Eszközök és Források Értékelési Szabályzata

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 18-2006/2007. sz. határozatával 2006. 12.12. napjával elfogadta. 2006. Dunaújváros

1. kiadás 0. módosítás 2 (27). oldal TARTALOMJEGYZÉK Eszközök és Források Értékelési Szabályzata... 1 PREAMBULUM... 3 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A Szabályzat hatálya... 3 2. A Szabályzat alapelvei... 3 II. rész FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 3 3. Egyes fogalmak jelentése... 3 4. A minősítés szabályai... 4 5. Az egyes eszközök minősítése... 4 6. A minősítés végrehajtásáért való felelősség... 5 III. rész AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI... 6 7. Az értékelés általános szabályai... 6 8. Az egyes eszközcsoportok értékelésének különös szabályai... 9 IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 18 9. A Szabályzat hatályba lépése... 18 MELLÉKLETEK... 19 1. sz. melléklet... 19 A tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyes fogalmak értelmezése... 19 2.

1. kiadás 0. módosítás 3 (27). oldal PREAMBULUM A Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban: Főiskola) szenátusa a többször módosított, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Tv.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) 8. (4) bekezdés b) pontja alapján az eszközök és források értékelési szabályait a következőképpen határozza meg: I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat hatálya (1) A szabályzat a Dunaújvárosi Főiskolára, a tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, a Főiskola működését szolgáló eszközökre - a bérbeadott eszközök kivételével - valamint az eszközök forrására terjed ki. 2. A Szabályzat alapelvei (1) A Főiskola eszközeit és forrásait az itt leírt értékelési elvek szerint kell a nyilvántartásokba felvenni és a mérlegben leltározással, egyeztetéssel végrehajtott ellenőrzés után, az e Szabályzatban foglaltaknak megfelelően egyedileg értékelve szerepeltetni. II. rész FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. Egyes fogalmak jelentése (1) Az értékelés: az eszközök és források könyvviteli nyilvántartásba vételekor alkalmazott értékének és az éves beszámoló mérlegbe kerülő értékének a meghatározását jelenti. (2) A minősítés azt a döntési folyamatot jelenti, melyben a Főiskola dönt az egyes eszközök befektetett eszközök, illetve forgóeszközök közé való besorolásáról, továbbá a kötelezettségeknek a mérleg hosszú-, vagy rövidlejáratú kötelezettségek közé történő elhelyezéséről. 3.

1. kiadás 0. módosítás 4 (27). oldal 4. A minősítés szabályai (1) Az eszközök befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbbá a tervezet használati idő alapján szabad meghatározni. (2) Az egy éven túl használatos eszközöket a befektetett, az egy évnél rövidebb ideig használandó eszközöket pedig a forgóeszközök közé kell besorolni. 5. Az egyes eszközök minősítése (1) Immateriális javak minősítése Immateriális javak közé csak a tartós, egy évnél hosszabb feladatellátást szolgáló nem materiális eszközök vehetők fel, értékhatárra való tekintet nélkül. A 100 eft egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok és szellemi termékek - a Főiskola Számviteli politikájában leírtak szerint - a beszerzéskor dologi kiadásként elszámolhatók, nyilvántartásuk a Számlarendben foglaltak alapján történik. A 100 eft-os értékhatár valamennyi, a bekerülési érték részét képező kiadással együtt értendő (pl.: le nem vonható ÁFA). Az egy évnél rövidebb ideig használatos szoftverek bekerülési értékét - értékhatártól függetlenül - dologi kiadásként kell elszámolni. (2) Tárgyi eszközök és vásárolt készletek minősítése Tárgyi eszközzé az egy évnél hosszabb ideig használható és használatra tervezett eszközöket kell egyedileg minősíteni. A 100 eft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök - a Főiskola Számviteli politikájában leírtak szerint - a beszerzéskor dologi kiadásként elszámolhatók, nyilvántartásuk a Számlarendben foglaltak alapján történik. A 100 eft-os értékhatár valamennyi, a bekerülési érték részét képező kiadással együtt értendő. Azokat az eszközöket, amelyek több, külön-külön nem működtethető, de egymással cserélhető, össze nem épített darabból állnak, egyedileg kell forgóeszközzé vagy tárgyi eszközzé (kisértékű tárgyi eszközzé) minősíteni. Azokat a tárgyiasult eszközöket, amelyek a Főiskola tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják, beszerzéskor a dologi kiadások között, készletbeszerzésként kell elszámolni. A mérlegben csak a raktári új készletek értéke szerepelhet. (3) Befektetett pénzügyi eszközök minősítése A befektetett pénzügyi eszközök esetében a minősítést minden esetben a befektetési cél - tartós vagy nem tartós - határozza meg. (4) Követelés fejében átvett eszközök minősítése Amennyiben a Főiskola követelés fejében eszközt vesz át, azt: - ha valamely tevékenységhez tartósan használatra kerül, a befektetett eszközök, - ha egy éven belüli használatra vagy értékesítésre kerül, a forgóeszközök közé kell felvenni. 4.

