Dombóvár és térsége ivóvízminıség javító programja

Ivóvízminıség javítása kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0 Dombóvár és térsége ivóvízminıség javító programja ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 2010. Október 1

TARTALOMJEGYZÉK 2

1 Összefoglaló... 5 2 A projektgazda bemutatása...15 3 Háttér, környezet...28 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása... 28 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása... 28 3.1.2 A terület természeti környezete... 29 3.1.3 Jellemzı településszerkezet... 41 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása... 44 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák... 44 3.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzık, tendenciák... 52 4 A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése...59 4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása... 59 4.1.1 Helyzetértékelés... 59 4.1.2 Keresleti igények jellemzése... 123 4.1.3 Fejlesztési igény... 130 4.2 Célkitőzések... 132 4.2.1 A célkitőzések meghatározása... 132 4.2.2 Eredményindikátorok... 133 5. Változatelemzés...134 5.1. Változatelemzés módszertanának meghatározása... 134 5.2. Elemzések a változatok meghatározása érdekében... 134 5.3. A projekt nélküli eset leírása... 145 5.3.1. Mőszaki leírás... 145 5.3.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése... 167 5.3.3. Egyéb releváns szempontok... 169 5.4. A projektváltozat... 171 5.4.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése... 173 5.4.2. Költségek, bevételek és hatások jellemzése... 183 5.4.3. Egyéb releváns szempontok, kockázatok... 198 5.5. B projektváltozat... 200 5.5.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése... 200 5.5.1 Költségek, bevételek és hatások jellemzése... 211 5.5.2. Egyéb releváns szempontok, kockázatok... 225 5.6. C projektváltozat csatlakozás más vízellátó rendszerre... 226 5.6.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése... 226 5.6.2. Költségek becslése... 234 5.6.2.1. Beruházási költségek... 234 5.6.2.2. Maradványérték... 242 5.6.2.3. Egyéb releváns szempontok, kockázatok... 243 5.7. Vízbiztonsági terv valamennyi változatnál... 244 5.8. A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása... 246 5.9. További összehasonlítás... 253 3

6 Cselekvési terv a projekt elkészítésének további lépéseire...255 6.1 A projektelıkészítés irányítási struktúrája... 255 6.2 Lebonyolítási tervek a projekt elıkészítésére és a projektfejlesztésre... 256 6.2.1 Elıkészítettség bemutatása... 256 6.2.2 Intézkedési terv... 256 6.2.3 Kommunikációs terv... 259 6.2.4 Közbeszerzési / beszerzési terv... 261 6.2.5 Kifizetési ütemterv... 262 6.3 Kockázatkezelési stratégia az elıkészítés szakaszában... 263 7 Rövidítések...264 8 A tanulmány mellékletei...265 4

1 Összefoglaló 1. táblázat: Fıbb adatok A projekt címe: Dombóvár és térsége ivóvízminıség javító programja Projektgazda neve: Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminıség - Javító Társulás Projektgazda székhelye: Dombóvár ÁFA visszaigényelhetı-e (igen, nem) igen Érintett települések száma (db) 13 Érintett lakosság (ezer fı) 12,3 A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett 2012.12 idıpontja (év, hó) A projekt megvalósítás befejezésének tervezett 2014.12 idıpontja (év, hó) Összes beruházási költség (Ft) 1 425 875 692 Elszámolható beruházási költség 1 425 875 692 Nem elszámolható beruházási költség 0 A projekt elıkészítés kezdete (év, hó) 2011.01 A projekt elıkészítés tervezett befejezése (év, hó) 2012.12 Megoldandó probléma A Dombóvár és Környéke kistérségi Ivóvízminıség Javító Társulás által lefedett településeken a szolgáltatott ivóvíz minısége nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, emberi fogyasztásra nem alkalmas. A társult települések egy jelentıs részénél olyan, korábban Dalmandi Állami Gazdaság területén létesített puszták is találhatók, ahol az ivóvíz ellátás nem megoldott, illetve a víz minısége nem mért (jelenleg állattartó telepek mőködnek ezeken a pusztákon, az állatok itatására felhasznált kutakról részesedik az itt lakó népesség, ez a víz azonban nem megfelelı minıségő.) A puszták vízellátását eddig felvállaló Dalmand MG ZRt. 2010. December 31-étıl nem kívánja ellátni, így a területileg illetékes önkormányzatoknak kell a vízellátást megoldaniuk. Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei A vizsgált társulási területen nincsen sajnos egységes megoldás és egységes változati lehetıség. A kiválasztott változatok mindegyike alkalmas a lakosság egészséges tiszta ívó vízzel való ellátására, így a vízellátás tervezése csoportokra osztással kerül bemutatásra. 5

Csoport bontás: 1. Csoport: Kaposszekcsı Csikóstıttıs 2. Csoport: Kapospula Alsóhetény Mászlony Szilfás - Attala Csoma Szabadi Alsóleperd Nagypáltelep 3. Csoport: Dalmand Kocsola 4. Csoport: Döbrököz Csurgópuszta 5. Csoport: Kurd Csibrák 6. Csoport: Gyulaj 6

Dombóvári kistérségi ivóvízminıség-javító társulás tagtelepülésein fennálló vízellátással kapcsolatos problémák és a probléma megoldását szolgáló intézkedések összefoglaló táblázata MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT TELEPÜLÉS Alsóhetény Attala MEGOLDANDÓ PROBLÉMA termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja MŐSZAKI TARTALOM RÖVID LEÍRÁSA megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról, távvezeték építése megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kapospulán át), távvezeték építése Csibrák termelt víz határérték feletti arzén-, ammónium-, vaskoncentrációja helyi vízkezelés kiépítése Csikóstıttıs termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja, vízátvételi kapacitás elégtelensége megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kaposszekcsın át), új távvezeték építése Csoma Dalmand, Újdalmand, Vörösegyháza, Alsóleperd termelt és részben Szabadi községnek átadott víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja, puszták esetében a közüzemi vízellátás hiánya megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kapospulán, Attalán át), távvezeték építése helyi vízkezelés kiépítése Dalmandon, puszták esetében megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dalmandról (Alsóleperd Dombóvárról Nagy Pál telepen át), távvezeték építése Dombóvár- Mászlonypuszta, Dombóvár- Szilfás puszta közüzemi vízellátás hiánya megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról (Alsóhetényen át), távvezeték építése Döbrököz, Nagy Pál telep termelt víz határérték feletti arzén-, ammónium koncentrációja, alacsony keménysége, helyi vízkezelés kiépítése, Nagy Pál telep esetében megfelelı 7

