"Lynx szofver, az oktató szemével"

"Lynx szofver, az oktató szemével" Ebben a leírásban a Lynx 3.57-es program kerül bemutatásra, Windows Vista Home Basic operációs rendszerrel. A CleverBoard3 interaktív tábla megvásárlása esetén a Lynx ingyenes tartozék. A Lynx egy többoldalú segédszoftver, amely az interaktív táblák használathoz került kifejlesztésre. 2008 év végétől integrálva lett a WordWall oktató és feleltető szoftvere. A Lynx és WordWall szoftver érdekessége, hogy bármelyik interaktív táblához használható. Szerkeszthetünk saját, vagy már mintaként elkészített leckéket, vagy objektumokat csoportosíthatjuk, használhatunk ClipArt képek, térképek, tervek és hátterek széles körű kombinációját. Így téve tartalmasabbá a tanórát vagy akár egy előadást. A bemutató minőségén javíthatunk, ha az oldalt a könnyebb hivatkozás érdekében forgatókönyvként jelentetjük meg. Ilyen és ehhez hasonló funkcióival fogunk a későbbiek során részletesen megismerkedni. Lynx 3.0-ra minimális rendszerkövetelmények vonatkoznak, mint Microsoft Windows 2000/XP, Pentium 3 vagy ezzel egyenértékű processzor, 215 MB szabad tárhely a telepítéshez (ClipArt telepítése esetén), 32 MB szabad tárhely a telepítéshez (ClipArt nélkül), 28 MB RAM (256 MB javasolt). A telepítés egyszerű, lokalizált. Ennek köszönhetően a telepítés magyarul is elvégezhető. A telepítés során a telepítő kéri tőlünk a program helyét, valamint a Lynx és a WordWall kulcsát. Ezeket megadva a telepítés könnyen elvégezhető. Ha a magyar nyelvű telepítést választottuk, akkor a program is magyar menüvel fog elindulni. Felismerhetjük, hogy a fordítás nem teljes körű, mint ahogy később tapasztaljuk a ClipArt képek, vagy a Vezérlők elemeinél. Ez a többnyelvü állithatóság egyik következménye. 2. ábra Ha már telepítettük és elindítottuk a Lynx programot, akkor a 2. ábra mintájára egy munkafüzet-ablak nyílik meg. 8

Az alapértelmezett eszköztár Vegyük szemügyre a megjelenő eszköztárakat! Alapértelmezetten minden látszódik. 3. ábra Kezdjük az alapértelmezett eszköztárral, melyet az 3. ábra mutat. Az ikonok nagy része hasonló a már megszokottnak mondható, a Microsoft Office programoknál alkalmazottakhoz. Az Új ikonnal ( ) egy új bemutatót hozhatunk létre, a Megnyitás ikonnal ( ) egy már korábban elkészített bemutatót nyithatunk meg. Ismertek a Mentés ( ), a Nyomtatás ( ), a Vissza ( ), a Művelet ( ) megismétlése, a Kivágás ( ), a Másolás ( ), a Beillesztés ( ) ikonok. A bemutatót mentés során a Lynx alapértelmezetten *.lbk, *.lsn típusú fájlként menti, melyek a Lynx belső fájlformátumai, de választhatunk *.bmp, *.jpg, *.png típust is. Ha a munkánkat képként mentettük el, akkor a bemutatónk minden oldala külön kép lesz. Ebben az esetben azonban a Lynxbe nem tölthetőek vissza az elmentett fájlok. A tananyagunk a telepítés során létrejött C:\Dokumentumok\Saját Lynx\Tananyagok mappában lesz megtalálható. A képként elmentett bemutató külön mappát kap, melyen belül a bemutató oldalai a Slide1, Slide2 stb. néven mentődnek. Az ikonnal Képet, az új oldalt szúrhatunk be. Ha párhuzamot szeretnénk vonni, akkor egy új oldal beszúrása a Lynxben olyan, mint egy új dia beszúrása Microsoft Office PowerPoint programban. Ha az ikonra kattintunk, akkor Alapértelmezett Lynx ClipArtot illeszthetünk be. Ekkor egy Lynx ClipArt Megtekintő ablak nyílik meg. A ClipArthoz való hozzáféréshez először a használni kívánt kategóriát kell kiválasztanunk. Sajnos a program magyar nyelvű 9

fordítása nem teljes, ezért a kategóriák jelentős részének angol neve van. A kategorizálás alkalmazkodik az oktatási célú alkalmazáshoz, így a különböző tanórához tartozó képek saját mappát kaptak. A választható kategóriák a következők: Állatok, Számítógépek, Diy (csináld magad), Engineering (műszaki dolgok), Everyday Items (mindennapi dolgok), Foot & drink (étel és ital), Térképek, Mathematics (matematika), Pénz, Musical instruments (hangszerek), People cartoons (rajzolt emberi alakok), People faces (életképek), People historical (történelmi alakok), People sport (sportoló emberek), Növények, The Earth (a Föld) The human body (az emberi test), Szállítás. A dőlttel írt kategóriákon belül további alkategóriák találhatóak, például az Autók a Szállításon belül. Fontos megjegyezni, hogy a Lynx által használt ClipArt képek eltérnek például a Microsoft Office Wordnél megszokottól annyiban, hogy nem minden kép vektorgrafikus. Így néhány kép nagyítása a kép minőségének romlásával járhat. Az ikont objektum törlésére használunk. Még nem került említésre, hogy a Lynx objektumként kezeli a rajzolt alakzatokat, a képeket, de egy beírt szöveget is. A rajzeszköztár Következzen a rajzeszköztár, ahogyan az 4. ábra mutatja. Néhány ikon, ha kinézetre nem is, de funkciói alapján szintén ismerős lehet. 10

