PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013.

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. 1

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 1.1 Helyzetkép... 4 1.1.1 A magyar lakosság életkilátásai... 4 1.1.2 Ami a számok mögött van... 5 1.1.3 Az életmód szerepe... 5 1.1.4 Személyközi viszonyok karbantartása, ápolása... 6 1.1.5 Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából?... 6 1.2 Egészségfejlesztés témaköréhez tartozó alapok... 7 1.2.1 Egészség... 7 1.2.2 Egészségfejlesztés... 7 1.2.3 Egészségnevelés... 8 1.2.4 Kockázati tényezők... 8 1.2.5 Kockázatot csökkentő tényezők... 8 1.2.6 Megelőzés (prevenció)... 8 1.3 Az iskola szerepe és lehetősége... 8 2 Jogszabályi háttér... 10 3 Egészségfejlesztő iskola... 15 3.1 Egészségfejlesztés az iskolában... 15 3.2 Egészségnevelés az iskolában... 16 3.3 Iskolai környezet... 16 3.4 A tudatos fogyasztóvá nevelés... 16 4 Helyi programunk... 17 4.1 Egészséges életkezdés és gyermekkor biztosítása... 17 4.2 Tárgyi környezet egészségesebbé és biztonságosabbá tétele, baleset-megelőzés... 18 4.3 Egészséges táplálkozás alapelveinek elsajátítása... 18 4.4 Lelki egészségvédelem, személyiségfejlesztés... 18 4.5 Tanulási előmenetel eredményesebbé tétele... 19 4.6 Testmozgás népszerűsítése, mozgáskultúra kialakítása, mozgásszervrendszeri prevenció. 20 4.6.1 Hatékony megvalósulás... 20 4.7 Családi életre nevelés... 20 2

4.8 Tudatos fogyasztóvá nevelés... 21 4.9 Az iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok... 21 4.10 A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése... 22 4.11 Egészségfejlesztési team... 22 5 Melléklet... 24 5.1 Közép- és rövid távú célok, módszerek, tevékenységek... 24 5.2 Az egészségfejlesztési feladatok, programok a tanítási órákon... 27 5.2.1 Feladat, tevékenység-eszköz, követelményrendszer, értékelés a tanítási órákon:... 27 5.2.2 Az egészségfejlesztés témakörei, tartalmai, módszerei a biológia órákon... 33 5.2.3 Az egészségfejlesztés témái az osztályfőnöki órákon évfolyamonként lebontva... 39 3

1 BEVEZETÉS 1.1 HELYZETKÉP A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. Jelenleg a születéskor várható élettartam a férfiaknál 68, a nőknél 76 év, ami messze elmarad az Európai Unió tagállamaitól. Különösen tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása. Ez a helyzet elfogadhatatlan, és hatékony cselekvést igényel. A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági és kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az energia-, zsír-, és só-bevitel, elégtelen a rost-, zöldség-, főzelék és gyümölcsfogyasztás. A magyar felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott. Magyarországon az elhalálozások háromnegyed részéért táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek felelősek, ezek elsősorban a szív- és érrendszeri, másodsorban a daganatos megbetegedések. Ez azt jelenti, hogy a nem megfelelő táplálkozásnak és életmódnak döntő szerepe van a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotának kialakulásában és a nagyarányú elhalálozás bekövetkezésében. De vajon ha egészségesen táplálkozunk, egészségesen élünk, rendszeresen mozgunk, akkor ezek a betegségek megelőzhetők-e? A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt többet tíz percnél szabadidős testmozgással és tíz felnőttből hat sem hét közben, sem hétvégén nem mozog. A felnőtt férfiak 41%-a, a nők 26%-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők között a dohányzók aránya gyorsan emelkedik. Csupán a dohányzással összefüggően évente 28.000 ember hal meg az országban. Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószerfogyasztás. A népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai. 1.1.1 A magyar lakosság életkilátásai Ép testben ép lélek! A népegészségügyi statisztikák közül kiemelten gyakran említik a "várható élettartam" mérőszámot. Ez a pontos adatokon alapuló szám valójában nem a nulla életkorú populáció életesélyeit, vagyis a ténylegesen várható átlagos élet tartamát, hanem az aktuális halálozási adatokból számolt, az adott évre érvényes mérőszámot jelenti. Ennek ellenére ez a legjelentősebb mutatószám, amelyből tendenciák (javulás, romlás, stagnálás) olvashatóak ki, és a feladatok, teendők határozhatóak meg. Magyarországon éppúgy, mint a volt keleti blokk országaiban már a rendszerváltozás előtt is jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában. Az a jelenség, amely a nyolcvanas években folyamatosan erősödött, majd az évtized fordulópontján tetőzött, s azóta stagnál - vagyis a középkorúak halandósági mutatóinak romlása -, szaporította az okok feltárására hivatott vizsgálatokat. 4

