INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA

INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA AJÁNLÁS ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK BÁLINT MÁRIA, TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA, ÓVODAPEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ BORSÁNYI CSABÁNÉ, ÓVODAPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐPEDAGÓGUS, KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA CSEREKLYE ERZSÉBET, INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ, TANÁRSEGÉD, ELTE PPK HORVÁTHNÉ KISS ANDREA, ÓVODAPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS, KŐBÁNYAI RECE-FICE ÓVODA KERCSULA ENIKŐ, PSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI RECE-FICE ÓVODA A dokumentum összeállításakor azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az interkulturális pedagógiai program a helyi pedagógiai programot egészíti ki, ezért az abban szereplő általános alapelveket, jogokat, célokat és feladatokat nem említjük újra, elsősorban terjedelmi okokból, de azok minden intézményben természetesen az interkulturális pedagógiai programra is érvényesek. Az általunk ajánlott segédanyagokat a saját óvodai pedagógiai program mellékleteként javasoljuk rögzíteni, olyan dokumentumokként, amelyek igény és indokoltság esetén nevelőtestületi döntés alapján felhasználhatók. Fontos, hogy az intézmény pedagógiai programja utaljon a segédanyagokra és a velük kapcsolatos célokra, feladatokra. 1

TARTALOMJEGYZÉK Migráns gyermekek a kőbányai óvodákban...4 A migráns gyermekek főbb típusai...4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek demográfiai jellemzői... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyerekek óvodai felvételéhez szükséges jogcímek és az azokat igazoló dokumentumok:... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek a kőbányai óvodákban...5 A migránsok óvodaválasztását motiváló tényezők... 5 Az interkulturális pedagógiai program bevezetését indokló tényezők...6 A migráns gyermekek megjelenésével kapcsolatos változások...6 Az interkulturális program bevezetését támogató szakmai közeg... 6 Az intrekulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapja... 7 Az interkulturális pedagógiai program bevezetésének céljai... 7 Interkulturális program az óvodában...8 Az ismerkedési, beilleszkedési szakasz...8 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz csoportszintű önelemzési/önértékelési szempontjai.. 9 Az ismerkedési szakasz összegző értékelését segítő szempontok a személyi dossziékban, személyiséglapokon...10 Az ismerkedési szakaszt követő szülői értékelés...10 A beilleszkedés, befogadás segítése...11 A nevelés fejlesztés szakasza... 12 Eszközök a migráns gyermekek kompetenciáinak megismeréséhez...12 A migráns gyermekek fejlesztésének kiemelt fontosságú területei egyéni szinten...12 A migráns gyermekeket is befogadó óvodai csoportok fejlesztésének kiemelt fontosságú területei...13 A személyiség fejlődésének nyomokövetése, értékelése... 17 A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott mérföldkövei - ajánlások migráns gyermekek nevelésével foglalkozó óvodák számára...17 Az egyes óvodai szakemberek a migránsok jelenlétéhez kapcsolódó feladatai, intézményi jó gyakorlatok felhasználásával... 18 Az óvópedagógus feladatai...18 A fejlesztő pedagógus feladatai...18 Az óvodapszichológus feladatai...19 A migráns-barát óvodai nevelés és környezet intézményi szintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai (összeállította: Barnáné Likovszky Márta)... 20 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz intézményszintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai... 22 A gyermeki fejlődés féléves időkeretben való értékeléséhez ajánlott szempontok, amelyek felhasználásával az önértékelés megvalósítható egyéni, csoportonkénti és óvodai szinten egyaránt.... 23 A fejlődés áttekintése 5 éves korban...23 2

Döntés a beiskolázásról 6 7 éves korban...24 Utánkövetés:...25 Módszertani segédletek... 26 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz segédletei... 27 Megfigyelési szempontok az óvodában (össszeállította Bálint Mária)... 27 Szempontok a nyelvismeret megfigyeléséhez...27 Szempontok a szociális kompetenciák megfigyeléséhez...28 Szempontok a tanulási és a fejlődési szinttel járó kompetenciák megfigyeléséhez...31 Ajánlott mérések...35 Óvodában használható nonverbális tesztek gyűjteménye (összeállította: Kercsula Enikő)... 35 Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak (, szövegértés) megismeréséhez (kidolgozta: Horváthné Kiss Andrea)... 38 és passzív vizsgálata...38 Mondatalkotás-vizsgálat...45 A nevelés fejlesztési szakasz segédlete... 55 Egyéni fejlesztési terv minta (kidolgozta: Barnáné Likovszky Márta)... 55 Egyéni fejlesztési feladatok tervezési sablon pedagógusok, segítő szakemberek részére...56 Fogadóórai tájékoztató lap egyéni fejlődés bemutatásához szülők számára...58 Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez beszédszervek ügyesítése (összeállította: Borsányi Csabáné)... 60 Arcizomerősítő gyakorlatok...60 Ajak-, áll- és légzőgyakorlatok...60 Nyelvgyakorlatok...63 Kommunikációs kompetenciáit fejlesztő játékok (összeállította: Horváthné Kiss Andrea)... 64 Tárgyképek megnevezése és főfogalom alárendezése...64 Színek, egyszerű formák felismerése, megnevezése...64 Testrészek megnevezése, felismerése...65 Irányok (tájékozódás síkban, térben)...66 Migráns gyermekek magyar nyelvi ismereteinek : nyelvi ismereteket bővítő Játékok (összeállította Borsányi Csabáné)... 67 Pedagógiai helyzetteremtés a migráns gyermekek befogadásának segítésére, helyzetük megismerésére (kidolgozta: Barnáné Likovszky Márta)... 75 Pedagógiai helyzetteremtés szituációs játékokkal...75 Pedagógiai helyzetteremtés történetekkel...76 A személyiség fejlődésének értékelése - segédlet... 78 Az értékelés ajánlott megközelítése és módszerei... 78 Segédlet a migráns gyermekek szüleinek tájékoztatásához... 78 Tájékoztató lap szülők számára... 79 3

