Megalapozza a művészeti kifejező készségeket, ill. előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. 2.4 Maximálisan felvehető tanulólétszám: - gimnázium: 400 fő - általános iskola: nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó képzés: 896 fő sajátos nevelést igénylő tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása: 50 fő alapfokú művészetoktatás: 265 fő 2.5. A feladatellátást szolgáló vagyon: 2.5.1. A gimnázium területe és épülete: a 1332. sz. tulajdoni lapon, az 1376. hrsz. alatt van nyilvántartva. 2.5.2. Az általános iskolák területei és épületei: a 1072. hrsz. és a 7/2. hrsz. alatt vannak nyilvántartva (általános iskolák épülete tornateremmel, tornacsarnokkal). 2.5.3. A zeneiskola a szentgotthárdi 1320. hrsz. alatt van nyilvántartva. A tagintézménynek otthont adó - Magyarlak- Csörötnek tulajdonában lévő, Magyarlak, Kossuth L. u. 236. sz. alatti ingatlan, valamint annak felszereléseinek ingyenes használata megállapodás alapján történik. Az intézmény a feladatellátáshoz szükséges ingatlanokat, így a tornacsarnokot, tornatermet, tantermeket egy évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja, ha ez nem akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó munkát. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetve biztosítékként felhasználni. 3. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal Szentgotthárd látja el külön megállapodás alapján. A megállapodás tartalmazza az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (Polgármesteri Hivatal) és az intézmény közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét, továbbá az előirányzatok feletti jogosultság és jóváhagyás gyakorlásának részletes szabályait. 4. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a Társulási Tanács meghatározott időtartamra bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján a Közoktatási és Közművelődési Bizottság javaslata alapján. 5. Az intézmény képviselete: 23
Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató vagy az általa megbízott személy képviselheti. Jelen Alapító Okirat hatályba lépésének időpontja: 2008. augusztus 28. Szentgotthárd, 2008. augusztus 27... polgármester 2. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1892. évben Szentgotthárd Község Képviselőtestülete (9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11. ) által alapított Községi Óvoda / alapításkori név / Játékvár Óvoda / jelenlegi név / intézmény számára az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 37. -ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a /2008. számú határozatával az alábbi, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv: 1.1. Neve: Játékvár Óvoda Szentgotthárd 1.2. Székhelye: Szentgotthárd, Kossuth L. u 14. Tagintézménye: Szentgotthárd, Tótfalusi u. 145. 1.3. Alapítás időpontja: 1892. 1.4. Alapítói jog gyakorlója: Szentgotthárd Város Önkormányzata Szentgotthárd Széll Kálmán tér 11. 1.5. Fenntartó neve, címe: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szentgotthárd, Széll K. tér 11. 1.6. Felügyeleti szerve: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 1.7. Működési területe: Szentgotthárdi kistérség közigazgatási területe 1.8. Intézmény típusa: óvoda 2. Kötelező(k) és önként vállalt(ö) feladatként tevékenysége: 2.1. Szakágazat száma és megnevezése /1/: 851020: óvodai nevelés (k) 2.2. Szakfeladat száma és megnevezése: 801115: óvodai nevelés 801126: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 552312: óvodai intézményi közétkeztetés 805212: pedagógiai szakszolgálat ellátandó 24
3. Alaptevékenysége, feladata: Az óvodai nevelés, melynek során ellátja a nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, továbbá a beszédfogyatékos gyermekek nevelését, logopédiai foglalkozását; az integráltan nevelhető hallássérült gyermekek nevelését, s fejlesztését utazó szakemberrel. Csoportok száma: Szentgotthárd, Kossuth L. u. 14.: 11 Szentgotthárd, Tótfalusi u. 145. : 1 Tagozatai: a nemzetiségi kisebbséghez tartozók óvodai nevelése; Szentgotthárd, Kossuth L. u. 14.: szlovén, német Szentgotthárd, Tótfalusi u. 145. : szlovén A feladat ellátásához az óvodának rendelkezésre állnak a székhelyén és a tagintézményénél lévő ingatlanok: a./ Kossuth L. u. 14. b./ Tótfalusi u. 145. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyontárgyakat (ingatlanok, nyilvántartott állóeszközök/ nevelő feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Maximálisan felvehető gyermekek száma: 285 / Szentgotthárd: 260 fő tagintézmény : 25 fő / 4. Az intézmény gazdálkodási jogköre: /1/ Az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal Szentgotthárd látja el. Az intézmény költségvetése beépül a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás költségvetésébe. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és az intézmény közötti munkamegosztást és felelősségvállalás rendjét, továbbá az előirányzatok feletti jogosultság és jóváhagyás gyakorlásának részletes szabályait külön megállapodás tartalmazza. 5. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje /1/: Az intézmény vezetőjét Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa pályázat útján nevezi ki. 6. Az intézmény képviseletére jogosultak /1/: Az óvoda képviseletét külső szervek felé az óvodavezető önállóan látja el. Ezt a jogkörét esetenként meghatalmazással, vagy külön aláírási jogosultság megállapításával átruházhatja. Az óvodavezetőt tartós akadályoztatása esetén az általános vezető helyettes helyettesíti. Jelen Alapító Okirat hatályba lépésének időpontja: 2008. augusztus 28. Szentgotthárd, 2008. augusztus 27. 25
. polgármester 3. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1970. évben Községi Közös Tanács Szentgotthárd által létesített /alapított/ Öregek Napközi Otthona /alapítási név/ Városi Gondozási Központ /jelenlegi név/ intézmény számára az 1991. évi XCI. törvény 16..(3) bekezdés előírásai szerint elvégzett felülvizsgálat alapján az 1992. évi XXXVIII. törvény 88.. (3) bekezdés szerint tartalmi követelményeknek megfelelően a.../2008. számú határozatával az alábbi, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv: 1.1 Neve: Városi Gondozási Központ /1/ 1.2 Székhelye: Szentgotthárd, Arany J.u.1.sz. egységei: Gondozóház Szentgotthárd, Arany J.u.3. 1.3 Az alapítói jog gyakorlója: Szentgotthárd Város Önkormányzata 1.4 Az intézmény alapításának időpontja: 1970. 1.5 Fenntartója: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11.) 1.6 Felügyeleti szerve: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.) 1.7 Mûködési területe: Szentgotthárdi kistérség közigazgatási területe 2. Kötelező (k) és önként vállalt (ö) feladatként ellátandó tevékenysége: 2.2 Szakágazat száma és megnevezése /2/: 881000: idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül 2.3 Szakfeladat száma és megnevezése: 853266: nappali szociális ellátás 853233: házi segítségnyújtás 26
2.4 - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 853255: szociális étkeztetés 853181: átmeneti elhelyezést biztosító ellátások 853288: egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás 552411: munkahelyi vendéglátás Az intézmény a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgálat és a közösségi pszichiátria szakfeladatot a Szentgotthárdi kistérség területén, a többi szakfeladatot csak Szentgotthárd Város közigazgatási területén látja el. 3. Az intézmény gazdálkodási jogköre: /2/ Az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal Szentgotthárd látja el. Az intézmény költségvetése beépül a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás költségvetésébe. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és az intézmény közötti munkamegosztást és felelősségvállalás rendjét, továbbá az előirányzatok feletti jogosultság és jóváhagyás gyakorlásának részletes szabályait külön megállapodás tartalmazza. 4. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Szentgotthárd Város és Térsége Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa pályázat útján nevezi ki. Többcélú 5. Az intézmény képviseletére jogosultak /2/: Az intézmény vezetője, távollétében a vezető helyettes. Jelen Alapító Okirat hatályba lépésének időpontja: 2008. augusztus 28. Szentgotthárd, 2008. augusztus 27.... polgármester 27
4. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd intézmény számára az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. -ában foglaltak alapján, az 1990. évi LXV. tv. 9. (4) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 9. -a, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. rendelkezései alapján, egységes szerkezetben az alábbi alapító okiratot adja ki: 1.) A költségvetési szerv: 1.1 Neve: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd 1.2 Székhelye: 9970 Szentgotthárd, Kossuth Lajos út 7. 1.3 Alapító jog gyakorlója: Szentgotthárd Város Önkormányzata 1.4 Alapítás dátuma: 1998. december 17. 1.5 Fenntartó: Társulási Tanácsa (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.) 1.6 Felügyeleti szerve: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.) 1.7 Működési területe: a.) a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás szakfeladatok esetében a Szentgotthárdi kistérség közigazgatási területe, b.) a nem foglalkozatott személyek beilleszkedésének elősegítése szolgáltatás tekintetében a Szentgotthárdi kistérség közigazgatási területén túl, Csákánydoroszló Község közigazgatási területe, 28
c.) az a.) és b.) pontokhoz nem tartozó szolgáltatások tekintetében kizárólag Szentgotthárd Város közigazgatási területe 2.) Kötelező önkormányzati feladatként ellátandó alaptevékenysége: 2.1. Szakágazat száma és megnevezése: 889 900 M. n. s. Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 2.2. Szakfeladat száma és megnevezése: 853244 Családsegítés: az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának elősegítése; segítségnyújtás szociális problémák miatt veszélyeztetett, ill. krízishelyzetben lévő személyeknek, családoknak; családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásra javaslat készítése és segítségnyújtás, a szociális szolgáltatások koordinálása a kliensek problémájának megoldása érdekében; a működési területen élő lakosság szociális helyzetének figyelemmel kísérése és a nagy gyakorisággal elõforduló problémák jelzése az illetékes szerveknek; a szükséges, de a működési területen nem létező szolgáltatások bevezetésének kezdeményezése; együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal, nem foglalkozatott személyek beilleszkedését segítő szolgáltatás. Gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének segítése; a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése a családból kiemelt gyermek visszahelyezése; a veszélyeztetettséget észlelő és jelző hatékony információs rendszer működtetése, 2.3. Szakfeladat száma és megnevezése: 853181 Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások: Helyettes szülői hálózat: Helyettes szülői hálózat működtetésével biztosítja a családban élő gyermek Átmeneti gondozását, nevelését. E szolgáltatást a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja. 3.) Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 3.1. Szakfeladat száma és megnevezése: 853288 Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás: Adósságkezelési szolgáltatás: Az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott tartozások enyhítését, a lakhatást elősegítő, adósságkezelési tanácsadást nyújtó szolgáltatás. 4.) Az intézmény gazdálkodási jogköre: 29
Az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal látja el. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és az intézmény közötti munkamegosztást és felelősségvállalás rendjét, továbbá az előirányzatok feletti jogosultság és jóváhagyás gyakorlásának részletes szabályait külön megállapodás tartalmazza. 5.) Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa nevezi ki, az egyéb munkáltatói jogkört a Társulás elnöke gyakorolja. 6.) Szervezeti és Működési Szabályzat: Az Alapító Okiratban foglaltakat az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell részletezni, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá. 7.) Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője, vagy az általa megbízott dolgozó. Jelen Alapító Okirat hatályba lépésének időpontja: 2008. augusztus 28. Szentgotthárd, 2008. január 31. polgármester 30
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. augusztus 27-i ülésére Tárgy: A SZOI Pedagógiai Programjának elfogadása Tisztelt Képviselő-testület! 24/2008. számú Társulási Tanácsi határozatának 2. pontja szerint a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben az induló első évfolyamon egy osztályban el kell indítani a magyar- német két tanítási nyelvű oktatást. Az intézmény Alapító Okiratát ennek megfelelően módosítani kell. A fenntartó egyúttal megbízta az intézmény vezetőjét, hogy a képzés elindításához szükséges helyi tantervet dolgozza ki, és azt adaptálja az intézmény pedagógiai programjába 2008. június 30-ig. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 44. (1) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő véleményét beszerezni. A pedagógiai program módosítása megtörtént, az átdolgozott pedagógiai programot (1.sz. melléklet) az intézmény nevelőtestülete megismerte és elfogadta (jkv. 2. sz. melléklet), a szülői és tanulói szervezetek is megismerték és véleményezték a dokumentumot (3. sz. melléklet). Az átdolgozott pedagógiai programot Tóth Ferenc és Erdei Ferenc közoktatási szakértők vizsgálták, a szakértői vélemény az előterjesztés elkészültéig írásban nem érkezett meg a Polgármesteri Hivatalhoz, ezért az egy későbbi időpontban de még a Képviselő-testületi ülés előtt kerül a Tisztelt Testülethez. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény egységes pedagógiai programja 2005-ben, az intézmény létrehozásakor készült el. Az újonnan kialakult intézményi feltételeket figyelembe véve akkor már egységesítésre kerültek a dokumentum kötelezően előírt és egyéb elemei, valamint a helyi tantervek nagy része (az intézmények speciális képzéseinek tantervei természetesen továbbra is külön egységként szerepelnek a programban.) A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény általános iskolai oktatásának átszervezése, a magyar-német két tanítási nyelvű oktatás bevezetése és a mindennapos sportolás lehetőségének biztosítása miatt az intézmény pedagógiai programja ismét jelentős átdolgozásra került. A magyar-német két tannyelvű képzés az általános iskola első évfolyamán egy osztályban indul el, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az emelt óraszámú nyelvoktatás mellett a tanulók egyes tantárgyakat két tanítási nyelven tanulnak. Ez azt jelenti, hogy az adott tantárgy tanterve nem 31
változik, viszont a tananyagban szereplő meghatározott fogalmakat, tanári utasításokat a tanulóknak német nyelven is ismerniük kell. Mindez hatékonyabbá teszi a nyelvi képzést, és intenzívebb szókincsfejlesztést tesz lehetővé. A cél az, hogy a tanulók minél nagyobb része a nyolcadik évfolyam végére középfokú német nyelvismerettel rendelkezzen. A mindennapos testnevelés az első és ötödik évfolyamokon kerül bevezetésre az általános iskolai képzésben. Ez azt jelenti, hogy felmenő rendszerben a tantervi testnevelés órákon kívül választaniuk kell a tanulóknak az intézmény képzési kínálatából heti két óra időtartamban további sportfoglalkozásokat, hogy biztosítva legyen számukra a minden nap legalább egy tanórányi időtartamú testmozgás. Ezek a foglalkozások nem osztálykeretek között, hanem évfolyami szinten fognak működni. A Pedagógiai Program módosításai és kiegészítései 1. Az intézményátszervezés (az általános iskolai képzés 1-4., illetve 5-8. évfolyamainak egy épületbe történő elhelyezése) miatt szükségessé vált módosítások: Az új intézményi struktúra szerint az általános iskolai képzés a SZOI-ban a következő tanévtől egységesen kezelendő, eszerint az intézmény a korábban a két általános iskola tekintetében külön kezelt területeket összhangba hozta. Ezek a területek a következők: általános iskolai képzés vizsgarendszere iskolai hagyományok kialakult gyakorlata a pedagógusok, szülők és tanulók kapcsolattartásának módja és formái (szülői értekezletek, fogadóórák rendje, szülői munkaközösségek és diákönkormányzatok működésének rendje A két általános iskola tagintézményként működik tovább, az intézmények új elnevezései: SZOI Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény és SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény. A Pedagógiai Programban már ezek az elnevezések szerepelnek. 2. A magyar-német két tanítási nyelvű képzés bevezetése miatt szükségessé vált kiegészítések: A képzés biztosításához szükséges személyi feltételek meghatározása A képzés bemutatása, kimeneti szabályozás A két tannyelvű osztályba történő bekerülés szabályozása A képzés óraterve A képzés helyi tanterve 3. A mindennapos testnevelés bevezetése miatt szükségessé vált kiegészítések: Az Egészséges életmódra nevelés című fejezet kiegészítése a mindennapos testnevelés vonatkozásában Az Egészségnevelési program című fejezetben a mindennapos testnevelés feladatainak és céljainak meghatározása A Nemzeti Alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciák közül a Szociális és állampolgári kompetencia kiegészítése a sport mint alapkompetencia vonatkozásában. A kérelem tárgyában a Fenntartó Többcélú Kistérségi Társulás dönt. A Tisztelt Testületnek javaslattételi joga van. Határozati javaslat: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete javasolja a fenntartó Társulási Tanácsának, hogy a 32
Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját a 1. számú melléklet szerint fogadja el azzal, hogy a Pedagógiai Program megvalósulását az intézmény jelenlegi személyi állományával kell megszervezni, többletköltségek nélkül. 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete javasolja a fenntartó Társulási Tanácsának, hogy a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1. sz. melléklet szerinti Pedagógiai Programját az alábbi kiegészítéssel fogadja el:.., azzal, hogy a Pedagógiai Program megvalósulását az intézmény jelenlegi személyi állományával kell megszervezni, többletköltségek nélkül. Határidő: 2008. augusztus 28. Felelős: Pénzes Tibor igazgató Szentgotthárd, 2008. augusztus 19. Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző h. 33
1.sz. melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász) A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 34
Tartalomjegyzék E L Ő T E R J E S Z T É S...10 a Képviselő-testület 2008. augusztus 27-i ülésére...10 Tisztelt Képviselő-testület!...10 Az intézmény vezetője, távollétében a vezető helyettes...27 Az intézmény vezetője, vagy az általa megbízott dolgozó...30 A Szentgotthárdi Integrált...34 Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú...34 Művészetoktatási Intézmény...34 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...34 Tartalomjegyzék...35 1.1. Köszöntő...45 1.3. Az iskola rövid története...46 1.3.1. A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény létrehozásáról röviden...46 1.3.2. Iskolatörténeti visszatekintés...47 1.3.3. A legutóbbi változások a Pedagógiai Programban...51 1.4. Helyzetelemzés...52 1.4.1. Személyi feltételek...52 1.4.1.1. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény személyi feltételei...52 1.4.3. Környezeti tényezők...58 1.4.3.1. Belső kapcsolataink...58 1.4.3.2. Külső kapcsolataink...58 1.4.3.3. Továbbtanulási eredmények...59 2.1. Az iskola alapelvei, értékei, céljai, feladatai...60 2.1.1. Alapelvek...60 2.1.2.Célok, feladatok...60 2.1.2.1. Alapműveltség megalapozása...60 2.1.2.2. Érdeklődés szerinti szelekció biztosítása...60 2.1.2.3. Középfokú továbbtanulásra való felkészítés az 1-8. évfolyam számára mind az intézmény keretein belül, mind más középfokú közoktatási intézményben...62 2.1.2.4. Középfokú műveltség biztosítása, felkészítés a gimnáziumi érettségire a 9-13. évfolyam tanulói számára...63 2.1.2.5. Az általános képzés kiegészítve az arra érdeklődő tanulók számára, művészeti képzés biztosítása az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint....63 2.1.2.6. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, nyelvi és informatikai tudás biztosítása. 64 2.1.2.7. A Szentgotthárd környéki nemzetiségek nyelvi, irodalmi, kulturális örökségének megőrzése...64 2.1.2.8. Az egyéni képességek kezelése, a különleges tehetségű tanulók fejlesztésének biztosítása, a gyengébb képességű tanulók felzárkózatása....64 2.1.2.9. Az egészséges életmódra nevelés, képességfejlesztés a sport területén, rendszeres sportolás, a testmozgás megszerettetése minden tanuló tekintetében...65 2.1.2.10. A környezettel való harmonikus együttélés elveinek elfogadtatása...65 2.1.2.11. A tolerancia, az emberi jogok tiszteletben tartása legyen alapvető szemléleti érték:...67 2.1.2.12.Csökkenjenek a szociális és kulturális hátrányok!...67 2.1.2.13.A társadalmi beilleszkedés elősegítése...67 2.1.2.14. A hagyományok szerepének átadása az ember életében...67 2.2. Az iskola képzési rendje...68 35
2.2.1. Tankötelezettség teljesítése...68 2.2.2. Tanulói jogviszony, beiratkozás...68 2.2.3.Tanulmányok folytatása, döntési helyzetek...71 2.2.4. Továbbhaladás az iskolában...72 2.2.4.1. Óralátogatási kötelezettség teljesítése...72 2.2.4.2.Tanulmányi kötelezettség teljesítése...73 2.2.5. Tanulmányok lezárása, mérések...73 2.2.6. Tanulói jogviszony megszűnése...74 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...77 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...78 2.4.1. Tanulói közösségek...78 2.4.2. A felnőtt-, pedagógusközösség...78 2.4.3. Közösségfejlesztés, iskolai hagyományok kialakult gyakorlata...79 2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...84 2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...84 2.6.1. A tehetséggondozás általános elemei...84 2.6.2. Tehetséggondozói eljárások...85 2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...88 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...89 2.9. A szociális hátrányos helyzeteket segítő program...90 2.10. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...90 2.10.1. Szülői munkaközösség...91 2.10.2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben...91 2.10.3. Iskolaszék...91 2.10.4. A szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartás gyakorlata...92 2.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya...95 2.12. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:...96 2.13. Egészségnevelési program...97 2.13.1. Törvényi háttér...97 2.13.2. Előkészítés...97 2.13.3. Tervezés...100 2.13.4. Végrehajtás...102 2.13.5. Ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés, ösztönzés...102 2.13.6. A mindennapos testedzés feladatai...103 2.14. Környezeti nevelési program...104 2.14.1. A környezeti nevelés törvényi háttere...104 2.14.2. Előkészítés...104 2.14.3.Tervezés...105 2.14.4. Végrehajtás...107 2.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések...108 3. Helyi tanterv...109 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...114 Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi 36
kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben...114 Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni...115 A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét...115 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...115 Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is...115 Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is...115 A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot...115 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...115 A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat...116 A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket...116 A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük...116 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...116 A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a 37
tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan)...116 A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt...116 A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban...116 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...117 A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket...117 A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén...117 Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel...117 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...117 A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást...117 A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem 38
összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.. 117 A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk...118 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...118 A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése...118 E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés...118 Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is...119 Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján...119 A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi 39
sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti...119 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...119 A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is...119 Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés...120 A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések...120 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök...120 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése...120 Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása...120 A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban...120 A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait...120 Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való 40
viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság...120 Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit...121 Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi...121 Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká...121 Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is...121 A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában...121 A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását...122 Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a 41
konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja...122 A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét...122 Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között...122 A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését...123 A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért...123 Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt...123 A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív 42
és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét...123 Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén...123 A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata...123 A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása...123 A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját...124 A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a szabadtér is...124 A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában...124 A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a 43
problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése...124 Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban...124 Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik...124 Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van...124 A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra...125 Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell 44
biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket...125 A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt...125 A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség)...125 5.1. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése...126 TARTALOMJEGYZÉK...151 1.) BEVEZETÉS...153 2.4.)NÉPESSÉG, NEMZETISÉGHEZ TARTOZÁS...160 2.6.) MUNKAÜGYI HELYZET...164 2.7.) ISKOLÁZOTTSÁG...165 B E S Z Á M O L Ó...350 Bevételek alakulása...350 KIADÁSOK ALAKULÁSA...351 1. Bevezető 1.1. Köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény Pedagógiai Programját olvassa. Egy olyan intézményről van szó, amely e program készültekor még egyedülállónak nevezhető, hiszen az elnevezés egy intézményt takar, amely azonban négy különböző profilú, külön épületben működő intézményegységet foglal magában. Ezek az iskolák korábban is eredményesen működő, saját arculattal bíró iskolák voltak, ezeket az egyediségeket a továbbiakban is meg szeretnénk őrizni. Az integráció alatt azt értjük, hogy az egyes iskolák az egymással történő együttműködés réven könnyebben tudják megvalósítani saját elképzeléseiket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az intézményegységeink képesek legyenek tanulni egymástól: célunk a jól működő elvek, módszerek, eszközök és eljárások egymástól való átvétele, és ezáltal a kevésbé jó maradványok felszámolása. Az integráció eszköz az intézményegységek továbbfejlesztésére. A Szentgotthárdi Oktatási Intézménnyel szinte minden városlakó kapcsolatba kerül élete során diákként, szülőként, vagy akár mindkét formában. Aki helyben akar általános iskolába vagy gimnáziumba járni márpedig miért akarna elmenni máshová-, annak nincsen választási lehetősége, hiszen mi vagyunk Szentgotthárd egyetlen ilyen jellegű oktatási 45
intézménye. Ez egy komoly kihívás, amelynek csak úgy tudunk megfelelni, ha mint nevelési és oktatási szolgáltató intézmény egyszerre törekszünk a teljességre és a specializációra is. Ugyanúgy ki kell szolgálnunk a tehetséges tanulót, mint az átlagos vagy gyenge képességűt, továbbá a hátrányos helyzetű, a részképesség-zavarral küzdő vagy fogyatékos diákot is. Az iskola vezetése azt a feladatot kapta a fenntartótól, hogy a gazdaságosabb működésen túl keresse meg, és aknázza ki az integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek az útnak most még csak az elején járunk, de hisszük, hogy jó irányba tartunk. Meggyőződésünk, hogy a partnerség és a csapatszellem elveit valló iskolavezetés képes lesz pályára állítani ezt a speciális működési formát, és néhány év múlva már példaként szolgálhatunk a többi intézmény számára. Szentgotthárd, 2006. november 12. Pénzes Tibor 1.3. Az iskola rövid története 1.3.1. A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény létrehozásáról röviden Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 59/2005 sz. határozatával döntött arról, hogy a szakoktatás kivételével a négy oktatási intézményét integrálja. A SZOI a város oktatási rendszerének gerincét adja, az általános iskola első osztályától az érettségiig, beleértve az alapfokú művészeti oktatást, sőt a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is. Mint egyetlen intézmény ennek kell biztosítania 6-tól tizennyolc éves korosztályig a kor kihívásainak megfelelő képzést, teljesíteni a tanulói igényeket és a szülői elvárásokat. A Szentgotthárdi Oktatási Intézménynek a lehetőségek, a sokszínűség iskolájává kell válnia, hiszen ha egyedüli intézmény, akkor nem várhat másra a feladatok megoldásában. A feladatokat nem elosztania kell, hanem felvállalnia és az integráció adta lehetőségeket kihasználva előre lépni. 1893-ban, az akkori Szentgotthárd Nagyközség Képviselő testülete az akkori Szentgotthárd elnémetesedésétől tartva megalapította Vas vármegye első állami 46
gimnáziumát. Világosan látva, hogy a középfokú oktatás szilárd háttér nélkül nem lehet meg, 1894-ben létrehozták a Római Katolikus Elemi Iskolát. Az elemi iskola hol szétvált, fiú- és leányiskolára, hol újraegyesült. A gimnázium bizonyítva, hogy mindig is fogékony volt a nehéz feladatokra, évtizedeken át tanított alapfeladata mellett iskolaszanatóriumi keretek között tüdőbeteg gyermekeket. 1981-ben, hosszú ideig tartó tagiskolai státusz után önállóvá válhatott a Zeneiskola, bővültek az alapfokú művészeti oktatás lehetőségei. A növekvő gyermeklétszám 1985-ben szükségessé tette egy új általános iskola megépítését, amit az akkori körülmények teljes mértékben indokoltak. Lehetővé vált, hogy a két általános iskola eltérő arculattal bizonyos alternatívákat kínálhatott a kisdiákok szüleinek. Jobb körülmények közé kerülhettek az eltérő tantervű tanulók is. A fenntartó döntését, hogy a négy iskolát integrálja, elsősorban a megváltozott gazdasági feltételek motiválták: a financiális feltételek javítását célozta az, hogy élve a lehetőséggel 2005. április 28-án megállapodást írt alá a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsával az integrált intézmény működtetéséről. Az integráció következű állomásaként a fenntartó 2008-ban átszervezte az általános iskolai oktatást a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben. Ennek értelmében a 2008/09-es tanévtől kezdődően az első osztályos tanulók már csak az Arany János Általános Iskola intézményegységében kezdik meg tanulmányaikat, évfolyamonként négy osztályban. A 2008/09-es tanévben ötödik évfolyamba lépő tanulók összesen négy osztályban folytathatják tanulmányaikat a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben: egy osztály a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolcosztályos tagozatán, három osztály a SZOI Széchenyi István Általános Iskolában folytathatja tanulmányait. A 2008/09-es tanévben 2.-4. osztályos tanulók valamennyien az Arany János Általános Iskola intézményegységében folytatják tanulmányaikat. A 2008/09-es tanévben 6-8. osztályos tanulók valamennyien a Széchenyi István Általános Iskola intézményegységében folytatják tanulmányaikat. Az egyik első osztályban felmenő rendszerben elkezdődik a magyar- német két tanítási nyelvű oktatás, amely a 8. évfolyam végéig tart. A 2008/09-es tanévtől az első és ötödik évfolyamokon a testnevelés tantárgy oktatását a Nemzeti Alaptanterv iránymutatása alapján úgy kell megszervezni felmenő rendszerben, hogy a tanulók minél szélesebb köre vegyen részt minden egyes tanítási napon sportfoglalkozásokon, biztosítva ezzel a mindennapos testmozgás lehetőségét a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény tanulói számára. 1.3.2. Iskolatörténeti visszatekintés Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény Az 1945 utáni évektől a tanulólétszám növekedése szükségessé tette egy új általános iskola megépítését. Az iskola jelenlegi épülete 1960-ban épült és ekkor adták át 47
rendeltetésének. Ezzel a létesítménnyel megváltozott az általános iskola szervezeti felépítése is. A fiú- és leányiskolát egy igazgatás alá vonták, és koedukált osztályokat szerveztek. 1961-ben körzetesítéssel a rábatótfalui és a máriaújfalui iskola felső tagozata, 1972-ben a szakonyfalui, 1975-ben a farkasfai felső tagozat is Szentgotthárdra került. Időközben Farkasfa kivételével valamennyi településről az alsó tagozatos osztályok is bekerültek az anyaiskolába. (Farkasfán működött az 1-3. összevonású alsó tagozatos csoport, de 2004. július 1-jével a fenntartó határozata alapján megszűnt.) Ezzel az iskola igazgatási körzetébe tartozó tanulók létszáma közel ezer főre emelkedett. A Szentgotthárdhoz csatolt településekről bejáró tanulók száma iskolánk tanulólétszámának 20%-a lett. A megnövekedett tanulólétszám elhelyezését az újonnan épült iskolában nem lehetett megoldani, ezért a Petőfi utcába (a régi diákotthon helyére) került az általános iskola alsó tagozatának egy része. A Béke téri épületben 4 alsó tagozatos osztály kapott helyet. A felső tagozat egy része a Petőfi úti iskolába, másik része az újonnan épült Arany János úti iskolába került. Az igények helytelen felmérését mutatja, hogy az újonnan épült iskolában 8 tanterem és 1 előadó, 1 tornaterem öltözőkkel és zuhanyzóval, 2 szertár, 1 kisméretű igazgatói iroda és nevelői szoba a megnövekedett igényeket nem tudta kielégíteni. 1976-ban az iskola új szárnnyal bővült, nyolc tanteremmel, két szertárral, irodahelyiséggel. Ebben az épületszárnyban kapott helyet egy önálló könyvtárhelyiség is. 1985-ben új általános iskolát adtak át Szentgotthárdon. Ezzel a túlzsúfoltság csökkent, de iskolánk széttagoltsága nem oldódott meg. 1987-ben felvettük az Arany János nevet. 1997. októberére a tetőtér beépítése is megtörtént. Így két tanteremmel, egy számítástechnika teremmel és három csoportszobával bővült iskolánk. Ennek befejeztével egy épületbe került az Arany János Általános Iskola minden diákja és nevelője. A 2008/09-es tanévtől ez az intézményegység látja el a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény valamennyi 1.-4. évfolyamos tanulójának alapfokú oktatását és nevelését, elnevezése 2008-tól: Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény Iskolánk 1985-ben épült és adott helyet 600 tanulónak és 57 pedagógusnak. Arculatát fennállása óta három tényező határozta meg: városi és körzeti feladatok ellátása szlovén és német nemzetiségi oktatás emelt óraszámú testnevelés-oktatás Új iskolaként a tantestület szerencsés összetétele, pozitív életszemlélete, tenni akarása és a szép esztétikus környezet biztosíték volt arra, hogy értékes oktatónevelő munka színtere legyen az iskola. Földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan a környék nemzetiségi falvaiból érkező tanulók anyanyelvi oktatását is fel kellett vállalni. A rábafüzesi tagiskolában német nemzetiségi oktatás folyt a 2005. évig 1-4. osztályban, ahová Rábafüzesről, Jakabházáról, Rönökről és Vasszentmihályról 48
érkeztek a tanulók. Az idei tanévtől a tagiskola megszűnése után ők is intézményegységünkben folytatják tanulmányaikat. A szlovének lakta településekről bejáró gyerekek száma néhány év óta állandó. A rábatótfalusi iskolát 1985-ben körzetesítették Szentgotthárdra. A tízéves évforduló alkalmával, 1995-ben felvettük névadónk, Széchenyi István nevét. A nemzetiségi oktatás minőségi javítása érdekében szlovén és német lektorokat is alkalmaztunk. Jelenleg csak szlovén lektor segíti oktató-nevelő munkánkat. A kisebbségi nemzetiségi önkormányzatokkal sikerült szoros együttműködést kialakítanunk. Segítik és figyelemmel kísérik iskolánk életét. Szakmai és kulturális együttműködést alakítottunk ki szlovéniai iskolákkal. Ausztria felé kell új utakat keresnünk. Az emelt óraszámú testnevelés-oktatásban résztvevő tanulóink évről-évre szebb eredményeket érnek el. Arculatunkat meghatározó három tényező mellett kiemelt szerepet kapnak a tanulók továbbhaladása érdekében a főbb tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelvek (német, angol) és az informatika. Olyan helyet igyekeztünk kialakítani, ahol tanár-diák egyaránt jól érzi magát. Több, mint 20 év távlatából elmondhatjuk: e célunkat sikerült elérni. Az egymás tisztelete, szeretete, a barátságok, otthonos légkör, a sok jó hangulatú rendezvény pozitívan befolyásolta oktató nevelő munkánk tartalmát, lehetőségeit. A 2008/09-es tanévtől ez az intézményegység látja el a gimnázium mellett a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény 5.-8.. évfolyamos tanulóinak alapfokú oktatását és nevelését, elnevezése 2008-tól Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység Szentgotthárdon az iskolai rendszerű, folyamatos zeneoktatás - magán-zeneiskolai, zeneoktatói munkaközösségi előzmények után - a Körmendi Állami Zeneiskola kihelyezett tagozatának létesítésével indult el 1969-től. 1981-ben vált a zeneiskola önálló intézménnyé. A zeneoktatás helyileg a Deák Ferenc u.1. szám alatti épületben folyt, először csak az emeleti 6 helységben, később még három teremben a földszinten, végül már az egész épület a zenetanítás céljait szolgálhatta. A nevelőtestület stabilizálása, a hangszerpark kiépítése után a zeneiskola szakmai munkája is lendületes fejlődést mutatott. 1986 és 1995 között kihelyezett tagozat működött Őriszentpéteren, majd 1992-től máig, folyamatosan Magyarlakon. A zeneiskola ellátja a klasszikus hangszerek teljes körének oktatását, utánpótlást biztosít a város amatőr művészeti együttesei számára. Az elmúlt 25 évben sok növendék választotta hívatásául a zenész pályát, többen közülük már a tantestület tagjai. Nemzetközi, országos, regionális versenyeken sikerült bizonyítani tanulóink tehetségét, felkészültségét. A csoportos muzsikálás hangsúlyos szerepet kapott a tanítási folyamatban. Az állandó együttesek között található az ausztriai, Jennersdorfi zeneiskolával 1987 óta folyamatosan fenntartott Rábavölgyi vonószenekar, melynek tagjai a két iskola tanárai, tanulói, s melynek próbái felváltva zajlanak Szentgotthárdon, illetve Jennersdorfban. Az iskola 1999-ben 49
felvette Takács Jenő (1902-2005) magyar származású burgenlandi zeneszerző nevét, és felvállalta életművének gondozását. 2005-ben az iskola tevékenysége új művészeti ággal bővült, a zeneművészet mellett a képző- és iparművészeti területén is elindult az oktatás. 50
Vörösmarty Mihály Gimnázium 1893-ban Vas megye első állami gimnáziumaként algimnázium létesült Szentgotthárdon, amely 2 évig ideiglenes helyen működött. 1895-ben felavatták az új gimnáziumi épületet. 1907-től felvette a Szentgotthárdi Magyar Királyi Állami Főgimnázium címet. 1924/25-ös tanévtől a főgimnáziumot reálgimnázium váltotta fel, amely 1942-ig funkcionált. 1930-ban Szentgotthárdon iskolaszanatórium jött létre a tüdőbeteg gyerekek érdekében, akik közül a gimnazisták a gimnáziumba beírt magántanulók lettek. A háborús évek a gimnáziumot sem kímélték. Mind a személyi, mind a tárgyi feltételek alaposan megváltoztak. 1947-ben gimnáziumunk felvette a Vörösmarty Mihály nevet. Az 1948/49-es tanévtől átalakult négyosztályos gimnáziummá, amely a tanulói létszám csökkenését hozta magával, majd egy erőteljes növekedés volt tapasztalható 1957-től. Változó elnevezéssel 1974-től folyik rendkívül eredményes nyelvi tagozatos képzés iskolánkban. Ugyancsak a hetvenes években került közös igazgatás alá a gimnázium és a kollégium. Az utóbbi évtizedek legjelentősebb változásait az elmúlt évtized hozta. 1991-ben újra indult a nyolcosztályos tagozat, amelynek eredményei 90% feletti felvételi eredményesség igazolják létjogosultságát. 1993-ban új tornaterem épült, és a százéves épület is megfiatalodott. 1996-97-ben került sor a gimnázium jelentős bővítésére, amikor egy gyönyörű aulát is kialakítottak, ahol iskolai ünnepségek és diákrendezvények is helyet kapnak. Az intézmények integrálásával egy időben a kollégium igazgatásilag átkerült a III. Béla Szakképző Iskolához. 1.3.3. A legutóbbi változások a Pedagógiai Programban Az integrált intézmény pedagógiai programja 2005-ben készült. Az újonnan kialakult intézményi feltételeket figyelembe véve egységesítésre kerültek a dokumentum kötelezően előírt és egyéb elemei, valamint a helyi tantervek nagy része (az intézmények speciális képzéseinek tantervei természetesen továbbra is külön egységként szerepelnek a programban.) A 2007-es és 2008-as években újabb módosítások történtek a programban, amit a következők indokoltak: a nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5. és 6. évfolyamokon a 2008-as intézményi átszervezés, a két tanítási nyelvű képzés és a mindennapos testnevelés bevezetése (ld. 1.3. fejezet) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelettel módosított mellékletéből adódó változtatások szükségessége: A Nemzeti Alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák figyelembevételével kijelölni a fejlesztési feladatokat., elsősorban a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, és az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Az integrált intézmény általános iskolái konzorciumi partnerként részt vettek a vas megyei Pedagógiai Szolgáltató Központ HEFOP 3.1.4 Vasi gyermekekért, jövőnkért című pályázatában. Az intézmény gimnáziumi intézményegysége önálló pályázóként nyert a 51
HEFOP 3.1.3 Kompetencia-alapú oktatás Szentgotthárdon című projekttel. Mindkét pályázat 2006-tól 2008-ig tartott, és a kompetencia-alapú oktatás intézményi elterjesztését, adaptálását és tartós megszilárdítását volt hivatott támogatni. 1.4. Helyzetelemzés 1.4.1. Személyi feltételek 1.4.1.1. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény személyi feltételei A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény vezetője a mindenkori igazgató. Az egyes intézményegységeket és tagintézményeket az intézményegység-vezetők és a tagintézmény-vezetők irányítják: Az intézmény munkáját a 9 főből álló igazgatótanács segíti amelynek tagjai az igazgató, a négy intézményvezető, valamint négy, a nevelőtestület tagjaiból választott további pedagógus. Az intézmény nevelőtestülete a négy egység pedagógusaiból áll. A teljes szakos ellátottság, valamint az ésszerű és költségtakarékos tantárgyfelosztás érdekében néhány pedagógus másik tagintézményben is tanít. A továbbképzésre és szakvizsgára az intézményben öt évre szóló program készül, amely alapján évente beiskolázási terv születik. Aktualizálása során tekintettel vagyunk a változó igényekre és az iskolával szemben támasztott elvárásokra, partnereink igényeire. A 2008/09-es tanévben az általános iskolai képzés 1. évfolyamán egy osztályban megkezdődik a magyar-német két tanítási nyelvű képzés, amely a 8. évfolyam, tehát az általános iskolai képzés végéig tart. A képzés elindításához szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak, de felmenő rendszerben szükséges a kollégák ezirányú beiskolázása, továbbképzése. A képzés megfelelő szakmai színvonalának biztosításához a következő feltételeknek kell megfelelnünk a személyi feltételek tekintetében:. 1-4. évfolyam: tanító és német nyelv szakos/ német nyelv szakirányú végzettségű vagy legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok. 5-8. évfolyam: a német nyelv tantárgy emelt óraszámú oktatásához német nyelv szakos pedagógus, a két nyelven oktatott tantárgyak esetében pedig az adott szakos végzettségű (földrajz, biológia, kémia, testnevelés) pedagógus, aki német szakos végzettséggel is, vagy legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A hagyományos tantervi órákon kívül idegen nyelven oktatott kiegészítő modulok is szerepelnek tantervünkben (országismeret, német irodalom, egészségfejlesztés). Ezen modulok oktatásához a német nyelv szakos végzettség mellett szükséges a megfelelő kiegészítő ezirányú végzettség is. Igyekszünk megteremteni a feltételeket a pedagógusoknak szakmai megújulásához, a lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a különböző tanfolyamok és 52
