Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Melléklet a /2009. (X. 29.) Kgy határozathoz Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Minőségirányítási Programja (ÖMIP) Sopron, 2009. 1

Tartalom BEVEZETÉS...5 Jogszabályi háttér...5 Az ÖMIP haszna a fenntartó számára...7 Az ÖMIP haszna az intézmények számára...8 HELYZETELEMZÉS (SWOT)...9 SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSRA VONATKOZÓ MINŐSÉGPOLITIKÁJA...12 Küldetésnyilatkozat...12 Kik vagyunk?...12 Miért vagyunk?...12 Miben vagyunk mások?...12 Mit akarunk?...13 Minőségpolitika...13 A minőségirányítási program alapelvei...14 AZ INTÉZMÉNYEK SZAKMAI MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK...15 A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célok...15 Kommunikáció...15 Teljesítmény...15 Szakmai elvárások...15 Kompetenciafejlesztés...16 Esélyegyenlőség...16 Továbbképzés...16 Feltételek biztosítása...17 Intézménytípus szerinti célok...17 Óvodai célok...17 2

Általános iskolai célok...18 Középiskolai célok...18 Intézményi célok...19 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER...20 A közoktatási rendszer tervezése...20 A folyamatleírás célja...20 Alkalmazási terület...20 Hivatkozások...21 A közoktatási rendszer tervezésének folyamata...21 A hosszú távú tervezés folyamata...21 Helyzetfelmérés...21 Adatelemzés...22 A stratégiai célok meghatározása, az ÖMIP elkészítése...22 Az ÖMIP jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala...23 Az ÖMIP értékelése, továbbfejlesztése...23 A középtávú tervezés folyamata...23 A rövidtávú tervezés folyamata: az éves tervezés...24 A helyi közoktatási rendszer ágazati kapcsolatai...25 Az intézményi ellenőrzések és értékelések rendje...27 A folyamatleírás célja...27 Alkalmazási terület...28 Hivatkozások...28 Az intézményi ellenőrzések, értékelések folyamata...28 A közoktatási intézmények ellenőrzésének és értékelésének általános szabályai...28 Közoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzése...30 Közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzése...30 Közoktatási intézmények szakmai ellenőrzése, értékelése...31 Vezetői teljesítményértékelés...31 3

A folyamatleírás célja...31 Alkalmazási terület...32 Hivatkozások...32 A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelési folyamata...32 Az intézményvezető értékelése...32 Az értékelés lebonyolítása...32 Az értékelés eredményeinek összesítése...32 Az eredmények elemzése, az egyéni fejlesztési javaslatok megfogalmazása...33 A folyamat felülvizsgálata, korrekció...33 Az intézmény egyéb vezető beosztású munkatársainak értékelése...33 Az értékelés lebonyolítása...33 Az eredmények összesítése, elemzése, az egyéni fejlesztési javaslatok megfogalmazása...33 Értékelés, visszajelzés...34 A folyamat felülvizsgálata, korrekció...34 Tanulói teljesítményértékelés...34 MELLÉKLETEK...34 1. számú melléklet: Vezetői értékelési szempontrendszer...34 4

Bevezetés Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kotv.) értelmében az önkormányzati intézményfenntartónak minőségirányítási programot szükséges készítenie. A közoktatási intézmények ezen fenntartói minőségirányítási programmal összhangban készítik el, illetve vizsgálják felül nevelési, pedagógiai programjukat, illetve tekintik át intézményi minőségirányítási programjukat, mely fenntartói jóváhagyással lép életbe. A Kotv. a következő lényeges előírásokat tartalmazza az önkormányzati minőségirányítási programra vonatkozóan, illetve ahhoz kapcsolódóan: 16. (6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 40. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60 61. ] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. ] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell 5

venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 85. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermek és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerőgazdálkodás, közművelődés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 102. (1) d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési oktatási intézményben továbbá a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló és gyermekbalesetet jelenti a nevelési oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek; f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai művelődési programját; 103. (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az 6

jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési oktatási intézmény esetén ha a döntést a képviselő testület (közgyűlés) hozza a harmincadik napot követő első képviselő testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik. (4) Ha a fenntartó ötnél több nevelési oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. Az ÖMIP haszna a fenntartó számára - A minőségirányítási rendszer kiépülésével lehetővé válik a pedagógiai, illetve nevelési programokban megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése, ezáltal az intézményekben folyó munka átláthatóbbá válik. - A fenntartók rendszeresen tudják értékelni az intézményekben folyó szakmai munka eredményességét. - Az intézményrendszer szintjén a fenntartó számára is világosabban körvonalazódhatnak az intézmények közötti átjárhatóság keretei. - A helyi közoktatási intézmények a pedagógiai hozzáadott érték mérésével összehasonlíthatóvá válnak. - Lehetővé válik, hogy az intézményhasználókat rendszeresen tájékoztassák a helyi közoktatás aktuális helyzetéről. - A folyamatszabályozás lehetővé teszi, hogy a közoktatás (szakmai és nem szakmai) partnerei intézményesült keretek között vegyenek részt a döntések előkészítésében, a tervezésben. - A kínálatfejlesztést megelőzően a munkaerő piaci partnerek döntés előkészítésbe való bevonása szabályozottá válik. 7