MIGRÁNS GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ÓVODÁKBAN A MIGRÁNS GYERMEKEK FŐBB TÍPUSAI A nemzetközi migrációban részt vevő, Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező gyermekek, akik a jelen interkulturális program elsődleges célcsoportja. Ezek a gyerekek lehetnek olyan migránsok, akiknek szülei egy jobb élet reményében, az utazást gondosan megtervezve, előkészítve indultak el, de lehetnek azok is, akiknek menekülnie kellett, veszélyes környezet vagy politikai, etnikai, vallási üldöztetés miatt. Az Európai Unió valamely tagállamából érkező gyermekek: érvényes, személyazonosságot tanúsító okmánnyal (útlevéllel, személyi igazolvánnyal) rendelkeznek; szüleik munkavállalás vagy egyéb ok miatt tartózkodnak huzamosabb ideig Magyarországon. A lakóhelyváltás - amit gyakran kényszerűségként élnek meg a gyerekek lelki és szociális terheket jelent, beilleszkedési nehézségekkel társulhat. Országon belüli migrációban részt vevő gyermekek bár a gyermek állampolgársága magyar, a lakóhely elhagyása és az új lakóhelyre való beilleszkedés hasonló elsősorban lelki és szociális megterhelést jelenthet, mint a nemzetközi migráció, sok esetben ideértve a lakóhelyek nyelvhasználati jellemzői közti különbségeket. Társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migrációban részt vevő gyermekek a migráció ez esetben nem feltétlenül jár lakóhelyváltással, azonban az óvodai közösség szociokulturális jellemzői nagyban eltérhetnek a családétól, ezért hasonló fejlődési-fejlesztési folyamatnak kell végbemennie, mint az egyéb migráns gyermekek esetében. A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A Budapest X. kerületi óvodákba számos, nem magyar állampolgár, és magyar állampolgársággal rendelkező, de nem magyar anyanyelvű gyermek is jár. Származási helyüket tekintve legnagyobb számban a távol-keleti, elsősorban kínai és vietnami gyermekek vannak jelen, de a kőbányai óvodákba járnak a Közel-Keletről, Afrikából, és a környező országokból érkező gyermekek is, ez utóbbi csoport tagjai legnagyobb számban Romániából, Erdélyből érkeznek. A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYEREKEK ÓVODAI FELVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES JOGCÍMEK ÉS AZ AZOKAT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK: Menekült - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki. Menedékes - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki. Oltalmazott okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki. Letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: letelepedési engedély vagy személyi igazolvány. 4

Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum; nemzeti vízum; munkavállalási vízum. Tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár okmánytípus: tartózkodási kártya családtag részére. Bevándorlási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány; bevándorlási engedély. Tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány. A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ÓVODÁKBAN A migráció, és elsősorban a munkavállaláshoz kapcsolódó migráció, mindig is jellemző volt a kerületre. A kőbányai óvodákban a 2000-es évek elején jelentek meg először nagyobb számban migráns gyermekek. Számuk az elmúlt mintegy másfél évtizedben dinamikusan nőtt, egyes intézményekben a migráns hátterű gyermekek aránya a 30%-ot is meghaladja. A MIGRÁNSOK ÓVODAVÁLASZTÁSÁT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK A szülők munkahelyéhez közeli intézmények: a migráns, főként a munkavállalási céllal érkező migráns szülők gyakran nagyon magas óraszámban dolgoznak, ezért fontos számukra, hogy a gyermekük olyan intézményt látogasson, amelyet könnyen tudnak megközelíteni. Mivel rendkívül korán kezdik a napi munkát, és ugyanilyen későn fejezik be, gyakran létfontosságú, hogy a munkahely közelében legyen a gyermeket befogadó intézmény. Az intézmény beiratkozási körzetében sok migráns lakó: a migráns szülők igyekeznek a munkavégzés helyéhez közel letelepedni. Ez elsősorban olyankor válik különösen érzékelhetővé, amikor az etnikai csoportok tagjai hasonló munkavégzési formákat választanak. Jellegzetesen ilyenek a kínai és vietnami piacok környékei. Közlekedési csomópontban elhelyezkedő intézmények: a megközelítés egyszerűsége és időhatékonysága elsődleges szempont az intézmények kiválasztásánál. A migránsok által jól ismert intézmények: Jellemző folyamat, hogy a migráns csoportok tagjai egy-egy intézményt preferálnak. Ennek a választásnak legfőbb oka az, hogy a migránsok már ismerik az intézmény működését, szabályait, elvárásait, ezek kommunikálásában egymás segítségére is lehetnek. Az intézmény számára is segítséget jelenhet, ha a már korábban oda járó gyermekek szülei vállalják az ilyen típusú információk közvetítését az újonnan érkező szülők számára. 5

