AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M Felülvizsgálva 2007/2008. tanévben A pedagógiai program módosítása a 2008/2009. tanévben történt Érvényessége kiterjesztve a 2011/2012. tanévig.
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) 2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5. oldal AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA...6. oldal KÜLDETÉSNYILATKOZAT...8. oldal JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 9. oldal I. HELYZETELEMZÉS...10. oldal II.PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...12. oldal III. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...16. oldal A) A nevelımunka céljai és eszközei az Általános és a Mővészeti Iskolában...16. oldal B) Az oktató munka céljai és eszközei az Általános és Mővészeti Iskolában...19. oldal C) Az intézmény kiemelt célkitőzései...21. oldal IV. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...27. oldal V. A KÖZÖSSÉGEINK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK...29. oldal VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK...30. oldal 1. A tanítási órák...30. oldal 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítása a tanítási órán kívüli tevékenységek területén...30. oldal 3. Sajátos nevelési igényő és tanulási hátránnyal küzdı tanulókkal való foglalkozás...34. oldal 4. Az egyenlı esélyek biztosítása érdekében kifejtett tevékenység...35. oldal 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek...37. oldal 6. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység...37. oldal 3
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...38. oldal 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése érdekében végzett tevékenységek...39. oldal 9. A szociális hátrányok enyhítését érdekében végzett tevékenységek...40. oldal VII. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI...42. oldal VIII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...44. oldal IX. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM...48. oldal X. FOGYASZTÓVÉDELEM...57. oldal XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...63. oldal 4
BEVEZETÉS A jövı nemzedékért érzett felelısség vállalása körültekintı döntéshozatalt igényel a közoktatásban érintett résztvevıktıl: az iskolafenntartótól, az iskolától, a szülıtıl. A napjainkra jellemzı értékválság ellenére, s annak dacára, hogy a tudás leértékelıdése társadalmi tünet, a szülık jellemzı többsége tisztában van azzal, hogy gyermekük sikeres önmegvalósításának esélye, az életminıség felnıttkori alakulása összefügg az iskoláztatás színvonalával, eredményességével. A tudást közvetítı pedagógusba vetett hit és a szülık támogató segítsége biztosíték kell hogy legyen egy pedagógiailag átgondolt helyi program megvalósítására. A pedagógiai program az iskola mőködését érintı alapdokumentum. Többoldalú "szerzıdés", amely alapján az érdekelt felek önkormányzat, tantestület, szülık a programban meghatározott elvek megvalósítását tőzik ki célul. A helyi pedagógiai programot, melynek része a helyi tanterv, az önkormányzat fogadja el. A pedagógiai program széleskörően és teljes körően főzi egybe közösségünk tudását, tapasztalatát és jövıt formáló akaratát. A kiindulás: a célok és feladatok megfogalmazása, majd a végeredmény: az oktatás, nevelés színvonalának "mérése", minısítése egyaránt ezen program alapján történik. 5
AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA Név: Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár Cím (székhely): 2038 Sóskút Tulipán u. 9. Fı intézmény: Tagintézmény: Telephely: Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. Az intézmény telefonszáma: 06 23 348072 E-mail: andreetti@freemail.hu Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár Pusztazámori Tagintézménye 2039 Pusztazámor, Petıfi Sándor u. 27. Az intézmény telefonszáma: 06 23 347451 E-mail: ildiri@citromail.hu Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu Eötvös József ÁMK 2049. Diósd, Gárdonyi út 49. Az intézmény telefonszáma: 06 23 381041 Típus: általános iskola, alapfokú mővészetoktatási intézmény és könyvtár OM azonosító: 032355 Az intézmény alapító okiratának száma: 1/37/1994 és módosításai (2008. június 25.) Határozat kelte: 2008. június 25. Az intézmény mőködési területe: Sóskút nagyközség közigazgatási területe és intézményfenntartói társulásban fogadja Pusztazámor község felsı tagozatos korú tanulóit. Alapfokú mővészetoktatás területén Diósd község területe. Az intézmény vezetıje: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselı-testülete nevez ki, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett munkáltató jogkörrel rendelkezik. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezetı határozza meg. Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja: Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. 6
Fenntartó és felügyeleti szerv: Budaörsi Kistérség Sóskút és Pusztazámor Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása. A Gesztor feladatait a Sóskút Községi Önkormányzat látja el. Részben önálló gazdálkodási intézmény. Munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik az intézmény részére megállapított személyi jellegő kiemelt elıirányzaton belül. A dologi és fejlesztési kiadásokkal a fenntartó rendelkezik az elfogadott éves költségvetés keretein belül. A gazdálkodási feladatokat a Sóskút Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Intézmény tevékenységei: Az intézmény alaptevékenysége: Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészüljön középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény az elfogadott és érvényben levı Pedagógiai Program alapján végzi oktató-nevelı munkáját, ezen belül: informatika oktatása 1. évfolyamtól, idegen nyelv (angol) oktatása emelt óraszámban, 1. évfolyamtól. Alapfokú oktatás: Az intézményben általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás folyik. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nappali rendszerő, általános iskolai nevelése, oktatása, és azon sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, akik a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı, tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy organikus hátterő integrálható beszédfogyatékosak. 552323 Iskolai intézményi étkezés. 552411 Munkahelyi vendéglátás. 801214 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyamon. Képesség kibontakoztató felkészítés. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrációs felkészítése. Sajátos nevelési igényő és lassabban fejlıdı gyermekek fejlesztı osztályban történı felzárkóztatása. Logopédiai Szakszolgálat. 801313 Alapfokú mővészeti oktatás (6 évfolyammal, továbbképzés 4 évfolyammal): A zenemővészeti ág, tanszakai: citera, zongora, furulya, harsona, trombita, szolfézs, fuvola, gitár, hegedő. Táncmővészeti ág, tanszak: néptánc Képzı- és iparmővészeti ág, tanszak: grafika Színmővészet-bábmővészet ág, tanszak: színjáték 751768 Intézményi vagyon mőködés 805113 Napközi otthonos és tanulószobai ellátás. 801225 Fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása 2611 Könyvtáros Intézményi jogosultságok: Általános iskolai és alapfokú mővészeti tagozati bizonyítvány kiállítása. 7
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár egységes nevelıtestülete az iskola küldetésének tekinti: a szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben, gyermekközpontú környezetben, személyiségközpontú pedagógiai eljárásokkal, testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnıttek világában is boldogulni tudó, önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel, korszerő ismeretekkel és készségekkel rendelkezı ifjúság kibocsátását, akik szilárd alapmőveltséggel, idegen nyelv ismeretével, informatikai alapképzettséggel sikeresen folytathatják tanulmányaikat a 9. osztályban. A fenti szándékunk hiánytalan megvalósítása érdekében partnerközpontú, a nevelés és oktatás színvonalát állandóan fejlesztı minıségcentrikus szervezetben dolgozunk. 8
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSEKOR 1. a Közoktatási Törvényt 2. a 28/2000. (IX.21.) OM Rendeletet a kerettantervekrıl, 3. a 243/2003. (XII.17) Korm. Rendeletet, 4. a 10/2003. (IV.29.) OM Rendeletet, 5. a kötelezı eszköz és felszerelésjegyzéket, 6. a 11/1994. (VI. 8) MKM Rendeletet az intézmények mőködésérıl, 7. a fenntartó intézkedési tervét, 8. a 2777/1997. (XII. 22.) Korm. Rendeletet a továbbképzésrıl, a 185/1999 (XII. 13.) Korm. Rendelettel való módosítását, 9. a NAT egyes fejezeteit, 10. a COMENIUS 2ooo Közoktatási minıségfejlesztési programot, 11. a gyermekek jogait (1997. évi XXXI. Tv.), 12. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. 31. Törvényt (Módosítása: 1999. CXXII.), 13. a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját vettük figyelembe. 14. 2/2008. (II.8) OM rendelet. 9
I. HELYZETELEMZÉS Iskolánkról, községünkrıl, feladatainkról Sóskúton az elsı iskolát 1752-ben alapították, amely 1810-ben egy négy-tantermes földszintes kıépületbe költözött. A most is álló sóskúti öreg iskola egyike a legrégebbieknek a környéken, de ma már nem használjuk, felújításra és új feladatokra vár. 1906-ban építették, a megyében ez volt az elsı emeletes falusi iskola. hatosztályos népiskola volt, magyar és szlovák tanítási nyelvvel. 1946-ban az iskolát Andreetti Károly vezetésével felújították, ettıl kezdve nyolcosztályos állami általános iskolaként mőködött. Iskolánk a mostani épületébe 1986-ban költözött, majd 1989-ben új tornacsarnokkal bıvült. 1995-ben az általános iskola felvette az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola nevet, miután 1994-tıl az alapfeladatok mellett fokozatosan kiépítve mővészeti alapoktatás is bevezetésre került (klasszikus és népzene, néptánc, képzımővészet, színjátéktagozat). Mővészeti iskolánk létszáma azért meglepı általános iskolai létszámunkhoz viszonyítva, mert pillanatnyilag a közeli Diósd község gyermekeit is oktatjuk, a két önkormányzat által kötött megállapodás értelmében. Iskolai könyvtárunkat megnyitottuk a község lakói elıtt is. Alapító okiratunkban rögzítve fenntartónk lehetıvé tette, hogy a megfelelı tárgyi és személyi feltételek megléte esetén fogyatékos tanulókat is oktathassunk integrált formában, illetve, hogy szükség esetén elsı osztályban fejlesztı osztályt is indíthassunk. 2004- tıl kezdve intézményfenntartói társulásban mőködik felsı tagozatunk, a sóskúti és a pusztazámori önkormányzat közös vezetése alatt, így nem csak Sóskútról, de Pusztazámorról is érkeznek hozzánk felsı tagozatos diákok. 1996-tól az iskola kicsinek bizonyult, tantermi gondok miatt néhány alsó tagozatos osztályunk a községben levı Polgárok Házába költözött. Ezért a 2005/2006-os tanévben önkormányzatunk egy új szinttel bıvítette iskolánkat, az egész iskola új nyílászárókat kapott, s újonnan szigetelték és vakolták. Európai színvonalú környezetben oktathatunk az új szinten. A számítástechnikát 1996- tól oktatjuk az iskolában negyedik osztálytól bontásban. A számítástechnikai eszközeink elsırangúak, s a többi tantárgy érdekeit is szolgálják. A két község képviselı-testületeinek döntése értelmében 2007 szeptemberétıl az elsı osztálytól kezdve a nyolcadik osztályig diákjaink emelt óraszámban tanulják az angol nyelvet, illetve megfelelı számú jelentkezı és a szükséges feltételek megteremtése után, a hetedik osztálytól lehetıvé tesszük egy második idegen nyelv, (német, orosz illetve szlovák nyelv) tanulását is az iskolánkban. Az iskolai tanulócsoportok száma évfolyamonként egy-két osztály. Egy-egy tanulócsoport létszáma 17-26 fı. 10
