Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 49 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 57 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 62 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 67 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 67 1. A HEP IT részletei... 67 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 67 A beavatkozások megvalósítói... 68 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 70 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 79 3. Megvalósítás... 83 A megvalósítás előkészítése... 83 A megvalósítás folyamata... 83 Monitoring és visszacsatolás... 85 Nyilvánosság... 85 Érvényesülés, módosítás... 86 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagytevel Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nagytevel bemutatása Nagytevel 560 fős kistelepülés a Bakony lábánál, ott ahol a Pápai-síkság és a Bakonyalja találkozik, csodálatos környezetben 8 km-re Pápától. A falu neve egy Árpád-házból való személynévre, Tevelre vezethető vissza. Nagytevel nevét 1422-ben említette először oklevél. Történelme gazdag. Már a római időkből találtak a falut övező szántóföldek megmunkálásakor dísz és egyéb használati tárgyakat. A honfoglaló magyarok megtelepedett szlávokra találtak itt és el is vegyültek velük. A XIV. században a település királyi birtokba került, ezért adományozta II. Géza király Tevelt a bakonybéli kolostornak. A század végén új birtokosként már a zirci apátság jelenik meg. A török uralom idején Nagytevel olyan mértékben kihal, hogy újratelepítés válik szükségessé. 1576-ban már pusztaságként jegyzik. 1719-ben sváb, illetve bajor területekről és Sziléziából telepesek érkeztek. A falu első plébánosa (Schneider Henrik) is Sziléziából jött a telepesekkel. A településre horvátok is érkeztek, akik azonban elnémetesedtek. A betelepítést követően kiemelkedik romjaiból Nagytevel. Megkezdődnek az építkezések. Az új templom építését Felner Jakab tervei alapján - 1770-ben kezdték meg barokk stílusban. Építői a Reindl fivérek voltak, Antal és András. Az impozáns templom egyhajós, belsejének festését a pápai Polonger Ignác és a sziléziai Bernhard Krause végezték. A templommal szemben az egykori cisztercita urasági épület áll, amely szintén barokk stílusú épület. Az első nagy régi iskola egy kétszintes épület, itt található a közösségi ház és a falusi élet használati tárgyait bemutató múzeum is. A községháza 1932-ben épült. Ma a polgármesteri hivatal és az óvoda működik benne. A rendszerváltást követően kiépült a községben a gázvezeték, a telefonhálózat, felépült a sportcsarnok, 2004-ben pedig a szennyvízcsatorna hálózat. A falu lakossága számára biztosított a kábeltelevíziós szolgáltatás és a szélessávú internet hozzáférés. A kommunális hulladékszállítás is megoldott. Nagytevel számos értékkel és vonzó természeti adottsággal rendelkezik. A vadregényes bakonyi táj nyújt maradandó élményt az idelátogatóknak. Erdőkkel, hegyekkel körülvéve terül el a 34 hektáros víztározó-tó, amely nyaranta kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. A tó partján strandot létesített az önkormányzat. Túrázási lehetőség a kijelölt túraútvonalon (Nagytevel-Király-kapu-Bakonybél). Aki azonban baráti körben, vagy iskolai osztállyal keresi fel a falut, hogy itt eltöltsön néhány felejthetetlen napot, annak 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
rendelkezésére áll a 60 fős turistaszálló az egykori általános iskolában. Házaspároknak, családoknak pedig a 4 ágyas apartman. Az idelátogató turisták részére rendelkezésre áll a sportcsarnok és a sportpálya is. A lakosság nagy része Pápára, Győrbe, Noszlopra, Csótra kénytelen ingázni a munkalehetőségek miatt. Nagytevelen az ÁFÉSZ Vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget a lakosok számára, azonban a kedvezőbb árfekvés miatt gyakran vásárolnak az emberek Pápán a nagyobb üzletláncok áruházaiban. A településen jelenleg mobilposta működik. Nagytevel nevezetességei: Római katolikus templom Uradalmi épület Fenyves strand Ida forrás Turista és informatikai ház Helytörténeti múzeum Babakiállítás A településen számos civil szervezet tevékenykedik: - Nagytevel Községért és a Nagyteveli Fiatalokért Közalapítvány Nagyteveli Sportegyesület - Napsugár Nyugdíjas Egyesület Schweighoffer Gyula Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (ezen belül működik a Nagyteveli Német Nemzetiségi Énekkar és Tánccsoport) Teveli Táncos Lábak modern tánccsoport Szegletkő Közösség 1.számú táblázat Lakónépesség száma az évvégén Fő Változás 2007 550 2008 531 97% 2009 518 98% 2010 517 100% 2011 521 101% 2012 55 07% 2013 568 102% 2014 0% 2015 ######## 2016 ######## 2017 ######## Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) A táblázatban szereplő adatokból kitűnik, hogy a lakónépesség 2010. évtől növekvő tendenciát mutat, hiszen 2010. és 2013. évet összehasonlítva a lakónépesség 51 fővel nőtt. 4
