JEGYZŐKÖNYV. 53/2012. (IX.28.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje

Átírás

1 2176-6/2012. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szeptember 28-i üléséről Az ülés helye: Megyeháza, Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Jelen vannak: Adonyi Enikő, Bányai Gábor, Domján Gergely, Gáspár Zsolt, Gyenes Attila, Jankovszki Zoltán, Jekő Attila, Nyitray András, Rideg László, Suhajda Krisztián, Szabó Sándor, Szedmák Tamás, Szűcs Imre, Temerini Ferenc, Dr. Vakulya István, Varga Nelli (16 fő) Igazoltan távol: Dr. Balogh László, Fercsák Róbert, Horváth Roland, Ikotity István, Dr. Molnár Gábor, Nagy Ferenc, Rausch Sándor, Szántó István, (8 fő) Bányai Gábor elnök: Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, az ülés résztvevőit. A közgyűlés ülését megnyitja. A jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes. Senki nem jelezte napirend előtti felszólalási szándékát. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a meghívóban jelzett napirendet. A Megyei Közgyűlés 16 igen szavazattal (8 fő nem szavazott) döntött: 53/2012. (IX.28.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje 1. Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 2. Tájékoztató a járási hivatalok kialakításáról Előadó: Dr. Kerényi János kormánymegbízott 3. Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat aktuális együttműködési lehetőségeiről Előadó: Gaál József a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 4. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyonáról a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet megalkotására Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségfejlesztési Tanács megalakítására, valamint a Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács megszüntetésére Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke

2 Előterjesztés a évi megyei kitüntető díjak odaítélésére (zárt ülés) Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 7. Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat évi költségvetésének első félévi teljesítéséről Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 8. Előterjesztés a gyermekvédelmi szakellátás költségeinek megtérítéséről. Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 9. Előterjesztés pályázat benyújtására Európai Vállalkozói Régió cím elnyerésére. Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 10. Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat egyes pályázatokban való részvételéről Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 11. Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos munkájáról Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 12. Egyebek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző 1. sorsz. napirend: Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről Bányai Gábor elnök: A tájékoztatót az ülés előtt megkapták a testület tagjai. A Megyei Közgyűlés 16 igen szavazattal (8 fő nem szavazott) döntött: 54/2012. (IX. 28.) Kgy H a t á r o z a t Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző 2. sorsz. napirend: Tájékoztató a járási hivatalok kialakításáról Bányai Gábor elnök: Köszönti Dr. Kerényi János kormánymegbízott urat. Kérdezi, hogy kívánja-e kiegészíteni a tájékoztatót.

3 - 3 - Dr. Kerényi János: A járások kialakításához külön pénzeszköz nem áll rendelkezésére a Kormányhivatalnak. A jelenlegi állás szerint egy helyen kell ingatlan felújítást végezni, mert ott a polgármesteri hivatalban nem lehet elhelyezni a majdani járási hivatalt. A törvény és a kormányrendelet ismert mindenki előtt, amelyek alapján október 31-ig kell megkötni az érintett önkormányzatokkal a megállapodásokat. A jegyzői hatáskörök 1/3, mely államigazgatási hatáskör kerül át a járásokhoz, a létszámadatok is várhatóan ilyen arányúak. A jogszabályok alapján lehetőség volt arra, hogy járási biztos kerüljön kinevezésre, Bács-Kiskun megyében más megoldást választottak. A Kormányhivatal igazgatója, dr. Havasy Sándor feladata a járási székhelyek kialakításával kapcsolatos egyeztetés az önkormányzatokkal a személyi és tárgyi feltételekről. Az előkészítő és egyeztető munkákat már július 1-től folytatják, melynek eredményeként minden egyes önkormányzatnak testületi határozatot kell majd hozni a megállapodás elfogadásáról. Abban az esetben természetesen, ha nincs kompromisszum nem sikerül megkötni a megállapodást az önkormányzattal, akkor a Kormányhivatal határozattal dönt, amely ellen bírósághoz lehet fordulni. Bízik abban, hogy a megyében sikerül megállapodni, ezzel elkerülhető a bírósági út. Az okmányirodák és gyámhivatalok automatikusan kerülnek át a járási hivatalokhoz, ezek képezik a két fő vonulatot, melyek kiegészülnek bizonyos jegyzői hatáskörökkel. Az okmányirodából és gyámhivatalból átkerülő dolgozók közül kerül ki a járási hivatal létszámának a zöme. A járási hivatalhoz kerülnek a Munkaügyi Hivatalok és egyes közlekedési feladatok is. Az átkerülő köztisztviselők létszáma Bács-Kiskun megyében 539 fő. Van, ahol a polgármesteri hivatal épületével azonos helyen működik majd a járási hivatal és lesznek olyan települések, ahol más épületbe kerül elhelyezésre az új hivatal. Az önkormányzati hivatalnál megszűnő feladattal együtt átkerül a járási hivatalokhoz az eddig használt tárgyi eszközök zöme is. Az irodákat az átvett dolgozókkal együtt veszi át a Kormányhivatal, a jövőben a működtetés a közös épületek esetében közös lesz, a költségek megosztásra kerülnek a használat arányában. Véleménye szerint a járási hivatalok kialakításával kapcsolatos egyeztetések október 15-ig lezárulnak, az önkormányzati testületek elé lehet vinni az ezzel kapcsolatos szerződés-tervezeteket. Az oktatás január 1-jével történő átszervezése még komoly egyeztetéseket, szervezési munkákat kíván. A korábbi megyei intézmények sorsáról a következő tájékoztatást adja. Az oktatási intézmények az EMI Oktatási Államtitkárságához kerülnek, a megyében működnek majd tankerületek járási szinten is. A MIK-ből az oktatással foglalkozó kormánytisztviselők dolgoznak majd a tankerületekben. A szociális és gyermekvédelmi intézmények a Szociális Államtitkársághoz kerülnek. Budapesten működik majd ezen a területen főigazgatóság és lesznek megyei szervezetei is, a járásokban nem lesznek külön ezzel foglalkozó államigazgatási szervek. Véleménye szerint a járási hivatalok kialakítása problémamentesen fog lezajlódni, az oktatás átalakítása viszont még számos problémát és egyeztetést igényel, hiszen a részletek között rejlenek az esetleges gondok is. Szűcs Imre: Két kérdést szeretne a Jobbik frakció nevében feltenni. Az első: milyen szempontok alapján választották ki a leendő járási hivatalvezetőket. Másik kérdése: milyen tervei vannak a kormányhivataloknak, illetve a járási hivataloknak mezőgazdasági alkalmi munkavállalók alkalmazásának könnyítésére.

