GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014. augusztus

KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. Révi Zslt Plgári István Babs Anikó főépítész stratégiai csprtvezető stratégiai tervező GENERÁL TERVEZŐ ACZÉL VÁROSÉPÍTÉSZ BT. 1029 BUDAPEST, BADACSONY UTCA 4. Aczél Gábr Mártn Melinda Dr. Csizmadia Zltán kl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező kl. településmérnök szcilógus, egyetemi dcens 2

TARTALOM 1. ELŐZMÉNYEK... 4 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 7 2.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 7 2.1.1. A fejlesztési célk meghatárzásánál figyelembevett krábbi dkumentumk célkitűzései... 7 2.1.2. Az célkitűzései... 11 2.1.3. A prjektek és célk visznya... 11 2.2. A TEMATIKUS ÉS TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 13 3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 14 3.1. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA... 14 3.2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA VÁROSRÉSZENKÉNT... 39 3.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE... 75 3.3.1. Akcióterületi prjektek... 75 3.3.2. Hálózats (beruházási jellegű) prjektcsmagk... 80 3.3.3. Vegyes beruházási jellegű prjekteket és minőség/szlgáltatásfejlesztési tevékenységeket tartalmazó hálózats prjektcsmagk... 82 3.3.4. Hrizntális prjektcsmagk... 84 4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 86 4.1. ELŐZMÉNYEK... 86 4.2. AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM CÉLJA ÉS FELADATA... 87 4.3. SZEGREGÁCIÓS FOLYAMATOK (2001-2011) A KORÁBBI ASZP ÁLTAL LEHATÁROLT SZEGREGÁTUMOK, VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK FELÜLVIZSGÁLATA... 88 4.4. A 2008-AS ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ESZKÖZRENDSZERE ÉS MEGVALÓSULÁSA... 92 4.5. AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAMMAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI LÉPÉSEK... 94 4.6. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK FELMÉRÉSE... 95 4.7. AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ÉS A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM KAPCSOLATA... 97 5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 99 5.1. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 100 5.1.1. Tervhierarchia... 100 5.1.2. Magasabb szintű tervek és a stratégia összefüggéseinek bemutatása... 100 5.1.3. A várs egyéb szakplitikai dkumentumaival való összefüggések bemutatása... 104 5.2. A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 117 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 118 7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 120 7.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 120 7.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA 120 7.3. AZ ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 123 7.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 124 7.4.1. A mnitring rendszer feladata és módszertana... 124 7.4.2. A mnitring rendszer működtetési mechanizmusai... 125 8. MELLÉKLETEK... 129 1. melléklet: Az EU 2014-2020 közötti időszakra meghatárztt 11 Tematikus Célkitűzése és az ITS célrendszerének kapcslata 2. melléklet: Az EU 2014-2020 közötti időszak beruházási priritásai és az ITS fejlesztési beavatkzásai közötti kapcslat 3. melléklet: Az előzetes tájékztatási szakaszra beérkezett vélemények összefglalása 4. melléklet: A véleményezési szakasz alatt beérkezett észrevételek összefglalása 3