1. kiadás 0. módosítás 5 (27). oldal (5) Kötelezettségek minősítése Az éven túli lejáratú kötelezettségek (hitel, részletre vásárlás, stb.) közül a beszámolási évet követő évben esedékes törlesztő részleteket a rövid-, az azon túl esedékes összegeket pedig a hosszúlejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni. 6. A minősítés végrehajtásáért való felelősség (1) Az eszközök tárgyi eszközök vagy fogóeszközök közé történő besorolását lehetőség szerint a pénzügyi forrás meghatározásával egyidejűleg kell végrehajtani. A minősítések helyességéért, szabályszerűségéért a Pénzügyi és Számviteli Csoport vezetője a felelős. 5.

1. kiadás 0. módosítás 6 (27). oldal III. rész AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI 7. Az értékelés általános szabályai (1) Vásárolt eszközök bekerülési (beszerzési) értéke: Az eszközök nyilvántartásba vétele a Tv. 47. 51. -a szerint fő szabályként bekerülési (beszerzési vagy előállítási) értéken történik. Bekerülési (beszerzési) érték: Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyidejűleg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat, a vámterheket foglalja magában. A bekerülési érték részét képezi az előzőeken túl az eszközbeszerzéshez szorosan kapcsolódó - illeték - az előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj). A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét. A bekerülési érték részét képezi továbbá: - a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt biztosítási díj - a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, lebonyolítás, a betanítás díjai, közvetlen költségei. A bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. Az eszköz értékét növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunka díját is. (2) Saját termelésű eszközök előállítási értéke: Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek: 6.

1. kiadás 0. módosítás 7 (27). oldal - az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek - az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak - az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az eszköz előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni: - a közvetlen anyagköltséget - a közvetlen bérköltséget - a közvetlen bérek járulékait - az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költség, közvetlen gépköltség) Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyenek: - gépköltségek - kamatköltségek - egyéb kisegítő részlegek általános költségei. Az előállítási költségek között kell elszámolni (és így az előállítási érték részét képezi): - az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a Főiskola által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét - a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét - a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges értékét beépítésekor, a szolgáltatásnyújtás értékével. (3) Az importbeszerzés bekerülési értéke: Import beszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését, továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást, amelynél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye külföld, függetlenül attól, hogy az ellenérték kiegyenlítése devizában, valutában történik-e. Az importbeszerzés értéke: Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti -levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó- devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték lesz az importtermék illetve importszolgáltatás bekerülési értéke. (4) Előzetesen felszámított általános forgalmi adó beszámításának esetei: A Tv. és a Vhr. szerint a bekerülési értéknek csak a le nem vonható előzetesen felszámított ÁFA része, a levonható ÁFA nem. Ennek megfelelően: 7.

1. kiadás 0. módosítás 8 (27). oldal - az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésénél, felújításánál és beruházásánál( a továbbiakban beruházás) a pénzforgalmi tétel könyvelése során az előzetesen felszámított ÁFA minden esetben a 18. számlacsoportba kerül a megfelelő állományi számlára( a tőkeváltozással szemben). amennyiben a mindenkor érvényes ÁFA törvény tételes szabálya szerint az előzetesen felszámított ÁFA nem levonható, az állományba vétel ÁFA-val növelt bruttó értéken történik amennyiben a beruházás egészében tárgyi adómentes tevékenységhez történt, az előzetesen felszámított ÁFA nem vonható le, az állományba vétel az előzetesen felszámított ÁFA-val növelt bruttó értéken történik amennyiben a beruházás kizárólag adóköteles tevékenység érdekében történt, az állományba vétel ÁFA nélküli nettó értéken történik amennyiben a beruházás részben adóköteles, részben tárgyi adómentes tevékenység érdekében történt, az előzetesen felszámított ÁFA arányosításba bevonható, az állományba vétel ÁFA nélkül nettó értéken történik - Készletbeszerzéskor az előzetesen felszámított ÁFA-t az 56. számlacsoport számlatükörben meghatározott számlájára kell könyvelni, a megfelelő készletbeszerzés kiadási számlára az ÁFA nélküli érték kerül. - Egyéb kiadásoknál az előzetesen felszámított ÁFA továbbra is az 56. számlacsoportban kerül elszámolásra. (5) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök, továbbá az ajándékként kapott és a többletként fellelt (leltári többlet) eszközök értékelése: A térítésmentes munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontjában érvényes forgalmi, (piaci) értéken kell a nyilvántartásokba felvenni. (6) A követelés fejében átvett eszközök értékelése: A követelés fejében átvett eszközöket a megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéken, ennek hiányában a kiváltott követelés értékével egyenlő értékben kell a nyilvántartásokba felvenni. Az ÁFA bekerülési értékben való figyelembevételére az általános szabályok vonatkoznak. (7) A forgalmi, piaci érték meghatározásának módszere Azokban az esetekben, amikor az értékelés forgalmi, piaci értéken történik, a forgalmi, piaci érték: - Új eszközöknél az azonos vagy hasonló rendeltetésű, használati értékű, minőségű és árfekvésű eszközök katalógusokban, árlistákban szereplő, illetve bolti ára. Amennyiben jelentős eltérés tapasztalható az egyes forgalmazók által alkalmazott árak között, ezek átlagát kell forgalmi értéknek tekinteni. Fentiek hiányában forgalmi érték a jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által meghatározott érték, ha az eszköz egyedi értéke vagy mennyisége jelentős 8.