Nagy Pál telep esetében a közüzemi vízellátás hiánya minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról, távvezeték építése Gyulaj termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja helyi vízkezelés kiépítése (törésponti klórozás) Kapospula termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja, Kapospula esetében a vízátvételi kapacitás elégtelensége megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról, új távvezeték építése Kaposszekcsı termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról, új távvezeték építése Kocsola Kurd, Csurgópuszta termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti arzén-, ammónium-, vaskoncentrációja, Csurgópuszta esetében a közüzemi vízellátás hiánya helyi vízkezelés kiépítése (törésponti klórozás) helyi vízkezelés kiépítése (törésponti klórozás), Csurgópuszta esetében tisztított víz átvétele Döbröközrıl Szabadi Csomáról átvett víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja megfelelı minıségő tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kapospulán, Attalán, Csomán át), távvezeték építése Kiválasztott változat bemutatása 1. Csoport. Kaposszekcsı és Csikóstıttıs vízellátása a meglévı Dombóvári rendszerrıl történı leágazással megvalósítható. A tervezett 2 100 fm és 1 100 fm NA150 KPE vezeték és Csikóstıttıs határában egy vízforgalmi csomópont kiépítésével a megfelelı minıségő és mennyiségő ivóvíz biztosítható. Csikóstıttısön a meglévı 50 m3-es magastározó felújítása szükséges. 2. Csoport. 8

Kapospula vízellátása Dombóvár felıl 1 772 fm NA200 KPE és 2 068 fm NA150 KPE vezeték építésével megvalósítható. A vízátadás Attala, Alsóhetény, Csoma és Szabadi települések felé biztosított. Alsóhetény vízellátása a Kapospula felé tervezett NA200 KPE vezetékrıl történı leágazással történik. Alsóhetény felé 4 460 fm NA150 KPE és 815 fm NA100 KPE vezeték kiépítésével megvalósítható. Alsóhetény vízellátó rendszerérıl Mászlony és Szilfás ellátható. A tervezett Alsóhetényre menı NA150 KPE vezetékrıl történı leágazással 1 250 fm NA50 KPE vezeték építendı ki a Mászlonyba tervezett 70 m3-es osztott vasbeton tározóig. A vasbeton tározó hármas funkciót lát el. Egyrészt biztosítja a szükséges tőzivizet a településen (54 m3), illetve a fogyasztási ingadozások kiegyenlítését és Szilfás vízellátását is biztosítja. A vasbeton tározó mellett kerül kialakításra egy hidrofor, mely a településen szükséges nyomást biztosítja, illetve egy nyomásfokozó Szilfás felé. A Mászlonyban létesítendı vasbeton tározótól 5 400 fm NA50 KPE vezeték építendı Szilfásig. Az itt létesítendı vasbeton medence mérete 60 m3 (54 m3 tőzivíz, illetve 6 m3 a fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére). A vasbeton tározó mellett létesítendı hidrofor biztosítja a településen szükséges nyomást. Szilfáson új vízelosztó hálózat létesítendı 678 fm hosszban NA80 KPE vezetékbıl. Attala vízellátása a Kapospuláig kiépített NA150 KPE vezeték végpontjától megvalósítható. A végponttól 2 763 fm NA125 KPE vezeték kiépítése szükséges az attalai magastárolóig. A magastároló mellett létesítendı nyomásfokozó biztosítja Attala vízellátását. Az attalai magastároló mellett kialakítandó nyomásfokozó és 483 fm NA100 KPE vezeték biztosítani tudja Csoma és Szabadi települések megfelelı minıségő ivóvízzel történı ellátását Dombóvár felıl. Az attalai magastároló mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 100 m3-es hidroglóbuszba továbbítja az ivóvizet. A meglévı hidroglóbuszt fel kell újítani. Nagy Pál telep és Alsóleperd vízellátása a Dombóvári rendszerrıl biztosítható. A meglévı rendszer Szarvasdig van kiépítve. Nagy Pál telep vízellátásához 1 160 fm NA50 KPE vízvezeték kiépítése szükséges a Nagy Pál telepre tervezett 70 m3-es osztott vasbeton tározóig. A vasbeton tározó hármas funkciót lát el. Egyrészt biztosítja a szükséges tőzivizet a településen (54 m3), illetve a fogyasztási ingadozások kiegyenlítését és Alsóleperd vízellátását is biztosítja. A vasbeton tározó mellett kerül kialakításra egy hidrofor, mely a településen szükséges nyomást biztosítja, illetve egy nyomásfokozó Alsóleperd felé. Nagy Pál telepen új elosztó hálózat létesítendı 420 fm hosszban NA80 KPE vezetékbıl. A Nagy Pál telepen létesítendı vasbeton tározótól 4 770 fm NA50 KPE vezeték építendı Alsóleperdig. Az itt létesítendı vasbeton medence mérete 70 m3 (54 m3 tőzivíz, illetve 16 m3 a fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére). A vasbeton tározó 9

mellett létesítendı hidrofor biztosítja a településen szükséges nyomást. Alsóleperden új vízelosztó hálózat létesítendı 914 fm NA80 KPE és 124 fm NA100 KPE vezetékbıl. 3. Csoport. Dalmand (Újdalmand, Vörösegyháza) és Kocsola. Dalmand. A biztonságos vízellátás érdekében az 1974-ben fúrt B-12 kataszteri számú kút helyett egy új kutat kell fúrni, melléfúrásos technológiával. Mivel a vízmő területén jelenleg vízkezelés nincsen, így az új technológia részére egy 30 m 2 alapterülető kezelıépület építése szükséges. A keletkezı vasiszap ülepítésére a védterületen belül egy 10 m 3 -es ülepítı mőtárgyra van szükség. A kezelt víz, egy a védterületen belül kialakított tervezett 50 m 3 -es tározóba kerül. A tározó mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 100 m3- es hidroglóbuszba továbbítja az ivóvizet. A meglévı hidroglóbusz felújítandó. Dalmand vízellátó rendszerérıl Újdalmand és Vörösegyháza ellátható. Dalmandtól 1 050 fm NA50 KPE vezeték építendı ki az Újdalmandba tervezett 65 m3-es osztott vasbeton tározóig. A vasbeton tározó hármas funkciót lát el. Egyrészt biztosítja a szükséges tőzivizet a településen (54 m3), illetve a fogyasztási ingadozások kiegyenlítését és Vörösegyháza vízellátását is biztosítja. A vasbeton tározó mellett kerül kialakításra egy hidrofor, mely a településen szükséges nyomást biztosítja, illetve egy nyomásfokozó Vörösegyháza felé. Újdalmandon új vízelosztó hálózat létesítendı 410 fm hosszban NA80 KPE vezetékbıl. Az Újdalmandon létesítendı vasbeton tározótól 1 710 fm NA50 KPE vezeték építendı Vörösegyházáig. Az itt létesítendı vasbeton medence mérete 60 m3 (54 m3 tőzivíz, illetve 6 m3 a fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére). A vasbeton tározó mellett létesítendı hidrofor biztosítja a településen szükséges nyomást. Vörösegyházán új vízelosztó hálózat létesítendı 200 fm hosszban NA80 KPE vezetékbıl. Kocsola. Mivel a vízmő területén jelenleg vízkezelés nincsen, így az új technológia részére egy 30 m 2 alapterülető kezelıépület építése szükséges. A tervezett vízkezelés a III. sz. kút védterületén kerül kialakításra. A II. kúttól 1 500 fm NA100 KPE nyersvíz vezeték építendı ki a tervezett vízkezelıig. A keletkezı vasiszap ülepítésére a védterületen belül egy 10 m 3 -es ülepítı mőtárgyra van szükség. A kezelt víz, egy a védterületen belül kialakított tervezett 50 m 3 -es tározóba kerül. A tározó mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 100 m3-es hidroglóbuszba továbbítja az ivóvizet. A meglévı hidroglóbusz felújítandó. 4. Csoport. Döbrököz és Csurgópuszta. Mivel a vízmő területén jelenleg vízkezelés nincsen, így az új technológia részére egy 30 m 2 alapterülető kezelıépület építése szükséges. A keletkezı vasiszap ülepítésére a védterületen belül egy 25 m 3 -es ülepítı mőtárgyra van szükség. A kezelt víz, egy a védterületen belül kialakított tervezett 50 m 3 -es tározóba kerül. A tározó mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 100 m3-10