1. ELŐZMÉNYEK Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2014-2020 közötti időszakra) határzza meg egy várs fejlesztésének főbb irányait és knkrét lépéseit az önkrmányzat által jóváhagytt hsszú távú településfejlesztési kncepció alapján. Eszerint az ITS-ben rögzített vársfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési kncepcióban rögzített hsszú távú célkhz, és a kijelölt fejlesztési iránykhz. Győr Megyei Jgú Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (IVS) amely lényegében az ITS elődjének tekinthető 2008-ban hagyta jóvá a Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzatának Közgyűlése. A Krmány 2012-ben rendeletet alkttt a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajáts jgintézményekről (314/2012. (I. 8.) Krm. rend.). A rendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményrendszere megváltztt, ez indklttá teszi a 2008-as stratégia felülvizsgálatát és aktualizálását. A felülvizsgálatt és aktualizálást aznban nemcsak a vnatkzó rendelet megjelenése tette szükségessé, hanem az is, hgy az IVS elkészítése óta eltelt időszakban a várs társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében jelentős váltzásk következtek be. Megváltztak a külső tényezők: megváltztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai) előtérbe kerültek krábban kisebb jelentőségű szempntk, mint pl. az energiahatéknyság, a környezetvédelem, a klímaváltzás, az innváció kérdése megújult az EU khéziós plitikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű területfejlesztési kncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el Megváltztak a belső tényezők: módsultak a várs társadalmi (demgráfiai), gazdasági flyamatai jelentősen megváltztak az Önkrmányzat feladat- és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.) rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a k eredményei Időközben megjelentek a Közpnti Statisztikai Hivatal adatai a 2011-es népszámlálás eredményeiről, ami azt jelenti, hgy jóval frissebb adatk alapján lehet tervezni, mint ahgyan az a 2008-as IVS kidlgzásakr lehetséges vlt (akkr csak a 2001-es népszámlálási adatk álltak rendelkezésre). Az ITS a 314/2012 (I. 8.) sz. krmányrendelet 5. -a szerint meghatárztt megalapzó vizsgálat alapján készül, melyet az Universitas-Győr Nnprfit Kft. készített el 2013 nvemberében. Jelen ITS hangsúlyzttan a 2008-ban készült IVS felülvizsgálata és aktualizálása. Ez azt jelenti, hgy a dkumentum: váltztatás nélkül vagy kis váltztatással átemelte a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek tvábbra is érvényesnek tekinthetők, aktuális adatkkal frissítette a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek elavult, régi adatkn alapultak, új részekkel cserélte le a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek már nem tekinthetők érvényesnek, 4

kiegészítette mindazn új fejezetekkel, amelyeket a 314/2012. (I. 8.) számú Krmányrendelet írt elő tartalmi követelményként. Az Európai Unió támgatásait a 2014-2020 közötti időszakban az elérendő célkhz (11 tematikus célkitűzés) és a meghatárztt priritáskhz (beruházási priritásk) köti, ezekhez igazdva hirdet meg különböző prgramkat, pályázatkat. Az Unió átfgó és specifikus céljait biznys hrizntális alapelvek egészítik ki, melyeket minden egyes cél megvalósulásánál érvényesíteni kell. Az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság biztsítására irányuló hrizntális alapelvek Magyarrszág, és egyben Győr vársa számára is kiemelten fnts priritáskat jelentenek. Az ITS ezen hrizntális alapelvek figyelembevételével készült, a célk megvalósítása érdekében tervezett intézkedések és beavatkzásk összhangban vannak az EU alapelveivel, melyeket a stratégia végrehajtásánál minden esetben érvényesíteni kell. A várs új középtávú stratégiájának készítése srán Győr Megyei Jgú Várs Plgármesteri Hivatalán belül rendszeres egyeztetések zajlttak a különböző szakterületek között, emellett a legfntsabb partnerségi csprtk is részt vettek mind a stratégia, mind a kncepció célkitűzéseinek megalktásában. A partnerségi egyeztetés elsődleges célcsprtja Győr várs lakssága vlt, mivel