1. kiadás 0. módosítás 9 (27). oldal nagyságrendű. Jelentős a nagyságrend, ha az eszköz egyedi értéke vagy az eszközök összértéke várhatóan eléri az 1 mft-ot, ezen értékhatár alatti forgalmi érték a becsült érték. - Használt eszközöknél a használtcikk kereskedők által alkalmazott eladási ár, ennek hiányában a vagyonértékelő által meghatározott vagy a becsült érték, az új eszközöknél említett feltételekkel. 8. Az egyes eszközcsoportok értékelésének különös szabályai (1) Befektetett eszközök a) Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre átadott eszközök értékelése a nyilvántartásba vételkor: A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni. - Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítását szervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével - a szellemi termékeket, az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. - A tárgyi eszközök között azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a Főiskola tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. - Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a Főiskola tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számításés ügyvitel-technikai eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. - Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, valamint az ezeken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. - A nyilvántartásba vétel: Beszerzés, vásárlás esetén bekerülési értéken Saját előállítás esetén: előállítási költségen (közvetlen önköltség) Térítés nélkül átvett immateriális javakat, tárgyi eszközöket Ha az átvétel központi költségvetési szervek között történik, az átadó által közölt bruttó értékkel és értékcsökkenéssel történik. Ha az átvétel a fenti körön kívül történik, az átadó által közölt nettó értéken, ennek hiányában legfeljebb piaci értéken kell a nyilvántartásba felvenni. - A vásárolt szoftvertermékek módosításával, aktualizálásával kapcsolatos kiadások ide nem értve a bővítést nem növelik a szoftver bekerülési értékét. 9.

1. kiadás 0. módosítás 10 (27). oldal - Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, ha az épület, építmény rendeltetésszerűen nem használható, az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, építmény) bekerülési értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékbe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül. - Tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben, vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke (függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg), a tárgyi eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. - A több tárgyi eszközhöz is használható (cserélhető) tartozék önállóan, egyedileg minősítendő tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek. A cserélhető tartozékokat az analitikus nyilvántartásban önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani. - A tárgyi eszközök közé tartozó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat az analitikus nyilvántartásba minden esetben önálló eszközként kell felvenni, azokkal az ingatlan értékét a fejlesztési hozzájárulások esetében még akkor sem lehet növelni, ha a hozzájárulás egyedi ingatlanhoz kapcsolódik. - A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka értékét. Kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka. Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket az analitikus nyilvántartásokban a következő bekezdésben foglalt kivételekkel egyedileg kell nyilvántartani és mérlegkészítéskor értékelni. Csoportos nyilvántartás csak az ugyanazon a napon, ugyanazon az egységáron megvásárolt azonos típusú, használati értékű, fajtájú, méretű eszközök esetében lehetséges. A csoportos értékelés addig az időpontig történhet, amíg valamennyi eszköz értéke az eredeti rendeltetésének megfelel. A beruházás, felújítás, karbantartással kapcsolatos fogalmakat, és értelmezésük szabályait a Melléklet tartalmazza. b) Az értékcsökkenés elszámolása - Lineáris értékcsökkenés: Az üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javak és a tárgyi eszközök - ideértve a kezelésre, üzemeltetésre átadott és a koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközöket is - bruttó értékének a negyedév utolsó napján meglévő állománya után a Vhr. 30. (2) bekezdésében előírt leírási kulcsok 10.