- A rendszeres és folyamatos igényfelmérések következtében az intézményhasználói igények jobban érvényesülnek a kínálat bővítése során. - Hosszútávon minőségközpontú finanszírozási rendszer alakulhat ki. - Szakmai szempontból megalapozottabb és a közösségi igényeket is figyelembe vevő tervezés, koherens oktatásfejlesztési, illetve finanszírozási stratégia valósulhat meg. - Megteremthető a kapcsolat a fenntartó oktatáspolitikai céljai és az intézmények által nyújtott kínálat között. Az oktatáspolitikai célok realizálására úgy nyílik lehetőség, hogy a megvalósítással egyidőben mérni is lehet az elért változásokat. Így a helyi közösség elvárásai és az intézmények tevékenysége között a fenntartó képes folyamatos kapcsolatot fenntartani. - Meghatározhatóvá válik a helyi intézményrendszeren belül az intézményi minőségbiztosítási tevékenység fenntartó által minimálisan elvárt szintje. (Amely nem kell, hogy egybe essen az országosan meghatározott elvárásokkal, amennyiben a fenntartói elvárások a magasabbak.) Az ÖMIP haszna az intézmények számára Az intézmények szakmai autonómiájának figyelembevételével, konszenzusos alapon épül ki a minőségirányítási, minőségellenőrzési és értékelési rendszer. Az intézmények számára is kiszámíthatóbbá válik a fenntartói finanszírozás, illetve irányítás folyamata. A fenntartói döntések az intézmények által ismert adatokra és információkra alapozva, a lehetőségekhez mérten időben jól előkészítve, illetve az érintettek megfelelő bevonásával történnek. A belső minőségügyi fejlesztéseik illeszkednek a fenntartói minőségirányítási rendszerhez. A különböző intézményfokozatok közötti kommunikáció intézményesült formát kap, ezáltal a különböző szintek harmonikusabban illeszkedhetnek egymáshoz. A gyermekek/tanulók tanulási útja az intézményrendszeren belül feszültség mentesebbé válik, ezáltal növekszik a pedagógiai munka hatékonysága. Az intézmények közötti szakmai kommunikációt a folyamatszabályozás következtében intézményesült fórumok megerősítik, illetve megteremtik a kommunikáció formális kereteit. 8

Helyzetelemzés (SWOT) Az Önkormányzat a közoktatási intézmények bevonásával helyzetfelmérés céljából SWOT elemzést készített, melynek eredményére építve határozta meg a közoktatási feladatellátással kapcsolatos céljait, illetve alakította ki minőségirányítási programját. ERŐSSÉGEK (STRENGTHS) Tehetséggondozás A partnerek (szülők, gyerekek) érdekeinek figyelembe vétele A partnerek (diák, szülő) igényeinek figyelembe vétele Jó felfogású intézményvezetői gárda Vezetői szinten együttműködni Jelentős tömegű diákság Humánerőforrás (szakmai felkészültség) Kiváló szakembergárda (többnyire) Pedagógusok szakmai felkészültsége Jó csapatmunka, szintek között és szinteken belül is Humán erőforrások Törvényes működés Módszertani képzés Tanfolyam kínálat A város "nyugatiassága" Egységes oktatás irányítási rendszer Oktatásirányítás LEHETŐSÉGEK (OPPORTUNITIES) Egységes nevelési rendszerek, értékelések kiépítése A pótlékok megnövelése, ne mindig a minimumon finanszírozzanak (osztályfőnöki munka motiválása) Iskolák és a "megrendelők" kapcsolatának erősítése Partneri kapcsolatok erősítése Közös célok (szakmai) tervezése, végrehajtása "csapaterősítés" Közös szakmai tervezés Sokarcú nevelési kínálat minden szinten "iskolaváros" Pontosabb tájékozódás az iskolák teljesítménymutatóiról, eredményeiről Régiós helyzetünk még jobb kihasználása A kezdő pedagógusok városi szintű támogatása (pl: lakás, pénz, stb.) "Határmenti szerep": nyelv, munkaerő piac A teljes nevelési rendszer együttműködésének átjárhatóságának megvalósítása teljes körű színvonalas ellátás Együttműködés: fenntartó és intézmények között, illetve intézmények és fenntartók között Intézményi kapcsolatok erősítése Együttműködés (valódi érdekek mentén) Intézményi eljárások bizonyos szintű egységesítése Nyilvánosság: fenntartó, intézmények Differenciált, jól strukturált iskolaszerkezet 9

Gazdag kínálati skála Sokszínű paletta Sokfajta igényt kielégítő iskolaszerkezet Intézményi önállóság (önálló arculat) Képzési struktúra GYENGESÉGEK (WEAKNESSES) Módszertani kultúra (alkalmazott) Új tanítási módszerek hiánya Intézményi (iskolán belüli) belső kommunikáció gyengesége Érdekeinket nem tudjuk (vagy csak alacsony hatásfokkal) érvényesíteni a közgyűlésben, ill. bizottságaiban. Fenntartói szakmai ellenőrzések Fenntartói nem egységes értékelés Intézményen belüli nem egységes értékelés Az intézmények teljesítményének mutatóiról keveset tud a fenntartó Osztályszintű közösségépítés Az intézmények diákjainak nincs kapcsolódási pontja (no iskolavárosi feeling) Szabadidő szervezés: zárt kapuk a tanulók előtt Határidők előre nem tervezhetők Többféle fenntartó egy oktatási rendszer? Tervek, elképzelések összhangjának hiánya Koncepcionális tervezés hiánya Pedagógusok kiégettsége Problémára való időráfordítás hiánya VESZÉLYEK (THREATS) Társadalmi megítélés (szülők által) Pedagógus szakma leértékelődése Az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése: szülő, gyerek, pedagógus Együttműködési nehézségek szülő iskola gyerek Minőségi munka létszám és eszközigényének csökkenése "Módszertani lemaradás" Az oktatási szerkezet "megöregedése" lassulnak a beavatkozások! Jogok kötelezettségek betartása, betartatása Iskolák állapotának romlása Infrastruktúra, feltételrendszer sokszínűsége eltérő lehetőségek Együttműködés személyes kapcsolatokon keresztül Sopron "régiós" szerepének csökkenése Veszélyhelyzet élesedése; kistérség, megye A nem önkormányzati iskolák felfejlődésének lehetősége A város nem lesz vonzó a kezdő, ideérkező pedagógusok számára (anyagilag, életvitel szempontjából) Tanulói érdektelenség erősödése Változó jogszabályi, finanszírozási környezet 10

