Hírlevél. Hírek: október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium"

Ignác Nemes
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Hírlevél október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Szonda Tudományos magazin A nemrégiben A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója címen megjelent könyv kapcsán adott interjút a könyv szerzője, Miklósi Ádám a Kossuth rádió Szonda című tudományos magazinjában. A műsor a 17 címen érhető el, az említett beszélgetés 14:26- kor kezdődik. Tudományos Diákköri Konferencia November 27-én kerül megrendezésre az ELTÉ-n a Biológus hallgatók Tudományos Diákköri Konferenciája, melyen a résztvevők egyegy 15 perces magyar nyelvű előadás formájában mutatják be eredményeiket. Az Etológia szekcióban kutatócsoportunk több tagja is képviseli magát. A rendezvény nyílt, és ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! Helyszín: Pázmány Péter stny. 1/c. További információ hamarosan a honlapon. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium A november 20-ára meghirdetett rendezvényünkre a rendelkezésre álló helyek beteltek, de a nagy érdeklődésre tekintettel valószínűleg tavasszal megismételjük a programot. Ha szeretne személyre szóló értesítést kapni következő rendezvényünkről, vagy már most biztosítaná a helyét, kérjük írjon a dogprof@gmail.com (Dr. Kubinyi Enikő) címre!

könyv kapcsán adott interjút a könyv szerzője, Miklósi Ádám a Kossuth rádió Szonda című tudományos magazinjában. A műsor a http://hangtar.radio.hu/kossuth#!

2 2 Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Konok Veronika Beszélő labda Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: 1 év fölötti kutyák 2-3 perc Előre egyeztetett időpontban gyakorlatilag bármikor Rövid leírás Vajon hogyan reagál kutyája, ha egy labdából egyszer csak az Ön hangja szólal meg? És hogyan, ha egy idegen ember, vagy egy másik állat hangján szól hozzá a különös játék? Tesztemben a kutyák érzelmeinek vizsgálata részeként a meglepetés viselkedéses jegyeit vizsgálom. Sümegi Zsófia, Kis Anna Hová is tetted a labdát? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Megjegyzés Egy évnél idősebb, labdával jól motiválható kutyák Kb. 15 perc November 5-én (péntek) és 11-én (csütörtök) egész nap; november 9-én (kedd) 14 óráig. Olyan kutyákat várunk, akik nem vették még részt labdakeresős tesztben a képen látható dobozokkal Rövid leírás A kísérletvezető elrejt egy labdát egy nagy piros dobozba. A kutya, érte megy, megtalálja. Ez egyszerű. gondolja a kutya is, gazdája is. Aztán előkerül egy másik nagy piros doboz, és a kísérletvezető először az egyikbe, majd a másikba rejti a labdát. Ez egyszerű gondolja a gazda. A kutya azonban másképp látja a helyzetet, és néhány rejtés után látszólag érthetetlen okból tévesen választ. Hogyan lehetséges ez? Ezt próbáljuk feltárni kísérletünkben!

szólal meg? És hogyan, ha egy idegen ember, vagy egy másik állat hangján szól hozzá a különös játék? Tesztemben a kutyák érzelmeinek vizsgálata részeként a meglepetés viselkedéses jegyeit vizsgálom.