1. kiadás 0. módosítás 11 (27). oldal alkalmazásával negyedévente, a negyedéven belül is időarányosan (az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatbavétel napjától számítva) értékcsökkenést kell elszámolni. A negyedéven belül értékesített eszközök értékcsökkenését is időarányosan, az értékesítés napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenés elszámolásának alapja az eszköz bekerülési (bruttó) értéke. Értékcsökkenést tehát a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azok rendeltetés szerinti használatban vannak. Amennyiben az eszközön értéknövelő beruházás (átalakítás, bővítés, stb.) vagy felújítás történik, az értékcsökkenés alapja a beruházás, felújítás aktiválását magában foglaló negyedévtől kezdődően a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték. Ez vonatkozik a teljesen 0-ra leírt eszközökön végzett értéknövelő munkák esetére is, az értékcsökkenés elszámolásának alapja a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték (nemcsak az értéknövelő beruházás, felújítási értéke!) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszköz a Dunaújvárosi Főiskola tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a Vhr. 30. (2) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor a gazdasági főigazgató a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az alkalmazandó lineáris kulcsot. Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a Vhr. 30. (2) bekezdés a., - c., pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek, az erdő bekerülési, (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, illetve egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről-évre nő (kép- és hangarchívum, gyűjtemények stb.). - Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a, az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (a befejezetlen beruházások kivételével) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke; b, a szellemi termék, a tárgyi eszköz (a befejezetlen beruházásokat is beleértve) értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. A vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes 11.

1. kiadás 0. módosítás 12 (27). oldal (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Az a,) pontban leírt esetben tehát terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél, ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. Az értékelés szempontjából: Tartós az eltérés: ha az adott évi beszámoló-készítés időpontjában és az azt megelőző beszámoló-készítéskor is fennállt, és a különbség nőtt vagy nem csökkent. Jelentős az eltérés: ha meghaladja az adott eszköz vagy eszközcsoport könyvszerinti értékének 50 %-át. A már elszámolt terven felüli értékcsökkenést: - ha az eszköz(ök) piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, és - az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a saját tőkével szemben részben vagy egészben vissza kell írni. A visszaírást - a piaci értékig kell végrehajtani, de legfeljebb - a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig növelhető az eszköz értéke(ha ez kisebb, mint a piaci érték). A visszaírások összege egyedi eszközönként nem haladhatja meg a terven felüli értékcsökkenések egyedi eszközre vonatkozó halmozott összegeit. A visszaírást akkor kell végrehajtani, ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete jelentős. A jelentős eltérés meghatározása egyező a terven felüli értékcsökkenés elszámolása feltételeként megfogalmazottakkal. c) Értékelés a mérlegben A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a lineáris, illetve az előbbiekben meghatározott esetekben a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. d) Immateriális javakra és beruházásokra adott előlegek értékelése - Értékelés a nyilvántartásba vételkor: az immateriális javak vásárlására és beruházásra adott előlegeket a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó, folyósított összegben kell a nyilvántartásokba felvenni. - Értékelés a mérlegben: az immateriális javakra és beruházásokra adott előleget az átutalt a levonható előzetesen felszámított ÁFA-t nem tartalmazó összegben, 12.

1. kiadás 0. módosítás 13 (27). oldal illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni. - Értékvesztés elszámolásának és visszaírásának szabályai: A partner minősítése alapján a költségvetési év december 31-én fennálló és a beszámoló-készítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett előlegeknél értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján az előleg könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. - A különbözet tartós: ha az előző beszámoló-készítés időpontjában is fennállt, és az előleggel való elszámolásnak a jelenlegi beszámolási évben meg kellett volna a szerződés szerint történnie. A különbözet jelentős: ha az összege meghaladja az adott előleg könyv szerinti értékének 10 %-át. Amennyiben a partner minősítése alapján az adott előleg várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja az előleg könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, tehát részben vagy egészben vissza kell írni. A visszaírt értékvesztés összege nem haladhatja meg az elszámolt értékvesztés összegét. (2) Kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékelése A 100 eft egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek bekerülési értékét beszerzéskor dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni. A költségvetési év végéig használatba nem vett kis értékű: - tárgyi eszközt a mérlegben a beruházások között kell kimutatni - szellemi terméket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni. (3) Forgóeszközök a) Készletek Az értékelés szabályai: - A bekerülési érték megegyezik a II. rész 1.. (1) bekezdésben leírtakkal. - Valamennyi készletcsoportot FIFO (fogyásos) módszerrel értékelve kell a nyilvántartásokban és a mérlegben szerepeltetni. - A készleteket az analitikus nyilvántartásokban féleségenként egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. Csoportos nyilvántartás csak azoknál a készletfajtáknál alkalmazható, ahol az adott készletfajta tárolása során szükségszerű keveredés fordulhat elő. A csoportos nyilvántartás rendező elvei: - a készletek azonos felhasználási célt szolgáljanak - egymással helyettesíthetők legyenek - beszerzési egységáraik csak kismértékben térjenek el. - A beszámoló elkészítése előtt a készleteket készletcsoportonként mérlegelni kell abból a szempontból, hogy az adott készletfajta beszerzése tárgyi mentes 13.