4. ábra A Kiválasztás ikont objektum kijelölésére alkalmazzuk. Viszont nem alkalmazható egyes területek kijelölésére, ahogy azt például a Microsoft Office Wordnél megszoktuk. Ha nem kézzel írott szöveget szeretnénk a táblán megjeleníteni, akkor válasszuk a Szövegdoboz beszúrása ikont. Ezen esetben két újabb lebegő ablak nyílik meg, melyet az 5. ábra mutat, valamint amelyet elhelyezhetünk a felső menüsorban is. 5. ábra a, Betűtípus A használni kívánt betűtípust itt adhatjuk meg. Összesen 287 különbőzű típus közül választhatunk. b, Betűméret A használni kívánt betűk méretét itt adhatjuk meg. Azonban csak az itt adott, 8-132 méretek valamelyikét választhatjuk. Habár a szöveg mérete utólag tetszőlegesen növelhető, ha például a szövegobjektumot nagyítjuk, még akkor sem tudunk 132-es méretűnél nagyobb betűket használni. c, Betűstílus Három, már megszokott betűstílus közül választhatunk, ami lehet B = félkövér, I = dőlt, U = aláhúzott. A Microsoft Wordnél is látható további betűstílusok használatára azonban itt nincs lehetőség. 11

d, Unknow Mint említettem a magyar nyelvű fordítás nem teljes körű. Itt alakíthatjuk a szöveget felsorolássá. Viszont csak ezt az egy felsorolástípust ismeri a Lynx. e, Szöveg igazítása Itt a szövegdobozon belüli szöveg igazítását adhatjuk meg, ami lehet Balra zárt, Középre zárt, Jobbra zárt. f, Vonalszín A bevitt szöveg színét adhatjuk meg, a színpaletta segítségével. Erről a ceruza és az ecset eszközök bemutatásánál bővebben szó lesz. g, Méretek kényszerítése Utólag átméretezhető a szövegobjektum, ha ezt a funkciót bekapcsoljuk, akkor csak arányosan nagyíthatunk vagy kicsinyíthetünk, így elkerülve az esetleges torzulást. h, Átlátszóság A szöveg átlátszóságát itt állíthatjuk be, melyhez 0-100%-ig, tízesével növekvő értékek közül egyet kiválasztva. A 0% teljesen átlátszó, míg a 100% egyáltalán nem átlátszó betűket jelent. Tehát a szövegformázási eszköztár segítségével egyszerűbb szövegformázási feladatokat hajthatunk végre. Egy átlag szövegszerkesztővel szembeni különbség például, hogy nem alkalmazhatunk nem elváló szóközöket (mint például: Microsoft Office Wordben = Ctrl+Shift+Space). Ha új bekezdést szeretnénk létrehozni, akkor azt csak a Ctrl+Tab billentyűkombinációval tehetjük meg. A másolás/beillesztés opció most is a rendelkezésünkre áll. Tehát szöveget a Szerkesztés menü Beillesztés parancsával szúrhatunk be, vagy a Ctrl+V billentyűkombinációval. Jobb egér gombbal történő kattintás esetén azonban nem történik semmi. Ha már elkészítettük a szövegünk, akkor a szövegdoboz átméretezhető a jobb oldalsó sarkán megjelenő kör segítségével, melyet a 6. ábra mutat. A szövegdoboz nem méreteződik át automatikusan, így ezt még a szöveg szerkesztésének lezárása előtt kell megtennünk. A szerkesztést egyszerűen lezárhatjuk, ha valahol a szövegdobozon kívül kattintunk, például, ha egy másik eszközt választunk. A szöveg formázható utólag, az előbb ismertetett eszköztárral, de a szöveg szövegdobozon belüli elrendezése már nem. 12

6. ábra Ha a szerkesztést lezártuk utólag megváltoztathatjuk, formázhatjuk a szöveget. Megtehetjük, hogy a formázás ne csak egy adott karakterre, hanem az egész szövegre érvényes legyen, ha magát a szövegobjektumot formázzuk. Mivel a szerkesztés lezárása után a Lynx a szöveget objektumként fogja kezelni, azaz minden általános objektumművelet végrehajtható rajta. A ceruza ( ) és az ecset ( ) segítségével szabadkézi ábrákat hozhatunk létre, hasonlóan a Painthez. A két rajzoló eszköz nagyon hasonló, de mégsem teljesen ugyanaz. A Painttől eltérően mind a két eszköz használatakor megjelenik egy, Eszközök testreszabása ablak, melyet az alábbi 7. ábra mutat. 7. ábra a, Vonalszín A vonal színét adhatjuk meg, a fekete, kék, sárga, zöld, piros, lila, ciánkék, narancssárga, bíbor, fehér, valamint az egyéni színek közül választva. Ha az egyéni színeket választjuk, akkor egy általánosan alkalmazott színpaletta bukkan fel. Mi is az a színpaletta? A kisebb színmélységek esetén a gép úgy dolgozik, mint a festő palettája, hiszen az összes használható színek száma szinte végtelen, ám ezekből a palettára csupán néhány kerül, ami mégis elegendő ahhoz, hogy teljesen élethű képet lehessen alkotni. Az egyes színeket a három alapszín, a vörös, a zöld, és a kék színek keverésével állíthatjuk elő, melyek értéke egy 0-255ig terjedő szám lehet. Állíthatunk még továbbá árnyalatot, telítettséget és fényerőt az egyes színekhez. b, Vonalvastagság 13

A vonal vastagságát adhatjuk meg 1pt, 2pt,, 10pt-os méretek közül választva. Ez az egyetlen olyan tulajdonság, amelynél különbség van a Ceruza és az Ecset között. Habár ugyanolyan értéket állítunk be, például 4pt-ot mind a kettőnek, az ecsettel rajzolt vonal láthatóan vastagabb lesz a ceruzáénál. Hasonlóan a szövegobjektumokhoz, utólag növelhetjük a már objektumként kezelt alakzatunk, de a beállított vonalvastagság nem növekszik automatikusan. Valamint nem állíthatunk be 10 pontnál nagyobb vonalvastagságot. c, Átlátszóság Az átlátszóságát itt állíthatjuk be, melyhez 0-100%-ig, tízesével növekvő értékek közül egyet kiválasztva. Úgy, ahogyan a szövegnél, a 0% teljesen átlátszó, míg a 100% egyáltalán nem átlátszó betűket jelent. d, Vonalstílus A rajzolt vonal stílusát állíthatjuk itt be, mely lehet: folytonos, szaggatott, pontozott, nyíl, nyílfej. e, Méretek kényszerítése Ugyan azt a funkciót jelöli, mint a szövegobjektumok esetén. A méretek kényszerítése, más szóval az arányok tartása bármely objektum esetén alkalmazható. Hasonlóan a szövegobjektumhoz, az alakzat minden tulajdonságán változtathatunk utólag. A ceruzával és az ecsettel megrajzolt vonalak a ceruza illetve az ecset felemeléséig külön objektumot alkotnak. A vonalas alakzatok ikonnal Melyek a következőek: különböző kitöltetlen alakzatokat rajzolhatunk. Négyzet Téglalap Kör Háromszög Draw Right-Angled Triangle: Derékszögű háromszög rajzolása Ötágú csillag Hatágú csillag Ötszög 14