2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak 273 286 559 49% 51% 0-2 évesek 11 0-14 éves 37 50 87 43% 57% 15-17 éves 7 11 18 39% 61% 18-59 éves 131 178 309 42% 58% 60-64 éves 9 18 27 33% 67% 65 év f letti 60 29 67% 33% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). A település állandó népességszámából kitűnik, hogy a nők és a férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Ami figyelemre méltó, hogy a férfiak száma 65 éves kor felett a nők létszámának csak a fele. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 89 94 94,7% 2009 93 92 101,1% 2010 90 92 97,8% 2011 89 87 102,3% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
A település öregedési indexe mutatja, hogy a település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 6 24-18 2009 12 24-12 2010 10 24-14 2011 18 24-6 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
Nagytevel minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Amennyiben a lakosság, főleg a fiatalok számára a munkához való hozzáférés megoldódna, a hely- ben maradás sem jelentene számukra gondot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma 2008 5 8-3 2009 5 8-3 2010 5 5 0 2011 2 7-5 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és a fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. 7
Így: a - tanulásban, - a szociális és egészségügyi ellátásban, - a munkához jutásban, - a fizikai környezetben, - a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagytevel település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedési terv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020- ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási /konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzak, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. 9
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek es a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás es egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média es a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon es intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális es specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31. -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, a romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkozási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, amely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci-hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. 10
Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Nagytevel Község Önkormányzat képviselő-testülete a törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételnek lehetőségeit biztosítják. A község a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők helyzetét segíti, támogatja. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 14/2012. (X.24.) számú önkormányzati rendelet, valamint a 13/2012.(X.24.) számú önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályait határozza meg. Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat-és hatásköröket az alábbiak szerint határozza meg: 2. (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Továbbiakban: Ötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl saját felelősségére, a jogszabályban előírt feltételek szerint vállalkozási tevékenységet is folytathat. (2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében anyagi lehetőségétől függően gondoskodik: a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról, b) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról, c) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról, d) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, e) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról, f) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról. 3. (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy - településfejlesztéssel, - település-üzemeltetéssel, vagy - a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. (2) Az (1) bekezdésbe foglalt ügyekben a polgármester indítványára a Képviselő- testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (3) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és dologi feltételek fennállnak. 11
