FESTÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉNEK SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A XIX. SZÁZADBAN (A S Z E N T E N D R E I F E S T É S Z E T T Ö R T É N E T E ÉS S T Í L U S Á N A K V I Z S G Á L A T A 4 5 - I G C. M U N K A E L S Ő F E J E Z E T E ) Jnkó János (Tótkomlós, 1833. okt. 1. Budpest, 1896. rnárc. 29.) z első festő XIX. százdbn, kinek szentendrei vontkozásbn említi nevét z irodlom. 1 1872-ben házt vásárolt Szentendrén 2, fársztó hírlprjzolói tevékenységének ellensúlyozásár 3 telepedett ki fővárosból Dun-menti kisvárosb, mely ebben z évben lkult rendezett tnácsú várossá Dumts Jenő polgármestersége ltt. 4 Hiáb remélte zonbn kikpcsolódást, ekkor még igen nehézkesen lehetett közlekedni Szentendre és Budpest között', hiszen helyiérdekű gőzvsutt csk 80-s évek végén 0 indították be. Nyáron hjóvl még csk megjárt, de télen kor hjnlbn érkezett csk ki egy rozog társskocsi. 7 így hetenként csk másfél npot tölthetett vidéki kikpcsolódásbn. Ezeket közlekedési nehézségeket főváros ktulitásánk szolgáltábn álló festő nem bírt sokáig, 1873-bn eldt házt és visszköltözött Pestre. 8 Jnkó szentendrei házvásárlását feltehetően megelőzték már korábbi kirándulási Dun-knyr környékén. 1858- bn készült Nógrádmegyei dudás című festménye 9 is rr mutt kevés dott helyhez konkretizálhtó festménye közül, hogy nemcsk szülőföldjét, z Alföldet látogtt 1 0, hnem Mgyrország e másik vidékére is elvetődött. Hiteles szentendrei vontkozású munkáját mindössze egyet ismerünk 1 1, éppen házvásárlás előtti időből: 1869-ben Képes Világ színes mellékleteként megjelent Szent-Endrei fhordó című kőrjzot 1 2 (8. kép), és ennek kvrell változtát 1 3 (9., 10. kép). Szlovák népviseletbe öltözött prsztember vezet fávl megrkott kétökrös szekeret egy hegyi úton lefelé. A kis kompozíció logikusn illeszkedik XIX. százd hetvenes éveiben túlsúlyr kerülő mgyr életképfestészetbe áltlábn éppen úgy, mint Jnkó egyéni munkásságáb. A szbdsághrc bukás után hzánkbn tért hódító romntikus festészet, melynek Jnkó egyik tipikus képviselője, új műfjoknk teremt lehetőséget: népies életképnek és történeti festészetnek. Az életkép korábbi, már szbdsághrc előtt tért hódít polgári tárgykörrel és lssn siklik át népies témákr. 1 4 Jnkó bécsi mgyr Rhl-növendék társivl, fitl Lötz Károllyl és Thn Mórrl egyik legjelentősebb művelője ennek z iránynk, zzl különbséggel, hogy Jnkó élete végéig népi életképeket fest hírlprjzolói tevékenysége mellett, míg társi, főleg Lötz Károly életének második felében egy, hivtlos reprezentációt szolgáló művészetért búcsút mond ennek műfjnk. A múlt százdi festő- és grfikusnk ez z egyetlen hiteles szentendrei vontkozású műve tipikusn rá jellemző munk. Mélttói kiemelik Jnkó relitásérzékét és ilyen irányú követelményét önmgávl szemben 1 "', ugynkkor zt tuljdonságát, hogy előbb mindig fntáziájábn fogn meg kép 1 6, nem közvetlen vlóságot ábrázolj, tehát még nem ntur után fest. A múlt százdi romntikus festészet kettős sjátság ez: becsületes