Közös szabályok betartása Külső feltételrendszer épületek pénzgazdálkodás nehézségei Intézmények állapota, állaga A feladatokhoz rendelt pénz kevés Infrastruktúra, feltételrendszer sokszínűsége (épület, ) A szétvált(!) szakmai és pénzügyi (költségvetés) irányítás ellentmondásai A gazdálkodás átláthatatlansága az "intézményrendszer" tönkretétele Munkaerőpiac figyelmen kívül hagyása (szakképzés/gimnázium/nyelvi képzés) Az igazán hátrányos helyzetű gyerekek marginalizálódása nő > Migráció (K NY) > felkészületlenség (tanulók) Szakmai együttműködés hiánya Látszólagos egységesség (intézmények között) Munkaközösségek Belső továbbképzések, Horizontális disszemináció 11

Sopron Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátásra vonatkozó minőségpolitikája Küldetésnyilatkozat Kik vagyunk? Sopron Megyei Jogú Város iskolaváros, az óvodától a felsőfokú szakképzésig sokszínű intézményhálózatot tart fenn. A város iskolarendszerét színesítik a nem önkormányzati fenntartású iskolák. Helyi közoktatási rendszerünkben egyrészt oktatói nevelői feladatokat (tudásátadás, képességfejlesztés, nevelés, szakképzés) látunk el, másrészt hatósági funkciókat is betöltünk. A közoktatási tevékenységünket elsősorban szolgáltatásnak tartjuk. Minthogy városunkban számos kulturális és egy felsőoktatási intézmény a régiós szerepet betöltő Nyugat Magyarországi Egyetem is működik, Sopron szellemi központi szerepe felelősséget jelent számunkra. A kultúra és az oktatás mellett régi tradíciói vannak a minőségi és diáksportnak. Miért vagyunk? A munkaadói, törvényi kötelezettségeket és a tankötelezettséget betartva az iskolafelhasználói (tanuló, szülő stb.) igényeket kielégítő tanulói utak kiépítésére törekszünk. Financiális lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten minden tankötelezett korú fiatal számára a neki megfelelő legjobb nevelést oktatást biztosítjuk. Feladatunk, hogy a munkaerő piaci igényeket kielégítve sikeres életpályájú munkavállalókat készítsünk fel. A hosszú és rövidtávú iskola felhasználói igényeket intézményeink szakmai működésébe is beépítjük. Minden egyes intézményünkben nagy hangsúlyt helyezünk a gyermek emberközpontú nevelésére, oktatására és személyiségének fejlesztésére. Célunk: munkánk minőségének folyamatos fejlesztése és a hozzáadott pedagógiai érték növelése. Miben vagyunk mások? Gazdag történelmi múltunk, valamint oktatási és kulturális hagyományaink folyamatosan áthatják oktatói és nevelői munkánkat. Városunkban hosszú múltra visszatekintő hagyományai vannak a hazafiságra nevelésnek és a polgári értékek közvetítésének, melyek napjainkra ötvöződtek a kor követelményeivel (idegen nyelv, informatika). Sajátos földrajzi helyzetünkből adódóan Sopron lakossága többnemzetiségű. A kisebbségi önkormányzatok és nemzetiségi civil szervezetek élénk kapcsolatokat ápolnak anyaországaikkal. A sokszínűség gazdagítja 12

közoktatási intézményeink munkáját is. Sopron gazdaságában meghatározó szerepet játszik az idegenforgalom és a hozzákapcsolódó szolgáltatások, a faipar, a finommechanikai ipar, a szőlő és bor ágazat, a kereskedelem és az egészségügyi szolgáltatás. E tényeket figyelembe véve igyekszünk közoktatási rendszerünkkel a helyi igényeket mind jobban kielégíti. Mit akarunk? Hatékony, nyilvános és nyitott közoktatási rendszer kiépítésére törekszünk. Stabil, értékmegőrző és értékteremtő polgárok nevelését tartjuk fontosnak. Célunk értékálló tudás átadása és az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Tanulóinkat igyekszünk felkészíteni az egészséges életvitelre. A megelőzés nevelés oktatásban történő alkalmazásával meg kívánjuk védeni őket mindazon veszélyektől (kábítószer, alkohol stb.), amelyeket a modern társadalom rejteget számukra. Az erkölcsi normák és közösségi értékek folyamatos közvetítését fontosnak tartjuk. Sokszínű és minőségi szolgáltatást kívánunk nyújtani. Szeretnénk, hogy közoktatási rendszerünkben minél több jól képzett pedagógus dolgozzon. Dolgozóink számára megfelelő munkakörülményeket igyekszünk biztosítani. Törekszünk az európai régiós szerepvállalás kiterjesztésére a közoktatás területén is. Fontosnak tartjuk az Európai Unión belüli partnerkapcsolatok kiépítését. Minőségpolitika A gyermekek érdekét, az intézmények sajátosságait, a munkaerő piaci elvárásokat, és a szülők igényeit figyelembe véve, folyamatosan egyeztetve kívánjuk az intézményeinket megerősíteni, hogy a közoktatási rendszerben meglévő versenyhelyzetben helytálljanak. Alapvető értékeinket tekintve konszenzusra törekszünk. Döntéseinket és azok előkészületeit, valamint a helyi közoktatási rendszerrel kapcsolatos információkat mindenki számára elérhetővé és nyilvánossá tesszük, hogy biztosítsuk a közoktatási rendszer nyitottságát. A közoktatásra vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket és a tartalmi szabályozásokat az önkormányzat betartja és betartatja. A pedagógiai és nevelési programok megvalósulásának rendszeres értékelésével és javításával elősegítjük a minőségi munkát. Tiszteletben tartjuk az intézmények szakmai autonómiáját. 13

