JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i üléséről

5087-7/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i üléséről Az ülés helye: Kecskemét, Megyeháza nagyterem Jelen vannak: Dr. Balogh László, Fercsák Róbert, Gáspár Ferenc, Gáspár Zsolt, Hornyák József, Jankovszki Zoltán, Kiss Kálmán Tibor, Kollár László, Lenkei Róbert, Mamuzsits Sándor, Nagy Lajos, Oberna Zoltán, Pap Ágnes, Rausch Sándor, Rideg László, Suhajda Krisztián, Szedmák Tamás, Szűcs Imre, Temerini Ferenc, Varga Nelli, Vörösmarty Attila, Dr. Zöld László Csabáné (22 fő) Igazoltan távol maradt: Jekő Attila, dr. Skribanek Zoltán Rideg László, elnök: Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, a meghívott vendégeket, Kőtörő Miklós lányát Kőtörő Emesét és családját, az ülés valamennyi résztvevőjét. 25 évvel ezelőtt, 1990. december 11-én tartotta alakuló ülését a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Erre az alkalomra visszaemlékezve kerül sor Kőtörő Miklós volt közgyűlési elnök emléktáblájának felavatására. Az emléktábla a közgyűlési terem bejárata előtt került elhelyezésre, kér mindenkit, hogy menjenek az előtérbe az emléktábla felavatására. EMLÉKTÁBLA AVATÁS, KOSZORÚZÁS Rideg László, elnök: A jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy ketten jelezték napirend előtti felszólalási szándékukat, illetőleg Bányai Gábor országgyűlési képviselő is a napirendek előtt kért szót. Megadja a szót Oberna Zoltán képviselőnek. Oberna Zoltán: Szó szerint: Köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt Közgyűlés! Bács-Kiskun agrármegye, ezért nagymértékben érdekli az országosan folyó állami ügyek eladása. Jelenleg 380000 ha termőföld eladása zajlik az egész országban, amely során a közösségi tulajdonban lévő, élelmiszer termelésre alkalmas, éppen ezért stratégailag kiemelten fontos magyar termőföldet magánkézbe játsszák. Függetlenül attól, hogy a vásárló külföldie, vagy magyar, családi vállalkozó, vagy épp stróman. A XXI. század egyik legnagyobb globális bűntette, törvényesített földrablás folyik Magyarországon. Az állami tulajdon kezelését nem az államérdek, hanem pártérdek motiválja. A rendszerváltás óta eltelt két és fél évtized legnagyobb köztulajdon széthordása zajlik. Annak megfelelően, hogy milyen gazdasági körök húzódnak meg egy párt mögött. Véleményünk Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 2 - szerint a tőkeerős licitálók megjelenésével a magyar falu népe a politikai hűbéresek cselédjévé züllik. A vidék haverok általi gyarmatosítása ezáltal végstádiumba ér. Amit a jobbik soha nem fogad el. Az igazi kisgazdáknak esélyük sem lesz hitel révén földhöz jutni, mivel a hitel megszerzésének feltétele a saját földbirtokukat kellene zálogba helyezni. A magyar vízkincs és erdeink mellett az utolsó nemzeti vagyonunk az anyaföld, amely most kiárusításra kerül. Másrészt az ezer sebből vérző 2016. évi költségvetés számára kíván a kormány a földvagyon elherdálásával tartalékot biztosítani. A fideszes földforgalmi törvény megszavazásakor a kormány legfőbb érve az volt, hogy így külföldi állampolgár nem tud magyar termőföldhöz jutni. Ezzel szemben az az igazság, hogy a jelenleg zajló állami földeladások feltételeinek sok külföldi állampolgár is megfelel. Így a fidesz megkezdte a magyar föld kijátszását a külföldiek és a kupecek kezére. Az a földterület kerül eladásra, amely eddig hosszú távon biztosított bevételi forrást. Bács-Kiskun megyében 2015. november 23-án kezdődött meg az állami földek eladása több mint 300 hektáros területen. Nem vonható kétségbe, hogy termőföldhöz jutók között lesznek jó magyar emberek is, de egyáltalán nem lenne szabad ezeket a földeket eladni. Az állami földek ügye nem pusztán a gazdálkodók, vagy a vidék ügye, hanem minden magyar emberé, ugyanis a magyar föld közös örökségünk. Köszönöm szépen. Szó szerint vége. Rideg László, elnök: Másodiknak megadja a szót Mamuzsits Sándornak, aki Fogjunk össze dél Bács- Kiskunért címmel mondja el napirend előtti felszólalását. Mamuzsits Sándor: Szó szerint: Elnök úr, tisztelt közgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget. Egy kéréssel fordulnék a tisztelt közgyűléshez. Nem olyan régen, február 27-én tartotta a közgyűlés a bajai ülését, ahol én beszéltem Felső-bácskáról. Arról a Felső-bácskáról, ahol én magam is élek, amely tulajdonképpen nem más, mint a megye déli része, a határral szegélyezett rész, az ott lévő települések, amelyek egészen Kiskunhalasig nyúlnak. Ezek a települések, mint ahogy már akkor is elmondtam, egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Munkahely szinte alig van, az ipar eltűnt a településekről, ha nem lennének intézmények, tulajdonképpen nem is lenne már a településeken munkahely. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy amennyiben ebben változás nem lesz, ez tovább romlik, hiszen egyre nagyobb mértékben megy el a kvalifikált szakembergárda, a jobb képességű szakmunkások, részben vidékre, azaz a nagyvárosok felé, ahol még munkahelyeket találnak, részben pedig, főleg az utóbbi hónapokban felélénkült a külföld felé való orientáció. Én látom, hogy nagyon nehéz ebben tenni, hiszen nap mint nap ezt megtapasztalom. De azt is tudom, hogy ha nem teszünk, akkor ezek a települések teljes egészében elsorvadnak. Joggal visszakérdezhetnének, hogy mit lehet itt tenni. Immár egy hasonló időszakot átéltem a hatvanas években, amikor hasonlóan megindult a falvak elnéptelenedése, akkor állami segítséggel, dotációval, pénzzel, támogatással nagy sikeres ipari üzemek leányvállalatai települtek a településekre, ahol településenként 150-200 főnek adtak munkát. Ez jelenti azt, hogy kb. 200 család ellátását biztosítja, ami általában negyede, harmada a település lakosságának. Ez jelentősen megváltoztatta a akkori helyzetet és megindult az falvak stabilitása. Vagy ehhez, vagy ehhez hasonlóan lépéseket kell tenni. Tisztelettel kérem Elnök urat, Alelnök urat, aki jó ismerője ennek a területnek, ebben induljon el a gondolkodás. Kerüljön összefogásra azoknak a ismerete, tapasztalata, tudása akik Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 3 - ebben tudnak tenni és egy elképzelés halmazzal induljon el ennek a résznek, ennek a dél Bács-Kiskun megyének a felemelése. Szükség van rá, mert ha ezt nem tesszük meg, ezek a falvak előbb utóbb teljesen elnéptelenednek, kiüresednek, megszűnnek. Kérem tisztelettel a közgyűlést, támogassa a dél Bács megyei falvakat ebben az elképzelésben. Köszönöm a figyelmet. Szó szerint vége. Rideg László, elnök: Bányai Gábor országgyűlési képviselőnek, volt közgyűlési elnöknek adja meg a szót. Bányai Gábor, országgyűlési képviselő: Szó szerint: Köszönöm a szót tisztelt Elnök úr, Alelnök úr, Főjegyző úr, kedves közgyűlési tagok, illetve kedves vendégek. 5 percem van úgy tudom a napirend előtti felszólalásra, igyekszem kitölteni és hasznos információkkal ellátni Önöket. A múlt évben és a megelőző években a korábbi hivatalbeli kollegáimmal részt vettünk az IPA programozásában, a magyar-szerb határon átnyúló programban, és bizonyára emlékeznek, emlékeztek rá, hogy a közgyűlésünk egyik fontos ötlete az egész Bács-Kiskunt és Csongrád megye egészét érintő, majd másfél hektárnyi területet érintő jégkár elhárítási rendszer kiépítéséről is folytattunk egyeztetéseket. Illetve egy másik fontos, a megye által kezdeményezett mind biztonsági, mind pedig mezőgazdasági szempontból fontos Baja-Bezdán csatorna felújításáról és annak két fő műtárgyáról, a bajai Deák zsilip és a bezdáni dupla hajó zsilip felújításáról egyeztettünk a magyarországi, illetve a szerbiai vajdasági szakértőkkel, szakemberekkel, partnerekkel. Mind a két projekt stratégiai programként ha nem is nevesítésre kerül, de az egyes prioritásának azon pontjaiban, amit egyébként Elnök úr azt az információt kiadhatja nyugodtan, mert a múlt hét óta ez már nem számít sem titkosnak, sem eltitkolandónak. A jégeső elhárító rendszerünkkel kapcsolatosan az egyes prioritásnak az az eleme így szól, hogy beavatkozó intézkedések bevezetése jégeső által okozott kár minimalizálása érdekében, illetve a másik a Baja-Bezdán csatornára vonatkozó rekonstrukciós tevékenységre vonatkozó folyók és kapcsolódó kanálisok vízgazdálkodási rendszerében zöld lámpát kapott ez által a két mondat által. Arra kérem tisztelt Elnök urat, hogy a jégeső elhárító rendszerrel kapcsolatban a Csongrád megyei kollegát és mind a szerbiai Belügyminisztérium szakembereit, akiket jól ismerünk, illetve a kormányzat részéről a kodifikációs munkát ugye a törvénykezésben is kell legalább hat törvényt módosítani azért, hogy lehessen a világ egyik legkorszerűbb rendszerét alkalmazni Magyarországon, hogy kezdjük meg az egyeztetéseket és ebben a parlament