természet-tnulmányozás, melyet bizonyos eszmei célok szolgáltábn hsznál fel, s ez utóbbi z elsődleges. A tárgylt kép ugyn töredéke Jnkó életművének, mégis megtláljuk itt korbeli romntikus törekvésekre jellemző néprjzi érdeklődést 1 7, melynek megvn mg világnézeti trtlm is: hzánkbn élő nemzetiségek felé fordulás. A mgyr romntikus festészetet tápláló nemzeti érzés nem zárj ki, sőt mgáb fogllj ezt z érdeklődést, melynek folyttását mjd szentendrei vontkozású XX. százdi festészetben is felismerhetjük legkülönfélébb formábn. 1 8 Az említett, 1872-ben polgármesterré lett Dumts Jenő személyével kpcsoltbn is kiemeli z irodlom, hogy szentendrei nemzetiségiek között fönnálló ellentétek z ő polgármestersége ltt mérséklődtek, mivel gzdsági kiegyenlítésre törekedett. Minth Ráby Mátyás idejében esett csorbát krt voln kiküszöbölni. Figyelemre méltó z tény is, hogy Ráby Mátyásnk, mgyr forrdlmi hrcok egyik előfutáránk Szentendrével kpcsoltos történetét feldolgozó Jóki Mór és Jnkó János közeli kpcsoltbn voltk egymássl. Jnkó Jóki áltl szerkesztett Ngy tükör és z Üstökös rjzolój volt. 1866. jn. 8-án Bjy Gizellávl trtott esküvője nászngyául Jókit hívt meg. 2 0 Jnkó eddig ismert egyetlen szentendrei vontkozású képe is tehát számos gondoltot indítht el mgyr nemzetté válás időszkávl és Jnkó hldó gondolkodásávl kpcsoltbn. 2 1 Jnkó vlószínűleg később is felkereste Szentendrét. Szn Tmás ugynis bizonytln kijelentést tesz rr nézve, hogy hlál előtt, betegen is lett voln ott egy ideig. 2 2 A szentendrei festészetben z elmúlt százd folymán kétségtelenül legngyobb jelentőségű Ferenczy Károly (Bécs, 1862. febr. 8. Budpest, 1917. márc. 18.) ide vontkozó munkásság. 1889 1892 között 2 3, mintegy négy évig lkott Szentendrén 2 4. Itt keletkezett festményei életművének lezárt korszkát képezik ugynkkor, mikor mgyr festészet ún. finom nturlist" periódusánk is jelentékeny részét lkotják.
Ferenczy Károly, éppúgy mint Jnkó János is, nem Szentendrére vló településének idején volt először Dunmenti kisvárosbn. Csládját: feleségét, Filk Olg festőművésznőt, és első gyermekét, Vlért már z ő 1887 88-s párizsi tnulmányútj előtt ide költöztette 2 8 és ide látogtott hz nyrnként. Amikor 1889-ben hztér Párizsból, Szentendrére költözik, csládjához. A következő években itt keletkezett művészi termését lényegében frnci fővárosbn eltöltött évek htározták meg, hol bár Tony Robert-Fleury és Bouguereu korrigált neki Julin kdémián, két kdémikus festő, érdeklődését mint z ekkor ugyncsk Párizsbn tnuló Csók István és Iványi Grünwld Bél érdeklődését is már négy éve, 1883- bn meghlt Jules Bstien-Cépge művészete kötötte le. 2 6 Bstien-Lepge részletesen leíró, természetelvű ábrázolásmódjához kpcsolódnk Szentendrén keletkezett művei. Hztérésének évéből, 1889-ből vló Lányok virágot gondoznk és z Id. Ferenczy Károly rcképe 1890-ből Kvicsot hjigáló fiúk két változtáról és Vidéki hordár című képről tudunk. 