A tanulók létszáma az elmúlt években a következıképpen alakult: Tanév Létszám Osztály sz Napköz. csop.sz. Mővészeti létszám 1992/93 233 12 3 1993/94 232 12 2 1994/95 229 13 2 148 1995/96 249 12 2 117 1996/97 256 13 3 128 1997/98 258 13 2 122 1998/99 276 14 1 175 1999/00 297 16 2 109 2000/01 283 15 1 158 2002/03 297 15 1 154 2003/04 297 14 3 150 2004/05 262 14 3 150 2005/06 265 14 3 191 2006/07 263 13 5 225 2007/08 320. 20 5 197 2008/09 300 15 6 179 Szintén különlegessége iskolánknak, hogy délutánonként magas színvonalú futball, karate oktatás folyik, de teniszezésre illetve kondicionáló tornára is van lehetısége a gyerekeinknek. Pedagógusainkról: Tanári gárdánk korösszetétele tekintetében szerencsésnek mondható az iskola. A fiatalok mellett megtaláljuk azokat a pedagógusokat, akik már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a tanításban, sokan vannak olyanok, akik kezdettıl fogva ebben az iskolában dolgoznak. A szakmában eltöltött idı alapján a tantestület 75 %-a 10 évnél több gyakorlati idıvel rendelkezik Tanáraink jól képzettek, rendszerint több szakos diplomával, sıt többen több diplomával is rendelkeznek. Mővészeti iskolánkban tanító tanáraink között is megtalálható minden korosztály: a kezdı, de jól képzett, lelkes munkatársaktól, a tapasztalt elszánt középnemzedéken keresztül, a szakmájában elismert idısebbekig, ami nagyon szerencsés. Az oktatás természetébıl adódóan ık sokkal kevesebbet találkoznak egymással, ezért nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy ık is közösségé formálódjanak, amiben jelentıs szerepet játszanak a félévi és év végi közös koncertek, kiállítások, valamint a már hagyományossá vált tantestületi karácsonyi vacsora, illetve a tanárok számára minden évben szervezett közös kirándulás. 11
II. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása 1. Iskolánk települési jellege Általános és mővészeti iskolánk legfontosabb jellemzıje, hogy községünk egyetlen iskolája. Ugyanakkor elérhetı távolságban a szomszédos településeken találhatóak nálunk sokkal nagyobb létszámú és talán jobban felszerelt általános iskolák, s ugyanakkor a közeli Érden a gimnáziumnak van nyolc évfolyamos tagozata is. Tehát, egyfelıl szembe kell néznünk azzal, hogy a gyerekszám csökkenése miatt a városi iskolák igyekeznek elvonzani jobb képességő gyerekeinket, másfelıl a kötelezı beiskolázás miatt, mi, ahogy eddig sem, ezután sem háríthatjuk el a hátrányos helyzető családból érkezı gyerekeket, illetve a képességek tekintetében szerényebbeket. Munkánkat fontos szolgálatnak tekintjük. Célunk hogy a község 6-16 éves gyermekei képességeiktıl függetlenül, helyben, magas szinten kapják meg az általános iskola elvégzéséhez szükséges ismereteket, szerezzék meg a továbbhaladáshoz szükséges biztos alapot. Mővészeti alapfokú oktatást végzı intézményünkben 6 év fölött mindenkit szeretettel várunk, ha a mővészeti képzés feltételeinek képes kész eleget tenni. Tanulóink többsége általános iskolás korosztályú, de célunk a képzést magasabb korosztályok számára is elérhetıvé tenni. 2. Differenciált oktatás Hitünk szerint a pedagógus feladata nem merül ki sem az értékelésben, sem az ismeretek elmondásában. Az ismereteket személyre szólóan át kell adni, és ehhez azt is el kell érnünk, aki átveszi tılünk. Így célunk olyan iskolát létrehozni, ahol a különbözı képességő és indíttatású gyerekek megkapják a lehetıséget a tanulásra és a sikerélményre. A helyi óvodával is kooperálva igyekszünk a lehetı leghamarabb felismerni a tanulási zavarokkal küzdı gyerekeinknél a problémákat, hogy már az iskolába lépés elıtt tudjunk intézkedni, hogy megkapják a szükséges segítséget. Intézményünkben logopédiai szakszolgálat mőködik, ez segíti az SNI-s tanulók integrációját az egyenlı esélyek biztosítását. Kapcsolatunkban nagyon jó tapasztalatok vannak. Ugyanakkor jobb képességő diákjainknak lehetıséget nyújtunk arra, hogy plusz nyelvi- és informatikai órákon vehessenek részt. 3. Közösségi nevelés Az oktatás mellett a nevelésünknek is fontos részét képezi az iskola közösségéhez, de a falu, és tágasabban értelmezve, a nemzetünk közösségéhez való tartozás is. Ugyanakkor az a szemlélet is meghatározza munkánkat, hogy képességeitıl függetlenül minden gyerek egyaránt egyedi értéket képvisel, s igyekszünk, hogy a mi kis közösségünkben ezt ı át is érezhesse. Ebben nagy segítségünkre van mővészeti iskolánk, ahol egyes szakágainkat kifejezetten hátrányos helyzető gyerekek választják, és komoly eredményeket is elérnek. Ugyanez a tapasztalatunk hagyományos mesemondó és versmondó versenyünkkel. Nehéz 12
körülmények közül jövı tanulóink mővészi érzékenységgé nemesítik az életükben megélt válságokat, és sokat jelent számukra, hogy a falu közössége elıtt mutathatják meg magukat. A falu vezetıi személyesen díjazzák a kiemelkedı teljesítményt nyújtókat. A verseny a környezı településekkel együtt kistérségi szinten zajlik. Ugyancsak a faluval való összetartozásunkat erısíti, hogy a március 15-i és az október 23-ai nemzeti ünnepen iskolánk tanulói készülnek mősorral. Történelemtanításunkba integrálva állampolgári ismeretet is oktatunk, hogy elısegítsük tanulóink beilleszkedését a társadalomba. 