HEVES VÁROSI NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZET BÖLCSŐDE, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 HEVES VÁROSI NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZET BÖLCSŐDE, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Szervezeti és Működési Szabályzata Készítette: Rózsa Sándor igazgató Jóváhagyta: Heves Város Képviselő - testülete Tartalom

2 Bevezető I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások 1. Az intézmény neve és típusa Az intézmény székhelye, tagintézményei és telephelyei Az ellátandó alaptevékenységek A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény alapító, fenntartó és felügyeleti szerve : Az intézet szervezeti felépítése és vezetési szerkezete Az intézet vezetőjének kinevezési rendje Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke Az intézmény nevelési - oktatási funkciójával kapcsolatos előírások Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény megszüntetése Feladatmutatók Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A FEUVE rendszerrel kapcsolatos előírások A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások

3 II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők Azok az ügyek, melyekben a szülői közösséget a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések Gyógytestnevelés Tagintézményi könyvtárak Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés Vagyoni jogok átruházása Az alapdokumentumok nyilvánossága, tájékoztatási kötelezettség, tájékoztatás 3

4 kérése

5 III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tankönyvellátás és a tankönyvrendelés helyi rendje Záradék

6 Bevezető Intézetünk a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg HVNOI működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézet vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba határozatlan időre. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) személyi hatálya kiterjed az intézet valamennyi közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint a tanulókra és a vonatkozó pontokban a szülőkre, kísérőkre. 6

7 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézet költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 7

8 1. Az intézet neve és típusa: HEVES VÁROSI NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZET BÖLCSŐDE, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Rövid neve: Heves Városi Nevelési - Oktatási Intézet Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 2. Az intézet székhelye, tagintézményei és telephelyei: HVNOI székhelye: Hevesi József Általános Tagiskola 3360 Heves, Fő út 16. Az intézet telephelye: 3360 Heves, Deák Ferenc út 2. - irodaépület HVNOI tagintézményei, telephelyei címei: Körzeti Általános Tagiskola 3360 Heves, Gyöngyösi utca Újtelepi Általános Tagiskola 3360 Heves, József Attila út Heves, Alkotmány út 63. Kempelen Farkas Általános Tagiskola 3360 Heves, Hunyadi út 24. Zeneiskola Tagintézmény 3360 Heves, Hősök tere Tarnaméra, Árpád út 8. Bölcsőde Tagintézmény 3360 Heves, Arany János út 36./B II. sz. Tagóvoda 3360 Heves, Gyöngyösi utca 75. III. sz. Tagóvoda 3360 Heves, Alkotmány út 40. Arany János úti Tagóvoda 3360 Heves, Arany János út 36./B 3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: A tagiskolák feladata: biztosítani az alapfokú nevelést és oktatást. A tagiskolák alaptevékenysége a kötelező tanórai foglalkozás keretében biztosított általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, a tanulók felkészítése a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A tagiskolák a közoktatási törvényben meghatározott mértékben tanórán kívüli foglalkozások keretében ellátják a felzárkóztatással, a tehetséggondozással és a gyógytestneveléssel, mint 8