a tervezett k sikerének alapvető feltétele a laksság flyamats tájékztatása és a rendszeres knzultációs és véleménynyilvánítási lehetőség biztsítása. A k társadalmi elfgadttsága érdekében fnts vlt és fnts lesz a laksság flyamats tájékztatása mind a stratégia tvábbtervezési, mind a megvalósítási szakaszában. A laksság elérése érdekében 2013 szeptemberében hirdetmény került kifüggesztésre Győr Megyei Jgú Várs Plgármesteri Hivatala közpnti épületének aulájában, mely a tervezés srán aktív részvételre biztatta a vársban élőket. A hirdetmény megjelent a Győr+ c. hetilapban is. 2013. szeptember 16-án a vársvezetők sajtótájékztatót tartttak az induló tervezési flyamatról és a partneri bevnás különböző módjairól, melyről több sajtórgánum is tudósíttt. Ugyancsak szeptember 16-án a 314/2012. (I. 8.) Krmányrendelet 9. melléklete szerinti államigazgatási szerveket, valamint a győri járáshz tartzó önkrmányzatkat és Győr életére érdemi hatással bíró szervezeteit (intézményeket, vállalkzáskat, kamarákat, civil szervezeteket) levélben hívta meg az Önkrmányzat az ITS partnerségi flyamatában való részvételre. Mindemellett Győr Megyei Jgú Várs Plgármesteri Hivatala közpnti épületének aulájában és a Barss úti Látgatóközpntban ötletládák kerültek kihelyezésre, melybe a tervezés egész ideje alatt bárki elhelyezhette javaslatait. Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzatának hnlapján, a www.gyr.hu ldaln a stratégiai tervezés rövid leírása, a legfntsabb dkumentumk és a kapcslattartó elérhetősége a tervezés teljes flyamatában megtekinthető vlt. A tervezett k kmplexitása, illetve a jgszabályi előírásk megkövetelték az érintett szakhatósági szervek előzetes és flyamats tájékztatását a tervezés és a megvalósítás flyamatairól, így a stratégia készítése srán az érintett szakhatóságkkal az Önkrmányzat flyamatsan egyeztetett. 2014. január közepén került sr az első partnerségi egyeztetésre, amelyen a Megalapzó vizsgálat legfntsabb eredményeit mutatták be a tervezők a meghívtt civil és önkrmányzati szerveknek. A Településfejlesztési Kncepció első munkaváltzatának elkészítése után, 2014. március elején hat tematikus partnerségi megbeszélésre került sr az alábbi témákban: közlekedés és épített környezet energetika, környezetvédelem és természeti környezet kultúra és turizmus 5

gazdaságfejlesztés ktatás, egészségügy, esélyegyenlőség, közbiztnság, lakásügy és szciális ügyek Győr és térségének együttműködése A partnerségi egyeztetésekre azk kaptak meghívást, akik az előzetes, 2013 szeptemberében történt megkeresésekre pzitívan reagáltak (részt kívántak venni a partnerségben), valamint tvábbi, a tervezők és az Önkrmányzat szakemberi által a várs és a stratégia szempntjából meghatárzónak ítélt szervezetek. A tervezők valamennyi partnerségi találkzón bemutatták a Megalapzó vizsgálat leglényegesebb megállapításait, a Településfejlesztési Kncepció célrendszerét és az ITS jövőképét. A kerekasztal beszélgetéseken a meghívtt felek hzzászólhattak a dkumentumkhz, és javaslatkat fgalmazhattak meg prjektötletekkel kapcslatban is. Mindegyik partnerségi egyeztetés rendkívül hasznsnak biznyult, hiszen a szervezetek véleményének, visszacsatlásainak, megállapításainak beépítésével gazdagdtak a tervezetek. A helyi vállalkzásk, mint partnerek bevnásával sikerült felmérni és beépíteni az anyagba az ágazatk szükségleteit, illetve sikerült feltárni az esetleges együttműködési lehetőségeket. Fnts kiemelni, hgy az Önkrmányzat és a helyi vállalkzók közötti párbeszéd flyamats. Győr aktív kapcslatt tart fenn a várskörnyéki településekkel, hiszen e települések jövője szrsan összefügg Győr mint megyeszékhely és járási közpnt jövőjével. A környező települések képviselői külön partnerségi találkzón fejthették ki elképzelésüket a Győrrel való