Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7.
Mitől ember az ember? 2
Óvatosan a definíciókkal! Kommunikáció = információcsere 3
Óvatosan a definíciókkal! Kommunikáció = információcsere 4
Óvatosan a definíciókkal! Kommunikáció = információcsere A jeladó egyed viselkedési akciója révén a vevő információhoz juthat annak belső állapotáról, bekövetkező viselkedéséről vagy a külső környezet egyes elemeiről. A jelzést érzékelő egyedben a jel hatására olyan specifikus kognitív, illetve élettani-viselkedési változás jön létre, amely az interakciók nagy számát figyelembe véve mindkét fél, vagy legalább az jeladó számára előnyös (Miklósi 2009). Kommunikáció: szabályozó mechanizmus, amely úgy növeli az egyedek rátermettségét, hogy bizonyos mértékig összehangolja viselkedésüket. 5
Komparatív megközelítés Nyelvfeldolgozás bal féltekei lateralizációja Vigneau és mtsai 2006 6
Komparatív megközelítés Nyelvfeldolgozás bal féltekei lateralizációja Vigneau és mtsai 2006 Ocklenburg és Güntürkün 2012 7
Főemlősök Komparatív megközelítés 6-7 millió év Ragadozók csimpánz ember kutya farkas h o m o l ó g i a a n a l ó g i a 60 millió év 20-50 ezer év 8
Gua (Kellogg házaspár) Beszélő állatok 1930-as évek elején Család fiúgyermekével együtt neveltek egy csimpánzt 16 hónapos korában ~100 szót értett Sohasem próbált beszélni 9
Gua (Kellogg házaspár) Beszélő állatok 10
Beszélő állatok Gua (Kellogg házaspár) 11
Viki (Hayes) Beszélő állatok 1940-as évek elején Otthonukban neveltek egy csimpánzt Rengeteg szót megértett, de nem beszélt Nagy nehézségek árán ki tudta ejteni a mama, papa, mug (=bögre) szavakat 12
Viki (Hayes) Beszélő állatok 1940-as évek elején Otthonukban neveltek egy csimpánzt Rengeteg szót megértett, de nem beszélt Nagy nehézségek árán ki tudta ejteni a mama, papa, mug (=bögre) szavakat Konklúzió: csimpánz nem tud emberi nyelven beszélni hangképző rendszerük alapvetően különbözik az emberétől 13
Beszélő állatok Washoe (Gardner házaspár) Amerikai süketnéma jelek 5 év alatt mintegy 150 jel megtanulása 2-3 tagú jelsorozatok Gondozóhoz intézett kérések, szükségletei kielégítése 14
Beszélő állatok Washoe (Gardner házaspár) 15
Sarah (Premarck) Beszélő állatok 1966 Különböző alakú és színű műanyag lapok (ún. lexigramok) segítségével tanult kommunikálni Szókészlet: 130 jel, 70-80%os pontossággal 3-5 szóból álló kérések Kérdésekere felel, utasításokat teljesít Alany állítmány tárgy sorrend követése Képes volt például színek neveit (lexigramjait) a megfelelő színű tárgyak nevével párosítani 16
Sarah (Premarck) Beszélő állatok 1966 Különböző alakú és színű műanyag lapok (ún. lexigramok) segítségével tanult kommunikálni Szókészlet: 130 jel, 70-80%os pontossággal 3-5 szóból álló kérések Kérdésekere felel, utasításokat teljesít Alany állítmány tárgy sorrend követése Képes volt például színek neveit (lexigramjait) a megfelelő színű tárgyak nevével párosítani 17
Beszélő állatok Kanzi (Savage-Rumbaugh 1991 ) Nem kapott intenzív nyelvi képzést Utánzás útján tanult Spontán szimbólumhasználat, új jelkombinációk Hosszú tanulási idő: 7-8 év 150 szavas szótár Két szavas jelkombinációk 18
Beszélő állatok Kanzi (Savage-Rumbaugh 1991 ) 19
Olvasó állatok Írott jelek elkülönítése Blough 1982 20
Olvasó állatok Írott jelek elkülönítése Blough 1982 Szó álszó megkülönböztetés Érintőképernyős készülék Négy betűs angol szavak vs. értelmetlen betűkombinációk Különbség: szótaggyakoriság Statisztikai alapon tettek különbséget 21
