Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu A munkavállalókat érintő legfontosabb adóváltozások 2012-től és az elvárt bérek I. A munkaadó által fizetendő tb-járulék ezentúl 27 %-os, változatlan mértékben szociális hozzájárulási adóvá változik. A tb-törvény módosítása szerint a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Az új elnevezésű közteher alapja egyes esetekben magasabb lesz a korábbiaknál. Alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegalapszámításnál figyelembe vett jövedelem. Az adó a továbbiakban már nem a foglalkoztatót terheli, hanem a kifizetőt. A kifizetői adókötelezettség: - a munkaviszonyra, - a szövetkezeti tag munkavégzésére, - a társas vállalkozás tagja személyes közreműködésére vonatkozik. Adókötelezettséget eredményez továbbá minden egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése. A szociális hozzájárulási adó semmilyen juttatásra nem jogosít a korábbi járuléktól eltérően. Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet. Az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja. II. 2012. január 1-től 1 %-kal 18,5 %-ra emelkedik a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék mértéke. A fizetendő járulékok 2012. január 1-jétől: Foglalkoztató * Biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék Nyugdíj-járulék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék természetbeni eg.bizt. járulék pénzbeli eg.bizt. járulék munkaerő-piaci járulék 27 % 10 % 4 % 3 % 1,5 % * A szociális hozzájárulási adót tartalmazó 2011. évi CLVI. Törvény nem rendelkezik az adóvá váló járulékok felhasználásáról!
2 III. Személyi jövedelemadó: 2012. január 1-jétől megszűnik az adójóváírás. Ugyancsak megszűnik 202 ezer forintos havi jövedelem alatt a bruttósítási kötelezettség. A 202 ezer Ft felett keresők bruttósítását ezentúl a törvény adóalap-kiegészítésnek hívja. Az adójóváírás megszüntetése, és az egészségbiztosítási járulék emelkedése hatására az átlagkereset alatt a munkavállaló kevesebb nettó keresete lényegesen csökken. A legnagyobb nettó jövedelemveszteség az alsó jövedelemkategóriákban lesz a 2011. évi nettó jövedelmekhez viszonyítva. A havi bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó bére csak úgy őrizhető meg, ha bruttó béreik emelkednek. IV. Az elvárt béremelést és a hozzá kapcsolódó munkaadói kompenzációt szabályozó jogszabályok, útmutató: 1. 2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról 2. 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről 3. 2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, IX. Fejezet A szociális hozzájárulási adóról, Adókedvezmények, A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 4. Nemzetgazdasági Minisztérium: ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez A 2011. évi XCIX. törvény 6. -a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a 299/2011. sz. kormányrendelet szerinti (annak 2-3. -ában meghatározott) elvárt béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről szóló 299/2011. számú kormányrendelet 56.601 forint és 216.805 forint közötti bruttó havibér esetén jövedelemsávonként részletesen meghatározza az adott jövedelemsávhoz tartozó keresetemelés mértékét (és a növekedés viszonyítási alapját). Az új kötelező minimálbérre történő átállás az érintett munkavállalóknál azonban a táblázat alapján nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. Az elvárt béremelést a rendelet egy táblázat formájában adja meg jövedelemsávonként. A mérték úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen.
3 A kormányzati számítások szerint amennyiben a táblázat szerinti módon hajtja végre a munkáltató az emelést, és igénybe tudja/kívánja venni az adókedvezményt, akkor összességében a munkaáltató bérköltsége (bér + szoc.hozzájárulási adó) 5 % körüli mértékben emelkedik valamennyi jövedelmi kategóriában. Az elvárt munkabéremelés mértéke: 2011. évi munkabér (Ft/hó) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) 59 601-62 500 15 500 62 501-66 500 15 300 66 501-70 400 15 100 70 401-74 400 14 900 74 401-80 300 14 700 80 301-86 200 14 400 86 201-92 100 14 100 92 101-98 100 13 800 98 101-104 000 13 500 104 001-109 900 13 200 109 901-115 800 12 900 115 801-121 700 12 600 121 701-129 600 12 300 129 601-137 500 11 900 137 501-147 400 11 500 147 401-157 200 11 000 157 201-167 100 10 500 167 101-177 000 10 000 177 001-181 500 9 500 181 501-183 300 9 000 183 301-185 100 8 500 185 101-186 800 8 000 186 801-188 600 