3 3 Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Topál József, Gergely György, Erdőhegyi Ágnes, Csibra Gergely, Miklósi Ádám Az emberi kommunikációra való megkülönböztető érzékenység kutyáknál, farkasoknál és csecsemőknél Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a csecsemők speciálisan érzékenyek számos rájuk irányuló kommunikációs jelre, mely a felnőtt felől érkezik feléjük. Ilyen például, amikor a felnőtt a csecsemő szemébe néz, vagy tekintetét váltogatja a csecsemő és egy tárgy között (amire fel akarja hívni a csecsemő figyelmét), vagy amikor a felnőtt rámutat valamire. Ezek a kommunikációs jelek egy ún. pedagógiai hozzáállást váltanak ki a csecsemőből, vagyis egy tanulási folyamatot indítanak el: a csecsemő az ezután következő információkat (például ha a felnőtt rámutat egy tárgyra, és mondja annak nevét) mint valamilyen új, elsajátítandó tudást értelmezi. Ez a pedagógiai hozzáállás olykor téves értelmezéshez is vezethet: ha például a csecsemő megfigyelheti, ahogy egy tárgyat a felnőtt 4 alkalommal az A helyen rejt el, az említett kommunikatív jelekkel (szemkontaktus, tekintetváltás, valamint a gyermek megszólítása) kísérve, akkor hiába látja, hogy a következő próbában a felnőtt a tárgyat a B helyre rejti, ő akkor is az A helyen fogja keresni (ez az ún. A nem B hiba). Vagyis a csecsemők beállítódása, miszerint egyfajta általános tudást kapnak arról, hogy a tárgy az A helyen van, félrevezeti őket. Ezt a hibát azonban sokkal kisebb arányban követik el akkor, ha nincsenek meg ezek a kommunikatív jelek, mert ilyenkor nem általános tanulási helyzetként értelmezik a szituációt. Kutyákon is többször megfigyelték, hogy speciálisan érzékenyek az ember kommunikációs jelzéseire (pl. követik a mutatást). Az említett rejtési feladatban a kutyákkal ugyanezeket az eredményeket kaptuk, vagyis ők is több keresési hibát követnek el az ilyen jellegű kommunikatív helyzetekben, mint nem-kommunikatív helyzetben (amikor a felnőtt háttal van a kutyának, így nincs szemkontaktus, és nem is szólítja nevén). Vajon a kutyák pedagógiai érzékenysége a háziasítás eredménye, és a farkastól való elválás után jelent meg? Ennek megválaszolására hasonló teszteket végeztünk ember által fel-

Ilyen például, amikor a felnőtt a csecsemő szemébe néz, vagy tekintetét váltogatja a csecsemő és egy tárgy között (amire fel akarja hívni a csecsemő figyelmét), vagy amikor a felnőtt rámutat valamire.

4 4 nevelt farkasokkal is (az ember általi nevelés azért fontos, hogy így a környezeti hatások azonosak legyenek a vizsgált két fajnál, és így a veleszületett alapokra vezethessük vissza a megfigyelt különbségeket, amennyiben vannak). Az eredmények alapján a farkasok nem mutatják ezt a keresési hibát: a kommunikatív helyzetekben ugyanolyan jól teljesítenek, mint a nem-kommunikatív helyzetekben. Vagyis náluk nem figyelhető meg a pedagógiai hozzáállás, így a kutyáknál ez minden bizonnyal az emberi jelzések iránti érzékenységre való szelektálódás következménye. Ezen kívül kutatásaink azt is megmutatták, hogy a kutyák és a csecsemők számára a kommunikatív jelzések más funkcióval bírnak: míg a csecsemők a felnőtt által ily módon közvetített információt más helyzetekben is érvényes, általánosítható tudásként értelmezik, addig a kutyák csak az adott helyzethez és konkrét emberhez kapcsolták. Így ha az A helyre történő többszöri rejtés után, a B helyre történő rejtést egy másik személy végzi, a kutyák nem követik el a hibát (vagyis nem általánosítanak), míg a csecsemők igen. Az eredeti cikk megtalálható a kutyaetológia.elte.hu honlapon: Differential Sensitivity to Human Communication in Dogs, Wolves, and Human Infants. Science, : Az absztraktot fordította: Konok Veronika Maros Katalin, Dóka Antal és Miklósi Ádám Hogyan függ össze a kutyák viselkedése a szívfrekvencia változásával? 14 kutyának (7 szuka és 7 kan) vizsgáltuk a szívfrekvenciáját és a szívfrekvencia-variabilitását különböző helyzetekben és különböző tevékenységek közben, mialatt a mozgásukat kontrolláltuk. (Szívfrekvencia: a szív percenkénti összehúzódásainak a száma; szívfrekvencia-variabilitás: leírja a szív adottságát arra vonatkozóan, miként képes a belső és külső környezet megváltozott terheléseire a szívveréstől szívverésig eltelt időtartamot folyamatosan megváltoztatni, és ezzel kimutatja a szív alkalmazkodását.) Haszonállatokkal végzett kutatásokból már tudjuk, hogy a szívfrekvencia változása nem csak a stresszt, hanem a figyelmi állapotot is jelezheti: a nem fenyegető ingerek hatására csökken a szívritmus, míg az ijesztő ingerek esetben nő. Azt is tudjuk, hogy a testhelyzetek változása vagy a mozgás szintén megemeli a szívfrekvenciát, ám ezt eddig nem vizsgálták kutyákon. Történtek vizsgálatok a stressz és különféle érzelmi helyzetek hatásával kapcsolatban, de itt a kutyáknál csak a szívfrekvenciát mérték, a szívfrekvenciavariabilitást nem, pedig ez utóbbi a stressz sokkal finomabb mérőeszköze lehet.