1891-ben készült Kertészek (11. kép), Kertész fiú, Virágot öntöző kertész, és Plkátok előtt című festmény. Végül szentendrei trtózkodásánk utolsó évéből, 1892-ből, Münchenbe vló áttelepedésük előtti évből vló Vlér (12. kép), Válás, Tékozló fiú hztérése, ez utóbbi vázlt, Ferenczy Ferenc ( művész ngybátyj) rcképe, A művész neje (13. kép), Virágzó f, Virágot öntöző nő, Szentendrei uzsonn és Bukovinszky Artúrné rcképe.' 1 ' A képek egyetlen ( Virágzó f) kivételével figurálisk portrék vgy életképek. Műfjuk még romntikához köti őket Válást és Vidéki hordárt zsánerműfján kívül bizonyos illusztrtív trtlm is. Erezhető bennük még felesége romntikus festői felfogásánk enyhe htás is, melyet Ferenczy későbbi fejlődése során teljesen levetkőzött, illetve hogyn Vlér írt nem sokr trtott". Vlószínűleg ez volt z ok, hogy 1903-bn, Nemzeti Szlonbn rendezett első gyűjteményes kiállítás nygából 2 8 kihgyt szentendrei képeit. A ktlógusbn, melynek bevezetőjét ő mg írt, így emlékszik meg erről z állásfogllásáról:...szent-endrén festett dolgim közül semmi sincs ezen kiállításon. Sem művészetet, sem természetet nem ösmertem volt kkor még eléggé hhoz, hogy szentendrei mgány hsznomr lehetett voln." 2 1 ' Ferenczy Károlynk ez sját mg áltl tett megállpítás egy kissé befolyásolt első monográfusát, Petrovics Eleket is szentendrei korszkávl kpcsoltbn, Genthon István zonbn legutóbb megjelent Ferenczy monográfi szerzője Csók István, Iványi Grünwld Bél és Thorm János hsonló stílusú festményei mellé helyezi Ferenczy finom nturlist képeit rehbilitálj festőt sját mgávl szemben. Vlóbn, ezek művek, bár őriznek még némely novellisztikus elemet mitől Ferenczy később elhtárolt mgát z rtisztikum", tiszt festőiség nevében 3 0, már trtlmzzák zokt tuljdonságokt is, melyek Ferenczy későbbi ngybányi művészetének állndó jellemzői lesznek: bizonyos állpotszerűséget és hlk költőiséget. Petrovics Elek így ír róluk: A pontos és részletes megmunkálás nál nem jelent személytelen, szárz tárgyilgosságot, mögötte gyöngéd érzés, csöndes költészet húzódik meg, mely egyéni sjátosság. Rjzánk ngy gon vgy dosságábn inkább érzünk áhíttot, mint pedntériát ridegséget, koloritjábn, h még vértelen is, már biztos tónusérzéke jelentkezik." 3 1 Ferenczynek már szentendrei képeiben észrevehető tehát kor hngztos társdlmi problémáitól vló elfordulás tiszt festőiség felé, vgy Vlér szvivl, z 1920 30-s évek meghtározásávl élve z elefántcsonttoronyb" zárkózás. Ez mgtrtás zonbn világnézet elutsítás mellett is világnézetet jelképez: kiegyezés után z urlkodó osztály áltl kisjátított, fonákjár fordult, retrográddá vált hmis nemzeti mítoszból táplálkozó hivtlos történeti, vllásos és édeskés életképfestészettel szemben z objektív tényeket (mi itt természeti tények leírásábn jelentkezik és pozitivist filozófi nemzetközi térhódításávl párhuzmos) szárnbvevő, rdikális polgár állásfogllását. Ferenczynek ez ngy művészi értékű lkotásokbn kifejezésre jutttott mgtrtás, mely később Ngybányán bontkozik ki teljesen, válik mjd htóerővé két világháború közötti posztngybányi művészetben és lesz egyik befolyásolójává