1. kiadás 0. módosítás 14 (27). oldal tevékenység érdekében történt-e vagy nem. Amennyiben az adott készletcsoport tárgyi mentes tevékenységet szolgál, a mérlegben (és a főkönyvi könyvelésben) a készlet értékét ÁFA-val növelten kell szerepeltetni. Ha a készlet beszerzése részben vagy egészben adóköteles tevékenységhez történt, a mérlegben szereplő érték ÁFA-t nem tartalmazhat. A mennyiségben és értékben vezetett analitikus nyilvántartásban történő könyvelés során az ÁFA-t minden esetben figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben ÁFAval növelt áron kell az adott készletcsoportot értékelni, az analitikus nyilvántartásban szereplő készletfajtákat ÁFA kulcsok szerint csoportosítani kell, és a kulcsonként csoportosított készletértékhez külön bizonylaton az adott kulccsal számított ÁFA értéket hozzá kell adni. - Térítés nélkül átvett készletek értékelése: = használt készletet csak mennyiségben szabad nyilvántartani, értékben sem az analitikus nyilvántartásban, sem a mérlegben szerepeltetni nem szabad. = az új készleteket az átadó könyveiben szereplő értéken, ennek hiányában forgalmi (piaci) értékben kell az analitikus nyilvántartásokba felvenni. = A többletként fellelt új készletet az ugyanolyan termék nyilvántartásban szereplő átlagárával egyezően, ennek hiányában forgalmi (piaci) értéken kell az analitikus nyilvántartásba felvenni és a mérlegben szerepeltetni. = A beszámoló elkészítése előtti leltározás során a készleteket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy: I, Csökkent értékűek-e: a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendelkezésnek nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználásra, értékesítésre kétségessé vált, ha feleslegessé vált. II, A készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb-e, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke. Tartós az eltérés, ha az előző beszámoló készítéskor is fennállt, jelentős, ha összege meghaladja az eszköz könyv szerinti értékének 50 %-át. III, A fenti esetekben az adott készletfajta mérlegben szereplő értékét csökkenteni kell, értékvesztés elszámolásával. Az értékvesztés mértéke: Az I, pont esetén a készlet értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszon-anyagáron illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. A II, pont esetén a készlet értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a beszámoló készítés időpontjában ismert piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az értékvesztés elszámolása előtti könyv szerinti értékét. 14.

1. kiadás 0. módosítás 15 (27). oldal b) Követelések A követeléseket függetlenül attól, hogy a forgóeszközök illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel az elfogadott, az elismert összegben kell a tőkeváltozással szemben nyilvántartásba venni. Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések (vevők) tartozásai közé a beszámolási évben teljesített értékesítések, nyújtott szolgáltatások vevő által elismert, számlázott, ÁFÁ-t is tartalmazó forintösszeget kell a mérlegben feltüntetni. A vevő által történő elismerés dokumentumai: - az eszközök és források leltározási szabályzatában meghatározott fordulónapra vonatkozóan kiküldött és a vevők által elfogadott egyeztető levél - a mérleg fordulónapját követő, de a beszámoló elkészítését megelőző pénzügyi teljesítés a vevő részéről. Az adósok és vevők tartozását, azok megfizetését a jogszabályokban, a számlarendben meghatározottak szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a lejárt határidejű követelések behajtására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Azokat az adósokat, illetve azok tartozását, amelyek behajthatatlanná válnak év végén, jogszabályban előírt módon törölni kell. Behajthatatlannak minősül: - az a követelés amelyet sem bíróság előtt, sem egyéb peres eljárással érvényesíteni vagy a megítélt követelést behajtani nem lehet - a követelés, ha az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi - a követelés, ha az adós vagyoni állapota miatt /pl. csőd, eladósodás/ a követelés behajtása nem látszik valószínűnek - az a követelés, amelynek nagyságával nem arányos annak behajtási költsége, ezért azt nem célszerű behajtani - a magánszemélyekkel szembeni követelés, ha a követelés nagysága, a magánszemély fizetőképessége miatt a követelési törlesztésre nincs lehetőség illetőleg - az a követelés, amely a hatályos jogszabályok elévültnek tekintenek A mérlegben a behajthatatlannak minősített és gazdasági főigazgató által törlésre engedélyezett követelés nem szerepeltethető, azt a tőkeváltozással szemben ki kell vezetni. A követelések esetében értékvesztést kell elszámolni az adós, a vevő minősítése alapján a költségvetési év december 31-én fennálló és a beszámoló készítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél a beszámoló készítéskor rendelkezésre álló információk alapján, ha vélelmezhető a meg nem térülés. Az értékvesztést a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet összegében kell elszámolni, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartós a különbözet, ha az előző évi beszámoló készítésekor is fennállt, jelentős a különbözet, ha meghaladja az adott követelés értékének 20 %-át vagy 80.000 Ft-ot. 15.