7 500 188 601-190 400 7 000 190 401-192 100 6 500 192 101-193 900 6 000 193 901-195 700 5 500 195 701-197 400 5 000 197 401-199 600 4 500 199 601-201 700 4 000 201 701-203 900 3 500 203 901-206 000 3 000 206 001-208 200 2 500 208 201-210 300 2 000 210 301-212 500 1 500 212 501-214 600 1 000 214 601-216 805 500 A rendelet részletesen meghatározza, hogy kikre vonatkozik, és milyen módon kell a 2011-es viszonyítási alapot (rendszeres bért) kiszámolni, ha a munkavállaló bérpótlék(ok)ban, jutalékban is részesült. A rendelet szabályozza az órabéres, a teljesítménybéres dolgozók esetén követendő számítás módját, és azt is tartalmazza, hogy év közben változó bér vagy új belépők esetén hogyan kell a rendszeres bért 2011-re kiszámolni. Példaszámításaink szerint azonban akkor sem biztosítható mindenkinél a nettó kereset megőrzése, ha a rendelet szerint következetesen számolnak a munkahelyeken. Csak példaként említhetőek azok az esetek, amikor a bérpótlék, a jutalék valamilyen gazdasági eseményhez illetve eredményhez kötött, és/vagy időben az év során egyenetlenül érvényesül. Ezekben az esetekben nem megoldott korrekt elvárt béremelés kiszámítása. A rendelet alkotója is tisztában volt ezekkel a helyzetekkel, ugyanis a következő kitételt tartalmazza a 3.. (6) bekezdés: Amennyiben a... végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke. a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül. Az sem tisztázott, hogy ki és milyen módon fogja ellenőrizni a rendelet végrehajtását. Milyen esetekben lehet felmentést kapni a végrehajtás számonkérése alól, sőt maga a kimentés
4 lehetősége is csak egy szakmai konzultáción lett megígérve a munkáltatóknak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A rendelet szabályozza azt is, hogy a béren kívüli juttatások emelését milyen módon és mértékben lehet figyelembe venni az elvárt béremelésnél. Eszerint a 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékébe munkavállalónként legfeljebb 25 %-os mértékben beszámítható a béren kívüli juttatás 1 növekménye. A béren kívüli juttatást ez esetben a 2012- es év nettó növekményének 130,94 százalékaként kell beszámítani. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató bruttósítva számíthatja az elvárt béremelésbe bele a béren kívüli juttatást, tehát a munkáltató megspórolja a 27 %-os szolidaritási adót. (A munkavállaló nettója 130,9 %-os beszámítás után 76,4 % lesz a béren kívüli juttatás formájában, míg ha ugyanezt az elvárt emelést bérként kapja meg, csak 65,5 %. A munkaadó tehát 27 %-ot nyer ezen a módon, a munkavállaló pedig csak 10,9 %-ot 2, nem is szólva az egyéb kedvezőtlen hatásokról.) A munkáltatók az elvárt béremelés végrehajtásához adókedvezményt vehetnek igénybe. Ennek feltételei azonban szigorúbbak, mint az elvárt béremelésről szóló rendeletben leírtak. A rendeletet szerint az elvárt béremelést elegendő a munkavállalók 2/3-ára végrehajtani 2011. évi XCIX. törvényben meghatározott negatív következmények elkerülése érdekében. Az adókedvezményt viszont csak az a munkáltató veheti igénybe és csak arra a hónapra, amikor a munkavállalók 90 %-ára nézve teljes mértékben teljesítette az elvárt béremelést, illetve az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft-nak a szorzatát. Az adókedvezmény érvényesíthetősége szempontjából nem vehető figyelembe az elvárt béremelés részben béren kívüli juttatás formájában történő teljesítése sem. A munkaadó adó-kompenzációjának összege a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16 125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változik ez a kedvezmény. 2012-ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra: 16.125 ([X-75.000] * 0,14), ha X > 75.000, ahol X az adott hóban kifizetett, megemelt bruttó munkabér összege. Mind az elvárt béremelés, mind a kompenzáció összegét munkavállalónként kell kiszámolni. 3 1 a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. -a szerinti béren kívüli juttatás 2 Példa: 10000 Ft-os elvárt béremelésből 2500 Ft-ot lehet béren kívüli juttatás formájában beszámítani. 2500 Ft beszámítása (a 130,94 %-os bruttósítás leszámítása után) nettó 1909,271 Ft béren kívüli juttatás növekedést eredményez. Ez a 2500 Ft-nak 76,37 %-a. 2500 Ft bruttó bérnek pedig 1637,5 Ft lenne a nettója (65,5 %). A kettő különbsége: 76,37 % - 65,5 % = 10,87 % 3 Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket a berkompenzacio@ngm.gov.hu e-mail címen lehet feltenni a kormányzat fele.