együttműködésről és a közös prjektek lehetőségéről. Az ITS és a Településfejlesztési Kncepció tervezetét Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Közgyűlésének Vársstratégiai Bizttsága 2014. május 20-i ülésén megtárgyalta és társadalmasításra alkalmasnak találta. A társadalmasítás 2014. június 6-án sajtótájékztató megtartásával vette kezdetét. A véleményezendő dkumentumkat az Önkrmányzat hnlapjáról bárki letölthette és javaslatait a tervezetekkel kapcslatban megtehette. A partnerségi eljárásban résztvevő államigazgatási szervek, önkrmányzatk, vállalkzásk és civil szervezetek 2014. július 10-ig fejthették ki álláspntjukat a Győr jövőjét meghatárzó stratégiai dkumentumkról. Az elfgadtt javaslatkat júliusban a tervezők beépítették a dkumentumkba, amelyek augusztusban és szeptemberben több tematikus partnerségi találkzón is bemutatásra kerültek, így elmndható, hgy Győr ITS-e és Településfejlesztési Kncepciója széles körű társadalmi bevnással született meg. 6

2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1. A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása 2.1.1. A fejlesztési célk meghatárzásánál figyelembevett krábbi dkumentumk célkitűzései 2.1.1.1. A 2008-as IVS célkitűzései Győr Megyei Jgú Várs 2008-ban készült Integrált Vársfejlesztési Stratégiája az alábbi stratégiai fejlesztési célkat tűzte ki: Győr növelje a térségben betöltött szerepét Győr flyamatsan újítsa gazdaságát a versenyképességének növelése érdekében Győr biztsítsa az itt élők számára a kimagasló életkörülményeket A stratégiai fejlesztési célk elérése érdekében a krábbi IVS négy fejlesztési priritást határztt meg: 1. A humán erőfrrás 2. Működő és fejlődő gazdaság 3. Vársi szlgáltatásk 4. A környezet védelme Megállapítható, hgy a 2008-as IVS a stratégiai fejlesztési célkat, valamint a fejlesztési priritáskat helyesen határzta meg, azkat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Jelen ITS a várs eddig sikeres vársfejlesztési tevékenységét flytatva, a krábban meghatárztt priritáskhz illeszkedve határzza meg az új középtávú célkat és a szükséges stratégiai beavatkzáskat az elkövetkezendő időszakra. 7

2.1.1.1. A 2014-es Településfejlesztési kncepció célkitűzései A jelen ITS-sel (2014-ben) párhuzamsan készülő hsszú távú Településfejlesztési kncepció a fejlesztési priritáskat, illetve azkn belül a hsszú távú tematikus célkat az alábbiak szerint határzza meg: Mttó Jövőkép Egészség, Kultúra, Innváció. A jövő Győrben épül. Győr 2030-ban rszágsan és közép-európai szinten is kiemelkedő lakó-, vállalkzási és kulturális környezetet kínáló várs. A várs tartja a jármű- és gépiparban krábban megszerzett erős pzícióit, azk mellett sikeresen diverzifikálja gazdaságát a környezet- és az egészségipar, a sprtgazdaság, valamint a gazdasági szlgáltatásk területén. Megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztsít a várs és térsége számára. A várs flyamats innvációra való képessége a gazdaság és az egyetemi kutatás-fejlesztés szrs együttműködésén, a Győrben élő emberek képzettségén, kreativitásán, valamint a vársban elérhető, a fenntartható növekedést támgató szlgáltatásk kiváló minőségén alapul. A várs őrzi épített és természeti környezetének különleges értékeit, és újabb értékekkel gazdagítja azkat. Győrben magas színvnalú a kulturális és a művészeti élet, a várs idegenfrgalmi vnzereje belföldi és nemzetközi szinten is kiemelkedő. Átfgó célk 1. Társadalm 2. Gazdaság 1. Győr már meglévő reginális szerepét tvább erősítve váljn határn átnyúló szellemi közpnttá, az ktatás, a kultúra és a sprt kiemelkedő minőségére, értékteremtő hatásaira építve. A helyi társadalm rszágs összehasnlításban is legyen kiemelkedően aktív és egészséges, a vársn belüli társadalmi különbségek maradjanak fenntartható és kezelhető mértékűek. 