Draw Parallelogram: Paralelogramma rajzolása Vonal Görbe: Két pont által meghatározott szakasz egyszeri görbítése, egy kontrollpont segítségével. Egyedi sokszög Nyíl A kitöltött alakzatok ikonnal a következőek: különböző kitöltött alakzatokat rajzolhatunk. Melyek Négyzet Téglalap Kör Háromszög Draw Right-Angled Triangle: Derékszögű háromszög rajzolása Ötágú csillag Hatágú csillag Ötszög Draw Parallelogram: Paralelogramma rajzolása Egyedi sokszög Mind a kitöltetlen, mind a kitöltött alakzatok beszúrása esetén egy, a már bemutatotthoz hasonló, kibővített Eszközök testreszabása ablak nyílik meg. Az ablak a Kitöltőszínnel ( ) bővült, ahol a kitöltési színt adhatom meg. A kitöltés ( ) ugyan úgy működik, mint bármely képszerkesztő programban, az azonos színű területeket tölti ki. Ha egy már létrehozott kört kitöltünk például piros színnel, akkor a kitöltést is egy külön objektumként kezeli a Lynx. Mielőtt tovább vizsgálnánk a rajzeszköztárat, ejtsünk néhány szót az objektumokról és a hozzájuk tartozó műveletekről. Mint már korábban láttuk minden egyes megrajzolt vonalat külön objektumként kelez a Lynx, melyet az egérrel megragadva az objektum áthelyezhető 15

valamint elforgatható, ha a 8. ábra tetején látható zöld körön lenyomva tartjuk az egér bal gombját és elmozdítjuk azt. Ekkor a forgatás szögét is látjuk. 8. ábra Az egérrel a kijelölt objektumon a jobb gombbal kattintva megjelenő menü segítségével különböző műveleteket hajthatunk végre az objektumon. A menü elemei: 1. Objektum törlése 2. Kivágás 3. Másolás 4. Vissza 5. Művelet megismétlése 6. Méretek kényszerítése 7. Vonalszín 8. Kitöltőszín 9. Sorrend Ha rajzolunk egy téglalapot, majd rá egy kört, akkor a kört a téglalapon láthatjuk, mint ahogy bármely rajzoló programban. De valójában ekkor a két objektum csak egymáson helyezkedik el, nem olvad egybe, mintha két diavetítő fóliánk lenne (az egyiken a téglalap, a másikon a kör). Az egymásra elhelyezett objektumok sorrendjét azonban átrendezhetjük, a Hátrébb küldés, Előbbre hozás funkciókkal csak eggyel hátrébb vagy előrébb helyezhetjük az objektumot, a Hátra küldés, Előre hozás funkciókkal pedig teljesen hátra vagy előre. Mintha csak a diavetítő fóliáit rakosgatnánk. 16

10. Átalakítás Négy funkció közül választhatunk, mint az Elforgatás 90 -al jobbra, Elforgatás 90 -al balra, Tükrözés vízszintesen, Tükrözés függőlegesen. 11. Forgatás középpontjának beállítása Alapértelmezetten az objektum középpontja a forgatás középpontja. Ezen funkciót választva az egér egy fekete kereszt lesz, mellyel bárhol a bemutató oldalán kattintva kijelölhetjük a forgatás új középpontját. 12. Átlátszóság 13. Vonalvastagságok 14. Vonalstílus 15. Hivatkozás Ezzel a funkcióval valósíthatjuk meg, hogy az ábrára kattintva egy tetszőlegesen választott weboldal vagy a számítógépünkön lévő fájl megnyíljon. 16. Rögzítési beállítások Hat különböző beállítás van, mint Elrejtés a rögzítés során, Mozgatás a rögzítés után, Lejátszás az oldal indulásakor, Lejátszás kattintásra, Szerkeszthető a rögzítés után, Lezárás tesztmód során. Az 1,3,4,6,7,8,12,13,14-es menüpontokat már ismerjük. Ha az adott objektum egy kézzel írott szöveg, akkor a menü kiegészül egy Recognise szöveg művelettel. Így alakíthatjuk át a kézzel írott szöveget nyomtatottá. A kézírásfelismerés funkció többnyire jól működik, általában több lehetőség közül is választhatunk, például kisbetű írása esetén rögtön felkínálja a nagybetűt is. A radír ( ) annyiban tér el a más, képszerkesztő programoktól megszokottól, hogy nem mindig mindent radíroz le, ahogy azt a 9. ábra is mutatja. A világoszöld kör a radír hatókörét jelzi. Az ábrán a középső kép a kiindulási állapot, a bal oldali a próbateszt alatt, teljes képernyős nézetben történő radírozás, a jobb oldali a szerkesztés közbeni radírozás. Látható, hogy a két radírozás különböző, a bal oldali képen nem törlődött a háromszög, mert ezen objektum rögzítési beállítása Lezárás tesztmód során funkcióra volt állítva. 9. ábra 17

Észrevehető még, hogy az eredeti képen nem látható a C betű, mely a radírozás hatására előtűnik. Ez azért van, mert egy, a háttérrel azonos színű téglalap fedi a betűt, és radírozáskor először a legfelső objektum törlődik. A Kiemelés szabadkézi vonallal úgy működik, mint egy kihúzófilc, azaz átlátszó, így az alatta lévő objektumokat láthatjuk. A kiemelésnek különböző színt és vastagságot állíthatunk be. A Kiemelés alakzattal, a kiemelés szabadkézi vonallal hasonló feladatot lát el, a különbség ezúttal az, hogy egy általunk rajzolt téglalappal jelölünk ki. Az (Unknow) ikonnal téglalap alakú területet jelölhetünk ki a bemutató adott oldalán, amelyet a Lynx ugyanezen oldalra másolatként beillesz. Az (Unknow) ikonnal szabadkézzel jelölhetünk ki területet. Hasonlóan a téglalap alakú kijelöléshez, az így kijelölt területrész is másolatként beillesztődik az adott oldalra. Az Eszközök eszköztár Következzen a harmadik megjelenő eszköztár, az Eszközök, melyet a 10. ábra mutat. 10. ábra A Lynx által készített bemutató állhat több oldalból, ahogyan egy PowerPoint prezentáció több diából. Az oldalak között Előző oldallal ( ) és a Következő oldallal válthatunk ( ) Az ikonnal a Lynx kézi eszköz indítható, mellyel szabadon választott Windows alkalmazások, illetve egyéb programok használatakor segítségül hívhatjuk a Lynx rajzoló és szerkesztő eszközeit. 18

11. ábra A kézi eszköztár az asztalon kis helyet foglal el, így nem zavaró az egyéb munkák során. Viszont ha mégis útban lenne, akkor az eszköz alján található csúszkával beállíthatjuk áttetszőségének mértékét, a teljesen átlátszatlantól a szinte teljesen átlátszóig. Ha teljesen eltűntetjük, ahogyan a 11. ábra jobb oldalán látható, akkor elsősorban csak a csúszka utal az eszköztár jelenlétére. A kézi eszköztár megismeréséhez a 12. ábra elemeit kell szemügyre vennünk. 12. ábra a, Munkafüzet indítása/visszatérés a munkafüzethez A már megismert munkafüzet-ablakhoz való visszatérést jelenti, melyet a 2. ábra is mutat. b, Jegyzetelés az asztalra A Rajz eszköztárat és az Eszközök eszköztárat egyesítő eszköztárat indít, lásd 13. ábra. Ezáltal közvetlen a képernyőre jegyzetelhetünk, hátránya azonban, hogy használata közben nem érhetőek el a háttérben futó alkalmazások. 13. ábra Kilépni ebből az üzemmódból az első, vagy második ikonnal tudunk. Az első oldalkép mentést is készít, melyet rögtön beilleszt a munkafüzet adott lapjára, míg 19

a második nem. Az első esetben a bemutatónk szerkesztése ugyanúgy folytatható, azaz megőrződnek az egyes objektumok tulajdonságai. A gombsor végén megtalálható a Reflektor, a Redőny, valamint a munkafüzet oldalai közötti lépkedést vezérlő nyilak gombjai. c, Képernyő rögzítése A képernyőről készít pillanatképet, hasonlóan a Print Screenhez, azzal a különbséggel, hogy négy funkció, a Teljes képernyő, a Négyszögletű terület, a Szabadkezes terület, az Egyszerű ablak lehetőségek közül választhatunk. A rögzített képet fájlba menti, valamint a munkafüzet-ablakba való visszatéréskor Teljes képernyős felvételt egy új oldalra beszúrja. d, Internet böngésző Az alapértelmezett böngésző programot indítja el, a http://www.cleverlynx.com/ weboldal betöltésével. e, Lynx számológép A beépített számológépet indítja el. f, Képernyő billentyűzet A Lynx képernyő billentyűzetét jeleníti meg. g, Kattintás a jobb egérgombbal A táblatollal történő jobb egérkattintás megvalósítását teszi lehetővé, mint például helyi menük elérése. h, A vízszintes rész két funkcióval rendelkezik, melyek között (a bal alsó sarokban) az ábrán látható nyíllal válthatunk. A 12. ábra bal oldalán láthatóan, valamint a Kézi eszköztár indításakor a Lynx munkafüzet oldalablakának menüit érhetjük el. Melyek a következő pontokban ismertetésre kerülnek. Váltáskor, a 12. ábra jobb oldalán láthatóan, 6 db egyéni program indítását állíthatjuk be az adott gombokra. i, Gyorsmédia j, Online források k, ClipArt l, Térképek m, Saját mappa n, Oldalképek o, Eszközök A Reflektor és a Redőny alkalmazások indítását teszi lehetővé. Az e,f, valamint az i-o-ig terjedő menüpontokat a következőkben ismertetjük. 20

Az ikonnal a Képernyő billentyűzetet lehet bekapcsolni, mellyel a 14. ábra alapján ismerkedünk meg. A képernyő billentyűzet megjelenítése szövegbevitelhez nyújthat segítséget. Az általa bevitt szöveg a szövegbeviteli kurzor helyén jelenik meg, így közvetlen a táblánál tölthetünk ki például táblázat celláit, vagy a böngésző címsorát. Azaz az asztalra történő jegyzeteléssel ellentétben elérhetőek maradnak a háttérben futó alkalmazások. Érdekessége, hogy habár külön nem, csak a Lynxből indítható el, a program bezárása után is használható marad. 14. ábra Az ikon a Lynx számológép megnyitására szolgál. Ez egy egyszerűbb számológép, mellyel például a szögfüggvények kiszámíthatóak, de inverzük már nem, ahogyan a 15. ábra is mutatja. A számológépet, mint futó alkalmazást a jobb felső sarokban található gombokkal elhelyezhetjük a tálcán, valamint bezárhatjuk. Bezárásra szolgál még a bal oldalt található Off gomb. Ugyan úgy, ahogyan a képernyő billentyűzet, csak a Lynxből indítható el, a program bezárása után szintén használható marad. 15. ábra Az Internet böngésző ( ) az alapértelmezett böngésző programot indítja el, a http:// www.cleverlynx.com/ weboldal betöltésével, épp úgy, ahogyan a kézi eszköztárnál láttuk. Az ikonnal teljes képernyős nézetre válthatunk, ekkor csak a bemutató adott oldalát láthatjuk, valamint egy Kommentálás nevű eszköztárat, lásd 16. ábra. Ehhez hasonló a 13. ábra által bemutatott eszköztár, annyi különbséggel, hogy eggyel kevesebb ikon van. 21

Balról a második ikon hiányzik, így csak egy féleképpen térhetünk vissza a munkafüzetablakhoz, tehát a munkánk rögtön beillesztésre kerül az adott oldalra. 16. ábra Az elkészült tananyag rögzíthető az ikonnal. Ha még nem mentettük a bemutatót, akkor a következő üzenetet látjuk: Módosítások történtek a munkafüzetben! Rögzítés előtt mentse a munkafüzetet! Szeretné menteni a módosításokat? Ekkor mentsük el a munkánk, majd rögzíthetjük a tananyagot. Az eszköztárak testreszabása Testre szabhatjuk a munkafüzetünk, ha 17. ábra mintájára a Testreszabás funkciót választjuk. 17. ábra Ezen esetben egy Testreszabás nevű ablak nyílik meg. Az ablak négy füllel rendelkezik, melyeket a következők során megismerünk. Kezdjük az Eszköztárak füllel, lásd 18. ábra. Itt állíthatjuk be, hogy mely eszköztárakat szeretnénk megjeleníteni. 18. ábra 22

Alapértelmezetten a már korábban megismert Menu Bar, Alapértelmezett Eszköztárak, Rajzeszköztár, Eszközök látszódnak, viszont bekapcsolhatjuk a Szöveg formázása, valamint az Eszközök testreszabása eszköztárakat is. Az utóbbi két eszköztár az egér segítségével szintén rögzíthető a fejlécen. Létrehozhatunk új eszköztárat is, ha az Új dokumentum gombra kattintunk, ekkor az ábrán láthatóan adjuk meg az eszköztár nevét. Ha a Parancsok fület nyitjuk meg, akkor a képen látható módon választhatunk a Kategóriák közül. Minden Kategórián belül különböző Menüparancsok láthatóak. Ismerjük meg, hogy az egyes kategóriákhoz, mely menüparancsok tartoznak. A File kategória menüparancsai: Új Megnyitás Bezárás Mentett állapot visszaállítása Mentés Mentés másként Mentés HTML-ként Lezárt tananyag 2.0 verziójú munkafüzet Nyomtatás Aktuális oldal nyomtatása Tananyagvázlat nyomtatása Kilépés Az Edit kategória menüparancsai: Vissza Kivágás Másolás Beillesztés A Object Manipulation kategória az objektumokra vonatkozó parancsokat tartalmazza. A kategória egyetlen menüparancsa a Törlés. A Draw Colours kategória, a rajzoló színeket tartalmazza, mint menüparancsokat, azaz: Fekete 23

Kék Sárga Zöld Piros Lila Ciánkék Narancssárga Bíbor Fehér Egyéni A Fill Colours kategória a Draw Colourshoz hasonlóan a menüparancsok kategória színeket tartalmaz. Habár a színek megegyeznek, mégis van különbség, mert ezek a kitöltő színek A Text Options kategória menüparancsai a szöveg igazításának beállításai, ami lehet Balra zárt, Jobbra zárt és Középre zárt. A Windows and Toolbars kategória menüparancsai, mint az Előnézeti oldal, a Vezérlők és az Előnézetek. A Page Commands kategória menüparancsai a Következő oldal, az Előző oldal, és az Új oldal. A Drawing Shapes kategória menüparancsai a már ismertetett vonalas alakzatok. Az Extras kategória menüparancsai a Képernyő billentyűzet, a Reflektor indítása és a Redőny indítása. A Minden parancs kategória menüparancsai tartalmazzák az összes kategória menüparancsait. Az Other kategória menüparancsai az összes többi, itt még nem említett parancs, melyekkel a későbbiek során külön-külön is foglalkozunk. Az Új menü kategória egyetlen menüparancsa az Új menü, mellyel új menüt hozhatunk létre. A Billentyűzet fülnél a már említett kategóriákon belül választhatunk menüparancsot, melyhez megadhatunk új billentyűparancsot, avagy megváltoztathatjuk az eddigit. A beállítások fülnél beállíthatjuk a testreszabott menük és eszköztárak megjelenítését, azaz, hogy mindig a teljes menüt, vagy kis késleltetéssel a teljes menüt jelenítse meg. Itt állíthatjuk be a nagy gombok megjelenítését (lásd 19. ábra), az elemeírások megjelenítését az eszköztáron, valamint ezek kiegészítését billentyűparancssal. Végül beállíthatjuk a menüanimálást, mely lehet Alapértelmezett, Véletlen, Kibont, Dia, Elsötétítés és Nincs. 24

19. ábra A File menü A következőkben a Fejléc hét menüje, azaz a Fájl, a Szerkesztés, a Nézet, a Beillesztés, a Formátum, az Eszközök, a Súgó kerül ismertetésre. A File menü almenüit a 20. ábra mutatja be. Az itt található parancsok többsége nem ismeretlen, bármely már programban megtalálhatóak. 20. ábra A Lynx által elkészített tananyagunk elmenthető HTML-ként is, melyhez először adjuk meg a mentés helyét, majd a menteni kívánt fájl nevét, valamint a weblap felbontását. A szerkesztés menü A szerkesztés menü almenüit az alábbi, 21. ábra mutatja be. Az ábrán látható almenük nagy részével már foglalkoztunk, csak a pirossal bekeretezett parancsokkal nem még. Ha a munkafüzet valamely oldalára rajzolunk például egy kitöltetlen négyzete, majd a Szerkesztés Kitöltött parancsára kattintunk, akkor automatikusan kitöltődik az objektumunk az aktuális színnel. A Körvonal megjelenítésével az aktuális objektum körvonalát jeleníthetjük meg 25

21. ábra Korábban szó volt a Forgatás középpontjának beállításáról, ha átállítottunk, akkor itt vissza is állíthatjuk, az eredeti helyére, mely az objektum középpontja volt. Ha a hivatkozás menüpontot választjuk, akkor a 22. ábra által bemutatott ablak nyílik meg. Háromféle hivatkozást szúrhatunk be, mint Lemezen lévő fájl, Honlap, Munkafüzet másolat. 22. ábra Az alapértékek visszaállításával minden eddigi beállításunkat visszaállítjuk az alapértelmezettekre. A Nézet menü A Nézet menü almenüit az alábbi, 23. ábra mutatja be. Az eszköztárak már korábban ismertetésre kerültek. Az ablakok lásd 24. ábra. közül alapértelmezetten a Vezérlők, valamint az Előnézetek látszódik, az Előnézeti oldal nem. Mindhárom ablak megnyitható illetve bezárható innen a menüből. Viszont a 24. ábra piros körökkel jelölt részeinél is bezárhatjuk az adott ablakot. 26

23. ábra Ugyancsak a piros körökben található ikonnal elrejthetjük az adott ablakot, így csak egy fül emlékeztet a jelenlétére. Ha ezen fül felett tartjuk az egeret, akkor az ablak előbújik, ha elvisszük az egeret az ablakból vagy a feliratról, akkor az ablak ismét eltűnik. Elrejtés után az ikon elfordul 90 -al jobbra, ha ekkor rákattintunk, megszűntethetjük az elrejtést. 24. ábra A Vizuális témánál a Lynx megjelenő ablakának stílusát állíthatjuk be. A következők közül választhatunk: Office XP, Office 2000, Office 2003, Office 2007, Helyi Windows XP, Vista, Szalag. Alapértelmezetten az utóbbi van beállítva, ahogy az a 23. ábra jobb alsó sarkában látszódik. A következő négy menüpont, mint a Teljes képernyő, a Tananyag rögzítése, a Következő oldal valamint az Előző oldal már ismert. Ha a Tananyagvázlat megtekintésére kattintunk egy újabb, Tananyagvázlat részletei ablak ugrik elő, mely egy 4 oldalból álló összefoglalót tartalmaz az adott tananyagra. Itt hozhatjuk létre, valamint szerkeszthetjük a tananyagvázlatot. Az első oldalon a következő információkat kell megadjuk: Tárgy, Tananyag időtartama, Rövid leírás, Bővebb leírás. A második oldalon a Feladatok, a Teljes és az Eszközök ablakokat, a harmadik oldalon a 27

Megkülönböztetés, az Erőforrások és az Értékelés ablakokat lehet kitölteni. A negyedik oldalon Megjegyzéseket szúrhatunk be. A beillesztés menü A 25. ábra a Beillesztés menüt mutatja be. A Képernyőkép, az Új oldal, a Vonalas alakzatok, a Kitöltött alakzatok, valamint a Kép almenükkel korábbiakban már találkoztunk. Ha így szúrunk bel képet, akkor habár ugyanúgy minden objektum tulajdonság vonatkozik rá, a radírral mégsem radírozható ki. 25. ábra A Hang fájlból paranccsal előre felvett hangot illeszthetünk be.waw,.mp3,.wma,.mid formátumban. 26. ábra Hang beszúrásakor a 26. ábra bal oldalán látható hangfal jelenik meg. Ha a hangfalra kattintunk, akkor a 26. ábra jobb oldalán láthatóan megjelenik egy egyszerű lejátszó. Hasonlóan működik a Video fájlból, csak ekkor a hangfal helyett a video első képkockája jelenik meg. Beilleszthetünk hangot és videót gyorshivatkozásként, az Audio/Video gyorshivatkozásként paranccsal. A Video élő forrásból vagy a Videó élő forrásból (teljes képernyős) parancsok akkor használhatóak érdemben, ha a számítógéphez kamera is van csatlakoztatva. 28

27. ábra Ekkor egy fekete átméretezhető kezdő képkockát szúrunk be, lásd 27. ábra. A felvételt a play gombra kattintva indíthatjuk el. A teljes képernyős lehetőség esetén annyi a különbség, hogy a beszúrt fekete kezdő képkocka, az egész lapot elfoglalja a bemutatónkban. A Formátum menü A Formátum menüt az alábbi, 28. ábra mutatja be. A menü egyetlen elemével sem találkoztunk korábban. 28. ábra Az Aktuális oldalt választva az aktuális oldal tulajdonságait állíthatjuk be, mint a Háttérszín beállítása, a Háttérkép beállítása, a Háttérkép nyújtása, a Háttérkép eltávolítása, valamint az Aktuális oldal beállítása háttérként. Így beállíthatunk egy adott képet egyetlen oldal hátterének, vagy akár az összesnek. De magunk is elkészíthetünk egy olyan oldalt a Lynx segítségével, melyet beállíthatunk az összes oldal hátterének. Hasonló beállítások vonatkoznak a Minden oldal almenüpontra, mint a Háttérszín beállítása, a Háttérkép beállítása, a Háttérkép nyújtása és a Háttérkép eltávolítása. Ezen esetben minden művelet a bemutató összes oldalára vonatkozik. A Rács megjelenítése előkészítésnél hatására milliméterpapír szerű rácsos háttér jelenik meg, ezzel könnyítve az objektumok elhelyezését a bemutatóban, lásd 29. ábra bal oldala. 29

29. ábra Hasonló a Microsoft Office PowerPoint Nézet menü Rács és vezetővonalak almenüjéhez. Ha nem csak a szerkesztés során szeretnénk látni a rácsot, akkor a Rács megjelenítése rögzítés után almenüt is be kell kapcsoljuk. Ha megjelenítettük a rácsot, akkor a Pontozott háló bekapcsolásával egy ritkább rácsot látunk, lásd 29. ábra jobb oldala. Az Objektumok illesztése a rácshoz alapértelmezetten be van kapcsolva. Ugyan ilyen funkcióval a Microsoft Office PowerPoint is rendelkezik. Az Eszközök menü Az Eszközök menüt az alábbi, 30. ábra mutatja be. A Lynx kézi eszközzel, a Képernyő billentyűzettel, a Lynx számológéppel valamint az Internet böngészővel már találkoztunk. 30. ábra A WordWall a Lynx szavazórendszeréhez tartozó segédalkalmazás. Használatához külön licensz szükséges. Hasonló alkalmazások készíthetők vele, mint a Gyorsmédia elemei, melyekről később szó lesz. A WordWall majdnem minden alkalmazása jól használható a szavazórendszer megléte nélkül. Segítségével látványos, interaktív egyéni és csoportos feladatokat hozhatunk létre, mint például keresztrejtvény, kakukktojás, párkereső egészítsd ki, táblázatos feladatok stb., lásd 31. ábra. 30

31. ábra A Google Images TM almenü segítségével képeket kereshetünk a Google segítségével, lásd 32. ábra, ahol a minta szóra kerestünk. Az ábrán látható zöld nyilakkal lapozhatunk a képtalálatok között. A keresés méret szerint szűkíthető, az összes, a nagy, a közepes és a kicsi közül választhatunk. A találatra kattintva eredeti méretben is megtekinthetjük a képet. Jobb kattintással ugyanazt a helyi menüt kapjuk, mintha böngészőben dolgoznánk, ahol lementhetjük a képet. Fontos megemlíteni, hogy ezen esetben a képek forrása nem azonosítható. Így bizonyos jogi kérdéseket vet fel a képek felhasználhatósága. 32. ábra A Reflektor indítása után az egész képernyő elsötétül, és csak ott válik láthatóvá az oldal, ahol az egerünk éppen van. Vagyis csak azt látjuk, amire az egérrel éppen rávilágítunk, mintha egy zseblámpánk lenne. A reflektorunk teste szabható, azaz megadhatjuk a formáját, ami lehet kör, négyzet, téglalap, széles téglalap, keskeny téglalap, rombusz, csillag. 31

33. ábra Megadhatjuk a méretét egy 1-9-ig terjedő skálán. Az átlátszóság beállítása során a fekete rész átlátszóságát állítjuk be 0%, 10%,,90%-os értékek valamelyikére. Ahol a 90% a majdnem teljesen átlátszó, a 0% pedig a teljesen átlátszatlan, lásd 33. ábra. Végül megadhatjuk a nagyítás mértékét, ahol a megvilágított részt nagyítja 1x, 1,5x, 2x, 2,5x, 3x, 3,5x, 4x, 4,5x, vagy 5x-ös mértékben. A kilépésre kattintva léphetünk ki a reflektor funkcióból. A Redőny indításával a reflektorhoz hasonlóan az egész képernyőt eltakarja, lásd 34. ábra. A képen látható kék sáv a redőny széle. Ennél fogva tudjuk a redőnyt mozgatni. A redőny a reflektorhoz hasonlóan testre szabható. Beállíthatjuk az irányát fentről lefelé, balról jobbra, lentről felfelé, jobbról balra. Az átlátszóság beállítása során, a reflektorhoz hasonlóan a sárga rész átlátszóságát állítjuk be 0%, 10%,,90%-os értékek valamelyikére. Ahol a 90% a majdnem teljesen átlátszó, a 0% pedig a teljesen átlátszatlan. Beállíthatjuk a redőny színét feketére, kékre, sárgára, zöldre, pirosra, lilára, ciánkékre, narancssárgára, bíborra, illetve egy tetszőlegesen választott egyéni színre. 34. ábra A kilépésre kattintva léphetünk ki a redőny funkcióból. 32

A Teljesítménybeállítások almenüben a bemutató pár alapvető beállítást kapcsolhatjuk ki/be, mint az Animációk megjelenítése, a Teljes objektum megjelenítése mozgatáskor, a Teljes objektum megjelenítése forgatás közben, a Kézírás automatikus illesztése, a Memória hozzárendelés a törlési művelethez, a Több memória használata a teljesítmény növeléséhez, a Show Cursor. Az alapértelmezett beállításokat a korábbi, 30. ábra mutatja. A Beállítások almenü segítségével a munkafüzet, a nyomtatás, a felhasználói profil és a hozzáférhetőségek különböző funkcióit állíthatjuk be. A Súgó menü A Súgó menü három almenüből, a Munkafüzet használatából, a Frissítések ellenőrzéséből, valamint a Sahara Lynx névjegyből állnak, lásd 35. ábra. 35. ábra A Munkafüzet használatával nyithatjuk meg a Lynx súgóját. Habár a szoftverből van magyar nyelvű verzió, a súgó még angol nyelvű. A Frissítések ellenőrzésével egyszerűen, gyorsan és díjmentesen letölthetjük a Lynx legújabb verzióját. A Sahara Lynx névjegy egy ablakot nyit meg, mely a szoftverről nyújt információkat, lásd 36. ábra 36. ábra 33

A vezérlő ablak Az órai anyag elkészítését segítő média kiegészítők. A kategóriák belső elemeit dupla kattintással bonthatjuk ki. A Vezérlő ablak elemeit lásd 40. ábra, valamint az 2. ábra bal oldalán. Az elkészített és elmentett anyagokat a Tananyagok menü alatt gyorsan, könnyedén elérhetjük. Hasznos a tanórán való gyors témaváltás esetén is. A jobb egérgombbal kattintva mappákba rendezhetjük, átnevezhetjük, vagy akár törölhetjük is anyagainkat, lásd 37. ábra. Vigyázni kell a törléssel, mert a Törlést választva a tananyagunk merevlemezről is törlődik. 37. ábra A Hátterek vezérlő beépített háttérképeket tartalmaz a különböző tanórákhoz, mint pl. matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz. A hátterek két kategóriába vannak sorolva, melyekben ugyanazon hátterek találhatóak magyarázó feliratokkal, vagy feliratok nélkül. A hátterek tulajdonképpen képfájlok, melyekre rajzolhatunk, de rajtuk változtatni nem tudunk. Jobb egérgombbal kapcsolható be az előnézet, lásd 38. ábra. 38. ábra A Térképek vezérlők földrajzi térképek gyűjteménye, kitöltési, színezési lehetőséggel. Kiválóan alkalmazható földrajz, történelem, magyar, vagy akár nyelvórán is. A térképek a hátterekhez hasonlóan szintén két kategóriába lettek sorolva, lásd 39. ábra. A két kategória: Címkézett: kontinens térképek ország és főváros nevekkel. Sima: kontinens térképek országhatárokkal. 39. ábra A ClipArt, a Google Images TM, valamint a WordWall már bemutatásra került. 34

Az Oldalképekben tárolódik a Lynx kézi eszköz Képernyő rögzítése funkciójával készített képernyőfelvételek. Az itt tárolt oldalképek neve a késztés dátuma, másodpercre pontosan. Az oldalképek átnevezhetőek, törölhetőek, valamint megtekinthetjük az előnézeteket is. Az Online források vezérlőbe az általunk hasznosnak talált weboldalakat vehetjük fel. Hasonló a böngészők könyvjelzői által ismert funkcióhoz. 40. ábra A Gyorsmédia a Lynx beépített interaktív segédalkalmazásait gyűjti össze, melyeket háttérként állíthatunk be. Szemléletes anyagokat tartalmaz néhány téma oktatásához, vagy célnak megfelelő írási felület beállításához, lásd 41. ábra. 41. ábra Az Óra az óra használatát szemléltető eszköz, melynek minden elemének beállítható a színe. Különböző óratípusok vannak, mint a normál, a stopper, a valós időt mutató és a visszaszámláló, ezen felül a formája analóg vagy digitális lehet. Beállítható színátmenetes háttér 2 szín között, a Színátmenettel, melynek iránya lehet fentről le és balról jobbra. 35

A Milliméterpapír a koordinátarendszerhez, a Vonalas papír írás oktatásához, a Kottapapír ének-zeneoktatáshoz, a Rácsos papír: matematika vagy technikaoktatáshoz használható. A rácsos papír lehet négyzetes, izometrikus és hatszögletes. A kottapapírra lehetőségünk van hangjegyek ráhúzására. Az így elkészült dallam lejátszható. Mindegyiknek állítható a színe és a vastagsága. A Számnégyzet például szorzótábla vagy prímszita bemutatására alkalmazható. A Lynx program lényeges részei ezek voltak. A következő fejezet a program alkalmazásairól szól. 1.2. Konkrét tananyag készítése Lynx-szel A Lynx egy elég sokrétű interaktív táblához tartozó segédszoftver. Ebben a fejezetben egy térgeometriáról szóló matematika óra anyaga kerül feldolgozásra a Lynx segítségével. A bemutató négy oldalból fog állni. Minden oldalon más ötletet láthatunk arra, hogy hogyan lehet egy órát színesebbé tenni. A bemutató első oldala az eddig tanultak áttekintéséhez nyújt segítséget. Ehhez a Fájl menü Új parancsával hozhatunk létre egy új üres, egyenlőre egy oldalból álló bemutatót. A Hátterek vezérlő a Sima csoportjából válasszuk a ki a testeket megjelenítő 3D Shapes nevűt. Dupla kattintással tudjuk beilleszteni az oldalhátterének. Választhattuk volna az ugyanilyen nevű, címkézet hátteret is, de akkor a hozzá tartozó angol nyelvű szöveg nem törölhető. Tehát a háttérnek beállított kép rögzül. Ez a háttér elég nagy, így célszerű átváltani teljes képernyős nézetre és ott folytatni a további szerkesztést. A testek térfogatának és felszínének kiszámítási módjára vagyunk kíváncsiak. A cél, hogy ezeket elhelyezzük az oldal jobb alsó sarkában. Ezt megtehetjük, ha a már ismertetett Szövegeszközök eszköztárat használjuk, vagy megrajzoljuk Ceruza vagy Ecset segítségével. Nem szerencsés egyik megoldás sem. Az első esetben nem igen lehet képletet szerkeszteni, a második esetben pedig, ha a tábla éppen nem áll rendelkezésünkre, akkor egérrel kéne dolgozni, ami viszont nehézkes. Szúrjuk be képként, a képleteket, lásd 42. ábra. Az így beszúrt képletek azonban fehér háttérrel rendelkeznek, mely zavaró lehet, ha a helyükre akarjuk illeszteni őket, ahogyan az az ábra középső képén is látszódik. 36

42. ábra A fehér háttér eltüntetéséhez kattintsunk jobb egér gombbal a képre, majd a lenyíló menüből válasszuk ki az Átlátszó szín Alapértelmezett szín almenüjét. Az ekkor megjelenő palettáról válasszuk ki az átlátszóvá teendő színt, jelen esetben a fehéret. Ha egy képlet több ábrához tartozik, mint a bal felső sarokban, akkor elforgatva mind a kettőre utalhatunk vele. A második oldal célja az előző órán feladott házi feladat ellenőrzése. Ehhez szúrjunk be új oldalt, például a Beillesztés menü Új oldal parancsával. Az új oldal fehér háttérrel jelenik meg, állítsuk be drappra, (252, 236, 171) RGB színkóddal. A Kitöltés színének állítsuk be az előbbi színt, majd fessük be vele az oldalt. Ekkor az Előnézeti képek ablakban kattintsunk jobb egér gombbal a második oldalon, és válasszuk a Mentés háttérként opciót. Mentsük barna néven, ekkor a Hátterek vezérlőben már a barna háttér is megjelenik. Illesszük be a feladat szövegét sima szövegként, lásd 43. ábra. 43. ábra A feladat megoldását szintén képként illesztjük be, melynél a fehér háttérszínt ismét átlátszóvá tesszük. A feladat megoldásához használt ábrát megrajzolhatnánk teljesen a Lynxszel. Használjunk viszont egy félkész ábrát, melyet kiegészítünk, lásd 43. ábra. Miután a fehér színt itt is átlátszóvá tettük, rajzoljuk be a hiányzó éleket és nevezzük el a hiányzó csúcsokat. Ekkor azonban több egymásra rajzolt objektumunk lesz melyek közül, ha bármelyik elmozdul, az ábra átláthatatlanná válik. Ennek elkerülése érdekében csoportosítsuk őket. Ehhez jelöljük ki az összeset, majd válasszuk a Szerkesztés menü Csoportosítás parancsát. 37

44. ábra Viszont nem lenne célszerű a feladattal együtt megmutatni a megoldást is. Ezért rejtsük el, mégpedig úgy, hogy rárajzolunk egy, a háttérrel azonos színű alakzatot. Ehhez előbb rögzítsük a korábban megrajzolt ábrákat a Szerkesztés menü Rögzítési beállítások almenüjében kapcsoljuk be a Lezárás tesztmód során, valamint kapcsoljuk ki a Mozgatás rögzítés után opciókat. A radír segítségével könnyedén eltűntethetjük a fedőalakzatokat az így elkészített oldalról, lásd 44. ábra, ahol a megoldást félig letöröltük. A következő két oldalon egy-egy órai feladat kerül feldolgozásra, két különböző módon. Mindkét oldalnak zöld néven létrehozott (208,249,208) RGB színkódú, halványzöld hátteret állítunk be. Az első feladatot, az alábbi 45. ábra mutatja. Amint látszik, a diákok először a feladat szövegét és a hozzá tartozó ábrát láthatják. 45. ábra A feladat megoldása során az első teendő egy olyan ábra rajzolása mind a táblára, mind a diákok füzetébe, mely megkönnyíti a feladat megoldását. Ezt előzőleg már megrajzoltuk és elrejtettük a már ismert módon. Amíg a diákok dolgoznak, addig töröljük a 45. ábra közepén látható mintaképet. Ez esetben az objektum törlése ( ) opciót kell használnunk, nem a radírt. Az oldal elkészítésének sorrendje a következő: a háttér beállítása a feladat szövegének megírása 38

a feladat megoldásának beillesztése (hasonlóan az előző oldalhoz) ábra készítése a feladathoz a Lynx rajzoló eszközeivel az elkészült ábra és megoldás eltakarása a háttérrel azonos színű téglalapokkal az előre megrajzolt kép beillesztése a feladathoz. 46. ábra A feladat feldolgozása következő lehet: a feladat elolvasása a mintakép megtekintése a diákok megpróbálják felrajzolni a füzetükbe az ábrát a mintakép törlése az ábráról a takaró kép törlése, lásd 46. ábra jobb oldala amíg a diákok önállóan megpróbálják megoldani a feladatot addig a projektor némítása, a megoldásról a takaró téglalap törlése, a redőny indítása, majd a projektor visszakapcsolása a redőny mozgatásával a feladat megoldása is láthatóvá tehető. A 46. ábra kék színű, balról jobbra nyíló, 50%-osan átlátszó redőnnyel rendelkezik, de ez tetszőlegesen beállítható. A redőny színét beállíthatjuk például az oldal háttérszínére, így elrejtve a redőnyt. A negyedik oldalra egy, a feladathoz kapcsolódó animációt szúrunk be. A Lynx nem rendelkezik animációk készítésére alkalmas eszközökkel, ezért egy már előre elkészített animációt illesztünk be az oldalra. Az animáció során egy henger alakú pohárba beleesik egy golyó, mire a vízszint megemelkedik. Az animációt videóként illesztjük be a Beillesztés menü Videó fájlból almenüjével. Miután beállítottuk a megfelelő méretre és helyre, a Rögzítési beállításainál bekapcsoljuk a Lejátszás az oldal indításakor funkciót. 39

47. ábra Az oldal bal oldalára rendezzük a feladat szövegét, valamint az animációt. Jobb oldalra a feladat megoldása kerül, lásd 47. ábra. A feladat megoldását ugyanúgy képként illesztjük be, mint az előző feladatokban, de ezúttal nem takarjuk el. Erre redőnyt fogunk alkalmazni, mégpedig úgy, hogy az Előnézeti képek ablakban a negyedik oldalon jobb egérgombbal kattintunk. Az ekkor megjelenő menüsorból a Rögzítési beállítások almenü a Redőny csatolása a rögzített munkafüzethez opciót választjuk. Így ha elkészültünk a tananyagunkkal, majd a Fájl menü Lezárt tananyag parancsával lezártuk a szerkesztést, akkor a teljes képernyős bemutató során ez az oldal eleve redőnnyel letakartan nyílik meg. Azaz nem lesz más dolgunk, mint elhúzni a redőnyt. Arra viszont nem árt ügyelni, hogy a redőny a legutóbb beállított tulajdonságokkal fog megjelenni. A redőny használatakor az animáció utolsó képkockája lesz látható. Ha kilépünk a redőnyből, akkor automatikusan lejátszódik az animáció, a lejátszás az oldal indításakor funkció bekapcsolása miatt. Az ábrák teljes képernyős nézetben készültek, mert sok funkció csak ekkor lesz használható, mint például a redőny. A fentiekben bemutatott tananyag a függelékben megtalálható, lynx_tananyag.lbk néven. 40