5 Az elvárt béremelés hatása a munkavállalónál Bruttó havi kereset Nettó kereset Elvárt béremelés Ft Bruttó kereset és változása 2012-re Nettó kereset és változása Reálkereset (4,2% infl.) % növekedés növekedés növekedés 2 011 2 011 Ft Ft % % Ft 78 000 60 600 15 000 93 000 119,2% 60 915 100,5% 315 96,5% 85 000 64 953 14 400 99 400 116,9% 65 107 100,2% 154 96,2% 90 000 68 062 14 100 104 100 115,7% 68 186 100,2% 124 96,1% 94 000 70 549 14 000 108 000 114,9% 70 740 100,3% 191 96,2% 100 000 74 280 13 500 113 500 113,5% 74 343 100,1% 63 96,1% 110 000 80 498 12 900 122 900 111,7% 80 500 100,0% 2 96,0% 120 000 86 716 12 600 132 600 110,5% 86 853 100,2% 137 96,1% 130 000 92 934 11 900 141 900 109,2% 92 945 100,0% 11 96,0% 140 000 99 152 11 500 151 500 108,2% 99 233 100,1% 81 96,0% 150 000 105 370 11 000 161 000 107,3% 105 455 100,1% 85 96,0% 160 000 111 588 10 500 170 500 106,6% 111 678 100,1% 90 96,0% 170 000 117 806 10 000 180 000 105,9% 117 900 100,1% 94 96,0% 180 000 124 024 9 500 189 500 105,3% 124 123 100,1% 99 96,0% 190 000 128 786 7 000 197 000 103,7% 129 035 100,2% 249 96,2% 200 000 133 480 4 000 204 000 102,0% 133 534 100,0% 54 96,0% 210 000 138 174 2 000 212 000 101,0% 138 428 100,2% 254 96,1% Számítás: Hanti Erzsébet Az elvárt béremelés költsége a munkaadónál Bruttó kereset 2011 Elvárt bruttó kereset 2012 Adókedvezmény (kompenzáció) Munkaadó nem kompenzált bruttó emelése Ft Ft munkaadónak Ft Ft % Nem kompenzált bérköltség növekedés 78 000 93 000 13 605 1 395 1,8% 7,0% 85 000 99 400 12 709 1 691 2,0% 6,6% 90 000 104 100 12 051 2 049 2,3% 6,5% 94 000 108 000 11 505 2 495 2,7% 6,7% 100 000 113 500 10 735 2 765 2,8% 6,4% 110 000 122 900 9 419 3 481 3,2% 6,3% 120 000 132 600 8 061 4 539 3,8% 6,6% 130 000 141 900 6 759 5 141 4,0% 6,4% 140 000 151 500 5 415 6 085 4,3% 6,6% 150 000 161 000 4 085 6 915 4,6% 6,6% 160 000 170 500 2 755 7 745 4,8% 6,6% 170 000 180 000 1 425 8 575 5,0% 6,6% 180 000 189 500 95 9 405 5,2% 6,7% 190 000 197 000 0 7 000 3,7% 4,7% 200 000 204 000 0 4 000 2,0% 2,5% 210 000 212 000 0 2 000 1,0% 1,2% Számítás: Hanti Erzsébet
6 A számítások azt mutatják, hogy a munkavállalók elvárt béremelése ha teljesül eleget tesz annak, hogy a nettó keresetek ne csökkenjenek. Nem elég azonban ahhoz, hogy a nettő kereset vásárlóértéke ne csökkenjen. Adókedvezmény nélkül számolva a bérköltségek a minimálbérnél 19,2 %-kal növekedhetnek, és ahogy nő a kereset csökkenő mértékben. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az adókedvezményt nem tudják vagy nem akarják lehívni, jelentős forrást igényel az, ha kompenzálni kívánják az adóterhek növelését (bruttóban 442 Mrd Ft, bérköltség szintjén 561 Mrd Ft is lehet nemzetgazdasági szinten, ha mindenki és teljes körűen megkapja az elvárt bért). Számításaink szerint a kompenzáció után az elvárt béremelés költsége a következőképpen oszlik meg: 320 Mrd forintot kompenzálhat a kormány és a bérköltségtöbbletből a munkaadókra maradó teher 241 Mrd Ft lenne. A munkaadó nem kompenzált bérköltség növekedése ha hozzájut az adókedvezményhez is meghaladja a kormány által hangoztatott 5 %-ot, átlagban 6 % körülinek mondható. Vigyázat! A sajtóban megjelenő hírek alapján sokan úgy vélik, hogy a munkaadók 5 %-nyi béremelési terhe 5 %-os béremelésből indul ki. Ilyen változat nincs! HA végrehajtja az elvárt emelést, és HA igénybe tudja venni az adókedvezményt, AKKOR 5 % körüli a munkaadó nem kompenzált bérköltség-növekedése. De akkor is inkább 6% mint látható a számításokból. V. Minimálbér: 2012. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén 93.000 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő esetén havibér alkalmazása esetén 108.000 Ft. Ezeket a rendelkezéseket első ízben a januárra járó munkabéreknél kell alkalmazni. VI. Az ÁFA általános kulcsa 25-ről 27 %-ra emelkedett 2012. január 1-jétől. Drágább lesz/lett a legtöbb fogyasztási cikk, szolgáltatás, köztük olyan alapvetőek, mint a benzin, az áram, a hús, a ruházati termékek, műszaki cikkek. Ezzel a lépéssel az Európai Unióban nálunk lett a legmagasabb az ÁFA, a mi kormány által várt plusz bevételből várhatóan 150 Mrd Ft-ot fog hozni egy év alatt. VII. Béren kívüli juttatások: A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásokat januártól a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 10 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.