es hidroglóbuszba továbbítja az ivóvizet. A meglévı hidroglóbusz felújítandó. Döbrököz vízellátó rendszerérıl Csurgópuszta ellátható. Döbrököztıl 5 260 fm NA50 KPE vezeték építendı ki a Csurgópusztára tervezett 60 m3-es osztott vasbeton tározóig. A vasbeton tározó kettıs funkciót lát el. Egyrészt biztosítja a szükséges tőzivizet a településen (54 m3), illetve a fogyasztási ingadozások kiegyenlítését is. A vasbeton tározó mellett kerül kialakításra egy hidrofor, mely a településen szükséges nyomást biztosítja. Csurgópusztán új vízelosztó hálózat létesítendı 402 fm hosszban NA80 KPE vezetékbıl. 5. Csoport. Kurd és Csibrák. Kurd vízminıség javítása. A biztonságos vízellátás biztosítása miatt a II. sz. kút felújítandó. Mivel a vízmő területén jelenleg vízkezelés nincsen, így az új technológia részére egy 30 m2 alapterülető kezelıépület építése szükséges. A keletkezı vasiszap ülepítésére a védterületen belül egy 10 m3-es ülepítı mőtárgyra van szükség. A kezelt víz, egy a védterületen belül kialakított tervezett 20 m3-es tározóba kerül. A tározó mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 70 m3-es magaslati tárolóba továbbítja az ivóvizet. A meglévı magastároló felújítandó. Csibrák vízminıség javítása. Mivel a vízmő területén jelenleg vízkezelés nincsen, így az új technológia részére egy 20 m2 alapterülető kezelıépület építése szükséges. A keletkezı vasiszap ülepítésére a védterületen belül egy 10 m3-es ülepítı mőtárgyra van szükség. A kezelt víz, egy a védterületen belül kialakított tervezett 10 m3-es tározóba kerül. A tározó mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 2x75 m3-es magastárolóba továbbítja az ivóvizet. A meglévı magastároló felújítandó. 6. Csoport. Gyulaj vízminıség javítása. A biztonságos vízellátás érdekében a II. sz kút helyett melléfúrásos technológiával új kút létesítése szükséges. Mivel a vízmő területén jelenleg vízkezelés nincsen, így az új technológia részére egy 30 m2 alapterülető kezelıépület építése szükséges. A keletkezı vasiszap ülepítésére a védterületen belül egy 10 m3-es ülepítı mőtárgyra van szükség. A kezelt víz, egy a védterületen belül kialakított tervezett 25 m3-es tározóba kerül. A tározó mellett kerül kialakításra az új nyomásfokozó mőtárgy, mely a meglévı 2x50 m3-es magastárolóba továbbítja az ivóvizet. A meglévı magastároló felújítandó. 2. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Víztározó db 1 m3 70 Mászlony Víztározó db 1 m3 60 Szilfás Víztározó db 1 m3 70 Nagy Pál telep Víztározó db 1 m3 70 Alsóleperd Víztározó db 1 m3 62 Újdalmand 11

Létesítmény, eszköz Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Víztározó db 1 m3 58 Vörösegyháza Víztisztító berendezés db 1 m3/d 183 Dalmand Új kút db 1 m 183 Dalmand Víztisztító berendezés db 1 m3/d 160 Kocsola Víztisztító berendezés db 1 m3/d 266 Döbrököz Víztározó db 1 m3 60 Csurgópuszta Víztisztító berendezés db 1 m3/d 185 Kurd Víztisztító berendezés db 1 m3/d 50 Csibrák Víztisztító berendezés db 1 m3/d 130 Gyulaj 12

A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve 3. táblázat: A megvalósítás ütemezése Tevékenység** Elszámolható Kezdete Vége költség, Ft Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó 57 184 153 2013.01 2013.06 vagyoni értékő jog megszerzése Terület elıkészítés Közbeszerzés (a menedzsment része) 2013.01 2013.05 Tájékoztatás, nyilvánosság 5 533 950 2013.01 2014.12 Projektmenedzsment 36 893 002 2013.03 2014.12 Mérnök felügyelet 48 883 228 2013.05 2014.12 Építés 1 247 866 957 2013.05 2014.12 Eszközbeszerzés 10 145 576 2014.05 2014.08 Összesen 19 368 826 2013.01 2014.12 **a kategóriák tartalma a pályázati útmutató C.3.3 fejezetet követi 13

A kiválasztott változatok bemutatása 4. táblázat A kiválasztott változatok számszerősített bemutatása 1. Csoport C. változat 2. csoport C. változat 3. csoport B. változat Törésponti klórozás, Csatlakozás a Mőszaki tartalom rövid Vízátvezetés vas és mangán dombóvári bemutatása Dombóvárról mentesítés, egyedi hálózatra vízmővek 4. Csoport B. változat Törésponti klórozás, vas és mangán mentesítés, egyedi vízmő 5. csoport B. változat Törésponti klórozás, vas és mangán mentesítés, egyedi vízmővek 6. Csoport B. változat Törésponti klórozás, vas és mangán mentesítés, egyedi vízmő Építés 67 740 000 401 921 567 212 489 000 149 960 000 99 295 000 46 718 000 Gép, berendezés, felszerelés, Technológia 7 740 000 54 341 000 43 663 000 22 160 000 30 300 000 10 537 000 Egyéb, járulékos költségek 19 826 466 66 968 881 74 630 727 47 538 885 45 035 044 25 011 122 Összes beruházási költség Személyi jellegő ráfordítások 95 306 466 523 231 448 330 782 727 217 706 966 174 630 044 82 266 122 0 0 0 0 0 0 Anyagi jellegő ráfordítások 19 747 381 56 698 591 31 648 527 32 267 429 57 777 847 25 613 460 Energiaköltség 40 052 572 26 835 223 12 822 843 6 411 422 11 765 443 6 508 543 Egyéb költségek: pontosan kifejtve Összes üzemeltetési költség Becsült jellemzı élettartam (év) Az üzemelés egy évére esı fajlagos becsült költsége (e Ft/év) A szolgáltatás nettó fajlagos önköltsége (Ft/m3) A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) 72 804 122 114 776 804 77 888 444 57 138 316 48 587 595 31 078 807 132 604 075 198 310 619 153 989 534 95 817 167 118 130 885 63 200 809 44,45 44,45 42,72 41,72 41,72 41,72 2 983 4 461 3 604 2 296 2 831 1 514 30 34 42 34 46 44 470 470 470 470 470 470 14

A tervezett viziközmő létesítmények üzemeltetését a tervek szerint a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamő Kft. Fogja ellátni. A Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van és jelenleg is ellátja az érintett településeken a viziközmővek üzemeltetési feladatait ott, ahol kiépített a közüzemi vízhálózat. Összhangban a Társulást alkotó önkormányzatok testületi határozataival, a projekt területen a beruházást követıen a vízdíjak egységes mértékben fognak emelkedni a díjkiegyenlítés elvének érvényesítése érdekében. Az átlagos emelkedés mértéke 190,24 Ft, a miniomális emelés 182,50 Ft a maximális emelés 207,50 Ft. Ennél pontosabb meghatározás csak az RMT-ben lehetséges. 2 A projektgazda bemutatása 2.1. Jogi státusz A pályázatban foglalt beruházás megvalósítása érdekében a projekt által érintett települések (Dombóvár város, Attala, Csibrák, Csikóstıttıs, Csoma, Dalmand, Döbrököz, Kapospula, Kaposszekcsı, Kocsola, Kurd és Szabadi községek) önkormányzatai 2010. március 18-án létrehozták a Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminıség-javító Társulást, mely Társulás a jelen projekt projektgazdája. A Társulás tagjai számára jogszabály (98/83 EK irányelv és a hatályos 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet) írja elı a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását. Ezen településeken a jelenleg szolgáltatott ivóvíz minısége vagy nem felel meg a vonatkozó vízminıségi elıírásoknak és emiatt szerepelnek a vonatkozó Kormányrendeletben, vagy OKI szakvéleménnyel alátámasztott az ivóvízminıség javítás szükségessége, illetve több olyan puszta is található az érintett települések közigazgatási területén, ahol nincs közüzemi vízellátás, csak mezıgazdasági telepi vízellátás, vagy az sem (a Dombóvárhoz tartozó Mászlonypusztán csak közkutas vízellátás van). A tagok a vízminıség javítást közös beruházás keretében kívánják megvalósítani, mint ahogy az üzemeltetést is. Ezt indokolja az is, hogy a települések többségén a meglévı víziközmőveket is közös tulajdonú szervezet, a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamő Kft. üzemelteti. Ezen mőködési forma sokkal költséghatékonyabb az egyedi vízmő üzemeltetı vállalkozások fenntartásánál. A projekt megvalósítása érdekében létrehozott Társulás neve: Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminıség-javító Társulás. 15

A Társulás székhelye: 7200 Dombóvár, Szent István tér 1. A Társulás jogi személyiségő társulás, gazdálkodására a költségvetési szervek mőködésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A projekt kapcsán a Társulás ÁFA levonásra jogosult. A Társulás tagjai, azok székhelye: Dombóvár Város Önkormányzata, Dombóvár, Szent István tér l. Attala Község Önkormányzata, Attala, Kossuth L, u. 15. Csibrák Község Önkormányzata, Csibrák, Fı u. 52. Csikóstıttıs Község Önkormányzata, Csikóstıttös, Hunyadi tér 24. Csoma Község Önkormányzata, Csoma, Kossuth Lajos u. 34. Dalmand Község Önkormányzata, Dalmand, Hısök tere 5. Döbrököz Község Önkormányzata, Döbrököz, Páhy u. 45. Gyulaj Község Önkormányzata, Gyulaj Szent Imre tér 1. Kapospula Község Önkormányzata, Kapospula, Béke tér 21. Kaposszekcsı Község Önkormányzata, Kaposszekcsö, Táncsics u. 30. Kocsola Község Önkormányzata, Kocsola, Kossuth L. u. 59. Kurd Község Önkormányzata, Kurd, Petıfi u. 11. Szabadi Község Önkormányzata, Szabadi, Kossuth Lajos u. 42. A Társulás mőködési területe megegyezik a társulást alkotó települési önkormányzatok közigazgatási területével, kivéve Dombóvár Várost, melynek közigazgatási területébıl csak a következı településrészek érintettek: Mászlony puszta, Szilfás puszta. A Társulás tevékenységi besorolás szerinti alaptevékenységi szakágazata: 422100 Folyadék szállítására szolgáló közmő építése. Szakfeladat szerinti alaptevékenysége: 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás és 422100 Folyadék szállítására szolgáló közmő építése. A pályázat jelen 1. szakaszában elıkészítési költségekre kíván a pályázó támogatást kapni, a tevékenységei között jelen pályázati formában elszámolható költségek szerepelnek. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely gyakorolja a Társulási megállapodásban meghatározott közös feladat- és hatásköröket. A Társulási Tanács feladat- és hatásköre 16

a. a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének a megválasztása, visszahívása, b. a mőködési hozzájárulás mértékének megállapítása, c. Tagokat terhelı egyéb kötelezettség megállapítása, d. a hatáskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértıi vélemények figyelembe vételével, e. Tag kizárásának elhatározása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevı képviselı-testületek mindegyikének minısített többségével hozott döntése szükséges, f. jelen társulási megállapodás módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevı képviselı-testületek mindegyikének minısített többségével hozott döntése szükségeltetik, g. Társulás megszőnésének elhatározása, mely határozat a Társulásban résztvevı képviselı-testületek mindegyikének minısített többségével hozott döntésével lép hatályba, h. Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása, a költségvetés elsı félévi, háromnegyedévi és éves végrehajtásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása, meghozza a költségvetésére vonatkozó döntéseket, i. a Társulás mőködéséhez szükséges szabályzatainak elkészíttetése és elfogadása, j. a Társulás céljának megfelelıen pályázat benyújtása és a támogatott projekt lebonyolítása, k. az érintett tárcákkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal a támogatási szerzıdések megkötése, l. a megállapodásban foglalt célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, m. a projekt szerinti célkitőzések megvalósulásának, azok idıarányos állapotának elemzése és értékelése, n. a Tagok között felmerülı esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésében, illetve a végrehajtás során felmerülı problémák körében, o. a Támogatási Szerzıdés elfogadása, annak módosítása, p. Tulajdonosi jogok - az Áht 100/L, 100/N-O. -ainak betartása melletti - gyakorlása a KEOP projekt eredményeként létrejövı vagyon üzemeltetését ellátó gazdasági társaság vonatkozásában a víziközmővek üzemeltetésére irányuló üzemeltetési szerzıdés megkötése, q. A Társulási megállapodásban meghatározott, átruházott önkormányzati feladatokkal kapcsolatos illetve az átruházott hatáskörbe tartozó döntések meghozatala. 17