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉT INDOKLÓ TÉNYEZŐK A MIGRÁNS GYERMEKEK MEGJELENÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK A migráns gyermekek intézménybe lépése nem követi a tanév megszokott rendjét. A migráció, és különösen a menekülés olyan pszichés és szomatikus hatásokat okozhat, amelyek kiemelt figyelmet, különös bánásmódot igényelhetnek. Az érkező migráns gyerekek fejlettsége a nyelvi és kulturális különbségek miatt nehezen mérhető. A migráns gyermekek kulturális mássága sok olyan helyzetet hoz létre, amelyre az intézmények nem készültek, nem is készülhettek fel. Ilyenek: - A magyar nyelvtudás hiánya a gyermek és a szülők esetében is. - A származási és a befogadó ország oktatási-nevelési rendszerének különbözőségeiből fakadó nehézségek. - A migráns gyermekek magyartól eltérő anyanyelve (pl. vietnami, ukrán, stb.) intézményes fejlesztési lehetőségének hiánya és az ebből fakadó hátrányok kezelése. - A migráció során megélt nehézségek, esetleges traumák, valamint a gyakori környezetváltozás hatásai (pl. hazautazás) és ezek kezelése: Új szociális és nyelvi közegbe való beilleszkedés nehézsége. Baráti, rokoni kapcsolatok megszakadásával járó érzelmi problémák. A saját kultúrájától eltérő szokásokhoz való alkalmazkodás. Mindezek a hatások a gyermeki viselkedésben a következő megjelenési formákban jelentkezhetnek: o o o Szorongás Magatartási problémák (verekedés, elzárkózás, szabályok figyelmen kívül hagyása, stb.) Egyéb tünetek (bepisilés, tic, részleges némaság, gyakori betegség, stb.) Tehát a megjelenő társadalmi és kulturális sokféleség a nevelési és fejlesztési feladatok átgondolását igényli, a helyi pedagógiai programoknak fontos reflektálniuk a gyermekek kulturális és társadalmi hátterére is. AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ SZAKMAI KÖZEG A migráns gyermekek nevelését támogató pedagógiai program szorosan csatlakozik a TÁMOP-3.4.1.B- 11/1-2012-0009 számú, Kőbányai befogadó közösségek interkulturális nevelés című pályázati programhoz. A pedagógiai program kidolgozását olyan intézményekben kezdtük el, melyek nagy számú migráns gyermek nevelésével, fejlesztésével foglalkoznak és vezetőik, pedagógusaik, a pedagógiai munkát segítő 6

szakembereik és egyéb munkatársaik innovatív szemléletűek, készek nevelési feladataik, gyakorlatuk újragondolására, és az interkulturális program adaptálására. AZ INTREKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNAK JOGI ALAPJA Az intrekulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapját az oktatási miniszter A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról című, a Magyar Közlöny XLVIII. Évfolyam 24. számában megjelent közleménye jelenti. AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI Az interkulturális pedagógiai program kialakításában részt vevő intézmények társadalmi sokféleséghez, és kiemelten a migráns gyermekek befogadásához, neveléséhez kapcsolódó tapasztalatainak rendszerezése és hozzáférhetővé tétele. Hozzájárulás - a társadalmi sokféleség reprezentációival, különösen a migráns gyermekekkel végzett -, nevelőmunkára való tudatos felkészülés intézményspecifikus jellegének, a környezeti igényekre való reflektálás változatos módszertani kultúrájának biztosításához. Az eddig kialakított jó gyakorlatok megerősítése mellett a hiányosságok felismerése és kiküszöbölése, az esetleges téves eljárások korrekciója. 7

INTERKULTURÁLIS PROGRAM AZ ÓVODÁBAN Az óvodai interkulturális program kialakítása során két fókuszból vizsgálódtunk. A program egyrészt reflektál a migráns gyermekek különleges szükségleteire, és ismereteire, másrészt foglalkozik a teljes óvodai közösség számára hasznosítható, a migráns gyermekek és szülők megjelenésével az óvoda kultúráját újraformáló tapasztalatokkal. Az óvodai nevelés magyar nyelvű és a magyar kultúrára épül, de fontos a magyartól eltérő nyelvek és kultúrák megjelenítése is az óvodai nevelőmunka során. Fontos tehát, hogy a nevelőtestületek készüljenek fel a migráns gyermekek nevelésére, ne egyes óvodapedagógusok változásokra való reagálási módja, innovációs hajlama döntse el a befogadás eredményességét. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az óvodapedagógusok előzetes továbbképzése mellett sem elegendő a csoporton belüli differenciált fejlesztés megvalósítása, ha nagy számban érkeznek migráns gyermekek az óvodába. Ilyen helyzetben arányosan növelni szükséges a segítő szakemberek óraszámát, (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus), hogy a migránsok beilleszkedésének segítésére, egyéni és mikrocsoportos fejlesztésére legyen elegendő órakeretük. Nagyon jó gyakorlat, hogy a Kőbánya Önkormányzata óvodái számára függetlenített fejlesztő pedagógusokat biztosít, akik munkájukkal hatékonyan támogatják a csoportokban folyó nevelőmunkát. Az interkulturális program megfogalmazásakor óvodai nevelésről három egységben gondolkodunk: 1) Az ismerkedési, beilleszkedési szakasz 2) A nevelés és fejlesztés időszaka 3) A személyiség fejlődésének értékelése AZ ISMERKEDÉSI, BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ Az óvoda a másodlagos szocializáció színhelye. Az itt szerzett első élmények hosszútávon befolyásolhatják a gyermekek közösségi kapcsolatait és felnőttek iránti bizalmát, a család és az óvoda interakcióinak minőségét. Ez kiemelten fontossá teszi ezt a nevelési szakaszt. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés, adaptiv nevelés alapját képező együttműködő óvoda-család kapcsolatot ebben az időszakban kezdjük el építeni, ezért kiemelten lényeges, hogy a gyermekek (és családjuk) beilleszkedésének támogatása az óvodai nevelési gyakorlat legtudatosabban átgondolt és folyamatosan fejlesztett elemei közé tartozzon. Az óvodába érkezést közvetlenül követő időszakot ismerkedési szakasznak nevezzük, amivel kifejezzük, hogy: Ebben az időszakban nem csak a migráns gyermekek, de szüleik is ismerkednek az óvoda intézményével, és ezen túl feltehetőleg a magyar társadalom számos más intézményével és szabályával. Esetükben tehát nem feltételezhetjük, hogy az általános tudnivalóknak birtokában lennének. 8