7 Így a közterhek: Cafetéria összege x 1,19 x (0,16+0,10) = 30,94 % A tavalyi 19,04 %-os teher 2012-től 30,94 %-ra nőtt. (Az értékhatáron túli juttatások közterhe 51,17 %.!!!) A béren kívüli juttatások után az adó továbbra is a kifizetőt terheli. A 2012. évtől a béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig nyújthatók. (Korábban csak egyedi korlátok voltak a juttatásokhoz, ezeket egészíti ki az átfogó korlátozás.) 4 Ha a béren kívüli juttatás törvényben meghatározott értékét meghaladja a juttatás, akkor az értékhatár feletti rész már nem minősül béren kívülinek (Szja tv. 71. ), hanem egyes meghatározott juttatásnak (Szja tv. 70..), eszerint adózik, és emiatt 27 százalékos kifizetői ehó terheli. Megszűnik a következő juttatások kedvezményes adózása: - 2011. október 1-jei hatállyal történt változásnak megfelelően ezen időponttól az üdülési csekk kikerült a béren kívüli juttatások köréből. - otthoni internethasználat 2012. január 1-jétől. 1.) Megszűnik az általánosan használható étkezési utalvány, helyette 3 különböző, de egymástól függetlenül is adható támogatási lehetőség áll rendelkezésre: - munkahelyi étkeztetés havi 12.500 Ft-ig (A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás. Szintén munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek kell tekinteni a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalvány, elektronikus adathordozó juttatását is.) 5 - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány 6 havi 5 ezer Ft-ig (Ez felel meg a korábbi hideg étkezési utalványnak.) 7 4 A béren kívüli juttatásoknak korábban is volt már korlátja (2006-2008. között) amit az adminisztráció csökkentése miatt törölt el az előző kormány. Egyéni korlát esetén ugyanis a juttatónak személyenként vezetett nyilvántartást kell vezetnie. Úgy tűnik, most a fennen hirdetett adminisztráció csökkentése ellenében ismét bevezetik ezt a szabályozást. 5 Ez a legszigorúbban szabályozott forma. A munkáltató telephelyének (irodaház vagy több cég azonos címe esetén) cégre, emeletre, stb. azonosíthatónak kell lennie. Ha az étkezdében nem csak az alkalmazottak étkezhetnek, akkor nem működhet az munkaáltató által kibocsátott utalvány sem, ez esetben csak a természetbeni étkezés a kedvezményezett. 6 Jogszabályi háttér: 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról 7 Az Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsájtott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. A Pénzjegynyomdában állítják elő. Plasztikkártya változata is lesz, várhatóan 2012-től. Az Erzsébet-utalványt a januári fizetéskor, február elején kaphatják meg azok a munkavállalók, akik ilyet már igényeltek.
8 - SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára utalt legfeljebb 150 ezer Ft. Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyanazon időszakra meleg étkeztetést és Erzsébet utalványt is biztosítson a munkavállaló részére. Nincs korlátozás arra sem, hogy ezek mellett még a SZÉP kártyán is étkeztetést válasszon a munkavállaló. Összességében tehát a jogi szabályozás havi 30 ezer forintig engedélyezi az étkezés kedvező adózás melletti támogatását. 2.) Átalakulnak a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP kártya) vonatkozó szabályok. 8 A kártyán belül alszámlákat alakítanak ki. Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya - szálláshely alszámlájára utalt, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint; - vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint; - szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint támogatás. A megadott éves keretösszegeket több juttató esetében együttvéve kell meghatározni. A szolgáltatók 9 a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: a) a szálláshely alszámla terhére aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.), ab) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), b) a vendéglátás alszámla terhére ba) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 08 56.10.), bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR 08 56.29.) bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.), c) a szabadidő alszámla terhére ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 08 86.90.), 8 Jogszabályi háttér: 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól 9 A kártya kibocsátójára szigorú feltételek vonatkoznak, erősen korlátozva lehetséges szereplőket: a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen, b) pénzforgalmi szolgáltatása keretében az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel rendelkezik, c) legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. -a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
9 cb) előadó-művészet (TEÁOR 08 90.01.), cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR 08 91.02.), cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 08 91.04.), ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 08 93.21.), cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 08 93.29.), cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 08 96.04.), ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 08 93.13), ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége), cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR 08 50.30.) ck) egyéb foglalás (TEÁOR 08 79.90-ből az idegenvezetés) cl) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.). A feltöltéskor a munkáltató szabadon meghatározhatja, hogy mekkora összeg kerüljön az egyes alszámlákra személyenként eltérő mértékben. A munkáltatónak visszamenőlegesen 3 hónap áll a rendelkezésére a keret kihasználására, ami azt jelenti, hogy a 2012. évi első negyedév utólagosan lefedhető egy áprilisi utalással. A rendelet értelmében az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni, ezután az összeg elveszik. Kormányzati szándék szerint a SZÉP kártya fogja teljes egészében váltani az üdülési csekket. Ehhez azonban egyenlőre hiányoznak a POS terminálok. Jelenleg az üdülési csekket elfogadó szolgáltatóhelyek csak 20 százaléka rendelkezik POS-terminállal. Valószínűleg ezért került bele a kormányrendeletbe a Telefonos Felhatalmazó Központ fogalma, ami ugyan az internetes engedélyezést nem, de a telefonos megoldást kezelni tudja. 3.) Nincs változás, így 2012-ben is kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások a következők: - Üdülési szolgáltatás saját üdülőben (93.000 Ft-ig) - Iskolakezdési támogatás (27.900 Ft/gyermek) - Iskolarendszerű képzés (232.500 Ft-ig) - Helyi bérlet juttatása - Szövetkezeti tagnak adott juttatás (46.500 Ft/hó-ig) 10 - Önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztári hozzájárulás - 46.500 Ft/hó 10 - Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás (együtt max. 27.900 Ft/hó)
10 - Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkaadói hozzájárulás (46.500 Ft/hó-ig) 10. 4.) Egy 2011. év végi módosítás adómentességet adott a végtörlesztéshez a cég által a munkavállalónak adott támogatásra, kölcsönre 7.500.000 Ft-ig. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a végtörlesztésre adómentesen adható munkáltatói pénzkölcsönre (Szja tv. 72. (4) bekezdés o) pont) és vissza nem térítendő támogatásra (Szja tv. 1. számú melléklet 2.8. pont) vonatkozó rendelkezései jogszabályváltozás miatt (a módosítást a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény tartalmazza) 2011. december 31-ét követően nem alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az a juttatás minősülhet adómentesnek, amelyek folyósítása legkésőbb december 31-én megtörtént. 5.) Teljesen adómentesen adható az SZJA törvény 1. Sz. melléklete alapján: - Kockázati élet-, baleset- es betegségbiztosítás: eddig a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, és a balesetbiztosítás díja tartozott az adómentes juttatások körébe. 2012. január 1-jétől a munkáltató által fizetett betegségbiztosítások díja is adómentessé válik, méghozzá felső plafon nélkül. - Sporteseményre szóló belépő az SZJA tv. 8.28. pontja alapján a kifizető a magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttathat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet. Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik majd a dolgozók, hanem csak versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. A fitneszbérlet, uszodabérlet tehát nem számolható el ilyen címen adómentesen. 6.) 2012-től egyes meghatározott juttatásnak minősülnek (a juttatott érték 1,19-szerese után 16 % SZJA és 27 % EHO terheli) a törvényben külön nem nevesített, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott juttatások (termék vagy szolgáltatás), amennyiben azokat a munkaadó - minden munkavállalónak egyaránt (azonos feltételekkel és módon) nyújtja, vagy - minden munkavállaló által megismerhető szabályzat 11 alapján meghatározott személyi kör részesül a juttatásban (SZJA tv. 70..(1.a) bek.), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg. Ilyen juttatás lehet a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem illetve a béren kívüli juttatás korlátját meghaladó juttatások mellett 10 lenne, ha nem lenne 500.000-es korlát, ami max. 41.666 Ft-ot enged havonta kedvező adózással 11 pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.