A Társulási Tanács 15 fıbıl áll. A Társulási Tanácsba a társult községek képviselıtestületei 1-1 tagot, Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselıtestülete 3 tagot delegál. A tagok a Tanácsban 1-1 szavazati joggal rendelkeznek. A Tanács élén a Tanács tagjai közül választott elnök áll. İ, illetve távolléte, vagy akadályoztatása esetén az általa választott elnök-helyettes képviseli a Társulást. A projektgazda valamennyi kérdésrıl és megtett lépésrıl köteles beszámolni a Társulási Tagoknak, illetve a Felügyelı Bizottságnak. A Társulás munkaszervezetet nem hozott létre, a pályázattal kapcsolatos elıkészítı tevékenységeket a Dombóvár Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában álló Dombóvári Vízmő Kft. látja el meghatalmazással. A Társulás által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás A társulás a társult települések ivóvíz minıségének javítására, illetve a települések közigazgatási területén a lakossági vízellátást biztosító nem közüzemi vízbázisok kiváltására jön létre. A Társulás tagjai a Szervezeti és Mőködési Szabályzatuk módosításával a kötelezıen ellátandó vízgazdálkodási közszolgáltatási feladatok közül a Társulásra ruházzák át a Társulás célját képezı projekt megvalósításával kapcsolatos alábbi feladat- és hatásköröket: - A KEOP projekt keretében megvalósuló beruházással érintett területeken gondoskodik az ivóvíz minıségő vízre vonatkozó elıírásoknak megfelelı ivóvízellátásról, valamint ennek a feladatnak az ellátásához szükséges víziközmő létesítmények megvalósításáról, bıvítésérıl, mőködtetésérıl és fenntartásáról. A vízellátási szolgáltatás minıségének javítása céljából pályázatot nyújt be és a szükséges ivóvíz minıség javító programot közös beruházásban megvalósítja. - A KEOP projekt keretében megvalósuló és a Tagok közös tulajdonába kerülı víziközmővek mőködtetésére irányuló üzemeltetési szerzıdést megköti. A Társulás szervei - A Társulási Tanács - A Társulás Elnöke - A Társulás Elnökhelyettese - Pénzügyi Bizottság - Felügyelı Bizottság - A Társulás egyéb bizottságai. 18

A Társulás egyéb közösen fenntartott intézménnyel, vagy más szervezettel nem rendelkezik. A döntéshozók delegálásának feltételei A Társulás vezetı szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács 15 fıbıl áll. A Társulási Tanácsba a társult községek képviselıtestületei 1-1 tagot, Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselıtestülete 3 tagot delegál. A tagok a Tanácsban 1-1 szavazati joggal rendelkeznek. A társult önkormányzatok képviselıtestületei a Társulási Tanácsba a polgármestert, Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselıtestülete a polgármestert és két képviselıt delegálják. A Társulási Tanácsa tagjai a Tanácsban személyesen járnak el és szavaznak, akadályoztatásuk esetén az adott település képviselı-testületének tagja is meghatalmazható. A meghatalmazás teljes körő, és részleges körő lehet. A teljes vagy részleges meghatalmazást írásban kell benyújtani az Elnöknek, s annak a meghatalmazás terjedelmét egyértelmően tartalmaznia kell. A Társulási Tanács tagjainak megbízatása a polgármesteri, illetve a képviselıi tisztség betöltéséig áll fenn. A Társulás határozott idıre jön létre, a Társulási megállapodásban körülírt cél megvalósulása, vagyis a KEOP-beruházást követı fenntartási idıszak végéig. A Társulás a KEOP projekt keretében megvalósuló, a tagok osztatlan közös tulajdonába kerülı víziközmővek egységes mőködtetése és a kapcsolódó közüzemi közszolgáltatás ellátása érdekében, a Tagok, mint tulajdonközösség képviseletében és nevében a Vgtv. 9. (2) bekezdés d) pontja alapján fogja megkötni a víziközmüvek üzemeltetésére irányuló szerzıdést a 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamő Kft.-vel. Az üzemeltetési szerzıdést a KEOP pályázatban meghatározott pénzügyi és finanszírozási feltételeknek megfelelıen kell megkötni. A Kft. fogja ellátni a létrejövı víziközmővek üzemeltetését és fenntartását a költség-haszon elemzésben vizsgált 30 éves idıszak alatt. A tagok által vállalt kötelezı befizetések nem teljesítése esetére a Társulás a települési Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára azonnali beszedési megbízást nyújthat be. 19

A Társulás a települési önkormányzat fizetési határidejének lejártát követıen köteles legalább egy alkalommal - 15 napos határidıvel - fizetési felszólítást küldeni, annak eredménytelen leteltét követıen jogosult az azonnali beszedési megbízás benyújtására. Amennyiben egy tag önkormányzat a Társulási megállapodásban foglalt valamely lényeges kötelezettségét megszegi különösen ilyen eset a mőködési hozzájárulás megfizetésének az elmulasztása -, akkor az elnök köteles kétszer írásban, megfelelı határidı tőzésével felhívni a teljesítésre. Ha a tag ezen felhívás ellenére sem tesz eleget a kötelezettségeinek, akkor a naptári év utolsó napjával kizárható a Társulásból. Ez esetben a kizárt tagot kártérítési és egyéb kötelezettség terheli. A kizárt tag által befizetendı önrész teljes összege a Társulás vele szembeni jogszerő követelése, melyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog - kivéve, ha a tag vonatkozásában a beruházás meg sem kezdıdött. Arányos megvalósulás esetén a követelés ehhez igazodik. A projekt megvalósítása érdekében általa fizetett elıkészítési költséget, valamint az Önrészt nem követelheti vissza a Társulástól. A kizárt tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint a Társulásnak okozott kár teljes körő megtérítésére. A Társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelıen, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelı kötelezettségeket is. A tag által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A KEOP projekt keretében megvalósult vagyontárgy társulás tagja részére történı kiadását négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történı kiadása veszélyeztetné a Társulás kötelezı feladatának ellátását. Ebben az esetben a Társulás kizárt tagját - a Társulással kötött szerzıdés alapján - használati díj illeti meg. A Társuláshoz való csatlakozás szabályai A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó önkormányzatok képviselıtestületének minısített többséggel hozott határozata szükséges, melynek tartalmaznia kell, hogy a testület a jelen társulási megállapodás rendelkezéseit magára nézve teljes egészében kötelezıen ismeri el, elfogadja a Társulás céljait, továbbá a feladatok megvalósításához ráesı költségvetési hozzájárulást biztosítja. A Társuláshoz történı csatlakozáshoz szükséges a Társulásban részt vevı valamennyi tagönkormányzat képviselı-testületének minısített többséggel hozott határozata és a KEOP projekt esetében a KEOP Irányító Hatóság elızetes írásbeli hozzájárulása. Az önkormányzatok a saját belsı szabályzatuk szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintı döntéseket. 20