A migráns gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus nemcsak a gyermeket segíti abban, hogy egyéni tempójában alkalmazkodjon az óvodához, hanem ő maga, és rajta keresztül az intézmény működése is alkalmazkodik a gyermekhez (pl. tudja, ki szereti a reggeli babusgatást, ki akar egyedül megbirkózni a bánatával, ki tekinti őt az elválás fájdalmában átmenetileg ellenségnek, vagy ha szükséges, utazó gyógypedagógust igényel fejlesztéséhez, esetenként felveszi a kapcsolatot tehetséggondozó szakemberrel, stb.). A minél zökkenőmentesebb beilleszkedést, anyától való fokozatos elválást megsegíti az anyás, szülős ismerkedés felkínálása, feltételeinek biztosítása. Az óvodával való ismerkedési szakasz előkészítése, a gyermekek anyás beilleszkedésének felkínálása, a szülőkkel való párbeszéd következetes kezdeményezése az óvoda gyermekközpontú működésének egyik kiemelkedően fontos állomása. Nem elég arra gondolnunk, mi fog történni, amikor új gyermeket fogadunk az óvodában, milyen bevált, jól működő módszereink vannak a családtól való elválás segítésére, a családok bizalmának megnyerésére, hanem például arra is gondolnunk kell, hogy pedagógiai programunkat minél többen megismerjék, elolvassák, minél többet halljanak és olvassanak róla, vagy arra, hogyan fogadjuk az óvodánk iránt érdeklődő, óvodaválasztás előtt álló szülőket, mit jeleznek számunkra a beiratkozási adatok, mit tehetünk óvodánk imázsának javítása, vagy karbantartása érdekében a mindennapokban, vagy konkrétan az ismerkedési szakaszban. Speciális terület a migráns családok, gyermekek fogadása is, amelynek sikerességét nem bízhatjuk egyes pedagógusok attitűdjére, rugalmasságára, szakmai helytállására. Óvodai szinten kidolgozott kiegészítő programra van szükség. AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ CSOPORTSZINTŰ ÖNELEMZÉSI/ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI Az új szülők hány százaléka élt az anyás beilleszkedés lehetőségével? Szükség van-e ezen a területen hatékonyabb meggyőzésre? Milyen eredményei vannak a két óvónő és a dajka folyamatos jelenlétének az ismerkedési szakasz kritikus időszakában? Mely módszerekkel érünk el leggyakrabban eredményeket az ismerkedési időszakban, melyekkel lehetne gazdagítani programunkat? A vegyes csoportokban sikerül-e figyelembe venni az adódó nevelési helyzetek megoldása során mindhárom korosztály szükségleteit és érdekeit? Homogén csoportban sikerül-e a fokozatosságot érvényesíteni? Milyen tapasztalataink vannak a napi kapcsolattartás módszerének alkalmazásával? A családokkal történő interakciók során kezdettől figyelünk-e a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok megnyerésére? KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA Tájékozottak vagyunk-e a migráns gyermek családi hátterét, családban elfoglalt helyét illetően? Érte-e a gyermeket olyan trauma a migráció során, amelynek feldolgozásához pszichológus segítségére van szükség? 9

Sikerült-e megnyernünk a gyermekeket, hogy segítsék migráns társukat, társaikat a nyelvi nehézségek leküzdésében, a számukra idegen környezet megismerésében? AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZ ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSÉT SEGÍTŐ SZEMPONTOK A SZEMÉLYI DOSSZIÉKBAN, SZEMÉLYISÉGLAPOKON Az anyától, a családtól való elválás folyamatának jellemzői. A gyermek érzelmi biztonságának alakulása. A gyermek kedvenc játékai, otthonról hozott jellegzetes szokásai. A családdal való együttműködés tapasztalatai (családlátogatás, anamnézis felvétel, anyás beilleszkedés, napi kapcsolattartás stb.) A gyermek személyiségének erősségei, várható társas pozíciói. Beszédének tartalmi, formai jellemzői, kedves mondásai. A fejlődés akadályainak mérlegelése: döntés arról, van-e szükség speciális szakemberek együttműködésének igénylésére, gyermekvédelmi támogatásra (természetesen vannak esetek, amikor előbb döntünk a gyermekvédelmi támogatásról, vagy kezdettől speciális szakemberrel együtt segítjük a beilleszkedést). KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: A nyelvi nehézségek ellenére hogyan alakult a család - óvoda kapcsolat? A nyelvi nehézségek és az idegen környezet mennyire befolyásolták a migráns gyermek beilleszkedését? Súlyosbítja-e trauma a gyermek helyzetét? AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZT KÖVETŐ SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS Az ismerkedési szakasz után tartandó fogadóórákon érdemes interjú kérdésekkel tájékozódnunk arról, hogy az egyes családok/szülők esetében mely módszereink segítették legjobban a beilleszkedést, mely módszereink nem váltak be. Kérdések lehetnek: Olvasta-e az óvoda nevelési programját? Mit hallott, olvasott róla? Milyen élményei vannak a beiratkozásról? Elégséges tájékoztatást kapott-e ahhoz, hogy segíteni tudja gyermekének óvodai beilleszkedését? Hogy érezte magát az első szülői értekezleten? Véleménye szerint a csoportos óvónők/dajka hogyan segítették gyermekének óvodai beilleszkedését? A csoportban együtt töltött első napokban hogyan érezték magukat? Volt-e valami, ami zavarta Önt és/vagy gyermekét az ismerkedési szakaszban? 10