11 - az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, - az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). A munkahelyeken megjelenő, az általánostól eltérő (kedvezményes) adózású juttatások: Juttatás Adható összeg Havi maximuma Éves korlátja Munkaadói adóteher 1. Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft 30,94 % 2. Erzsébet-utalvány 5.000 Ft 30,94 % 3. SZÉP kártya - szálláshely alszámlájára 225.000 Ft 30,94 % 4. SZÉP kártya - vendéglátás alszámlájára 150.000 Ft 30,94 % 5. SZÉP kártya - szabadidő alszámlájára 75.000 Ft 30,94 % 6. Üdülési szolgáltatás saját üdülőben 93.000 Ft 30,94 % 7. Iskolakezdési támogatás 27.900 Ft/gyermek 30,94 % 8. Iskolarendszerű képzés 232.500 Ft 30,94 % 9. Helyi bérlet juttatása Nincs korlát 30,94 % 10. Önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztári hozzájárulás 46.500 Ft 30,94 % 11. Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt max. 27.900 Ft 30,94 % 12. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkaadói hozzájárulás 46.500 Ft 30,94 % 13. Szövetkezeti tagnak adott juttatás 46.500 Ft 30,94 % 1. 13. juttatások éves korlátja mindösszesen 500.000 Ft 14. 1. 13. juttatások egyedi korlátot meghaladó összege 51,17 % 15. legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék 16. adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás 3 x 9300 Ft 51,17 % 51,17 % 17. vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló 51,17 %
12 rendezvény kifizető által viselt költsége, ajándéktárgyak 23.250 Ft/fő-ig 18. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem 19. kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitelszolgáltatás magáncélú használata 20. munkakörhöz, a beosztáshoz, a munkaviszonyban eltöltött időhöz kötött adóköteles biztosítási díj 21. munkáltató által valamennyi munkavállaló és/vagy hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott tennék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel 22. minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részesül a munkáltató által adott juttatásban 51,17 % 51,17 % 51,17 % 51,17 % 51,17 % 23. Kockázati élet-, baleset- es betegségbiztosítás 0 24. Sporteseményre szóló belépő 50.000 Ft 0 25. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat 26. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék 27. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30%-áig (5 évnél nem gyakrabban) 28. munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja 29. kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, úthasználat 5.000.000 Ft 30. kifizető által biztosított védőoltás 0 1. - 13. SZJA tv. 71.. 14. 22. SZJA tv. 70.. 23. 30. SZJA tv. 1. sz. mellékelte alapján. 0 0 0 0 0 2012. január 17. Hanti Erzsébet
13 A nettó kereset alakulása változatlan bruttó kereset esetén, 2011-2012 Bruttó havi kereset 2011 2011 2012 Nettó kereset változás 2012/2011 változás Ft 2012/2011 Reálkereset változása 2012/2011 A nettó megőrzéséhez szükséges bruttó béremelés Ft 75 000 58 735 49 125 83,6% -9 610 80,3% 14 672 80 000 61 844 52 400 84,7% -9 444 81,3% 14 418 85 000 64 953 55 675 85,7% -9 278 82,3% 14 165 90 000 68 062 58 950 86,6% -9 112 83,1% 13 911 95 000 71 171 62 225 87,4% -8 946 83,9% 13 658 100 000 74 280 65 500 88,2% -8 780 84,6% 13 405 105 000 77 389 68 775 88,9% -8 614 85,3% 13 151 110 000 80 498 72 050 89,5% -8 448 85,9% 12 898 115 000 83 607 75 325 90,1% -8 282 86,5% 12 644 120 000 86 716 78 600 90,6% -8 116 87,0% 12 391 125 000 89 825 81 875 91,1% -7 950 87,5% 12 137 130 000 92 934 85 150 91,6% -7 784 87,9% 11 884 135 000 96 043 88 425 92,1% -7 618 88,4% 11 631 140 000 99 152 91 700 92,5% -7 452 88,8% 11 377 145 000 102 261 94 975 92,9% -7 286 89,1% 11 124 150 000 105 370 98 250 93,2% -7 120 89,5% 10 870 155 000 108 479 101 525 93,6% -6 954 89,8% 10 617 160 000 111 588 104 800 93,9% -6 788 90,1% 10 363 165 000 114 697 108 075 94,2% -6 622 90,4% 10 110 170 000 117 806 111 350 94,5% -6 456 90,7% 9 856 175 000 120 915 114 625 94,8% -6 290 91,0% 9 603 180 000 124 024 117 900 95,1% -6 124 91,2% 9 350 185 000 126 439 121 175 95,8% -5 264 92,0% 8 037 190 000 128 786 124 450 96,6% -4 336 92,7% 6 620 195 000 131 