tagjai és a törvénykezés egyéni módosítandóban beadandó törvény változtatásokra is számíthatnak, hogy segíteni tudnék. Illetve a Baja-Bezdán csatornával kapcsolatban polgármesterek is innét jelzem, hogy ez egy aki nem tudná a Bezdán csatorna ha beszakadna a zsilip, amit egy jó, ilyen vastagságú, mint én vagyok, derék vastagságú farönk tart bent a Duna medre irányába, ha az megindul, átszakad, akkor Baja aljáig a víz délről visszatér, mert ott lejjebb van már a Baja alja nevű rész, több méterrel mélyebben van, mint a bezdáni hajózó zsilip. Magyarán ennek a felújítása nemzetbiztonsági kérdés is, s ezután kerül sor a KEHOP-ból a Ferenc csatornának a rekonstrukciójára a magyar határig, Bajától a magyar határig, magyarán egy élővíz lesz újra azon a részen, amit korábban, majd 300 éve ástak ki az őseink. Magyarán annyit kérek Elnök úr, hogy a közgyűlés következő ülése nem tudom mikorra tervezték, de február 16-tól lehet beadni a pályázatokat és a stratégiai felhívások ránk, a megyére vonatkozólag ekkor jelennek meg. Addig el kell készíteni a hatástanulmá- Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 4 - nyokat, ha kell akkor az engedélyezési tervek benyújtására sor kell, hogy kerüljön, és májusig fogadják ezen pályázatokat. A nem stratégiai programok 76 millió eurós öszszegből május tájékán, április tájékán lesznek kiírva. Ez nem fontos, most a kerékpárút építése meg egyebek a határ mentén, ezek jó ötletek, csak szerintem a megye szempontjából ez a jégeső elhárító rendszer lenne a legnagyobb segítség a megye gazdálkodói számára. Ehhez kérem azt, hogy a közgyűlés amit lehet, a felkért szakértői költségeket el lehet már számolni 2014. január elseje óta, tehát azt kérem a közgyűléstől, hogy szánjon rá forrásokat, hogy a tanulmányok elkészüljenek a jégeső elhárító rendszerrel kapcsolatban,a Baja-Bezdánnal pedig remélem, hogy lesz minél hamarabb egyeztetés a két ország szakemberei és polgármesterei között. Ezt akartam csak elmondani Elnök úr, köszönöm a lehetőséget és sok sikert a leendő pályázathoz. Biztatom Önöket, hogy ne várjon senkire, a megye nyugodtan pályázhat és szerintem fenn tudja tartani a jégeső elhárító rendszert, nem kell hozzá feltétlen külső partnert bevonni, aki ezt fenntartaná, de persze mindenkit szeretettel látunk, aki ebben részt kíván venni. Köszönöm a lehetőséget Elnök úr. Szó szerint vége. Rideg László, elnök: Először Oberna Zoltán képviselő elmondta a JOBBIK országos programját. Mamuzsits képviselő úrnak válaszolva el kell azt mondani, hogy amit a megye megtehet, a TOP forrásokból azt meg is teszi. Példaként lehet említeni, hogy jelentkezett egy új gyár építésére egy vállalkozói csoport, akik nem a megye északi részén, hanem a déli részén, Bácsalmás környékén fognak megépíteni egy új gyárat. A megye tervei szerint a többi térséghez képest plusz, 42 milliárd Ft-nyi támogatási összeg fog a megye déli részéhez kerülni. Ahogy azt parlamenti képviselő úrtól hallotta a testület, az IPA-s programok jó úton haladnak. Ha megvalósulnak, márpedig bízni lehet ebben, akár a jégvédelmi rakétarendszer kiépítésében is, ami a határ mentére települ és ott nyújt védelmet. Az említett vasútépítés, tehát a bajai régi vasútvonal viszszaállítása Baja és Szabadka között, a Baja-Bezdán-csatorna, valamennyi milliárdos tétel, és a megye déli részén valósul meg. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a meghívóban szereplő napirendet azzal a módosítással, hogy a 13. sorszám alatt szereplő napirendet, Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről és a 14. sorszám alatt szereplő Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár- Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról napirendet az ülés elején első és második napirendként tárgyalja meg. Kéri, hogy döntsenek a javasolt napirendről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 5-54/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje 1. Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről Előadó: Dr. Aszódi Attila, Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos 2. Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról Előadó: Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség 3. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés megyei turisztikai és marketing kft. alapítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 6. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 7. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 8. Előterjesztés az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésre Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 9. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó: dr. Szigeti László, megyei főjegyző 10. Előterjesztés a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 11. Beszámoló a települési önkormányzatokkal való együttműködésről, a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 12. Előterjesztés Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 6-13. Előterjesztés a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 14. Előterjesztés Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozásáról Kiskunmajsa város gyógyhellyé minősítése alkalmából Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 15. Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről Előadó: Domján Gergely, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke 16. KÖZMEGHALLGATÁS 17. Egyéb ügyek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 1. sorsz. napirend: Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről Rideg László, elnök: Köszönti dr. Aszódi Attila, Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztost, kéri, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos szóbeli tájékoztatást ad, bemutatott diavetítése a jegyzőkönyv melléklete. Rideg László, elnök: Köszöni a tartalmas tájékoztatást, kéri kormánybiztos urat, adjon tájékoztatást a Kalocsa térségében tervezett híd megvalósulásáról. Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos: A Kalocsa környékére tervezett Duna-híd nem a paksi beruházáshoz szükséges, hanem lehetőséget teremt a kalocsai oldalon lakók részére a beruházásba való bekapcsolódásra. Várhatóan a híd 2018-ra készül el, jelenleg folyamatban vannak a tervezési munkák. Kiss Kálmán Tibor: Érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatót annak ellenére, hogy nem híve az atomenergiának. Az LMP színeiben dolgozik a közgyűlésben és közismert, hogy a Parlamentben Széll Bernadett LMP-s képviselő határozottan érvel a beruházás ellen. Egy vállalkozói levél alapján fogalmazza meg kérdését, melyet egy kecskeméti mérnökember írt, a levélből idéz. A hírekben is elsősorban közmédiában tapasztalható félrevezető tájékoztatás késztetett a megszólalásra. Szakértőnek felkonferált személyek Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 7 - jelentik ki, hogy nem igaz a kétkedők állítása, valójában korrekt versenyeztetés történt, elismerik, hogy valóban nem szerencsés volt a Kormány részéről a kampány idején megkötni ezt a megállapodást, de az ellenzők által keltett megalapozatlan hisztéria teljesen indokolatlan. Joggal merül fel a kérdés, miért nem lehet akkor nyilvánosságra hozni az eddigi tanulmányokat és a versenyeztetés adatait. Éppen ma utasította el a Fenntarthatósági Bizottság ezt a nyilvánosságra hozatali indítványt. Milyen titkokat tartalmazhatnak ezek az anyagok, milyen kiscsoport érdekeit védi ez a titkolózás az egész magyarságéval szemben. A Nemzeti Konzultációs Program keretében 2011-ben a Kormány honlapján olvashattuk és vehettünk részt véleményünkkel az energiastratégia kialakításában. Magam a végeredményt kihirdető fenntarthatósági bizottság ülésére is elmentem. Ott hallottam az akkor még államtitkár Bencsik urat helyettesítő Kovács Pál nyilatkozatát, hogy a kidolgozott 6 alternatíva helyett azért kell egy hetedik növelt atomenergia előállítást tartalmazó stratégia, mert a fukusimai katasztrófa és a német atomenergia kivezetési döntés következtében a régióban energiahiány lép majd fel és ezt kihasználva kedvező exporthelyzetbe kerülhetünk. Azóta is sokadmagammal egyetemben várom ennek a számszerű indoklását és az ezt tartalmazó anyagok nyilvánosságra hozatalát. Ezt a nyilvánosságra hozatalt javasolta 2011-ben a minisztérium megbízásból, az energiastratégiát elemzésekkel és környezettanulmányokkal alátámasztó REKK is. Közben mérföldes léptekkel halad a bővítés a megvalósulás felé, tart a jövő vállalkozása program. Magam a Kalocsain vettem részt még a Putyinnal kötött megállapodás előtt. A kollégám már utána a Miskolcin vett részt. Érdekes volt összevetni az eltéréseket. Kíváncsian várom, mikor ér Kecskemétre a tájékoztató és mennyiben változik a tartalma. A folyamat kísértetiesen hasonlít a Mercedes Gyár ITV azóta nyomtalanul felszámolt gazdaságfejlesztő szervezet beszállítás-segítő programjára. Sokan vettünk benne részt, de egyetlen megkeresést sem kaptunk. A jövő vállalkozása program résztvevőinek kompetenciáit statisztikai célból begyűjtötték, de azokat a programokban való részvételre nem regisztrálták. Eleve a meghirdetés és jelentkezés módja sem a megszokott, de magáról a bemutatóról sem szerezhető utólag semmilyen információ, csak hallomásból. A levél felolvasását követően kérdezi, mennyiben helytállóak az elhangzott észrevételek. Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos: Említette az előadásban, hogy az energiastratégiát a Parlament fogadta el. Magyarország egy képviseleti demokrácia. A Parlament úgy döntött, hogy a különböző vizsgált forgatókönyvek közül a magyarországi ellátás-biztonsági célkitűzések, klímavédelmi gazdaságfejlesztési célkitűzések teljesítése szempontjából az ún. atomszén zöld forgatókönyv a legkedvezőbb, ezért ezt jelölte ki, mint preferált forgatókönyvet. A Kormány nem csinál mást, mint megpróbálja megvalósítani ezt a forgatókönyvet a 2011-es parlamenti döntéssel összhangban. Az atomenergia területén harmadik országgal kötendő szerződések kérdését az Euratom Egyezmény rendezi. Az Euratom Egyezmény az Európai Unió szabályozó dokumentumainak az egyike, egy nagyon fontos alapdokumentuma az uniónak. Az Euratom Egyezmény azt mondja, hogy bármely európai uniós tagállam jogosult egy harmadik tagállammal, tehát nem uniós tagállammal szerződést kötni abban az esetben, ha ahhoz az Európai Bizottság jóváhagyását megadta. Magyarország bemutatta ezt a szerződést még az aláírást megelőzően és mielőtt megtörtént volna a szerződés aláírása, az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar Kormányt, hogy rendben lévőnek találja a szerződést, nem emel azzal kapcsolatban kifogást. Az államközi szerződést bárki elolvashatja, hiszen törvény formájában az Országgyűlés megtárgyalta és kihirdetést nyert. Az Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 8 - egyezményben az szerepel, hogy a felek együttműködnek két új blokk megépítésében a paksi telephelyen, amihez, az orosz fél finanszírozást ad. Nincsen ma senki a Világon, aki olyan komplex csomagot tudna kínálni, és kínálna, mint amit az orosz fél tett. Az orosz fél 80 %-os finanszírozást, kedvező kamatozású hitelt, technológiát, üzemanyagot és a kiégett üzemanyag kezelési szolgáltatást nyújtja. Mindez olyan kedvező konstrukció, ami alapján a Kormányzat úgy döntött, hogy a tényleges megvalósítási szerződéseket az orosz féllel érdemes kidolgozni. Megemlíti, hogy a megvalósítási szerződés, fővállalkozói szerződés, amit az orosz féllel kötött a magyar állam, az egy ún. útrakész erőműre vonatkozó fixáras, fix határidős szerződés, amelynek értelmében a vállalkozók, akik bekapcsolódnak ebbe a programba, azok az orosz fél oldalán tudnak bekapcsolódni. Minden, a kivitelezéssel kapcsolatos fejlesztés felelőssége az orosz fél oldalán van, ők választják ki az alvállalkozókat és vonják be a programba. Valójában a vállalkozásfejlesztési program is az orosz fél oldalán való becsatlakozást segíti elő. Az adatok, illetve a szerződések nyilvánosságával kapcsolatban még egyszer kiemeli, hogy az államközi szerződés, a finanszírozási államközi szerződés törvény formájában ki lett hirdetve, teljességgel nyilvános, bárki számára hozzáférhető. Itt vannak a törvényi referenciák, bárki azt a jogtárban megtalálhatja és ezen kívül minden olyan adat, információ, ami releváns és amely más projektekben nyilvánosságra került, a magyar projektben is nyilvánosságra került, vagy nyilvánosságra fog kerülni. Az EPC-szerződés, fővállalkozói szerződés sehol a Világon nem nyilvános, így Magyarországon sem. Megemlíti, hogy a környezeti adatok nyilvánosak, a teljes környezetvédelmi hatástanulmány, államközi szerződés, rengeteg kapcsolódó hatástanulmány, vizsgálati adat nyilvános és mindig a projekt előrehaladása mentén, amikor lehetséges, nyilvánosságra fogják hozni az adatokat. Azt is megemlíti, hogy pl. Európai Uniós bejelentésekkel kapcsolatos adatokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés védendőnek nyilvánít, tehát mindaddig, amíg valamelyik tagállam az Európai Unióval az adott kérdésben tárgyalásban van, addig ezek az adatok, információk, levelezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében nem nyilvánosak és később, amikor a Kormány, illetve a bizottság úgy gondolja, hogy ezek már nyilvánosságra hozhatóak, akkor nyilvánosságra kerülnek. Kollár László: A JOBBIK választási programjában deklarálta, hogy zöld alapokon áll a környezetvédelem, a legfontosabb prioritás, mindezzel együtt az atomenergiát nem lehet nélkülözni, ezért támogatják a beruházást. Két kérdést szeretne feltenni, az egyik a zöld energia terén teendő lépésekre vonatkozik, mit szeretne a Kormányzat azért tenni, hogy 16 % legyen a zöldenergia aránya. A másik kérdés a függőleges tengelyű szélerőművekre vonatkozik. Lát-e arra lehetőséget, hogy a magyar Kormányzat felkarolja ezt az ötletet, van-e erről valamilyen információja. Kiskunfélegyházán a helyi gépipari üzem részt vett az első paksi beruházás megvalósításában. Az akkori szakértő gárda, ha megöregedve is, de még dolgozik. Lesz-e kormányzati segítség arra, hogy az ott meglévő szaktudást összehangolva a jelenlegi technológiával, részt vehessenek az erőmű bővítési munkáiban. Nagy Lajos: A mesterségesen magasan tartott energiaárak nem számítanak tiltott állami hozzájárulásnak, illetve az Európai Unió hogyan vélekedik minderről, hiszen Magyarországon a villamos energia termeléséhez felhasználható gáz és nyersolaj ára a világpiaci árnál jó 30 %-kal magasabb és hiába van a rezsicsökkentési program, a gáz lénye- Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 9 - gesen többe kerül, mint amennyiért megvásárolja az ország. A megvalósítást befolyásolja-e, illetve késlelteti-e az, hogy a leszereléshez biztosított anyagi forrásokat az állam előtervezetten felhasználja és az már nem áll rendelkezésre. A kiégett fűtőelemeket kezelésre kiszállítják Oroszországba, majd onnan végleges tárolásra Magyarországra visszaszállítják. Kérdezi, minden közbeeső állam engedélyével rendelkezik-e Magyarország? Ha jól értette az elhangzottakat, a magyar vállalkozások bekapcsolódása a projektbe, és az is, hogy miben vehetnek részt, teljes mértékben az orosz féltől függ? Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos: Az energiapolitika elemeinek a megvalósítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik és nem a kormánybiztosság feladata. A megújuló energiahordozóknál nem csak a rendelkezésre álló technológiát, hanem az adott energiahordozónak a rendelkezésre állását is nézni kell. Egyértelmű, hogy a függőleges tengelyű szélerőműveknek az az előnyük, hogy nem kell őket irányba állítani, így az üzembiztonságuk magasabb, ugyanakkor látni kell, hogy a Világon ma elterjedt technológia a vízszintes tengelyű szélerőmű, aminek egyik oka, hogy a függőleges tengelyű szélkerekekhez nagyobb szélsebességre van szükség, akkor indulnak el. Magyarországon a szélenergia potenciál elsősorban a Kisalföldön nagyobb a szokásosnál, nem véletlen ott valósultak meg ezek a programok. Hogy a továbbiakban hogyan és mikor tudnak újabb szélerőművek épülni Magyarországon, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tud válaszolni. A kiskunfélegyházi gépgyárral, illetve a gyárakkal kapcsolatban azt tudja mondani, hogy az orosz félnek nyilván érdeke, hogy amennyi tevékenységet csak lehet, lokalizáljon, mert ahhoz nem tartozik szállítási tevékenység, olcsóbb lehet, mint a különböző távolabbról megrendelt munka. A komoly ipari szereplők a lehetőségeket már felmérték. Úgy tudja, hogy a kiskunfélegyházi gyár is szerepel a tervekben. Természetesen arra bíztatják az orosz felet, hogy minél több magyarországi telephelyet, illetve vállalkozást vonjon be a munkába már csak azért is, mert az államközi szerződés azt írja, hogy a felek együttműködnek annak érdekében, hogy 40 %-os lokalizációt lehessen elérni, hogy a program 40 %-a Magyarországon lévő cégek segítségével valósuljon meg. Természetes, hogy nagy berendezéseket ezek a vállalkozások nem tudnak legyártani, mert a nagyon nagy berendezések, mint a reaktortartály és egyéb nagy komponensek az erőmű technológiájában. Ezek olyan méretűek, hogy csak néhány olyan hely van a Világon, ahol ezeket mozgatni, megmunkálni lehet, de számos olyan berendezés van, amit adott esetben Magyarországon is le tudnak gyártani. Reméli, hogy a kiskunfélegyházi gyár hozzá tud férni ehhez a programhoz. A gázárak nem tartoznak a feladatai közé, azt nem kívánja kommentálni. A kiégett