továbbképzések elvégzését. Különös hangsúlyt helyezünk a kompetencia-alapú oktatás elterjesztéséhez kapcsolódó pedagógus- továbbképzések elvégzésére. Ha intézményünk dolgozói részt kívánnak venni ezeken a továbbképzéseken, lehetőségeinkhez mérten támogatásban részesülhetnek (utazási költség, tandíj, tanfolyami díj, részvételi díj, szállásdíj, tankönyv-taneszköz, segédeszközök ára). 53
1.4.2. Tárgyi feltételek Az integrált intézmény jellegéből adódóan az oktató-nevelő munka több épületben folyik. Az Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény a Szentgotthárd Arany János u. 2. sz. alatt található ingatlanban működik. Iskolánk jelenlegi épülete 1960-ban épült, ezzel a létesítménnyel megváltozott a település általános iskolai szervezeti felépítése. 1976-ban az iskola új szárnnyal bővült, 1997-ben a tetőtér beépítése is megtörtént, ennek ellenére még mindig szűkösen vagyunk. Minden osztályunknak van tanterme (18), három szaktanteremnek nevezett termünk, ami viszont nem elégíti ki szakmailag a minimális igényeket sem. Szertárunk mindössze egy van, felszereltsége elavult, eszközeink nagy része használhatatlan. Felújítására, új eszközök beszerzésére évek óta nem került sor. A tetőtér beépítésével egy számítástechnika teremmel és három csoportszobával bővült iskolánk. Könyvtárunk 1960-ban létesült, jelenlegi alapterülete, állapota a pedagógiai munkához (egy teljes létszámú osztály nem helyezhető el) nem ideális. A könyvtári munkát megkönnyíti a feldolgozó helyiség kialakítása. Az iskolai sportélet tárgyi feltételei javításra szorulnak. A jelenlegi kisméretű tornaterem tartozékaival, egy nagyon kicsi tornaszoba és egy udvari bitumenezett kézilabdapálya áll rendelkezésünkre. A tornaterem beázik, fűtése korszerűtlen, a nyílászárók teljesen tönkrementek, kis méreténél fogva nem felel meg a kor elvárásainak. A mindennapos testmozgás biztosításához rövid időn belül szükséges egy új, megfelelő méretű tornaterem felépítése. Az iskola világítását az elmúlt évben a fenntartó felújíttatta, így megszűnt az ezzel kapcsolatos balesetveszély. Az intézmény negyven éve épült, állaga elavult, teljes felújításra szorul ( a víz- és szennyvízrendszer, a tetőszerkezet, a nyílászárók cseréje, tatarozás stb.). A Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézménynek az 1985-ben felépült és átadott, Szentgotthárd, Füzesi u.7.sz.alatti épületegyüttes ad otthont. A tanulók 19 tanteremben és szaktantermekben tanulhatnak. Rendelkezésükre áll kémia-fizika előadó, két technika-, ének-, rajz- és számítógépes szaktanterem ( 25 számítógéppel). A természettudományos tantárgyak oktatásához szertárak biztosítottak. Megtalálhatók az oktatást szolgáló technikai eszközök: TV-k. videók, magnók, CDlejátszók, írásvetítők, fénymásoló. Az iskolának több, mint 11.000 dokumentummal rendelkező könyvtára van. A sportcsarnok és az aula kiváló lehetőségeket nyújt sport- és kulturális rendezvények, versenyek, bajnokságok lebonyolítására. Az iskola épületében büfé üzemel. Az intézményegységben kap helyet az iskolafogászat, ami a gyermekeknek lehetőséget nyújt fogápolási kultúrájuk fejlesztésére. A sítáborok szervezéséhez 40 fő részére komplett sífelszerelés áll rendelkezésre. Az iskola három kenuja nyári vizitáborok szervezésére ad lehetőséget. 54
Feladat a jövőben a nyelvoktatás feltételeinek javítása, az informatikai eszközök felújítása, a természettudományi szertárak eszközeinek és a szaktantermek berendezéseinek fejlesztése. 55
A Vörösmarty Mihály Gimnázium Intézményegység épülete a Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 1.sz.alatt található. A gimnázium 1997-ben befejezett bővítésével és felújításával a nevelés és oktatás tárgyi feltételei jelentősen javultak. Összesen 12 tanterem, 1 csoportterem, 3 nyelvi labor, biológiai, fizikai, kémiai előadó és labor, 2 számítógépes szaktanterem (32 számítógéppel) áll rendelkezésre. A teljes számítógépes hálózat az épületben 200 végpontra van kiépítve, teljes körű Internet eléréssel. A 2006-os évtől a vezeték nélküli hálózat is elérhető az iskola teljes területén. Az iskolához tartozik egy saját, 648 m2-es tornaterem - 4 öltözővel és zuhanyzóval és egy aszfaltozott kézilabda pálya is. Az iskolának több mint 15.000 kötetes könyvtára és CD-tára van, ezen kívül 16 fejhallgatóval ellátott fonotéka is a tanulók rendelkezésére áll. Az épületben büfé üzemel. Az intézményegység rendelkezik túrakenukkal, sílécekkel, illetve síbakancsokkal és kempingfelszerelésekkel, így adott a vízitúrázás és a sítáborozás lehetősége. A tanulóknak igény szerint kollégiumi férőhely, illetve menzai szolgáltatás biztosított. A közeljövőben szükséges a természettudományi szertárak eszközeinek fejlesztése, a számítógéppark felújítása. Külső támogatók anyagi segítségére számítva terv egy teniszpálya építése a meglévő kézilabdapálya mögé. Egy, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében elnyert pályázatnak köszönhetően nagyszabású eszközbeszerzésre nyílt lehetőségünk, megteremtve ezzel a kompetencia-alapú oktatás magas színvonalú technikai feltételeit három tanteremben. Ezen túl kettő darab mobil digitális szemléltető készletet is vásároltunk. A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben a szentgotthárdi zeneoktatásnak a Szentgotthárd, Deák Ferenc u.1.sz. alatt található ingatlan biztosít otthont. A magyarlaki tagintézményben folyó zeneoktatás a helyi általános iskola helyiségeinek használatával történik. A képzőművészeti oktatás a 2008-as átszervezést követően az Arany János Tagintézmény egyik tantermében folyik. A központi épületben zeneoktatás céljára 11 tanterem áll rendelkezésre:1 db 70 fős hangversenyterem zongorával, 3 szolfézsterem, audio-vizuális eszközökkel felszerelve, 7 kisebb terem az egyéni hangszeres órák ellátására. A működéshez szükséges egyéb helyiségek közé tartozik 1 irodahelyiség és a mellékhelyiségek..a tanított hangszerek köréből 195 db kisebb-nagyobb értékű eszközt tartalmaz az iskola hangszerparkja. Az intézményegység hangfelvételek készítésére alkalmas mini-stúdióberendezéssel rendelkezik, 2600 dokumentumos könyvtár segíti a művészetoktatást. 56
A 104 éves épület állapota rossz, különösen sürgető a tető felújítása. A nyílászárók cseréje, hangszigetelési problémák, a hangszerpark állagmegóvása a közeljövőben remél megoldást A képző- és iparművészeti ág felszereltségét felmenő rendszer szerint szükséges biztosítani, folyamatosan számolni kell a művészeti ág anyagszükségletével. 57
1.4.3. Környezeti tényezők 1.4.3.1. Belső kapcsolataink Az iskolák zavartalan működéséhez elengedhetetlen az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója érdekeinek képviselete. Ezért szükséges az intézményeken belül működő érdekképviseleti szervekkel való szoros kapcsolattartás. A munkaközösségekkel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezettel és az iskolaszékkel jó kapcsolatunk alakult ki. Nevelő-oktató munkánkat a szakmai munkaközösségek, illetve a munkaközösség-vezetők koordinálják. A következő munkaközösségek működnek iskolákban: alsó tagozatos, napközis, osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, testnevelés, természettudományos, gyógypedagógiai, történelem, ének-zene és művészeti, a művészetoktatás tanszaki munkaközösségei. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményekben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Ez szakmai biztonságot, védelmet jelent, kiszámítható és szervezhető a szakmai fejlesztés. Egységes eljárást biztosít az integrált iskolán belül egy-egy szakmai kérdésben. 1.4.3.2. Külső kapcsolataink A megfelelő kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen az iskola működésének biztosítása, de elsősorban a tanulók érdeke miatt. Kapcsolataink Városi Önkormányzat Berzsenyi Dániel Főiskola - Pedagógiai Szolgáltató Központ Játékvár Óvoda III. Béla Szakképző Iskola Pannon Kapu Kulturális Egyesület Móra Ferenc Városi Könyvtár Nevelési Tanácsadó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kossuth Filmszínház Médiák Vöröskereszt Iskolaorvos, iskolai védőnő Rendőrség (DADA) Egyházak Nemzetközi kapcsolatok: Drago Lugaric Elemi Iskola, Bakovci, Lendvai 1. sz. kétnyelvű Általános Iskola (Szlovénia), Sveti Jurij község elemi iskolája (Szlovénia), Neuhaus község elemi iskolája (Ausztria), a rohonci Takács Jenő Zeneiskola (Ausztria), Ptuj város zeneiskolája (Szlovénia:alkalmi munkakapcsolat), zeneiskola ( Jennesdorf: közös vonószenekar), Tarvisio város gimnáziuma (Olaszország), Lendvai Kétnyelvű Középiskola (Szlovénia), Jennersdorfi Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége A megye zeneiskolái, művészetoktatási intézményei 58
1.4.3.3. Továbbtanulási eredmények Az elmúlt három év általános iskolai továbbtanulási mutatói azt igazolják, hogy a gimnáziumokba jelentkező 8. osztályos tanulók zöme a Vörösmarty Gimnázium intézményegységét választja. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény alapvető érdeke, hogy ez az arány tovább emelkedjen, és a középfokú tanulmányaikat gimnáziumban folytatni kívánó tanulók többsége az intézményen belül működő gimnáziumot válassza. Arra kell törekednünk hosszú távon, hogy a gimnázium intézményegysége a tanulók lehető legtöbb igényét ki tudja elégíteni. Ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a helyi diákságban erős kötődés alakuljon ki lakóhelyük iránt, és a későbbiekben a felsőfokú tanulmányok befejezése után is visszatérjenek a városba, itt találjanak munkát és itt találják meg boldogulásukat. A tanulói létszámokat illetően az elmúlt évek során nem tapasztalható különösebb létszámingadozás. Valamennyi intézményegység várhatóan a megszokott tanulólétszámmal fog működni. A mini, illetve a kiscsoportos létszámadatok nem adnak teljes képet az óvodáskorú gyermekek számáról, mivel a tapasztalatok szerint a szülők nem mindenkit íratnak még be az óvodába, a Közoktatási Törvény viszont a nagycsoportot már kötelezően előírja, így a létszámadatok a jövőben is az előző éviekhez hasonlóan fognak alakulni. Tehát négy párhuzamos első osztály indítható, mert a kistérségi körzetekből is évente átlagosan 15-20 tanuló a szentgotthárdi intézmények valamelyikébe iratkozik be. Az általános iskola negyedik osztálya után a nyolcosztályos gimnáziumi osztályban is folytathatják a diákok tanulmányaikat. Ez az alternatíva elsősorban a jó képességű tanulók számára lehet előnyös, akik az érettségiig megszakítás nélkül tanulhatják az egyes tantárgyakat. Ennek a képzésnek a létjogosultságát legjobban a továbbtanulási eredményeink igazolják, hiszen az ebben a képzési formában résztvevő tanulók közel 100 %-a az érettségi után valamely felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. 59
2. Nevelési program 2.1. Az iskola alapelvei, értékei, céljai, feladatai Az integrált oktatási intézményben folyó oktatók-nevelő munka legalapvetőbb meghatározója, hogy az intézmény Szentgotthárd város kizárólagos oktatási intézménye az általános iskolai, valamint a gimnáziumi tanulmányok tekintetében. Az integrált intézmény alapelvei, céljai és feladata tekintetében nem határozhat meg speciális gondolatokat, a pedagógiai munka alapja csakis a teljességre törekvés lehet. 2.1.1. Alapelvek A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a lehetőségek iskolája. Az iskolában folyó oktatónevelő munkát az a tény határozza meg, hogy több mint ezer tanuló számára kell egyaránt biztosítani a tudás, és a társadalomba való minél harmonikusabb beilleszkedés lehetőségét. Iskolánk alapelve, hogy minden gyermek csak személyisége összetevőinek egységében kezelhető. Minden gyermek szeretne többet tudni, jobban érezni, testileg és szellemileg gyarapodni, harmóniában, egészségben élni magával és környezetével, egyéni életét a közösségbe illeszkedve szeretné a legteljesebben megélni. Minden gyermek sokrétű személyiség. Ezer tanuló a képességek, lehetőségek, érdeklődés szinte végtelen tárházát hordozza magában. Iskolánk alapelve, hogy minél szélesebben nyújtson fejlődési színteret a szentgotthárdi gyermekek jövője érdekében. 2.1.2.Célok, feladatok Az alábbi pontokban kiemelt céljainkat fogalmazzuk meg, és azok végrehajtása érdekében a pontokban megfogalmazott feladatokat valósítjuk meg. 2.1.2.1. Alapműveltség megalapozása A tantervi program végrehajtásával biztosítjuk tanulóink számára az alapműveltség megszerzését. Rendszeres tanulásra szoktatjuk diákjainkat. Figyelmet fordítunk a megfelelő tanulási módszerek kialakítására, megtanítására. Segítjük tanulóinkat a helyes önértékelés kialakításában. Nevelőink törekednek a folyamatos, korszerű ismeretszerzésre, önképzésre. Kondícionális kompetenciák fejlesztése Egészségtudatos gondolkodás kialakítása 2.1.2.2. Érdeklődés szerinti szelekció biztosítása Általános iskolai oktatás 60
a 2008/2009-es tanévtől biztosított a magyar-német két tanítási nyelvű oktatás az első évfolyamtól kezdődően, egy osztályban A magyar-német két tanítási nyelvű oktatás bemutatása A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (német) folyik. A német nyelvi órák (emelt óraszámban folynak) és a. célnyelven tanított tantárgyak jelentik az oktatás két területét. A célnyelven tanított tantárgyak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően lettek kiválasztva. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelvtanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és -alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelvtudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. A két tanítási nyelvű oktatás az első évfolyam egyik induló osztályában kezdhető meg, felmenő rendszerben folyik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.. A tanuló az iskolában évfolyamonként legalább három tantárgyat célnyelven tanul. A kéttannyelvű képzés az 1.-től a 8. évfolyam végéig tart. A 8. évfolyam 2. félévében a tanulók próbanyelvvizsgát tesznek az intézmény szervezésében, amely a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 (középfok) szintjének felel meg. A próbanyelvvizsga eredményének függvényében tanácsoljuk a tanulóknak a 8. évfolyam után a rendes középfokú nyelvvizsga letételét. biztosítjuk a nemzetiségi német és nemzetiségi szlovén nyelvi oktatást az 1-8. évfolyamon első évfolyamtól választhatnak a tanulók angol, német vagy szlovén nyelvi képzést alacsony óraszámban is. 3-8. évfolyamon emelt szintű német vagy angol nyelv oktatása biztosított. széleskörű választási lehetőségek mellett biztosítjuk a mindennapos testnevelést Első évfolyamtól biztosított az emelt óraszámú testnevelés igények és érdeklődés szerint szakkörök biztosítása énekkar Gimnáziumi oktatás Nyolcosztályos gimnázium: nyelvválasztási lehetőségek: az 5. évfolyamtól emelt óraszámban angol, német, olasz vagy szlovén, 8. évfolyamtól egy további nyelv felvétele kötelező 61
Ötosztályos gimnázium: nyelvválasztási lehetőségek: 9. évfolyamon: emelt színtű angol vagy német nyelv, 10. évfolyamtól egy további nyelv választása,valamint nyelvcsere lehetősége ECL angol és német nyelvű nemzetközi nyelvvizsgaszerzési lehetőség Emelt óraszámú informatikaoktatás a 9. évfolyamon, felkészítés ECDL számítógéphasználói jogosítvány megszerzésére Egyéb választási lehetőség: 12-13. évfolyamon fakultáció felvétele emelt szintű érettségire történő felkészülés céljából énekkar Művészetoktatás lehetővé teszi az arra érdeklődő tanulók számára a művészetoktatási képzésbe való bekapcsolódást. Választható művészeti ágak: zeneművészeti ág, illetve képző és iparművészeti ág. Az egyes művészeti ágakon belül tanszakok (hangszeres, illetve képzőművészeti) választhatók. 2.1.2.3. Középfokú továbbtanulásra való felkészítés az 1-8. évfolyam számára mind az intézmény keretein belül, mind más középfokú közoktatási intézményben. Alsó tagozaton nagy figyelmet fordítunk az alapkészségek fejlesztésére (olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség) Helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással igyekszünk felkészíteni tanulóinkat a felső tagozatra. Törekszünk arra, hogy gyermekeink életkoruknak, egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit, továbbá jelentsen örömöt számukra az idegen nyelven való kommunikáció, információszerzés, olvasás. Gondot fordítunk a tehetséges tanulókra, szorgalmi feladatokkal látjuk el őket, számukra versenyzési lehetőségeket biztosítunk. Felső tagozaton a szélesebb körű ismeretek megszerzésére, az önálló tanulás képességének kialakítására ösztönözzük diákjainkat. Képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően készítjük fel tanulóinkat a helyes iskolaválasztásra. Feladatunk alsó tagozatos gyerekeink olyan szintű felkészítése, hogy a negyedik osztály befejezése után választhassák a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, illetve helyt tudjanak állni az 5-8. évfolyamokon is. Felső tagozatos tanulóinknak felvételi előkészítőt tartunk, főként magyarból és matematikából. Tanulóinkat tudatosan készítjük a helyes pályaválasztásra. Bemutatjuk az egyes iskolatípusokat osztályfőnöki órákon. Segítünk eligazodni a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Diákjaink részt vesznek a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napokon. 62
2.1.2.4. Középfokú műveltség biztosítása, felkészítés a gimnáziumi érettségire a 9-13. évfolyam tanulói számára. Biztosítjuk a tanulók számára az alapfokú tanulmányok során megszerzett alapműveltség elmélyítését. Törekszünk arra, hogy a tanuló képességeihez mérten a lehető legjobb eredménnyel tehesse le a középfokú tanulmányait záró érettségi vizsgát. Segítünk a tanuló érdeklődését a helyes irányba terelni, gondolva már a későbbi felsőfokú tanulmányokra is. Az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően biztosítjuk a tudás elmélyítésének lehetőségét azokból a tárgyakból, melyekből a tanuló tovább szeretne tanulni valamely felsőoktatási intézményben (ennek keretei: tanóra, tehetséggondozás, érettségifelvételire felkészítő fakultáció). Aktuális, versenyképes, eladható és alapos tudás megszerzését várjuk el tanulóinktól, valamint ennek átadását várjuk el kollégáinktól is. 2.1.2.5. Az általános képzés kiegészítve az arra érdeklődő tanulók számára, művészeti képzés biztosítása az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint. Megalapozzuk, fejlesztjük tanulóink zenei illetve vizuális műveltségét. Megszerettetjük az értékes művészeti alkotásokat, törekszünk az esztétikai igényességre. Aktív társas muzsikálásra nevelünk, utánpótlást biztosítunk a kistérség amatőr együttesei részére. Fejlesztjük a teremtő képzeletet, az improvizációs készségeket, a kreativitást. Törekszünk a művészi kifejezőkészség megalapozására, az önkifejezés eszköztárának gazdagítására. Művészeti alapvizsgára, művészeti záróvizsgára, szakirányú továbbtanulásra készítünk fel. Fejlesztjük, gazdagítjuk a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségeket, zenei ismereteket. A látás kiművelésére, a képi műveltség, képi emlékezet és képzelet bővítésére törekszünk. Felvállaljuk a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének készségfejlesztését. Megismertetjük a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Tervező, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő, környezetalakító tevékenységet alakítunk ki. Aktív szerepet vállalunk a kistérség kulturális életében, rendszeresen szervezünk koncerteket, kiállításokat. 63
2.1.2.6. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, nyelvi és informatikai tudás biztosítása A kommunikációval kapcsolatos ismereteket és készségeket elsajátíttatjuk a tanulókkal az ahhoz kapcsolódó tanórákon (magyar nyelv és irodalom, médiaismeret, nyilvános beszéd). A tanórákon alkalmazott munkaformákkal is igyekszünk biztosítani a kommunikációs készségek fejlődését, hiszen nemcsak a tudás megszerzése fontos, hanem annak kifejtése, előadása is a számonkérések során. Ösztönözzük tanulóinkat az idegen nyelven való kommunikációra. Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy ma már alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Mindezt jól szolgálja a magyar-német két tanítási nyelvű oktatás. Biztosítjuk a tanulók számára az idegennyelv-tanulást a választás lehetőségével. Felkészítjük a diákokat a különböző típusú és fokú nyelvvizsgákra. A nemzetiségi szlovén és német nyelv tanulására nyújtunk lehetőséget nappali órakeretben és szakköri keretek között is. Az informatika tantárgyi órákon tanulóink a legmodernebb elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthatják el. Arra törekszünk, hogy a diákok gond nélkül tudják kezelni a számítógépet, segítségükre legyen a tanulásban és a munkában, valamint maximálisan ki tudják használni az abban rejlő összes lehetőséget. Biztosítjuk az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány (ECDL Start és Full) megszerzését. A képzés az intézmény tanulói számára ingyenes, a diákoknak csak a vizsgadíjat kell fizetniük. Megismertetjük a tanulókkal az egyes tagintézmények könyvtárait, ösztönözzük őket a mindennapos használatra. Könyvtárhasználati órákat tartunk. Együttműködünk a Móra Ferenc Városi Könyvtárral, és részt veszünk az általuk szervezett programokon. 2.1.2.7. A Szentgotthárd környéki nemzetiségek nyelvi, irodalmi, kulturális örökségének megőrzése Az itt élő szlovén és német nemzetiségek miatt az intézmény kiemelt feladatának tekintjük az anyanyelv tanítását, ápolását. Megismertetjük a tanulókkal a nemzetiségek hagyományait, szokásait, népművészetét. A települések kisebbségi önkormányzataival kialakított kapcsolatainkat tovább ápoljuk. Igény szerint részt veszünk rendezvényeiken. 2.1.2.8. Az egyéni képességek kezelése, a különleges tehetségű tanulók fejlesztésének biztosítása, a gyengébb képességű tanulók felzárkózatása. Igyekszünk sokoldalúan megismerni a tanulókat. Felismerjük a tehetséges tanulókat, megerősítjük a tehetségük szerinti irány elmélyítését. Kibontakoztatjuk egyéni képességeiket. Figyelmet fordítunk tehetségük, kreativitásuk kibontakoztatására. A tanítási órákon differenciált foglalkozásokkal tehetségüknek megfelelően foglalkozunk velük. Kiemelt gondot fordítunk az idegen nyelvek oktatására. Felkészítjük őket a tanulmányi versenyekre, a nyelvvizsgákra. Biztosítjuk a nyelvvizsgák anyagi hátterét iskolai alapítványi forrásból. 64