4 - 4 - Dr. Kerényi János: A járási hivatalokról szóló törvény szabályozza, hogy a hivatalvezetők kinevezéséhez milyen iskolai végzettségre, illetőleg közigazgatási gyakorlatra van szükség. A leendő hivatalvezetők kinevezése tekintetében körültekintéssel fognak eljárni és nem politikai, hanem alkalmassági szempontok alapján fog dönteni személyükről, hiszen érdekelt abban, hogy sikeres járási rendszer kerüljön kialakításra. Az államigazgatási szervek végrehajtják a jogszabályokból rájuk háruló feladatokat, működtetik a mezőgazdasági szakigazgatási szervezetet. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal falugazdász hálózatán keresztül 23 milliárd forint területalapú támogatás igénylése történt meg. A támogatásigénylési rendszer rendkívül bonyolult, a falugazdász hálózaton kívül részt vesz benne az Agrárkamara is. Fontos, hogy ez a rendszer működőképes legyen és minél több uniós támogatás lehívására nyíljon lehetőség. Gyakorlatilag a Kormányhivatal ezzel tudja segíteni a mezőgazdaságban dolgozókat. Meg kell még említeni az élelmiszerbiztonsági láncot és a hatósági állatorvosokat is, akik szintén segítséget nyújtanak a gazdálkodók tevékenységéhez. A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal működésével kapcsolatban felmerülhetnek kifogások, de azok hibahatáron belül vannak Bács-Kiskun megyében. Nem érik el a panaszok a pályázatok 1 %-át. Az elmúlt évben közel 70 ezer ügyfelet szolgáltak ki az MVH-ban. A falugazdász hálózat a földművelésügyi igazgatás fontos láncszeme, segíteni kell jövőbeni munkájukat. Jekő Attila: Örömmel hallja, hogy a járási hivatalvezetők kinevezésénél szakmai szempontok fogják vezérelni a kormányzatot. Kérdése a szociális rendszer átalakításához kapcsolódik. Kiskunhalas kistérségben egy nagy szociális intézmény van kistérségi fenntartásban. Az ilyen és hasonló intézményeknek mi lesz a jövőbeni sorsa? Dr. Kerényi János: A kistérségek január 1-jétől meg fognak szűnni. Valamennyi szociális intézmény a Szociális Államtitkársághoz és annak megyei szervezetéhez fog átkerülni, a MIK-ben szociális ügyekkel foglalkozó kormánytisztviselőkkel együtt. A szociális intézmények és terület átalakításával kapcsolatosan egyedi tárgyalásokat kezdeményeznek, a fő cél az, hogy az intézmények zökkenőmentesen működjenek január 1- jén is. Bányai Gábor elnök: Megköszöni kormánymegbízott úr értékes tájékoztatását. A Megyei Közgyűlés 14 igen, 1 tartózkodó szavazattal (9 fő nem szavazott) döntött: 55/2012. (IX. 28.) Kgy H a t á r o z a t Tájékoztató a járási hivatalok kialakításáról A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a járási hivatalok kialakításáról szóló tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző

5 sorsz. napirend: Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat aktuális együttműködési lehetőségeiről Bányai Gábor elnök: Köszönti Dr. Gaál Józsefet, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét és Sipos Zsoltot, a kamara titkárát. Dr. Gaál József (szó szerint): Tisztelt Közgyűlés! Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az írásban megküldött javaslatunkhoz. Először is egy kis visszatekintés annak apropóján, hogy egy 4 éves kamarai kurzusnak lesz vége a jövő héten, tekintettel arra, hogy a kamarában tisztújítás történik. Innen visszatekintve azt szeretném megállapítani summázva, hogy a 4 év során egy jó együttműködés alakult ki a megyei önkormányzattal. Ezzel együtt azok a javaslatok, amiket tettünk, bizonyos előremutató vonalakat is jelentenek. Még egy kis tájékoztatás a kamarát érintő legutolsó változásokról. Ez év elejétől következett be a kereskedelmi és iparkamara működésében, hogy a törvényi változás egy kötelező regisztrációt valósított meg, ami azt jelenti, hogy minden kereskedelmi és ipar, valamint az iparosság, kézművesség területén működő vállalkozásnak regisztrálnia kellett. Ennek a fő indoka az volt, és azzal indokoltuk a törvényváltozási igényt, hogy nem volt egy olyan szervezet az ország életében az elmúlt 20 év során, illetve 2000 óta, mióta megváltozott a kamarai rendszer, amely teljes egészében rálátott volna a vállalkozói szférára, ezt igyekszik pótolni a változás. Időközben egy újabb változás bekövetkezett az agrárkamara részéről, ami ennél még sokkal erősebb és valahol más rendszerben, más szisztémával, de egy olyan erősebb kamarai rendszert szerettünk volna egy jogosítványaiban hasonlót, mint az agrárkamara. Ez az együttműködést annyiban érinti, hogy létrejött egy kamarai regisztrációs adatbázis, ez tartalmazza mindazon vállalkozásokat is, amelyek a megyében immár működnek, és ez az adatbázis kereshető területre, szakmára, TEOR kódra, tehát ez egy olyan információ a megye számára is, amit közösen azt gondolom, az eddigieknél jobban tudunk használni. Egy másik jelentős változás októbertől, hogy az eddigi fejlesztési és képzési tevékenység, ami régiós szinten működött, megyei szintre helyeződik át, létrejönnek a megyei képzési és fejlesztési bizottságok, amelyeknek az elnökét a kamara adja, az adminisztrációs hátteret a kamara biztosítja, de természetesen az érintett szervek, a Kormányhivatal, a Munkaügyi Központ ebbe tagokat fog delegálni, ez egy újabb olyan együttműködési terület, ami meghatározó abból a szempontból, ami a megye fejlesztési és képzési kérdéseit jelenti. Itt a képzés alatt a szakiskolai képzést értjük, amelyben a kamarának jelentős feladatai, jogosítványai vannak, mint a gyakorlati képzés, a duális képzésre való átállás során a gyakorlati képzés felügyelet, a vizsgadelegálások és a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása. Jelen pillanatban 125 szakmát érint, többnyire ipari szakmákról van szó. Ez szintén érinti a megyében lévő iskolák működését függetlenül attól, hogy az iskolák működtetése, finanszírozása milyen csatornán fog történni. Ez a szakmai kérdés. Én a leírt javaslatok közül szeretném kiemelni azt, hogy a kereskedelem, a gazdaság élénkítésében szeretnénk jobban kihasználni a megye kapcsolatrendszerét, ezen belül azokat a testvérmegyei kapcsolatokat, amelyek többé-kevésbé élénken, vagy több-kevesebb pezsgéssel működnek. Azt gondolom, hogy ebben jelentős tartalékok vannak még. Közismert tény, hogy legjobban közel kerülni egymáshoz a kultúrán keresztül lehet. Ismereteim szerinte ezek a kapcsolatok kulturális téren elég jól működnek, tehát ez egy olyan bázis, amit úgy gondolom, nem szabad kihasználatlanul hagyni azt a lehe-

6 - 6 - tőséget, hogy továbblépjünk gazdasági téren is. Tudom, hogy voltak erre próbálkozások az elmúlt évben, évtizedben, de talán újra vissza kellene térni erre a pályára és közösen elindulni ezen a vonalon. Szeretném kiemelni és a támogatásukat kérni ahhoz a pályázathoz, ami a 9. napirendi pont előterjesztésében szerepel. Az Európai Régió Díj pályázatról van szó. Azért is szívügyünk, mert a kamara kezdeményezte ezen a díjpályázaton való indulást. Ezt az Európai Régiók Bizottsága, illetve a kereskedelmi és iparkamarák európai szövetsége közösen írja ki, közösen is bírálja el. Egyrészt a megyében a megye vezetése részéről nagy érzékenység tapasztalható a gazdaság a vállalkozások felé. Másrészt, vannak olyan fejlődési irányok és több helyen igen dinamikus és gyors fejlődési irányok, ami jó alap lehet ahhoz, hogy egy ilyen pályázatot összeállítsunk. Egyébként a szakemberek már dolgoznak ezen. Azt a magam részéről tudom ígérni, hogy a kamara a maga kapacitásával és apparátusával ebben részt vesz, segít, illetve ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja ennek az európai szövetségnek, tehát lobbi területen is tettünk már lépéseket, de amit tudunk ez ügyben, megtesszük. Részünkről a 4 éves ciklus lezárásaként szeretném megköszönni az elmúlt 4 éves együttműködést és azt ígérhetem függetlenül attól, hogy személyi oldalon változás lesz-e, vagy nem, hogy ismerve már azt a küldötti összetételt, akik a következő 4 évben a kamerának a küldöttgyűlését alkotják, hogy a mi részünkről ez a szándék nem fog változni, illetve hozzáteszem, hogy Sipos Zsolt titkár úr irányításával a kamara munkaszervezet is mindig az ilyen együttműködések pártján állt, tehát a mi oldalunkról nem lesz változás. Bízom benne, hogy a megyei önkormányzat részéről sem. Köszönöm a figyelmet. (Szó szerinti vége.) Bányai Gábor elnök: A kamarával a megyei önkormányzatnak komoly és jó kapcsolata volt, bízik abban, hogy a következő kamarai vezetéssel is hasonlóan jó együttműködést folytathat a megye. A as fejlesztési periódusra kell kidolgozni a megye fejlesztési koncepcióját és a terveket, amelyben számít a kamara munkájára is. Ezeket a terveket el kell fogadtatni és meg kell vitatni a kamara tagjaival, hiszen a tagok közül kerülnek ki azok, akik a fejlesztési forrásokat majdan elnyerhetik, pályáznak majd az eljövendő fejlesztési ciklusban. Nyitray András: A kötelező regisztráció kapcsán valószínű, hogy vannak még hiányosságok, de a nagyobb cégek bizonyára regisztráltak a kamaránál. Kérdezi, hogy van-e lehetőség arra, hogy a kamara listát adjon arról, hogy a megyében működő nagy külföldi tulajdonú cégeknek hány hazai beszállítója van. A duális képzéssel kapcsolatosan kérdezi, hogy hány 100 %-os magyar tulajdonú vállalat van, amely részt kíván venni, vagy már részt vesz a duális képzésben. Dr. Gaál József: A kamara rendelkezésére álló jelenlegi adatbázis nem tudja biztosítani ezeket a feltételeket. Ilyen információ nem szerepel benne. A vállalkozások tulajdonviszonyairól a kamara nem rendelkezik adatbázissal ben létrehoztak egy adatbázist a Hírös beszállítói klasztert, amelynek célja volt elősegíteni a beszállítói tevékenységet, felkészíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat a beszállítói munkára. A klaszternek több vállalkozás is tagja, közöttük a Phoenix Mecano és a Knorr Bremse. A kamara természetes célja és törekvése a magyar gazdaság egészséges fejlődésének támo-