1. kiadás 0. módosítás 16 (27). oldal c) Pénzeszközök A mérlegben a forintra szóló bankszámlák értékét a könyvekben szereplő összeggel egyezően, az év utolsón napján az előirányzat-felhasználási számlán lévő forint összegben, a Kincstári értesítővel egyezően kell szerepeltetni: A házipénztár mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a házipénztár főkönyvi számlán lévő, a pénztárjelentéssel és a december 31-i tényleges pénzkészlettel egyező forintösszeg. A Deviza- és valutakészlet Az ajándékként vagy pályázaton nyert összeg bevételként történő elszámolásánál a pénzösszeg számlára való jóváírása napján érvényes deviza (valuta) vételi és eladási árfolyamának átlagán (átlagárfolyamon) történik. Amennyiben ugyanebben a devizanemben (valuta) újabb összeg érkezik, a könyvszerinti érték árfolyamának megállapítását az átlagos beszerzési ár módszerével kell elvégezni. A felhasználás elszámolását az átváltás során ténylegesen kapott Ft-értékben kell elvégezni. Az év végi értékelésre az adott ügyletet bonyolító pénzintézet hivatalos vételi árfolyama alapján kerül sor. Amennyiben az értékelés során megállapított december 31-i érték kevesebb mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyv szerinti devizakészlet értékét a megállapított alacsonyabb értékre kell helyesbíteni devizanemenként. d) Egyéb aktív pénzügyi elszámolások A mérleg forduló napján fennálló függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásokat az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetett könyv szerinti értéken kell kimutatni. (4) A források értékelése a) Induló tőke Az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás. Értéke csak átszervezés miatti jelentős feladatkör módosulás esetén változhat (kiválás, megszűnés, átszervezés, megosztás, egyesülés, beolvadás) b) Tőkeváltozás Tőkeváltozásként kell kimutatni minden olyan gazdasági művelet hatását, amely az induló tőke növekedését vagy csökkenését eredményezi (pl. értékcsökkenés elszámolása, tárgyévi költségvetés és tartalék terhére befektetett eszközök vásárlása, létesítése, követelések és kötelezettségek nagyságának változása). A tőkeváltozást nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegbe leállítani. c) Tartalékok A tartalékokat egyeztetett nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Értékét a beszámoló egyes űrlapjaira előírt egyezőségek szempontjaiból is vizsgálni kell. 16.

1. kiadás 0. módosítás 17 (27). oldal d) Kötelezettségek - Hosszúlejáratú kötelezettségek A hosszúlejáratú kötelezettségeket a kapott (igénybe vett, folyósított) összegben kell értékelni. A pénzügyi lízinggel, éven túli részletre vétellel kapcsolatos kötelezettségeket a beszámolási év végéig megfizetett törlesztések összegével csökkentve kell a mérlegben szerepeltetni. Pénzügyi lízing esetén a kötelezettség összege a kamatot nem tartalmazhatja. A hosszúlejáratú kötelezettségek között csak az egy éven túl esedékes összeg mutatható ki, a tartozás következő évi törlesztő részletét a rövidlejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. A főkönyvi számlákon átkönyvelni nem kell, emiatt a főkönyvi kivonat és a mérleg eltérhet. Az eltérést a mérleget alátámasztó leltárban kell levezetni. - Rövidlejáratú kötelezettségek A mérlegben a szállítók között az egyeztetett analitikus nyilvántartás adataiból a beszámolási év december 31-ig teljesített áruszállításokról és szolgáltatásnyújtásokról megküldött számlák ÁFA-t is tartalmazó összegét kell feltüntetni. A mérlegben való szerepeltetésnek nem feltétele, hogy a számla kiállításának időpontja a beszámolási évben legyen. Minden olyan számlát be kell állítani, amely a beszámoló készítésének a számviteli politikában meghatározott időpontjáig megérkezik, és az áruszállítás illetve szolgáltatásnyújtás teljesítése a beszámolási évben történt. A szállítói kötelezettségeket a pénzügyi teljesítés forrása szerint csoportosítva kell a mérlegbe beállítani. A mérlegben az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az alábbiak szerint értékelt tartozásokat: - a térítési díjak túlfizetéséből származó kötelezettségeket az analitikus nyilvántartásban szereplő összegekkel egyezően - az adóhatóság felé fennálló tartozásokat az egyeztetett könyv szerinti értékben - a hosszúlejáratú kötelezettségek azon részét, melyek törlesztő részlete a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes, a folyósító által közölt összegben. e) Egyéb passzív pénzügyi elszámolások A mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett függő, átfutó és kiegyenlítő bevételeket a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal egyeztetett könyv szerinti értéken kell kimutatni. 17.