üzemanyagnak az Oroszországba való visszaszállításával kapcsolatban azt kell tudni, hogy az útvonal Ukrajnán keresztül vezet. A kiégett üzemanyag szállítása mindig egyedi engedélyköteles és engedélyeztetni kell nem csak Magyarországon és nem csak Oroszországban, hanem abban az országban is, amelyen keresztül a szállítás történik. Hosszú évekre visszamenő tapasztalat van az Ukrajnán keresztüli szállítással, mely jelenleg is élő. Azt gondolja, hogy a megszokott útvonalon lehetséges lesz szállítani, ha azonban ez az útvonal ellehetetlenülne, akkor kell másik alternatív útvonalat keresni, melyben szóba jöhet szlovák szállítási út. A lokalizációra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban még egyszer hangsúlyozza, hogy az orosz fél kell, hogy kiválassza az alvállalkozókat és a motivációja az, hogy az államközi szerződésben vállalta, hogy 40 %-os lokalizációs szintet fog elérni. A központi nukleáris alap egy működő rendszer része, amiben nagyon fontos a szennyező fizet elve, amely szerint azoknak kell viselni a jövőben a hulladékkezelési költsége- Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 10 - ket, akik ma ennek az energiahordozónak az előnyeit élvezik. Fontos, hogy az áram árában benne legyen az a költségtétel, ami a majdani kezelés költségeit fedezi, hiszen az ország áramfogyasztásának nagyobb részét a Paksi Atomerőmű állítja elő. A központi nukláris alap olyan pénzügyi alap, amelynek nemzetközileg szabályozott rendszere van, véleménye szerint ez szükséges, hogy megmaradjon, folyamatosan gyűljön benne a pénz, és jöjjön össze az a forrás, amivel a későbbiekben a leszerelési feladatokat is meg lehet oldani. Rideg László, elnök: Megköszöni a kormánybiztos értékes előadását és kéri, hogy döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 20 igen, 2 tartózkodó szavazattal döntött: 55/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek: Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző 2. sorsz. napirend: Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról Rideg László, elnök: Köszönti Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárt, kéri, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Kis Miklós Zsolt, államtitkár szóbeli tájékoztatást ad, bemutatott diavetítése a jegyzőkönyv melléklete. Szűcs Imre: Végzettsége szerint erdőmérnök, ezért néhány erdészeti jellegű kérdést tesz fel. Magyarország területének kb. 20 %-a erdő, mindebből következik, hogy a vidék életében az erdőnek nagyon komoly befolyása van. Az erdő telepítésének milyen lesz a finanszírozása. Fontos ez a kérdés azért is, mert minden felelős erdőgazdálkodó több évre tervez előre. Ha nem ismert a finanszírozás, a szaporítóanyag termelők nem tudnak kellően felkészülni. A facsemetéknek több időre van szüksége ahhoz, hogy elültethetők legyenek. 3-5 év, mire a puszta földből kinő az erdő. Mostohagyerek az erdőgazdálkodás a különböző gépvásárlási támogatásoknál is. Az erdőgazdálkodókkal egyszerűen nem számolnak ezeknél a támogatásoknál, pedig speciális Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 11 - gépjárművekre van szükség a jó erdőgazdálkodáshoz. A harmadik terület pedig az a kérdés, hogy az erdők eddig kimaradtak a területalapú támogatásokból, ilyen célra nem kaptak egy fillért sem a gazdálkodók. Tudományos kutatások kimutatták, hogy az erdőnek mindössze 3 %-os a megtérülése. Ezért tűnik úgy, hogy hátrányos az erdőtulajdonosok megkülönböztetése a támogatások területén az egyéb mezőgazdasági tulajdonosoktól. A negyedik kérdéskör a rezsicsökkentéssel függ össze. Miért kell, hogy azok a szegény sorsú emberek, akiknek nincs gázfűtésre pénze, azok a tűzifát 27 %-os magas ÁFA-tartalommal vásárolják. Kaphatnak-e valamilyen segítséget. Az erdőnek hármas funkciója van, természetvédelmi, közjóléti és gazdasági. A magán-erdőtulajdonosok nem részesülnek semmiféle jövedelemben annak ellenére, hogy ellátnak természetvédelmi és közjóléti funkciókat is és az erdőgazdasági megtérülése az előbb említettek szerint mindössze 3 %. Az erdővel kapcsolatos kérdések ezek voltak. Két másik kérdése is van, az egyik, hogy solti képviselőként érdekli, hogy a város benyújtott tanyagondnoki pályázatát miért utasították el. Az utolsó kérdéskör az, kérdezi államtitkár úr véleményét arról, hogy ismert az a tény, hogy egy erőmű a tűzifát olcsóbban vásárolhatja meg, mint amennyiért a lakosság azt megveszi. Kis Miklós Zsolt: Csupa jó hírrel tud szolgálni Szűcs Imre képviselőnek. Az erdőtelepítéssel kezdi, amely az egész vidékfejlesztési programmal együtt, egy nagyon hosszú társadalmi egyeztetésen ment keresztül, amelyben nagyon komoly szerepet vállalt a Magánerdőgazdálkodók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület, tehát az erdészeti szakmát felölelő két legnagyobb társadalmi szervezet nagyon komoly munkát végzett ebben a programban és éppen nem csak a program kidolgozásában, hanem a program után jönnek a pályázatok, a pályázati felhívások előkészítésében is. Az államtitkárságon létrehoztak egy pályázat-előkészítő munkacsoportot, amelybe a szakmai szervezeteket is bevonták. Az említett két szervezet előtt is ismert, hogy 2016 tavaszán meg fog jelenni az erdőtelepítéses pályázat, ezt egyébként már a szaporítóanyaggal foglalkozó vállalkozások is tudják. Összességében egyébként az erdészetre a 2007-2013. közötti időszakhoz képest több forrás jut. Akkor összességében 96 milliárd, most pedig mintegy 107 milliárd Ft a forrás, ráadásul a szaktanácsadási rendszerbe is bevonják az erdőgazdálkodókat. Telepítésre 33 milliárd Ftos pályázati felhívás fog megjelenni 2016 tavaszán. Említette, hogy az erdőre nem jár területalapú támogatás, szeretné tájékoztatni képviselőt, hogy jár támogatás 2015-től a 2008. után telepített erdőkre vonatkozik. A támogatás a jövőben is jár majd azokra az erdőkre, amelyeket a következő években fognak telepíteni. Jó hír szintén, hogy eddig nem volt lehetőség erdészeti gépekre pályázni, most lesz egy erdészeti pályázat is, amelyben az erdőgazdálkodókat segítő gépvásárlásra is lesz lehetőség és minden olyan speciális gépet meg lehet majd vásárolni nyilván a források erejéig, amelyekre az erdészetekben szükség van. A rezsicsökkentés, tűzifa ÁFA-ja hogyan és miként nehezíti a lakosságot. A helyi önkormányzatok számára lehetőség, hogy részt vehetnek egy szociális tűzifa programban is. Nyilván a források korlátozottak, de ez jó lehetőség azok számára is, akik a tűzifához nehezen jutnak hozzá. Van, aki szociális tűzifa programban vesz részt, van aki más módszert követ. Példaként említi saját települését, ahol úgy döntött az önkormányzat, hogy nem vesz részt a szociális tűzifa programban, mert van a településen elég magánkézben lévő erdő, amit kivágtak és a megmaradt tuskót a lakosság ingyen elvihette. Az erdőgazdálkodásnál azt lehet látni, hogy a jövedelemtermelő képesség attól függ, hogy milyen erdőről van szó, hiszen más mondjuk egy tölgyerdőnek, és más egy gyors vá- Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 12 - gás-érettségű erdőnek a gazdasági megtérülése. Vannak olyan támogatási lehetőségek, amelyekkel az erdészetek, az erdőgazdálkodók élni tudnak. Pl. azok a területek, amelyek jóval erősebb természetvédelmi funkciót töltenek be, pl. egy NATURA 2000-es erdőterület, ott erre a területre minden egyes hektárja után plusz támogatás jár, tehát ebben a programban gyepre és erdőre lehet plusz támogatást igényelni. ez a program is folytatódik, hiszen pontosan a természetvédelmet segítik ezzel. Ezen túlmenően közjóléti és gazdasági funkciókat is pályázati felhívás során lesz majd lehetőség támogatást igényelni. A tanyagondnoki pályázatról: látható, hogy a forrásokra több mint 2-szeres igény érkezett. Azt gondolja, hogy mindenki, aki ezen a pályázaton nem tudott sikeresen részt venni, bánhatja. Sok esetben az elutasítás oka adminisztrációs hiba volt, számos esetben a források fogytak el. A solti pályázat részleteit nem ismeri, de jó hír, hogy 2016-ban is lesz még egy ilyen pályázat és elsősorban pontosan az önkormányzatok, a falugondnok és tanyagondnok szolgáltatások számára. Nem lesznek ebből kizárva a civilszervezetek sem, tehát a polgárőrség biztosan tud majd pályázni. Az állami erdőgazdaságokat illetően, ha jól értette az az állítás, hogy az erőműben olcsóbban értékesít az állami erdőgazdaság, mint azt a lakosság számára biztosítaná. Őszintén, nem ismeri az állami erdészeteknek a faértékesítési módszereit, hiszen az nem az államtitkársághoz tartozik. Úgy gondolja, nem véletlenül volt egy kormányzati ellenőrzési hivatali felülvizsgálat, nem véletlenül ellenőrzik ezeknek a gazdasági társaságoknak a működését. Mivel állami vagyonról van szó és ezek az állami erdészetek is részei a