9 pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos feladatokat. Valamennyi tagiskola integrált oktatás keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók közül a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdők nevelését-oktatását-fejlesztését látja el. A Körzeti Általános Tagiskola az a kijelölt tagintézmény, amely integráltan, a többi gyermekkel/tanulóval együtt látja el azon testi fogyatékos gyermekek/tanulók nevelését-oktatását-fejlesztését, akik önálló helyváltoztatásra képesek, és gondozási feladatokat nem igényelnek; az érzékszervi fogyatékos gyermekek/tanulók nevelését-oktatását-fejlesztését, azon belül a hallássérülteket / siketeket, nagyothallókat / és a látássérülteket / a gyengén látókat /; valamint a beszédfogyatékosokat. A tagiskolák a szülők igénye alapján a felügyeletre szoruló tanulók részére 1-8. évfolyamokon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást biztosítanak, valamint szervezett intézményi étkezést nyújtanak A tagiskolák ellátják a nemzeti-etnikai kisebbségek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatokat is A Zeneiskola Tagintézmény feladata a zenei kifejező készségek megalapozása, szakirányú továbbtanulásra történő előkészítés, felkészítés az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő tanszakokon; előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon 12 évfolyamon folyik. Az átlagosnál jobb képességű, a zenei pályát választó és arra alkalmas növendékeit fel kell készítenie középfokú intézményben való továbbtanulásra A Bölcsőde Tagintézmény feladata, hogy az egészséges, 20 hétnél, indokolt esetben 6 hétnél idősebb, de a 3. életévét, indokolt esetben a 4. életévét még be nem töltött gyermekek nappali elhelyezését, szakszerű gondozását, nevelését biztosítsa. A Bölcsőde Tagintézmény alaptevékenysége, hogy a helyes, egészségileg is kifogástalanul kialakított napirenddel, megfelelő gondozással, neveléssel irányítsa a gyermekek testi, szellemi fejlődését, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő csoportokban A tagóvodák 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, de legfeljebb 8 éves korig nevelő intézményegységek. A tagóvodák alaptevékenysége az iskolai életmódra történő felkészítés, mely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermekek 5. életévének betöltésétől kezdve biztosítják a napi 4 óra kötelező foglalkozásokat - a nem óvodába járó gyermekek számára is. A tagóvodák ellátják a nemzetiségi-etnikai kisebbségek nevelésével kapcsolatos feladatokat is. Valamennyi tagóvoda integrált nevelés keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdők nevelését-fejlesztését látja el. A II. sz. és a III. sz. Tagóvoda az a két kijelölt tagintézmény, amely integráltan, a többi gyermekkel együtt látja el azon testi fogyatékos gyermekek nevelését-fejlesztését, akik önálló helyváltoztatásra képesek, és gondozási feladatokat nem igényelnek; az érzékszervi 9

10 fogyatékos gyermekek nevelését-fejlesztését, azon belül a hallássérülteket / siketeket, nagyothallókat / és a látássérülteket / a gyengén látókat /; valamint a beszédfogyatékosokat. Az Arany János úti Tagóvoda látja el a beszéd- és az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelését, fejlesztését A tagiskolák, a tagóvodák és a bölcsőde szervezett intézményi étkeztetést biztosít Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: gazdasági évben Szakfeladat száma Megnevezés általános iskolai nappali rendszerű nevelés - oktatás sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idő) pedagógiai szakszolgálat iskolai intézményi közétkeztetés alapfokú művészet-oktatás bölcsődei ellátás óvodai nevelés sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése óvodai intézményi közétkeztetés munkahelyi vendéglátás saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása gazdasági évtől Szakfeladat száma Megnevezése bölcsődei ellátás önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai óvodai nevelés, ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 10

11 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban általános iskolai napközi otthoni nevelés sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése pedagógiai szakszolgáltató tevékenység korai fejlesztés, gondozás fejlesztő felkészítés óvodai intézményi étkeztetés iskolai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés egyéb vendéglátás nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 3.3. A szerv nyilvántartási száma: Az intézmény által az alapfeladatokon túl ellátható tevékenységek: Az intézmény alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásának hasznosítása érdekében más, nem vállalkozásnak minősülő, kiegészítő tevékenységet is folytathat, bevételeinek gyarapítására. E tevékenységek az alaptevékenységet és az ebből fakadó kötelezettségek teljesítését nem veszélyeztethetik. E tevékenységek köre: létesítmények, helyiségek, eszközök bérbeadása. 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A Heves Városi Nevelési- Oktatási Intézet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el, rendelkezik pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Fenntartási és működési költségeit a fenntartó az évente összeállított és jóváhagyott költségvetésében irányozza elő. A HEVA KFT látja el az intézmény vagyonműködtetésével és karbantartásával kapcsolatos feladatait. Az Intézmény és a KFT közötti munkamegosztás és felelősségvállalás, valamint a hatáskörök megosztásának rendjét külön együttműködési megállapodás rögzíti, melyet a felügyeleti szerv hagy jóvá. Költségvetési támogatását csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használhatja fel. Bevételeit növelheti pályázati pénzösszegekkel, támogatásokkal, adományokkal, segélyekkel. 11

12 5. Az intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve neve, címe Heves Város Képviselő-testülete 3360 Heves, Erzsébet tér 2. 12