A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. (4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (5) Az önként vállalt többlet- feladatok tekintetében az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni. (6) A Képviselő-testület önként vállalt feladatai: a) Nagytevel Fenyves fürdőhely működtetése, hasznosítása, b) Nagytevel Bakony-ér turista és informatikai ház működtetése, hasznosítása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nagytevel Község helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét 2001 évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Nagytevel község közigazgatási területére. A község közigazgatási területe a területegységek jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik: belterület, üdülő terület, egyéb külterület. A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telkeket, építési területeket kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak a rendelet rendelkezései együttes figyelembe vételével szabad. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét az önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. E feladatok ellátását egy általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nagytevel Község Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja: -Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulás abból a célból jött létre, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. Nagytevel-Homokbödöge Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata azzal a céllal jött létre, hogy az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb családsegítő és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Segítséget nyújtson a rászoruló családoknak. Közös Fenntartású Adászteveli Napközi Otthonos Óvodai Társulás (Adásztevel, Nagytevel, Homokbödöge és Nagygyimót községek részvételével) az óvodás korú gyermekek oktatásának, nevelésének megvalósulására jött létre. 12
Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal azzal a céllal jött létre, hogy Ugod, Bakonykoppány, Bakonyszücs, Béb, Nagytevel, Lovászpatona és Bakonyság községek Önkormányzatának polgármesterei és jegyző feladatés hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítését és a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint az önkormányzatok egymás közötti és az állami szervekkel történő együttműködést összehangolja. Nagytevel-Adásztevel-Homokbödöge Községek Védőnői Szolgálata a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését teszik lehetővé. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Munkaügyi Központ, MÁK (Magyar Államkincstár), a helyi önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő család jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése, a deviza alapú lakáshitelek drasztikus növekedése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok élnek, de a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció nem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, 13
éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az időseb elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 230 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. Több hektáros földterülettel több helyi lakos rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik. Az önkormányzat adatbázisa szerint 153 db különböző gépjármű van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 172 208 380 16 9,3% 17 8,2% 33 8,7% 2009 167 209 376 14 8,4% 21 10,0% 35 9,3% 2010 169 209 378 19 11,2% 17 8,1% 36 9,5% 2011 177 206 383 14 7,9% 13 6,3% 27 7,0% 2012 0 ####### ####### 0 ####### 2013 0 ####### ####### 0 ####### 2014 0 ####### ####### 0 ####### 2015 0 ####### ####### 0 ####### 2016 0 ####### ####### 0 ####### 2017 0 ####### ####### 0 ####### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Nagytevelen a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és a nők között. Az adatok tanúsága szerint 2010 évben az álláskereső nők száma kiugróan magas volt. A településen néhány vállalkozón kívül az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nyilvántartott álláskeresők száma fő 33 35 36 27 0 0 0 0 0 0 összesen 20 éves és fő 4 1 3 1 fiatalabb % 12,1% 2,9% 8,3% 3,7% ### ### ### ### ### ### 21-25 év fő 1 6 5 2 % 3,0% 17,1% 13,9% 7,4% ### #### #### #### #### ### 26-30 év fő 6 5 4 2 % 18,2% 14,3% 11,1% 7,4% ### #### #### #### #### ### 31-35 év fő 6 3 4 3 % 18,2% 8,6% 11,1% 11,1% ### #### #### #### #### ### 36-40 év fő 2 3 3 4 % 6,1% 8,6% 8,3% 14,8% ### #### #### #### #### ### 41-45 év fő 7 6 6 3 % 21,2% 17,1% 16,7% 11,1% ### #### #### #### #### ### 46-50 év fő 3 5 5 6 % 9,1% 14,3% 13,9% 22,2% ### #### #### #### #### ### 51-55 év fő 3 5 2 2 % 9,1% 14,3% 5,6% 7,4% ### #### #### #### #### ### 56-60 év fő 1 1 4 4 % 3,0% 2,9% 11,1% 14,8% ### #### #### #### #### ### fő 0 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% ### #### #### #### #### ### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. 2011. évben a 46-50 év közötti korosztály tekintetében volt a legtöbb munkanélküli Nagytevelen. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 16 17 33 7 6 13 43,8% 35,3% 39,4% 2009 14 21 35 10 10 20 71,4% 47,6% 57,1% 2010 19 17 36 8 9 17 42,1% 52,9% 47,2% 2011 14 13 27 4 7 11 28,6% 53,8% 40,7% 2012 0 0 ######## ######## ######### 2013 0 0 ######## ######## ######### 2014 0 0 ######## ######## ######### 2015 0 0 ######## ######## ######### 2016 0 0 ######## ######## ######### 2017 0 0 ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségekre. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 39 48 87 1 2,6% 3 6,3% 4 4,6% 2009 37 40 77 1 2,7% 3 7,5% 4 5,2% 2010 37 39 76 2 5,4% 1 2,6% 3 3,9% 2011 33 41 74 0 0,0% 2 4,9% 2 2,7% 2012 0 ######## ######## 0 ######## 2013 0 ######## ######## 0 ######## 2014 0 ######## ######## 0 ######## 2015 0 ######## ######## 0 ######## 2016 0 ######## ######## 0 ######## 2017 0 ######## ######## 0 ######## Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
A táblázat egy fontos munkaerő piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Ha szerencséjük van talán valamelyik pápai gyárban, összeszerelő üzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő - iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma év összesen végzettek száma férf férf összesen nő összesen nő Összesen nő férfi i i fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 438 228 210 429 223 206 9 2,1% 5 2,2% 4 1,9% 2011 0 0 0 #### 0 #### 0 #### Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma aránylag azért sok, mert 2011-ben az idősebb korosztályból még éltek, akiknek csak 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettsége volt. 18
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 33 0 0,0% 7 21,2% 26 78,8% 2009 35 0 0,0% 7 20,0% 28 80,0% 2010 36 0 0,0% 7 19,4% 29 80,6% 2011 27 0 0,0% 4 14,8% 23 85,2% 2012 0 ######### ########## ########## 2013 0 ######### ########## ########## 2014 0 ######### ########## ########## 2015 0 ######### ########## ########## 2016 0 ######### ########## ########## 2017 0 ######### ########## ########## Forrás: TeIR,Nemzeti Munkaügyi Hivatal A településen az önkormányzat, az óvoda köti magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében ezek az intézmények kevés embert foglalkoztatnak. 19
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők év résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert. 20
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban év résztvevő résztvevők település aktív korú romák/cigányok száma száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 9 2% 0 2011 6 2% 1 2012 13 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Önkormányzat adatai A táblázat adatai arra világítanak rá, hogy egyre nagyobb szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának, azonban ez a foglalkoztatási forma csak részben tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. 21
3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő foglalkoztatási regisztrált állami Kiskereskedelmlátótatási progra- vendég- foglalkoz- vállalkozások foglalkoz- iparűzési iparűzési szektorban kivetett befizetett év üzletek helyek programok mokban száma a tatottak adó adó száma száma száma részt vevők településen száma helyben száma 2008 57 3 5 7 2.832.000 1.732.000 1 2009 58 2 4 7 2.069.000 4.322.000 1 2010 59 1 3 7 3.495.000 3.373.000 1 9 2011 63 1 3 7 2.611.000 2.086.000 1 6 2012 1 1 7 3.336.000 3.644.000 1 13 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A helyi vállalkozások csak korlátozott számú munkalehetőséget kínálnak. A kiskereskedelmi üzletek száma és a vendéglátóhelyek száma csökkenő tendenciát mutat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Legközelebbi centrum 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés vonat elérhetőség járatpárok átlagos autóbusz átlagos járatok Kerékpárutazási idő átlagos úton való átlagos száma utazási idő autóbusszal munka- -hetőség száma megközelít ideje munkanapokon vonattal autóval napokon Megyeszékhely átlagos utazási idő kerékpáro n 16 perc 21 20 perc 0 0 0 45 perc 56 perc 0 65 perc 0 0 0 270 perc Főváros 120 perc 2 197 perc 0 0 0 1060 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Az emberek többsége Pápára jár dolgozni, ahová a közlekedés jónak mondható, hiszen szinte óránként van távolsági autóbusz járat. Pápán kívül Győrbe, Noszlopra járnak dolgozni, ahová Pápáról munkásjárat szállítja a dolgozókat. 22