Folyamatosan működtetett többszintű ellenőrzési és értékelési, illetve minőségirányítási rendszert kívánunk fenntartani. Az intézmény használói igények és az elégedettség mérésére rendszeres méréseket végzünk. Sopron Megyei Jogú Város költségvetése a mindenkori lehetőségekhez és az állami támogatáshoz mérten biztosítja a helyi közoktatási rendszer működését és fejlesztését. Szakmai alapon álló közoktatási rendszert működtetünk. A rendszeren belül a civil kontroll érvényesítése érdekében biztosítjuk a vélemények, észrevételek (iskolaszék, diákönkormányzat, a pedagógusok és szülők érdekvédelmi szervezetei) demokratikus kinyilvánításának feltételeit és visszacsatolását a folyamatos fejlesztések érdekében, valamint a polgárokat megillető intézményválasztási szabadságot. Megteremtjük az intézmények közötti és az azokon belüli átjárhatóság feltételeit. Iskola használóinknak joga van a közoktatással kapcsolatos információkat megismerni, azzal kapcsolatban véleményüket megfogalmazni. A minőségirányítási program alapelvei A minőségpolitikával összhangban az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett. Az intézményi munka irányításában, a pedagógiai munkát, a tárgyi, személyi feltételeket érintő döntések előkészítésében és megszületésében a szolgáltatások garantált színvonala a legfontosabb szempont. Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a felhasználói, megrendelői igény, melyet városi és intézményi szinten is figyelemmel kell kísérni. A város közoktatás politikáját erre figyelemmel alakítjuk. A minőségi szolgáltatás megvalósítása a képviselőtestület, a szakbizottságok, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei, az intézmények és társszervek szoros együttműködésén alapuló közösségi szolgáltatás. A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés ellenőrzés értékelés, és az ehhez kapcsolódó visszacsatolás során a folyamatos fejlesztés. 14

Az intézmények szakmai munkájával kapcsolatos elvárások Az intézmények feladata környezetük jelzéseinek figyelemmel kísérése. Működésük a partnerközpontúság, az innováció, a nyitottság, módszertani fejlesztés elvei alapján szerveződik. A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célok Kommunikáció Városi szinten koordináljuk az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködését, tevékenységének összehangolását, minden intézménytől elvárjuk a társszervezetekkel való kapcsolattartást, együttműködést; Az önkormányzat intézményeiben erősíteni kell, és a helyi sajátosságoknak megfelelően rendszeressé kell tenni a szülőkkel való kapcsolattartást, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a szülő egyéni tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, segítséget kérjen és kapjon nevelési problémái megoldásához. Teljesítmény A teljesítményértékelésnél egységes szempontrendszert alkalmazunk; A városi fenntartású intézmények mindegyike saját pedagógus értékelési és intézményi önértékelési rendszere alapján fejleszti tovább tevékenységét. Szakmai elvárások Városi szintű koordinációval segítjük az intézmények szakmai tevékenységét és együttműködését a mentálhigiéné, az egészségnevelés, valamint a gyermekvédelem területén; Városi szintű koordinációval segítjük az intézményi egészségügyi ellátás fejlesztését, a prevenció elősegítését; Minden intézmény biztosítja a mindennapos testmozgás feltételeit; A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása érdekében fejleszteni szükséges a különböző intézménytípusok közötti szakmai párbeszédet, mind horizontális, mind vertikális irányban. Városi szinten biztosítjuk a teljes körű szakos ellátottságot az intézményekben. Intézményeinkben a pedagógusoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a tanulás tanítására. Az iskola és óvodafelhasználók igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében az intézmények kétévente a fenntartó által megadott szempontokkal kiegészítve mérik a szülők, gyerekek igényeit és elégedettségét. A mérési eredmények feldolgozása 15

alapján korrigálják saját céljaikat és tevékenységüket, és erről értesítik az érintetteket. Kompetenciafejlesztés Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulási utak tervezését, melynek előfeltétele, hogy általánossá váljon minden intézményi szinten a gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetenciafejlesztés. Fontosnak tartjuk, hogy intézményeinkben a pedagógia valamennyi területén érvényesüljön a szociális kompetenciák (kapcsolatfelvétel, társas viszonyulás, feladatvállalás, feladattartás és erkölcsi érzék), az érzelmi intelligencia, képességek és készségek fejlesztése. A kompetenciamérés intézményi szintű eredményeinek javítása minden intézmény feladata és felelőssége; Minden tanuló számára biztosítjuk a tanulás módszertani oktatást; A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében városi szintű mérési rendszert működtetünk; Az intézményekben kommunikáció központú idegen nyelv oktatást szükséges megvalósítani; Környezet és egészségtudatos magatartás kialakítását várjuk el az intézmények helyi nevelési és pedagógiai programjában foglaltak megvalósítása érdekében intézményi, éves akcióterv alapján; A környezettudatos magatartásra neveléshez 5 éven belül biztosítjuk a szelektív hulladékgyűjtés személyi és tárgyi intézményi feltételrendszerét. Esélyegyenlőség Hálózatszerűen kiépített rendszerben, az intézmények és a pedagógiai szakszolgálat összehangolt, intézményesített együttműködésével biztosítjuk a különleges pedagógiai támogatást igénylő tanulók problémáinak megoldását. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelésének, intézményi integrációjuk elősegítésének érdekében városi szintű koordinációt működtetünk. Továbbképzés A pedagógusok 80 % ának kötelező részt vennie az új pedagógiai módszerek ismertetését és a sajátos nevelési igényű (a továbbiakban SNI s) gyerekek fejlesztését célzó továbbképzéseken; Intézménytípusonként közös intézményi módszertani képzéseket és fejlesztéseket valósítunk meg; 16