13 6. Az intézet szervezeti felépítése

14 7. Az intézet vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje HVNOI vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) Pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a főjegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - a Kormányzati Személyügyi Központnál - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal - Heves város honlapján kell közzétenni b) Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja. 8. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: HVNOI nyereség elérésére, haszonszerzés céljából, üzletszerűen, piaci alapon végzett termelésnek, szolgáltatásnak, értékesítésnek minősülő vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. Az intézmény gondozási, nevelési - oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: 9.1. HVNOI gyermekvédelmi, gondozási, nevelési - oktatási funkciót tölt be. Gyermekvédelmi feladatainak ellátásához GYIV felelőst alkalmaz Az intézménybe engedélyezett évfolyamok száma, a felvehető maximális gyermeki/tanulói létszám és az engedélyezett dolgozói létszám: Engedélyezett F e l v e h e t ő Engedélyezett Tagintézmény neve é v f o l y a m o k m a x i m á l i s d o l g o z ó i száma gyermek/ tanuló létszám létszám Hevesi József Általános Tagiskola Körzeti Általános Tagiskola Újtelepi Általános Tagiskola Kempelen Farkas Általános Tagiskola Zeneiskola Tagintézmény Bölcsőde Tagintézmény 36 7 II. sz. Tagóvoda III. sz. Tagóvoda Arany János úti Tagóvoda Központ - irodaépület 8

15 Heves Városi Nevelési - Oktatási Intézet

16 9.3. Alapfokú művészeti nevelés terén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése Művészeti ág: zeneművészet Tanszakok: Billentyűs zongora Vonós hegedű, brácsa, gordonka, gordon Gitár Fafúvós fuvola, furulya, klarinét, szaxofon Rézfúvós trombita, kürt, harsona, tuba Népzene Szolfézs előképző 1, előképző 2, előképző Szintetizátor-keyboard szintetizátor Népi furulya Magánének 9.4./A A bölcsőde és a tagóvodák területein, épületeiben a dohányzás szigorúan tilos. Az intézményvezető dohányzóhelyiséget nem jelölhet ki. 9.4./B A tagiskolák és a zeneiskola területén, épületeiben a táblával kijelölt dohányzóhely kivételével a dohányzás szigorúan tilos. A tagiskolák és a zeneiskola pedagógusai, illetve nem pedagógus dolgozói, valamint az iskola felnőtt látogatói részére az intézményvezető egy elkülönített, szellőztethető dohányzóhelyiséget jelölhet ki, amennyiben erre igény merül fel. 10. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor HVNOI feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésre áll a székhelyén lévő 1427 hrsz m2 alapterületű ingatlan, (Hevesi József Általános tagiskola), a telephelyein lévő: 525 hrsz m2 (Körzeti Általános Tagiskola), 2625 hrsz m2 (Újtelepi Általános Tagiskola), 2621 hrsz m2 (Újtelepi Általános Tagiskola), 1547 hrsz m2 (Kempelen Farkas Általános Tagiskola), 836.hrsz. 1487m2 alapterületű, a Heves Városért Alapítvány által határozatlan időre, térítésmentesen használatra átadott ingatlan (Zeneiskola Tagintézmény), 96 hrsz m2 (II. sz. Tagóvoda), 2677 hrsz m2 (III. sz. Tagóvoda), 1356/2 hrsz m2 (Arany J. úti Tagóvoda + Bölcsőde Tagintézmény), a Deák F. u. 2. sz. alatti telephelyén lévő 375. hrsz. 827 m2 alapterületű ingatlan (irodaépület), a telephelyén lévő 525 hrsz m2 alapterületű ingatlanon (Körzeti Általános Tagiskola ) 245.m2 alapterületű építmény (műhely). 16

17 Tagintézményekben főzőkonyhák: Körzeti Általános Tagiskolában 910 adagos, Arany János úti Tagóvodában 630 adagos. Tagintézményekben melegítő konyhák: Hevesi József Általános Tagiskolában 350 adagos, Újtelepi Általános Tagiskolában 280 adagos, Kempelen Farkas Általános Tagiskolában 160 adagos, II. sz. Tagóvodában 115 adagos, III. sz. Tagóvodában 120 adagos, és a székhely és tagintézmények leltára szerinti nyilvántartott ingó vagyonok. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott. Az intézmény a felsorolt rendelkezésre álló vagyont szabadon, ill. külön megállapodásban foglaltak szerint használhatja alapfeladatai ellátásához. HVNOI a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait a fenntartó vagyongazdálkodási rendeletei tartalmazzák. 11. Az intézmény megszüntetése Heves Város Nevelési Oktatási Intézetét a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 17