133 127 725 97,4% -3 408 93,5% 5 203 200 000 133 480 131 000 98,1% -2 480 94,2% 3 786 210 000 138 174 137 204 99,3% -970 95,3% 1 480 220 000 142 868 143 322 100,3% 454 96,3% 0 230 000 147 562 149 440 101,3% 1 878 97,2% 0 240 000 152 256 155 558 102,2% 3 302 98,1% 0 250 000 156 950 161 676 103,0% 4 726 98,9% 0 260 000 161 668 167 794 103,8% 6 126 99,6% 0 270 000 167 886 173 912 103,6% 6 026 99,4% 0 280 000 174 104 180 030 103,4% 5 926 99,2% 0 290 000 180 322 186 148 103,2% 5 826 99,1% 0 300 000 186 540 192 266 103,1% 5 726 98,9% 0 350 000 217 630 222 856 102,4% 5 226 98,3% 0 400 000 248 720 253 446 101,9% 4 726 97,8% 0 450 000 279 810 284 036 101,5% 4 226 97,4% 0 500 000 310 900 314 626 101,2% 3 726 97,1% 0 550 000 341 990 345 216 100,9% 3 226 96,9% 0 600 000 373 080 375 806 100,7% 2 726 96,7% 0 650 000 405 295 406 396 100,3% 1 101 96,2% 0 700 000 441 385 440 982 99,9% -403 95,9% 0 750 000 477 475 476 572 99,8% -903 95,8% 0 800 000 513 565 512 162 99,7% -1 403 95,7% 0 850 000 549 655 547 752 99,7% -1 903 95,6% 0 900 000 585 745 583 342 99,6% -2 403 95,6% 0 950 000 621 835 618 932 99,5% -2 903 95,5% 0 1 000 000 657 925 654 522 99,5% -3 403 95,5% 0 2 000 000 1 379 725 1 366 322 99,0% -13 403 95,0% 0 78 000 60 600 60 915 100,5% 315 96,5% 0 94 000 70 549 70 740 100,3% 191 96,2% 0 208 805 137 613 136 473 99,2% -1 140 95,2% 1 740 Reálkeresetek 4,2 %-os inflációval számolva! Számítás: Hanti Erzsébet
14 Bruttó, nettó és reálkereset alakulása az elvárt béremeléssel, 2011-2012 Bruttó havi K által előírt Bruttó kereset 2012 kereset elvárt növekedés 2 011 béremelés Ft % Nettó kereset Nettó kereset változása Reálkereset 2012-re % Ft % 75 000 14 700 89 700 119,6% 58 754 100,0% 19 96,0% 80 000 14 700 94 700 118,4% 62 029 100,3% 185 96,3% 85 000 14 400 99 400 116,9% 65 107 100,2% 154 96,2% 90 000 14 100 104 100 115,7% 68 186 100,2% 124 96,1% 95 000 13 800 108 800 114,5% 71 264 100,1% 93 96,1% 100 000 13 500 113 500 113,5% 74 343 100,1% 63 96,1% 105 000 13 200 118 200 112,6% 77 421 100,0% 32 96,0% 110 000 12 900 122 900 111,7% 80 500 100,0% 2 96,0% 115 000 12 900 127 900 111,2% 83 775 100,2% 168 96,2% 120 000 12 600 132 600 110,5% 86 853 100,2% 137 96,1% 125 000 12 300 137 300 109,8% 89 932 100,1% 107 96,1% 130 000 11 900 141 900 109,2% 92 945 100,0% 11 96,0% 135 000 11 900 146 900 108,8% 96 220 100,2% 177 96,1% 140 000 11 500 151 500 108,2% 99 233 100,1% 81 96,0% 145 000 11 500 156 500 107,9% 102 508 100,2% 247 96,2% 150 000 11 000 161 000 107,3% 105 455 100,1% 85 96,0% 155 000 11 000 166 000 107,1% 108 730 100,2% 251 96,2% 160 000 10 500 170 500 106,6% 111 678 100,1% 90 96,0% 165 000 10 500 175 500 106,4% 114 953 100,2% 256 96,2% 170 000 10 000 180 000 105,9% 117 900 100,1% 94 96,0% 175 000 10 000 185 000 105,7% 121 175 100,2% 260 96,2% 180 000 9 500 189 500 105,3% 124 123 100,1% 99 96,0% 185 000 8 500 193 500 104,6% 126 743 100,2% 304 96,2% 190 000 7 000 197 000 103,7% 129 035 100,2% 249 96,2% 195 000 5 500 200 500 102,8% 131 328 100,1% 195 96,1% 200 000 4 000 204 000 102,0% 133 534 100,0% 54 96,0% 210 000 2 000 212 000 101,0% 138 428 100,2% 254 96,1% 220 000 0 220 000 100,0% 143 322 100,3% 454 96,3% 230 000 0 230 000 100,0% 149 440 101,3% 1 878 97,2% 240 000 0 240 000 100,0% 155 558 102,2% 3 302 98,1% 250 000 0 250 000 100,0% 161 676 103,0% 4 726 98,9% 260 000 0 260 000 100,0% 167 794 103,8% 6 126 99,6% 270 000 0 270 000 100,0% 173 912 103,6% 6 026 99,4% 280 000 0 280 000 100,0% 180 030 103,4% 5 926 99,2% 290 000 0 290 000 100,0% 186 148 103,2% 5 826 99,1% 300 000 0 300 000 100,0% 192 266 103,1% 5 726 98,9% 350 000 0 350 000 100,0% 222 856 102,4% 5 226 98,3% 400 000 0 400 000 100,0% 253 446 101,9% 4 726 97,8% 450 000 0 450 000 100,0% 284 036 101,5% 4 226 97,4% 500 000 0 500 000 100,0% 314 626 101,2% 3 726 97,1% 550 000 0 550 000 100,0% 345 216 100,9% 3 226 96,9% 600 000 0 600 000 100,0% 375 806 100,7% 2 726 96,7% 650 000 0 650 000 100,0% 406 396 100,3% 1 101 96,2% 700 000 0 700 000 100,0% 440 982 99,9% -403 95,9% 750 000 0 750 000 100,0% 476 572 99,8% -903 95,8% 800 000 0 800 000 100,0% 512 162 99,7% -1 403 95,7% 850 000 0 850 000 100,0% 547 752 99,7% -1 903 95,6% 900 000 0 900 000 100,0% 583 342 99,6% -2 403 95,6% 950 000 0 950 000 100,0% 618 932 99,5% -2 903 95,5% 1 000 000 0 1 000 000 100,0% 654 522 99,5% -3 403 95,5% 2 000 000 0 2 000 000 100,0% 1 366 322 99,0% -13 403 95,0% 78 000 15 000 93 000 119,2% 60 915 100,5% 315 96,5% 94 000 14 000 108 000 114,9% 70 740 100,3% 191 96,2% 208 805 2 000 210 805 101,0% 137 697 100,1% 84 96,0% Számítás: Hanti Erzsébet