Biztosítjuk az önműveléshez szükséges feltételeket. Felzárkóztatjuk a lemaradókat. Felismerjük a részképesség zavarral küzdőket, a problémás területeket fejlesztjük. Segítjük a fogyatékkal élő tanulókat. Sportköröket működtetünk a városi diáksport- egyesület segítségével, kihasználjuk a versenylehetőségeket, gondoskodunk a városi utánpótlásról. Az alapok szélesítésével és minőségi megalapozásával a versenysport utánpótlásának folyamatos biztosítása. 2.1.2.9. Az egészséges életmódra nevelés, képességfejlesztés a sport területén, rendszeres sportolás, a testmozgás megszerettetése minden tanuló tekintetében. -Egészségtudatos gondolkodás kialakítása a kockázatok, az ismert rizikófaktorok elkerülése -A sportágak mozgásanyagának eszközként történő alkalmazása, az életmód,a szabadidő hasznos eltöltésének kialakítása Elsajátíttatjuk az egészséges táplálkozási szokásokat. Igényességre neveljük őket a testi higiéniát illetően. Önismereti és készségfejlesztő tréningeket szervezünk a káros szenvedélyek kialakulása ellen. Konfliktuskezelő tréningeket szervezünk lelki egészségük megőrzéséért. Átadjuk a közlekedésbiztonsági ismereteket. Biztosítjuk a balesetmentes, egészséges iskolai környezetet. Népszerűsítjük a testmozgás fontosságát. Megszervezzük a sporttevékenységeket: szabadidős, labdajátékok, úszásoktatás, kirándulások, túrák stb. Bevezetjük a mindennapos testnevelést Biztosítjuk a lehetőségeket a szakosztályokban való sportolásra. Kialakítjuk azt a szemléletet, hogy élete későbbi szakaszaiban is igényelje a rendszeres testmozgást. 2.1.2.10. A környezettel való harmonikus együttélés elveinek elfogadtatása. A tantestület minden tagját bevonjuk a környezeti nevelési munkába. Diákjainkat arra szoktatjuk, hogy vigyázzanak környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kulturált magatartásra. Törekszünk a környezeti nevelés módszereinek alaposabb megismerésére Tanórákon megismertetjük a tanulókkal az adott témához kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozásokat. 65
Természetvédelmi versenyekre készítjük fel diákjainkat (ennek keretei: tanóra, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások). Olyan tanórán kívüli programokat szervezünk, amelyek a megszerzett ismeretek gyakorlását szolgálják. 66
2.1.2.11. A tolerancia, az emberi jogok tiszteletben tartása legyen alapvető szemléleti érték: Kapjon hangsúlyt az osztályfőnöki foglalkozásokon az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető emberi normák elfogadása, a törvény betartása! Mutassunk gyakorlati mintákat a másság kezelésére, a konfliktusok becsületes elintézésére órán, szünetben, rendezvényeken! Jellemezze kommunikációs kultúránkat az iskola hétköznapi életében mások véleményének tiszteletben tartása! Neveljük az iskola kisebb- nagyobb közösségeit a gyakorlatban az igazságos érdekegyeztetésre! Dolgozzuk fel a felmerülő problémákat a tanulóközösség előtt! Járuljunk hozzá az emberi jogok, gyermeki jogok érvényesüléséhez, biztosítsuk a diákjogokat iskolánkban! 2.1.2.12.Csökkenjenek a szociális és kulturális hátrányok! Igyekszünk felismerni a különböző szociális és kulturális hátrányokkal érkező tanulók problémáit. Segítjük a hátrányos helyzetű és fogyatékos tanulókat. Figyelmet fordítunk a helyes szemléletmód kialakítására. Elfogadtatjuk a másságot. Kialakítjuk az alkalmazkodóképességet. Segítjük a közösségbe való beilleszkedésüket. 2.1.2.13.A társadalmi beilleszkedés elősegítése Kialakítjuk a helyes szemléletmódot. Figyelemmel kísérjük a reális önértékelés és önérvényesítés kialakítását. Megismertetjük, alkalmaztatjuk a megfelelő illemszabályokat. Példamutató magatartással illedelmes viselkedésre szoktatjuk a tanulókat. Kialakítjuk az iskolai szokásrendet. Egységes és következetes nevelési eljárásokat alkalmazunk. Fegyelmezett, kulturált viselkedésre tanítjuk őket. 2.1.2.14. A hagyományok szerepének átadása az ember életében. A hazaszeretetre neveljük tanulóinkat, megismertetjük nemzeti jelképeinket. Törekszünk népi hagyományaink ápolására, továbbadására, nemzeti értékeink védelmére. Felismertetjük az anyanyelv jelentőségét a nemzeti értékek és a nemzetiségi hagyományok ápolásában. Megismertetjük lakóhelyünk szokásait, történelmi, kulturális értékeit. Tovább éltetjük, fejlesztjük hazai és külföldi kapcsolatainkat. Ápoljuk, őrizzük, bővítjük az iskola belső hagyományait. Példaként állítjuk névadóink emberi értékeit. 67
2.2. Az iskola képzési rendje 2.2.1. Tankötelezettség teljesítése A Szentgotthárdi Oktatási Intézményben a tankötelezettség teljesíthető 1-4 évfolyamokon az Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézményben 5-8 évfolyamokon a Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézményben a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben 9-13 évfolyamokon a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben tankötelezettség nem teljesíthető, második tanulói jogviszonyt lehet létesíteni a művészetoktatás iránt érdeklődést és késztetést mutató tanulók számára. 2.2.2. Tanulói jogviszony, beiratkozás A tanuló az iskolával a beíratás napjától tanulói jogviszonyban áll. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény tanulók jelentkezését a kistérség területéről, illetve az oktatási törvény és az önkormányzati rendeletek előírásai szerint fogadja. Elsős tanulók beíratása A beiratkozás napjait a jegyző jelöli ki. Az általános iskola az elsős tanulók beiratkozását megelőzően tájékoztatót tart az óvodás korú gyermekek szülei számára. A tanulók felvételéről és az osztályba sorolásról az igazgató dönt. Az 1. évfolyamra való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: - A gyermek születési anyakönyvi kivonata Áttelepülés estén a születési anyakönyvi kivonat hivatalos magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény A tárgyév június 1. és december 31. között iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettséget bizonyító nevelési tanácsadói nyilatkozat. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, illetve más fogyatékos tanulót a Tanulói Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt iskolába. Bekerülés a két tanítási nyelvű osztályba első évfolyamon A magyar-német két tanítási nyelvű osztályba a túljelentkezés miatt az első évfolyamra válogatjuk a gyerekeket. Aki nem nyer felvételt a képzésre, annak természetesen helyet biztosítunk a hagyományos osztályok valamelyikében. A válogatót négy helyszínen négy pedagógus végzi. A pedagógusok előre elkészített értékelő lapon értékelik a gyerekek tevékenységét, majd ráírják a lapra a megfelelő pontszámot. Azokat a jelentkezőket vesszük fel, akik a legtöbb pontot szerezték. A foglalkozások befejeztével kerül 68
sor az összesítésre. Az érintett szülőket a válogatás eredményéről írásban értesítjük. Külön szülői kérésre a részletes, helyszínenként elért eredményekről is tájékoztatást adunk. A válogató egyes helyszínein a következő készségeket mérik a pedagógusok: 1.a helyszín Vizsgálati szempont: a gyermek fantáziája, kombinációs készsége, színkultúrája, ceruzafogása, vonalvezetése, kapcsolatfelvétel. Feladat: Fénymásolt vonalas rajz kiegészítése saját elképzelése vagy utasítás szerint, a kép kiszínezése. A kiegészítésről beszéljen. 1.b helyszín Vizsgálati szempont: memória, logikai készség, mennyiségi fogalmak (több-kevesebb, ugyanannyi, 5-ös számkörön belüli számfogalom tisztázása). Feladatok: Logikai készlet lapjaival csoportosítás tetszőleges, de kellően indokolt szempontok, vagy a pedagógus által megadott szempontok alapján. Pálcikákból kirakott kép visszaidézése, kirakása, letakarás után. 2. helyszín Vizsgálati szempont: Dyslexiára és dysgráfiára utaló jelek kiszűrésére alkalmas tesztek elvégeztetése, feladatértés. Feladatok: Pszichológiai teszt a figyelem terjedelmének vizsgálatára, ábra másolása, sorozat, irányok felismerése. 3. helyszín Vizsgálati szempont: a szöveghallás és a zenei hallás, ritmusérzék vizsgálata Feladatok: Logopédiai szósor, mondatok, a gyermek számára ismeretlen értelmű, vagy tartalmú (pl. halandzsa) szöveg visszamondása, ritmus visszaadása, utánzás 4. helyszín Vizsgálati szempont: a beszédkészség, a szókincsgazdagság, a hangcserék, beszédhibák kiszűrése, beszédhanghallás megfigyelése, tartalmi összefüggések vizsgálata. Feladat: mese visszaidézése kérdések alapján, hasonló hangzású, de más értelmű szavak jelentésének felismerése kép alapján, szavak hangoztatása. Beiratkozás a Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységbe A művészetoktatásba való bekapcsolódás önkéntes alapon, a tanulók érdeklődése és késztetése alapján történik. A beiratkozás időpontja nem esik egybe az általános iskolai beíratás idejével, a dátumot az intézményegység vezetője jelöli ki, és teszi közzé a helyben szokásos módon. A beiratkozást képességfelmérés előzi meg, a szentgotthárdi tanulók felmérése az általános iskolákkal egyeztetve, közösen történik. A szülők előzetes tájékoztatást kapnak a művészetoktatás cél és 69
feladatrendszeréről, a művészeti ágak, tanszakok választékáról, a térítési és tandíjak szabályairól. A tanulók felvételéről a képességfelmérést végző pedagógusok javaslata alapján az intézményegység-vezető dönt. Tanulói jogviszony keletkezése, felvételi a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben Mind az öt-, mind a nyolc évfolyamos képzésre a szülők kérelme, 7. ill. 3. osztály év végi és a 8. ill. 4. osztályos félévi tanulmányi eredményei, valamint (amennyiben az erre vonatkozó jogszabály feltételei teljesülnek) írásbeli felvételi vizsga alapján nyernek felvételt a tanulók. Különbözeti vizsgát kell tenni meghatározott tantárgyakból abban az esetben, ha más tantervű középiskolából érkezik a tanuló. 70
Felvétel a napközi otthonba Minden tanulót felveszünk. A beiratkozás rendje: 1. osztályban beiratkozás alkalmával, 2-10. osztályban május 31-ig kérheti a szülő a felvételt. Ha tanév közben változás áll be a család helyzetében, a szülők soron kívül kérheti a gyermek elhelyezését. A napközi otthon minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának elsődleges szempontja az osztályok szerinti működtetés. Ha ezt a napközibe jelentkezők létszáma nem teszi lehetővé, akkor az évfolyamonkénti csoportszervezést támogatjuk. Különböző évfolyamokat csak a végső esetben vonunk össze. A napközi otthon a szorgalmi időben működik. A téli és a tavaszi szünetben, a tanítás nélküli munkanapokon a csoportok - előzetes felmérés alapján - összevonhatók. A bejáró tanulók részére a buszok indulásáig felügyeletet és kíséretet szervezünk. 2.2.3.Tanulmányok folytatása, döntési helyzetek Az 1. évfolyamra történő beíratás előtt a szülők a hagyományos osztály mellett két speciális képzési forma (magyar-német két tanítási nyelvű osztály, nemzetiségi német és szlovén nyelv) közül választhatnak. Évfolyami szinten biztosítjuk a mindennapos testnevelést. A délutáni felügyeletet napközi- vagy iskolaotthon formájában biztosítjuk. Az általános iskolában a 3. osztályoktól emelt szintű német vagy angol nyelvoktatást lehet választani. Az emelt óraszámú nyelvoktatásra a felvétel minden év márciusában történik a második osztályos tanulók szüleinek értesítésével. A szülők igényeinek felmérése után a tanulók eredményeik alapján (a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak osztályzatai) tagozatos és nem tagozatos csoportokba kerülnek. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény negyedik évfolyamán választhatnak a szülők, tanulók, hogy tanulmányaikat az általános iskolai képzésben (SZOI Széchenyi 5-8. Évfolyamos Tagintézmény) folytatják, vagy a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység nyolcosztályos tagozatára jelentkeznek. A döntést nyílt napok, tájékoztató előkészítő értekezletek segítik az érdeklődők számára. Az átlépés, a tanulók átvétele a tanulmányi eredmények alapján történik. Az általános iskola utolsó éveinek fontos feladata a középiskolai továbbtanulás előkészítése, a választás segítése. A tanulók pályaválasztását az osztályfőnöki munkaközösség vezetője irányítja az osztályfőnökökkel együtt. Már hetedik osztályban megkezdik a tanulók tájékoztatását, ismertetik a városi és megyei középiskolák lehetőségeit. A szülők számára évente külön értekezletet tartunk, ahol a meghívott középiskolai igazgatóktól személyesen is érdeklődhetnek. A tanulmányok az integrált intézményen belül is folytathatók a 9. évfolyamon a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben. A felvétel nem automatikusan, hanem az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. 71
A Takács Jenő Alapfokú Intézményegységbe a beiratkozás függetlenül az általános iskolai vagy gimnáziumi tanulmányoktól - a későbbi években is lehetséges, valamint a művészetoktatási intézményegységen belül számos választási lehetőség kínálkozik a résztvevők számára tanulmányaik végzése során. Az előkészítő évfolyamok alapkészségeket fejlesztenek, valamint segítik a választást a hangszerek, illetve képzőművészeti tanszak-orientáció tekintetében. Az alapfokú évfolyamokon a választott tanszakokon kezdődik a tanulás, átlagosan heti 4 foglalkozás keretén belül A növendékek a későbbi évek folyamán fokozatosan kapcsolódhatnak be az iskola művészeti együtteseinek munkáiba, választhatnak a kötelező és a szabadon választott tantárgyak közül. ( helyi tanterv) A művészetoktatási intézményegységben minden évfolyamra újból be kell iratkozni, az alapfokú évfolyamok lezárása (művészeti alapvizsga) után a tanulmányok továbbképző évfolyamokon folytathatók. 2.2.4. Továbbhaladás az iskolában A Szentgotthárdi Oktatási Intézményben a továbbhaladás feltételei: 2.2.4.1. Óralátogatási kötelezettség teljesítése A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. Az igazolás módját a Házirend tartalmazza. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, akkor a tanítási év végén nem osztályozható. A továbbhaladáshoz a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Kivételes esetben az igazgató felmentést adhat ez alól (pl. hosszabb kórházi kezelés, betegség esetén). A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben ha egy tanévben az igazolt és igazolatlan hiányzások együttesen meghaladják az óraszám 1/3-át, a tanuló nem osztályozható, illetve tantestületi határozat alapján osztályozó vizsgát tehet. 72
2.2.4.2.Tanulmányi kötelezettség teljesítése A negyedik évfolyam végéig az iskola saját elhatározása alapján csak a tanórai foglalkozásokról történő mulasztás esetén utasíthatja a tanulót évfolyamismétlésre. A tanuló az adott évfolyamot a szülő kérésére megismételheti. A tanuló az 5. évfolyamtól az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges /2/ minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma három, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A tanuló szülő kérésére az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. Készségtárgyakból ( rajz, ének-zene, testnevelés) nem buktatunk, de a továbblépés feltétele az aktív közreműködés a tanórákon A sajátos nevelési igényű tanulók esetében, ha a tanuló 16., illetve 18. életévéig nem tudja a nyolcadik osztályt befejezni, szülői kérésre 2 évvel meghosszabbítható tanulói jogviszonya, a munkaközösség és az igazgatóság véleménye alapján. A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben a tanulók tantárgyanként eltérő évfolyamon tarthatnak. A magasabb évfolyamra lépésről az év végi beszámolón dönt a vizsgabizottság. Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamra lépés feltétele az év végi teszt legalább elégséges szintű teljesítése. Sikertelenség esetén két alkalommal javítási lehetőséget kap a tanuló. A művészetoktatási intézményegységben az évfolyam megismétlésére egy alkalommal kerülhet sor. 2.2.5. Tanulmányok lezárása, mérések Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység A nyolc évfolyamos képzésben tanulók magyarból 7. év végén, matematikából 8. év végén, történelemből 9. tanév folyamán, magyarból 10. év végén köteles szintfelmérő vizsgát tenni. A vizsga érdemjegye a tanuló bizonyítványába, illetve az anyakönyvbe bekerül. A sikertelen vizsga nem jár együtt az osztályismétléssel, de a vizsgát meg kell ismételni. A tanuló a 12. évfolyam (nyolcosztályos képzés), illetve a13. évfolyam (ötosztályos képzés) sikeres befejezése után érettségi vizsgát tehet. A tanuló jogosult előrehozott érettségi vizsga letételére, amennyiben az adott tantárgyból a tantárgyi követelményeknek vagy az előírt évfolyamnak az osztályozóvizsgán megfelelt. 73
Mérések az általános iskolai képzésben Intézményünk mérési rendszere két részből áll. Egy írásbeli és egy szóbeli részből, de nem minden tanulót egységesen érintve. Az év végi írásbeli vizsgának a célja tanulók éves teljesítményének mérése, míg a szóbeli vizsgával felkészítjük a tanulókat arra, hogy tudják kezelni a vizsga okozta stresszhelyzetet, illetve képesek legyenek vizsgabizottság előtt egy megadott témáról összefogott, kerek feleletet adni. Az 1-4. évfolyamos tanulók egy évfolyamonként egységesített (képzési terület, azonos feladatsor stb.) írásbeli mérésen vesznek részt, amelynek értékelése %-os formában történik. Év végi írásbeli mérésben vesz részt valamennyi 5-8. évfolyamos tanuló matematikából, illetve magyar nyelvből. Ez utóbbi tulajdonképpen egy helyesírási szintfelmérő tollbamondás alapján. Szóban vizsgáznak hetedik évfolyam végén az emelt óraszámú nyelvoktatásban részt vevő tanulók a tanult idegen nyelvből. Erre elsősorban az alap- vagy középfokú német nyelvvizsga szóbeli témaköreiből készülnek a tanulók, ezzel is felkészülve a nyolcadik évfolyam során esedékes tényleges alapfokú német nyelvvizsgára. A nyolcadik évfolyamon minden tanévben egy adott tantárgyból szóbeli vizsgát szervezünk minden tanuló számára. A tantárgyat a tanév elején a tantestület határozza meg. A 8. évfolyam 2. félévében a két tanítási nyelvű osztály tanulói próbanyelvvizsgát tesznek az intézmény szervezésében, amely a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 (középfok) szintjének felel meg. A próbanyelvvizsga eredményének függvényében tanácsoljuk a tanulóknak a 8. évfolyam után a rendes középfokú nyelvvizsga letételét. Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység A tanulók tanévenként egy alkalommal kötelesek számot adni technikai és művészi kifejezésbeli előmenetelükről. A zeneművész ág hangszeres beszámolóinak formája lehet hagyományos vizsga, illetve hangverseny. Az elméleti tárgyak beszámoltatásának formája az év végi teszt. Azok a tanulók, akik alapfokú tanulmányaikat az utolsó évfolyamon végzik, a tanév befejeztével művészeti alapvizsgát tehetnek. A továbbképző évfolyamokra való jelentkezés feltétele felmenő rendszerben alkalmazva a sikeres művészeti alapvizsga tétele. Azok a tanulók, akik a továbbképző utolsó évfolyamát végzik, művészeti záróvizsgával zárhatják le tanulmányaikat. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a helyi tantervben szerepelteti az intézményegység. 2.2.6. Tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik az általános iskolai intézményegységekben 74
az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, a 8. osztály elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján Az általános iskolai tanulmányok befejezésekor a 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítványt állítunk ki. A gyermek tankötelezettsége 16 éves koráig tart, illetve aki általános iskolai tanulmányait az 1998/99-es tanévben kezdte meg, annak tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik, azaz 18 éves koráig tart. Az iskola a 8. osztály végén eltávozási bizonyítványt mellékel a tanulók bizonyítványához. A fogadó intézmény visszajelzi, hogy a következő iskolaévet náluk folytatja. 75
A tanulói jogviszony megszűnik a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait, az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanulótanulmányait nem kívánja folytatni, a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, annak a nem tanköteles tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. A tanulói jogviszony megszűnik a Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján, ha a tanuló tanulói jogviszonyát a tanköteles tanuló kivételével fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű. 76
2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus pálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, nyomon követhetjük sorsukat, ezáltal tevékeny részeseivé válhatunk a holnapnak. Hosszabbrövidebb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Intézményünk ennek szellemében a következő személyiségjegyek kialakítására törekszik tanulóinkban: Legyen nyitott a külvilág pozitív jelenségei iránt, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket. Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes és hasznos dolgokban kell szót fogadnia. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. Legyen együttműködő, de ne legyen konformista. Intézményünk a társadalom része, ezért a társadalmi problémák (munkanélküliség, egzisztenciális elbizonytalanodás, családi és életvezetési problémák) áttételes formában, de lecsapódnak a gyerekek viselkedésében. Egyre gyakrabban jelentkeznek magatartásproblémák. Ezek kezelése, illetve a beilleszkedési nehézségek megoldása nagyon fontos feladatunk. A serdülőkorban kialakuló magatartásbeli problémákra az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő kritikus véleményalkotás a jellemző. A szülők, illetve a pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb problémát. A pedagógusok körében (pszichológus vezetésével) esetmegbeszéléseket végzünk. Szakemberek segítségével a jobb önismeret kialakítása érdekében tanulóink körében csoportfoglalkozásokat szervezünk. A gyerekek személyiségének alaposabb megismerésével elősegítjük, hogy az egyéniségüknek, szellemi, fizikai adottságuknak megfelelő pályát válasszanak, valamint olyat, ahol sikeresek lehetnek az életben. Leherőség van arra, hogy az un. Egyesületi típusu elven működő és szerveződő iskolamodell lefedi azt a hármasságot, amit a megismerés (műveltségi területek), az érzelmi intelligencia (művészetek) és a kondicionális kompetencia (sportmozgások) jelent az oktatás folyamatában, s jelent a teljes személyiség eredményes fejlesztésében. 77