Ma a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két okát jelölik meg: - az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása, - a gazdasági-társadalmi környezet minősége. 1.1.2 Ami a számok mögött van A középkorú férfiak halandóságának okait vizsgálták. Ez a felmérés annyiban hozott új eredményt, hogy a halandóság alakulásában szerepet játszó tényezők eddigi vélt és becsült felelősségének arányaival szemben meghatározta az egészségkárosító magatartás gyakorisága és a pszichoszomatikus ártalmak megosztott szerepének arányait. A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40%-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60%) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok - képességek, készségek hiánya - okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak, amelyek teljesíthetetlensége állandó feszültséget, tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. Azokban az országokban, ahol a rendszerváltozás dinamikusan és jelentős politikai megosztottság mellett történt, a "vesztes és győztes" pozíciók jól beazonosíthatók. Magyarországon a tőke nélküli, a munkaerőpiacon kedvezőtlen pozíciójú rétegek számára a kirekesztettség érzetét fokozza más társadalmi rétegek gyors anyagi gyarapodása, az áruk tömege és azok elérhetetlensége. Ezek a társadalmi csoportok napi megélhetési gondokkal küzdenek, s jövőjük mai viszonyaink között nem túl ígéretes, nincs jele a kedvező változásoknak. Ez az élethelyzet egyaránt okozója az átmenetileg kompenzáló, de idővel káros viselkedésmódok elterjedésének és a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának. 1.1.3 Az életmód szerepe Az eddig leírtak alapján egyértelmű, hogy az életmódot nem kiváltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. Az állítás indoklására nem kell sok időt fordítanunk, hiszen képzeljük el, mennyire vezetne eredményre, ha közérdekből adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítjük a károsnak minősülő dolgokat: betiltjuk az alkohol és a cigaretta forgalmazását, és végleg börtönbe zárjuk a drogosokat. Korlátozzuk a még nem káros zsírfogyasztást fejadagok megállapításával, és a közétkeztetésben csak nyers zöldség és gyümölcsadagokat mérünk ki állami dotációval. Bevezetjük a kötelező reggeli kocogást, és kötelező fogyókúrára kórházba utaljuk az állampolgárokat a testsúly/magasság index túllépése esetén. 5

Ha változásokat kívánunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. Ezzel a célcsoportot és az ideális életkort is meghatároztuk. Ennek megfelelően a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb, időben is jóval hosszabb feladat, s a szükséges beavatkozásnak - amellett, hogy kognitív és emocionális elemei egyaránt vannak - a kimenetele sem automatikusan garantált: e munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. 1.1.4 Személyközi viszonyok karbantartása, ápolása A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a "pótszerekben", pótcselekvésben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják. 1.1.5 Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából? Az egészség, mely az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában alapvető emberi jog, valamint meghatározó társadalmi és személyi "erőforrás", egyúttal biztos befektetés is a társadalom számára. Az egyének, közösségek kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jólléte társadalmi és gazdasági előnyökkel és haszonnal jár a társadalom számára. Az egészség vagy jóllét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítőképesség növekedéséhez. 6