7 - 7 - gatása, a tudásgazdaság fejlesztése. A tudásgazdaságnak nagyon fontos részei azok a termelő nemzetközi vállalatok, akik egy termelési kultúrát hoznak Magyarországra, foglalkoztatnak magasan képzett embereket, nagy hozzáadott értékű terméket gyártanak és lehetőleg minél több magyar beszállítót alkalmaznak. A kamara próbálja ezt segíteni. A duális képzést segíti a kamara, amely jelenleg 125 szakmát jelent. Ebben az évben kb tanuló szerződést tartanak nyilván, ami azt jelenti, hogy ennyi diák vesz részt a duális képzésben. Az elméleti oktatás és bizonyos oktatási részek a szakiskolákban történnek, a gyakorlati oktatás nagyobbik része durván a 2/3-a pedig vállalkozásoknál, ipari körülmények között folyik. Rendelkeznek információval arról, hogy melyek azok a vállalkozások, akik ebben részt vesznek. Szűcs Imre: A kormányfő és a gazdasági miniszter több megnyilatkozásában használta a gazdasági szabadságharc és a gazdasági tündérmese fogalmát, melynek megvalósulásából semmit nem lehetett tapasztalni. A Jobbik Magyarország Mozgalom részéről a magyar tulajdonú mikro- és kisvállalkozások további ellehetetlenülését és kiszolgáltatottságát látja megvalósulni. A magyar Kormány, ha ténylegesen komolyan gondolja a gazdasági szabadságharcot, és ebben az Iparkamarának bármilyen mozgási lehetősége van, akkor felajánlja a jobbikos képviselők segítségét a kamara munkájához. Dr. Gaál József: A kamarának nem feladata a gazdaságpolitika alakítása, nem szabadságharcos szervezet, de elemi érdeke, hogy a gazdaság jól működjön, úgy működjön jól, hogy az a magyar polgárok érdekét szolgálja. Ötleteket, javaslatokat bármikor szívesen fogadnak, amennyiben azok megvalósíthatóak, nagyon szívesen beépítik munkájukba, együttműködnek mindenkivel, aki a magyar gazdaság jól működésében érdekelt. A kamara jogosítványai azonban meglehetősen szűkek, örül annak, hogy elindult egy folyamat, melynek része az eddig megvalósult kötelező regisztráció. Úgy gondolja, hogy ez nem a végső állapot, hanem az a cél, hogy egy német típusú kamarai rendszer jöjjön létre, amelyben kötelező tagság van, a kamara véleménye, vagy álláspontja fontos. A Megyei Közgyűlés 16 igen, szavazattal (8 fő nem szavazott) döntött: 56/2012. (IX. 28.) Kgy H a t á r o z a t Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat aktuális együttműködési lehetőségeiről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat aktuális együttműködési lehetőségeiről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző 4. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet megalkotására

8 - 8 - A Megyei Közgyűlés 15 igen szavazattal (9 fő nem szavazott) 9/2012. számon új rendeletet alkotott a vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/2012. (X.8.) önkormányzati rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatiról szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 143. (4) bekezdése i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvényben foglaltakra Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja: 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat szerveire, valamint az Önkormányzat gazdálkodó szervezeteire, az önkormányzati vagyonkezelőkre, az önkormányzati vagyont használókra, működtetőkre, üzemeltetőkre, és mindazokra, akik az Önkormányzat vagyonát érintően eljárásra jogosultak. (2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat tulajdonában, használatában, vagyonkezelésében lévő vagyonra, így ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre, értékpapírokra, követelésekre, valamint a vagyonnal kapcsolatos különböző eljárásokra terjed ki. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala (a továbbiakban: Önkormányzat Hivatala) pénzgazdálkodási, valamint közbeszerzési eljárásaira. 2. Az Önkormányzat vagyona 2. (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az Önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely az Önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja. (2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. 3. (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon. Az Önkormányzat törzsvagyona közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör

9 - 9 - ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. (2) Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon, a) amelyet a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, b) amelyet törvény vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. (3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, törvény vagy az Önkormányzat rendelete által ekként meghatározott vagyon. (4) Törvény által korlátozottan forgalomképesként megállapított vagyonról a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. (5) Az Önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképes vagyonelemként megállapított vagyon megterhelhető, biztosítékul adható, és abban az esetben idegeníthető el, amennyiben a közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását az Önkormányzat e vagyon nélkül is biztosítani tudja. (6) Az Önkormányzat törzsvagyonát - forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban - a rendelet 1. melléklete tartalmazza. 4. (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának minősül a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 2. melléklete tartalmazza. (2) A forgalomképes üzleti vagyon elidegeníthető, megterhelhető, biztosítékul adható. (3) Az Önkormányzat törzsvagyona és üzleti vagyona a Nvtv. rendelkezései és e rendelet szabályai szerint hasznosítható. 3. A vagyon nyilvántartása 5. (1) Az Önkormányzat vagyonáról a hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és az üzleti vagyon adatait. A nyilvántartás vezetéséért és az adatok hitelességéért a megyei főjegyző felelős. (2) A vagyont használók az ingatlan állapotában, értékében bekövetkezett változást a bekövetkezéstől számított 30 napon belül jelenteni kötelesek a megyei főjegyzőnek. (3) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő - külön jogszabályokban meghatározott vagyonkimutatás az éves zárszámadás mellékletét képezi. 4. A vagyongazdálkodás 6.