szentendrei festészet további történetének is. 3 2 Hozzá kell zonbn tennünk, hogy két világháború között kibontkozó eszmei szándékú megmozdulások között már nem htározottbb minden esetben olyn pozitív előjelű ez mgtrtás, mint százdfordulón volt. Ferenczy szentendrei korszk tehát e mgtrtás kezdeti stádiumát képezi. Mindössze hrminc éves, mikor ez periódus lezárul és csládjávl Münchenbe költözik. Fenti műveit tehát 25 30 éves kor között festette. Egy szentendrei fényképe 3 3 (14. kép) mely figur és háttér összekpcsolásávl, félszeg bájávl méltó társ Szentendrén keletkezett festményeknek még kiforrtln, kissé esetlen, ugynkkor zonbn koncentrált ifjú embernek muttj. Míg Ferenczy Károlynk Szentendre lssú mgártlálás éveit jelentette, ddig feleségének, Filk Olgánk (Csehország, Theresienstdt, 1848. ápr. 23. Ngybány, 1930) 34 munkásságábn zárókkordot. Ahogyn izmosodik Ferenczy művészete, úgy sorvd el Filk Olg működése, és trnszponálódik át művészi érdeklődése férje előrehldásánk segítésébe. Mégis meg kell említenünk Szentendrével kpcsoltbn, mivel utolsó munkáit itt készítette. Filk Olg már elismeréssel, sikerrel működő festőnő volt Bécsben 3 5, mikor Ferenczy Károly édespj 1884-ben meghívt birtokukr, Gvosdiár. 0 hívt fel figyelmét unoktestvérének, fitl Ferenczy Károlynk, későbbi férjének festészetre. Együtt utztk Rómáb, hol
Károly még unoknővérének htás ltt dolgozik 3 6, mjd hztérvén feleségül veszi. Első gyermekükkel újr Itáliáb, mjd Münchenbe utznk. 1887-ben, Ferenczy párizsi tnulmányútj előtt feleségét Szentendrére költözteti. Filk Olg mint festő bécsi romntikus iskolán nevelkedett, főleg rckép- és zsánerfestéssel fogllkozott 3 7, de tudunk flképfestői tevékenységéről is 3 8, vázltkönyveiben pedig finom, romntikus hngultú tájképekre is bukknhtunk. 3 9 Első gyermeke, Vlér születése után (1885) főleg őt festi. Fi szeretettel és objektivitássl ír ezekről képekről:...nyám rólm készített rjzi, psztellei rendszerint többé-kevésbé genreszerűek, csknem zt mondhtnám édeskések; vn bennük egy bizonyos elbeszélő, csknem irodlmis, hogy mi tyámml áltlábn (nem épp nyámr vontkozólg) mondni szoktuk, novellisztikus elem, mely itt ugyn jogosult z nyi érzés szempontjából, de mégsem legmgsbb művészet sjátság. Ez bizonyos elbeszélő irodlmi íze ngyon is meg vn kor művészetének, nevezetesen pedig nnk z osztrák, bécsi művészi légkörnek, melyben nyám, mint festőnő tnult, dolgozott. így zokon képeken, melyeken édesnyám örökítette meg legkedvesebb modelljét: kisgyermekkel mindig történik vlmi, vgy ktonásdit játszik, vgy meztelenül áll s örül z odkészített fürdőnek..," 4 0 Szentendrei trtózkodásánk vlószínűleg z első felében festett még, mikor férje Párizsbn volt, és z ikrek, Béni és Noémi még nem születtek meg 4 1, tehát 1887 és 1890 között. Vlér leír egy Szentendrén festett képet is, mely sokáig lógott pesti műterme flán:...z elmrdhttln kisfiú, mint kislányos ruháját kötényszerűen mg elé trtj és fölfelé emelt tekintettel várj, hogy ngypp, ki egy cseresznyef mellett áll kisfiú mögött, cseresznyét dobjon neki; gyermek közelében egy tyúk figyeli, hogy mi történik.*' Jól látj Vlér, hogy nyj nemcsk zért hgyt bb festést, mert három gyermek mellett nehéz lett voln mélyebb koncentrációt kifejtenie, hnem mert férje később el is ítélte ilyen fjt képeit. Ez z ítélet pedig kor ítélete volt: romntik, mint említettük, visszhúzó erővé vált, helyét természetelvű művészet fogllt el, mit Ferenczy Károly olyn mgs művészi szinten képviselt 4 - illetve forrdlmk tüzében született romntikából is táplálkozó, de nnk közösségi élményéből egyre inkább z individuális élménybe forduló szimbolizmus, melynek htását ugyncsk megtláljuk Ferenczy későbbi müncheni és ngybányi művészetében. A szentendrei festészet XIX. százdi történetéhez még egy, bár kevésbé jelentékeny dlékot ismerünk: Háry Gyul (Zlegerszeg, 1864. szeptember 20. Budpest, 1946. jnuár 3.) S zent-endre 43 c. látképét, város vedutszerü ábrázolását, mely zonbn inkább történeti, mint művészettörténeti emlékként érdekes (15. kép). Részletezően leíró, személytelen munkái révén Háry Gyul már múlt százdbn fogllkozttott illusztrátor, s feltehetően Az Osztrák Mgyr Monrchi írásbn és képben c. rnű kidój bízt meg z illusztráció elkészítésével, melynek III. kötetében fenti kis kép Bálint Benedek áltl készített fmetszetben is láthtó. 4 4 Pest felől jövet, Dun prtjáról nézve ábrázolj soktornyú várost. Finom, kisméretű munkáján csendes, feltűnő érzelem és indult nélküli nturlizmusából következően egyben város XIX. százd végi hiteles képét is megörökíti. Mint fentiekből is kitűnik, XIX. százdi szentendrei vontkozású festészetben semmiféle szerves összefüggés nem mutthtó ki. Ezt rövid feldolgozást helytörténeti vontkozásokon kívül mégis szükségessé teszi bizonyos nosztlgi relitáselemeinek tisztázás: mennyiben később, 1920 után, történeti események során szerves fejlődésnek indult szentendrei festészet képviselőiben élt bizonyos ábránd, minth már múlt százdbn felfedezték voln várost festői szempontból. Erről, mint láttuk, szó sincs. Jnkó Jánosnk és Ferenczy csládnk is nyuglms félrevonulás helyét biztosított Szentendre, itttrtózkodásuk véletlenszerű, bárhol másutt is letelepedhettek voln, Háry munkáját vlószínűleg kidói megbízásr készítette. Más dolog z, hogy Ferenczy későbbi, Ngybányán kilkult világfelfogás és művészete, mint mgyr művészet fejlődésének jelentős állomás, hogyn szolgált későbbi szentendrei festészet világnézeti és művészi megjelenésének egyik forrásául. Az is más kérdés, hogy z 1920-s évektől kiindulón észrevehető neoromntikus hullám milyen hsonlóságokt muttht fel múlt százdi romntikánk, történetesen ebben z esetben Jnkó Jánosnk z elképzeléseivel. Ezenkívül megpróbáltuk művekre és dtokr konkretizálni XIX. százdi festőkről szentendrei vontkozásbn tett ngyon is szétfolyó és egymásnk ellentmondó közléseket. Hulisch Lenke
1 2 5 6 3 7 3 9 1 1 1 2 1 3 1 1 1 5 1 6 1 7 1 8 2 0 2 1 2 2 2 3 2 1 2 5 2 0 2 7 2 8 2 9 3 0 3 1 1 2 3 3 3 3 3 0 3 7 3 8 3 9 < 2 J E G Y Z E T E K Szn Tmás: Jnkó János élete és munkái. Budpest, 1899. A mgyr műtörténeti mouográphiák III. kötete. Tőle veszi át Lyk Károly: A rjztoll humoristáj. Új Idők, 1933. november 5. Tkács Mári: Jnkó János. Doktori értekezés. Bp-i Pázmány Péter Tud. Egy. Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézete, 1936. és M. Kiss Pál: Jnkó János. A Gyuli Erkel Ferenc Múzeum Kidványi 29 30. Gyul, 1961. E kifejezetten Jnkó János életművét tárgyló irodlom mellett említi Jnkó szentendrei vontkozásit szentendrei festészettel áltlábn fogllkozó eddigi irodlom: Dr. Turchányi Erzsébet: A szentendrei művésztelep 10 éve. Kidt Szentendrei Festők Társság, 1939. Soproni Sándor Dobos Ljos Szombthy Viktor: Szentendre. Pnorám sorozt. Hulisch Lenke: A szentendrei festészet foglmánk tisztázásához. Művészettörténeti Értesítő, 1965/3. Dr. Turchányi Erzsébet és Soproni Sándor munkáj közlését Jnkó Jánosr vontkozón szájhgyományr támszkodón teszi, Hulisch Lenke id. mű Szn Tmás monográfiájánk dtit veszi át, mint kortársnk feltehetően hiteles közlését. A kortárs Szn dtit elfogdhtjuk, mert Jnkó trtózkodási helyének más időpontjit is konkretizálj, Szn szerint 1872 73 között lkott Jnkó Szentendrén. Ezt z dtot veszi át Hulisch Lenke id. mű. Dr. Turchányi Erzsébet id. mű szerint Jnkó 19. százd első felében lkott Szentendrén, jelenlegi régi művésztelep házibn. Ez megállpítás teljes egészében téves. Soproni id. mű szerint Jnkó 40 éves korábn költözött Szentendrére, honnn élete végéig tudósított budpesti hírlpokt. Ez megállpítás is téves. V. ö. Szn Tmás id. mű. ' Soproni Sándor id. mű. Horler Miklós: Szentendre, Műszki Könyvkidó, Budpest 1960. Vö. Soproni Sándor id. mű. Horler Miklós id. mű. Lyk Károly id. mű. Tkács Mári id. mű. N. Kiss Pál id. mű. Monográfusi festményeit főleg z Alfölddel, Tisztájjl, Tótkomlós vidékével hozzák kpcsoltb. Soproni Sándor id. mű ugyn idevontkozó munkánk tuljdonítj egész 40 éves kor utáni munkásságát és npjink 10 forintosán láthtó A népdl szülelése vriációját közli is reprodukcióbn, minth z Pp-szigetet ábrázolná, háttérben Szigetmonostorrl. Ez zonbn merő feltételezés. Monográfusi közül egy sem említi, hogy Szentendrén festett voln, viszont A népdl születésének változtivl kpcsoltbn kifejezetten zt mondják, hogy Tisz prtján született emlékekből táplálkoznk. A bnkjegyen reprodukált kép helye ismeretlen. Horváth Ede, bnkjegy tervezője, ki felvilágosítást tudn nyújtni kép hollétéről, meghlt. A Jnkó csládbn levő hgyomány is zt trtj, hogy ez kép, mint A népdl születésének más változti is, Tisz prtját ábrázolják. (Az utóbbi Jnkó Dénes vegyészmérnök közlése.) A jelenleg egyedül utentikus szentendrei vontkozású Jnkó képet tehát ebben z esetben először publikáltuk. Képes Világ melléklete, 1869. okt. 24., színes kőrjz. Jelezve j. 1. Jnkó 869. A szentendrei F'erenczy Károly Múzeum tuljdonábn tlálhtó egy ilyen nyomt. A Mgyr Nemzeti Gléri 1960-s szerzeménye Bártfi Bertlnnétól. Tót prszt szekérrel címen leltározv. 