Beszélő állatok Rico (Kaminski és mtsai 2004) Border collie Több mint 200 tárgy többnyire játékok nevét ismerte Kizárásos alapon új név új tárgy 22
Beszélő állatok Rico (Kaminski és mtsai 2004) Border collie Több mint 200 tárgy többnyire játékok nevét ismerte Kizárásos alapon új név új tárgy Chaser (Pilley és Reid 2010 ) Border collie 1022 tárgy szó párt ismert Képes különböző parancsokat végrehajtani a tárgyakkal Kizárásos alapon új tárgyak (kontrolálva újdonságpreferenciára) 23
Beszélő állatok Rico (Kaminski és mtsai 2004) 24
Beszélő állatok Bailey (Griebel és Oller 2012 ) Yorkshire terrier 117 tárgy nevét ismerte Gazdáján kívül más személyek (férfi nő, különböző kiejtés) utasítására is engedelmeskedett Nem volt képes kizárásos alapon tanulni 25
Beszélő állatok Bailey (Griebel és Oller 2012 ) Yorkshire terrier 117 tárgy nevét ismerte Gazdáján kívül más személyek (férfi nő, különböző kiejtés) utasítására is engedelmeskedett Nem volt képes kizárásos alapon tanulni Sofia (Ramos és Ades 2012 ) Keverék Négy tárgy és két akció nevét ismerte Két akció összekapcsolása Tárgynevek általánosítása 26
Alex (Pepperberg) Beszélő állatok Szürke papagáj Több, mint 50 tárgy nevét ismerte 7 színt 5 formát Számokat 1-6ig 3 kategóriát (szín, forma, anyag) Egyéb kifejezéseket: pl. Nem!, Gyere ide! 27
Alex (Pepperberg) Beszélő állatok 28
Kategorikus percepció Az ember élete során alapvető, hogy az őt érő legkülönbözőbb ingereket (színeket, hangokat, stb.) kategóriákba sorolja, akkor is, ha azok egy kontinuum mentén helyezkednek el Kategorikus percepció: ezek a kategóriák látszólag önkényes hirtelen paraméterértékek mellett alakulnak ki. 29
Kategorikus percepció Az ember élete során alapvető, hogy az őt érő legkülönbözőbb ingereket (színeket, hangokat, stb.) kategóriákba sorolja, akkor is, ha azok egy kontinuum mentén helyezkednek el Kategorikus percepció: ezek a kategóriák látszólag önkényes hirtelen paraméterértékek mellett alakulnak ki. Murai és mtsai. 2005 30
Kategorikus percepció Az ember élete során alapvető, hogy az őt érő legkülönbözőbb ingereket (színeket, hangokat, stb.) kategóriákba sorolja, akkor is, ha azok egy kontinuum mentén helyezkednek el Kategorikus percepció: ezek a kategóriák látszólag önkényes hirtelen paraméterértékek mellett alakulnak ki. Range és mtsai 2008 Murai és mtsai. 2005 31
Kategorikus percepció (Kuhl és Miller 1975) 32
Kategorikus percepció 33
Referencialitás Kommunikáció a jeladó belső állapotáról vs. külvilágról 34
Referencialitás Kommunikáció a jeladó belső állapotáról vs. külvilágról 35
Referencialitás Kommunikáció a jeladó belső állapotáról vs. külvilágról Egy jel funkcionálisan referenciális (Evans 1997), ha: Specifikusan csak adott körülmények között jelenik meg (produkciós kritérium) Önmagában elégséges a megfelelő válaszreakció kiváltásához (percepciós kritérium) A jeladást befolyásolja a társak jelenléte vagy hiánya (közönség hatása) A jeladó felismerve a jelvevő ismerethiányos állapotát azzal a céllal jelez, hogy társa ezen állapotán változtasson (szándék kritériuma) 36
Referencialitás 37
Referencialitás 38
Referencialitás 39
Vokális imitáció Speciális érzékeny egyedfejlődési szakaszhoz köthető auditorosan vezérelt motoros tanulás Párhuzam ember és énekesmadarak között Izolációban nevelt madár: abnormális ének Fiatal zebrapinty abnormális éneket hall ezt utánozza Több generációt így nevelve, az ének közelít a normálishoz 40