2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.4.1. Tanulói közösségek Nevelésünk fontos része az emberi együttélés helyes normáinak megismertetése, elsajátítása, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok egységes kialakításának segítése egy-egy adott korosztály adott szintjének megfelelően. Fontos, hogy a tanulók felismerjék, melyek az életükben meghatározó szerepet játszó közösségek: család, osztályközösség, iskola, szűkebb lakóhely. Az iskolai élet minden területén figyelnünk, tudatosan irányítanunk kell a gyerekek közösségi életét. Tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskolának az új környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt. Fejleszteni kell tanulóinknál a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Eszközeink: Közös osztályélet megszervezése (feladatvállalás, tisztségek) Jó pajtási viszony kialakítása (közös játék, séta, osztálykirándulás, táborozás) Törekvés a társas kapcsolatok kiépülését gátló gyermekhibák kiküszöbölésére (árulkodás, hazudozás, irigység, önzés, erőszakosság) Tartalmas, vonzó programok szervezése a szabadidő közös eltöltésére (vetélkedők, tréfás versenyek, közös mozi-, színház-, múzeumlátogatás, kirándulás) Őszinte légkör kialakítása Aktív részvétel az iskola nemzetközi kapcsolataiban Környezeti értékek megőrzése, gyarapítása Családi, lakóhelyi, iskolai hagyományok ápolása. 2.4.2. A felnőtt-, pedagógusközösség A nevelőtestület nem csak egy szakmai közösséget jelent. Összetartása befolyásolja az intézmény-egységekben folyó munkát tartalmi és hangulati szempontból egyaránt. Tudjuk, hogy kiegyensúlyozott, pozitív beállítottságú személyiség képes csak arra, hogy megfelelő irányba fejlessze a rábízott gyermek személyiségét. Fontos olyan légkör kialakítása, ahol az egyén biztonságban érzi magát. Szakmai tekintetben az együttműködés keretét a munkaközösségek adják. A munkaközösség-vezetők feladata, hogy ebben a körben összehangolják az iskolai munkát. Versenyeket szerveznek, egyeztetik a programokat, megbeszélik a felmerülő gondokat. Csapatként működve lehet csak eredményes és hatékony az iskolai munka. 78
Eszközeink: Folyamatos képzés, önképzés Jól működő, korrekt információs rendszer működtetése A munkaközösségek, szülői közösségek, a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet véleményének figyelembevételével történő működtetés Egymás munkája iránti érdeklődés, kollegiális magatartás, egymás eredményeinek elismerése, munkájának megbecsülése, véleményének tiszteletben tartása Egységes nevelői eljárások a gyerekekkel való kapcsolattartásban Közös programok, kirándulások szervezése. 2.4.3. Közösségfejlesztés, iskolai hagyományok kialakult gyakorlata Általános Iskola Iskolánk megemlékezései, rendezvényei és egyéb megemlékezései a tanév folyamán: Szeptember: - Ünnepélyes tanévnyitó: A végzős tanulók az óvodából átkísérik a leendő első osztályosokat a tanévnyitó helyszínére, ahol az igazgató köszönti az iskola új tanulóit Sulinyitogató (diszkó: A felső tagozatosok rendezvénye, melynek során az ötödik évfolyamosokat mókás keretek között felső tagozatossá avatják.) Szülői értekezlet: A tanévkezdéssel kapcsolatos fontos tudnivalókról, a várható programokról, délutáni elfoglaltságok lehetőségeiről tájékoztatjuk a szülőket. Alapítványunk minden év szeptemberében kirándulást szervez azoknak a tanulóknak, akik az előző tanévet kitűnő tanulmányi eredménnyel zárták. - Október: - - Hármas találkozó: Intézményünk két testvériskolájával (Sveti Jurij Szlovénia, Neuhaus Ausztria) lebonyolított három napos közös rendezvény, amely forgószínpadszerűen a három ország területén váltva kerül megrendezésre egy előre megadott téma feldolgozásával (pl. környezetvédelem, idegenforgalom, néphagyományok stb.). Szakmai nap: A Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolával szervezett közös program, melynek keretében iskolánk nevelői egy alkalommal óralátogatáson vesznek részt a szlovén iskolában, majd egy alkalommal a lendvai kollégák hospitálnak nálunk. Megemlékezés az Aradi Vértanúkról Megemlékezés a Zene Világnapjáról Megemlékezés az 1956-os eseményekről Az alsó tagozatos tanulók mesemondó versenyen szerepelhetnek, megmutatva tehetségüket. November: - Nevelési értekezlet: A tantestületet érdeklő témáról hallgatunk előadást meghívott előadó tolmácsolásával, illetve az iskolai életet érintő fontos témát dolgoznak fel előre felkért pedagógusok. Nyílt órák: Előre meghatározott napokon az első két tanítási órát látogathatják a szülők. Pedagógustalálkozó: Sveti Jurij és Neuhaus általános iskolájának nevelőivel találkozunk mindig más helyszínen. Ezen alkalmakkor kötetlen szakmai megbeszélés folyik a három ország pedagógusai között, illetve egyeztetjük a közös programokat. 79
- Egészségre nevelési hónap: Az egészséges életmódra nevelés jegyében rajzpályázatokat írunk ki, illetve vetélkedőt szervezünk. Széchenyi István szavalóversenyt rendezünk Széchenyi Labdarugó Torna Fogadóórák December: - Mikulás-nap: Karácsony: Hagyományosan a harmadik és az ötödik évfolyam tanulói készülnek egy kis műsorral, amelyet a téli szünet előtti utolsó tanítási nap délelőttjén az iskola valamennyi tanulójának bemutatnak. Arany János Kézilabda Torna A kistérség és az alsó tagozatos tanulóink részére megrendezzük a Mikulás Kupát Továbbtanulási szülői értekezlet Kórustalálkozót szervezünk Január: - Fogadóórák Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról Német nemzetiségi szavalóverseny Február: - SZM bál: A Szülői Munkaközösség szervezésében részt veszünk a hagyományos bálon. Szülői értekezlet: Értékeljük az első félév munkáját Farsang. - Sítábor. Arany-nap: Méltó megemlékezés iskolánk névadójáról Arany János szavalóverseny: Az alsó tagozatosok kistérségi rendezvényen mutathatják be versmondó tudásukat. Vörösmarty és Széchenyi szavalóverseny: a felső tagozatosok kétévenként váltva vesznek részt rajta Nemzeti ünnep (márc. 15.) Március: - Április: - Nevelési értekezlet Fogadóórák Kórustalálkozón veszünk részt a szlovén partneriskolák részvételével. Minden évben más helyszínen kerül megrendezésre a Nemzetközi Atlétika Gála a lendvai és szentgotthárdi felső tagozatos tanulók részvételével Május: - Béke Kupa: Labdarúgó torna két korcsoport részére a kistérség és Lendva csapatainak részvételével. Vizsgák, mérések: Az IMIP-ben megfogalmazottak szerint bonyolítjuk le. Osztálykirándulások: 80
Június: - Diáknap: Sportnap: Egész napos program a sport, a mozgás jegyében Nyolcadikosok búcsúztatása: Végzős diákjain ünnepélyes keretek közt búcsúznak el volt iskolájuktól. Ünnepélyes tanévzáró: Itt értékeljük a lezárt tanévet, az igazgató felsorolja a kitűnő és jeles tanulmányi eredménnyel évet záró tanulókat és jutalomkönyvet ad át részükre. Egész éven át tartó programok: - Filharmónia: Az énekkaros tanulók mellett az iskola tanulói magas létszámban vesznek részt ezen a rendezvényen. Gyalog- és kerékpártúrák Táborok a tél és a nyár folyamán: - Alsó tagozatosok környezetvédelmi tábora Lentiben. Felső tagozatosok alkotótábora Lentiben. Kerékpáros vándortábor az ország valamelyik nemzeti parkjában. Szlovéniai nyelvi és alkotótábor Sí tábor Szlovénia, Ausztria Német nemzetiségi olvasótábor Vörösmarty Mihály Gimnázium Az iskolai ünnepélyek és rendezvények intézményünk életének különösen szép alkalmai. Színt és változatosságot visznek az iskola mindennapjaiba, szolgálják az értelmi és érzelmi nevelést, fegyelemre szoktatnak, és erősítik a tanulókban a hazafias gondolkodást. Alkalmat nyújtanak a tanulóknak a közösség előtti szereplésre, megvalósíthatják ötleteiket, és gyakorolják a kialakult hagyományokat. Azért tartjuk nagyon fontosnak az egyes ünnepi alkalmakat, mert azok egyéni arculatot adnak iskolánknak, ezáltal fontos szerepet játszanak a gimnázium külső megítélésében, valamint megmozgatják az összes tanulót és tanárt. A tanév elején rendezvénytervet készítünk, amelyben előzetes konzultáció után kijelöljük az egyes rendezvények megszervezéséért felelős pedagógusokat és tanulóközösségeket. Iskolánk ünnepélyei, rendezvényei és egyéb megemlékezései a tanév során Szeptember: Tanévnyitó ünnepély, amelyen az igazgató köszönti a gimnázium új tanulóit. Október: 6-án megemlékezünk az aradi vértanúkról. 23-án, a forradalom és szabadságharc évfordulóján ünnepi műsorral emlékezünk. A városi megemlékezésre minden második évben iskolánk készül ünnepi programmal. E hónapban rendezzük meg az ötödikes és kilencedikes tanulók mazsolaavatóját, melyre a két osztály bemutatkozó műsorral készül, majd játékos próbatételek következnek. A programot este diszkó zárja. 81
Nyílt napot tartunk, ahol a környék általános iskoláinak gimnáziumunk iránt érdeklődő végzős tanulóit és szüleiket fogadjuk az iskolánkban. November: A Szülői Munkaközösség szervezésében részt veszünk a hagyományos Katalin- bálon. December: 1-jén Vörösmarty-napot tartunk, ahol iskolai keretben megemlékezünk névadónkról. 6-án az egyik osztály tanulóinak mikulása és krampuszai megajándékozzák a tanulókat és a tanárokat. A hónap utolsó tanítási napján ünnepi műsorral készülünk a karácsonyra. Január: Végzős tanulóinknak szalagtűző ünnepséget és bált rendezünk Február: 25-én megemlékezünk a kommunista diktatúrák áldozatairól. Nyílt napot tartunk az általános iskolák negyedik és ötödik osztályos tanulóinak a nyolcosztályos évfolyamokon. Március: 15-én az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk, valamint részt veszünk a városi szintű megemlékezésen. Április: 16-án, a holocaust áldozatainak emléknapján rövid megemlékezést tartunk. A Diákönkormányzat diákközgyűlést tart, valamint a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon diáknapot szervez, amelyre az osztályok vidám műsorokkal készülnek. Ezen kívül vetélkedők, sportmérkőzések zajlanak, este pedig sulidiszkó zárja a programot. Május: Ballagást tartunk, a végzős diákjaink ünnepélyes keretek között búcsúznak az iskolától. Június: A tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanévet, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat. Általában május és június hónapokban az osztályok tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A tanév során színházlátogatásokat szervezünk a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházba, illetve városunk színházi előadásain veszünk részt. Iskolánk tanulói Filharmóniai előadásokon is részt vesznek a színházban. Követendő és szép hagyománnyá vált az öregdiákok és az iskola kapcsolattartásának sajátságos koreográfiája. Egykori tanulóink szívesen térnek vissza az alma materbe. Az érettségi találkozókon először ünnepi osztályfőnöki órákra kerül sor, majd a jelenlévők szalagfelkötéssel tisztelegnek a névadó Vörösmarty Mihály emléke előtt, a temetők felkeresésével pedig emlékeznek, és fejet hajtanak az elhunyt tanárok és az egykori diáktársak emléke előtt is. A múlt hagyományainak töretlen ápolását jelentik az érettségi tabló készítése és az iskola folyosóin való megőrzése. A hagyományok ápolása továbbra is fontos feladata intézményünknek. Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység A művészetoktatási intézményegység 25 éves működése során számos rendezvény, esemény érett hagyománnyá, melyek sajátos arculatot biztosítanak iskolánknak, egyben hozzájárulnak az eredményes szakmai munkához. Hagyományainkban kiemelkedő szerepet játszanak visszatérő hangversenyeink, mint pl. a Takács Jenő hangversenyek, tanári koncertek, a végzősök 82
hangversenye, az adventi koncertek, a Rábavölgyi vonószenekar koncertjei, vagy a közös fellépések a Szentgotthárdi Énekegyesülettel, az élményszámba menő zenei pályán továbbtanulók hangversenye. A növendékhangversenyek hagyománya a zeneoktatási folyamat szerves részét képezi, akárcsak az új, képző- és iparművészeti ágban a tanulók munkáiból szervezett kiállítások. A közismereti iskolákhoz hasonlóan a művészetoktatási intézményegység életében is fontos, visszatérő események az évnyitók, évzárók, diáknapok, Szülői Munkaközösségi bálok. Visszatérő esemény iskolánkban a körzeti népdaléneklési verseny, valamint a zenetörténeti vetélkedők megszervezése, melyekbe saját növendékeinken kívül a kistérség zene iránt érdeklődő tanulóit is várjuk. Kiemelkedő jelentőségű szakmai munkánkban a zenei táborok hagyománya, melynek hasznosságáról a csoportos muzsikálás megszerettetésében, a közösségnevelésben, a tanulók motivációjában meg vagyunk győződve. 83
2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napjainkban, amikor a családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és így a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, megnő az iskola feladata és jelentősége a gyermek- és ifjúságvédelem területén is. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, aki megélhetéssel küzdő családban nő fel. A problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és az iskolához való viszonyukat. Iskolánk egyes tagintézményeiben órakedvezményben részesülő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök dolgoznak, akik tevékenységüket éves munkaterv alapján végzik Legfontosabb feladatuk a megelőzés. Ennek érdekében minden tanév elején felmérik az osztályfőnökök segítségével az iskola veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóit, és nyilvántartást vezetnek róluk. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, felveszik a kapcsolatot a megfelelő iskolán kívüli szervezettel. A gyermek érdekében segélyek kiutalását kérik, javaslatot tesznek a gyámhatóságon védő- óvó intézkedések megtételére, illetve kezdeményezik a gyermek állami gondozásba vételét. Segítséget nyújtanak az osztályfőnököknek a gyámhatóság, a rendőrség és a bíróság számára készítendő pedagógiai vélemények elkészítésében. Feltárják a veszélyeztetettség okait, ezért megismerkednek a gyermek családi hátterével, környezetével. Tanácsot adnak a szülőknek, nevelési segítséget nyújtanak nekik. Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazzák. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért, annak törvényességéért alapvetően az intézmény vezetője felel. Intézményünk a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység során a következő szervekkel áll rendszeres kapcsolatban: o o o o o o o o o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Iroda Városi Vöröskereszt Városi Rendőrőrs Egyházak Gyermekpszichológus Védőnői szolgálat III. Béla Szakképző Iskola 2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 2.6.1. A tehetséggondozás általános elemei Az oktatás kezdeti szakaszában a tehetséggondozás leghangsúlyosabb eleme az esélyegyenlőség biztosítása. Elvünk, hogy minden gyermekben szunnyad speciális képesség, melynek kibontakoztatására lehetőséget kell biztosítani. 84
Az első évfolyamokon leglényegesebb feladatunk, hogy figyelmet fordítsunk az alapkészségek fejlesztésére (olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség), hiszen csak jó alapok teremtenek lehetőséget az egyéni képességek kitűnésére. Az alapok átadása mellett fontosnak érezzük, hogy helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással készítsük elő a tehetséggondozást. A következő évfolyamokon a tehetséggondozó munka keretében előtérbe kerül a kiemelkedő képességek felismerése és gondozása. Feladatunknak érezzük, hogy oktatónevelő munkánkat a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével folytassuk, tanítóink, tanáraink differenciált pedagógiai módszerekkel nagyon ütemű haladást biztosítsanak a jóknak és több gyakorlási lehetőséget a gyengébbeknek. A tehetséggondozás legáltalánosabb eszközei intézményünkben: A tehetséges tanulók differenciált kezelése tanórán, többletfeladatok, szorgalmi feladatok biztosítása. Versenyzési lehetőség biztosítása egyéni képességek szerint, bekapcsolódás szóbeli, írásbeli, levelező formájú tanulmányi versenyekbe. A tanítók, osztályfőnökök, szaktanárok a kiemelkedő művészeti képességek észrevételekor ajánlják az alapfokú művészetoktatásba való bekapcsolódást a tanulóknak, szülőknek. A jó képességű tanulók felkészítésénél szempontnak tartjuk, hogy a 4. osztály befejezése után bátran átléphessenek a 8 osztályos gimnázium oktatási formába. Emelt szintű oktatást biztosítunk a tehetséges tanulók részvételére számítva egy-egy fontosnak tartott tantárgy oktatásában. Lehetőség szerint szakköri tevékenységet biztosítunk egyes képességek támogatása céljából. 2.6.2. Tehetséggondozói eljárások Általános iskola Csoportosítás képességek és érdeklődés szerint Kooperatív módszerek Kompetencia alapú oktatás Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: A tehetséggondozás a biztos alapok átadásával kezdődik. A kezdő évfolyamokon még együtt muzsikálnak a jövő neves művészei és amatőr muzsikusai. Mindenki számára biztosítani kell a művészi képességeinek biztos alapokon nyugvó fejlesztését. Kiemelkedően jó zenei képességű növendék esetében javasoljuk a zenei pályára való felkészülést. A kiemelkedő képességű tanulónak lehetősége van B tagozat szerinti képzésben részesülni, mely megmutatkozik az óraszámban, a tanított tantárgyakban, tantervi követelményekben, az anyagvégzésben, valamint a számonkérés formáiban is. Az emelt szintű képzést az alapfokú 2. évfolyamtól, rendkívül indokolt esetben az 1. évfolyam II. félévétől lehetséges igénybe venni. A csoportos oktatási formájú képzőművészeti ág kiemelkedő képességű tanulói számára az alsó évfolyamokon külön feladatok, differenciált oktatómunka biztosít fejlődési lehetőséget. A képzőművészeti ág kiemelkedő képességű, szakirányú 85
továbbtanulásra készülő tanulói számára külön felkészítő csoport indul az utolsó két évfolyamon. Mind a két művészeti ágban kiemelkedően szerepet játszik a tehetséggondozás területén a művészeti versenyeken való részvétel, ahol cél bekapcsolódni az országos, regionális, és megyei versenyek rendszerébe. A versenyek az egyéni képességek felmutatásán kívül hozzászoktatnak a szerepléshez, valamint kitekintést is biztosítanak mind a pedagógus, mind a tanuló és szülő számára a kiemelkedő tanulók teljesítményéről megyei, területi, országos szinten. 86
Vörösmarty Mihály Gimnázium A tehetséggondozó munka nagy hagyományokra tekint vissza. A gimnázium több, mind 100 éves történetében különösen a nyelvoktatás területén alakultak ki sikeres tehetséggondozási eljárások. Az 1986/87-es tanévtől nyelvi speciális képzés indult német és angol nyelvből. 1991-ben 8 osztályos tagozat kezdte meg működését. A szabad nyelvválasztás, az őszinte motiváció, a magasabb színvonalú nyelvoktatás, a 8. osztályos tagozat következtében a tanulók egyre gyakrabban indultak az OKTV-n, valamint majdnem 100%-os felvételi eredményességi mutatót sikerült elérni a 8 osztályos tagozat tekintetében. A kiemelt területek gondozásában nagy hangsúlyt fektetnek az iskola-felhasználók véleményének figyelembe vételére. Ezek alapján kiemelkedő szaktárgyi területnek számítanak az alábbiak: Német nyelv és angol nyelv Matematika Informatika A kiemelt tárgyak oktatását a megfelelő tárgyi feltételek is alátámasztják, mind pl. nyelvi laborok, számítógép-hálózat, teljes körű internet elérés, interaktív táblák, projektorok, kémia-fizikai labor. A tehetséggondozás kiemelkedő eszköze a motiváció, melynek formái a nyelvvizsgákra, ECDL vizsgákra, tanulmányi versenyekre való felkészítés. 87
2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A különböző településekről, a gimnázium esetében különböző iskolákból eltérő szociális és kulturális körülményekkel érkeznek hozzánk a tanulók. Az iskolai közösségbe való beilleszkedést segítő tevékenységünk: Kiszűrjük a teljesítményzavarokkal küzdő gyerekeket, együttműködünk a logopédussal, gyógypedagógussal, pszichológussal. Kapcsolatot tartunk a szülőkkel. Biztosítjuk számukra a konzultációs lehetőséget. A korrekciós feladatokhoz új nevelési stratégiákat dolgozunk ki. Előtérbe kerülnek az egyéni foglalkozások Osztályfőnöki órákon önismereti csoportfoglalkozásokat szervezünk (Életvezetési ismeretek) A tanítási órákat a differenciált foglalkozások jellemzik. Tanórán kívül az érintett tanulók kiscsoportos foglalkozásokon vesznek részt. Segítséget nyújtunk a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Délutáni és szünidei foglalkozásokat, sulinyitogatót, mazsolabált, nyári táborokat szervezünk a diákönkormányzat bevonásával. 88
2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A képességeket differenciáltan fejlesztjük. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, napközis csoportokban, tanulószobai foglalkozásokon valósul meg. Valamennyi tanulónknak biztosítjuk a felzárkóztatás lehetőséget. A pedagógusok, osztályfőnökök felismerik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, vizsgálják a lemaradás okát, és eszerint végzik a felzárkóztatást, a fejlesztést. Külön fejlesztő csoportokat is hoztunk létre, ahol a más fogyatékossággal küszködő tanulók heti három órában szakképzett fejlesztő pedagógus segítségét veszik igénybe. Sajnos egyre több a beszédhibás gyermek. Beszédkultúrájuk fejlesztése érdekében lehetőséget biztosítunk a folyamatos logopédiai kezelésükre. A tanulási zavarokkal küzdő tanulóink problémáinak megoldásában a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságának szakemberei is segítenek. Az eltérő tantervű tagozatra járó tanulók között több a középsúlyos értelmi fogyatékos, akik más intézeti elhelyezés helyett ide járnak. Tanításuk többszörös energiaráfordítást igényel. A tagozat a nehézségek ellenére is lehetőséget ad arra, hogy a város és városkörnyéki értelmi fogyatékos gyermekek speciális képzési keretek között sikeresen felkészüljenek az életre, a továbbtanulásra. Az eltérő tantervű tagozat az alapfokú iskola elvégzésére készít fel. Az integrált intézményen belül az intézmény igény szerint működteti a dolgozók általános iskoláját, mely a város és városkörnyéki jelentkezőket tudja fogadni. 89
2.9. A szociális hátrányos helyzeteket segítő program A növekvő szegénység és egyenlőtlenség, a gyengülő szociális háló és a szociális kiadások csökkenő aránya miatt egyre több a szociálisan hátrányba szoruló gyermek. A létbizonytalanság stressz-hatása a gyermekek testi-lelki egyensúlyára, iskoláztatására is kihat. Az iskolának is szembe kell néznie ezzel a gyakorlati kihívással. Elsődleges feladatunk a szociálisan hátrányokkal küzdő családok feltérképezése, problémáik megismerése. Ezek után enyhítenünk kell ezeket a hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal: Napközi otthon: Amennyiben pedagógusaink javasolják, hogy valamelyik tanuló hátrányai miatt napközis ellátásban részesüljön, úgy feladatunk a szülőt erről meggyőzni. A rászoruló gyerekek esetében a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a szülőt tájékoztassa az önkormányzati segélykérés lehetőségeiről, szükség esetén segítséget is nyújtson. Osztályfőnöki órák keretében nagy gondot fordítunk a drog- és bűnmegelőzésre, szoros kapcsolatot tartunk a szakszolgáltató intézményekkel. Eredményesek a szülők és tanulók számára e témakörben tartott előadások. Kapcsolatfelvétel a pedagógiai szakszolgáltató intézményekkel: A városban működő Család- és Gyermeksegítő Szolgálattal és az önkormányzat gyámügyi osztályával gyermekvédelmi felelőseink rendszeres kapcsolatot tartanak. Ennek célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok, gyermekek segítése problémáik megoldása. A tanulói támogatások rendszere: A szociális támogatásokat a szülő kérésére Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szociális Bizottsága határozatban állapítja meg (rendszeres nevelési segély, átmeneti nevelési segély, beiskolázási segély). A rendszeres és az átmeneti segély egy része a tanulók étkeztetésére használható fel, elszámolási kötelezettség mellett. Anyagi támogatások: Javaslatot teszünk az önkormányzat felé, hogy a szociálisan rászoruló tanulóinkat támogassa (tankönyvtámogatás, étkezési díjak átvállalása). Ezen kívül a szociálisan hátrányos tanulók anyagi támogatására lehetőséget adnak az alapítványok, a szülői munkaközösségek és a pályázatokon nyert összegek. Ennek területei: osztály- és iskolai kirándulások, táborozások, színházlátogatások. Mértéke a költségek nagyságától és a fent említett források anyagi lehetőségétől függ. Feladatunk a jövőt illetően a pályázati lehetőségek még jobb kihasználása annak érdekében, hogy a könnyíteni tudjunk a rászorulók anyagi helyzetén. 2.10. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola céljainak és feladatainak megvalósításához a pedagógusok, valamint az iskola-felhasználók, szülők, tanulók sikeres együttműködésére van szükség. Az együttműködés két alapvető formája: a tanulók egyéni előmenetelével, nevelési kérdéseivel foglalkozó kapcsolat, az iskola egészének működésére irányuló kapcsolat. Az integrált oktatási intézményben az oktatók, szülők, tanulók együttműködési formái intézményegységi szinten jelennek meg, ott, ahol az oktatás a valóságban folyik. 90