4. Mővészeti képzés mindenkinek Iskolánkban a mővészeti képzés nem korlátozódik a mővészeti iskolára. Alsó tagozatosaink néptánc oktatáson vesznek részt, amelynek részét képezi a hon- és népismeret oktatás is. És minden évben hagyományosan projektoktatásként drámanapot tartunk, amikor egy adott korszak zenéjét, hagyományait, történelmét, szokásait dolgozzák fel felsıs tanulóink dramatikus formában. Úgy gondoljuk, hogy a mővészi önkifejezés fontos személyiségformáló eszköz, mert lehetıséget nyújt a személyiség harmonizálására és a személyiség mélyebb rétegeinek megszólaltatására, amire a hétköznapokban gyakran nincs lehetıség. Ugyanakkor felelısnek érezzük magunkat azért, hogy a mővészi tehetséggel rendelkezı diákjainkat ráébresszük lehetıségeikre, és megtanítsuk arra a kemény munkára, amely ennek kibontakoztatásához kell. 5. Családokkal való kapcsolattartás Nagy jelentıséget tulajdonítunk a családokkal való kapcsolattartásnak. Tanulóink szüleit partnernek tekintjük, akiknek a segítsége nélkül munkánk sokkal nehezebb. Ily módon, ha valamelyik diákunkkal probléma van, felvesszük a szülıkkel a kapcsolatot, és együttesen keresük a megoldást. Ebben a légkörben szülıink túlnyomó többsége átlátja, hogy nem ellentétesek az érdekeink. MIP-ünk fontos eleme a szülıi elvárások rendszere, hiszen ez mőködésünk egyik alappillére. A sajátos nevelési igényő tanulókat segítı Híd-projekt és az egyenlı esélyek biztosításának sikere érdekében is elengedhetetlen a szülıkkel egyeztetett fejlesztı, felzárkóztató tevékenység. Iskolánk apróbb, nagyobb gondjaiban számítunk szülıink és szülıszervezeteink támogatására, és ezt nagymértékben meg is kapjuk Rövidtávú terveink között szerepel az Andreetti baráti-kör és az Andreetti alapítvány létrehozása. 6. Az oktatáshoz szükséges megfelelı közeg kialakítása Alsó tagozatban gyerekeink négy éven keresztül egy tanító vezetésével nagy felmenı rendszerben tanulnak. Az osztálytermek nagyon otthonosak, a gyerekek jól érzik magukat bennük. Minden tanulóval törekszünk a személyes kapcsolat kialakítására, amit a hiteles nevelés természetes feltételének érzünk. A személyes kapcsolat kiépítését nagyban elısegíti, hogy tanulóink számára minden reggel negyed óra hosszat fogadás van, ilyenkor kötetlen beszélgetés zajlik, így gyerekeink jó mentális állapotban, motiváltan foghatnak a tanuláshoz. 13
Délutánonként a hátrányos helyzető felsıs gyerekeinket igyekszünk az iskolában tartani, tanulószobát, szakköröket, szabadidıs foglalkozásokat szervezünk. 7. Fegyelem Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az iskolai fegyelem megteremtése munkánk alapvetı feltétele, de nem lehet öncélú. Igyekszünk, hogy az iskolai fegyelem két alappillére a hiteles, gondos, figyelmes és következetes nevelıi munka, illetve a gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak alapos ismerete legyen. Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következetességnek és a kiszámíthatóságnak, ezért elvárjuk új kollégáinktól, hogy ık is beilleszkedjenek fegyelmi rendszerünkbe, melynek része a tisztaság és a fegyelem értékelése minden egyes tanóra után. Úgy érezzük, az önfegyelem képességének kialakítása nagyon fontos diákjaink késıbbi élete szempontjából. 8. A szabadság és a spontán megnyilvánulás fontossága Fontosnak érezzük, hogy iskolánkban diákjaink az adott keretek megismerése és elfogadása után boldogan és szabadon éljenek és tanuljanak, és úgy hisszük, ez tanulóink többsége esetében így is van. Mivel kis iskola vagyunk, oktatásunk nem tömeges, inkább személyes. Ugyanakkor nagyon szigorúan megtiltjuk a gyengébbek megfélemlítését, megalázását, és természetesen ezt tanárainktól, nevelıinktıl sem tőrjük el semmilyen körülmények között sem. Igyekszünk, hogy a sok felajánlott lehetıség közül minden gyerekünk megtalálja azt a megnyilvánulási formát, amelyet magáénak érezhet. Szeretnénk, ha diákjaink megértenék, hogy jobb képességekkel esetleg anyagi körülményekkel rendelkezni nem csak további lehetıségeket jelent, hanem további felelısséget is, elkötelezettséget a kevésbé szerencsések felé. 9. Az önismeret és az önbecsülés fontossága Fontosnak érezzük, hogy tanulóink iskolánkban módot kapjanak arra, hogy valós képességeiket megismerjék, és elfogadják. Ennek természetes része, hogy gyermekeinket ne egy fiktív és lineáris rendszerben helyezzük el, tehát ne pusztán a tanulmányi munkájuk alapján, hanem személyiségüket teljes egészében lássuk, a maguk egyedi valójában. Ily módon tudunk segíteni nekik abban, hogy pályaválasztásuk során olyan életcélt tőzzenek ki maguk elé, ami reális, ugyanakkor megadja nekik a kiteljesedés lehetıségét. 10. Ép testben ép lélek Iskolánk természetes adottságai és felszereltsége révén is kiváló lehetıséget ad a testmozgás számos formájára. Hatalmas udvarunk van, a gyerekek a második szünetet jó idıben mindig itt töltik. Van kézilabdapályánk, focipályánk. Nagy jelentıséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink egészséges lelkülető, sportos emberekké fejlıdjenek, hiszen a belsı harmóniához mindkettıre szükség van. 14
11. A természet szeretete Gyerekeink szép természeti környezetben, jó levegın nıhetnek fel, ahol szinte korlátlan lehetıségük van a mozgás mindenféle válfajára, s ahol az állatokat és a növényeket otthon és a természetben egyaránt testközelbıl is megfigyelhetik. Fontos célunknak tekintjük, hogy a természetet, a növényeket és állatokat megszeressék, és a maguk módján, szintjén védjék is. A környezettudatos magatartás kialakítása csak kisgyerekkorban elkezdve igazán reális. 15
III. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A) A nevelımunka céljai és eszközei az Általános és a Mővészeti Iskolában Nevelı munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme; a természeti környezet megóvása; az állatok és növények védelme, szeretete; fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt Az iskola kertjét elızetes beosztás alapján a diákok tartják tisztán. Természetismeret és biológia órán testközelbıl is megismerkednek a környék flórájával és faunájával. 2. Az ember testi és lelki egészsége A rendszeres testedzésnek nagy szerepet tulajdonítunk. Tanulóink az iskolában többféle sportágban, akár versenyszerően is, kipróbálhatják magukat (karate, futball, tenisz sportágakban). Középtávú céljaink között szerepel, hogy gyerekeink az iskolai oktatás keretein belül megtanuljanak úszni és a közeli lovardával együttmőködve lovagolni. Az iskola minden év novemberében egészséghetet szervez, amelyen a gyerekek sportversenyeken vesznek részt, elıadásokat hallgatnak meg (az egészséges táplálkozás, a személyes higiénia, a fodrászat, a kozmetika, a szenvedélybetegségek tárgykörébıl), és játékos vetélkedıkön kamatoztatják frissen megszerzett ismereteiket. Iskolánkban csak melegítıkonyha mőködik, az ételt a szomszédos óvodában fızik. Tanulóink a friss, meleg ételt kulturált körülmények között ehetik meg. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának képessége Az önismerethez, a személyiség kibontakozásának elfogadó, ıszinte közösség, mindenkinek saját magához mért feladatok, átlátható szabályok, következetes számonkérés, változatos tevékenységformák és emberséges bánásmód kell. Mind a tanulmányi munkát, mind a tanórán kívüli tevékenységeket ezen értékek mentén szervezzük. 16