Intézménytípusonként belső továbbképzési rendszert működtetünk a horizontális tudásátadás érdekében. Feltételek biztosítása Tervezhető és átlátható feladatfinanszírozással látjuk el feladatainkat önkormányzati rendelet alapján; A Közoktatási törvényben előírt eszközrendszert évente felülvizsgáljuk, értékeljük, és a fejlesztéseket lehetőség szerint támogatjuk; Intézmények felújítását, fejlesztését, akadálymentesítését összehangoltan, tervszerűen végezzük; Minden iskolában működtetünk legalább egy multimédiás tantermet; Az SNI s tanulók oktatásához speciális eszközöket biztosítunk az eszközjegyzék alapján; Városi szinten egységes informatikai hálózattal és szoftverrel támogatott pályakövetési rendszert működtetünk; Biztosítjuk az intézmények és az önkormányzat közvetlen számítógépes kapcsolatát, és az alkalmazott rendszerek és szoftverek összhangját. Városi intézményi központi adatbankot működtetünk, melynek része a közoktatási rendszer adatbázisa; Az intézmények és a fenntartó pályázatokon való részvétellel is segíti a személyi, tárgyi feltételek javítását, korszerűsítését. Intézménytípus szerinti célok Óvodai célok El kell érnünk, hogy 2010. szeptember 1. napjától valamennyi óvodai igény kielégítésére alkalmas intézményrendszer és infrastruktúra álljon rendelkezésre a városban; Egy városi intézményben biztosítjuk a német nemzeti kisebbségi óvodai nevelést; Az önkormányzati fenntartású óvodák saját minőségfejlesztési és teljesítményértékelési rendszert működtetnek; Az óvodák gondoskodnak a gyermekek szociális, testi, értelmi képességeinek egyéni és életkor specifikus fejlesztéséről, valamint a műveltségtartalmak átadásáról, elsősorban a játék és más, a gyermekközösségben végezhető tevékenységeken keresztül; Az óvoda iskola átmenetet szakmai munkaközösség működtetésével segítjük; 17

Minden óvoda feladata a különleges pedagógiai támogatást igénylő gyermekek befogadása, szakszerű ellátása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése; Az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése érdekében belső továbbképzési rendszert működtetünk. Általános iskolai célok Az önkormányzati fenntartású iskolák saját minőségfejlesztési és teljesítményértékelési rendszert működtetnek. A tanítóknak segíteniük szükséges az óvodából érkező gyermekek iskolai beilleszkedését, az új élethelyzetnek és elvárásoknak való megfelelést. Elfogadó légkörben kell kialakítani együttműködési és kapcsolatteremtési képességeiket; Minden általános iskolát végző tanuló számára biztosítjuk az általános iskolai tanulmányai végén legalább egy idegen nyelvből az alapfokú nyelvvizsga letételéhez a felkészítést; Biztosítjuk, hogy a gyermekek, tanulók igényeinek megfelelő fejlesztő pedagógus lássa el feladatát a nevelési, oktatási intézményekben; Olyan városi utazó gyógypedagógus hálózatot alakítunk ki, amely az igényeknek megfelelő mértékben képes segíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését; A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a tantárgyi bukások számát 5 % kal csökkentjük; Egy olyan általános iskolát működtetünk, amely a német nemzeti kisebbségi nevelést oktatást biztosítja; Kiemelt feladatként kezeljük a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, segítését különösen Az osztályfőnöki munkában a nevelési feladatok fontosságát; A munkaközösség vezetők, mint középvezetők megerősítését; Mikro és makro közösségek szerepének jelentőségét; Belső továbbképzési rendszert működtetünk. Középiskolai célok Alapvető pedagógiai cél az átjárhatóság, valamint a tanulók egyéni tanulási útjainak biztosítása; Közös mérési, értékelési rendszert működtetünk (diagnosztizáló, majd szintmérés a hozzáadott érték mérése érdekében); 18

A képzési szerkezet összehangolását biztosítjuk a Térségi Integrált Szakképző Központ (a továbbiakban TISZK) keretein belül; A TISZK keretein belül széleskörű kapcsolatrendszert (a gyakorlati oktatásra és a felnőttképzésre vonatkozóan) működtetünk a gazdaság szereplőivel; El kell érnünk, hogy az önkormányzat intézményeiben sikeresen fejezze be tanulmányait a gimnáziumi tanulók legalább 90 % a; a szakközépiskolai tanulók 80 / a; a szakiskolai tanulók 70 % a; Minden középiskolában biztosítjuk az ECDL vagy OKJ s számítástechnikai vizsgára, informatika tantárgyból emelt szintű érettségire való felkészítést. Célunk, hogy a szakiskolát sikeresen befejezett tanulók 50 % a képes legyen legalább egy idegen nyelven kommunikálni. Intézményi célok A közoktatási intézmények célrendszerét az intézményi minőségirányítási programok (IMIP ek) tartalmazzák a fenti pontban leírtak figyelembe vételével. 19

Minőségfejlesztési rendszer A közoktatási rendszer tervezése A folyamatleírás célja Az Önkormányzati Minőségirányítási Program Az intézmények szakmai munkájával kapcsolatos elvárások fejezetében megfogalmazott szakmai célok következetes megvalósítását, valamint a Humánszolgáltatási Osztály (továbbiakban Osztály) éves működésének megalapozását segíti a stratégiai, a középtávú és az éves (operatív) tervezés folyamata. Jelen eljárásrend célja e három, szorosan összefüggő folyamat főbb lépéseinek szabályozása. Alkalmazási terület Az eljárásrend az Önkormányzat közoktatási rendszerének irányításával és működtetésével kapcsolatos hosszú, közép és rövid távú célok megfogalmazására, valamint az ezek megvalósulását célzó tervek elkészítésére vonatkozik. Az Önkormányzat hosszútávú (a következő 15 évre szóló), stratégiai célkitűzéseit az Önkormányzati Minőségirányítási Program (a továbbiakban ÖMIP) tartalmazza ágazati, intézménytípusonkénti és intézményi bontásban. Az Önkormányzat középtávú (6 évre szóló) tervezési dokumentuma a Feladatellátási, intézményhálózat működtetési, fejlesztési terv (a továbbiakban Intézkedési Terv), mely a Megyei fejlesztési tervvel összhangban készül. Az Önkormányzat rövidtávú tervezési (1 évre szóló) dokumentuma a szakmai iroda éves munkaterve, mely az Osztály adott évre vonatkozó feladatait tartalmazza a költségek és a felelősök megjelölésével. A stratégiai, a középtávú és az éves célok megfogalmazásánál figyelembe kell venni a Polgármesteri Hivatal MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszerében megfogalmazott, minőségtervezésre vonatkozó követelményeket. A tervezési folyamat működtetéséért a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztály vezetője (a továbbiakban Osztályvezető) felelős. Az Osztályvezető feladata az egyes tervezési dokumentumokhoz szükséges információk beszerzése, a tervezési dokumentumok elkészítése, a dokumentumokkal kapcsolatos döntések előkészítése a közgyűlés számára, valamint az érintettek széles körű bevonásának és a tervezési dokumentumok nyilvánosságának biztosítása. 20