10 (1) Az Önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az Önkormányzat vagyonával rendeltetésszerűen, felelős módon kell gazdálkodni, ellátva a Nvtv-ben a nemzeti vagyongazdálkodás feladataként meghatározottakat. (2) Az Önkormányzat rendeltetésszerű vagyongazdálkodása érdekében a Közgyűlés közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet alkot, amelynek megvalósulását évente áttekinti. (3) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, de az kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (4) Jogszabály, szerződés, vagy a Közgyűlés általi kijelölés hiányában az Önkormányzat ingó és ingatlan vagyonának használója az Önkormányzat Hivatala. (5) A (4) bekezdés hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát ha jogszabály vagy a Közgyűlés döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik az Önkormányzat Hivatala látja el. A működtetés az Önkormányzat vagyonának birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, fenntartásából, üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely az önkormányzati vagyon felújítására, fejlesztésére, valamint birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjed az e rendeletben foglaltak szerint. 5. A vagyon kezelése 7. (1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint szerződéssel vagyonkezelői jogot, haszonélvezeti jogot létesíthet. (2) A vagyon kezelésére vonatkozó szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető. (3) A vagyonkezelői jog átengedhető ingyenesen vagy ellenérték fejében. Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásánál figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátással kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, várható bevételeket, a vagyon értékét, műszaki állapotát. (4) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettség teljesítését vállalja ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, a vagyon értékét növelő beruházást végez vagy más ellenszolgáltatást nyújt. (5) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jog gyakorlása során köteles a rábízott vagyon: a) biztosítására, b) közterheinek viselésére, c) jó gazda módjára történő megőrzésére, d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, f) nyilvántartásával kapcsolatos adatszolgáltatásra.

11 (6) Az Önkormányzat vagyonának kezelőjét, haszonélvezőjét megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a szerződés teljesítését évente kell ellenőrizni. Az ellenőrzésekről a megyei főjegyző az Önkormányzat Hivatala útján gondoskodik. A vagyonkezelő köteles az ellenőrzést tűrni, a jogszerűen kért adatszolgáltatást teljesíteni, tájékoztatást megadni, dokumentumokba történő betekintést biztosítani. A megyei főjegyző az ellenőrzésről, annak megállapításai alapján megtett intézkedésekről évente beszámol a Közgyűlésnek. (7) A vagyonkezelői jog gyakorlására, a vagyonkezelés ellenőrzésére a Nvtv. rendelkezései irányadók. 6.A vagyon hasznosítása 8. (1) Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása a vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely a tulajdonjog átruházását nem érintő jogcímen történő átengedése. Nem minősül hasznosításnak a vagyonkezelésbe adás és a haszonélvezeti jog alapítása. (2) Törvényben foglalt értékhatár feletti értékű önkormányzati vagyont hasznosítani ha törvény kivételt nem tesz csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (3) Az Önkormányzatnak az ötmillió forint értéket elérő, de a (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó értékű vagyona hasznosítására versenyeztetés útján kerülhet sor a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel. (4) Versenyeztetés nélkül történhet a (3) bekezdés szerinti értékű Önkormányzati vagyon hasznosítása: a) azokban az esetekben, amelyekben az Nvtv a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését, b) a versenyeztetés nem vezetett eredményre, c) a versenyeztetés mellőzését nyomós közérdek vagy gazdasági érdek különösen az Önkormányzat érdekeinek megóvása - indokolja. (5) Az Önkormányzat ötmillió forint értéket el nem érő értékű vagyona amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik versenyeztetés nélkül hasznosítható. (6) Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. 7. A vagyon átruházása 9. (1) Az Önkormányzat elidegeníthető vagyonát átruházni csak természetes személy vagy a Nvtv. szerinti átlátható szervezet részére lehet. (2) Törvényben meghatározott értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon tulajdonjogát átruházni ha törvény kivételt nem tesz csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

