A Magyar Etológiai Társaság Kongresszusa

Átírás

1 ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Hírlevél november Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: A Magyar Etológiai Társaság Kongresszusa november között Veszprémben került megrendezésre a Magyar Etológiai Társaság XII. Kongresszusa. A két napos rendezvény alatt számos kutató mutatta be eredményeit a legkülönbözőbb viselkedésökológiai és etológiai témákban. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium Sikeresen lezajlott november 20-án állatorvosok és kutyakiképzők nagy érdeklődése mellett VI. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium. A résztvevők hallhattak a viselkedésproblémák pszichofarmakológiájáról (Miklósi Ádám), a kutya személyiségkutatásáról (Turcsán Borbála), gyilkos kutyákról (Gácsi Márta), túlzott félelmekről és szeparációs szorongásról (Sátori Ágnes), valamint arról hogy merrefelé halad a kutyatenyésztés (Pongrácz Péter). A nagy érdeklődésre tekintettel valószínűleg tavasszal megismételjük a programot. Ha szeretne személyre szóló értesítést kapni következő rendezvényünkről, vagy már most biztosítaná a helyét, kérjük írjon a dogprof@gmail.com (Dr. Kubinyi Enikő) címre! Tudományos diákköri konferencia November 27-én került megrendezésre az ELTÉ-n a Biológus hallgatók Tudományos Diákköri Konferenciája. Az Etológia szekcióban első helyzett Gergely Anna (Kutyák tekintetkövető viselkedésének vizsgálata Eye tracker módszerrel; témavezetője: Topál József); második helyezett Sümegi Zsófia (Egy egyszerű hiba komplex magyarázata: a perszeverációt befolyásoló tényezők kutyáknál; témavezetője: Topál József). Az országos fordulóba továbbjutott még: Szabó Dóra (Különböző emberi demonstrációk hatása a kutyák teljesítményére szociális tanulási helyzetben; témavezető: Miklósi Ádám) és Benedek Veroni-

2 2 ka (Kire, mire, meddig? Kérdőíves felmérés kutyák epizodikus memóriájáról; témavezető: Pongrácz Péter). A korábbi kutatásokat bemutató rovatban két diákköri munka tartalmi összefoglalóját közöljük. Filmajánló November 9-én tűzte műsorra az amerikai PBS csatorna a Dogs Decoded című tudományos-ismeretterjesztő filmet, melyben többek között a tanszékünkön folyó kutatásról is szó esik. Rövid kedvcsináló az alábbi linken tekinthető meg: Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Kubinyi Enikő Kutyák kényszerbetegségei (kérdőíves vizsgálat) Ebben a vizsgáltban olyan érdeklődő gazdák is részt vehetnek, akik nem tudják a tanszéki tesztekre behozni a kutyájukat, de szívesen segítenék munkánkat. A kutyák bizonyos viselkedészavarai számos esetben örökletes tényezőkre vezethetőek vissza. Ezek közé tartoznak a kényszerbetegségek is. A betegségeknek többféle megnyilvánulási formája van: a kutya kergetheti a saját farkát, egyhelyben pörög, sztereotip útvonalakat fut be, láthatatlan legyeket vagy fényfoltokat próbál elkapni, esetleg hallucinál, hosszú ideig meredten bámul valamit. Finn kutatókkal együttműködésben az egyes kutyabetegségek mögött álló genetikai markerek feltérképezése a célunk. Az érintett kutyák mellett ugyanannyi azonos fajtájú egészséges (kontroll) kutyára is szükségünk van, így bármilyen fajtatiszta, törzskönyves kutya értékes a vizsgálat szempontjából. További információ a hírlevélhez csatolt kérdőívben. Kutya kényszerbetegség videók:

3 3 Bálint Anna Kié a csont?... Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: 3-5 hónapos, étellel jól motiválható kölyökkutyákat Kb. 15 perc Előzetes egyeztetés alapján gyakorlatilag bármikor Rövid leírás Kísérletünkben egy letakart ketrec elé helyezünk egy velős csontot. Mikor a tesztben részt vevő kölyökkutyák megközelítik a vonzó eleséget, a ketrecen belül elhelyezett hangszóróval lejátszunk egy előre felvett morgást. A lejátszott morgás illeszkedhet a kísérleti helyzethez ( csontőrző morgás ), de lehet, hogy egy másik szituációban rögzített morgás hangzik el (pl. játékos morgás ). Vajon a különböző morgások észlelése után, hogyan reagálnak a kölyökkutyák? Elveszik, vagy esetleg visszahőkölnek a csonttól? Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a morgás kontextusának felismerési képessége hogyan változik az egyedfejlődés során. A felnőtt kutyák eredményeiről a márciusi hírlevélben olvashattunk (Faragó és mtsai: A csont az enyém! - a kutyamorgás lehetséges helyzetfüggő jelentései címmel.) Huszár Zsófia Kiásni vagy megkerülni? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Megjegyzés: 1 év feletti agár kutyákat perc Előzetes egyeztetés alapján bármikor A kísérlet szabad téren zajlik, és nem feltétlenül szükséges az Etológia tanszékre bejönni miatta, máshol is elvégezhető.