Véleménye szerint jól érzi-e magát gyermeke az óvodában? Beszél otthon óvodai élményeiről? KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: Szükség van-e a migráns szülők számra önálló Szülői Szervezet működtetésére? A BEILLESZKEDÉS, BEFOGADÁS SEGÍTÉSE A beilleszkedés és befogadás folyamatát segíti, ha tudatosan építjük fel ennek folyamatát. Ennek kiváló eszközei lehetnek a következő megoldások: A társadalmi sokféleség iránti pozitív attitűdöket támogató kezdeményezések óvodás gyermekek és szüleik számára, így pl. drámajátékok, tréningfeladatok használata. (Szülők számára szülői értekezleteken használhatjuk pl. a Kompasz kézikönyv és a Képzők könyve gyűjtemény feladatait.) Magyar szülők befogadó készségének, migráns szülők bekapcsolódási készségének javítása, közös programok szervezésével. A szülő számára hozzáférhető nyelven elkészített dokumentációs csomag átadása, amely tartalmazza a házirendet, az óvoda szokásrendjét. - Fontos elem a gyermek jogi képviseletének tisztázása. Mivel kulturálisan eltérő, hogy ki milyen jogokat gyakorolhat, a szülőkkel ismertetni kell a magyar szabályozást, ideértve a dada/bébiszitter korlátozott jogait (nem vehet igénybe orvosi ellátást, nem jogosult a gyermek hiányzásának igazolására, stb.). - A migráns családok gyakran alkalmaznak bébiszittert, akinek feladata az intézmény és a család közti közvetítés is. A szülő-gyermek kapcsolat kultúránként változik, ezért az óvodának is rugalmasabbnak kell lennie a szülőktől elvárt magatartás tekintetében.ugyanakkor kiemelten fontos tisztázni, hogy a bébiszitter/dada nem a gyermek gondviselője, nem jogosult képviseletére. - Fontos tisztázni, hogy kik azok a magyar nyelvet is értő kontakt személyek, akikkel az óvoda felveheti a kapcsolatot szükség esetén. - Kiemelkedő fontosságú a beiratkozáskor a Gyerekvédelmi Törvény alapvető pontjainak tisztázása: pl. a fizikai bántamazás nem megengedett. A fogadásra felkészülés további elemei lehetnek: - Étkezési szokások egyeztetése a konyhai dolgozókkal is. - Öltözködési szokások megismerése és ismertetése a csoporttal. - A származási kultúra egyes elemeinek bevonása az óvodai tevékenységekbe (zene, képek, játékok, stb.). 11

A NEVELÉS FEJLESZTÉS SZAKASZA ESZKÖZÖK A MIGRÁNS GYERMEKEK KOMPETENCIÁINAK MEGISMERÉSÉHEZ A gyermekek képességeinek megismeréséhez és a fejlesztést igénylő területek azonosításához mindenképpen ajánljuk a jelen dokumentumban szereplő gyermeki megismerési rendszer bemeneti mérésének alkalmazását. A bemeneti felmérés időzítése a nyelvi nehézségek és a beilleszkedés változó időigényessége miatt nem eshet egybe az intézménybe kerüléssel, így türelmi időt javasolunk, amely a beilleszkedésre és a nyelv alapjainak elsajátítására, illetve gyakorlására szolgál. A migráns gyerekek megfigyelését, felmérését egyrészt az érkezés idejéhez, beilleszkedésükhöz, másrészt nyelvi kompetenciáikhoz kell igazítani, ezért a gyermeki fejlődés nyomon követését esetükben egyéni ütemezéssel célszerű végezni. A 3 és 4,5 éves kor között óvodába érkező migráns gyermekek esetében a magyar nyelvi kompetenciákat soron kívül kell vizsgálni az érkezést követően, amikor megnyílik a gyermek, az egyéb szempontú megfigyelés pedig a beilleszkedési szakaszra vonatkozó megfigyelési szempontok alapján történik. 4,5 évesnél idősebben érkező gyerekek magyar nyelvi kompetenciáinak mérése az érkezést követő első lehetséges időpontban történjen. A gyermekek teljeskörű felmérése 5 éves korban történhet, de legkorábban 3 hónappal az érkezés után érdemes elvégezni. A migráns gyermekek fejlődésének megfigyelése, mérése után az egyéni fejlesztési feladatok megtervezésében ugyanúgy, mint a többi gyermek esetében elsősorban a gyermek önmagához mért erősségeinek, illetve tehetségcsírájának további erősítését segítő feladatokra koncentrálunk. Emellett a lemaradások közül kiválasztjuk azt az egy, legfeljebb két tényezőt, ami a gyermek fejlődésének legfőbb akadálya. Ehhez tervezünk feladatokat a csoporton belüli differenciált fejlesztéshez, illetve rögzítjük a speciális szakemberekkel, szülőkkel való együttműködés, munkamegosztás lehetőségeit, kb. féléves időtartamonként (lásd: segédanyagok). A MIGRÁNS GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI EGYÉNI SZINTEN A motiváció és a kognitív képességek. A migrációs nehézségek, traumák kezelése, a komplex identitásformák kialakításának segítése és a jövőképek gondozása. A magyar nyelvi készségek és a magyar kultúrában honos kommunikációs készségek (metakommunikáció, szokásrendek). Fontos megoldandó feladat a magyar nyelvi készségek fejlesztésére való lehetőség kialakítása, ideértve annak kereteit, financiális hátterét, támogatórendszerét. A nem magyar anyanyelvű gyermekek anyanyelvi fejlődésének, a származási kultúrához való erős kötődésének támogatása. Migráns gyermekek szociális készségeinek 12