12 (3) Az Önkormányzatnak az ötmillió forint értéket elérő, de a (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó értékű vagyona tulajdonjogának átruházása versenyeztetéssel történik a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel. (4) Versenyeztetés nélkül történhet a (3) bekezdés szerinti értékű Önkormányzati vagyon átruházása - e rendelet 17. -ában foglaltak figyelembe vételével -, ha a) törvény a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését, b) a versenyeztetés nem vezetett eredményre, c) a versenyeztetés mellőzését közérdek vagy gazdasági érdek különösen az Önkormányzat érdekeinek megóvása - indokolja. (5) Az Önkormányzat ötmillió forint értéket el nem érő értékű vagyona amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik versenyeztetés nélkül átruházható. (6) Az Önkormányzat vagyona tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben, módon és feltétekkel lehet. 8. Versenyeztetési eljárás 10. (1) Az Önkormányzat vagyonának versenyeztetéssel történő elidegenítése, hasznosítása, illetve amennyiben a vagyonkezelői jog átruházása érdekében a Közgyűlés versenyeztetésről dönt a vagyonkezelői jog átruházása a tulajdonosi jog gyakorlására jogosult által a (2) (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghatározott versenyeztetési szabályok szerint történik. (2) A versenyeztetési szabályoknak biztosítaniuk kell a pályázók számára az egyenlő és korrekt feltételek garantálását, a verseny tisztaságának védelmét, a versenyeztetés szabályozott és ellenőrizhető lefolytatását. (3) A versenyeztetés nyílt vagy zártkörű lehet. A nyílt versenyeztetés lehet nyilvános árverés is. A versenyeztetés abban az esetben lehet zártkörű, amennyiben: a) az önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, vagy annak hatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők részvételét teszi szükségessé, b) közérdek vagy a gazdasági érdek - különösen az Önkormányzat érdekeinek megóvása indokolja, c) a nyílt versenyeztetés nem vezetett eredményre. (4) A versenyeztetésre vonatkozó felhívásban, illetve - amennyiben dokumentáció is készül - a dokumentációban az ajánlattételhez szükséges részletezettséggel ismertetni kell a versenyeztetés tárgyát, meg kell határozni legalább az eljárási határidőket, a bírálat szempontját, az elbírálás módját, a hiánypótlás szabályait, a szerződéses feltételeket, az ajánlati kötöttség időtartamát, az ajánlat benyújtásával kapcsolatos formai és egyéb előírásokat, adott esetben az ajánlati biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásának módját, a tárgyalás szabályait. (5) A versenyeztetés előkészítése, lebonyolítása az Önkormányzat Hivatala közreműködésével történik. 9. Tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 11.

13 Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. 12. (1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) Ingatlan tulajdonjogának átruházása, b) Ötmillió forint értéket meghaladó értékű, ingó vagyon tulajdonjogának átruházása, c) Ötmillió forint értéket meghaladó értékű ingatlan(rész), ingó vagyon hasznosítása, d) Döntés vagyonnak vagyonkezelésbe adásáról, annak feltételeiről, e) Döntés haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötéséről, f) Az Önkormányzat vagyonának biztosítékul nyújtása, egyéb módon történő megterhelése, g) Kezességvállalás, h) Az Önkormányzat egymillió forintot meghaladó követeléséről való lemondás, i) Az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek átruházása, j) Döntés gazdasági társaságok alapításáról, megszüntetéséről és működő társaságokba pénzbeli és apport befektetésről, k) Ingatlan vásárlása, cseréje l) Az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű joggal kapcsolatos döntések. (2) A tulajdonosi joggyakorlásról szóló javaslatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményével a Közgyűlés elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. (3) Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az átruházásra, hasznosításra vonatkozó hatáskör magában foglalja az átruházásra, hasznosításra való kijelölés jogát is. 13. (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik: a) Értékhatártól függetlenül az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan hasznosítása, vagyonkezelésbe, térítésmentes használatba adása során az ingatlanon nem az Önkormányzat vagy nem az önkormányzati alapítású szerv beruházásában történő értéknövelő beruházásokhoz, illetve építési engedélyhez kötött munkálatokhoz az Önkormányzat költségvetését nem érintő előzetes tulajdonosi hozzájárulás. b) Egymillió forintot elérő, de ötmillió forint értéket meg nem haladó értékű, ingó vagyon átruházása e rendeletnek a vagyon átruházására vonatkozó rendelkezései figyelembe vételével. c) Egymillió forintot elérő, de ötmillió forint értéket meg nem haladó értékű ingatlan(rész), ingó vagyon hasznosítása e rendeletnek a vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezései figyelembe vételével. d) A nem a költségvetésben kijelölt ingatlanok vonatkozásában a minimális eladási ár meghatározása. (2) mennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az átruházásra, hasznosításra vonatkozó hatáskör magában foglalja az átruházásra, hasznosításra való kijelölés jogát is.

14 (1) A Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik: a) Egymillió forintot el nem érő értékű ingatlan(rész), ingó vagyon hasznosítása. b) Egymillió forintot el nem érő értékű, ingó vagyon átruházása. c) Az Önkormányzat, az Önkormányzat Hivatala egymillió forintot meg nem haladó követeléséről való lemondáshoz történő hozzájárulás. (2) mennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az átruházásra, hasznosításra vonatkozó hatáskör magában foglalja az átruházásra, hasznosításra való kijelölés jogát is. 15. (1) Az önkormányzat vagyonát érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a Közgyűlés elnöke gyakorolja. (2) A Közgyűlés elnöke engedélyezheti az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész jogszerű használójának a használt ingatlan székhelyként, illetve telephelyként történő bejelentését. A használati jogviszony megszűnése esetén az engedély hatályát veszti. 10. Követelésekről történő lemondás szabályai 16. (1) Az Önkormányzat, az Önkormányzat Hivatala - részben vagy egészben pénz-, illetve egyéb vagyoni - követeléséről lemondani törvényben meghatározott esetben és módon, valamint a következő esetekben lehet: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírósági egyezség keretében, c) a felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) ha a végrehajtás során nem vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított, g) közérdekű cél érdekében, ha a lemondás ezen közérdekű cél megvalósítását szolgálja. 11. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 17. (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Elidegenítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékbecslés alap-