A Társulási megállapodás felmondásának szabályai A tagok a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi felügyeletet ellátó szervvel és a KEOP Közremőködı Szervezettel történt egyeztetést követıen élhetnek. A tagok a Társulási megállapodás aláírását követı három évig, és amennyiben a KEOP projekt beruházást szakasza az aláírást követı három éven belül megkezdıdik, a beruházási szakasz lezárásáig a társulási jogviszonyt nem mondhatják fel a tagok. A Ttv. 4. (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minısített többséggel hozott döntést a képviselıtestület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás másik tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a támogatási szerzıdésben foglaltakat. A társulási jogviszony év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevı képviselıtestületek mindegyikének minısített többséggel hozott határozata szükséges. A Társulásból kiváló tag által befizetendı önrész teljes összege a Társulás vele szembeni jogszerő követelése, melyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog - kivéve, ha a tag vonatkozásában a beruházás meg sem kezdıdött. Arányos megvalósulás esetén a követelés ehhez igazodik. Felmondó tag a projekt megvalósítása érdekében általa fizetett elıkészítési költséget, valamint az Önrészt nem követelheti vissza a Társulástól. A felmondó tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körő megtérítésére. Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelıen, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelı kötelezettségeket is. A Társulás megállapodásának felmondása esetén a Társulás tagja által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A KEOP projekt keretében megvalósult vagyontárgy társulás tagja részére történı kiadását négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történı kiadása veszélyeztetné a Társulás kötelezı feladatának ellátását. Ebben az esetben a Társulás kivált tagját - a Társulással kötött szerzıdés alapján - használati díj illeti meg. Amennyiben a társult és kilépı önkormányzat a költségvetési befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés öt nem jogosítja fel arra, hogy a közös Társulási Tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 21

Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendı támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követıen a kilépés lehetısége számára az általános szabályok szerint nyílik meg. A Társulás megszőnése A Társulás megszőnik, a társulásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltak szerint. A Társulás megszőnése esetén a tagok a megszőnés idıpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek. A Társulás megszőnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. A Társulás megszőnése esetén a Társulás kötelezettségeiért a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelısséggel. A közös tulajdon megszőntetésére a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A társulás ellenırzésének rendje Pénzügyi Bizottság Tagjainak számát a Tanács határozza meg, elnökét és tagjait a Tanács választja. Az elnököt és a tagok több mint felét a Társulási Tanács tagjai közül kell megválasztani. Feladata: a Tanács határozatai végrehajtásának ellenırzése; a Tanács pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének figyelemmel kísérése, vizsgálata. Nem lehet tagja a Pénzügyi Bizottságnak az, aki a Társulás alkalmazásában áll, vagy a Társulásnál gazdasági feladatokat lát el. Felügyelı bizottság A Társulási Tanács a Társulás mőködésének és gazdálkodásának ellenırzı-felügyelı szervként 3 fıbıl álló Felügyelı Bizottságot hozott létre. A Felügyelı Bizottság elnöke: Csikóstıttıs önkormányzatának delegáltja A Felügyelı Bizottság tagjai: Attala Önkormányzatának delegáltja Kocsola Önkormányzatának delegáltja 22

A Felügyelı Bizottság tagjai saját maguk közül elnököt választanak. A felügyelı bizottság kiemelt feladata a beruházás mőködési, pénzügyi ellenırzése. évente legalább két alkalommal, de szükség szerint többször is ülésezik. A felügyelı bizottság a döntéseit egyszerő többséggel hozza meg. A felügyelı bizottságot félévente tájékoztatni kell a projekt állásáról. A tájékoztatást a Projektmenedzsment Szervezet köteles megtenni minden félévet követı 15. napig. A felügyelı bizottság jogszabályba, a jelen szerzıdésbe ütközı, vagy a konzorcium érdekeit sértı intézkedés, mulasztás tapasztalása esetén észrevételt tehet, illetve jelzéssel élhet. A felügyelı bizottság feladat és hatásköre: a Projektmenedzsment Szervezet munkájának ellenırzése. az ütemezett kivitelezés és pénzfelhasználás ellenırzése. a tagok elé terjesztendı jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményérıl beszámoló készítése, a tagok tájékoztatásának vizsgálata, a projekt bármely résztvevıjétıl felvilágosítás, tájékoztatás kérése. A felügyelı bizottság üléseirıl jegyzıkönyvet kell vezetni, melyet az ülés elnöke, valamint a jegyzıkönyvvezetı ír alá. A felügyelı bizottság részletes ügyrendjét maga határozza meg. A felügyelı bizottsági tagok megbízatása visszavonásig tart. A társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei A Társulás alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak az irányadók. A Társulás alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a Társulás elnöke jogosult. Közös mőködtetéső intézménnyel, szervezettel a Társulás jelenleg nem rendelkezik, de annak létrehozása a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. Törvény elıírásai szerint történhet. A finanszírozás szabályai A Társulás tagjai a Társulás fenntartásával és mőködésével kapcsolatos mőködési költségeket lakosságszám arányosan osztják fel maguk között. Ezen arányokról a Társulási megállapodás rendelkezik. 23