vagyonnak, fontos, hogy az értékesítési folyamatok is átláthatóak és egyöntetűek legyenek. Az értékesítéseket nem tudja hogyan és mint zajlanak, de meglepődne, ha ugyanazt a minőséget értékesítené az állami erdészet az erőműnek és a lakosságnak. Az árak attól függnek, hogy milyen minőségű, osztályozású, besorolású a fa, hiszen a rönkfától az aprítékon át elég sokfajta lehet. Az erőműnek egy másodminőségű, egy alacsonyabb minőségű tűzifát kell biztosítani, mint a lakosság számára. Szűcs Imre: Úgy látja nincs változás, ígéret van, de szeretné a tényeket látni. Kis Miklós Zsolt: Az erdőgazdálkodók számára készült pályázati felhívásokat ha igényli, átküldi a képviselőnek olyan bontásban, hogy milyen forrásokat, melyik hónapban hirdet meg az államtitkárság. Szűcs Imre: Köszöni a felajánlást, hogy az erdőgazdálkodóknak kiírt pályázatokat közvetlenül megkaphatja. Kíváncsi volna arra, hogy a tuskóértékesítés a gyakorlatban hogyan történt. A szociális tűzifa esetében érthetetlennek gondolja azt, hogy novemberben meg decemberben adják a fát a rászorulóknak, akkor, amikor semmi értelme nincs, hiszen a fa vizes. A vizes fával nem lehet fűteni, csak a következő évben. Tavasszal, amikor hegyekben áll a tűzifa, akkor nincs szociális tűzifa akció. Kis Miklós Zsolt: A tuskóértékesítés kapcsán elmondja, nagyon egyszerű volt a technika, aki igényelte, kiment az erdőterületre, saját maga összeszedte és hazavitte. Mindez természetesen ingyen volt, csak dolgozni kellett érte. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 13 - Kiss Kálmán: Civilben ökológiai gazdálkodással és tanácsadással is foglalkozik. Kicsit ellentmondásos tájékoztatást kaptak az elmúlt hónapokban arról, hogy a most december 31-ig benyújtható AKG és ÖKO pályázatok vonatkozásában lesz-e második kör. Volt, aki azt mondta, hogy igen, volt aki azt, hogy nem. Mi a végső álláspont, mire számíthatnak a gazdálkodók. A másik, az ökológiai gazdálkodásban úgy gondolja, hogy az állattartás és a gyepgazdálkodás szorosan össze kell, hogy kapcsolódjon. Meglepetten olvasta azt, hogy amíg a legelőnél van egy állattartási minimum létszám, addig a kaszálónál nincs. Úgy gondolja, hogy a kaszálóról lekerülő gyep is az állattartásban kellene, hogy hasznosuljon, legalábbis normál esetben, tehát ezt a logikát nem érti, miért így alakult. A másik, a nagybirtok az ökológiai gazdálkodásban is nagybirtok, ha 500 hektár feletti, ez a véleménye. Amíg az AKG-ban van degresszió egy bizonyos birtokméret felett, addig az ÖKO-ban nincs. Úgy gondolja, hogy az ÖKO oligarchákat sem feltétlenül kellene támogatni, annak ellenére, hogy ő maga is elkötelezett emellett a gazdálkodási mód mellett. Kis Miklós Zsolt: 2015-ben került meghirdetésre az agrár környezetgazdálkodási program és az ÖKO program. Összességében erre a két kérdésre együtt 240 milliárd Ft jutott, amiből 210 milliárdot most hirdettek meg és 2017 őszén újra meghirdetésre kerül ez a program. A korábbi időszakban sokszor igény volt rá, hogy legyen lehetőség egy második körre is. Ezt a logikát követve éppen ezért 2017-ben is meg fogják hirdetni ezt a pályázatot. Nyilván akkor jóval alacsonyabb lesz az összeg, hiszen a 240 milliárdból 210 milliárdot 2015-ben már meghirdettek. Akkor elsősorban azok fognak tudni majd pályázni, akik időközben mondjuk egy ültetvényt telepítettek, vagy időközben váltak vállalkozóvá, de lehetőségük meg lesz rá 30 milliárd Ft-os felhívásra, tehát biztos, hogy lesz második kör. A kaszálónál, hogy nincsen állattartás, igen ezen sokat vitáztak szakmailag is, azonban összességében azt kell mondani, hogy mindenképpen az az előnyös, hogy akár állattartással, akár anélkül, az ökológiai területek növekedjenek. Az 500 hektár felett miért nincs degresszió, a kérdés jogos. A tárca szerette volna, ugyanakkor az európai bizottsági jogszabályok alapján ezt az AKG programot és az ökológiai gazdálkodást is minden esetben igazítani kell az EMGA szabályokhoz is, amiben elég jelentős újítást vezetett be az európai bizottság, a zöldítést. Minden egyes feltételt ehhez a zöldítéshez kellett igazítani és tekintettel arra is, hogy a degresszivitást a területalapú támogatásoknál csak az alaptámogatásokra lehetett érvényesíteni, a zöldítésre nem. Az unió nem fogadta el, hogy az ország az ökoprogramokban degresszivitást vezessen be, csak az agrár-környezetgazdálkodási programnál. Rideg László, elnök: Németh László, Kunpeszér település polgármestere kért szót, az államtitkártól kíván kérdezni. Kérdezi a testület tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a polgármester szót kapjon. A közgyűlés 15 igen, 4 nem és 2 tartózkodó szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy Németh László, Kunpeszér település polgármestere a napirendhez hozzászóljon. (Szavazáskor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 20 igen, 2 tartózkodó szavazattal döntött. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 14 - Németh László, Kunpeszér polgármestere: Az agrár-környezetgazdálkodási programban feltételként előírt az, hogy trágyatárolóval kell rendelkezni. Mi az oka annak, hogy ilyen feltételeket írnak elő. Kis Miklós Zsolt: Az agrár-környezetgazdálkodási programban nem ismeri a konkrét feltételeket, de úgy gondolja, amennyiben van ilyen feltétel, annak oka van. Megnézi konkrétan a feltételeket. Úgy gondolja, hogy egyik ok az, hogy minden egyes európai uniós tagállamban meg van az említett feltétel, aki több állatot tart és úgy gazdálkodik, annak trágyatárolással kell rendelkeznie. Függetlenül attól, hogy az juh, kecske, szarvasmarha, vagy egyéb, meg van szabva, hogy milyen trágyatárolási feltételnek kell teljesülnie. Kötelezettsége minden állattartónak annak ellenére, hogy sokan nem is tudnak arról, hogy rendelkezniük kell trágyatárolóval, ezért indították el az 5,5 milliárdos trágyatároló kezelési programot, hogy aki még nem rendelkezik tárolóval, az pályázhasson rá és valósíthassa meg az egyébként szükséges feltételt. Nem kell elfelejteni azt, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program nem egy normatív módon járó támogatás, nem azt jelenti, hogy valaki ahogy eddig gazdálkodott, az alapján jár neki egy plusz, mondjuk például TOPA támogatás, ismert számukra az, hogy többletkötelezettségeket kell vállalni és azért jár plusz támogatás. Mindenki maga dönt arról, hogy egy ilyen programban részt vesz, vagy nem minden egyes gazda eldöntheti, hogy részt kíván-e venni egy ilyen programban, vállalja-e a kötelezettségeket, amiért ő többlettámogatást kap, vagy azt mondja, hogy nem vesz részt benne, ezeket a többletkötelezettségeket nem vállalja. Rideg László, elnök: Megköszöni államtitkár úr hasznos tájékoztatóját, kéri a testület tagjait, hogy döntsenek a napirendről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 21 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 21 igen szavazattal döntött: 56/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek: Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző 3. sorsz. napirend: Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről (A közgyűlés elnökének 6091/2015. iktatószámú és 1. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 15 - Kiss Kálmán Tibor: Korrektnek tartja a tájékoztatót, mégis szeretné egy kicsit szaván fogni elnök urat. Ugyanis tavasszal, illetve nyár elején is arról beszéltek, hogy a TOP-os, ITP-s pályázati kiírások szeptemberben várhatóak. Most december van, tehát jó negyedéves a csúszás. Mi volt a csúszás oka, mikor jelennek meg a pályázati kiírások Rideg László, elnök: Azt gondolta, hogy jóval hamarabb megjelennek a pályázatok. Az illetékes irányító hatóság részéről is erről szólt a tájékoztatás. A polgármesteri fórumot is a pályázatok megjelenéséhez igyekeztek igazítani, ezért szeptemberről októberre tette át a fórumot, de az utolsó ígéret szerint december hónapban lesz olyan kiírás, ami megjelenik. Ezzel kapcsolatban tájékoztatja a képviselőket, hogy a következő héten, 17-én 10 órakor a Megyeházán várják az összes polgármestert, a közgyűlés tagjait, a leendő közreműködői szervezettel közös tájékoztatóra, ahol arról lesz szó hogy mik a tervek, hogyan állnak a pályázatok. A felkészülést szolgálta az is, hogy a leendő közreműködő szervezettel közös megbeszélést tartottak, melynek az volt a célja, hogy a résztvevők bemutatkozzanak egymásnak, számbavegyék mik a feladatok a TOP-os felkészüléssel. Úgy gondolja, hogy fontos dolog lesz majd a pályázatok során a közös munka és a közös kapcsolat. Kéri, hogy döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 57/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 4. sorsz. napirend: Előterjesztés megyei turisztikai és marketing kft. alapítására (A közgyűlés elnökének 6101/2015. iktatószámú és 2. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Nagy Lajos: A közgyűlés napirendjén szerepel a 2015. és 2016-os évek költségvetése. A költségvetés tárgyalását megelőzően szerepel egy olyan napirendi pont, ami már 2015-re, de 2016-ra is költségeket okoz. A megyei önkormányzat rendelkezik egy olyan kftvel, amelynek feladatai közé tartozik olyan programok megvalósítása, amelybe a megyei turisztikai és marketing feladatkör is beletartozik. A jelenleg működő kft-nek is még plusz pénzt, plusz időt kell jóváhagyni, hogy egyáltalán működni tudjon. Véleménye szerint nincs értelme létrehozni egy olyan új kft-t, aminek igazán láthatóan egyetlen fontos célja lesz, további 6 millió Ft-ot tesz egyéb célra elérhetetlenné. Azt gondolja, hogy erre semmi szükség és a DK nevében nem támogatja az új kft. létrehozását. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 16 - Rideg László, elnök: A megyei turisztikai marketing kft. azzal a céllal alakul meg, hogy a megye turisztikai programjait összefogja a következő években. Nincs olyan célja, melyeket képviselő úr elmondott. Nincs, illetve alig működően van turisztikai szervezet a megyében, nincs összefogás ebben az ügyben. A másik indok, ami a kft. létrehozása mellett szól, az az, hogy csak a turisztikai programok összefogását végzi majd, hanem feladata lesz egyfajta megyemarketing megvalósítása, nemzetközi pályázatokban is. Tehát ez az új kft. egy viszonylag letisztított profilú gazdasági társaság lesz, ami a pénzügyi támogatását illeti, természetesen önfenntartó lesz. Ez azt jelenti, hogy mentesíti az önkormányzat költségvetését valamilyen tekintetben. Ami az önkormányzat idei költségvetését illeti, gyakorlatilag jobb a kondíciója, mint a tavalyi évben volt. Úgy gondolja, hogy a jövőt megalapozó kérdés a kft. létrehozása, az, amiről most dönteni kell. Kéri, hogy döntsenek a megyei turisztikai és marketing kft. alapításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal döntött: 58/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés akként határoz, hogy Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. néven kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit korlátolt felelősségű kft-t alapít. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kft. székhelyeként a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában álló 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. szám alatt található ingatlan kerüljön bejegyzésre a cégnyilvántartásba. 2. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapító okiratát a határozat mellékletét képező tartalommal elfogadja. 3. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. első ügyvezetőjének Csáki Bélát (született Kiskunfélegyháza, 1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve: Vörösmarty Eszter) választja határozatlan időtartamra. Az ügyvezető feladatát megbízási jogviszony keretében látja el havi bruttó 150.000,- Ft díjazás ellenében. 4. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjainak - Gáspár Ferencet (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszállás, Bartók B. u. 15.), - Brassó Imre Albertet (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcím: 6136 Harkakötöny, Templom u. 9.), Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 17 - - Suhajda Krisztiánt (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 5.) választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelő bizottsági tagok feladatukat díjazás nélkül, ingyenesen végzik. 5. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához szükséges 3.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulást a 2015. évi költségvetésében biztosítja. 6. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a 2016. évi költségvetése terhére a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. részére 3.000.000,- Ft öszszegű tagi kölcsönt biztosít, amelyet a társaságnak 2016. december 15-ig kell visszafizetnie. 7. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához és működés megkezdéséhez szükséges okiratok és dokumentumok, valamint a tagi kölcsönről szóló szerződés aláírására. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 20. Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője és felügyelő bizottsági tagjai A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 5. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosítására (A közgyűlés elnökének 5470-2/2015. iktatószámú és 3. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László, elnök: A bizottságok támogató véleményét a kiosztós dossziéban találják. Gáspár Ferenc: Tájékoztatja a testület tagjait, hogy a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság december 11-én tartott ülésén úgy döntött, hogy támogatja a 2015. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést. Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a költségvetés módosításáról. (A rendelet alkotásakor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) Szavazás után megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal a 7/2015. számú rendeletével döntött az önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosításáról, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 18 - Rideg László elnök: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy határozat-tervezet, mely a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-nek nyújtott kölcsön visszafizetési határidejének módosításáról szól, kéri döntsenek erről is. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal döntött: 59/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-nek nyújtott kölcsön visszafizetési határidejének módosítása A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosításáról szóló előterjesztést, és annak végrehajtására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel 2015. július 1-jén kötött tagi kölcsönszerződés alapján folyósított 30.000 eft kölcsön visszafizetésének határideje a kölcsönszerződésben foglalt 2015. december 15-ről 2016. június 30-ra módosuljon. A tagi kölcsönszerződés módosításának aláírására felhatalmazza a Közgyűlés elnökét. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő. azonnal Határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, pénzügyi irodavezető, BKM. Területfejlesztési Kft ügyvezetője 6. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadására (A közgyűlés elnökének 6066/2015. iktatószámú és 4. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László, elnök: A bizottságok támogató véleményét a kiosztós dossziéban találják. Gáspár Ferenc: Tájékoztatja a testület tagjait, hogy a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság december 11-én tartott ülésén úgy döntött, hogy támogatja a 2016. évi költségvetésről szóló előterjesztést. Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a 2016. évi költségvetésről. (A rendelet alkotásakor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 19 - Szavazás után megállapítja, hogy a közgyűlés 14 igen, 1 nem, 5 tartózkodó szavazattal a 8/2015. számú rendeletével döntött az önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének elfogadásáról, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Rideg László elnök: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy határozat-tervezet, mely a következő 3 évre vonatkozó saját bevételek és az adóssággal kapcsolatos fizetési kötelezettségekről szól, kéri döntsenek erről is. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 14 igen, 1 nem, 5 tartózkodó szavazattal döntött: 60/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetése A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének megalkotására vonatkozó előterjesztést és ahhoz kapcsolódóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29. (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján a határozat 1. számú táblázatában foglaltak szerint határozza meg a következő három évre vonatkozó saját bevételeinek, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a költségvetési rendelet 8. számú mellékletében elfogadott likviditási tervet a havonta történő felülvizsgálat eredményétől függően, szükség szerint módosítsa, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. Felelős: Közgyűlés elnöke Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző 7. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítására (A közgyűlés elnökének 6103/2015. iktatószámú és 5. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek a megyei területfejlesztési nonprofit kft. alapító okiratának módosításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 tartózkodó szavazattal döntött: Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 20-61/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapítói okiratának módosítása A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést és azt elfogadva a következő alapítói határozatot hozta. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az alábbiak szerint módosítja a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratát, a határozat-tervezet mellékletében foglaltak szerint elfogadja az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, egyúttal felhatalmazza elnökét annak aláírására és megbízza dr. Csóti Mária ügyvédet, hogy a módosított alapító okiratot a Kecskeméti Törvényszékhez mint Cégbírósághoz a változás bejelentése végett benyújtsa: ALAPÍTÓ OKIRAT 7. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapító tagja a 2012. december 10. napján kelt egységes szerkezetű alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja. 1. Az alapító okirat 2. pontja az alábbiak szerint változik: A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító) Név: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Nyilvántartási szám: 724 308 (Magyar Államkincstár) Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Pirisi Julianna Lakcím: 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33. Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke 2. Az alapító okirat 11.5. pontjának ötödik és hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 21-3. Az alapító okirat 12.1. pontjának második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Társaság ügyvezetője: Dr. Kecskés László (a.n.: Molnár Erzsébet) 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól. 4. Az alapító okirat 17.3. pontja 16.3. pontra változik és az alábbiak szerint módosul: Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Az alapító hatályon kívül helyezi az alapító okirat 12.4. pontját, a 14.2. pont második bekezdésétől ezen pont végéig terjedő szövegezést, valamint a 15. pontot - a 15.1. és 15.2. pontra (amely tévesen 16.2. számozással szerepel) is kiterjedően - egyebekben az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal állnak fenn. (3/2015. sz. alapítói határozat) Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15. A határozatról értesülnek: - megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző - dr. Kecskés László, a kft. ügyvezetője - dr. Csóti Mária, ügyvéd A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 8. sorsz. napirend: Előterjesztés az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésre (A közgyűlés elnökének 6100/2015. iktatószámú és 6. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Nagy Lajos: Az Ügyrendi Bizottságban tárgyaltak erről és elhangzott egyik képviselőtársától, ha kilépnek a szervezetből, vajon mi az, amit egyáltalán csinál a megye. Azt gondolja, ha valóban szélesíteni kívánja a megye a nemzetközi kapcsolatait, vagy meg akarja tartani legalább a jelenlegi szinten, akkor nem dönthet a kilépés mellett. Ha a kilépésnek az az apropója, hogy túl drága, ha megnézik a költségeket, lényegesen kisebb, mint az előbb megszavazott szükségtelen kft-nek a létrehozása. Semmi nem indokolja, hogy egy ilyen önreklám lehetőségétől, egy marketing lehetőségtől fosztja meg magát a megye, mely egy nemzetközi kitekintést, nemzetközi megismerhetőséget jelenthetne. Nem támogatja a kilépést. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 22 - Rausch Sándor: Visszakérdezne. 9 éve alelnöke a közgyűlésnek, 13 éve a tagja. Semmit nem tud ez alatt az idő alatt elmondani, ami előnyt jelentett volna a tagságból. Részt vett régiós összejöveteleken, semmilyen hasznos információ, előny nem származott az ott elhangzottakból. Rideg László elnök: Az Európai Régiók Gyűlése évente egy ülést tart, az ország 19 megyéjéből csupán Csongrád megye tagja, a többi megye nem. Kéri, hogy döntsenek az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal döntött: 62/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2016. évtől kilép az Európai Régiók Gyűléséből, és felhatalmazza elnökét, hogy a döntésről az Európai Régiók Gyűlését tájékoztassa. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 31. Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Európai Régiók Gyűlése Rideg László elnök: A tanácskozás elhúzódott, ezért 10 perc szünetet rendel el, kéri, hogy annak lejártakor valamennyi képviselő fáradjon vissza az ülésterembe és folytassák a még hátralévő napirendi pontok megvitatását. SZÜNET Rideg László elnök: Megállapítja, hogy a szünetet követően a közgyűlés határozatképes, 19 képviselő tartózkodik az ülésteremben ezért folytatják a napirendi pontok megvitatását. 9. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására (A közgyűlés elnökének 5128-3/2015. iktatószámú és 7. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek a belső ellenőrzési terv elfogadásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 23 - A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 63/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Terve A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Tervét és azt az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: dr. Szigeti László főjegyző Határidő: értelemszerűen Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző, aljegyző, belső ellenőr, és a hivatal érintett munkatársai A határozat mellékletei a jegyzőkönyv mellékletei között találhatók. 10. sorsz. napirend: Előterjesztés a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről (A közgyűlés elnökének 6099/2015. iktatószámú és 8. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az előterjesztésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal döntött: 64/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről szóló előterjesztést, és a következő döntést hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a határozat melléklete szerint elfogadja a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok stratégiáját. Felelős: Határidő: Rideg László elnök azonnal Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző, megyei önkormányzat hivatala A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 24-11. sorsz. napirend: Beszámoló a települési önkormányzatokkal való együttműködésről, a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről (A közgyűlés elnökének 6092/2015. iktatószámú és 9. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az előterjesztésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 65/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Települési önkormányzatokkal való együttműködés a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehetőségekről szóló beszámolót, és a következő döntést hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehetőségekről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Rideg László elnök Határidő: - Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző, megyei önkormányzat hivatala 12. sorsz. napirend: Előterjesztés Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására (A közgyűlés elnökének 5847/2015. iktatószámú és 10. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az irodahelyiségek ingyenes használatba adásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 18 igen, 1 tartózkodó szavazattal döntött: 66/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adása A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására vonatkozó előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 25 - A Közgyűlés hozzájárul a 3340/2 hrsz. alatt felvett, természetben Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. szám alatti ingatlan toldaléképületében található, félemelet 001-008. számú, mindösszesen 197 m2 alapterületű irodahelyiségeknek a 2015. október 1.- december 31.-ig terjedő időszakra a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft részére történő ingyenes használatba adásához és ezzel együtt 1.477,5 eft közvetett támogatás nyújtásához. Az ingyenes használatra vonatkozó szerződés aláírására felhatalmazza a megyei főjegyzőt. Felelős: Határidő: Főjegyző 2015. december 15.-ig A határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Pénzügyi irodavezető 13. sorsz. napirend: Előterjesztés a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről (A közgyűlés elnökének 6104/2015. iktatószámú és 11. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az előterjesztésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 67/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t A Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Középmagyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló előterjesztést és a NUTS besorolásra vonatkozó jogszabályi kritériumoknak is megfelelő alternatívák közül azt támogatja, hogy: Budapest és Pest megye a jelenlegi közigazgatási határok mentén kettéválik és két önálló régiót alkot. Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15. A határozatról értesülnek: - Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettese Államtitkárságát, Farkasné dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár asszony; - megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 26-14. sorsz. napirend: Előterjesztés Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozásáról Kiskunmajsa város gyógyhellyé minősítése alkalmából (A közgyűlés elnökének 6093/2015. iktatószámú és 12. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az előterjesztésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 68/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elismerését fejezi ki Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Bács-Kiskun megye turizmusának fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, és abból az alkalomból, hogy Kiskunmajsát - Bács- Kiskun megyében elsőként - gyógyhellyé nyilvánították, elismerő oklevelet adományoz Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére. 2. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy az elismerő oklevelet Kiskunmajsa Város polgármesterének átadja. Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Rideg László elnök átadja az elismerő oklevelet Ábrahám-Fúrús Andrásnak, Kiskunmajsa város polgármesterének. Ábrahám-Fúrús András, Kiskunmajsa polgármestere: Megköszöni az elismerő oklevelet, büszke arra, hogy a megyében elsőként érte el Kiskunmajsa város, hogy az ott talált vizet gyógyvízzé minősítsék. Bízik abbank, hogy a jövőben ez a minősítés segíti a város és egyben a megye fejlődését is. 15. sorsz. napirend: Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 27 - Rideg László elnök: Köszönti Domján Gergelyt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnökét, kéri, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Domján Gergely, kamarai elnök szóbeli tájékoztatást ad, bemutatott diavetítése a jegyzőkönyv melléklete. Kollár László: A képzéssel kapcsolatosan a tájékoztatóból az a kép rajzolódik ki, hogy hiányosságok vannak ezen a területen. Kiskunfélegyházán van a megye egyik legnagyobb agrár-középiskolája, mely személy szerint az ő szívügye is. Az intézmény egy része elég korszerű, hiszen a 90-es években épült, de a kollégium, a tangazdaság, illetve a tanvágó korszerűsítésre szorul. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságba tudjanak csábítani fiatalokat, korszerű, a mai technikai színvonalnak megfelelő környezetet kellene biztosítani, hiszen csak az lehet vonzó a fiataloknak. Tud-e az agrárkamara segítséget nyújtani, vagy mondjuk a vidékfejlesztésnél megnyíló lehetőségekben patronálni az intézményt, hogy minél több uniós forráshoz jusson. Domján Gergely, kamarai elnök: Járja a megye különböző intézményeit, vizsgáztat, így megismeri a megyében lévő oktató intézményeket, látja a problémákat. Sajnos azt tapasztalja, hogy a növénytermesztéssel kapcsolatos gépek 20-30 éves technikát mutatnak be, ezért szükséges a duális képzés, amit ők is szolgalmaznak. A gépesítésre, az iskolák rendbetételére, korszerűsítésre szükség van, meg kell oldani ezt a feladatot, a kamara próbál ebbe az irányba lobbizni, de úgy gondolja, hogy gépeket nem tudnak venni, például egy 50 milliós kombájnt egy 20 fős iskolába, amin a gyerekek tanulhatnának. Az biztosan járhatatlan út, de a duális képzés kapcsán a környező gazdaságokban biztosan vannak olyan gépek, amelyeken tanulva elsajátíthatnák a diákok a legújabb technikát. A kamara ezért a duális képzést és azt a folyamatot támogatja, hogy a technikát és a tanulókat kell összehozni. Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 17 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 17 igen szavazattal döntött: 69/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek: Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző 16. sorsz. napirend: KÖZMEGHALLGATÁS Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 28 - Rideg László, elnök: A Szervezeti és Működési Szabályzat 44. -a értelmében a megyei közgyűlés évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a megye lakossága és a megyében érdekelt szervezetek képviselői a közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a megye lakosságát tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról szóló hirdetmény a Petőfi Népe napilap 2015. december 7-i (hétfői) számában jelent meg. Mivel nincs közügyet érintő kérdés, javaslat, utolsó napirendünk, az Egyebek következnek: Rideg László, elnök: A napirendek végére érve, mindenkinek megköszöni a munkát, a testület ülését bezárja. Felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy a Megyeháza előtti téren a karácsonyi ünnepkör hagyományait felelevenítő programok zajlanak, az Önkormányzat, a Hírös Garabó Nonprofit Közhasznú kft. és a Duna-Tisza-Közi Népművészeti Egyesület szervezésében. Valamennyi résztvevőnek áldott békés karácsonyt és boldog új esztendőt kíván. K. m. f. Rideg László s.k. elnök dr. Szigeti László s.k. főjegyző Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. április 30-án megtartott üléséről

A paksi kapacitás-fenntartási projekt jelenlegi helyzete Prof. Dr. Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Kecskemét, 2015. december 10.

Villamosenergia-fogyasztás Magyarországon 2014: Bruttó villamosenergia-fogyasztás: 42 589 GWh Belföldi termelés: 29 201 GWh Import: 13 388 GWh Növekedési ütem: 1,3%/év (később 1%/év) 2030-ig körülbelül 7300 MW új kapacitást kell építeni Ebből 3100-6500 MW nagyerőművi (pl atomerőmű), 1600 MW kiserőművi (pl megújulók) Energiatermelés forrásoldali megoszlása (2014) 2015.12.11. Forrás: ENTSO-E Prof. Dr. Attila ASZÓDI 2

Nemzeti Energiastratégia - 2030 Atom-zöld-szén forgatókönyv az atomenergia hosszútávú fenntartása az energiamixben Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030 2015.12.11. Prof. Dr. Attila ASZÓDI 3

Új blokkok Pakson Paksi Atomerőmű: a bővítés kérdése a 80-as évek óta napirenden van 2008: Új energiapolitika, megemlíti az új blokkokat is 2009. március 30: A Parlament elvi jóváhagyása, Teller-projekt elindítása 2012: Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő ZRt. megalapítása 2014. január 14: Magyar-orosz államközi egyezmény Két új, 1200MW-os blokk a paksi telephelyen Az építési költségek 80%-át orosz hitel fedezi Az egyezmény egy fontos pontja: 40% lokalizációs szint elérését tűzi ki célként (hazai beszállítói részarány) Az üzemanyagot az üzemelés kezdeti időszakában az orosz fél szállítja Kiégett üzemanyag kezelése: átmeneti tárolás, vagy Oroszo.-ban történő feldolgozás, (feldolgozás esetén a visszamaradó hulladékot visszaszállítják Magyaro.-ra.) 2014. január 14. 2014. február 12. 2014. március 28. 2014. június 23. 2014. június 30. 2014. december 9. EU értesítés! Kormányközi Egyezmény (IGA) A nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről 2014. évi II. törvény a Kormányközi Egyezmény kihirdetése, és hatályba lépése EU értesítés! Kormányközi Egyezmény (Pénzügyi IGA) az atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról 2014. évi XXIV. törvény a pénzügyi IGA kihirdetéséről 1358/2014. (VI.30.) Korm. Határozat a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről EU értesítés! A megvalósítási megállapodások aláírása a JSC NIAEP társasággal: az EPC, az üzemeltetési és karbantartási és az üzemanyag-ellátási szerződések További EU értesítések! 2015.12.11. Prof. Dr. Attila ASZÓDI 4

Az engedélyezési folyamat EKD + KHT 2015.12.11. Prof. Dr. Attila ASZÓDI 5

Környezeti hatásvizsgálati eljárás Hazai szakasz 2014. december 19-én kezdődött a KHT benyújtásával (Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) A hatóság által előírt hiánypótlások teljesítése A nyilvánosság számára a Paks II. honlapja mellett a környezetvédelmi hatóság és az FM weblapján is elérhető az engedélyezési dokumentáció Környező települések önkormányzatai és az illetékes szakhatóságok hivatalos úton megkapják a KHT dokumentációját, Nyilvánosság tájékoztatása/részvétele: lakossági tájékoztató fórumsorozat, közmeghallgatás, társadalmi szervezetek ügyféli jogállása az eljárásban (Greenpeace, Energiaklub, Levegő Munkacsoport, Reflex Környezetvédő Egyesület, Védegylet) 2015.12.11. Prof. Dr. Attila ASZÓDI 6

Lakossági fórumsorozat III. 17.-V. 4. 40 Paks környéki településen 2881 fő... és Pakson: 326 fő Fő kérdések: Kalocsai oldal: beruházásban való részvétel feltétele egy új Duna-híd Paksnál Kórház, oktatási, pihenési, szórakozási lehetőségek rendelkezésre állnak Munkahelyteremtés, munkalehetőség Regionális fejlesztések, oktatás, szakmák Közmeghallgatás, Paks: 2015. május 7. Közmeghallgatás, Paks, ~600 résztvevő 2015.12.11. Prof. Dr. Attila ASZÓDI 7