1. kiadás 0. módosítás 18 (27). oldal IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. A Szabályzat hatályba lépése (1) A Szabályzatban foglalt előírásokat visszamenőlegesen kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a bekerülési érték tartalmának változása miatt a szabályzat hatályba lépése előtti bevételezések módosítása nem válik szükségessé. (2) A szenátus felhatalmazza a gazdasági főigazgatót, hogy ideiglenesen a jogszabályi változásból adódó értelemszerű és szükségszerű módosításokat a szabályzaton keresztülvezesse a szenátus általi elfogadásig. (3) A Szabályzatot a szenátus a 18-2006/2007. (2006.12.12.) sz. határozatával fogadta el, hatályos 2006. január 1. napjától. Dunaújváros, 2006. december 12. Dr. Bognár László rektor 18.

1. kiadás 0. módosítás 19 (27). oldal MELLÉKLETEK A tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyes fogalmak értelmezése 1. sz. melléklet Megszerzés: A beszerzés, vásárlás, idegen kivitelező által létrehozott tárgyi eszközök átvételének eseménye. A tulajdonjog átruházása a megszerzés elengedhetetlen ismérve. Létesítés: A saját tevékenység során létrehozott tárgyi eszközök tevékenységi folyamata. Üzembe helyezés: A beszerzett, létesített tárgyi eszközök rendszeres használatba vétele. A rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az üzemszerű termelés, a rendeltetésszerű működés megkezdődik. Próbaüzemeltetésnél a sikeresen befejeződött próbaüzemeltetés utolsó napját követő munkanap a rendszeres használatbavétel napja. Az üzembe helyezés feltételei: Alkalmassági vizsga, próbaüzemeltetés, külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzése, továbbá a rendeltetésszerű és rendszeres használatbavétel. A rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani, mely az üzembe helyezés bizonylata. A beruházások aktiválása: A beruházás eredményeként létrejött tárgyi eszköz bruttó értékének állományba vétele. Beruházásnál a bekerülési értékbe ( beszerzési árba illetve előállítási költségbe azaz bruttó értékbe) beszámító költségek átvezetése a beruházások számláról az állományi számlára. Beruházás: A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termék minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági 19.

1. kiadás 0. módosítás 20 (27). oldal előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartás: A használatban lévő tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; Építési felújítás: Az épületek, építmények használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység, melynek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet: - Teljes (generál) felújítás: az a helyreállítási munka, amely az egész épületre, építményre kiterjed. Az épület (építmény) teljes felújításával egyidőben elvégzett mindazon munkálatok, amelyek az épület, (építmény) rendeltetésszerű működéséhez szükségesek, a a felújítás részét képezik még akkor is, ha ezek egyébként karbantartásnak minősülnének. - Részletes felújítás: az a munkálat, amely az épület vagy építmény főrészei közül legalább egyre teljes egészében vagy túlnyomó részben kiterjed. Az épület fő részei: Falazat, nyílászáró-szerkezet, padlófödémek, fedélszékek, héjazat, központi fűtés, vízvezeték, felvonó, világítási hálózat, csatorna, szennyvízderítő. 20.

1. kiadás 0. módosítás 21 (27). oldal 1. ÉPÜLETEK 1.1. Beruházás 1.1.1. Mennyiségi növekedéssel járó épület-beruházás, az analitikus nyilvántartásba önállóan kell felvenni: - Az épület létesítése, megépítése akár végleges, akár ideiglenes rendeltetéssel (de egy évnél hosszabb elhasználódási időre), bérelt vagy saját használatban (tulajdonban) lévő földterületen (telken). - A már meglévő, más gazdálkodó által korábban beruházott és aktivált épület megvásárlása. - Az ajándékként, hagyatékként kapott illetve térítés nélkül átvett épületek. - A modul rendszerű (meghatározott számú, méretű elemekből összeszerelt) épületek, faházak, felújítható műanyag sátrak megépítése, megépíttetése, összeszerelése, felállítása (beleértve az összeszerelt elemeket és az épületek szerkezeti elemeit rögzítő alapozást is), ha a megépítést (összeszerelést) követő egy éven belül a modulrendszerű épületek, faházak, műanyag sátrak nem kerülnek lebontásra (szétszerelés). A lefedett tér burkolását, betonozását önmagában kell építmény beruházásnak minősíteni; - A már meglévő, korábban beruházott és aktivált épület megvásárlása, ide értve a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épület vásárlásakor vagy térítés nélküli átvételkor az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyének kiadása előtt elvégzendő, a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételeként előírt munkák, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges egyéb munkák elvégzését is; - Épület részletes, vagy teljes újraépítése. Részleges újraépítés: meglévő, a könyvekben nyilvántartott vagy bérelt épület egy vagy több szintjének, (emeletének) teljes lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése, illetőleg az épület egy részének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése. Teljes újraépítés: az épület egészének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése. Az épület részleges vagy teljes újraépítését megelőzi az épület részleges vagy teljes értékének a nyilvántartásokból történő kivezetése, a részleges vagy teljes selejtezés. 1.1.2. Mennyiségi növekedéssel nem járó épület-beruházás, az analitikus nyilvántartásban a meglévő épület bruttó értékét növeli: - A meglévő épület átalakítása, átépítése, ha annak eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése megváltozik, pl. a korábbi tárgyalóból irodák kerültek kialakításra, vagy a raktárnak használt pincében étterem létesítése történik stb.. Természetesen csak azon munkák (pl. új falak építésének építőmesteri, festő-mázoló, vízgáz- villanyszerelési munkái), kiadásai számítanak a beruházás kiadásai közé, amelyek a rendeltetésváltozás, a funkcióváltozás érdekében merültek fel; - A meglévő, bérelt vagy a tulajdonban lévő épületek bővítése, terjedelmének (hasznos alapterületének, vagy légterének) növelése, 21.