Hivatkozások Ágazati jogszabályok; - Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének és Polgármesteri Hivatalának Minőségpolitikája; Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Ügyrendje MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány 5. fejezet. Minőségirányítási kézikönyv 5. fejezet; A közoktatási rendszer tervezésének folyamata A hosszú távú tervezés folyamata Az Önkormányzat stratégiai célrendszerét tartalmazó ÖMIP elkészítése az Osztályvezető, jóváhagyása a Közgyűlés feladata. Helyzetfelmérés Az Önkormányzat közoktatási rendszerére vonatkozó hosszútávú céljainak megfogalmazásához helyzetfelmérést végez. A helyzetfelmérés előkészítéséért és lebonyolításáért, illetve az ahhoz használandó eszközök kidolgozásáért, valamint a lebonyolítást végző személyek kiválasztásáért az Osztályvezető a felelős. A helyzetfelméréshez az alábbi bemenő adatok szükségesek: - Törvények, országos és helyi szintű jogszabályok; - Érvényes önkormányzati tervezési dokumentumok: Intézkedési terv, - Közoktatási megállapodások, térségi együttműködési dokumentumok; - Új Magyarország Fejlesztési Terv; - Megyei fejlesztési terv, illetve egyéb, a megye vagy a régió közoktatási rendszerét érintő tervezési dokumentum; - Partneri igény és elégedettségmérés eredményei, különös tekintettel a fejlesztési javaslatokra; - Demográfiai mutatók; - Közoktatással kapcsolatos országos és helyi statisztikák, elemzések; - Munkaerő piaci előrejelzések; - Nemzetközi tapasztalatok, tendenciák, fejlesztési irányok; - A közoktatási intézmények stratégiai dokumentumai: nevelési/pedagógiai programok, kollégiumi nevelési programok, alapító okiratok, intézményi minőségirányítási programok, intézményvezetői pályázatok; 21

- A pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzések, értékelések eredményei; - Az önkormányzat finanszírozási lehetőségei - Az intézményi éves munkatervek megvalósulásának értékeléséből származó adatok. A helyzetfelmérést első alkalommal az ÖMIP elkészítésekor kell elvégezni, azt követően pedig négyévente szükséges megismételni. Ez utóbbi esetben a helyzetfelmérés részét képezi a középtávú tervezésnek is. A helyzetfelmérésre minden esetben adott év szeptember 1. és december 31. között kerül sor. Adatelemzés A helyzetelemzésből származó adatok feldolgozásának célja az adatok, információk összevetéséből származtatható következetések összesítése, illetve lehetséges tendenciák bemutatása a célok meghatározásához. Az adatok, információk elemzése az alábbi területekre kell, hogy kiterjedjen: - Az intézményrendszer kapacitásának intézménytípusonkénti bemutatása különös tekintettel a várható demográfiai változásokra; - A városi, térségi, illetve megyei képzési kínálat bemutatása, illetve annak összevetése a partneri igényekkel; - A városi közoktatás infrastrukturális helyzetének bemutatása; - A korábbi célok, kiemelt területek esetében elért eredmények; - A közoktatásra fordítható anyagi erőforrások helyzetének bemutatása; - Az intézmények humán erőforrás helyzetének elemzése; - Az intézmények részére biztosított szakmai támogató környezet bemutatása. - Az adatelemzés az Osztályvezető feladata. Az adatokat a helyzetfelmérést követő 30 napon belül fel kell dolgozni. A stratégiai célok meghatározása, az ÖMIP elkészítése Az adatelemzés során megfogalmazott következtetések, előrejelzések alapján az Osztályvezető az általa meghatározott munkamódszerrel és felkért szakemberek bevonásával az adatelemzést követő 30 napon belül meghatározza a közoktatási rendszerrel kapcsolatos stratégiai célok tartalmát. A célok kialakítása két lépcsőben történik: az első szakaszban megfogalmazásra kerülnek az ágazat általános céljai, illetve ezek alapján az egyes intézménytípusokra vonatkozó célkitűzések. Ezt követően a második szakaszban a közoktatási intézmények bevonásával meghatározásra kerül az egyes intézmények konkrét célrendszere. 22