Nagy jelentısége van számunkra annak, hogy mindenki megnyilvánulhasson a tanórákon és azokon kívül is. Mővészeti oktatásunkban ennek megfelelıen igyekszünk minél több lehetıséget biztosítani tanítványainknak, hogy megmutathassák magukat. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra Amennyiben egy iskolában csak a frontális jellegő tanórák dominálnak, nem sok hely és idı marad személyes kapcsolatok, barátságok kialakítására és ápolására. Településünk egy kisközség, ezért a gyerekek délutánonként vagy a hétvégéken tudnak egymással találkozni, játszani. Igyekszünk, hogy az iskolán belül is legyen módjuk egymást sokféle helyzetben megismerni, pl. a tanórákon a csoportmunkák közben vagy éppen a drámanapra való készülés közben, az ajándékkészítı délutánokon, a sportfoglalkozásokon vagy a mővészeti csoportokban. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, ezek az alkalmak barátságok, szimpátia kapcsolatok kialakulása szempontjából is rendkívül hasznosak. 5. Fogékonyság a mővészetekre, a mővészi önkifejezésre Nem szervilis embereket kívánunk nevelni, akik csupán gépiesen adják vissza a hallottakat, hanem ıszinte, önálló, kreatív személyiségeket. Ebben nagy szerepet szánunk a mővészetnek, amiben a tanult eszköztár segítségével mindenki szabadon kifejezheti személyiségének mélyebb rétegeit, s tapasztalhatja ıszinte önkifejezésének jutalmát: a közösség szeretetét és elfogadását. Ez egyúttal hozzásegíti tanítványainkat ahhoz, hogy a nagy mővészek munkáját is tudják személyes közlésként befogadni, hogy ne csak kötelezı penzum legyen számukra a mővészet tanulmányozása. 6. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete Hiába töltik nálunk hétköznapjaik nagy részét tanulóink, fontos tapasztalatunk, hogy a családokkal való együttmőködés hiánya munkánkat elképesztı mértékben megnehezíti. Bizonyos értelemben ahhoz, hogy a tanulóink életében betölthessük azt a szerepet, amit a tanítás-tanulás folyamatában nélkülözhetetlen, szülıi felhatalmazást kell kapnunk. Nagymértékben növeli munkánk hatékonyságát, ha gyermekeink azt érzik, az otthoni és az iskolai értékrend egybecseng. 7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben: udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása Tisztában vagyunk felelısségünkkel, hogy a fiatal korban elsajátított minták mélyen bevésıdnek, és a késıbbiekben is mintául szolgálnak. Természetesen hatókörünket korlátozza, hogy gyermekeink más fontos közösségeknek (család, baráti társaság) is tagjai, és nem biztos, hogy a mi mintánkat tekinti majd irányadónak. Amit megtehetünk, hogy hiteles ıszinte személyként 17
képviseljük a kulturált magatartás, az ıszinte és erıszakmentes kommunikáció értékét napi munkánk során. 8. Fegyelem és önfegyelem; közösségi érzés, áldozatvállalás; törekvés az elıítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre A belülrıl fakadó, a közösségi érzésbıl kinövı fegyelem az ideánk. Hisszük, hogy ehhez mindenkinek a közösség tagjának kell éreznie magát, a kirekesztés és a megalázás épp ezért közösségünkben nem használható fegyelmezı eszközként. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete; az emberek egyenlıségének elismerés;. az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása; érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre; törekvés a demokrácia érvényesítésére Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok és kötelességek megismerését nagyon fontosnak érezzük. Az ehhez kapcsolódó ismereteket történelem tantárgyunkba integrált modulban, az állampolgári ismeretekben nyolcadikosainknak a modul tanítására kiképzett tanárunk tanítja. A közös szabályokat, a közösségi lét értékeit pedig a mindennapokban következetes szabálykövetésben, szeretetteljes elfogadással kívánjuk átadni. 10. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása; a kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség és közösségvállalás; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszerete; a hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne - valljuk Tamási Áron szavaival. Ennek megkerülhetetlen része, hogy tanulóink érzelmileg is tudjanak kötıdni Magyarország tájaihoz, flórájához és faunájához, táncaihoz, zenéjéhez és hagyományos tárgyaihoz, valamint múltunk legendáihoz, eseményeihez, nagyjaihoz. Ez a szemlélet áthatja munkánk egészét, mind az általános, mind a mővészeti iskolánkban. Hisszük, hogy valahol otthon lenni, egyúttal azt is jelenti, hogy mások otthonát, gondolkodását, kultúráját is képesek vagyunk tiszteletben tartani. 11. A világ megismerésének igénye;. igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására A nyitottság gyökere a gyermekkorban, a biztonságban és a gyermekekre kíváncsi felnıttekkel való örömteljes kommunikációban gyökeredzik. Azért 18