15 Az elvárt béremelés költsége a munkaadónál Bruttó havi kereset Kormányzati adókedvezmény (kompenzáció) munkaadónak Munkaadó nem kompenzált bruttó emelése 2011 2012 Ft % Nem kompenzált bérköltség növekedés 75 000 89 700 14 067 633 0,8% 6,1% 80 000 94 700 13 367 1 333 1,7% 6,6% 85 000 99 400 12 709 1 691 2,0% 6,6% 90 000 104 100 12 051 2 049 2,3% 6,5% 95 000 108 800 11 393 2 407 2,5% 6,5% 100 000 113 500 10 735 2 765 2,8% 6,4% 105 000 118 200 10 077 3 123 3,0% 6,4% 110 000 122 900 9 419 3 481 3,2% 6,3% 115 000 127 900 8 719 4 181 3,6% 6,7% 120 000 132 600 8 061 4 539 3,8% 6,6% 125 000 137 300 7 403 4 897 3,9% 6,6% 130 000 141 900 6 759 5 141 4,0% 6,4% 135 000 146 900 6 059 5 841 4,3% 6,7% 140 000 151 500 5 415 6 085 4,3% 6,6% 145 000 156 500 4 715 6 785 4,7% 6,8% 150 000 161 000 4 085 6 915 4,6% 6,6% 155 000 166 000 3 385 7 615 4,9% 6,8% 160 000 170 500 2 755 7 745 4,8% 6,6% 165 000 175 500 2 055 8 445 5,1% 6,8% 170 000 180 000 1 425 8 575 5,0% 6,6% 175 000 185 000 725 9 275 5,3% 6,8% 180 000 189 500 95 9 405 5,2% 6,7% 185 000 193 500 0 8 500 4,6% 5,8% 190 000 197 000 0 7 000 3,7% 4,7% 195 000 200 500 0 5 500 2,8% 3,6% 200 000 204 000 0 4 000 2,0% 2,5% 210 000 212 000 0 2 000 1,0% 1,2% 78 000 93 000 13 605 1 395 1,8% 7,0% 94 000 108 000 11 505 2 495 2,7% 6,7% 208 805 210 805 0 2 000 1,0% 1,2% Számítás: Hanti Erzsébet
16 További 4,2%-os bruttó bérnövekedés hatása a reálkeresetek alakulására, 2011-2012 Bruttó havi kereset Bruttó Bruttó növekedés Nettó kereset Reálkereset növekedés elvárt bér feletti 2011 2012 Ft összesen % része % Ft növekedés % % 75 000 93 467 124,6% 5,0% 61 221 104,2% 100,0% 80 000 98 677 123,3% 5,9% 64 634 104,5% 100,3% 85 000 103 575 121,9% 6,2% 67 841 104,4% 100,2% 90 000 108 472 120,5% 6,5% 71 049 104,4% 100,2% 95 000 113 370 119,3% 6,7% 74 257 104,3% 100,1% 100 000 118 267 118,3% 7,0% 77 465 104,3% 100,1% 105 000 123 164 117,3% 7,2% 80 673 104,2% 100,0% 110 000 128 062 116,4% 7,4% 83 880 104,2% 100,0% 115 000 133 272 115,9% 7,8% 87 293 104,4% 100,2% 120 000 138 169 115,1% 8,0% 90 501 104,4% 100,2% 125 000 143 067 114,5% 8,1% 93 709 104,3% 100,1% 130 000 147 860 113,7% 8,2% 96 848 104,2% 100,0% 135 000 153 070 113,4% 8,5% 100 261 104,4% 100,2% 140 000 157 863 112,8% 8,5% 103 400 104,3% 100,1% 145 000 163 073 112,5% 8,9% 106 813 104,5% 100,2% 150 000 167 762 111,8% 8,8% 109 884 104,3% 100,1% 155 000 172 972 111,6% 9,1% 113 297 104,4% 100,2% 160 000 177 661 111,0% 9,0% 116 368 104,3% 100,1% 165 000 182 871 110,8% 9,3% 119 781 104,4% 100,2% 170 000 187 560 110,3% 9,2% 122 852 104,3% 100,1% 175 000 192 770 110,2% 9,5% 126 264 104,4% 100,2% 180 000 197 459 109,7% 9,4% 129 336 104,3% 100,1% 185 000 201 627 109,0% 8,8% 132 066 104,5% 100,2% 190 000 205 274 108,0% 7,9% 134 313 104,3% 100,1% 195 000 208 921 107,1% 7,0% 136 544 104,1% 99,9% 200 000 212 568 106,3% 6,2% 138 776 104,0% 99,8% 210 000 220 904 105,2% 5,2% 143 875 104,1% 99,9% 220 000 229 240 104,2% 4,2% 148 975 104,3% 100,1% 230 000 239 660 104,2% 4,2% 155 350 105,3% 101,0% 240 000 250 080 104,2% 4,2% 161 725 106,2% 101,9% 250 000 260 500 104,2% 4,2% 168 100 107,1% 102,8% 260 000 270 920 104,2% 4,2% 174 475 107,9% 103,6% 270 000 281 340 104,2% 4,2% 180 850 107,7% 103,4% 280 000 291 760 104,2% 4,2% 187 225 107,5% 103,2% 290 000 302 180 104,2% 4,2% 193 600 107,4% 103,0% 300 000 312 600 104,2% 4,2% 199 975 107,2% 102,9% 350 000 364 700 104,2% 4,2% 231 850 106,5% 102,2% 400 000 416 800 104,2% 4,2% 263 725 106,0% 101,8% 450 000 468 900 104,2% 4,2% 295 599 105,6% 101,4% 500 000 521 000 104,2% 4,2% 327 474 105,3% 101,1% 550 000 573 100 104,2% 4,2% 359 349 105,1% 100,8% 600 000 625 200 104,2% 4,2% 391 224 104,9% 100,6% 650 000 677 300 104,2% 4,2% 424 824 104,8% 100,6% 700 000 729 400 104,2% 4,2% 461 909 104,6% 100,4% 750 000 781 500 104,2% 4,2% 498 994 104,5% 100,3% 800 000 833 600 104,2% 4,2% 536 079 104,4% 100,2% 850 000 885 700 104,2% 4,2% 573 163 104,3% 100,1% 900 000 937 800 104,2% 4,2% 610 248 104,2% 100,0% 950 000 989 900 104,2% 4,2% 647 333 104,1% 99,9% 1 000 000 1 042 000 104,2% 4,2% 684 418 104,0% 99,8% 2 000 000 2 084 000 104,2% 4,2% 1 426 113 103,4% 99,2% 78 000 96 906 124,2% 6,0% 63 473 104,7% 100,5% 94 000 112 536 119,7% 6,9% 73 711 104,5% 100,3% 208 805 219 658 105,2% 5,2% 143 113 104,0% 99,8% Növekedés átlagosan: 6,4% 105,0% 100,8% Számítás: Hanti Erzsébet