A tanulók egyéni előmenetelét, nevelését feldolgozó szülői értekezletekre, fogadóórákra a munkatervekben megfogalmazott rendszerességgel kerül sor. A szülőkkel, diákokkal való az intézmény egészének működésére vonatkozó kapcsolattartás fórumai a szülői munkaközösség, illetve a diákönkormányzat. Fontos segítője az intézmény működésének az iskolaszék. A szülők élnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével. A szülői igényeknek megfelelően kerül kialakításra az iskola profilja, a partnerközpontú együttműködés alapvető szemlélet intézményünkben. A szülők tájékoztatásának folyamatos eszköze a tanulók ellenőrzője, üzenőfüzete, a félévi értesítője és év végi bizonyítványa. Konzultációs együttműködési lehetőségeket teremtenek a szülői értekezletek és fogadóórák. A pedagógiai munka folyamatába engednek bepillantást a nyílt órák, bemutatkozó foglalkozások. 2.10.1. Szülői munkaközösség Meggyőződésünk, hogy pedagógiai programunkat csak a szülőkkel együttműködve tudjuk megvalósítani. Tájékoztatni kell a szülőket az iskola céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Lehetőséget kell teremteni a szülőknek az iskolai események folyamatos megismerésére, hogy nyomon követhessék azokat, közreműködői és résztvevői lehessenek. A szülői munkaközösség egyetértési, illetve véleményezési jogot élvez az iskola életének legfontosabb kérdéseiben. A szülői munkaközösségek aktívan vesznek részt az iskolai élet szervezésében, támogató munkájuk saját rendezésű események (pl. gyermeknap, szülői munkaközösségi bál) szervezésében is megnyilvánul. A szülői munkaközösségek saját szabályzatuk szerint működnek, megválasztásuk az iskolai hagyományokra épül. 2.10.2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A diákifjúság közösségének társadalmi formája a diákönkormányzat. Ez az érdekképviseleti szerv a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a gyermekek felkészüljenek az önálló életre, megtanulják a demokrácia szabályait, megismerjék jogaikat és kötelességeiket. Aktívan részt vesznek a tartalmas és teljes iskolai élet kialakításában, együttműködve az iskolavezetéssel és a tantestülettel. A diákönkormányzat feladata: a tanulók érdekeinek képviselete az iskolavezetésben és a tantestületben az iskolai közösségi élet szervezése segítség a tanulói jogok megismerésében és gyakorlásában szabadidős programok szervezése hagyományápolás A diákönkormányzatok saját szabályzataik alapján működnek és választják meg tisztségviselőiket. 2.10.3. Iskolaszék Az iskolaszék az intézménnyel kapcsolatban lévő érdekazonosságot és érdekellentétet egyaránt magában foglaló oldalak együttműködési formája. 91
Résztvevői a szülők, a diákok, az oktatók, illetve tanácskozási szinten a fenntartó is bekapcsolódhat az iskolaszék munkájába. Az iskolaszék és az intézmény együttműködésének rendszerességét az intézményegységek munkaterve tartalmazza. Az iskolaszék képviselői meghívást kapnak a tantestületi értekezletek azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben az iskolaszéknek egyetértési, vagy véleményezési joga van. Jelenleg a Szentgotthárdi Oktatási Intézményen belül nem működik iskolaszék. 2.10.4. A szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartás gyakorlata Általános iskolai és gimnáziumi képzés A tanár és a szülő közötti kapcsolattartás hivatalos formái: A tanulók ellenőrző könyvében tájékoztatják a tanárok a szülőket a tanuló érdemjegyeiről. Ide kerülnek bele az egyes jutalmazások, büntetések, az iskolai programokra szóló meghívók, és az iskola életével kapcsolatos tájékoztatások is. A bejegyzések tudomásul vételét a szülő aláírásával igazolja. Szülői munkaközösség: A szülői munkaközösség intézményünkben osztály- és iskolaszinten működik, tagjait a szülők választják maguk közül. Velük a kapcsolatot az osztályfőnökök és az igazgatóság tartja. Évente szükség szerint, de legalább háromszor üléseznek, véleményüket, javaslataikat rögzítik. Segítenek az iskola rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. A szülői munkaközösség az iskola minden rendezvényén képviselteti magát. Az általuk hagyományosan minden esztendőben megrendezett szülői munkaközösségi bál bevételével nagyban hozzájárulnak a tanulók szabadidős programjainak lebonyolításához, a versenyeken eredményesen szereplő tanulók jutalmazásához. A bál jó alkalmat teremt a szülők és pedagógusok közti kapcsolat elmélyítéséhez. A szülői munkaközösség elnökét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meghívjuk. A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: A működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben. A Házirend megállapításában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A szülői értekezletek napirendi pontjának meghatározásában. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének megállapításában. Diákönkormányzat A diákszervezetek intézményegységenként/ tagintézményenként külön szervezetként működnek, de az intézmény jellege miatt az egymás közti kapcsolattartás folyamatos. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: 92
Legfőbb szerve az iskolagyűlés, mely küldöttgyűlésként kerül megszervezésre. Irányítószerve a diáktanács, melynek tagjait a gyermekek választják maguk közül demokratikus úton (osztályonként két fő). A diáktanács tagjai maguk közül választanak egy elnököt és egy titkárt. A diáktanács és a diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, aki felelős az iskolában folyó tanórán kívüli szabadidős programok szervezéséért, lebonyolításáért. Ügyel a diákok jogainak érvényre juttatására, képviseli a véleményüket a nevelőtestületi értekezleten. Irányítja a tanulók szervezett véleménynyilvánításának érdekében a diákközgyűlés összehívásával kapcsolatos teendőket. Működése: Iskolagyűlést tanévenként egy alkalommal kell összehívni, témájára javaslatot tehet a diáktanács, a nevelőtestület, az igazgatóság. A diáktanács havonta egyszer ülésezik, az ülés napirendjéről a diáktanács tagjai tájékoztatják a diákokat. Javaslatot tehetnek a jutalmazásra, büntetésre, szakkörök szervezésére. A diáktanács véleménynyilvánításának megszervezéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható. A diákönkormányzattal kapcsolatos céljainkat, feladatainkat a Házirendbe is megfogalmaztuk, mely szerint a jogok és kötelességek összhangjával megteremtjük az iskolai demokratizmust, valamint olyan magatartásformát alakítunk ki, amely megfelel a társadalom elvárásainak, az alapvető emberi normáknak. A kapcsolattartás egyéb formái: Szülői értekezletek (időpontjáról a szülők írásos értesítést kapnak) Fajtái: Tanév eleji szülői értekezlet (szeptember vége) Félévi szülői értekezlet (február eleje) Pályaválasztási szülői értekezlet a nyolcadik osztályos tanulók szülei számára (december eleje) Fogadóórák (időpontjáról a szülők írásos értesítést kapnak): A fogadóóra az egyes szaktanárok és a szülők közötti hivatalos, négyszemközti eszmecsere. A tanárok tájékoztatják a megjelent szülőket a tanuló tanulmányi előmenetelével kapcsolatban, értékelnek, jelzik a már felmerült, vagy várható problémákat. Javaslatot tesznek a szülőnek, hogy hogyan lehetne segíteni a tanulmányi eredmények javításában. Ideje: félévente két alkalommal (október, december, március, május), melyről a szülők tanév elején tájékoztatást kapnak. A tanár és a szülő közötti kapcsolattartás nem hivatalos formái: Szükség esetén, ha a tanuló érdeke kívánja, az osztályfőnökök és az egyes szaktanárok előzetes egyeztetés alapján.a fenti alkalmakon kívül is fogadják a 93
szülőket az iskolában, vagy telefonon tájékoztatják a szülőt a tanulóval kapcsolatban. Nyílt órák, bemutató foglalkozások Családlátogatás: első és ötödik osztályban kötelező, más évfolyamokon szükség szerint elvárandó (amennyiben a szülők egyetértenek vele) Közös rendezvények Művészetoktatás: A szülőkkel való kapcsolattartás írásbeli formában elsősorban a tájékoztató füzeten keresztül történik. A tanórán feldolgozott anyag, a gyakorlásra szánt feladatok folyamatosan figyelemmel kísérésére, üzenetek váltására, a hiányzások igazolására, a térítési díjakkal kapcsolatos információk átadására, a félévi értesítők, havi osztályzatok ismertetésére egyaránt a tájékoztató füzet szolgál. Nagyobb terjedelmű tájékoztatókat a szülők levél formájában is kapnak az iskolától alkalmanként. A művészetoktatási intézményegység faliújsága általános tájékoztatókat, illetve aktuális információkat közvetít mind a diákok, mind a szülők irányába. Az egyéni hangszeres órák rendszere miatt a szülőknek adott a lehetőség az órák menetébe való bepillantásra, a szándékot a szülők előzetesen jelzik a pedagógusnak. Fogadóórát a pedagógusok egyénileg, a heti tanítási ciklusban megjelölt állandó időpontban tartanak, de előzetes egyeztetetéssel máskor alkalom nyílik konzultációra. A zenepedagógusok a tanév folyamán egy-egy műsoros szülői értekezletet tartanak. A szülők meghallgathatják saját gyermeküket, átfogó képet kapnak a hangszeres osztály egészéről, valamint szóbeli tájékoztatást kapnak a tanszak helyzetéről, egyben gyermekük egyéni előmeneteléről. A művészetoktatási intézményegység hivatalos ügyeiben a szülői oldalt a tanszakok arányos képviseletének szem előtt tartásával - demokratikusan választott szülői munkaközösség képviseli. Mivel a művészetoktatási intézményegységben iskolaszék nem működik, az SZM-nek hangsúlyos feladat jut iskolánkban, véleményezési joggal élnek az iskolai dokumentumok ügyében, javaslatokat tehetnek az iskolai élet bármely kérdésében. A szülői munkaközösség évente SZM bál szervezésével segítik a tanulók tanulmányainak támogatását. A művészetoktatási intézményegységben diákönkormányzat működik Tevékenységét saját szabályzata alapján végzi, munkáját a nevelőtestület egy tagja segíti. A diákok véleményt nyilváníthatnak az iskola életéről, véleményezési, egyetértési jogokat gyakorolnak, döntenek egy tanítás nélküli nap programjáról tanévenként. Közösségformáló szerepük jelentős pl. az új tanulók beilleszkedése, végzős tanulók búcsúztatása alkalmával. 94
2.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A szaktanár a napi tananyag számonkérésére alkalmazhat írásbeli és szóbeli feleletet is a saját belátása szerint. Ez természetesen az előző óra tananyagának számonkérésére irányulhat, illetve a régebbi tananyagok lényeges részeinek folyamatos szinten tartására. Egy témakör lezárásakor, a megfelelő összefoglalás után témazáró dolgozatot íratnak a pedagógusok. Ezek száma a tantárgyak óraszámától és a tananyag mennyiségétől függően változó. Év végén a tantervi anyagból tanév végi felméréssel adnak számot tudásukról a tanulók. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írhatnak a tanulók. A témazáró dolgozatok és tanév végi felmérések érdemjegyei az év végi osztályzatok kialakításában nagyobb súllyal vesznek részt, egyedüli meghatározó szerepet ugyanakkor nem tölthetnek be. 95
2.12. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Elvek: Az írásbeli házi feladatok jellegüket tekintve lehetnek kutatómunkát igénylők és gyakorló feladatok. A feladat nagysága legyen arányban az elkészítésére szabott idővel. A tanulók képességeikhez igazodva a házi feladatokat mennyiségileg és minőségileg is differenciálni kell. A kötelező otthoni feladatok mellett mindig ki kell jelölni olyanokat is, amelyek közül a tanuló saját belátása és igénye szerint választhat. Korlátok: A házi feladat egy átlagos képességű tanuló szabadidejéből a tanév átlagában tantárgyanként napi 20 percet vehet igénybe. Ez a megszorítás az érettségi vizsgára készülő diákokra nem vonatkoztatható. A hétvégére, valamint a tanévközi szünetekre előírt feladatok mennyisége nem haladhatja meg a hét közbeni otthoni leckék mértékét. A nyári szünetre a kötelező olvasmányokon kívül nem kapnak a tanulók házi feladatot. 96
2.13. Egészségnevelési program 2.13.1. Törvényi háttér 1.1. A közoktatásról szóló törvény következő paragrafusai: 4. (9), 5. 8/A (1) és (2), 35. (2) és (3), 36., 37. 1.2.Az iskola pedagógiai programja (rövid és hosszú távon) egészségfejlesztési feladatok meghatározásával, végrehajtásával formálója a felnövekvő nemzedék életminőségének. 2.13.2. Előkészítés Helyzetelemzés Az iskolák rövid története Lásd a pedagógiai program Helyzetelemzés című részénél Az iskolák helye és épületei Lásd az Iskola jogi státusza című fejezetben Az iskola működése egészségnevelési szempontból Iskolák nevelői mindig nagy gondot fordítottak az egészséges életmódra nevelés területére. Rendszeresen hívnak előadókat osztályfőnöki órákra különböző felvilágosító foglalkozások megtartására. Vöröskeresztes szakkör keretében készülnek fel a tanulók az egészségnevelési és csecsemőápolási vetélkedőkre. A különböző káros szenvedélyek elleni küzdelem érdekében bekapcsolódtunk az országos DADA programba, illetve pedagógusaink drogprevenciós stratégiát dolgoztak ki pályázati keretben, amelyet sikeresen alkalmaznak és folyamatosan bővítenek, javítanak. Igyekszünk megszerettetni tanulóinkkal a mozgás örömét. Több sportolási lehetőséget biztosítunk tanulóinknak: sportköröket működtetünk, úszásoktatást biztosítunk, tömegsport foglalkozásokat tartunk minden nap, túrákat, kirándulásokat, vándortáborokat szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis tanulók a lehető legtöbb időt töltsék a szabad levegőn, sok játékkal, mozgással. Arra törekszünk, hogy az iskolai büfék kínálata az egészséges táplálkozást szolgálja. Az egészségnevelés színterei iskolákban Hagyományos tanórai keretben A tanítási órákon felhasználjuk a tanulók már meglévő ismereteit, és minden tantárgy keretében beszélgetés során feltárjuk a legkritikusabb területeket: mozgást táplálkozást személyi higiénét, a testi-lelki biztonságot, társadalmi kapcsolatokat, környezet-egészséget, a szexuális fejlődést, az élvezeti- és kábítószerek hatását. 97
Tanórán kívüli programok A gyerekek rendszeresen indulnak egészségnevelési vetélkedőkön, ahol elmélyíthetik ismereteiket a témával kapcsolatosan (egészségnevelési vetélkedő, csecsemőápolási vetélkedő, polgári védelmi verseny, elsősegély-nyújtási vetélkedő). Novemberben, az egészségnevelési hónap keretében programok sokaságán keresztül, a mindennapi életből vett minták alapján, játékos formában, vetélkedők keretében ismerik meg, illetve adnak számot az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteikről Tanulóinknak rendszeresen szervezünk kirándulásokat, túrákat, kerékpáros vándortáborokat egészségmegőrzésük érdekében. Erőforrások Belső erőforrások iskolavezetőség tanárok természetismereti munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség diákönkormányzatot segítő tanár mentálhigiénés tanár diákok Külső erőforrások iskolaorvos iskolai védőnő iskolafogászat szülők egészségügyi intézmények rendőrség Vöröskereszt Iskolán belüli együttműködés Pedagógusok: Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy egészséges életmódjával példa értékű legyen a tanulók számára. Tanulók: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon saját és társai egészségére. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, a vöröskeresztes szakkör tagjainak. Pedagógus - tanuló: A diákok az egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Az együttműködés nélkülözhetetlen az egészséges életmód kialakításában, illetve abban, hogy a gyerekeknek ez természetes elvárása legyen, kialakuljon bennük az igény az egészséges életvitelre. Pedagógus - szülők: Az iskolai egészségnevelés szempontjából fontos, hogy a szülők és a pedagógusok segítsék egymás munkáját. A szülők erősítsék meg gyermekükben mindazt, amit az iskolák is közvetíteni kívánnak: személyes higiéné (tisztálkodás fontossága, szépítőszerek mellőzése stb.), helyes táplálkozás, testmozgás, káros szenvedélyek mellőzése. Nagyon fontosnak tartjuk az 98
intézmény lelki, egészségvédő, fejlesztő szerepének erősítését, ami szintén megvalósíthatatlan a szülők támogatása nélkül. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: A fenntartóval való kapcsolat az egészségnevelés szempontjából is nagyon fontos. Célunk, hogy a fenntartó ugyanolyan fontosnak tekintse a gyermekek egészségmegőrzését, mint a pedagógusok és a szülők. Ennek érdekében igyekszünk elérni, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai egészségnevelési programokat. Iskolaorvos: Rendszeresen vizsgálja a tanulókat, kérésre előadásokat tart, beadja a kötelező oltásokat Iskolai védőnő: Hetente látogatja intézményeket, nagyon fontos prevenciós ismereteket ad át az egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatban. Komoly gondot fordít a tanulók szűrésére, felvilágosítására. Segít a különböző versenyekre való felkészítésben, iskolai egészségnevelési vetélkedőt szervez a vöröskeresztes tanárokkal. Egészségügyi intézmények: Évente elvégzik a továbbtanuló diákok részére előírt vizsgálatokat, és bármikor számíthatunk segítségükre sürgős esetekben. Iskolafogászat: Indokolt lenne az iskolafogászati szűrések számosságának növelése, szájhigiéniás programok indítása Rendőrség: Prevenciós ismereteik átadásával (DADA), közlekedésbiztonsági ismeretek oktatásával, versenyek szervezésével segítik munkánkat. Vöröskereszt: Lebonyolítják a városi, városkörnyéki versenyeket, ahol tanulóink is részt vesznek. Véradások alkalmával a 18. életévüket betöltött tanulók meggyőzése a véradás fontosságáról, a vöröskeresztes szakkör tagjai tevékenyen részt vesznek a munkában, ismerkednek az egészségügyi dolgozók munkájával, megtapasztalják az ott folyó munkát. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfék kínálata. Kívánatos volna, az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat bővítése. Időszerűvé vált, hogy az egészséges táplálkozás érdekében felmérjük a szülők és tanulók igényeit a büfék kínálatával kapcsolatosan, majd ennek ismeretében az iskolavezetés egyeztet a büfék működtetőjével. Anyagi erőforrások Költségvetés: A rendelkezésünkre álló pénzkeret arra elegendő, hogy szakkönyvekkel segítsük az egészségnevelési munkát, illetve a pedagógus továbbképzésre kapott normatív támogatásból kellő számú pedagógust tudjunk beiskolázni továbbképzésekre, tanfolyamokra, hogy eredményesebb egészségnevelési munkát tudjanak folytatni. Szülői munkaközösség, alapítvány: Versenyek, vetélkedők lebonyolításának, túrák, kirándulások, táborozások szervezésének anyagi támogatása. 99
Pályázatok: A korábbiakhoz hasonlóan minden, a témában megjelenő pályázaton való részvétel. 2.13.3. Tervezés Célok, feladatok, módszerek CÉL FELADAT A tanulók sajátítsák el az - programok, akciók, egészséges táplálkozás egészség-hónap szervezése alapelveit. - étkezések ellenőrzése - iskolai büfé kínálatának felülvizsgálata - táplálkozási tanácsadás szervezése Legyenek igényesek testi - szájhigiéniás programok higiénéjükre indítása - felvilágosító előadások tartása - rendszeres védőnői ellenőrzések bevezetése - környezetbarát tisztálkodószerek ajánlása - szépítőszerek károsító hatására való figyelmeztetés A testmozgás népszerűsítése - mindennapi testmozgás bevezetése - szabadidős sporttevékenységek szervezése - úszásoktatás biztosítása - kirándulások, túrák, táborozások szervezése - különböző tömegsportrendez-vények népszerűsítése A káros szenvedélyek elleni - önismereti és küzdelem készségfejlesztő tréningek szervezése - iskolai drogstratégia működtetése - személyes példamutatás a dohányzás mellőzésével - a DADA program működtetése MÓDSZER - beszélgetés csoportmunka bemutatók, kiállítások, kampányok személyes felvilágosítás csoportos oktatás tömegkommunikáció döntéshozatal gyakorlása szimuláció, játék, szerepjátszás tanácsadás személyre szóló tanácsadás együttműködés konfliktuskezelő technikák stressz-oldó módszerek 100
Lelki egészségvédelem, egészségnevelés Balesetmegelőzés, felvilágosítás - Egészséges kialakítása környezet - önismereti tréningek szervezése stressz-szűrő tréningek szervezése konfliktuskezelő tréningek szervezése szakemberek segítségének ajánlása közlekedésbiztonsági ismeretek átadása elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása közlekedési versenyeken való részvétel, illetve szervezése balesetmentes iskolai környezet biztosítása egészséges iskolai környezet biztosítása egészségtelen iskolaszerek mellőzése beállítódások, vélemények formálása - beszélgetés csoportmunka bemutatók, kiállítások, kampányok személyes felvilágosítás csoportos oktatás tömegkommunikáció döntéshozatal gyakorlása szimuláció, játék, szerepjátszás tanácsadás személyre szóló tanácsadás együttműködés konfliktuskezelő technikák stresszoldó módszerek Az egészségnevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei Valamennyi tantárgyi tanóra lehetőséget teremt arra, hogy az egészségnevelés komplex feladatára minden nevelő megtalálja a megoldást. Természetesen vannak tanórák, amelyeken erre nagyobb a lehetőség, de minden adódó alkalmat meg kell ragadni, hogy az átadott ismeretek minél jobban erősítsék egymást, és tanulóinkban kialakuljon az egészséges életmód szemlélete. 101
Tanórán Minden tantárgyba beépített egészségnevelési részekkel, a téma, a tartalom, és a tevékenység megjelölésével. Modulok anyagába beépítve, a nevelési terület kihangsúlyozásával. Osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika, technika órákon. Tanórán kívül Kiállítások, bemutatók, felvilágosító előadások látogatása. Faliújságok, plakátok készítése. Túrák, kirándulások, táborok szervezése. Taneszközök Az iskolák rendelkeznek azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a egészségnevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell az egészségnevelés szak- és CD-könyvtárat. 2.13.4. Végrehajtás Az intézmény egészségnevelési programját éves munkatervben határozzuk meg, felelősök, határidők, módszerek, várható eredmények megjelölésével. A programok évfolyamonként, tanévenként változhatnak, vagy periodikusan visszatérhetnek a feladatok. 2.13.5. Ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés, ösztönzés Alapelvek Az egészségnevelésben az ellenőrzés, az értékelés, a minőségfejlesztés és az ösztönzési rendszer kapcsolódjon össze. A vezetés segítse az egészségnevelést, a kulcsfolyamatok fejlesztését. Az ellenőrzésben és értékeléshez szükséges hozzáértő partnerek bevonása. Az elemzések a korrekció alapját szolgálják, az innovációhoz, az újabb célok meghatározáshoz vezessenek. Az értékelés formái Külső: szakértő, szaktanácsadó végzi Belső: igazgató, intézményegység-vezető, természetismereti vezető, DÖK vezető végzi. Az értékelés típusa, irányulása Folyamatra és/vagy eredményre irányul Kritériumorientált és/vagy normaorientált Egyénre figyelés és/vagy csoportra figyelés Folyamatosan és/vagy kimeneti pontokon Tanulóra és/vagy tanárra irányul Jól alkalmazható mérési módszerek kérdőív 102