1. kiadás 0. módosítás 22 (27). oldal ideértve a toldaléképítést, a tetőtér- és padlástér beépítést, az emeletráépítést, továbbá a helyiségek szintmegosztását (galéria kiépítésével vagy más módon), - A meglévő, bérelt vagy a tulajdonban lévő épületek kiegészítése, bővítése az épület használhatóságát és ellátását biztosító szellőző-, légüdítő (légállapot-szabályozó) és nem technológiai célú berendezéssel, személyfelvonóval, mozgólépcsővel, központi fűtőberendezéssel, szemétledobóval, központi antennával, kaputelefonnal, lépcsőházi levélszekrénnyel, az épületbe elmozdíthatatlanul beépített szerkezetekkel, mindezek berendezéseivel, vezetékeivel együtt, ideértve az álpadló és az álmennyezet utólagos létesítését is, - Meglévő épület funkciójának bővítése, ha újonnan beépítésre kerülnek a villamos energia, a víz-, a gáz, a hőellátás és vízelvezetés vezetékei, felszerelésre kerülnek az ahhoz kapcsolódó szerelvények, berendezések. Továbbá ezek vezetékei hosszának, szerelvényei, berendezései számának és körének növelése. Ha új mosdóhelyiség, fürdőszoba (WC-vel zuhanyzóval vagy azok nélkül), WC helyiség kialakítására kerül sor, beleértve a kialakítással kapcsolatos építőmesteri, víz-, gáz-, és villanyszerelési munkákat, a felszerelésre kerülő egészségügyi berendezéseket (fürdőkád, zuhanyzó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze), az azokhoz tartozó szerelvények, továbbá a melegvízellátó berendezéseket: gáz- vízmelegítő, villanyboyler, fürdőkályha stb. is. - A fűtéskorszerűsítési munka akkor, amikor egyedi szén-, koksz- vagy olaj tüzelésű kályhafűtésről továbbá egyedi gáz- vagy elektromos fűtésről bármilyen tüzelőanyagú központi fűtésre történik az áttérés, ideértve a hőtárolós villanykályhák működéséhez szükséges elektromos vezetékhálózat kiépítését, továbbá a gázkonvektorok beépítésével, a gázvezetékek kiépítésével együtt járó fűtéskorszerűsítést, illetve a gázkonvektorok cirkogejzír-fűtésre való átállását (cirkogejzírberendezések, vezetékek, radiátorok) is; - Ha a fűtéskorszerűsítés szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj- vagy gáznemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre illetve központi fűtésről távfűtésre való áttérés, akkor mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak nemcsak a korábban meg nem lévő (tehát bővítést jelentő) gázvezetékek kiépítését, az olajtároló tartályok elhelyezését, a távfűtőhálózatra való rákapcsolás miatti többletvezeték kiépítése (általában a hőközpont, és az épület csőrendszere közötti kapcsolat kiépítése), hanem minden korszerűsítési munkát. - A meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása, átépítése, ha ezáltal a tetőtér légtere változik (akár nő akár csökken). 1.2. Épület felújítás - A meglévő épületeknél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák; - A meglévő épületben szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is); - A meglévő épületben lévő személyfelvonó, mozgólépcső, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsőházi levélszekrény, álpadló és állmennyezet külön - külön történő teljes cseréje; 22.

1. kiadás 0. módosítás 23 (27). oldal - Külön külön is a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje; - A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje; - Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj- vagy gázüzemű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épület-beruházásnak; - A meglévő épület tetőszerkezetének teljes cseréje. 1.3. Épület-karbantartás - A meglévő épületben végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt; - A rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva); - A tetőszerkezet javítása, részleges cseréje; - A lapostető-szigetelés javítása, cseréje; - Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása; - A szellőző-, légüdítő-, (légállapot szabályozó) berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje; - A villamos energia, a víz-, gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje, - A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése). 23.