15 ján, kivéve ha a részesedés aránya nem éri el a 25 %-ot, b) egyéb értékpapír esetén tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvény esetében üzleti értékbecslés alapján, c) egyéb vagyon esetében egy évnél nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Az értékbecslést arra feljogosított független szakértővel kell elkészíttetni. Az egy évnél régebbi értékbecslés aktualizált változata is elfogadható. (4) Értékesítéskor a minimális eladási ár nem lehet alacsonyabb az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottak szerint megállapított értéknél, kivéve, ha a Közgyűlés közérdekből vagy gazdasági érdekből ettől eltérően dönt. 12.Gazdasági társaságokban lévő vagyon 18.. (1) Az Önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) A kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetése évente köteles tájékoztatni a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot a gazdasági társaság működéséről. (3) Az önkormányzati kizárólagos és többségi tulajdonában lévő gazdasági társasága gazdálkodásának ellenőrzését Felügyelő Bizottságok végzik. (4) Gazdasági társaságokban az Önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli. A Közgyűlés elnöke a tag képviseleti meghatalmazására vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel a Közgyűlés bármely tagját, az Önkormányzat Hivatala dolgozóját megbízni. (5) A gazdasági társaságban az Önkormányzat tagsági képviselete önálló döntésre jogosít a szavazati jog gyakorlásban a (6) bekezdésben foglaltak kivételével. (6) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságaiban az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Közgyűlés és szervei között a következő, amelyet a gazdasági társaság alapító okiratában is rögzíteni kell: 1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, b) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, c) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, d) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, e) döntés hitel felvételéről, f) a közhasznúsági jelentés elfogadása, g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a gazdasági társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. h) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, i) döntés tőkeemelésről a Nvtv-ben foglalt módon, j) gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése, k) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása. 2. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatásköre:

16 a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása 3. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 13. Lakások és helyiségek bérlete, valamint elidegenítésük egyes szabályai 19. (1) A rendeletben foglaltakat az Önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására, azok tulajdonjogának átruházására az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az Önkormányzat Hivatala a feladatai ellátásához biztosított helyiség, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) hatályba lépésekor vállalati, szolgálati - lakás bérbeadásának feltételeit önállóan határozza meg. Ennek során az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és a bérbeadó a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultságot kizárhatja. (3) A megyei főjegyző évente beszámol az Önkormányzat Hivatalának a feladatai ellátásához biztosított helyiségek, lakás hasznosításáról. 14. Záró rendelkezések 20. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a megyei főjegyző gondoskodik. (2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: 1. a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2009.(IX.29.) Kgy. számú rendelet és a módosításairól szóló 4/2010.(II.15.) Kgy. számú rendelet valamint a 18/2010.(XII. 20.) Kgy. számú rendelet 2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes szabályairól szóló 11/2004. (VII.9.) Kgy. számú rendelet és a módosításairól szóló 7/2009. (II.25.) Kgy. számú rendelet, a 3/2010.(II.15.) Kgy. számú rendelet, valamint a 4/2011.(III.1.) Önk. Rendelet. 9/2012. (X.8.) önkormányzati rendelet 1. melléklet

17 BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÖRZSVAGYONA A) FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON B) I. Nvtv. által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyon Sorszám Használó I.1. Ingatlan Ingatlan adatai Megnevezés Település Helyrajzi szám Területe (m2) Tulajdoni hányad I.2.Társasági részesedés Gazdasági társaság adatai Neve Cégjegyzék Székhelye száma I.3.Ingóság Címe Önkormányzat részesedése II. Törvény vagy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat rendelete által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon Kötelező önkormányzati feladatkör vagy hatáskör, amelynek az ellátását, gyakorlását szolgálja Sorszám Sorszám Használó Kötelező önkormányzati feladatkör vagy hatáskör, amelynek az ellátását, gyakorlását szolgálja II.1.Ingatlan Ingatlan adatai Megnevezés Település Helyrajzi szám Területe (m2) Tulajdoni hányad Címe

18 Sorszám II.2.Társasági részesedés Gazdasági társaság adatai Önkormányzat részesedése Neve Cégjegyzék száma Székhelye II.3.Ingóság B. KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES TÖRZSVAGYON I. Törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyon I.1.Ingatlan Sorszá m 1 2 Használó Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Önkormányzat Hivatala SZMSZ szerinti feladatai Önkormányzat Hivatala SZMSZ szerinti feladatai Ingatlan adatai Ellátott feladat/hasznosítás Megnevezés irodaház lakóház, udvar Település és Helyrajzi szám Kecskemét 3340/2 Baja 133 Területe (m2) Tulajdoni hányad / /1 Címe Kecskemét, Deák F. tér 3. Baja, Szabadság u. 23. Sorszám I.2.Társasági részesedés Gazdasági társaság adatai Neve Cégjegyzék száma Székhelye I.3.Ingóság Önkormányzat részesedése II. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképessé nyilvánított vagyon II.1.Ingatlan Sorszá m Használó Ingatlan adatai Ellátott feladat/hasznosítás Megnevezés Település és Hely- Területe Tulajdoni Címe

19 rajzi szám (m2) hányad Sorszám II.2.Társasági részesedés Gazdasági társaság adatai Neve Cégjegyzék Székhelye száma II.3.Ingóság 9/2012. (X.8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÜZLETI VAGYONA 1.Ingatlan Önkormányzat részesedése Sorszá m Használó 1 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Önkormányzat Hivatala SZMSZ szerinti feladatai Ingatlan adatai Ellátott feladat/hasznosítás Megnevezés lakóház, udvar Település és Helyrajzi szám Kecskemét 3889/1 Területe (m2) Tulajdoni hányad Címe 494 1/1 Fráter u. 14/a. Sorszám Neve 1 Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2 DKMT Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 2.Gazdasági társaság Gazdasági társaság adatai Cégjegyzék száma Cg Székhelye 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Cg Szeged,Tábor u. 7. B. ép. 3.Ingóság Önkormányzat részesedése 100 % 11,333 %