4 4 Rövid leírás Kísérletünkben játékot vagy jutalomfalatot rejtünk el a kutya számára jól látható módon egy, a csúcsával a kutya felé néző V alakú kerítés belső tövébe. A kutyának először segítség nélkül, majd két alkalommal előzetes demonstrátori segítséggel (a kísérletvezető mindkét irányból megkerüli a kerítést) kell megszereznie a jutalmat, melyre legfeljebb egy perce van. Kísérletünk során azt vizsgáljuk, milyen módszert választanak a kutyák a jutalom megszerzésére, követik-e a kísérletvezető által bemutatott megkerüléses technikát, illetve, hogy van-e különbség az emberrel szorosan együttműködő és az önálló fajtákba sorolható kutyák teljesítménye és módszerei között. A kutyáknak elsőre nehéz feladatot szokott okozni a kerítés megkerülése, mivel ez életszerűtlen helyzet számukra, de emberi, állati, vagy akár élettelen tárggyal bemutatott demonstráció hatására is, teljesítményük nagymértékben javul. Ha szívesen részt venne ezekben vizsgálatokban, illetve további információra van szüksége, kérjük jelezze a dogprof@gmail.com címen! A tesztekben résztvevő gazdák jelképes ajándékként a Kutya Szövetség című magazin példányai közül válogathatnak; több tesztben való részvétel után pedig a SzuperEb.hu jóvoltából egy kongot vagy Canine Science Forum logóval ellátott pólót kapnak. Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltsön ki néhány kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal. Ez kb. 15 percet vesz igénybe. Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Benedek Veronika Kire, mire, meddig? Kérdőíves felmérés kutyák epizodikus memóriájáról Az állati memória tesztelése eddig főleg a térmemória vizsgálatában valósult meg, mert az embereknél jól használható-epizodikus és autobiografikus memóriát tesztelő - szóbeli és írásbeli - módszerek állatoknál nem használhatók. A kutya mégis kivételt jelenthet, mert olyan szoros napi kapcsolatban van az emberrel, hogy a gazda viszonylag megbízhatóan alkothat képet róla. Felmérésünkben 113 felnőtt családi kutyáról kaptunk válaszokat a gazdáktól. A memóriára irányuló kérdéseknél négyfokozatú skálán jelölhették, hogy az adott tárgyra, élőlényre, vagy eseményre mennyire emlékeznek kutyáik. Olyan általános dolgokra is rákérdeztünk a kutya és a gazda adatai mellett, mint a kutya tartási körülményei és a min-

5 5 dennapi életben betöltött státusza. Az adatokat főkomponens-analízissel, majd ANOVÁ-val elemeztük. A főkomponens-analízissel öt; két emberekre, három keverten tárgyakra és eseményekre vonatkozó faktort kaptunk. Azt találtuk, hogy a kutya-ember kapcsolat paraméterei hatással vannak a memória kapacitásra, míg a kutya és a gazda képzettsége nem, vagy alig befolyásolja azt. A faktorokra hatást gyakorolt a kutya életkora és fajtája is. Mivel minden kérdőíves felmérés szubjektivitással terhelt, így jelen esetben arról kapunk képet, hogy mi a gazdák általános véleménye és elvárása a kutyák memóriájával kapcsolatban. Az eredmények viszont akár empirikus tesztelés nélkül is alkalmasak lehetnek a kutya szubjektív jellemzésére, és mesterséges (robot) szociális ágensek fejlesztésére is. Szabó Dóra Különböző emberi demonstrációk hatása a kutyák teljesítményére szociális tanulási helyzetben Jelen kísérletben azt vizsgáltuk, hogy sikeresebbek-e a kutyák egy probléma megoldásában emberi demonstráció hatására, és ez milyen mértékben függ a demonstráció jellegétől. A kutyák egy készülék nyolc pontján juthattak elrejtett táplálékhoz, kis fiókok kihúzásával. 86 kutyát 4 csoportba osztottunk: (1) Demonstráció a készülék több pontján (releváns demonstráció); (2) Demonstráció a készülék egyetlen pontjánál (részlegesen releváns demonstráció); (3) A készülék tetejének érintése (irreleváns demonstráció); (4) Szociális kontroll helyzet (nincs demonstráció). A kutyákat 3, egymást követő egy perces próbában figyeltük meg, mindegyik próbát az adott csoportnak megfelelő demonstráció előzte meg. Azt vártuk, hogy a releváns vagy részlegesen releváns demonstrációt látó kutyák több táplálékot szereznek meg a próbák alatt, illetve, hogy az ismétlések során javul a kutyák teljesítménye. A várakozásoknak megfelelően az ismétlések nyomán a kutyák által megszerzett táplálék száma szignifikánsan nőtt, és csökkent a doboz manipulálásával töltött idő. Ugyanakkor nem találtunk különbséget a 4 különböző csoport teljesítménye között. Elképzelhető, hogy a kísérletben alkalmazott demonstrációs módszer nem volt kellően hatékony, és nem segítette a kutyákat a feladat megoldásában. Ugyanakkor jelen összehasonlításban csak azok a kutyák szerepelnek, amelyek a próbák során legalább fél percet foglalkoztak a készülékkel, és ezért a kontrollcsoportból kétszer annyi alanyt voltunk kénytelenek kizárni.