2. A hazai vidéki nagyvársk átlagát meghaladó ütemben növekedjen a Győrben működő gazdasági szereplők által megtermelt hzzáadtt érték, ezzel párhuzamsan erősödjön a gazdaság iparági diverzifikációja és erősödjön a gazdasági szereplők kapcslatainak rendszere. 3. Épített és természeti környezet 4. Energiahatéknyság, klímavédelem 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra 3.1. Az épített környezet színvnala érje el a hasnló méretű európai vársk legjbbjainak szintjét. A várs őrizze meg és tartsa kiváló állaptban gazdag építészeti, vársépítészeti örökségét, és a krtárs építészet eszközeivel flyamatsan gazdagítsa azt. Flyamatsan újítsa meg és tartsa jó karban közterületeit, növelje azk attraktivitását. 3.2. A várs őrizze meg és tartsa kiváló állaptban különleges természeti környezetét, kiemelt figyelmet frdítsn flyóvizeire és a vízpartkra. Flyamatsan újítsa meg zöldfelületeit, növelje azk funkcinális értékét és attraktivitását. A környezeti ártalmakat minimálisra szrítsa vissza, kiegyensúlyztt környezeti állaptkat tartsn fenn. 3.3. A vársi közlekedés minőségének és hzzáférhetőségének flyamats javítása mellett jelentősen csökkenjen az ezek működtetéséhez felhasznált energia mennyisége, és azn belül növekedjen a megújuló energiafrrásk részaránya. A várs biztsítsa a megfelelő minőségű és mennyiségű lakhatási lehetőséget, valamint a teljes körű közműellátást. 4. A várs területfelhasználási plitikáját az energiahatéknyság figyelembevételével alakítsa. Energiaellátásának biztsítására egyre növekvő arányban használjn megújuló energiafrráskat. Kiemelten vegye figyelembe az energiahatéknyság szempntját az építés, a felújítás, valamint a vársüzemeltetés területén. Győr váljn az energiahatékny vársüzemeltetés ( smart city ) hazai jó példájává. 8

Részcélk 1. Társadalm 2. Gazdaság Szlidáris és befgadó társadalm esélyegyenlőség biztsítása a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Krszerű, hatékny ipar Győr közpntú technlógiai régió létrehzása - Győri Járműipari Életpálya Mdell tudásigényes iparágak megjelenésének ösztönzése 3. Épített és természeti környezet 4. Energiahatéknyság, 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra Plicentrikus várs vársi közterületek megújítása, krszerűsítése kaputérségek Zöldfelületek zöld ujjak megőrzése mikrklimatikus hatásk biztsítása Környezetbarát közlekedés vársi egyéni közlekedés, parklás közösségi közlekedés kerékpárs közlekedés infrastrukturális intermdális közlekedési csmópnt kialakítása kikötők Győr-Pér repülőtér és kapcslódó infrastruktúrák klímavédelem Energiatakaréks területfelhasználás kmpakt várs elvének érvényesítése barnamezős területek revitalizációja a területtel és a termőfölddel való takaréks gazdálkdás érvényesítése önkrmányzati ingatlan-stratégia erősítése Demkratikus helyi krmányzás Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság Vársrehabilitáció flytatása Vízpartk revitalizációja Teljes körű közműellátás Megújuló energiafrrásk részarányának növelése hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz lgisztikai iparágak térségi együttműködéssel az idegenfrgalm differenciált kereskedelmi ellátás erősítése kreatív iparágak tömbrehabilitáció, tömbfeltárásk flytatása műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása mederrendezések hullámterek zöldfelületi rendszerbe kapcslása, vízparti sétányk összefüggő közhasználatú rendszerének kialakítása szennyvízelhelyezés éskezelés, csapadékvíz elvezetés, hálózat-rehabilitáció árvízvédelem, vízrendezés hulladék-gazdálkdás, hulladékhasznsítás minimális környezetszennyezéssel járó, nagy ellátási biztnságt nyújtó megldásk előnyben részesítése energiatakaréks fejlesztési prgramk támgatása 9