260x 200 mm, jelezve b. 1. Jnkó. Évszám nélkül. Vlószínűleg kőrjz előtt készült. A Képes Világ melléklete lpján így megközelíthetőleg dlálhtó 1869-re vgy z előtte levő évekre, éppen úgy, mint párdrbj, z ugynttól tuljdonostól szármzó, Juhász csárd előtt címen beleltározott hsonló méretű kvrell, melynek kőrjzváltozt A számdó-juhász cím ltt jelent meg ugyncsk Képes Világ 1869. júl. 16. számánk színes mellékleteként. A közlés helye és időpontj és z kvrell eredetiek közös tuljdonosnál vló szereplése, zonos mérete és stílus is muttj, hogy párdrbokról vn szó. A Szent-Endrei fhordó közvetlen élményével szemben másik drb Petőfi költeményeiből ihletett képkombináeiór mutt. Vö. Pogány Ö. Gábor: A hldó és rekciós erők hrcánk tükrözése X I X. százdi mgyr festészetben. Mgyr Művészettörténeti Munkközösség évkönyve 1951. Budpest 1952. Tkács Mári id. mű. M. Kiss Pál id. mű. Ennek néprjzi érdeklődésnek különösen kedvezett Szentendre, hol mgyr, német, tót és szerb szó egyránt hllhtó" hogyn z Osztrák Mgyr Monrchi írásbn és képben című 1893-bn kidott munk III. kötetében olvshtó. Egyik jellemző példáj ennek Boromissz Tibor etnográfii érdeklődése. Egyik szentendrei munkáján például éppen egy, z ősi szlovák Szentendre környéki lkosságtól szármzó népszokást illusztrál z Újság 1925. dec. 20-i Pilisszentlászlón még m is éjszki tűzgyújtássl és ostorpttogttássl ünnepli nép Krácsonyt c. cikk mellett, mely cikk zt tárgylj, hogyn húzódott le Pilisszentlászlóról bizonyos ősi szlovák népszokás Szentendrére, és hogyn folyik ez népszokás össze régi mgyrok szokásivl is. Az 1930-s években áttételesen és inkább szerb kpcsoltokr vontkozón tlálkozunk másképpen bizonyos néprjzi érdeklődéssel pl. Vjdánál. Vö. Soproni Sándor id. mű. Már Szn említi, hogy bár politiki rjzit Jnkó sokszor diktndór" rjzolt különféle pártállású lpoknk, h nem rjzolt, benne is megnyiltkozott pártember, mert hiszen csod számbn menne z, h vlki mi szép Mgyrországunkbn nem űzne politikát. És beszélt lelkesen z ellenzék spirációiról, szbd és független Mgvrországról." írt, hogy kemény blpárti volt." Csicseri Bors: Borsszem Ági Adolf Jnkó, 1887. április 10. Vö. M. Kiss Pál id. mű. Politiki mgtrtásár utl Pogány Ö. Gábor id. mű is. Szn Tmás id. mű. Anélkül, hogy z 1873-s Pestre vló visszköltözés után említené Szentendrét hlál előtti évről: A második igló füredi út és szent-endrei trtózkodás után még inkább össze kellett szorítni munkásságát, mert ereje npról-npr hnytlott s csk legngyobb erőfeszítéssel tudott dolgozni," Vö. Gentium István: Ferenczy Károly. Budpest 1963. Gentium Istvánnk ez munkáj elég részletesen tárgylj Ferenczy szentendrei korszkát, Ferenczy irodlombn legszélesebb képet nyújtj ról, 19 szentendrei képét sorolj fel Műtárgyktlógusbn, és még egyet, mi feltehetően Szentendrén keletkezett, Vlér ágybn címűt. M emléktábl jelzi lkhelyét z Alkotmány u. I. sz. ltti házon. Vö. Ferenczy Vlér: Ferenczy Károly. A Nyugt kidás é. n. (1934). Genthon István id. mű. Petrovics Elek: Ferenczy. Budpest 1943. Petrovics