speciális neveltségi szintet mérő kérdőívek a programok, projektek kezdetén és végén kitöltött környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek megfigyelés célcsoportos beszélgetés nyitott mese 2.13.6. A mindennapos testedzés feladatai A KT. 52. -a értelmében az általános iskola első-negyedik osztályában biztosítani kell a mindennapos testedzést A mindennapi testnevelés céljai: A tanulók egészségének megőrzése (testi fejlődésük, érésük támogatása, higiénés szokások kialakítása, ortopédiai elváltozások megelőzése, a keringési és légző rendszer erősítése) Mozgáskultúrájuk fejlesztése (alapvető mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, a koordinációs készség fejlesztése, az úszás elsajátítása) A tanulással együtt járó szellemi túlterhelés csökkentése, feszültségoldás Tanulási, játék-és sportolási élmények nyújtása Pozitív személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése A mindennapi testedzés megszervezésének lehetőségeit az iskola pedagógiai programja, sportolási hagyományai és személyi-tárgyi feltételei határozzák meg. 103
2.14. Környezeti nevelési program 2.14.1. A környezeti nevelés törvényi háttere A kormány 2443/2003. /XII.17./ Kormányrendeletének a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 2.. 10 bekezdés A helyi tantervnek biztosítani kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel összefüggő ismerteteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezete, a társadalom, a jog és gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. 2.14.2. Előkészítés Az intézmény működése környezeti nevelési szempontból A tantestület mintegy 50%-a foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon egyéb helyszíneken. A környezeti nevelés szinterei Hagyományos tanórai keretben: A tanórákon az adott témákhoz hozzákapcsolódnak a megfelelő környezetvédelmi vonatkozások. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés,a szemléltetés. Diákjaink sokat tartózkodnak a szabadban, ismerkednek környezetükkel. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink komoly elméleti alapokat szerezzenek. A tanult ismereteket élményszerűen, játékos feladatokon keresztül gyakorolják. Tanórán kívüli programok: A gyerekek versenyeken indulnak,ahol a környezet-és a természetvédelem fontos téma.(pl.herman Ottó Verseny, Kaán Károly Verseny, Kikelet, rajzpályázatok) Intézményegységeink külföldi kapcsolatai lehetővé teszik,hogy tanulóink megismerkedjenek Szlovénia, Ausztria és Olaszország természeti értékeivel is. Tanulóink rendszeresen részt vesznek őszi, tavaszi kerékpártúrákon. A kerékpáros vándortáborok és osztálykirándulások alkalmával a diákok mindig valamelyik hazai nemzeti parkkal is megismerkednek. Téli és nyári táborokat szervezünk. Az erdei iskola lehetősége is adott. Évente hulladékgyűjtést szervezünk. Minden évben megszervezzük a madarak és fák napját. 104
Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Az intézmény minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Pedagógus és tanuló együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában, megőrzésében. Fontos a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. A szülők feladata is, hogy megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. Iskolán kívüli együttműködés A fenntartóval való kapcsolat a környezeti nevelés szempontjából is nagyon fontos. Cél,hogy az egyeztetés során az optimális helyzet megteremtését érjük el, valamint, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az intézmény környezeti nevelési programját. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények pl. múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok meglátogatásával színesebbé, tartalmasabbá válhat a nevelés. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi- és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az intézmény. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk. Az iskolai büfé kínálata a diákok délelőtti étkezésének meghatározó tényezője. Fontos lenne, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékek és gyümölcsök kínálata. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Az intézményi költségvetésből minden évben fordítani kell a környezetbarát és kulturált környezet megteremtésére. Az alapítványok és szülői közösségek támogatják a tanulók téli és nyári táborokban való részvételét. Külső erőforrások Pályázati lehetőségek. 2.14.3.Tervezés Alapelvek, jövőkép, célok Környezeti nevelési programunk alapelvei: fenntartható fejlődés helyi és globális szintek kapcsolatai összefüggései elővigyázatosság alapvető emberi szükségletek 105
biológiai és társadalmi sokféleség egységes rendszer kialakítása Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: környezettudatos magatartást és életvitelt környezetkímélő, takarékos magatartást a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét a rendszerszemléletet A hosszabb távú célok megvalósításához vezető lépések: A tantestület valamennyi tagjának megnyerése a környezeti nevelési munkához. A környezeti nevelés módszereinek alaposabb megismerése. Minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre. Környezeti problémák megjelenítése a szakórákon. Természetvédelmi versenyekre való felkészítés. A környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei Fontos a tantárgyak közötti integráció. Feladatunk, hogy diákjainkban egységes kép alakuljon ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: osztályfőnöki órákon modulok anyagába beépítve terepgyakorlatok, táborok tanulmányi kirándulások, akadályversenyek kézműves foglalkozások, kiállítások állatkertek, botanikus kertek, nemzeti parkok látogatása versenyek, szakkörök, diáknapok erdei iskola faliújság, iskolaújság szerkesztése iskolarádiós műsorok 106
Alkalmazható módszerek A hatékonyság növelése érdekében olyan módszereket kell választanunk, amelyek az életkornak megfelelőek, főleg a természetben valósulnak meg, játékos elemet tartalmaznak, az együttműködésre épülnek. kooperatív tanulási módszerek játékok modellezés művészi kifejezés Taneszközök Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Az elhasználódott eszközöket folyamatosan pótolni kell. Frissíteni kell a környezeti nevelés szak- és CD-könyvtárát. 2.14.4. Végrehajtás Az intézmény környezeti nevelési programját az intézményegységek éves munkatervben határozzák meg, felelősök, határidők, módszerek, várható eredmények megjelölésével. A programok évfolyamonként, tanévenként változhatnak, vagy periodikusan visszatérhetnek a feladatok. 107
2.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megfelelő szinten rendelkezik a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések körével. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994(V.13.) MKM rendelet kötelező eszközfelszereltség jegyzékének teljesítéséhez a hiányzó eszközök beszerzésén kívül a meglévő, de már elhasználódott eszközök folyamatos cseréjére is szükség van. Az eszközjegyzéknek az egyes intézményegységek az alábbi százalékban felelnek meg: Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény: 75% Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény: 80% Vörösmarty Mihály Gimnázium: 80% Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység: 80% Az egyes intézményegységek teljes eszközfelszereltsége a leltári nyilvántartásokban található. 108
3. Helyi tanterv A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény konkrét, tantárgyankénti helyi tantervei valamint óratervei ennek a programnak a mellékletét képezik. A tantervek nagy része egységes az egyes intézményegységek párhuzamos évfolyamain. Az azonos évfolyamokra vonatkozó, de intézményegységenként eltérő helyi tanterveket az egységek adott tárgy tekintetében eltérő profiljai indokolják (testnevelés tagozat, nemzetiségi nyelvoktatás, emelt óraszámú nyelvoktatás) 3.1. A tankönyvek kiválasztásának elvei A kiválasztás alapelvei: A tankönyvek tartalma feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek Vegyék figyelembe a tanulók életkori sajátosságait Legyenek szakszerűek Ismertessék és kövessék a tudományok eredményeit Legyen a tananyag, a fogalomrendszer logikus felépítésű. Legyenek taníthatók és tanulhatók Tegyenek eleget a motiváció pszichológiai követelményeinek. Feleljenek meg a nyelvi és vizuális kommunikáció feltételeinek (stílus, helyesírás, szöveg és kép összhangja, szakszerű és esztétikus képszerkesztés stb.). Valósuljon meg bennük a módszertani és tantárgyi koncentráció. Vegyék figyelembe a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciákat, és részben vagy teljes egészében a kompetencia-alapú oktatás elvei szerint sajátíttassák el az adott tananyagot A tankönyvrendelés szabályai: A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógusok által választott tankönyvről. A pedagógusok írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvfelelőssel, aki ezek megfelelő összesítésével aláírásra elkészíti a rendelést. A tankönyvrendelés folyamata: Áttekintjük a jóváhagyott tankönyvek listáját. Tanulmányozzuk a tankönyvkiadók katalógusait. Folyamatosan gyűjtjük a sajtóban megjelenő tankönyvkritikákat. A jegyzékekből való kiválasztás után kérünk a kiadótól egy-egy mintapéldányt, vagy megtekintjük a megyei tankönyvbemutató helyen. Összevetjük a könyv árát a várható élettartamával. 109
Amennyiben ezek után sem találunk a jóváhagyott tankönyvek között a helyi tantervünknek megfelelőt, ugyanezt az utat járjuk végig a tankönyvlistán nem szereplő tankönyvekkel. 3.2. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai (általános iskola, gimnázium) Magatartás értékelése: Példás Viselkedés, fegyelem: mindenben a tanulók iskolai házirendje szerint cselekszik. A tanítási órák munkájában tevékenyen részt vesz, figyel. Cselekedeteit felelősségtudat hatja át, a gyermekközösség előtt példaként említhető. Társaival szemben figyelmes, segítőkész, a felnőttekkel szemben tisztelettudó. Hangneme, viselkedése kulturáltságot tükröz. Felelősségérzet: törődik társai problémáival, szívesen, önként segít rajtuk Önállóság: jó kezdeményező, buzdítja társait. Vállalkozó szellemével az élvonalban halad. Javaslatait össze tudja vetni másokéval és a jobbikat fogadja el. A közösség érdekében végzett tevékenység: kötelezettségeinek példamutatóan eleget tesz (énekkar, szakköri munka, ügyeletesség, ünnepélyek stb.). Önként vállalt megbízatások Jó teljesítésével, kezdeményezéseivel segíti az iskola céljainak megvalósulását. Viselkedés, fegyelem: iskolai és iskolán kívüli magatartása általában jó, kulturáltan viselkedik. Törekszik a házirend következetes betartására. Semmiféle írásbeli elmarasztalása nincs. Ügyel a helyes véleményalkotásra, és azt megfelelő formában kinyilvánítja. Felelősségérzet: Munkájában becsületesen helyt áll. Önállóság: A rábízott feladatokat elvégzi, tudatos fegyelemre képes. Ügyel írásbeli munkájának külalakjára. A közösség érdekében végzett munka: egyéni érdekeit alárendeli a közösségnek. Részt vesz az osztály, a diákönkormányzat munkájában. Vigyáz az iskola felszerelési tárgyaira. A közösség munkájában kérésre részt vesz, a rábízott feladatokat Változó lelkiismeretesen teljesíti. Viselkedés, fegyelem: kötelességét pontatlanul teljesíti, udvariatlan, figyelmetlen társaival szemben, esetenként durva. Iskolánk rendjét, fegyelmét gyakran zavarja, hangneme sok esetben elítélhető. Többszöri szóbeli és írásbeli elmarasztalásban 110
részesült. Felelősségérzet: rendszeretete ingadozó, néha igyekszik a hibáit kijavítani. Véleménye elhamarkodott, gyakran nem a megfelelő hangnemben közli. A házirend szabályai alól gyakran kifogásokat keres. Önállóság: fokozott ellenőrzésre szorul. Viselkedése, hangneme, rendszeretete (testi tisztasága, öltözete) kifogásolható. A közösség érdekében végzett munka: közösségi munkában vonakodva vesz részt, Rossz passzív. Nem vigyáz a közösség vagyonára, rongálja azt. Viselkedés, fegyelem: a felnőttekkel, társaival szemben udvariatlan, durva hangot használ, verekedik. Iskolánk rendjét túlzottan zavarja, iskoláját megszégyeníti. A közösség életének fejlődését súlyosan hátráltatja, társainak rossz példát mutat. Bomlasztóan hat a közösségre, hibáját nem ismeri el. Több alkalommal igazolatlanul mulaszt és késik. Írásbeli igazgatói intés esetén az általános iskolai korosztályban a havi, középiskolai korosztályban a félévi érdemjegye nem lehet jobb rossznál (újabb, a fentivel azonos súlyú büntetés esetén a szigorítás az általános iskolában is érvényes). Felelősségérzet: cselekedeteiben megbízhatatlan, veszélyezteti saját és társai testi-lelki fejlődését (dohányzás, alkohol, drog), emberi kapcsolatai is kifogásolhatók. Iskolán kívüli viselkedése ellen súlyos panaszok merülnek fel. Önállóság: munkáját hanyagul végzi, a tanítási órákon nem képes koncentrálni, társait állandóan zavarja. A közösség érdekében végzett tevékenység: tudatosan rongálja a társadalmi vagyont, kárt tesz iskolai és lakóhelye környezetében. Környezetével szemben igénytelen. Szorgalom értékelése: Példás Kötelességtudat: egyéni képességei szerint a körülményekhez mérten a legjobban, lelkiismeretesen tanul. Munkavégzése állhatatosságot, magas fokú felelősségérzetet tükröz. Szóbeli és írásbeli feladatait hiánytalanul, esztétikailag is szépen végzi. Cselekvőkészség: tanulmányi munkája önálló, alapos, rendes. Iskolai munkáját kiegészíti (szorgalmi feladatokból rendszeresen részt vállal, önművelésre képes). Jó Tanszerei, felszerelése esztétikus, és azokat hiánytalanul elhozza az iskolába. Kötelességtudat: feladatait ellátja, munkavégzése általában kielégítő. Tanítási órákon aktív, feladatait pontosan elvégzi. Munkafegyelme jó. Alkalmanként vállal szorgalmi feladatokat. Cselekvőkészség: képességeinek megfelelően teljesít. Tanulmányi eredményén javítani tudna. Vállalt kötelezettségét elvégzi. Tanszere, felszerelése rendezett. 111
Változó Kötelességtudat: iskolai és egyéb kötelezettségeit csak rendszeres ellenőrzés mellett végzi el. Tanítási órákon általában passzív, felületesen végzi el munkáját. Felszerelése hiányos, rendetlen. Írásbeli munkái gondatlanságot tükröznek. Nevelői segítséggel végzi munkáját és felkészülését, mert képességei szintje alatt teljesít. Cselekvőkészség: lazításra hajlamos, teljesítménye hullámzó, önálló ismeretszerzésre Hanyag nem törekszik. Kötelességtudat: képességeihez és körülményeihez képest keveset vagy semmit sem tesz tanulmányi előmenetele érdekében. Feladatait felületesen végzi el, gyakran szándékosan elmulasztja. Írásbeli munkái, felszerelései sokszor hiányoznak. Egy vagy több tárgyból bukik. Korrepetáláson rendszertelenül vesz részt. Cselekvőkészség: rendszeres munkát nem végez. Munkájában megbízhatatlan, kötelességeit elmulasztja, társaival is rossz hatással van. A tanulók teljesítménye és szorgalma értékelésének minősítési formái a Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység vonatkozásában a művészetoktatási intézményegység Helyi Tantervében találhatók. 3.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez alkalmazott módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelő tanárok végzik tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. A mérést mindig általános és speciális bemelegítéssel kezdjük, s a tanulókat tájékoztatjuk a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatról. Az általános testi erő, erő-állóképesség közös mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor a legjobb teljesítményt jegyezzük fel (minden próbában 3 kísérlete van a tanulónak), s a megadott táblázat segítségével határozzuk meg a pontértéket. A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják Ez az eredmény a tanuló testnevelés osztályzatában csak részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel értékeljük a tanuló Önmagához mért fejlődését. Célunk, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve tanulóink életvitelében helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. 112
4. Kulcskompetenciák a helyi tantervben A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját 113
tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az Európai Unióhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi 114
stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 115
A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia 116
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos 117
fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A legfrissebb, a tanulók egészségi állapotára és kondíciójára vonatkozó felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy a még emelt szintű testnevelés típusú képzésre járó 7-18 éves korosztály kondíciója is csak a 25-30 évvel ezelőtti átlagos fizikai képességeknek megfelelő szintű. A szülők és gyerekek egyaránt, de az iskola is csapdahelyzetbe került. Hiába az óraszámemelés nincs előrelépés. Tehát Tartalmi Korrekció kell! (igaz ez más kompetencia területekre is, lásd PISA felmérés!) Ezek ismeretében bizonyosan látható, hogy már nem testnevelésről, hanem egészség és sportnevelés tantárgyról kell beszélni. Ezt csak úgy tehetjük meg, ha már az órai keretek közé is bevisszük az edzéselvű képzést! Az ember életét (egészségét és állóképességét!!) alapvetően meghatározó szenzitív időszakokban kell a lehető legoptimálisabb terheléseket biztosítani! 118
Az ismeretközlés nem egyenlő a kondicionálással, ezért az egészég és sportnevelés óra mérhető fejlődést kell, hogy mutasson az egyéni terhelési szintekben. Nem tehető fel (csírájában rossz!) az a kérdés, hogy a gyermekeink sportoljanak, vagy tanuljanak. Csak egyfajta érv létezhet: Az egyéni képességeknek megfelelően sportolva tehát EGÉSZSÉGESEN ÉLVE, a legjobb tudásunk szerint tanulva megalapozni a jövőnket. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. 119
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az 120
elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 121
A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés 122
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. 123
A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a szabadtér is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, 124
fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önés pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). 125
5. Kompetencia-alapú oktatás a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben 5.1. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése Az EU által előirányzott tudástársadalomban, s az oktatási kormányzat stratégiájában az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. A kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom előnyeiből. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Az óvodát, iskolát, művelődési házat, könyvtárt is magában foglaló, szinte minden korosztálynak művelődési lehetőséget kínáló általános művelődési központunk kitűnő terepe lehet az új tanulási kultúra kialakításának, hiszen a kompetencia alapú oktatás elterjesztését középpontba helyező egész életen át tartó tanulás hasonlóképpen felöleli az egyén teljes életciklusát. Az elmúlt évek során a pedagógiai munkánk eredményességének értékelése felszínre hozott számos problémát, melyek megoldása a hagyományos pedagógiai módszerekkel nem várható. Tanulóink tanulás iránti motivációja az életkor növekedésével arányosan romlik. A felső tagozatban gyakoriak a tanulási kudarcokkal küzdő tanulók, akiknek sikertelensége visszavezethető az alapkészségek terén mutatkozó hiányosságokra. A HEFOP 3.1.3 és 3.1.4 pályázati projektek megvalósítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy gyermekeink, tanulóink az ismeretek hatékony elsajátításához, intelligens felhasználásához szükséges motivációt és képességeket megszerezhessék. Elsajátíthassák az önálló ismeretszerzés képességét, mellyel lehetővé válik számukra - a tudás alapú társadalom által megkövetelt - egész életen át tartó tanulás megalapozása. Tanulóinkat meg kell ismertetnünk az egyre újabb tanulási technikákkal, hogy az általuk biztosított lehetőségeket felhasználva meghaladják jelenlegi korlátjaikat, és képesek legyenek feltárni a tudás új határvidékeit. Pedagógusaink felkészülnek az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. A frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat iskolánkban fokozatosan felváltja az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kíséri. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt nevelve érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a további tanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. Növeljük az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepét, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. Lehetőséget teremtünk az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Meg akarjuk alapozni az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. 126
Célunk az új pedagógiai eljárások fogadására alkalmas intézményi és pedagógiai környezet létrehozása. Olyan képességfejlesztés-alapú pedagógiai programnak a bevezetése, általánossá tétele, amely arra törekszik, hogy olyan képességeket, kompetenciákat alakítson ki, amelyek lehetővé teszik a megtanult tudás felhasználását. Az ehhez szükséges szemléletváltás kialakítása a pedagógusok körében. Kimondottan az alapkészségek - írás, olvasás, számolás, környezettudatos szemlélet, demokratikus szemlélet - kialakítására helyezve a hangsúlyt kívánjuk megalapozni a felsőbb évfolyamok további munkáját. Az oktatásszervezési, módszertani változások segítségével gyermekközpontúvá, az iskolahasználók számára élhetőbbé változtatjuk az iskola hétköznapi működését. A nevelőtestület döntése értelmében alapvetően az Oktatási Minisztérium által kiadott Kerettantervet alkalmazzuk Helyi tantervként, a fentiekben és az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel. A HEFOP 3.1.3. számú Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra című pályázat elnyert támogatása keretében a vállalt kötelezettségünknek megfelelően - a kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerben történő megvalósítása szerepel a programunkban. A pedagógusok a pályázat képzései, valamint folyamatos önképzés segítségével felkészültek, illetve felkészülnek az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Törekednek az új típusú tartalmakat és eljárásokat napi munkájuk során eredményesen alkalmazni. A megszerzett új eljárások, pedagógiai eszközrendszer adaptálása, a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli alkalmazása két kötelezően vállalt (szövegértésiszövegalkotási, matematikai-logikai) és két szabadon választott kompetencia területen történik iskolánkban (Idegen nyelvi és IKT kompetencia). Minden, a képzésbe vont pedagógus kötelezően kidolgozza a vállalt kompetencia-területhez illeszkedő fejlesztési témát (pl. projekt-terv, tananyagfejlesztés, tanári segédlet, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó iskolán kívüli tevékenység) és törekszik gyakorlati megvalósítására. 6. Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje: 13 év, tehát a SZOI teljes oktatási ciklusát felölelő időszak. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata szükség szerint, de legalább ötévente történik. A pedagógiai program módosítását kezdeményezhetik: az igazgató a nevelőtestület a szülői munkaközösség a diákönkormányzat A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja: A dokumentum minden érdeklődő számára hozzáférhető, és az alábbi helyeken található: valamennyi intézményegység titkárságán és könyvtárában a fenntartónál az óvodában kivonatos formában valamennyi intézményegység faliújságán A SZOI honlapján 127