választottuk a pedagógus szakmát, mert mi magunk is készek vagyunk egy életen át tanulni. Nem tekintjük magunkat mindenhatónak és mindentudónak, ezért nem csak azt a tudást akarjuk átadni, amelyet mi megszereztünk, hanem magát a tudás megszerzésének útját, az ehhez szükséges lelkiállapotot, az alázatot, és az ehhez szükséges eszközöket: a kitartást és az ıszinteséget. 12. Az EU által preferált kulcskompetencia alapú oktatás bevezetése A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelezı oktatás illetve képzés idıszaka alatt kell elsajátítani. A késıbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Matematikai kompetenciák fejlesztése Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése Digitális kompetencia fejlesztése Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése Vállalkozói kompetencia fejlesztése Kulturális kompetencia fejlesztése A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése Az iskolánkban folyó nevelımunkát akkor tekintjük sikeresnek, ha a felsorolt értékeket iskolai életünk során tanulóink elsajátították, és ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. B) Az oktató munka céljai és eszközei az Általános és Mővészeti Iskolában 1. Céljaink Akkor tekintjük oktató munkánkat sikeresnek: Ha iskolánk végzıs diákjai a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, melyeket pedagógiai programunk második kötete, az általános iskola helyi tanterve tartalmaz. Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége legalább hetven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkeznek olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen. 19
Határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövıjüket és sorsukat illetıen. Ha mővészeti iskolánk diákjai elsajátítják a mővészeti alapfokú oktatás mellékelt tantervében foglalt követelményeket. Ha mővészeti képzésünk révén nyitottak lesznek a mővészetre, és a mővészet mővelése és élvezete továbbra is részét képezi életüknek. Ha kiemelkedıen tehetséges diákjainknak, dacára annak, hogy egy kistelepülésen nınek fel, biztosítani tudjuk azokat az alapokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szakirányú középfokú mővészeti oktatási intézményben majd késıbb a felsıoktatásban megállják a helyüket. 2. Eszközeink: A tanórák: A tanóráinkon a tudást változatos formában adjuk át. A hagyományos frontális oktatáson felül a tananyag elsajátítását megkönnyíti, hogy más jellegő tanítási formákat is használunk. A tananyaghoz kötıdı játékos gyakorlás, csoportos feladatok, az óratervbe illeszkedı versenyek segítenek ebben. A szavakon felül nagy jelentıséget tulajdonítunk az információk vizuális átadásának is, a megfelelı táblaképek, fotók, eszközök, kísérletek, fóliagyőjtemények, ismeretterjesztı filmek nagy segítséget jelentenek nekünk egy a korábbiakhoz képest sokkal inkább vizuálisan gondolkodó nemzedék tagjainak megközelítéséhez. Célkitőzésünk, hogy az iskola projektorai és laptopjai segítségével tanítási óráink minél nagyobb hányadában megjelenjenek, és célszerően beépüljenek ezek az új elemek. Mozgókép és médiaismeret modul tantárgyunk nyolcadik osztályosaink számára többek között elısegíti, hogy a mindennapi életünket átszövı média hatásának ne legyenek öntudatlan alanyai. Mővészeti iskolánkban a zenei órákon egyéni foglalkozás zajlik. A tanárok és diákok között személyes viszony alakul ki, ami nagy mértékben megkönnyíti munkánkat. Mővészeti iskolánkban a csoportos oktatás kellemes környezetben, szaktantermekben folyik, jó eszközellátottsággal. Minden évben rendezünk drámanapot, amelyen projektoktatás keretében egy adott történelmi korszakot vagy éppen országot, sıt a saját környezetünkrıl szóló tudáshalmazt dolgozzák fel diákjaink. Erre már több héttel korábban készülnek az osztályok: zászlók, fegyverek, tablók, tárgyak elkészítésével, versek írásával, dalok táncok tanulásával. Mindezeket egy közös nap keretében foglaljuk össze, melyen az osztályok nemes vetélkedése zajlik. A nap elıkészítésében mővészeti iskolánk tanárai is rész vesznek. A tanórákon kívül folyó tevékenységek: Tanulmányi kirándulásainkat is úgy szervezzük meg, hogy oktató munkánk szolgálatába állítsuk ıket. Megnézzük a helyi nevezetességeket, odafigyelünk a helyi táj sajátosságaira, mővészeti iskolánkba járó gyerekeink is gyakran mennek látogatóba más mővészeti mőhelyekbe, melyek segítenek abban, hogy új ismeretekkel gyarapodjanak, s el tudják helyezni magukat, saját képességeiket és eredményeiket egy tágabb közegben is. 20
Mővészeti képzésben részesülı diákjaink rendszeresen vesznek részt kiállításokon, koncerteken és elıadásokon, melyek a településen nagy népszerőségnek örvendenek. Nagy pedagógiai ereje van annak, hogy tanulóink a legfiatalabb életkortól megszokják a nyilvános szereplést, ebben gyakorlatot szerezhetnek, s ugyanakkor megtapasztalhatják, hogy mennyi örömöt szerezhetnek munkájukkal másoknak Hagyományosan mi készülünk a község által szervezett nagy nemzeti ünnepekre mősorral. Ezek színvonala sokak szerint: országgyőlési képviselınk, polgármesterünk, de a helyi lakosok véleménye szerint is párját ritkító. Ennek köszönhetı, hogy az ünnepségeken kifejezetten sokan vesznek részt. Mővészeti képzésünk nélkül ezt a színvonalat sohasem volnánk képesek biztosítani. A mősorokra való készülésbe mindkét iskola pedagógusai rengeteg munkát fektetnek be. Iskolánkban hagyományosan mesemondó, versmondó versenyt szervezünk, melyen önkormányzatunk támogatásával, komoly díjakat osztunk. C) Az intézmény kiemelt célkitőzései Az intézményben a nevelés területén a nemzeti alaptanterv módosítása értelmében kiemelt fejlesztési feladatok jelennek meg. Az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják. Tantárgyközi kapcsolatok elısegítését szolgálják. Énkép, önismeret: Motiváló tanulási környezet biztosítása. A tanulók érezzék kompetensnek magukat saját nevelésük, életük alakításában! Kerüljenek elıtérbe a tanuló ember szempontjai az oktatásszervezés során! A cél elérése érdekében: - a pozitív jellemvonások erısítése,a negatív vonások felismertetése, tompítása, - a gyerek értékrendjének alakítása, - a felnıtt példamutatása, - az önálló életre való nevelés, - csapat és csoportmunkák, - versenyeken való részvétel, - tisztségek, felelısök választása, - közös játékok, szereplési lehetıségek teremtése, - a társak megbecsülésének megtanulása, - a helyes viselkedési szabályok kialakítása, - az osztályközösség szorosabbá tétele, a baráti kapcsolatok elmélyítése, - a saját teljesítmény értékelésének gyakorlása szóbeli és írásbeli feladatok után, - a személyes kompetencia fejlesztése (motívum és képességrendszerek) életvezetési attitődök ismertetése, - a kognitív kompetencia fejlesztése (kommunikációs képességek, helyes ejtés, beszédkészség stb.), - a szociális kompetencia fejlesztése, toleranciára nevelés (együttmőködési motívumok, szokások, készségek) történik meg. 21