Egészséges társadalm A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal Minőségi lakókörnyezet megteremtése A környezet védelme Energiahatékny építés az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemléletfrmálás az élethsszig tartó sprtlás lehetőségeinek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése időskrúak védelme Kulturált társadalm az ktatás színvnalának emelése a várs kulturális közpnt szerepének erősítése, a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) a munkaerőpiacra való eljutás elősegítése munkaerő mbilitást ösztönző tevékenységek életvezetési és képzési prgramk a gazdasági ptenciált hrdzó cégek, vállalkzásk beaznsítása és piaci igényeken alapuló, tudmánys/kutató műhelyek beaznsítása és kiválóságkhz kapcslódó start-up és spin-ff cégek létrehzásának elősegítése nemzetközi K+F+I tevékenségekbe történő bekapcslódás lehetőségeinek szélesítése minőségi önkrmányzati bérlakás-állmány arányának növelése, energiahatéknyságának javítása egészséges lakókörülmények biztsítása szlömösödés elleni harc (a közbiztnság javítása) a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelme a várs-sziluett védelme, kilátásvédelem meglévő épületállmány energiatakaréks reknstrukciója panelprgram flytatása alacsny energiafgyasztású és passzív házak építésének támgatása, támgatási rendszer kiépítése Energiahatékny vársüzemeltetés (smart city) fenntartható vársi energiastratégia készítése energiahatékny vársi közlekedés előnyben részesítése intelligens energia-elsztó hálózat kiépítése vársi szlgáltatásk intelligens rendszerbe szervezése infrmatika szlgáltatásk 10

2.1.2. Az célkitűzései A hsszú távú tematikus célk (átfgó célk és részcélk) elérése érdekében középtávn (a 2014-2020 közötti időszakban) a stratégia az alábbi célkat tűzi ki: 1. Társadalm 2. Gazdaság 3. Épített és természeti környezet TÉMAKÖR 4. Energiahatéknyság 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra KÖZÉPTÁVÚ CÉL 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú k 1.3. Egészséges, szlidáris és aktív társadalm megerősítése 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú k 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai k 2.4. Gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal 3.1.1. Közterületek rehabilitációja 3.1.2. Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás 3.1.3. Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása 3.1.4. Lakóterületi k, új lakóterületek kijelölése 3.2.1. Zöldfelületek megóvása, megújítása, funkcióbővítő 3.2.2. Vízpartk revitalizációja 3.3.1. Vársi úthálózat 3.3.2. Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között 3.3.3. Közösségi közlekedés 3.3.4. Parklási prblémák enyhítése 3.3.5. Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló k 4.3. Energia- és klímatudatssági szemléletfrmáló tevékenységek 2.1.3. A prjektek és célk visznya 1 Az ITS, mint peratív jellegű stratégia, tartalmazza azn lényeges fejlesztési jellegű beavatkzáskat (prjekteket, illetve prgramkat), amelyek a célk eléréséhez szükségesek. A prjektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló jellegűek is. Az ITS az alábbi prjekt típuskat különbözteti meg: 1. Akcióterületi prjektek Akcióterületi prjektek a térben és időben kncentrált, egymással összehanglt beavatkzáskból álló prjektek. A térben való kncentráltság azt jelenti, hgy a beavatkzásk egy jól meghatárzható határvnallal körülvett területen belül történnek. Az időben való kncentráltság pedig azt jelenti, hgy az akcióterületen belüli beavatkzásk szintén egy jól meghatárztt, de zárs határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő k: egymással szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes prjektelemek segítik más prjektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését, az akcióterület számára megfgalmaztt cél érdekében kerülnek megvalósításra, vlumenük, így várható hatásuk is akkra, hgy érzékelhető váltzást idéznek elő az akcióterületen. 2 1 A fejezet alapjául a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság által 2013. augusztus 30-án kiadtt Útmutató a megyei jgú vársk számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez című kiadvány szlgált. 11