A stratégiai célok megfogalmazása után az Osztályvezető meghatározza az intézményi minőségirányítási programok (IMIP) tartalmi felépítését. Ezzel párhuzamosan amennyiben erre jogszabály vagy helyi rendelkezés felhatalmazza, illetve ha a minőségcélok megvalósítása indokolttá teszi az Osztályvezető meghatározza a közoktatási intézmények stratégiai dokumentumai felülvizsgálatának folyamatát, melyet eljuttat az intézmények részére. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben megfogalmazott követelmények alapján az Osztályvezető elkészíti az ÖMIP részeként a Minőségfejlesztési rendszerleírást, melynek kialakításához meghatározza a szükséges módszereket és a bevonandó szakemberek körét. Az ÖMIP jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala Az Osztályvezető az ÖMIP tartalmának szakmai véglegesítését, illetve a jogszabályok által előírt, vagy általa kezdeményezett egyeztetéseket követően előterjeszti azt a Közgyűlés részére jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az Osztályvezető feladata az ÖMIP nyilvánosságának biztosítása, illetve a közoktatási intézmények részére történő azonnali megküldése. Az ÖMIP et minden az önkormányzat által azonosított partneri csoport képviselőjének el kell juttatni az elfogadását követő 30 napon belül. Az ÖMIP értékelése, továbbfejlesztése Az ÖMIP felülvizsgálata a Közgyűlés joga és felelőssége. A felülvizsgálatra az Osztályvezető javaslatára szükség szerint, de legalább négyévente kerül sor. A felülvizsgálat során ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint az ÖMIP kialakításakor azzal a kiegészítéssel, hogy az ÖMIP felülvizsgálata automatikusan magával vonja az intézményi minőségirányítási programok felülvizsgálatát is. A középtávú tervezés folyamata Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazott stratégiai célok megvalósítása érdekében az Osztályvezető elkészíti a közoktatási rendszer középtávú céljait és feladatait tartalmazó Intézkedési terv tervezetét, melynek jóváhagyása a Közgyűlés feladata. Az Intézkedési terv elkészítésének és felülvizsgálatának folyamata megegyezik az ÖMIP kidolgozásának folyamatával, azzal a különbséggel, hogy a középtávú célok megfogalmazásakor elsősorban az ÖMIP ben foglaltakat kell figyelembe venni. Az Intézkedési terv jóváhagyására, illetve nyilvánosságra hozatalára az 5.1.4.1.4. pontban foglaltakat kell alkalmazni. 23

A rövidtávú tervezés folyamata: az éves tervezés Az Éves munkaterv elkészítésért az Osztályvezető felelős, aki figyelembe veszi: az intézmények tanév végi beszámolóit; a városi szintű szakmai munkaközösségek javaslatait; az előző évben megvalósult ellenőrzések, értékelések eredményeit; a partneri igény és elégedettségmérés eredményeit; az Intézkedési Terv adott időszakra vonatkozó céljait, feladatait, valamint minden olyan információt, amelyet fontosnak ítél a munkaterv elkészítéséhez. Az Osztályvezető az elfogadott Önkormányzati munkaterv kézhezvétele után 30 napon belül elkészíti az Osztály éves munkatervét. A munkatervben a feladatokat két csoportban kell feltüntetni a felelősök és a határidők megjelölésével. Rendszeresen ismétlődő közoktatás irányítási tevékenységek, ezen belül különösen: - a tanév rendjével; - a közoktatási intézményvezetői pályázatokkal; - az önkormányzati szintű jutalmazásokkal, elismerésekkel, - az intézményi költségvetések elkészítésével, - a szakmai feladatok ellátásával, - a tanügyigazgatással, - a közoktatáshoz kapcsolódó szociális feladatok ellátásával, - az éves szakmai és kulturális rendezvények lebonyolításával, - a partnerkapcsolatok működtetésével, - a közoktatási intézmények ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos feladatok. Az Intézkedési tervben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges feladatok. Az éves munkaterv módosításáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az osztályvezető godnoskodik. Amennyiben szükséges, az Osztályvezető dönt az éves munkaterv évközi felülvizsgálatáról. 24

A helyi közoktatási rendszer ágazati kapcsolatai Az Önkormányzat a helyi közoktatási rendszer hatásos és hatékony működtetése érdekében az alábbiakban határozza meg a közoktatás és más, hozzá kapcsolódó ágazatok kapcsolatrendszerét: Együttműködés területe Egészségügyi ellátás, egészségnevelés, prevenció Gyermek és ifjúságvédelem Szervezet/szereplők HumánszolgáltatásiOsztály Iskolaorvosok, védőnők Iskolaorvosok, védőnők, Városi Rendőrkapitányság Civil szervezetek ÁNTSZ Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal Feladat/cél Iskola és ifjúság egészségügyi, iskolafogászati ellátás szervezése Szűrővizsgálatok, egészségmegőrzés, prevenció Drog prevenció az általános és középiskolában Pályaalkalmassági vizsgálat Érdekérvényesítés, tájékoztatás elősegítése Életmód programok szervezése, életmód napok Egészségügyi hatósági feladatok Együttműködés a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében Hatósági feladatok a gyermekelhelyezésekben Közművelődés Kulturális intézmények Művészeti nevelés rendhagyó órák keretében, képesség és készségfejlesztés elősegítése, rendezvények Civil szervezetek Szabadidős programok szervezése Pályázati támogatások szabadidős programokhoz 25

Együttműködés területe Munkaerőgazdálkodás Szervezet/szereplők Kamarák Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Humánszolgáltatási Osztály Szociális Csoport Feladat/cél Pályaválasztási tanácsadás keretében a szakmák népszerűsítése Gyakorlati képzés feltételeinek megteremtésében való együttműködés Pályaválasztási információval és elhelyezkedéssel kapcsolatos információk Képzések, átképzések Közhasznúak foglalkoztatásának szervezése Technikai feltételek javítása 26

Intézményműködtetés Szervezet/szereplők Közgazdasági Osztály és Humánszolgáltatási Osztály Ellenőrzési Csoport Humánszolgáltatási Osztály Szakmai Felügyeleti Csoport Humánszolgáltatási Osztály Sportfelügyeleti Csoport Városgazdálkodási Osztály Városüzemeltetési Csoport Városgazdálkodási Osztály Vagyongazdálkodási Csoport Feladat/cél Költségvetés tervezés, felhasználás, beszámoltatás Intézményi gazdasági ellenőrzése (külön program szerint) Közoktatási feladat ellátással kapcsolatos valamennyi feladat ellátása Ifjúsági feladatok ellátása Sport (diáksport) feladatok ellátása Intézmények felújítása, karbantartása Üzemeltetési szerződések Vagyon nyilvántartás A helyi közoktatást érintő más ágazatok kapcsolatrendszere című táblázat elkészítése, illetve a benne szereplő partnerek azonosítása az oktatási szakreferens feladata. A partnerek elérhetőségét tartalmazó feljegyzést az Osztályon kell hozzáférhetővé tenni. A táblázat, illetve az elérhetőséget tartalmazó feljegyzés éves felülvizsgálatáért, illetve a szükséges módosítások átvezetéséért az oktatási szakreferens felelős. Az Önkormányzat részéről a kapcsolattartó személyeket az Osztályvezető jelöli ki a konkrét feladat ismeretében. Az intézményi ellenőrzések és értékelések rendje A folyamatleírás célja A folyamatleírás célja, hogy a közoktatási intézmények működésének ellenőrzése, értékelése egységesen, azonosíthatóan, nyomon követhetően és a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen. 27