2.sz. melléklet 128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
3.sz. melléklet 138
139
140
141
142
143
144
145
146
Előterjesztés Szentgotthárd Város Önkormányzatának 2008. augusztus 27-i Képviselő-testületi ülésére Tárgy: Kistérségi közoktatási fejlesztési és esélyegyenlőségi terv Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet készíteni. A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - a közoktatásról szóló törvény 85. -ának (4) bekezdése szerint szintén önálló intézkedési tervet készít. Annak ellenére, hogy már 2008. áprilisában megkezdődtek a kistérségi közoktatási terv előkészületi munkái, a környék települései és intézményei csak nehezen voltak rábírhatók arra, hogy információnyújtással segítsék ezt a munkát. A Társulás munkaszervezetéhez eljutott anyagok sok esetben hiányosak voltak vagy jól láthatóan pontatlan adatok szerepeltek bennük. A terv elkészítését nehezítette az a körülmény is, hogy jelenleg sok a bizonytalanság, változás, amely kiszámíthatatlanná tette ezt a munkát (Magyarlaki iskola még el nem bírált pályázata, a rábagyarmati iskola a csákánydoroszlói iskola tagiskolája lett, SZOI átszervezés stb.). A tervet az előzetes szándékok alapján már 2008. júniusában tárgyalta volna a Társulási Tanács, azonban a hivatkozott okoknál fogva ez eltolódik az augusztusi ülésre. Mivel nemcsak a normatívák igénylésének, hanem a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele is, hogy rendelkezzen a Társulás olyan intézkedési tervvel, amely tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, az elfogadás tovább nem halogatható. Fontos azonban megemlíteni, hogy a terv nem tekinthető végleges, lezárt dokumentumnak, azonban arra mindenképpen elegendő, hogy a Képviselő-testület megismerje, elfogadja, és javaslatokat tegyen a további alakítására. Elsősorban nem formai, hanem konstruktív, stratégiai jellegű javaslatokat, észrevételeket várunk a Tisztelt Képviselő-testülettől. A közoktatási intézkedési terv véleményeztetésre kerül más, a törvény által előírt és elő nem írt szervezetekkel is és a Társulási Tanács is 147
tárgyalni fogja. A vélemények, észrevételek ezt követően beépítésre kerülnek a dokumentumba, majd ősszel újra napirendre kerül. Egy ilyen anyag, mint ez a közoktatási intézkedési és esélyegyenlőségi terv, jellege és fontossága miatt egyébként is olyan dokumentum, amely már az elfogadása másnapján továbbgondolandó. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékletben található kistérségi közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési, fejlesztési és esélyegyenlőségi tervet elfogadni, a további alakítására javaslatokat tenni szíveskedjen! Határozati javaslat: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kistérségi közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet a melléklet szerint elfogadásra ajánlja. 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kistérségi közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv további alakítására az alábbi javaslatokat teszi: Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor elnök Szentgotthárd, 2008. augusztus 18. Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyezte: Dr. Dancsecs Zsolt jegyző h. 148
SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 149
2008. 150
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 2. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. Kistérségi alapadatok Történeti áttekintés Földrajz, településszerkezet Népesség, nemzetiséghez tartozás Gazdaság, idegenforgalom Munkaügyi helyzet Iskolázottság Önkormányzati együttműködés a Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási feladatok a Társulási Megállapodásban 2.9.1.Alapfokú oktatás-nevelés 2.9.2.A Társulás által ellátott pedagógiai szakszolgálatok 3. A KÖZOKTATÁS HELYZETE A KISTÉRSÉGBEN Közoktatási feladatellátás a Szentgotthárdi mikrotérségben 3.1.1.Az óvodai nevelés 3.1.1.1. Játékvár Óvoda 3.1.1.2. Tapsifüles Óvoda 3.1.1.3. Kerekerdő Óvoda 3.1.2.Az általános és középiskolai feladatellátás 3.1.2.1. A közoktatás intézményrendszerének alakulása 3.1.2.2. A Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény 3.1.2.2.1.Az intézmény története 3.1.2.2.2. A jelenlegi helyzet bemutatása 3.2. Közoktatási feladatellátás a Magyarlaki-Csörötneki mikrotérségben 3.2.1.Alapadatok 3.2.2.Az intézmény története 3.2.3.A jelenlegi helyzet bemutatása 3.3. Közoktatási feladatellátás a Vendvidéki mikrotérségben 3.3.1.Felsőszölnök 3.3.1.1. Az iskola története 3.3.1.2. A jelenlegi helyzet bemutatása 3.3.2.Alsószölnök 3.3.3.Szakonyfalu 3.1. 151
3.4. Közoktatási feladatellátás mikrotérségben a Rábagyarmati-Rátóti 4. AZ ISKOLABUSZ SZOLGÁLTATÁS 4.1. Az iskolabusz 4.2. A közösségi busz 5. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK 5.1. Nevelési tanácsadás 5.2. Logopédiai feladatellátás 5.3. Gyógytestnevelés 6. FEJLESZTÉSI PROGRAM 6.1. Intézményi fejlesztések 6.1.1.Óvodák 6.1.1.1. Játékvár Óvoda 6.1.1.2. Tapsifüles Óvoda 6.1.1.3. Kerekerdő Óvoda 6.1.2.Iskolák 6.1.2.1. Szentgotthárdi Oktatási Intézmény 6.1.2.2. Magyarlak-Csörötnek közoktatási intézménye 6.2. A kistérségi közoktatás alakulása 7. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. Bevezetés Jogszabályi háttér Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség biztosításának szereplői megvalósítása megvalósításának eszközei biztosításához kapcsolódó feladatok 8. MELLÉKLETEK 152
1.) BEVEZETÉS 1.1.) AZ INTÉZKEDÉSI TERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet készíteni. A fejlesztési tervből ki kell derülnie annak, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összegfüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá a gyermekek, illetve a tanulók lakóhelyükhöz, ennek hiányában tartózkodási helyükhöz legközelebb hol vehetik igénybe a törvényben meghatározott közoktatással kapcsolatos szolgáltatásokat. Tartalmaznia kell továbbá a fejlesztési tervnek az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az intézmények átjárhatóságának biztosítékait és az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket is. A közoktatási intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni- a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését, továbbá ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét is. Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 153
A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - a közoktatásról szóló törvény 85. -ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít. Nemcsak a normatívák igénylésének, hanem a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele is, hogy a törvény alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket egyaránt. 1.2.) AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA A térség döntéshozóinak, fenntartóinak kötelessége, hogy az oktatás hosszabb távú szabályozásával hozzájáruljanak az intézmények működtetésének kiszámíthatóságához. Az alapfokú oktatás-nevelés, benne a közoktatási intézmények rendkívül fontos szerepet töltenek be nem csak a szó szerint értett oktatásban, hanem az általános szocializáció területén is: annak legfontosabb közvetítői, meghatározzák a jövő nemzedékének arculatát, biztosítják a társadalomban való működéshez, a munkába való bekapcsolódáshoz szükséges ismereteket, kézségeket. Az intézkedési terv mindenekelőtt a közoktatás hatékonyságának növelését szolgálja. A szentgotthárdi kistérség valamennyi települési önkormányzata a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy az előírt oktatási-nevelési feladatait színvonalasan és eredményesen biztosítsa. A kistérségi intézkedési terv nemcsak a fejlesztési prioritásokat határozza meg, hanem a szervezetitartalmi változások olyan keretét is, amely orientálhatja nemcsak az önkormányzatokat, de a közoktatási intézményeket is. Megfelelő minőségű, pénzügyi szempontból is fenntartható, illetve az Uniós normáknak és a jövő követelményeinek is megfelelő közoktatás napjainkban elképzelhetetlen együttműködés nélkül. A helyi képviselőtestületekre jókora pénzügyi megterhelést ró az előírt közoktatási szolgáltatások megfelelő minőségének és szakszerű irányításának biztosítása. Jól látszik ez abból, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésének legnagyobb hányadát leggyakrabban a közoktatási intézmények fenntartása teszi ki. Szintén az együttműködésre, a térségben való gondolkodásra ösztönöz, hogy a közoktatásra általánosan jellemző forráshiány leginkább a kistelepüléseken található óvodákat, iskolákat sújtja. Nemcsak az oktatási feladatok nívós ellátása érdekében van szükség az együttgondolkodásra, a nyitottságra, a partnerségre, hanem a fejlesztések is területi koordinációt igényelnek. A magas fenntartási költségek és esetenként a gazdaságtalan működés nem teszi lehetővé az intézményi infrastruktúra megfelelő fejlesztését, sőt, ez legtöbbször csak a karbantartási műveletek elvégzésében fullad ki és mindez közvetetten az oktatás színvonalát is csorbíthatja. 154
Több jogszabály is kimondja már, hogy az önkormányzatok a feladataik hatékonyabb és célszerűbb ellátására szabadon társulhatnak. Egy olyan aprófalvas településszerkezet mellett, mint amilyen a szentgotthárdi kistérségre is jellemző, elkerülhetetlen a települések közötti együttműködés. A közoktatási szolgáltatások esetében az erőforrások fejlesztése és koncentrálása, a hatékonyabb szolgáltatás kialakítása elsősorban térségi szinten tervezhető és valósítható meg. A kistérségi közoktatási intézkedési terv biztosíthatja, hogy az oktatásinevelési szolgáltatás egyes elemei kistérség szintjén, az eddigieknél hatékonyabban épüljenek egymásra, ezzel is elősegítve a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését. Jelen intézkedési terv célja, hogy meghatározza a kistérség fejlesztési céljait, hosszútávon biztosítson igazodási pontot a térség döntéshozói és közoktatási intézményei számára, továbbá járuljon hozzá a hatékonysági tényezők javításához. 155
2.) A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2.1.) KISTÉRSÉGI ALAPADATOK A Szentgotthárdi kistérséget 15 település alkotja: Szentgotthárd, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály. A statisztikai kistérség területét teljesen lefedi a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területe. Terület (km2) Lakónépesség (fő, 2004. dec.31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004 Korm.rendelet szerint) Típus Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség szerint Ipari szerkezetátalakítási térség Vidékfejlesztési térség Mérték Hátrányos helyzetű szerint Leghátrányosabb helyzetű Települések száma Jogállás Város szerint Község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm.rendelet szerint) Típus Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település szerint Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település Forrás: VÁTI 233 15177 Nem Nem Nem Nem Nem Nem 15 1 14 5 3 3 1 156
2.2.) TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Közvetlenül az osztrák határ mellett található Magyarország legnyugatibb fekvésű városa, Szentgotthárd. A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd hildesheimi püspökről neveztek el. A városhoz közeledve már messziről szembeötlik Magyarország talán legszebb barokk temploma, melyet jelenleg egy, az eredeti tervek alapján készült csodálatos barokk kert övez. A török elleni itt vívott 1664. évi győztes csata nemcsak hazánk, de egész Európa sorsára hatással volt. Miután 1873-ban elkészült a vasútvonal Graz felé, Szentgotthárd összeköttetésbe került a Stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Mindez hihetetlenül gyors gazdasági-társadalmi fejlődéshez vezetett. Megkezdődött az iparosodás, egymás után alapultak a gyárak, üzemek: kaszagyár, selyemgyár, óragyár, dohánygyár, faipari telepek A 20. század első évtizedének végére Szentgotthárd a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak. 1920-ban az össznépesség 45,7 %-a élt iparból. A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szervezetek. 1893-tól működik a megye első állami gimnáziuma, az azóta is fennálló Vörösmarty Mihály Gimnázium. 1929-ben Szentgotthárdon alakult meg az első magyar Iskolaszanatórium. A felvirágzásnak az első világháborút lezáró Trianoni béke vetett véget. A korábbi járás nagyobbik része a határon kívülre került, rokoni, baráti és üzleti kapcsolatok szakadtak ketté. A szocializmus évtizedei további súlyosbítottak ezen a helyzeten, hiszen a határ közelségére tekintettel elmaradtak a fejlesztések, leépült az intézményrendszer. Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett: a monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltás jelentette: a térség végre elkezdhette szabadon kihasználni az évekig mesterségesen elvágott kapcsolatrendszerét. 157
2.3.) FÖLDRAJZ, TELEPÜLÉSSZERKEZET A Szentgotthárdi kistérség Vas megye délnyugati részén, három kultúra találkozásánál fekszik. A térség vonzerejét alapvetően földrajzi adottságai és hagyományos értékei határozzák meg. A térséget középen keletnyugati irányban a Rába folyó szeli ketté, amely hazánk egyetlen igazán vadvízi turizmusra lehetőséget adó folyója. Két országgal is határos ez a terület, nyugatról és északról Ausztriával, míg délről Szlovéniával szomszédos. Magyarország kistérségei Forrás: WIKIPÉDIA Földrajzi szempontból három részre osztható a térség: az Alpokalján fekvő kistérség déli részén a Vasi-Hegyhát dombvidéke, más néven a Vendvidék található a kistérség középső részén a Rába folyó széles völgye húzódik, amely terület a Nyugat-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű völgye is egyben északról egy dombvonulat zárja le a tájat, amely a térség és az ország határvonalát is jelenti. 158
A terület nemcsak határos Ausztriával és Szlovéniával, hanem az itt és a határ túlsó oldalán élők megannyi szállal kötődnek egymáshoz. A kapcsolódási pontokat nemcsak a nemzetiséghez tartozásban lehet sűrűn kitapintani, de a gazdasági, kulturális, oktatási és a civil kapcsolatok rendszerében is. A kistérség központjában, Szentgotthárdon található a Szlovén Köztársaság Főkonzulátusa is. A térségben festői szépségű, ősi falvak találhatók, a természet szerelmeseinek pedig sok izgalmas felfedeznivalót rejteget a Rába völgye, valamint az őrségi és körmendi kistérségek területére is átnyúló Őrségi Nemzeti Park, amely a Szentgotthárdi és az Őriszentpéteri statisztikai kistérség nagy részét lefedi, sőt, átnyúlik a Körmendi kistérség területére is. A Nemzeti Park Igazgatósága 2002-ben alakult, de 2007-ben - rövid időre - beolvadt a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságába, majd 2008. április 1-től ismét önállóan működik. A települések közös jellemzője, hogy aprófalvak, lakosságuk többségének pedig a város biztosít munkalehetőséget. A vendvidéki településekre különösen jellemző az a szerkezeti sajátosság, hogy egymástól távolabb elhelyezkedő porták alkotnak szórvány településszerkezetet. (A Vendvidékhez soroljuk Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu településeket.) A Szentgotthárdi kistérség 159
2.4.) NÉPESSÉG, NEMZETISÉGHEZ TARTOZÁS A kistérség területe 233,43 km2, az átlagos népsűrűsége 65/km2. A térség összlakosságszáma 15 ezer fő körül mozog. A térség központja az egyetlen város, Szentgotthárd, itt él a lakónépesség mintegy 60%-a. Szentgotthárd Város környezetében 14 település található, melyeknek lélekszáma a 20 főtől 900 főig terjed, átlagos lélekszámuk 459 fő. A 14 községből 10 lakossága 500 fő alatti, négyé pedig 500 és 1000 fő között mozog. 160
A Szentgotthárdi Kistérség települései lakónépesség szerint LakóHázTerüle Népnépesség tartások t sűrűség Település (fő) száma (km2) (km2/fő) Szentgotthárd 9140 3032 67,73 134 Csörötnek 877 335 20,53 42 Rábagyarmat 871 294 16,79 51 Magyarlak 751 294 7,62 98 Felsőszölnök 643 250 23,56 27 Rönök 474 165 17,22 27 Gasztony 470 188 14,27 32 Alsószölnök 395 148 10,02 39 Apátistvánfalva 381 133 12,86 29 Szakonyfalu 373 125 11,19 33 Vasszentmihály 354 140 6,41 55 Rátót 241 90 7,27 33 Kétvölgy 128 45 6,28 20 Orfalu 56 22 6,94 8 Nemesmedves 24 6 4,74 5 Az országos tendenciáknak megfelelően a szentgotthárdi kistérségben is népsűrűség csökkenés figyelhető meg. A szentgotthárdi kistérség lakossága a rendszerváltozás idején közel 16 ezer fő volt, azóta azonban valamennyi település lakosságszáma csökkent. A kistérség összlakossága 6%-kal csökkent az elmúlt 17 évben. Van olyan település is (Felsőszölnök), ahol 2007-ben 21 %-kal kevesebb lakost regisztráltak, mint 1990-ben. Az országos átlaggal párhuzamosan a kistérségi gyermekszületéseket tekintve is csökkenő tendenciát állapíthatunk meg. A kistérségből történő elvándorlások száma is magas, az elmúlt években ez a szám 600 körül mozgott. A lakónépesség elöregedése is az országos folyamatokhoz hasonló: a 60 évnél idősebb lakosság igen nagy, mintegy 21,4%-os arányban képviselteti magát, ez a mutató a megye és a régió átlagánál is magasabb. 161
A lakónépesség számának alakulása és az idősek aránya Nyugat- Vas Magyaro. megye Szentgotthárdi Kistérség Lakónépesség az év végén (fő) 1004328 267429 15346 Változás 2001-hez képest -0,3-0,4-0,4 60 évesnél idősebbek aránya (%) 20,4 19,1 21,4 Forrás: KSH A nemzetiséghez tartozás szempontjából természetesen erősen befolyásoló tényező a térségben a (hármas) határmentiség. A kistérség össznépességének 16,5%-a, 2541 fő vallja magát valamilyen hazai kisebbséghez tartózónak. Nemzetiségek alapján élnek itt németek, szlovének, horvátok, cigányok, ukránok, szerbek, lengyelek és szlovákok. A legjelentősebb kisebbséget azonban egyértelműen a szlovének és németek alkotják. Lakosság nemzetiségi hovatartozás szerint Német Szlovén Lakónemzetiségű nemzetiségű népesség Település (fő) (fő) (fő) Szentgotthárd 146 681 9140 Alsószölnök 89 103 395 Apátistvánfalva 311 381 Csörötnek 1 7 877 Felsőszölnök 20 541 643 Gasztony 2 2 470 Kétvölgy 2 114 128 Magyarlak 13 21 751 Nemesmedves 1 24 Orfalu 50 56 Rábagyarmat 2 8 871 Rátót 3 241 Rönök 21 1 474 Szakonyfalu 5 141 373 Vasszentmihály 5 2 354 Forrás: KSH 162
2.5.) GAZDASÁG, IDEGENFORGALOM A térség gazdaságának szempontjából mindig is meghatározó volt a földrajzi elhelyezkedése. A Rába és a Lapincs völgye ősidők óta közlekedési útvonal volt. A viszonylag sík vonalvezetésű út és a víz közelsége jó telepedési lehetőséget biztosított. Természetesen itt alakult ki a térség központi települése, Szentgotthárd is. A kistérséget napjainkban átszeli a 8-as számú főútvonal és a vasútvonal, amelyek meghatározzák a térség fő gazdasági tengelyét is. Nyugaton Szentgotthárd-Rábafüzesnél az ország egyik legnagyobb forgalmú határátkelőhelyén keresztül kapcsolat nyílik a Graz-Maribor-Ljubjana és Graz- Klagenfurt- Tarvisio nemzetközi közlekedési folyosóra. A rábafüzesi határátkelő mellett a térségben Szlovénia felé két, a határmenti személyforgalmat szolgáló bilaterális átkelő is található. A régebbi, alapjaiban mezővárosi szerepkör már a századfordulón fejlődésének indult iparosodáskor háttérbe szorult. A múlt század végén a GrazSzentgotthárd- Körmend- Szombathely- Bécs vasútépítés nyomán bontakozhatott ki a ma is jellemző ipari struktúra. Elmondható, hogy a kistérségben igencsak fontos szerepet tölt be az ipar. A termelés szempontjából meghatározó a Körmend-Szentgotthárd tengely, amely mentén találhatjuk a térség ipari termelésének gyakorlatilag 100%-át. A 8-as számú főútvonal mentén Szentgotthárd felé haladva faipari és élelmiszeripari üzemekkel találkozhatunk. A térség ipari központja Szentgotthárd. Itt a több mint 100 éves hagyományokkal rendelkező textilipar és mezőgazdasági gépgyártás a múlt századi vasútfejlesztések nyomán alakult ki. A rendszerváltozás után újjáéledő gazdasági kapcsolatok és a város adottságai tették lehetővé a gyors és korszerű ipari fejlesztéseket. A Phare CBC program egyik meghatározó projektje lett a Szentgotthárdi Ipari Park fejlesztése, amelynek a kistérségen túlmutató kisugárzása is van az Őrség és Körmend irányában, továbbá befolyásolja a szomszédos ausztriai fejlesztési lehetőségeket is. A hazánkban mindeddig egyetlen határon átnyúló ipari parkja szervesen kapcsolódik a nyugat-dunántúli határ menti regionális iparfejlesztési elképzelésekhez, amelynek főbb pontjai: Győr, Sopron, Szombathely és Szentgotthárd. Az osztrák és a magyar rész között egy belső határátkelő jött létre, amelyekhez osztrák oldalon logisztikai központ csatlakozik. Az ipari park ad helyet a régió egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjének, a General Motors Powertrain (Opel) magyarországi vállalatának is. A kistérségben több termálkút is található, egyikük hasznosítására Szentgotthárdon fejlesztési program készült, melynek eredményeképpen 2007. nyarán megnyitotta kapuit a St. Gotthard Wellnes & Spa nevű fürdő és gyógykomplexum. A termálturisztikán túl az aktív-, kulturális- és 163
rendezvényturisztikai szolgáltatások magas színvonalú biztosítása is jellemzi a térséget. A mezőgazdasági lehetőségeket tekintve a kistérség jobbára kedvezőtlen adottságokkal bír. Különösen jellemző ez a Vendvidékre, ahol a szabdalt, meredek felszín szántóföldi művelésre alig ad lehetőséget. Nagyüzemi mezőgazdasági művelésre csak a Rába völgye alkalmas. A térségben a saját szükségleten felüli élelmiszer feldolgozással azonban csak néhány kisebb gazdaság foglalkozik. 2.6.) MUNKAÜGYI HELYZET Az elmúlt évtized meglehetősen kedvezőtlen munkaügyi helyzetet teremtett a kistérségben: a térség munkanélküliségi rátája az elmúlt 5 évben több, mint duplájára, 4,2 %-ról 10,2 %-ra nőtt. A ráta drasztikus növekedése 2001. óta tart. A negatív tendencia egyik fő oka, hogy a városban az utóbbi években nem történt jelentősebb munkahelyteremtő beruházás, sőt néhány korábban itt letelepedett cég is bezárta kapuit. Munkanélküliségi ráta alakulása 1999-2004 164