A projekt megvalósításához szükséges önerıt a tagok beruházási érték arányosan osztják fel egymás között. A százalékos arányokról a Társulási megállapodás rendelkezik. A beruházás aktiválásának szabályai A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immaateriális vagyon. A Társulás gazdálkodására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet, a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet elıírásai alkalmazandók. A KEOP projekt keretében megvalósuló, beszerzésre kerülı vagyontárgyak a beruházási szakasz lezárultával a Társulás Tagjainak közös tulajdonába kerülnek a beruházási értekek arányában. A Tagok felhatalmazása alapján, a Tagok, mint tulajdonközösség nevében a Társulás jogosult a közös tulajdonú vagyontömeg hasznosítására, a Társulás mőködésének idıtartama alatt. A beruházás elszámolására és hasznosítása és a közös tulajdon megszüntetésére a Polgári törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A projektgazda szervezeti felépítése 1. ábra: a projektgazda szervezeti felépítése Társulás Projektgazda Társulási Tanács (döntéshozó szerv) Felügyelı Bizottság (belsı ellenırzı szerv) Pénzügyi Bizottság (pénzügyi és gazdálkodási tevékenység vizsgálata) 24

A Társulás a projektmenedzsment feladatok ellátásával külsı vállalkozót fog megbízni, aki közbeszerzés keretében kerül kiválasztásra, de jelenleg még nem ismert. A projektmenedzsment fogja ellátni az elıkészítéshez szükséges szakmai, mőszaki, nyilvánosságbiztosítási feladatokat a projekt elıkészítése során és ı fog felelni a 2. fordulós pályázati dokumentáció elkészítéséért is. 2.2. Esélyegyenlıségi politika A Társulás tagjai a projektterület helyi önkormányzatai, így az esélyegyenlıségi politikai célkitőzés a kistérségi kohéziót célozza. A projekt eredményei a társadalmi gazdasági esélyegyenlıséget javítják, a beruházás elımozdítja a városias és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítését. A projekt eredményéhez való hozzáférés biztosított a beavatkozási területen élı lakosok, vállalkozások, intézmények számára, így az integráció gazdasági fejlıdést is indukálhat a közszolgáltatáshoz való hozzáférés. Az eredmény minden társadalmi csoport életvitelére kedvezı hatást gyakorol, hiszen minıségileg ellenırzött ivóvízhez jutnak. 2.3. Fenntartható fejlıdési politika A projekt fenntartható fejlıdési politikai célja a jó környezet-, és egészség állapot megırzése, ösztönzıleg hatnak a természeti erıforrások ésszerő gazdálkodására. A társult települések lakossági ivóvízellátása a jogszabályi követelményeknek megfelelıen történik a beruházás révén. A fenntartható fejlıdés része az életminıség javítása, és a környezettudatosság propagálása a nyilvánosság bevonásával, illetve a zöld közbeszerzés alkalmazása. A projekt eredményének fenntarthatósága hosszú távon biztosított, mivel a helyi önkormányzatokról szóló törvény (1990. évi LXV. törvény II. fejezet) alapján kötelezı önkormányzati feladat az egészséges ivóvízellátás. 25

5. táblázat: Együttmőködésre vonatkozó adatok Pénzügyi hozzájárulás Tagok neve: mértéke Önkormányzati társulás Társulásban részt vevı önkormányzatok Gesztor 1 / Projektben résztvevı önkormányzatok Lakosságsz ám Területi érintettség Tulajdonjogot szerez ezer Ft % fı igen/nem igen/nem 1. Attala 771 6,70 869 igen igen 2. Csibrák 540 4,69 355 igen igen 3. Csikóstıttıs 313 2,72 882 igen igen 4. Csoma 273 2,37 440 igen igen 5. Dalmand 2 214 19,25 1353 igen igen 6. Dombóvár 1 162 10,10 182 igen igen 7. Döbrököz 1 725 14,99 2007 igen igen 8. Gyulaj 651 5,66 991 igen igen 9. Kapospula 833 7,24 928 igen igen 10. Kaposszekcsı 490 4,26 1525 igen igen 11. Kocsola 982 8,53 1258 igen igen 12. Kurd 1 379 11,98 1244 igen igen 13. Szabadi 173 1,51 294 igen igen Összesen: 13 db. 11 506 100 % 12328 1. 0 0 0 0 Projekten kívüli tagok 2. 0 0 0 0 Összesen: 0 db. % 0 1 Jogi személyiség nélküli társulás esetén. 26

Konzorcium Pénzügyi hozzájárulás Tulajdonjogot Tagok neve: Lakosságszám Területi érintettség mértéke szerez ezer Ft % fı igen/nem igen/nem Konzorciumvezetı Konzorciumi tagok 1. 0 0 2. 0 0 Összesen: 0 db. 0 0 0 27

3 Háttér, környezet 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása 6. táblázat: A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek 2 Település Projektben szerepel (igen/nem) Régió Megye Kistérség Érintett KÖTE- VIFE Lakosság -szám (2009.01.0 1.) Dombóvár igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF* 182 Attala igen Déldunántúli Tolna Dombóvári DDKTVF** 869 Csibrák igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF 355 Csikóstöttös igen Déldunántúli Tolna Dombóvári DDKTVF 882 Csoma igen Déldunántúli Somogy Kaposvári DDKTVF 440 Dalmand igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF 1353 Döbrököz igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF 2007 Gyulaj igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF 991 Kapospula igen Déldunántúli Tolna Dombóvári DDKTVF 928 Kaposszekcsı igen Déldunántúli Tolna Dombóvári DDKTVF 1549 Kocsola igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF 1258 Kurd igen Déldunántúli Tolna Dombóvári Kdt KTVF 1244 Szabadi igen Déldunántúli Somogy Kaposvári DDKTVF 294 * Kdt KTVF: Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ** DDKTVF: Dél-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség A fenti táblázatban szereplı települések köre várhatóan nem fog bıvülni a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, így a megvalósítás során sem. A projekt által érintett települések egységes projekt területet alkotnak. A projektben részt vevı települések a Dél-Dunántúli régióban 2 megye, Somogy és Tolna megye területén helyezkednek el. Csoma és Szabadi község Somogy megyéhez, azon 2 A sorok száma igény szerint növelhetı 28

belül is a Kaposvári kistérséghez tartozik, a többi település pedig Tolna megyében a Dombóvári kistérségben található. A dombóvári és a kaposvári kistérség is a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007 (XI.17.) Korm. rendelet szerint a hátrányos helyzető kistérségek közé tartozik. Szabadi, Csibrák, Csikóstıttıs, Dalmand, Gyulaj, Kocsola, Kurd a 240/2006 kormányrendelet szerint az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé tartozik, Csibrák, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Kocsola, Kurd pedig társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is elmaradott település. 3.1.2 A terület természeti környezete Természeti adottságok és viszonyok A térség természetföldrajzi szempontból átmeneti területen fekszik. A terület öt természetföldrajzi kistájra terjed ki. A terület döntırésze Dél Külsı-Somogy területére esik, míg az északi keskeny sáv Kelet-Külsı-Somogy területén fekszik. A térség déli pereme az Észak-Zselic északkeleti, a Völgység É-i és a Tolnai hegyhát délnyugati részét foglalja magában. 7. Táblázat A projekt területének természetföldrajzi tájbeosztása DUNÁNTÚLI- DOMBSÁG (nagytáj) KÜLSİ- SOMOGY (középtáj) Kelet- Külsı- Somogy (kistáj) Kocsola Dél- Külsı- Somogy (kistáj) Csoma, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Kapospula, Kurd, Szabadi MECSEK ÉS TOLNA- BARANYAI- DOMBVIDÉK (középtáj) Tolnai-dombság (kistáj- csoport) Völgység (kistáj) Csikóstıttıs, Döbrököz Tolnai- hegyhát (kistáj) Csibrák, Kurd Észak- Zselic (kistáj) Kaposszekcsı Geomorfológiai viszonyok A térség természetföldrajzi helyzetébıl adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. 29