- Magyar kulturához kötődő, kulturálisan elvárt kompetenciák : az óvodai szokás- és szabályrendszer megismerése, a kulturális szokások és szabályok megismerése. MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉS ÉS A KULTURÁLIS ISMERETEK BŐVÍTÉSE Feladathelyzetben a magyarul már jól beszélő migráns gyermekek sem mindig értik a nyelvi instrukciókat. Ezért javasoljuk: A migráns gyerekeknek az óvoda nyelvét és szokásrendszerét ismertető egyéni/ mikrocsoportos foglalkozások bevezetését heti 3-5 órában, fejlesztő szakemberekkel Az 5 éves korban alkalmazott képességmérő teszt (MSSST) nyelvi kompetenciákat igénylő részeire felkészítő foglalkozások elérhetővé tételét a migráns gyermekek számára. Magyar, mint idegen nyelv fejlesztési lehetőségének megteremtését, és az ehhez szükséges módszertani ismeretek bővítését/kidolgozását. Nagy segítséget jelenthet a logopédusok bevonása a nyelv tanításába, valamint a magyar nyelvi készségeket fejlesztő segédanyagok használata főként a fejlesztőpedagógusok szakmai tapasztalatára alapozva. A MIGRÁNS GYERMEKEKET IS BEFOGADÓ ÓVODAI CSOPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI Csoportszinten a migráns gyermekek jelenléte természetes terepet biztosít és kiváló lehetőségeket teremt a más kultúrákkal való ismerkedésre, a nyitott és befogadó attitűd megalapozására, az előíteletesség megelőzésére. Ezt jelentheti a különböző kultúrkörök ünnepeinek megismerését, változatos étkezési, öltözködési, viselkedési szokások megjelenítését, bátorítást az idegen nyelvekkel való ismerkedésre (üdvözlések, udvariassági formulák), stb. Fontos továbbá a magyar nyelvi és a társas kompetenciák, csakúgy mint a migráns gyermekek nyelvi, kulturális ismereteinek átadása a kortársak számára. A KÜLFÖLDI GYEREKEK ANYANYELVÉNEK ÉS KULTÚRÁJÁNAK BEILLESZTÉSE AZ ÓVODA KULTÚRÁJÁBA Migráns hét szervezése: a szülők bevonásával ismerkedés az adott nemzet ünnepeivel, öltözködésével, ételeivel; kiállítás szervezése. A migránsok származási kultúrájához kötődő tárgyak beszerzése és velük kapcsolatos tevékenységkezdeményezések ötleteinek összegyűjtése. Kínai és vietnami ünnepek naptárának elkészítése és használata. Kínai, vietnami dalok tanulása a csoportban, eredeti nyelven (felvétel esetleg szülő segítségével is). Magyar gyermekdalok, mondókák, versek lefordítása a származási nyelvre. A magyartól eltérő étkezési szokások megjelenítése az óvodában. A származási kultúra látható elemeinek megjelenítése, mint viseletek, zene, mozgásformák, játékok, stb. 13

Magyar VS anyakönyi név: a pedagógus próbálja megtanulni a gyermek a szülők által is használt nevét. A gyermek legyen részese annak a döntési folyamatnak, amelyben kiválasztják, hogyan szólítják őt a közösségben. A gyermek választását és esetleges későbbi, változtatási szándékát a pedagógus tartsa tiszteletben és segítse. 14

A BEFOGADÓ KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI A magyar nyelvi készségek fejlesztését motiváló, segítő közeg kialakítása. A nem nyelvi alapú kommunikációs képességek és szociális készségek. Szociális készségek, például: - szülők és pedagógusok érzékenyítése a társadalmi sokféleség, a migráció és annak hatásai iránt, - a kapcsolatteremtő készségek, - a kortársak, szülők és a munkatársak együttműködésre, mentori feladatokra való felkészítése. A migránsok kultúrájánák integrálása az óvoda intézményi kultúrájába és fejlesztő tevékenységeibe. Multikulturális tartalmak integrálása az óvoda szakmai programjába, ideértve a toleranciára-, kooperációra nevelést, a kultúrák és társadalmi viszonyok, szerkezetek sokféleségének megismerését, valamint az emberi, és gyermeki jogokkal kapcsolatos tanulást. AZ ÖNKÉNTES KORTÁRS MENTORPROGRAM KIALAKÍTÁSA Az önkéntes kortárs mentor program a migráns gyermekeket fogadó óvodában úgy működik, mint a vegyes csoportokban az új gyermekek, a kiscsoportosok fogadása. A nagyobbakat előkészítjük arra, hogy mire számíthatnak (reggeli sírás, félénkség stb.) és megkérjük őket, hogy segítsenek a kicsiknek az óvodával való ismerkedésben, a játékok megmutatásában, vagy éppen valamilyen tevékenység elvégzésében. A legtöbb nagycsoportos komolyan veszi a feladatot, és ha odafigyelésüket a kicsikre megerősítjük, a segítőkészség, empátia, a különbözőségek elfogadása kibontakozik a csoportban. Migráns gyermekek esetén a felkészítő beszélgetéseken a nyelvhasználati nehézségekre kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a gyermek és családja nem beszél magyarul. Azt is megértik a gyermekek, milyen nehéz a tágabb családtól, nagyszülőktől, barátoktól való elválás, egy másik országban való letelepedés. Ha a csoportban vannak jól szocializált, empatikus nagycsoportosok, elképzelhető, hogy naposi rendszerben, vagy hosszabb távra egyénenként vállalják, hogy segítenek egy-egy más országból érkező gyermeket. Nevelőtestületi döntést érdemes hozni arról, hogy közös támogatásra kérjük a nagyobb gyerekeket a kiscsoportosok befogadásához hasonlóan, vagy egyéni felelősi rendszert alakítunk ki, amelyben a migráns kisgyermek is tudja, ki az ő legfőbb segítője az óvodapedagógusok és a dajka mellett. Az önkéntes kortárs mentor program tehát két változatban működhet az óvodában: Közös segítés rendszeres visszajelzés a pozitív megnyilvánulásokról. Egyéni felelősi rendszer az életkornak megfelelő felnőtti támogatással (milyen helyzetben, mire lehet szükség, mi az ami jól sikerült, mit lehetne még tenni). MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK BEVONÁSA AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGÉBE Két vagy többnyelvű tájékoztató feliratok elkészítése a szülők segítségével. Piktogrammok használata az óvodai tájékozódás elősegítéséhez szülők számára is, valamint a nem-verbális kommunikáció kiterjedt alkalmazása. 15