18 12. Az állami feladatként ellátott alaptevékenység Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne a kisegítő, kiegészítő tevékenység, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölése, az alaptevékenységek forrásai, valamint az alaptevékenység feladatmutatói. A gazdasági évben: Száma Alaptevékenység Bölcsődei ellátás Neve Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás Pedagógiai szakszolgálat Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Munkahely vendéglátás Iskolai intézményi közétkeztetés Óvodai intézményi közétkeztetés Az Az alaptevékenység alaptevékeny forrásai Az alaptevékenység ségre (Ha a forrás nem elegendő, feladatmutató vonatkozó más saját forrás kerül jogszabály* felhasználásra) Ötv., normatív hozzájárulás, Bölcsődei ellátást Okt. törvény más, saját forrás igénylők létszáma (fő) Ötv., normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést Okt. törvény más, saját forrás igénylők létszáma (fő) Ötv., normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést Okt. törvény más, saját forrás igénylők létszáma (fő) Ötv., normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) Okt. törvény más, saját forrás Ötv., normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény más, saját forrás normatív hozzájárulás, más, saját forrás az alapfokú művészetoktatásban résztvevők létszáma(fő) állami hozzájárulás, más, Foglalkozásokon egyéb forrás résztvevők létszáma (fő) állami hozzájárulás, más. szakszolgálati ellátásra egyéb saját forrás jogosult gyermekek, tanulók létszáma (fő) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést normatív állami igénybe vevők támogatás létszáma (fő) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést n o r m a t í v á l l a m i igénybe vevők támogatás létszáma (fő) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést n o r m a t í v á l l a m i igénybe vevők támogatás létszáma (fő) ü z e m e l t e t é s s e l intézményi étkeztetést kapcsolatos bevételek igénybe vevők létszáma (fő) A gazdasági évtől: Száma Alaptevékenység Bölcsődei ellátás Neve Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Az Az alaptevékenység alaptevékeny forrásai Az alaptevékenység ségre (Ha a forrás nem elegendő, feladatmutató vonatkozó más saját forrás kerül jogszabály* felhasználásra) Ötv., normatív hozzájárulás, Bölcsődei ellátást Okt. törvény Ötv., Okt. törvény más, saját forrás normatív hozzájárulás, más, saját forrás igénylők létszáma (fő) Elszámolások összege (ft)

19 Óvodai nevelés, ellátás Ötv., Okt. törvény Sajátos nevelési igényű gyermekek Ötv., óvodai nevelése, ellátása Okt. törvény Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai Ötv., nevelés, ellátás Okt. törvény Alapfokú oktatási intézményeinek, Ötv., programjainak komplex támogatása Okt. törvény Általános iskolai tanulók nappali Ötv., rendszerű nevelése, oktatása (1-4. Okt. törvény évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók Ötv., nappali rendszerű nevelése, oktatása Okt. törvény Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók Ötv., nappali rendszerű általános iskolai Okt. törvény nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali Ötv., rendszerű nevelése, oktatása (5-8. Okt. törvény évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók Ötv., nappali rendszerű nevelése, oktatása Okt. törvény (5-8. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók Ötv., nappali rendszerű általános iskolai Okt. törvény nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás Ötv., Okt. törvény zeneművészeti ágban Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók Ötv., Okt. törvény napközi otthoni nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ötv., Okt. törvény Okt. törvény Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést más, saját forrás igénylők létszáma (fő) normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést más, saját forrás igénylők létszáma (fő) normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést más, saját forrás igénylők létszáma (fő) normatív hozzájárulás, Támogatás összege (ft) más, saját forrás normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) más, saját forrás normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) más, saját forrás normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) más, saját forrás normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) más, saját forrás normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) más, saját forrás normatív hozzájárulás, tanulók létszáma (fő) más, saját forrás normatív hozzájárulás, az alapfokú művészetoktatásban résztvevők más, saját forrás létszáma(fő) állami hozzájárulás, más, Foglalkozásokon egyéb forrás résztvevők létszáma (fő) állami hozzájárulás, más. Foglalkozásokon egyéb saját forrás résztvevők létszáma (fő) állami hozzájárulás, más, Foglalkozásokon egyéb forrás résztvevők létszáma (fő) állami hozzájárulás, más. szakszolgálati ellátásra egyéb saját forrás jogosult gyermekek, tanulók létszáma (fő) állami hozzájárulás, más, szakszolgálati ellátásra egyéb forrás jogosult gyermekek, tanulók létszáma (fő) állami hozzájárulás, más. szakszolgálati ellátásra egyéb saját forrás jogosult gyermekek, tanulók létszáma (fő) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést n o r m a t í v á l l a m i igénybe vevők támogatás létszáma (fő) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést n o r m a t í v á l l a m i igénybe vevők támogatás ü z e m e l t e t é s s e l kapcsolatos bevételek ü z e m e l t e t é s s e l kapcsolatos bevételek normatív hozzájárulás, más, saját forrás létszáma (fő) intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) Bérbeadás, üzemeltetés díjának összege (ft) 19

20 13. Az intézet költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. (5) bekezdése alapján kerül sor Az alapító okirat: - kelte: május száma: 124/2007. (V.30.) Hev. Kth. sz Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését, az alaptevékenységek forrásait, valamint az alaptevékenység feladatmutatóit az I. részhez tartozó 1. számú melléklet tartalmazza Az intézmény működési rendszere Az intézetet az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető, valamint a szervezeti egység képviseletére jogosult személy. Az intézeten belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az intézeten belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - felső vezetők - vezetők - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: - a számlavezető pénzintézet neve: Országos Takarékpénztár Bank Nyrt....- a számlavezető pénzintézet címe: 3360 Heves Hősök tere 4 - a bankszámla száma: - költségvetési elszámolási számla száma: alszámlák száma: HVNOI általános szabályok szerinti áfa alany A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket az I. rész 2. számú, A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat című melléklete határozza meg.

21 13.7. A tagintézmények vezetői kötelezettségvállalással nem járó, a tagintézmény tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényeken képviselhetik az intézményt. 14. A szabálytalanságok kezelésére vonatkozó előírásokat az I. rész 3. számú A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend című melléklete tartalmazza. 15. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat az I. rész 4. számú melléklete tartalmazza. 21

22 Mellékletek az I. részhez 1. számú melléklet az I. rész pontjához A költségvetési és tervezési szabályzat 2. számú melléklet az I. rész 14. pontjához A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend 3. számú melléklet az I. rész 15. pontjához A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások 22

23 1. számú melléklet az I. rész pontjához A költségvetési tervezési szabályzat I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok I/1. Közös szabályok 1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni, hogy az intézet önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező, önálló jogi személy A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő szerkezet szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat. I/2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok 2.1. Az intézet költségvetetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően köteles elkészíteni. 2.2 A számításokat önállóan gazdálkodó intézményként, saját szervezettel kell elkészíteni A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből (várható fenntartói támogatásokból) kell kiindulni Az intézet gazdasági vezetője által kijelölt dolgozója köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat: - számát - tárgyát - ügyintézőjét - és a határidőket Az iratokat "... évi tervezési dokumentumok" szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban A normatív állami hozzájárulásokhoz a szükséges - feladatmutatók és mutatószámok alapján történő - adatszolgáltatása valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért az igazgató tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. 23

24 2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért az intézet gazdasági vezetője tartozik felelősséggel. I/3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok 3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint - a féléves beszámoló elkészítésénél és - az éves költségvetési beszámolásnál A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni Az intézet beszámolási feladatok ellátásáért a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat: - számát - tárgyát - ügyintézőjét - és a határidőket. Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell eredeti vagy másolati példányban gyűjteni: - "... év I. féléves beszámolójának dokumentumai", illetve - "... év negyedéves gazdálkodásáról szóló tájékoztatás dokumentumai" - "... évi költségvetési beszámoló dokumentumai" Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának dokumentálásáért, az arról történő adatszolgáltatásért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért az intézet beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója, a gazdasági vezető tartozik felelősséggel. (Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.) 24

25 II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei II/1. A költségvetési koncepció elkészítése 1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni: - az intézet által ellátandó feladatokat, ezt követően - az intézet bevételeit, majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót A költségvetési koncepció készítésekor az intézet bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni Az intézet tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során: - figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e A koncepció tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza. II/2. A költségvetési tervezés 2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért az intézet vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel Az intézet költségvetési terv javaslatát az igazgató a gazdasági vezető bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat-ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza Ha a képviselő-testület a költségvetését az intézmény költségvetését érintő módon (nem az eredeti javaslat szerint) hagyja jóvá, illetve az ülésén megadott szempontok szerint a 25

26 költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról Az elfogadott költségvetés alapján a gazdasági vezető gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét. III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai III/1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás 1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításakor a jóváhagyott - eredeti költségvetésből, illetve - a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni. Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg a szervre vonatkozó külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért az intézet vezetője és az intézet gazdasági vezetője tartozik felelősséggel A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót az előirányzat-könyveléseket követően az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a gazdasági vezető bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni: - a jogszabályi előírásokat, - a szerv belső információs igényét, valamint - a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét Az intézet vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a gazdasági vezető a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős A jóváhagyott féléves beszámoló alapján az intézet gazdasági vezetője gondoskodik az intézet féléves beszámolójának információs jelentése elkészítéséről. III/2. A negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás 2.1. A negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A negyedéves beszámolót a tárgynegyedévet követő hónap 15., IV. negyedév beszámolást követő év február 28-i állapot alapján kell összeállítani A negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: - a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának - a tartalék felhasználásának 26

27 - a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása. A negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. A negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél. III/2. Az éves költségvetési beszámolás 2.1. A zárszámadási rendelet-tervezethez való információ szolgáltatáskor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletnek az intézményre vonatkozó adataiból kell kiindulni Az éves beszámolót az igazgató a gazdasági vezető bevonásával, a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. Az intézet vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, az intézet gazdasági vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős A beszámolót át kell adni felülvizsgálatra a felügyeleti szervnek A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről. IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak 1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel. E szabályzat alapján azonban fegyelmi felelősség terheli a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyeket is, akiknek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatnia kell a jogszabály szerint felelős személyeket. 2. Az információ-szolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza. V. A költségvetés végrehajtásának szabályai 1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait az intézetre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza. 27

28 A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor - az egyes előirányzatok módosításakor 2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve jelentősen megváltozott körülmények esetén újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet. 3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza. Mellékletek a költségvetési tervezési szabályzathoz 1. számú melléklet: A költségvetés tervezéséhez és a beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, ellátásért és ellenőrzésért felelős személyek 2. számú melléklet: Belső számítási anyag szerkezete a költségvetési koncepcióhoz, illetve a költségvetési tervhez 3. számú melléklet: A költségvetési koncepció tartalmi követelményei 4. számú melléklet: Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei 28

29 1. számú melléklet: A költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, feladatellátásért és ellenőrzésért felelős személyek I. A költségvetési tervezés Sorszá m Tevékenység ek A költségvetési javaslat benyújtása Elemi költségvetés elkészítése Az elemi költségvetésh ez szükséges további keretszámok, szempontok meghatározás a Szervezeti egységek igényeinek felmérése A szervezeti egységek/kar ok tájékoztatása a keretszámokr ól Elemi költségvetés benyújtása Jogszabály, egyéb normatív rendelkezés Áht., Ámr. Áht., Ámr., Ktv., Költségvetési törvény, PM tájékoztató, belső szabályzatok Áht., Ámr., Ktv., Költségvetési törvény, PM tájékoztató, belső szabályzatok Áht., Ámr., Ktv., Költségvetési törvény, PM tájékoztató, belső szabályzatok Áht., Ámr., Ktv., Költségvetési törvény, PM tájékoztató, belső szabályzatok Áht., Ámr., PM tájékoztató Feladatok tartalmi leírása A gazdasági vezető által elkészített költségvetési javaslat továbbítása a A szervezeti egységek részére szétosztható keretszámok meghatározás a Levél a szervezeti egységek vezetőitől a költségvetési igényeik felmérése érdekében A szervezeti egységek kiértesítése a felhasználhat ó előirányzatok ról A költségvetési törvényben meghatározo tt keretszámok alapján az elemi költségvetés elkészítése Keletkező dokumentu m PM által meghatározo tt formában Elemi költségvetés Számítási mellékletek Levél és mellékletei Levél Elemi költségvetés Felelősök Határidő Ellenőrzés Jóváhagyás Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető A Pénzügymini sztérium által kért időpontban Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Pénzügyi teljesítés Könyvvezeté sben való megjelenés Jóváhagyást követően II. A költségvetési beszámolás Sorszá m Tevékenység ek Jogszabály, egyéb normatív rendelkezés Feladatok tartalmi leírása Keletkező dokumentu m Felelősök Határidő Ellenőrzés Jóváhagyás Pénzügyi teljesítés Könyvvezeté sben való megjelenés 29

30 Könyvvezeté s utóellenőrzés e Mérlegjelent és elkészítése Mérlegtételei nek leltárral való alátámasztás a, a felleltározott eszközök és források értékelése Főkönyvi könyvelés zárása Költségvetési beszámoló elkészítése Költségvetési beszámoló szöveges indoklásána k elkészítése Áht., Ámr., Számviteli törvény, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, belső szabályzatok 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Számviteli törvény, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, belső szabályzatok Számviteli törvény, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, belső szabályzatok 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, PM tájékoztató Ámr., PM tájékoztató, OM tájékoztató az analitikák a főkönyvi számlák és az előirányzatok tartalmai egyeztetése A mérlegjelenté s elkészítése Eszköz és forrás számlák leltározása, és a leltárértékelés elkészítése Főkönyvi számlák zárása Költségvetési beszámoló összeállítása A költségvetési beszámoló adatainak szöveges indoklása, elemzése Analitikafőkönyvi könyvelési egyeztetések, könyvelési alapbizonylat ok, egyeztetési és számítási mellékletek K11 mérlegjelenté s, mérlegjelenté s garnitúra Leltár, leltárértékelés Pénzforgalmi -kivonat, mérleg-kivon at, záró-kivonat K beszámoló és költségvetési beszámoló garnitúra Szöveges indoklás Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető A vonatkozó jogszabályok szerint Tárgynegyed évet követő hónap 15., IV. negyedév beszámolást követő év február 28. Beszámolási évet követő év február 28. Féléves beszámoló: félévet követő hónap 31., éves beszámoló: beszámolási évet követő év február 28. A PM által megadott időpontban Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Az utóellenőrzés eredményéne k rögzítése az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásb an 5-9. számlaosztály ok egyenlegeine k átvezetése a 4. számlára, majd az 1-4. számlaosztály egyenlegeine k átvezetése a zárómérleg számlára 30

31 2. számú melléklet Belső számítási anyag szerkezete (a költségvetési koncepciókhoz, illetve a költségvetési tervekhez) 1. Bevételek szakfeladatok szerint Szakfeladat száma és neve:... Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét bevételi jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát. Főkönyvi További számlaszám alábont ás Konkrét jogcím, vagy megnevezés Számítási művelet, hivatkozás, utalás Összeg (Ft-ban) Főkönyvi számlaszám összesen: 2. Kiadások szakfeladatok szerint Szakfeladat száma és neve:... Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét kiadási jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát. Főkönyvi További számlaszám alábont ás Konkrét jogcím, vagy megnevezés Számítási művelet, hivatkozás, utalás Összeg (Ft-ban) Főkönyvi számlaszám összesen: 3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint Lásd a bevételek szakfeladatok szerinti táblázatnál. 4. A kiadások szakfeladatonkénti összesítés szerint Lásd a kiadások szakfeladatok szerinti táblázatnál..

32 3. számú melléklet Költségvetési koncepció tartalmi követelményei 1.A koncepció összeállításának sarokpontjai - A koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának, illetve az adott költségvetési évre vonatkozó, irányadó főbb keretszámok figyelembevételével került sor. - Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az intézet költségvetésére:... - A költségvetési koncepció készítésének menete: A... évi költségvetés bevételei és kiadásai Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások főbb bevétel és kiadás-nemenként, valamint kiemelt előirányzatonként. 3. A... évi költségvetés egyensúlya Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése. 32

33 4. számú melléklet Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalma: 1. Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változása nőtt vagy csökkent. 2. A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelése. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevételnemek közötti százalékos megoszlását.) A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A bevételeknél külön ismertetni kell: - a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket. 3. A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelése. Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadásnemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A kiadásoknál külön ismertetni kell: - a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat. 4. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést. Az értékelésnek ki kell térnie az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény és feladatmutatókra, valamint a feladat minőségével kapcsolatos észrevételekre. A feladat értékelésnél célszerű (ha lehet) a feladattal elért teljesítmény önköltségét is kiszámolni. Adott feladathoz kapcsolódva szükségszerű (az adott szakirodalomnak megfelelően) más hasonló feladatot is ellátó szervek adataival való összehasonlítás (teljesítmény, költségek, bevételek stb.). 5. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmények: - áttekinthetőség - kevés táblázat alkalmazása - pontokba szedés, részletes tagolás 33

34 34

35 2. számú melléklet az I. rész 14. pontjához A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend 1. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások tartalma (1) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. (2) A szabálytalanságok fogalomkörébe a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Alapesetei lehetnek: a) a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) b) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) (3) Értelmező rendelkezések: a) A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 10. (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. b) A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény 1. (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 35