Kelet-Külsı-Somogy. A projekt terület kistájhoz tartozó része a Koppány és a Kapos folyók között nyugat-keleti irányban húzódó löszhát, amely dél felé enyhén (1-5 ) lejt. A hát felszínét a lejtésiránynak megfelelıen, É-D-i irányban húzódó eróziós-deráziós, illetve deráziós völgyek tagolják. Átlagos tengerszint feletti magassága az északi részén 300 m, amely Dél felé fokozatosan 200 méterre csökken. A relatív relief átlagos értéke 12,5-25 m/km 2, a völgysőrőség 1-3 km/km 2. Dél-Külsı-Somogy. A terület jellemzı domborzati alapformái a 130-160 méter átlagos magasságú viszonylag sík löszhátak, melyek egyhangúságát csak az É-D-i irányban egymás mögött sorakozó, kis szintkülönbségő deráziós lépcsık csökkentik. A löszhátak között É-D-i irányban tágas, lapos völgyek húzódnak. A terület völgysőrősége alacsony (0,75-1,5 km/km 2 ). A völgyek oldalának jellemzı kisformái a deráziós tálak és fülkék. A relatív relief átlagos értéke nagyon alacsony, mindössze 5-7 m/km 2. Völgység. A kistájnak a projekt területhez tartozó része 250-280 méter abszolút magasságú, völgyekkel erısen felszabdalt (völgysőrőség: 8-12 km/km 2 ) löszös dombság. Az átlagos relatív relief 100-120 m/km 2. Tolnai-hegyhát. A térséghez a kistáj délnyugati néhány km2-es területe tartozik, amelyet 220-240 méter átlagmagasságú lapos tetejő hegyhátak és a közöttük húzódó nagy mélységő (100-120 méter) eróziós völgyek jellemeznek. A hátak délkeleti irányban enyhén lejtenek. A Kapos-völgyre nézı oldalaikat 80-150 méter magas, meredek (20-25 os) letörések jellemzik. Felszínüket deráziós völgyek és deráziós fülkék tagolják. A völgyek erısen aszimmetrikusak: D-re nézı lejtıik lankásabbak (5-7 ), míg É-ra meredek (15-25 -os) lejtık tekintenek. Az átlagos relatív relief 79 m/km 2, a völgysőrőség 3,1 km/km 2. Észak-Zselic. A térséghez a kistáj ÉK-i néhány km 2 -es területe tartozik, amely a 250-300 méter átlagmagasságú dombsági táj Kapos-völgyre, illetve a Baranya-patak völgyére leereszkedı lejtıit foglalja magában. A lejtıket mély eróziós és deráziós völgyek tagolják. A völgyperemeken helyenként a pannóniai agyagon kialakult csuszamlásos folyamatok kisformái jellemzıek. Az átlagos relatív relief 21 m l km 2. Geológiai adottságok Külsı-Somogy. A völgyek alján a pannóniai agyag- és homokrétegek 80-120 méter, a köztes hátakon 20-50 méter mélyen helyezkednek el a felszín alatt. Erre a pleisztocén során kavicsos, murvás folyóvízi homok és homokos-löszös deráziós üledéksor települt, melyet 5-20 méter vastagságban lösz fed be. A Kapos-völgy allúviumán a folyó iszapos üledékeket halmozott fel, amelybıl helyenként kisebb homokfoltok emelkednek ki. Tolnai-hegyhát. A hegyhátakat 20-40 méter vastag lösztakaró borítja. Völgység. A terület a pleisztocénban üledékgyőjtı medence volt, amelyben több száz méter vastagságban folyóvízi homok halmozódott fel. A hordalékkúp felszínét a 30

pleisztocén végén 10-40 méter vastagságban lösz fedte be. A kistáj projekt területre esı része késıbb kiemelkedett és felszabdalódott. Észak-Zselic. A lejtıket 5-10 méter vastagságú lösztakaró borítja, amely a pannóniai agyagos képzıdményeket fedte be. A térség területén jellemzı talajképzı kızet a lösz, amely egyrészt gyors talajfejlıdést tesz lehetıvé, másrészt laza szerkezető, mésszel jól ellátott, kedvezı kémhatású talajok képzıdhetnek rajta. A terület földtani-vízföldtani felépítése, mélyszerkezete és annak összefüggései a víz kémiai jellemzıivel A terület földtani-vízföldtani állapotára nagy befolyással bír a mélyszerkezeti helyzet, mivel az ópaleozoós-paleozoós, valamint a mezozoós felépítés, az azokat ért tektonikai mozgások következtében kialakult medencék, kiemelkedések nagy hatással voltak a felettük települı, a vízkutatás célját képezı felsópannóniai (pleisztocén) üledékek kialakulására, valamint az ezekben elhelyezkedı artézi vizek kémiai összetételére. A mélyszerkezeti helyzetre a paleozoós-mezozoós rétegsorokat elért fúrások által adott információk alapján tudunk következtetni. A terület közvetlen környékének a legidısebb karbonba sorolható gránit kızetanyagát a Mágocs területén lemélyített kutatófúrás érte el kb. 353 méter mélységben. A fúrást termálkúttá képezték ki Mágocs K-13 kataszteri szám alatt. Mezozoikum kızetanyagát harántolták át geológiai kor szerinti idırendi sorrendben az alábbi fúrások: A dombóvár V-ös vízmőtelep közelében lefúrt D-1 jelő kút (K.58.) kb. 335 méterben érte el a triász képzıdményeit kb. 230-335 méter közt agyagos rétegsor (alsópannón) alatt. Ezen fúrás feltételezhetıen a vonulaton belüli sasbércen települ, mivel az egyik, hozzá aránylag közeli fúrásban (B-60) a triász rétegsora már nagyobb mélységben (1010-1200,5 m közt) található. Fiatalabb mezozoikumot tárt fel a Kurd 2.sz. kıolajfúrás, melyben 605-887 m közt triász 887-995 m közt a perm, majd 955-1272 m közt az ópaleozoikumba sorolt amfibolitot fúrták meg. A Kurd 3-as fúrás 31