Hon-és népismeret: Népünk kulturális örökségének megismerése, történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók, megismerı tevékenységek gyakorlása, harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és a társadalmi környezettel, nemzeti önismeret, hazaszeretet, más népek értékeinek ismerete, megbecsülése, történelmi, kulturális és vallási emlékek, hagyományok feltárása, ápolása. A cél elérése érdekében: - erdei iskolák, kirándulások szervezése, - a szőkebb lakókörnyezet megismerése, - élménybeszámolók tartása, - népszokások győjtése, eljátszása, - régmúlt kultúrák felkutatása, - témanapok tartása, - múzeumlátogatások, kiállítások, - néptánc tanulás, - népdalok, versek, népmesék, balladák tanulása, - országunk jelképeinek ismertetése, - településünk hagyományainak, nevezetességeinek megismertetése, - iskolánk hagyományainak ápolása, - nemzeti ünnepeink megünneplése, - neves történelmi személyekrıl való megemlékezés, - kisebbségi, nemzeti, nemzetiségi szokások felkutatása, - az iskolai jelképek megismertetése történik meg. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká, legyenek nyitottak, elfogadók a nem európai kultúrák iránt is. Célunk az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése, az emberiség globális problémáinak megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A cél elérése érdekében: - a kontinens országainak ismertetése, - a különbözı kultúrák összehasonlítása, - az EU országok történetének ismertetése, - az EU kialakulásának, lényegének ismertetése, - az UNIÓ fogalmának, eszmerendszerének ismertetése, - az UNIÓS jogok, kötelezettségek ismertetése, - kapcsolattartás az EU-s iskolákkal, - EU-s vetélkedık, játékok tartása, - diákcsere program kialakítása, - nemzetközi kirándulások lehetıségének biztosítása, - megemlékezés a zene világnapja és a költészet napja alkalmából, - különbözı korok és mővészetek ismertetése, - szerepjátékok játszása, 22
- a különbségek sokszínőségének ismertetése (kultúra, mővészet, szokások), - a másság elfogadásának gyakorlása, - levelezıtársak keresése történik meg. Környezeti nevelés: Környezettudatos magatartás, a környezet megismerése, érzékenység, felelısség vállalás, jelenlegi problémák megismerése, tevékeny bekapcsolódás környezetünk értékeinek megırzésébe A cél elérése érdekében: - veszélyes hulladékok megismertetése, kezelése, - a környezetünk megóvása módszereinek ismertetése, - újrahasznosítható anyagok szelektív győjtése, - élı környezetünk megismerése, óvása, szépítése, - a természetben lévı anyagok felhasználási módjainak ismertetése (szél, nap, stb.,) - az iskola dekorálása, - faliújság készítése (környezetbarát és tisztálkodó szerek használata), - környezetbarát anyagok használata a háztartásban, - kitőntetett napok megünneplése (a Föld napja, a víz világnapja, madarak és fák napja), - kutatómunka, plakátok készítése, - udvarrendezés, virágültetés, teremdekoráció, - győjtési akciók (papírgyőjtés, elemgyőjtés), - tisztasági verseny, - tájvédelmi körzetek, védett növényeink, állataink Sóskút környékén felkutatása, - játékos természettudományi vetélkedı, - az energiával való takarékosság módszereinek ismertetése történik meg. Tanulás Az érdeklıdés felkeltése, a tanulás tanulása, az önállóság fejlesztése, technikák elsajátítása, gyakorlása, könyvhasználat, informatikai eszközök használata, a gondolkodási képességek fejlesztése, rendszerezés, kombináció, problémamegoldás. A cél elérése érdekében: - a szöveg, vers tanulás technikájának gyakoroltatása, - az önállóságra nevelés, - könyvtárhasználat tanítása, - problémamegoldó technikák tanítása, - a rendszeres tanulásra szoktatás, - a tanulás sorrendjének kialakítása, - csoportos tanulás, - vázlatkészítés gyakoroltatása, - információ győjtése (informatika használata), - az állandó ismeretszerzés fontosságának ismertetése, - módszertani segédletek használatának tanítása, - rendszeresség, fokozatosság elvének alkalmazása, 23
- az akaraterı fejlesztése, - a napközi, tanulószoba hatékonyságának növelése, - a megfelelı önképzésre nevelés, - logopédus, fejlesztı pedagógus alkalmazása, - megfelelı motiváció felkeltése, - megfelelı szövegértés, memória, figyelem fejlesztése, - megfelelı háttéranyag biztosítása, - nyugodt környezet biztosítása történik meg. Aktív állampolgárságra, demokratikus szemléletmódra nevelés Az iskola mindennapi életében olyan demokratikus elemek beépítése, amelyek segítik a tanulókat abban, hogy megismerjék az önkormányzatok és a kormányzat felépítését, feladatukat. Tudatosuljanak bennük azok a jogok és kötelezettségek, melyekkel kapcsolódni tudnak, vagy érdekeiket képviselni tudják ebben a rendszerben. A cél elérése érdekében: - a magyar címer, a magyar zászló felismertetése, a Himnusz megtanulása, - az állampolgári jogok, kötelezettségek ismerete, - az egymás iránti tiszteletadás gyakorlása, - a kisebbségek elfogadása, segítése, - egymás tulajdonának tiszteletben tartása, - véleményalkotás gyakorlása (önkritika), - az ön-, és egymás értékelése képességének kialakítása, - honismeret tanítása, - választás gyakorlása (DÖK- tagok, tisztségviselık, érvek, érvelések, kulturált vita), - beleszólási jog gyakorlása, - példaképek választása, - feladatvállalás szorgalmazása, - a demokrácia fogalmának, Magyarország államformájának ismertetése, - az UNIÓ-s állam elınyeinek hangsúlyozása, - a közösségi döntés, együttmőködés gyakorlása, - iskolák közötti versenyek szervezése, - fórumok szervezése történik meg. Gazdasági nevelés A kezdeményezıképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A cél elérése érdekében: - "a tanulás befektetés a jövıbe" szemléletmód kialakítása, - az egyes ismeretek gazdasági hasznának ismertetése, - az alapvetı mezıgazdasági ismeretek tanítása, - az anyagtakarékosság fontosságának ismertetése, - a felszerelések megbecsülésének kialakítása, 24