20 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főkönyvi nyilvántartásában szereplő tárgyi eszközök. 4.Vagyoni értékű jog Sorszá m Ingatlan tulajdonosa Címe Megnevezés Ingatlan adatai Helyrajzi szám Területe, ingatlanrész megnevezése Vagyoni értékű jog jellege Vagyoni értékű jog időtartama 1 Magyar Állam 2 Magyar Állam 3 Magyar Állam 4 Magyar Állam 5 Magyar Állam 6 Magyar Állam 7 Magyar Állam 8 Magyar Állam 9 Magyar Állam 10 Magyar Állam Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Deák F. tér 3. Kecskemét, Nyíri út 38. Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. irodaház irodaház irodaház irodaház irodaház irodaház irodaház irodaház garázs épület Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 3340/2 Kecskemét 2385/19 81,32 m2 III. emeleti tárgyaló 36,6 m2 III. emeleti tárgyaló előtér 150,2 m2 Földszint Tanácsterem 79,52 m2 Földszint Képes terem 13,82 m2 Földszint Stúdió 10,79 m2 Földszint WC (női) 6,84 m2 Földszint WC (férfi) parkoló 3., 4., 5., 6., 7., 18. sorszámú bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes, közös használat bérleti díjmentes használat, használati megosztás alapján 11,5 m2 Földszint WC (mozgássérült) 132 m2 garázs térítésmentes kizárólagos használat határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

21 sorsz. napirend: Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségfejlesztési Tanács megalakítására, valamint a Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács megszüntetésére Bányai Gábor elnök: Előterjesztőként kiegészíti a határozat-tervezetet azzal, hogy a megalakítandó Homokhátsági Térségfejlesztési Tanácsba tagként Domján Gergelyt, a megyei közgyűlés tagját javasolja delegálni, aki hozzájárult ahhoz, hogy személyes ügyét a közgyűlés nyilvános ülésen tárgyalja. A megalapítandó Homokhátsági Térségfejlesztési Tanácsról Pest és Csongrád megye már kedvezően nyilatkozott. A tanács megalakítása a homokhátság ügyének képviselete nagyon fontos. Hamarosan végleges döntés születik a Kormányzat részéről, hogy mely komplex programokat fog benyújtani Brüsszelhez a as tervezési fejlesztési időszakra. A magyar vidékfejlesztési stratégiában hét komplex program szerepel, melyekben egyik elem a homokhátság vízutánpótlása. Hosszú évek óta nincs előrelépés ebben az ügyben, a megyei közgyűlés a lehetséges lépéseket már megtette, a tanács megalakítása egy újabb lehetőség arra, hogy a területfejlesztési tervekben az új uniós hétéves fejlesztési ciklusban a homokhátság vízutánpótlása a témának megfelelő erővel és forrással szerepeljen. A tanács feladata lesz, hogy a Kormányzatnál, különféle tudományos szervezeteknél képviselje a homokhátság ügyét, lobbizzon a program megvalósítása érdekében. A térségfejlesztési tanács egy olyan szervezet, amelyet a megyék az önkormányzati törvény és a területfejlesztési törvény alapján alakíthatnak. Javasolja, hogy a téma fontosságára, súlyára tekintettel kerüljön megalakításra ez a szervezet, amelyben idővel a közgyűlés tagjai különféle szakbizottságokban végezhetnek munkát képviselve Bács-Kiskun megye és szűkebb területük érdekeit. A homokhátság vízutánpótlása egy komplex program, amelyben vízügyi kérdések, vidékfejlesztési, agrárfejlesztési, tervezési programok szerepelnek, mely rendkívül nagy hatással lesz Bács-Kiskun megyére, fejlődésére. Nyitray András: Tájékoztatja arról a közgyűlést, hogy az elmúlt napok során részt vett Duna-projekt tanácskozáson, ahol a Duna árvízvédelmének jövőjéről volt szó. A Duna-projekt kapcsolódik a homokhátság programhoz, hiszen a kettő egymás nélkül, pontosabban a homokhátság a Duna-program nélkül nem megvalósítható. A tanácskozáson elhangzottak alapján nem lesz könnyű feladat összehangolni a nagy programokat, mert a gondolkodásban, a koncepcióban elég sok különbözőség van. Bányai Gábor, elnök: Az előterjesztésben dönteni kell Szervezeti és Működési Szabályzatunk módosításáról a Térségi Fejlesztési Tanács feladataival, illetőleg határozattal alapítói döntéseket kell hozni a Tanács megalakításáról és a korábbi HRSD megszűntetéséről. A Megyei Közgyűlés 15 igen szavazattal (9 fő nem szavazott) 10/2012. számon módosította Szervezeti és Működési Szabályzatát és döntött a Homokhátsági Térségfejlesztési Tanács megalakításáról, valamint a korábbi HRSD megszűntetéséről.

22 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2012.(X.8.) önkormányzati rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010.(XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010.(XII.20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) IV. fejezete a következő címmel és 55/A. -al egészül ki: Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 55/A. (1) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pest Megye Önkormányzatával és a Csongrád Megyei Önkormányzattal a Homokhátság vízutánpótlása, mint kiemelt térségfejlesztési feladat ellátása érdekében Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre, melynek keretében gondoskodik megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatairól. (2) A Tanács a) elnevezése: Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács b) székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. c) működési területe: Pest megyében: Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát Bács-Kiskun megyében: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csá-