A származási nyelven és magyarul is jól beszélő mentor szülő keresése migráns szülők számára. A tolmácsolásra képes szülők bevonása az óvoda életébe, szoros együttműködés kialakítása, esetleg közvetítői szerepkör létrehozása (pl. migráns szülői szervezet, munkaközösség). Ünnepekkel, hagyományokkal, étkezési szokásokkal való ismerkedés szülők bevonásával (pl. kínai újév megünneplése). Magyar nyelvű játszó- és munkadélutánok szülők bevonásával. Korcsolyázás, úszás, óvodai kirándulások szervezésekor gyermekek kísérése, migráns szülők bevonásával. Gyermeknapi rendezvény családi versenyek szervezése migránsokra jellemző kulturális szokásokkal bővítve. Szülői értekezlet/konzultációs alkalmak: - Szülői értekezlet után fontos lehetőséget biztosítani az ott elhangzottak kiscsoportos megvitatására anyanyelven - Amennyiben lehetséges, nagy segítség a tolmács igénybevétele a szülői értekezleten. A tolmácsok az óvodával kapcsolatban álló szülők közül is kikerülhetnek, így alkalmat teremtünk az ismerkedésre és a tapasztalatok megosztására. 16

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK NYOMOKÖVETÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az óvodáskorú migráns gyermekek fejlődésének értékeléséhez a kezdeti megfigyelési szempontok és a kompetenciák felméréséhez használt eszközök újbóli felvételét javasoljuk az óvodapedagógus által megfelelőnek tartott időpontban. Javasoljuk az első felvétel és megfigyelés fél évvel későbbi megismétlését, majd évenként két ismételt felmérést. A megfigyelés a csoporton belül, de felmérés a csoporton kívül történik, az erre fordított időkeretet a munkadőből kell kijelölni. A gyermek megfigyelése és felmérése alapján készült értékelést rögzíteni kell a gyermek személyi anyagában, a módszertani segédletben található, a szülőnek szóló tájékoztatással együtt. A GYERMEKI FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉNEK AJÁNLOTT MÉRFÖLDKÖVEI - AJÁNLÁSOK MIGRÁNS GYERMEKEK NEVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA Mérföldkőnek tekintjük azokat a konkrét határidővel, időtartammal megjelölhető pontokat, amikorra minden egyes gyermek személyiségfejlődését elemezni, értékelni, dokumentálni szükséges a törvényi előírásoknak megfelelően, az intézmény által meghatározott módon, a pedagógiai programmal koherens szempontrendszer alapján. A mérföldkövek mentén a nevelőtestület elemezni, értékelni, az óvodavezető pedig ellenőrizni tudja az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés tervezésének, gyakorlatának tudatosságát az egyes csoportok/gyermekek esetében. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés mérföldkövei: Az óvodával való ismerkedés, a beilleszkedés szakasza Félévenkénti megfigyelési eredmények a fejlődésről, a fejlesztési eredményekről (saját pedagógiai programhoz illesztett szempontrendszer alapján, a törvényi előírásoknak megfelelő területeken)) Migráns gyermekek esetében szükséges a nyelvi fejlődés mérésére kiegészítés a szokásos szempontrendszerhez A fejlődés áttekintése 5 éves korban Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban Utánkövetés Minden megfigyelés, mérés után, vagyis nevelési évenként minimum 2 alkalommal megtervezzük a csoporton belül végezhető egyéni fejlesztési feladatokat, valamint a speciális szakemberekkel és a szülőkkel való együttműködés, munkamegosztás módját. A mérésekhez ajánlott eszközöket a jelen ajánlás melléklete tartalmazza. 17