Vagyis náluk nem figyelhető meg a pedagógiai hozzáállás, így a kutyáknál ez minden bizonnyal az emberi jelzések iránti érzékenységre való szelektálódás következménye.

5 5 Kutatásunk célja e hézagok betöltésén túl az volt, hogy megtudjuk, a szívműködés ezen jellemzői mennyire mutatnak egyedi eltéréseket a kutyáknál, mivel ez talán hatékony módszer lehetne a temperamentumbeli különbségek kimutatására. Tesztsorozatunkban közepes méretű kutyákat (belga juhászkutya, német juhászkutya, border collie, golden retriever és keverék) teszteltünk, akik képzettek és engedelmesek voltak, valamint szerettek labdázni. A tesztelés két epizódból állt; az elsőben a kutyának ülnie, állnia és feküdnie, majd sétálnia kellett, hogy ezekben a különböző testhelyzetekben vizsgáljuk a szívműködését. A figyelmi állapot hatását úgy vizsgáltuk, hogy a pórázon tartott kutyának a kedvenc labdáját mutatta a gazdája, úgy, hogy a kutyának ülve kellett maradnia legalább fél percig. A teszt második epizódjában a kutya a kísérletvezetővel maradt, aki az egyik fázisban simogatta a kutyát, a másikban csak állt mellette, miközben a kutya pórázon volt. A tesztnek azokat a szakaszait elemeztük, ahol a kutya pontosan azt csinálta, amit az adott helyzetben kellett. A viselkedés és a szívfrekvencia elemzése párhuzamosan történt. Az eredmények szerint a szívfrekvencia nőtt a megnövekedett aktivitással (séta) és fekvéskor volt a legalacsonyabb, de nem mutatott különbséget állás és ülés közben. A szívfrekvencia-variabilitás nem változott a különböző testhelyzetekben, ezzel szemben jelentősen növekedett, amikor a kutya a kedvenc játékát figyelte, és ebben jelentős egydi különbségek is mutatkoztak. Szeparáció alatt érdekes módon nem változott a szívfrekvencia, de amikor egy ismeretlen személy simogatta a kutyát, akkor megnőtt. A szívfrekvencia-variablitás viszont csak akkor nőtt, ha a simogatás abbamaradt. Az eredmények azt mutatják, hogy a testhelyzet jelentősen befolyásolja a kutyák szívfrekvenciáját, tehát a további kutatásokban ezt a hatást sem szabad szem elől téveszteni. Fontos az is, hogy a szívfrekvencia-variabilitás kifinomultabb eszköz lehet a kutyák figyelmi állapotának fiziológiai méréshez. Az árnyaltabb elemzéshez ezen kívül olyan fizikai és kognitív tényezőket is be kéne vonni, amelyek szintén befolyásolhatják a szívműködést. Az eredeti cikk megtalálható a kutyaetológia.elte.hu honlapon: Behavioural correlation of heart rate changes in family dogs. Applied Animal Behaviour Science, : Az absztraktot fordította: Gáspár Barbara

Tesztsorozatunkban közepes méretű kutyákat (belga juhászkutya, német juhászkutya, border collie, golden retriever és keverék) teszteltünk, akik képzettek és engedelmesek voltak, valamint szerettek

Hasonló dokumentumok

Hírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.

Hírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV. Hírlevél 2012. november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos