Evangélikus Mezıgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola A SZİLİ KÖRNYEZETKÍMÉLİ TERMESZTÉSE KİSZEGEN Készítette: Polák Tibor 12. sz. tanuló egyéni pályamunka Szaktanár: Láng József 2005.
Bevezetés Sokan talán nem is hallottak arról, hogy az EU-s országok integrált termesztési irányzatát követı szılészek az egész Unióra vonatkozó, általános érvényő irányelveket követnek. A 25-ök között találhatók a világ szılıtermesztésének és bortermelésének meghatározó államai. A jövedelmezı termesztéssel, a jó minıségő termék elıállításával párhuzamosan törekednek a környezetszennyezés mértékének csökkentésére, a talaj minıségének, termékenységének megırzésére, az ültetvények biológiai sokféleségének a kialakítására és e környezetbiológiai rendszerek hasznosítására. A Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 2002-ben költségvetési támogatással segítette a környezet- és természetkímélı mezıgazdasági termelési módszerek bevezetését. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célja volt, hogy csatlakozásunkig a környezetkímélı termesztési módot megismerjük, és fokozatosan átvegyük, honosítsuk az EU közösségi vívmányait. Az Európai Unió szılıtermesztı országaiban egyre nagyobb teret hódít az integrált környezetkímélı termesztés. Magyarország elkötelezte magát ehhez, a világ egyik legjelentısebb gazdasági közösségéhez való csatlakozás mellett, ezért fokozatosan fel kellett készülnünk az Unió elıírásainak átvételére. Az EU országaiban, az integrált termesztéssel foglalkozó szılészeknek általános érvényő irányelveket kell betartaniuk. Ezek az irányelvek, az eltérı termıhelyi és egyéb adottságok és a sajátos nemzeti hagyományok miatt nem részletesek. Ezért szükségesek további regionális irányelvek is, melyek az elıbbi szellemében a helyi adottságoknak megfelelı követelményeket és javaslatokat fogalmaznak meg Hazánk Európai Unióba való belépése miatt a szılı- és bor ágazatnak is minden tekintetben alkalmazkodnia kell a közösségben érvényes szılıtermesztési és borszabályozási alapelvekhez. Ezek között kiemelten fontos feladat, hogy az ágazat fejlesztése kapcsolódjon a környezetbarát, extenzív és természetes élettereket kiemelı EU által támogatott projektekhez. A szılıültetvények intenzíven mővelt monokultúrák, amelyek gyakran az indokolt kezelés mértékén is vegyszerrel túlterheltek. Mivel a hazai borvidékek szılıültetvényeinek jelentıs része környezetvédelmi, ill. tájvédelmi körzetek területein helyezkedik el, ezért szükséges
olyan új termesztési rendszerek, technológiák, kidolgozása és alkalmazása, melyek a környezet kímélését fokozottan szem elıtt tartják, és a környezet peszticid terhelésének csökkentését elısegítik. A szılıültetvények védelmére számos környezetkímélı eljárás ismert, melyek szerepe napjainkban jelentıs mértékben felértékelıdött. Ezek között az ellenırzött integrált növényvédelem egy környezetbarát termesztési mód, mely optimális összhangot biztosít a gazdaságos termelés és a környezetvédelem között. Az integrált termesztés filozófiája Egészen más filozófiából indul ki, mint az elızıleg említett, hagyományos technológia. Másképp értelmezi az ember és a természet viszonyát, a természeti erıforrások gazdaságos kihasználását. Az integrált termesztésnek már nem csak gazdasági, hanem ökológiai célja is van: a termesztés lehetıleg ne okozzon környezeti károkat. Alapvetı követelmény, hogy a szılı ökoszisztémájának minden tényezıje, a talaj és annak növénytakarója, a szılıültetvényben található állatvilág és maga az ember harmonikus kapcsolatot képezzenek. Ez a szılıtermesztésben egy új, más minıséget jelent, amelyben rendkívül fontos az információk maximumának megszerzése. Az integrált szılıtermesztés elsısorban ökológiailag optimális termıhelyen képzelhetı el. Az agrotechnika a növényvédelem megalapozója lehet, különös tekintettel a gondos zöldmunkára és a fürtválogatásra. A talaj takarásával fenntartható a gazdag talajélet. Az integrált termesztés nem zárja ki a kémiai készítmények felhasználását, de mennyiségét jelentısen csökkenti, csak a környezetet kímélı vegyszereket használják fel. A vegyszeres kezelések pontosan, céltudatosan történnek, és a kezelés idıpontját az elırejelzés alapján állapítják meg. Egyre több számítógépes adatfeldolgozó és elırejelzı rendszert alkalmaznak az agrotechnikában, a tápanyagellátásban és a növényvédelemben. A növényvédelemben elvbıl nem alkalmaznak toxikus szereket. Az integrált termesztés során a növényvédı szerekbıl csak annyit használnak fel, amennyit feltétlenül szükséges. A termesztık arra törekszenek, hogy a vegyszeres növényvédelmet fokozatosan más módszerekkel, pl. biológiai védelemmel helyettesítsék. A vegyszeres növényvédelem helyettesítése biológia eszközökkel nem azt jelenti, hogy a szılıt sorsára hagyjuk az ember további technológiai beavatkozása nélkül. Olyan ipari eredető növényvédıszereket kell alkalmazni, amelyek kímélik a szılıt károsító élılények természetes ellenségeit.
Az integrált növényvédelem rendkívül precíz eszközöket használ, pl. recycling rendszerő permetezı gépeket (a nem célfelületre jutó permetlét felfogják és újra hasznosítják). A tápanyag-utánpótlás a talaj kötöttségéhez, kolloidtartalmához, tápanyag-szolgáltató képességéhez illesztett, rendszeres talaj- és levélanalízisen alapuló talajerı-gazdálkodást jelent. Trágyázásra elsısorban szerves trágyát és zöldtrágyát használnak. A zöldtrágya ısztıl tavaszig a felszabaduló nitrátot felveszi, majd a nedvességgel együtt a szılı rendelkezésére bocsátja. A mőtrágyák (NPK, mikroelemek) és a mész alkalmazása talaj- és levélanalízis alapján történik. Az integrált szılıtermesztésben a gyomirtás célja nem a gyomok elpusztítása, hanem olyan szinten tartása, mi sem víz-, sem tápanyag-konkurenciát nem jelent a szılınek. A herbicidek közül a preemergens szerek alkalmazása nem engedélyezett. A takarónövényként alkalmazott növénytársulásban egymástól eltérı gyökértípusú fajok szükségesek. Törekedni kell a mezıgazdasági szerves hulladékok talajtakarásra való felhasználására. Elınyös a mulcsozás alkalmazása, pl. a szalmatakarás, ha a vízgazdálkodási körülmények igénylik. Ígéretes módszer a szılıültetvényben a retardánsok (glyphosate, sulphonate) használata a természetes gyomflóra növekedésének korlátozására; a gyomirtó szer alkalmazásának gazdasági és ökológiai elınyeit egyesítve. A kedvezıtlen folyamatok megállítása csak fokozatosan érhetı el. Az integrált szılıtermesztés és borkészítés eredményeként az ellenırzött termék elnyerheti az integrált termesztés védjegyét. A környezetkímélı technológia megvalósítása érdekében több részfeladatot kell megoldani. Egyrészt el kell végezni a programban résztvevı termelık szılıterületeinek állapotfelmérését, a területek ültetvénykataszteri felvételezését, másrészt fel kell mérni a termelık meglévı eszközeit, az eddig alkalmazott mővelési technológia elemeit. Az állapotfelmérés során minden szılıtáblát be kell járni. Az ültetvénykataszter felvételezési lapjainak pontos kitöltésével párhuzamosan részletesen fel kell mérni a tıkeállagot, a tıkehiányt, a támaszrendszer anyagát és állapotát, a mővelésmódot és a terhelést, az ültetvény ápoltságát stb. Talajmintát kell szedni és a talajvizsgálati eredmények alapján tudjuk megítélni a tápanyagellátottság helyzetét, a szükséges teendıket és a beszerzendı trágyaféleségeket. Tápanyagmérleget kell készíteni, az alapján végezni a tápanyagpótlást. A vegetációs idıben levélmintákat győjtünk, melyek szintén a növény tápanyag-ellátottságát jelzik. A pontosabb rügyterhelés meghatározása érdekében vesszımintákat szedünk és rügyhajtatással határozzuk meg a rügyek egészségi állapotát és termékenységét. Ezek
ismeretében pontosabban lehet meghatározni a tıkénkénti rügyterhelést és a terhelési elemeket. Az üzemi technológiák feldolgozása és értékelése alapján el kell készíteni a megvalósítandó szılıtermesztési technológia részletes leírását, a hozzá tartozó eszközbeszerzési javaslatokat, a szükséges új dolgok (szerves anyagok, biológiai növényvédelem anyagai, főmag, talajtakaró stb.) körét és mennyiségét, figyelembe véve a borvidék sajátos ökológiai adottságait. Ellenırzött integrált termesztés (osztrák példa) Az ellenırzött, integrált szılıtermesztés (KIP=EIT) egy környezetbarát termesztési mód, mellyel a kiváló minıségő szılı, bor és egyéb szılıbıl készült termékek gazdaságosan elıállíthatók úgy, hogy elıtérbe helyezıdik az emberi egészség, az alap termelıszervezetek és az egész környezet védelme. A növényvédelem mellett ez a módszer a talajápolási, trágyázási munkafolyamatokra is vonatkozik. Az irányelvek a szigorúan tilos és az engedélyezett/kötelezı tevékenységi köröket foglalják magukba, ezek adják a keretszabályokat. Ezek között a feltételek között a szılıtermesztı maga választhatja meg, hogy melyik intézkedést mikor hajtja végre. (Bizonyos kivételek vannak.) Ausztriában már 1994-ben megkezdıdött az integrált termelés szabályainak kidolgozása. 5 év eltelte után felismerték, hogy az alapelvek néhány pontját át kell dolgozni. Így egy új program született, amit ÖPUL 2000-nek hívnak. (Ausztriai program a környezetbarát, extenzív és a természetes élettereket kímélı mezıgazdaság támogatásáért.) Az új programban az integrált szılıtermesztés szabályait a termesztı maga állíthatja össze a kívánalmai szerint, egy modulrendszer alapján. A modulok területei: 1. Alapkövetelmények 72,67 Eur 2. Integrált szılıtermesztés 736,04 Eur 3. Herbicidekrıl való lemondás 72,67 Eur 4. Erózió elleni védelem (a lejtés szögétıl függ) 145,35 799,40 Eur Ausztriában az összes szılıtermı terület 72%-án folytatnak szabályozott integrált termesztést. A környezetkímélı és természetbarát termelés pozitív hatást fejt ki a szılıtermı területeken élı hasznos szervezetekre ugyanúgy, mint a környék lakosságára. Nem is tagadják, hogy ez a termesztési mód pótlólagos jövedelemforrást jelent a termelıknek. Az IPM elfogadott alapszabályai leegyszerősítve az alábbiakban foglalhatók össze (a teljesség igénye nélkül):
1. Csak akkor permetezzünk, ha szükséges (jó idızítés, elırejelzés) 2. Csak annyit permetezzünk, amennyi szükséges (optimális dózis, kijuttatás-technika, stb.) 3. Környezetkímélı vegyszerrel védekezzünk (vegyszerek helyes megválasztása, a kiválasztás szempontjai) Kétségtelen, hogy az 1. és 2. pont az IPM elengedhetetlen része, ezért ezek költségvonzatát rendszerint az IPM kezdeti beruházásaként könyvelik el. Ez a felfogás érzésem szerint alapvetıen helytelen, hiszen e feltételek a hagyományos növényvédelemnek is szerves részei. Következésképpen nem reális e tényezık beruházási költségeit kizárólag az IPM rovására írni. Az integrált szılıtermesztési célprogram követelményrendszere szaktudást, megbízható technikai hátteret, szigorú technológiai fegyelmet, rendszeres helyszíni megfigyeléseket, a területileg illetékes növény- és talajvédelmi szolgálattal való hatékony kapcsolattartást, a táblatörzskönyv és a permetezési napló pontos és folyamatos vezetését, agrár környezetgazdálkodási ütemterv készítését, tanfolyamokon való részvételt, valamint adatszolgáltatási kötelezettséget követel meg a nyertes pályázóktól. A szılıültetvények hazánkban túl vegyszerezettek. Magyarország borvidékeinek, szılıtermı ültetvényeinek nagy része környezetvédelmi szempontból frekventált területeken helyezkedik el. Pl. a Kunsági Borvidék egyes részei a Kunsági Nemzeti Parkban, a Soproni Borvidék a Fertı-hansági Nemzeti Parkban, a Bükk-aljai Borvidék peremterületei a Bükki Nemzeti Park puffer területein, stb. termi kiváló minıségő szılıit. Olyan termesztési rendszerek, új technológiák kipróbálása, kidolgozása szükséges, melyek a környezet kímélését fokozottan szem elıtt tartják, a környezet peszticid-terhelésének csökkentését elısegítik. A kıszegi szılık az Irottkı Naturpark területén helyezkednek el, jogos tehát az igény, hogy ezeken az ültetvényeken környezetkímélı termesztést folytassunk. A nagy értékő szılıültetvények, mint állókultúrák egyik napról a másikra nem szüntethetık meg, azon kívül gazdasági jelentıségükön túl figyelemre méltó tájesztétikai szerepet is betöltenek. Ezeken a fokozott környezeti érzékenységgel rendelkezı területeken a korábbi évekre jellemzı nagyadagú mőtrágya, és peszticid felhasználás a környezet kímélése érdekében tovább nem folytatható. Az integrált termesztés arra törekszik, hogy természetes korlátozó tényezık, hasznos szervezetek tudatos kihasználásával a károsító szervezeteket a kártételi küszöb alatt tartsa. Az integrált termesztésnek ökológiai céljai is vannak, nevezetesen, hogy a termesztés okozta környezeti károkat mérsékelje vagy megszüntesse. Követelmény, hogy a szılı ökoszisztémájának minden eleme, a talaj, a hozzátartozó növénytakaró, a fauna, és maga az
ember harmonikus kapcsolati rendszert képezzen. Az integrált szılıtermesztés elsısorban ökológiailag optimális termıhelyen képzelhetı el. Elırejelzés, adatok Az integrált környezetkímélı növényvédelmi technológia kidolgozásának alapfeltétele a károsító szervezetek elırejelzéséhez szükséges adatbázisok kialakítása. Ehhez adnak segítséget a meteorológiai elırejelzı készülékek, melyek viszonylag nagy területen képesek a legkülönfélébb paraméterek észlelésére (léghımérséklet, relatív légnedvesség, szélerı és sebesség, levélnedvesség, csapadékmennyiség és intenzitás). A hazánkban ismert és alkalmazott automata rendszerek közül a Soproni borvidéken 10 db, az ADCON TELEMETRY Agroexpert rendszer, Kıszegen egy METOS készülékre épülı Galati Vitis program felbecsüli annak valószínőségét, hogy a környezeti feltételek kedvezıek-e egy adott kórokozó számára (Plasmopara viticola, Uncinula necator) és segítséget nyújt az okszerő és idıben védekezéséhez. Megfelelı elırejelzés hiányában a szılı folyamatos permetezése egy totális védelmet jelent. A szerek hatástartamának ismeretében arra törekszünk, hogy a vegetáció egészében levédett állományunk legyen. Az állandó, egyoldalú menetrendszerő vegyi beavatkozások környezeti károkat okozhatnak és a növényvédelem is egyre drágább lesz. Pontos elırejelzés alapján, kímélı permetezéssel bizonyos növényvédı szerek megtakaríthatók, a permetezések száma csökkenthetı, sıt a védekezési eljárások legmegfelelıbb idıpontja is meghatározható. Kıszegen a Galati Vitis program mőködéséhez az adatokat egy METOS készülék szolgáltatja. Ez a berendezés 12 percenként méri a hımérsékletet, csapadékot, levegı páratartalmát, levélnedvességet és egy telefonhálózaton keresztül küldi az adatokat a számítógéphez. A telefonos összeköttetés miatt csupán egy kertben tudtuk felállítani a mőszert, ami 300-400 méterre van a szılıültetvényektıl. A Galati Vitis program heti adatsort dolgoz fel, és ennek alapján ad elırejelzést és védekezési javaslatot növényvédıszer ajánlással. Két év kísérletezés után 2004-ben sikerült elıször a teljes évet végigkövetni. A programot dr. Szárnyas István tanár úr, növényvédıs szakmérnök kezeli. A Galati Vitis 10.2 programnak két verziója használható: - egyéni változat: minden megtörtént növényvédelmi beavatkozást beírnak, - tanácsadói változat: több termelıre vonatkozó tanácsadást szolgáló prognózis.
A tanácsadói változat lehetıséget ad arra, hogy a kıszegi szılıtermı terület egészére elırejelzést adjon. Itt nem írjuk be a növényvédelmi beavatkozásokat, hiszen ez az egyes gazdáknál különbözı. Terveink között szerepel, hogy 2005- ben az iskola honlapjára is rátesszük az elırejelzést, így szélesebb körben tudják felhasználni azokat. A program heti felosztásban dolgozik. Minden hét elején betápláljuk az adatokat (az elızı heti átlagokat), várható fenofázisokat. GALATI VITIS JAVASLATAI KİSZEGEN 2004-ben 2004. év értékelése Hét Fenológia Átl.hım Átl.csap Peronoszp. Lisztharmat Szürkerot. 10. nyugalom -2,00 0,8 11. nyugalom 0,64 1,4 12 könnyezés 10,31 0,2 13 könnyezés 3,69 53,4 14 könnyezés 7,53 4,4 15 rügypattanás 6,74 14,8 16 rügypattanás 9,85 4,2 17 rügypattanás 12,52 17,2 18 rügypattanás 13,47 3,2 19 rügypattanás 11,5 24,2 gyenge 20 hajtásnöv. 12,09 31,4 gyenge 21 hajtásnöv. 13,53 23,4 múló 22 hajtásnöv. 12,53 21,6 gyenge 23 hajtásnöv. 14,24 60,4 24 hajtásnöv. 18,65 94,4 múló 25 hajtásnöv. 16,31 51,6 26 virágzás k. 17,16 78,8 27 virágzás 17,74 26 28 virágzás 18,45 8 29 virágzás v. 17,44 5,6 gyenge 30 borsónagys. 22,26 26,8 múló 31 bogyónöv. 18,84 2,2 gyenge gyenge 32 bogyónöv. 20,14 3,8 múló 33 bogyónöv. 19,84 8 34 bogyónöv. 20,0 8,4 múló 35 fürtzáródás 17,0 25,0
36 37 38 39 40 41 zsendülés zsendülés zsendülés érés érés érés 16,1 15,08 13,97 12,7 12,66 13,28 4,6 2,4 6,2 6,6 12,4 43 gyenge múló gyenge múló A 2004-es évjárat sokáig emlékezetes lesz a kıszegi szılısgazdák számára. Aki rutinból, megszokásból permetezett, az nem sokat szüretelt. Ritka volt az az év, amikor mindkét gombabetegség fellépésével kellett számolnunk. Kıszegen a 2004-es év ilyen volt. A virágzás késve indult és nagyon elhúzódott, közben sok csapadék volt. A peronoszpóra nagyon alattomosan, szinte már virágzás alatt támadott és csak a fürtöket. Amire észrevették a gazdák, arra már 40-50%-os kár volt. A táblázatból látható, hogy a program milyen jól jelezte a veszélyt. A nyár második felében (zöldborsó állapot) amikor még mindenki a peronoszpórára összpontosított - a lisztharmat kialakulásának lettek meg a feltételei. A magas páratartalom, a magas hımérséklet, a dúsabb
növényállomány, a lazább szöveti felépítés mind az fertızési nyomás kialakulásának kedvezett. A táblázatból az is kiolvasható, hogy a program ezeket a tendenciákat is jelezte. Az fertızésveszély a szüretig tartott, így nagy a valószínősége, hogy sok áttelelı képlettel indulunk 2005-ben. A növényvédıszerek megválasztása Az integrált növényvédelem keretei között a növényvédıszerek használata szigorúbb feltételekhez van kötve, mint a hagyományos termesztésben. A növényvédıszereket az integrált termesztésben a környezetre való veszélyességük tekintetében újabban 3 csoportba osztják. Megkülönböztetnek zöld szereket (amelyek önmagukban, vagy kombinációban sem esnek kifogás alá környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból, továbbá károsító rezisztencia kialakulásának lehetısége tekintetében sem); sárga szereket (amelyek a tenyészidıszakban legfeljebb 3-4 alkalommal, meghatározott korlátozások és technológiai ajánlások betartása mellett alkalmazhatók); és piros szereket (amelyek integrált, környezetkímélı növényvédelmi technológiákban nem használhatók, illetve igen jelentıs kár gradáció veszély elhárítása végett a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat eseti engedélye és szaktanácsadó irányítása mellett lehetséges). Tehát az integrált termesztésben a piros növényvédıszereket kivételes esetektıl eltekintve nem használhatjuk, és a sárga szerek alkalmazása is többé-kevésbé korlátozva van. A zöld szerek közül kell választani, de a sárga szerek használata is tökéletesen biztonságos és megengedhetı, azonban esetükben precízen ügyelni kell az elıírt korlátozások maradéktalan betartására. Az integrált védekezéssel foglalkozó publikációk rendszerint elfogadják azt a tényt, hogy az integrált védekezés (IPM) drágább, mint a hagyományos (környezetvédelmi szempontokat mellızı) növényvédelem. E kijelentés egyben az IPM terjedésének egyik akadálya. Ezzel szemben úgy érzem, hogy az integrált védekezés reális gazdaságossági megítéléséhez elengedhetetlen a védekezés tényezıit részleteire bontva, külön-külön, majd pedig többéves viszonylatban analizálni, s csak utána nyilatkozni a pénzügyi vonatkozásokról.
Összefoglalás Magyarországon lehetıség nyílt az EU csatlakozás után, hogy a mezıgazdasági termelık is részt vegyenek az agrár-környezetgazdálkodási programban, a szılı környezetkímélı termesztésével. Jelenlegi ismereteink szerint ez kb. 98.000 Ft-os hektáronkénti támogatást jelentene a pályázó gazdáknak. Nem tudni, hogy mi lesz a már beadott pályázatok sorsa, jut-e pénz ezt a programot végigvinni. Ettıl függetlenül úgy gondoljuk, hogy a feltételekkel ismerkednünk kell, a természetvédelmi területeken támogatás nélkül is alkalmazni kellene ezt a módszert, és ugyanakkor természetesen a magyar gazdáknak is jól jönne a jövedelem-kiegészítés. IRODALOMJEGYZÉK Dr. Cser János: Környezetkímélı szılıtermesztési technológia (Ny.Mo.Egyetem, M.óvári Agr.Tud. Centrum), 2004. Karl Bauer: Szılısgazdák könyve Integrált szılıtermesztés (MGK 716313/2.) Horn András: Az integrált termesztés filozófiája (Növ. védelem, 2004.)