3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/ nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincs 0 van Munkaügyi Központ képzései, diákmunka nincs 0 az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van Munkaügyi Központ által szervezett átképzések Forrás: helyi adatgyűjtés A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ Pápai Kirendeltsége szervez továbbképzéseket, átképzéseket. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.13. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok száma az oktatásból a az oktatásból a fiatalok fiatalok munkaerőpiacra való munkaerőpiacra való foglalkoztatását foglalkoztatását átmenetet átmenetet megkönnyítő megkönnyítő megkönnyítő megkönnyítő év programok a programok a programok a programok a településen vonzáskörzetben településen vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 0 0 2 1 0 0 0 0 2009 0 0 3 2 0 0 1 1 2010 0 0 2 1 0 0 0 0 2011 0 0 3 1 0 0 1 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: helyi adatgyűjtés A településen a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek. Ezek a lehetőségek a Munkaügyi Központ szervezésében érhetők el Pápán. 23
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/ nincs felnőttképző programok a településen nincs 0 Felsorolás felnőttképző programok a vonzásközpontban van Munkaügyi Központ képzései, OKJ tanfolyamok egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen nincs 0 egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban van Munkaügyi Központ Helyi foglalkoztatási programok a településen nincs 0 Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés nincs 0 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek száma felnőttképző munkaerőpiaci foglalkoz- foglalkoztatási egyéb helyi helyi felnőttképző egyéb programok a munkaerőpiaci programok szolgáltatások tatási programok a vonzásközpontban a településen szolgáltatások év a a vonzáskörzetben településen programok a vonzáskörzetben településen férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 0 0 0 0 0 0 7 4 0 0 0 0 2009 0 0 1 1 0 0 9 6 0 0 0 0 2010 0 0 1 2 0 0 5 3 0 0 0 0 2011 0 0 1 1 0 0 6 5 0 0 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: helyi adatgyűjtés Nagytevelen nincs helyi felnőttképző program, amely a foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálját növelné. A felnőttképző programok szintén a Pápai Munkaügyi Központban érhetők el. 24
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 0 1 2009 1 0 2010 0 0 2011 1 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: helyi adatgyűjtés A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40 %-a alatti a jövedelme. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A munkaerő-piacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal,a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. 25
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 2 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) 118 (3) 119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. 26
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 380 5 1,3% 2009 376 5 1,3% 2010 378 3 0,8% 2011 383 1 0,3% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás : TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal ( A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.) A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők szá a fő fő % álláskeresési járadékra jogosultak 2008 33 7 21,2% 2009 35 4 11,4% 2010 36 6 16,7% 2011 27 8 29,6% 2012 2 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZT! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 27
A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen élők körében állandó és sajnos emelkedő jelenség a munkanélküliség. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást rendszeres helyettesítő szociális támogatás segélyben (álláskeresési év részesülők támogatás) fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett 2008 7 1,84 4 12,12 0 0 2009 5 1,32 2010 8 2,11 2 11 3 1,04 2012 2 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.) Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 28
Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletében előírta, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok e) lakhatást segítő támogatások f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 29
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 226 0 2 0 0 0 0 0 2009 228 0 2 0 0 0 0 0 2010 229 0 1 0 0 0 0 0 2011 230 0 1 0 0 0 0 0 2012 1 0 0 0 0 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 30
A nagyteveli lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 230 házból kb. 30 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani. A többségük értékesíteni szeretné, de ez jelen állás szerint nagyon nehéz. A 90-es években számos Német és Osztrák állampolgár vásárolt Nagytevelen lakóházat, de legtöbbjüket nem is lakják, elhanyagolt állapotban vannak. A településen 2009-ig 2 db 2010-től 1 db bérlakás volt. Időközben az egyiket értékesítette az önkormányzat. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs Nagytevelen. 31