AZ EGYES ÓVODAI SZAKEMBEREK A MIGRÁNSOK JELENLÉTÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ÓVÓPEDAGÓGUS FELADATAI Az óvodába belépő gyermekeknél minden esetben megtörténik egy képességszint megismerés, amit az óvodapedagógusok a megfigyelés módszerével végeznek, így nyelvi területen is. Migráns gyermekek esetében a nyelvi kompetenciák azonosítása és azok változásainak nyomon követése különös figyelmet igényel. A hazájukban hosszabb időt töltő gyermekeknél nem ritka, hogy mire visszajönnek, elfelejtik a magyar nyelvet. Ilyenkor a nyelvi felmérést és fejlesztést szinte elölről kell kezdeni. A migráns családok mozgékonyak, sokat, sokszor meghatározatlan időre utaznak. A migráns gyermekkel és a csoportban lévő többi gyermekkel is fel kell dolgozni a nem pontosan tervezett, hosszú távú utazások és az esetleges vissza nem térés problematikáját, akár pszichológusi segítséggel is. Ennek folyamata az alábbi: - Az óvopedagógus észleli a problémát, majd: Ha kizárólag nyelvi problémáról van szó, játékos módszerekkel, gyakori beszélgetés kezdeményezésével, a kortárs kapcsolatok, barátságok támogatásával, a csoport minél több tevékenységébe történő bevonással segíthet. Komolyabb probléma esetén (lassúbb a nyelvelsajátítás, lemaradás tapasztalható másterületeken is, rövid idő áll rendelkezésre iskolakezdésig) a fejlesztő pedagógus segíthet a nyelvi és más kompetenciák fejlesztésében. Ha egyéb pszichés probléma is fennáll, a pszichológus konzultál a szülővel és gyermekkel is (tolmács igénybevétele ajánlott). A konzultáció után speciális pszichológiai foglalkozás a gyermek részére (3-4 alkalom). A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS FELADATAI Ha a migráns gyermeknek feladathelyzetekben akár nyelvi, akár egyéb szocializációs nehézségei vannak, javasolt a feladatok utasításainak megértését segítő foglalkozások tartása, a fejlesztő pedagógus segítségével. A nyelvi képességek erősen befolyásolják az általában 5 éves korban elvégzett képességméréseken elért eredményeket. Ezért, ha a gyermek a képességmérés előtt kb. fél évvel még jelentős nyelvi hátránnyal küzd, javasoljuk a fejlesztő pedagógus bevonását a nyelvi kompetenciák fejlesztésébe. Az öt éves korban végzett MSSST tanulási képességeket előrejelző vizsgálatnál a nyelvi képességek gyengesége megmutatkozik, ilyenkor a magyarul kevéssé beszélő migráns gyermek szintén bekerülhet a fejlesztőpedagógus által végzett képességfejlesztésbe: - A tesztfelvételek nem mindig mutatnak valós képességszintet, mert a nyelvi korlátok gátolják a feladatmegértést, ezért lehet, hogy nem a képesség gyenge, csak nem érti a gyermek a feladatot. Ezért javasolt a tesztek eredményeit az óvópedagógus megfigyelési tapasztalataival összevetni. 18

A fejlesztőpedagógus sok nyelvelsajátítást segítő játékot alkalmaz, ezek közül többet jól lehet csoportban is használni. Ilyen feladatleírásokat a mellékletben is találhatnak. AZ ÓVODAPSZICHOLÓGUS FELADATAI A pszichológusok a pedagógusoktól érkező jelzések alapján, valamint a csoportokban végzett hospitálások alapján, ha szükséges, célzottan kezdenek el dolgozni migráns gyermekekkel, családokkal. Előforduló problémák: bántalmazás, teljesítményszorongás, mutizmus, viselkedési problémák, stb. A tünetek előfodulási esélye kultúránként, családonként is eltérő lehet. - pl.: tapasztalataink szerint a kínai emberek kevésbé szocializálódtak az érzelmi segítségkérésre, ezért ennek önálló indítványozásra a pedagógusok és a pszichológusok nem számíthatnak. A gyakori utazások, lakóhelyváltások, valamint az egyes kultúrák közötti nagy különbségek, gyors változások miatt kialakuló kultúrsokk is befolyásolhatja a gyermek fejlődését. Ezeket a problémákat ugyancsak a pedagógus észleli, aki ismeri a családok életvitelét is. A pedagógus jelzését követően a pszichológus konzultál a szülővel és a gyermekkel, ha szükséges, tolmács bevonásával. Az adaptáció megkönnyítése érdekében egyéni, vagy csoportos foglalkozásokba vonja be a gyermeket. A migráns gyermekek értelmi képességeinek felméréséhez, amennyiben szükséges, non-verbális teszteket végeztet el a gyermekkel. Rendszeresen konzultál az óvoda fejlesztőpedagógusával az MSSST teszt eredményeiről, ha kell, ő végzi el a mérést. 19

A MIGRÁNS-BARÁT ÓVODAI NEVELÉS ÉS KÖRNYEZET INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK JAVASOLT MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) Van-e átgondolt tervünk a beiratkozást megelőző időszakban már óvodákat látogató családok tájékoztatására? A beiratkozás előkészítésével sikerül-e hivatalos aktus helyett az első találkozás élményét biztosítanunk akkor is, ha bizonyos időszakokban többen érkeznek egyszerre? Vannak-e ajánlataink a beiratkozástól az óvodába lépésig az ismerkedést elősegítő programokra? Az óvodaválasztóknak készített tájékoztatónk felhívja-e a figyelmet az ismerkedési szakasz megkönnyítését támogató módszereinkre, a családdal való együttműködés fontosságára? A családlátogatás módszere mennyire elfogadott a szülők körében? Alapvető módszernek tekintjük-e a családlátogatást az óvoda-család együttműködésben? Az előkészítő szülői értekezleten foglalkozunk-e programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével? Van-e stratégiánk programunk tartalmának folyamatos közvetítésére? Készült-e írásos tájékoztató a szülők számára a fontos információk átadásának megkönnyítésére? Az óvoda gyermekközössége hogyan kapcsolódik be az új gyermekek fogadásába? Milyen tapasztalataink vannak a szülőknek kiadott anamnézis lapok kitöltésével kapcsolatban? Vannak-e tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről? Vannak-e módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére? KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: A házirend, a szokás, szabályrendszer és a helyi program rövidített változatának fordítása rendelkezésre áll-e a kérdéses idegen nyelven/ nyelveken? Tudunk-e tolmácsot biztosítani az első szülői értekezletre? Ismerjük-e a migráns gyermekek beilleszkedését segítő mentor programot? Ha igen, milyen tapasztalataink vannak? Elkészültek-e azok a piktogramok, jelzések, amelyek segítik a magyarul nem beszélő szülők, gyermekek tájékozódását az óvodában? Mennyire vagyunk tájékozottak az adott ország kultúrájával, nevelési kultúrájával kapcsolatosan? Van-e tapasztalatunk, segítségünk, hogy támogassuk a migráns gyermek identitásának megőrzését, illetve növeljük csoportunk nyitottságát más kultúrák iránt? 20