2. Hálózats prjektek Hálózats prjektek az egymással összehanglt, térben kapcslódó beruházási jellegű prjektek. A térben való kapcslódás azt jelenti, hgy a hálózats prjekt kiterjedhet több vársrészre, vagy akár a várs egészére is, kapcslódhat tvábbá nagybb léptékű térségi (rszágs, megyei, járási) hálózatkhz is. A hálózats prjekt több, egymáshz kapcslódó, akár azns jellegű prjektelemekből áll, a várs egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a prjektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 3. Hrizntális prjektek Hrizntális prjektek az egymással összehanglt, nem beruházási jellegű prjektek. A hrizntális prjekt valójában hálózats jellegű, a várs egészére kiterjedő, úgynevezett sft elemekből álló beavatkzáskat tartalmaz (pl. például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló prgramk szervezése). (A 3. fejezet részletesen tartalmazza az egyes középtávú célk eléréséhez szükséges beavatkzáskat és prjekteket. A fejezetben a prjektek a célrendszernek és prjekttípusnak megfelelően összefglalóan is bemutatásra kerülnek.) 2 Az akcióterület fgalmát a 2008-as Győri IVS ettől eltérően értelmezte, amelyben teljes vársrészeket - vagy akár több vársrészt is összevntan - tekintett akcióterületnek. 12

Srszám 2.2. A tematikus és területi célk közötti összefüggések bemutatása Vársrészek megnevezése 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú k 1.3. Egészséges, szlidáris és aktív társadalm megerősítése 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú k 2.3. Kereskedelmi-lgisztikai k 2.4. Gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal 3.1.1. Közterületek rehabilitációja 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZET 3.1.2. Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás 3.1.3. Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása 3.1.4. Lakóterületi k, új lakóterületek kijelölése 3.2.1. Zöldfelületek megóvása, megújítása, funkcióbővítő 3.2.2. Vízpartk revitalizációja 3.3.1. Vársi úthálózat 3.3.2. Kerékpárs és gyalgs kapcslatk 3.3.3. Közösségi közlekedés 3.3.4. Parklási prblémák enyhítése 3.3.5. Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4. ENERGIA- HATÉKONYSÁG 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló k 4.3. Energia- és klímatudatssági szemléletfrmáló tevékenységek 1. Belvárs 2. Sziget 3. Újvárs 4. Pinnyéd, Püspökerdő 5. Révfalu 6. Sárás, Kisbácsa, Bácsa 7. Gyárvárs 8. Likócs 9. Győrszentiván 10. Nádrvárs 11. Adyvárs 12. Marcalvárs, Góré-dűlő, Rabkert 13. Szabadhegy,Kismegyer, József A. vársrész 14. Ménfőcsanak, Gyirmót 15. Közpnti iparterület 13

3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1. A megvalósítást szlgáló beavatkzásk bemutatása 1. TÁRSADALOM 1.1. Intézményi infrastruktúra Az önkrmányzati intézmények színvnala alapvetően meghatárzza a várs/vársrészek laksságának életminőségét. Az intézményi infrastruktúra hálózatainak kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fntssággal bír a helyi társadalm kiegyensúlyztt visznyainak fenntartásában. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Szlidáris és befgadó társadalm esélyegyenlőség biztsítása a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Demkratikus helyi krmányzás hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz Egészséges társadalm az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemlélet-frmálás a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése időskrúak védelme Kulturált társadalm az ktatás színvnalának emelése a várs kulturális közpnt szerepének erősítése a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: ktatási intézmények egészségügyi intézmények kulturális intézmények szciális ellátó intézmények Intézményi infrastruktúra fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk 2014-2020 1.1.1. Oktatási intézmények 1) Óvdafejlesztési prgram A fejlesztési prgram célja: az óvdai ellátáshz való hzzáférés javítása (férőhelyek bővítése) az óvdai szlgáltatásk minőségének, pedagógiai tartalmfejlesztés az épületek energiahatéknyságának növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 2) Általáns és középisklai infrastruktúra- és tartalmfejlesztési prgram A fejlesztési prgram célja: az általáns és középisklai férőhelyek bővítése, trnatermek bővítése, építése az ktatási szlgáltatásk minőségének (pedagógiai tartalmfejlesztés, az idegen nyelv ktatásának minőségi ) az épületek energiahatéknyságának növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 14

3) Középfkú ktatási intézmények kllégiumainak energetikai A fejlesztési prgram célja: az ktatási szlgáltatásk minőségének az épületek energiahatéknyság növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 4) Felsőfkú ktatási intézmények A Széchenyi István Egyetem fejlesztési céljai: az egyetemi képzési rendszer, krszerűsítése (jármű- és közlekedésiparhz kapcslódó képzések, infrmatikusképzés, zeneművészeti képzés, prjektmenedzsment képzés, angl nyelvű képzés) reginális piaci igényekre épülő felnőttképzési szlgáltatásk és intézményi rendszerének kutatási tevékenységek erősítése (környezeti és energia hatéknysági kérdések terén, flyamatszervezési és hatéknyság-fejlesztési kutatásk) új ktatásfejlesztési irányk és módszerek a szciális képzésben, szciális és társadalmi innvációk felkutatása egyetemi inkubátrk tvább Intézményi HR tevékenység, tervszerű humánerőfrrás fejlesztés, életúttervezés a felsőktatásban, minőségközpntú és tényalapú intézményirányítási rendszer Intézményi Oks szlgáltatásk, bevezetése kllégiumfejlesztés a nemzetközi hallgatói, ktatói és kutatói mbilitás elősegítése érdekében épületek energetikai új egyetemi sprtcsarnk építése A Nyugat-magyarrszági Egyetem Apáczai Csere Jáns Kar i: Az egyetem stratégiai it a 2012-ben készült Intézményfejlesztési Terv tartalmazza, melyek legfntsabb célkitűzései a következők: nemzetközi, rszágs, felsőktatási zónán belüli és reginális igényekhez igazdó képzési prtfliófejlesztés, képzési prgramk aktualizálása, humánerőfrrás fejlesztés (falusi turizmus felnőttképzési hátterének ; az rszágban egyedülálló vallásturizmus szakirány : a Felvidéken és Felső-Dunántúln a zarándkturizmus, valamint az idegenfrgalmi képzés fejlesztését szlgáló zarándk úthálózat kialakítása) Gyógypedagógiai Szlgáltató és Kutatóközpnt kialakítása ktatást, kutatást és gyakrlati képzést támgató infrastruktúra és eszközállmány hatékny működtetése és, gyakrlatrientált képzési prtflió erősítése, minőségi fejlesztés nemzetközi K+F+I prfil és versenyképesség fejlesztés, innvatív és kperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében ktatói és hallgatói mbilitás és a nemzetközi ktatási-kutatási kapcslatk erősítése, dktri isklák ktatási- és rendezvénycentrum kialakítása a kar belvársi műemlék jellegű épületében gyermekközpntú szlgáltatásk (sprtudvar), akadálymentesítés, hmlkzat-felújítás a kar Öveges Kálmán gyakrlóisklájában hallgatóközpntú rekreációs-szabadidős centrum kialakítása 5) Az Audi Hungária Iskla kmplex Új ktatási közpnt kialakítása: a régi épület egy részének elbntását követően a főépület felújítása és kibővítése (összesen 45 sztályterem kap helyet 9600 m 2 -en) többfunkciós csarnk építése kiszlgáló helyiségek felújítása (knyha, ebédlő, közös helyiségek) 15