Elek id. mű. Genthon István id. mű. A felsorolt képeket Genthon István id. mű lpján állítottuk össze, dtik ott megtlálhtók. Szentendrei képeinek korábbi kiállításokon vló szereplésével kpcsoltbn lásd Petrovics Elek id. mű. Vö. Petrovics Elek id. mű. Ennek htásnk, mely szellemi és formi vontkozásbn is érezhető, bővebb elemzésére itt nem térhetünk ki. Közölve Ferenczy Vlér id. mű. " Filk Olg születési dti irodlombn eddig nem szerepeltek. Megállpításár szolgált egy 1885. okt. 3-án Prágábn készült másolt, mely szerint születési helye Theresienstdt in Böhmen" 1848. április 23. Özv. Ferenczy Béniné tuljdon. Özv. Ferenczy Iléniné közlése szerint Filk Olgánk flképei voltk Bécsben, II. világháború ltt lebombázott Heinrichshofbn. Ez meghosszbbított Opern-Gsse két oldlán levő épületcsoport. A festmények llegorikus jeleneteket ábrázoltk. A vázltkönyvek özv. Ferenczy Béniné tuljdonábn vnnk. Az említett rjzok közül 4 drbot tlálunk Mgyr Nemzeti Gléri Grfiki Osztályán. Özv. Ferenczy Béniné jándék. " Ferenczy Károly ikergyermekei, Noémi és Béni 1890. június 18-án születtek Szentendrén. Vö. Ferenczy Vlér id. mű: H"gy pám, leglábbis későbbi időkben nem sokr trtott nyáin munkáit, z egyrészt egyéniségéből folyik, melynek mi sem felelhetett megkevésbbé mint ez novellisztikus festészet ; másrészt még fokozottn érthető nnyibn, hogy z ő ideje épp legerősebb ellenhtás korszk volt mindzzl szemben, mi nyám iskolájár jellemző, hogy htás és ellenhtás törvényéből fogv természetszerűen kor ngyon is hjlndó volt szkítni mindennel, mi z előző időszk művészi fegyverzetéhez trtozott, hogy»nous vons chngé tout cel«jelmondt lpján egy erőteljes mozdulttl elsöpörtek, sutr vetettek jóformán mindent, mit z előző egy-két évtized művészei műveltek." Ferenczy Vlér objektív polgári szemlélete jelenséget jól rögzíti, társdlmi hátterével zonbn nem törődik, mint hogyn Ferenczy Károly is elhtárolt mgát mindenféle szociális problémától. A társdlmi háttér, mint Ferenczy művészetével kpcsoltbn már említettük, z volt, hogy romntikánk kiegyezés előtti hzánkbn hldó vívmányit z urlkodó osztály kisjátított és sját céljir hsznált fel. Ezzel szemben Ferenczy objektivitásr törekvő szcmléiet-oppozíciót jelentett és továbbhldást szolgált. A nálánál 14 évvel idősebb Filk Olg művészetének
4 3 4 4 viszont természetszerűleg vgy el kellett sorvdni, vgy teljesen átlkulni. A romntikánk ugynis volt egy hldó változtú továbbélése százdfordulón: szimbolizmus, mely például müncheni és bécsi szecesszión keresztül késó'bb Ferenczy Károlyr is htott. A XTX. százd első felében keletkezett romntikus felfogás ilyen irányú átértékeléséhez három gyermek gondjávl elfogllt nyánk zonbn már nem volt ideje. A Történelmi Arcképcsrnok tuljdon. Adti: 165x243 mm, guche. Publikálv: Pest megye műemlékei. Szerkesztette: Dercsényi Dezső, 1958. Reprodukálv még: Horler Miklós id. mű, Soproni Sándor id. mű. Az Osztrák- Mgyr Monrchi írásbn és képben III. köt. Bp. 1893. (A Pest megye műemlékei-ben tévesen IX. kötetben.)