Vokális imitáció Speciális érzékeny egyedfejlődési szakaszhoz köthető auditorosan vezérelt motoros tanulás Párhuzam ember és énekesmadarak között Izolációban nevelt madár: abnormális ének Fiatal zebrapinty abnormális éneket hall ezt utánozza Több generációt így nevelve, az ének közelít a normálishoz 41
Emberi mutatás Ember állat interakció Fajspecifikus, öröklött háttérrel is rendelkező gesztus Csecsemők már egy éves korukban spontán módon követik egy felnőtt mutatását (Behne és mtsai. 2005) 42
Emberi mutatás Ember állat interakció Fajspecifikus, öröklött háttérrel is rendelkező gesztus Csecsemők már egy éves korukban spontán módon követik egy felnőtt mutatását (Behne és mtsai. 2005) 43
Kooperatív és kompetitív mutatás Az emberszabásúak nem képesek megérteni mások kommunikatív viselkedését, mert kompetitíción alapuló szociális rendszerekben élnek Főemlős szociális kompetíció hipotézis (Hare 2001) Csimpánzok jobban teljesítenek kompetitív, mint kooperatív feladatokban (Hare és Tomasello 2004) 44
Kooperatív és kompetitív mutatás Az emberszabásúak nem képesek megérteni mások kommunikatív viselkedését, mert kompetitíción alapuló szociális rendszerekben élnek Főemlős szociális kompetíció hipotézis (Hare 2001) Csimpánzok jobban teljesítenek kompetitív, mint kooperatív feladatokban (Hare és Tomasello 2004) 45
A domesztikáció hatása a mutatásértésre A farkas nem követi az emberi mutatást Soproni és mtsai 2002 46
A domesztikáció hatása a mutatásértésre A farkas nem követi az emberi mutatást Számos domesztikált állat követi az emberi mutatást McKinley és Sambrook 2000 Miklósi és mtsai. 2005 Soproni és mtsai 2002 Kaminski és mtsai. 2005 47
A domesztikáció hatása a mutatásértésre Kutya farkas különbség oka: szemkontaktus hiánya másik figyelmi állapota Téglási és mtsai 2012 48
A domesztikáció hatása a mutatásértésre Kutya farkas különbség oka: szemkontaktus hiánya másik figyelmi állapota Téglási és mtsai 2012 49
A domesztikáció hatása a mutatásértésre Kutya farkas különbség oka: szemkontaktus hiánya másik figyelmi állapota Téglási és mtsai 2012 50
Összegzés A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. 51
Összegzés A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. Egy adott képesség megléte/hiánya egy nem-humán fajban sok esetben az aktuális definíción múlik. 52
Összegzés A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. Egy adott képesség megléte/hiánya egy nem-humán fajban sok esetben az aktuális definíción múlik. Az emberhez hasonló kommunikációs és egyéb kognitív képességek sok esetben visszavezethetők a közös evolúciós múltra vagy az azonos környezetre és az ezzel együtt járó hasonló szelekciós hatásokra. 53
Összegzés A kommunikáció, illetve az ehhez szükséges kognitív képességek nem embrespecifikusak. Egy adott képesség megléte/hiánya egy nem-humán fajban sok esetben az aktuális definíción múlik. Az emberhez hasonló kommunikációs és egyéb kognitív képességek sok esetben visszavezethetők a közös evolúciós múltra vagy az azonos környezetre és az ezzel együtt járó hasonló szelekciós hatásokra. Az összehasonlító kutatás eredményei közelebb vezethetnek minket annak megértéséhez, hogy az emberi nyelv miben tér el az élővilágban megfigyelhető más kommunikációs rendszerektől. 54
Köszönöm a figyelmet! kisanna12@gmail.com 55