Alkalmazási terület Önkormányzati közoktatási intézmények: óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák, kollégium, alapfokú művészetoktatási intézmények, gyógypedagógiai nevelési oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálat működésének pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzése, értékelése; Hivatkozások A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. és végrehajtás rendeletei A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabáylairól szóló 2004. évi CXL. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet Az egyes közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételekről szóló 2/1993. Kormányrendelet Az intézményi ellenőrzések, értékelések folyamata A közoktatási intézmények ellenőrzésének és értékelésének általános szabályai Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzése és értékelése, törvényességi ellenőrzése, valamint szakmai ellenőrzése és értékelése a jogszabályok által meghatározott módon történik. Az ellenőrzések, értékelések középtávú tervezésének biztosítása érdekében a közgyűlés jóváhagyja a közoktatási intézményekre vonatkozó Ellenőrzési Programot, amelyben meghatározza a közoktatási intézmények ellenőrzésének, értékelésének tartalmi területeit, valamint a vizsgálatok ütemezését és költségvonzatát. Az ütemezés során biztosítja, hogy a pénzügyi ellenőrzés, értékelés, a törvényességi ellenőrzés és szakmai ellenőrzés, értékelés négyévente legalább egy alkalommal megtörténjen minden közoktatási intézményben. Az Osztályvezető tárgyév február 28 ig Éves közoktatási ellenőrzési és értékelési tervet (a továbbiakban Ellenőrzési terv) készít. Az osztályvezető az éves tervezés során figyelembe veszi a 28

Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Szabályzatában foglaltakat. Az Ellenőrzési programot és az Ellenőrzési tervet a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság véleménye alapján a költségek biztosítása mellett a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Ellenőrzési terv tartalmazza az adott tanévre vonatkozó ellenőrzési, értékelési feladatokat a résztvevők, a felelősök, a költségek, a konkrét határidők megjelölésével. Az Ellenőrzési tervben szerepeltetni kell az ellenőrzések, értékelések területeit, illetve főbb szempontjait. Az Ellenőrzési Terv alapján az ellenőrzéseket, értékeléseket a jegyző, vagy a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság kezdeményezi, illetve kijelöli az ellenőrzés, értékelés vezetőjét. Az ellenőrzés, értékelés megkezdése előtt legalább 30 nappal az ellenőrzés, értékelés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést, értékelést kezdeményezte. Az egyeztetés során az érintettekkel ismertetni kell: - a vizsgálat konkrét célját és időpontját; - a vizsgálat programját; - a vizsgálat formáját, módszereit; - a vizsgálandó dokumentumok körét a vizsgálat tárgyának függvényében; - azon személyek beosztását, akikkel találkozni kívánnak az értékelők; - az ellenőrzési vagy értékelési jelentés tartalmi felépítését; - az érdekeltek véleménynyilvánításának módját a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban; - a vizsgálat lehetséges pozitív vagy negatív következményeit. Az ellenőrzés, értékelés megtervezéséért, lebonyolításáért, valamint az Ellenőri jelentés elkészítéséért az ellenőrzés, értékelés vezetője felelős. Az ellenőrzés, értékelés megállapításait az Ellenőri jelentésben írásban szükséges megjeleníteni. Az Ellenőri jelentést el kell küldeni az ellenőrzés, értékelés érintettjeinek. Ha valamely érintett az ellenőrzés, értékelés megállapításaival nem ért egyet, másik ellenőrzés, értékelés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. Az intézményi véleményezés után az Ellenőri jelentést az ellenőrzést, értékelést kezdeményező fogadja el a szükséges intézkedések meghatározásával. Az értékelés érintettje a szükséges intézkedések végrehajtására intézkedési tervet készít konkrét határidők megjelölésével, melyet az Osztályvezető hagy jóvá. 29

Az ellenőrzés, értékelés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni, melynek módjáról a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság dönt. Az intézkedési terv végrehajtásának ellenőrzéséért (utóellenőrzéséért) az Osztályvezető felelős. A hiányosságok megszüntetésének elmaradása esetén az Osztályvezető javaslatára, a jegyző kezdeményezésére a fenntartó jogszabályban meghatározott intézkedésére kerül sor. Az ellenőrzés, értékelés akkor tekinthető befejezettnek, ha az utóellenőrzési folyamat lezárult. Közoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzése A közoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzése Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Szabályzata alapján történik. Közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzése A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél az 5.3.4.1. pontban leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az a törvényességi ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. A törvényességi ellenőrzés keretében általában vizsgálni szükséges: - a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását; - a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, - a döntéshozatal és a működés jogszerűségét, - az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok betartását. A törvényességi ellenőrzés során Sopron Megyei Jogú Város általában az alábbi szempontokat érvényesíti: - a feladatellátás szabályszerűsége; - a tanítási, tanulási folyamattal közvetlen kapcsolatban álló előírások betartása; - az intézményi dokumentumok jogszabályi megfelelősége; - a nyilvántartási rendszer szabályszerűsége; - a gazdálkodás törvényessége; - bizonylatolás rendjének törvényessége, - a továbbképzési rendszer működtetésének törvényessége - a tanulóknak adott juttatások, kedvezmények szabályossága, - a balesetvédelem, munkavédelem szabályainak betartása, 30