- az erıhöz mért vállalás kialakítása, - a vásárlási szokások kialakítása, - a hazai termékek népszerősítése, - Magyarország iparának, mezıgazdaságának ismerete, - a fogyasztóvédelem tanítása, - a gazdaságosságra nevelés (kereset-beosztás), - a szükséges és szükségtelen termékek kiválasztásának megtanítása, - az újrafeldolgozás, a gazdaságosság fontosságának ismertetése, - a zsebpénz beosztása, fizetési mód (bankkártya használat) gyakorlása, - a pénz értékének ismertetése, - az osztályzatok súlyának felismertetése, - a tankönyvválasztás, a tankönyvhasználat, a tankönyvmegırzés gyakoroltatása, - az erdei iskola megszervezése (önálló gazdálkodás), - a kulturális programokkal járó költségek ismertetése (színház, múzeum, mozi, stb.), - az osztálypénz kezelése, - papírgyőjtés (újrahasznosítás) történik meg. Testi és lelki egészség Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása, az egészség értékének tudatosítása, a betegekkel szembeni segítıkész magatartás, a közlekedéssel kapcsolatos alapvetı ismeretek, a szexualitással kapcsolatos kérdések, problémák, a családi életre, a párkapcsolatra való felkészítés A cél elérése érdekében: - a rendszeres sportolás, - az egészségkárosító szerek veszélyeinek megismertetése, - a testi-lelki harmónia kialakítása, - az egészségügyi szőrıvizsgálatokon való részvétel, - a felvilágosítás, megelızés: drog, alkohol, stb., - a sportversenyek tartása (kidobó, zsinórlabda, játékos sorversenyek, labdajátékok), - a prevenciós programok tartása, - a prevenciós elıadások tartása (drog, ital, dohányzás, kiállítások látogatása), - a hagyományırzés (karácsony, ajándékozás, ballagás), - a közlekedési vetélkedık tartása (gyalogos, kerékpáros vetélkedık), - az iskolai fegyelem erısítése, - a betegségek megelızési módjának ismertetése, - a szülık, családok vetélkedıje történik meg. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Pályaorientáció, vágyak és realitások összehangolása, önismeret, a rugalmasság, az együttmőködés, a bizonytalanság kezelésének képessége, szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése, társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, cselekvési kompetenciák fejlesztése A cél elérése érdekében: 25
- diákcsoportok létrehozása az iskolai élet különbözı területein (rendezık, tisztségviselık, felelısök), - felvilágosító órák tartása, - vetélkedık tartása (szerepjátékok), - döntéshozási képesség erısítése, - a megtanult készségek és képességek tudatos használatának kialakítása, - fordított napok tartása (a feladatok komolyságának felvállalása), - testvérosztályok kialakítása (közös programok, ahol az idısebbek szervezik az adott eseményt), - osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, - továbbtanulás, pályaválasztási fórumok tartása (továbbtanulási kiállítások, ötletbörzék, iskolák látogatása), - a családban elfoglalt helyrıl való beszélgetés, - közösségtudat, felelısségtudat kialakítása, - a helyes családmodellrıl való beszélgetés, - háztartási ismeretek tanítása, - szexuális felvilágosítás, - a kötelességtudat kialakítása, - a baráti csoportok értékrendjének helyes irányba befolyásolása történik meg. 26
IV. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Iskolánk nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Lényegesnek tekintjük azt, hogy közös alapra sokféle tevékenység épüljön! Jelenjen meg gyakorlatában a hagyományos tantárgyak integrációja vagy interdiszciplináris megjelenése ne csak a kötelezıen érvényes tantárgyi rendszerben. A. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. Ösztönözzön az életen át tartó tanulásra! B. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. C. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon egy-egy tanuló fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az elsı évfolyam megkezdése elıtt a szociálisan hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdı tanulókat megpróbáljuk kiszőrni. Ennek érdekében szoros munkakapcsolatot tartunk fent az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, a szülıkkel. A beiskolázás folyamatában próbáljuk megismerni leendı tanulóinkat. Foglalkozásokat szervezünk a kölcsönös megismerés, ismerkedés érdekében. Igyekszünk a gyermekek számára biztosítani a leghatékonyabb oktatási formákat tanulmányaik megkezdéséhez. Az elsı évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdı tanulókat tovább szőrjük. Velük kiemelten, speciális módszerekkel, szakemberekkel foglalkozunk. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Így elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A hátránnyal küzdık felzárkózását segíti felsı tagozatban a nem szakrendszerő oktatás programja. A szülıi és tanulói igények kielégítése érdekében az elsı évfolyamon, csoportbontással tanítunk angol nyelvet és informatikát. 27
Az 5-8. évfolyamon amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetıvé teszi bevezetjük a nívócsoportos oktatást. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. A nívócsoportok mobilok, az átjárhatóságot a félévenkénti felmérések biztosítják. Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, beleértve a helyi szlovák néphagyományokat is, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 28