1.2 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TÉMAKÖRÉHEZ TARTOZÓ ALAPOK 1.2.1 Egészség A kérdés megtévesztően egyszerű, hiszen beszédes a szó: az egészség az EGÉSZ-ség állapota. Nem egyszerű azonban meghatározni azt, hogy mitől lesz "egész" az ember. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) meghatározása szerint "az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya." Természetesen mindenki számára egyértelmű, hogy a fenti definíció nem lehet tökéletes, értelmezése, vizsgálata szintén nem egyszerű feladat. Célszerű számba venni az egészséget meghatározó tényezőket, melyek az alábbiak: 1. genetikai tényezők (őseinktől öröklött génállományunk) 2. életmód (táplálkozás, testmozgás, szűrővizsgálatok, mindennapi szenvedélyek - dohányzás, kávézás, alkohol-, kábítószer-fogyasztás) 3. környezet (lakás, iskola, természeti környezet) 4. társas közeg (család, barátok) 5. egészségügyi ellátás (egészségügyi intézmények távolsága, felszereltsége) Végül ismerkedjünk meg az egészségfogalom modern meghatározásával, amely David Seedhouse filozófus nevéhez fűződik. Szerinte "az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztatja a számára adott lehetőségek összességét. " Említett fogalom természetesen más egy mozgássérültnél és más egy olimpiai bajnoknál. (Dr. Kósa Karolina) 1.2.2 Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Ez a folyamat képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. 7

Az egészségfejlesztés sarokpontjai: az egész lakosságra irányul és együttműködésére épít az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. 1.2.3 Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségfejlesztés alapvető fontosságú módszere, amely magába foglalja az információk és ismeretek átadását. 1.2.4 Kockázati tényezők Azon egészséget befolyásoló hatások, amelyek az egyén egészségi állapotára kedvezőtlen hatással vannak, mivel növelik adott betegség kialakulásának valószínűségét. 1.2.5 Kockázatot csökkentő tényezők Azon egészséget befolyásoló hatások, amelyek csökkentik valamely betegség létrejöttének valószínűségét. 1.2.6 Megelőzés (prevenció) Mindazon tevékenységek összessége, amelyek egy-egy betegség kialakulásának megakadályozására irányulnak. Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) célja az egészségi állapotra káros hatást gyakorló kockázati tényezők csökkentése. A másodlagos megelőzés (szekunder prevenció) arra irányul, hogy megakadályozza egy már kialakulóban lévő kóros állapot további súlyosbodását, illetve megtalálja azokat, akiknél ez a korai elváltozás már fennáll, de még betegségre utaló tünetek nincsenek (szűrővizsgálatok). A harmadlagos megelőzés (tercier prevenció) olyanokra irányul, akiknél már előfordult valamilyen megbetegedés, amelyből felépültek. 1.3 AZ ISKOLA SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGE Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelemi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. 8

1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák (legfőképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. "rejtett tanterv", az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. 9

2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. A Nemzeti Alaptanterv értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az iskolában történő egészségfejlesztésnek nagy segítséget nyújtott, hogy az iskola életét, az oktatási - nevelési folyamat egészét szabályozó főbb dokumentumokban hangsúlyossá vált a primer prevenció szerepe. A magyar iskolák legalapvetőbb dokumentumai, a pedagógiai programok az elmúlt évtizedben több alkalommal is átdolgozásra kerültek, és gyakran bővültek az iskola számára előírt újabb feladatok pedagógiai rendszerével is. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2. 10. bekezdés A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. 46/2003 (IV.7) országgyűlési határozat: Nemzeti Népegészségügyi Program. A NEP kiemelt figyelmet fordít egészséges ifjúság problémakörére, kulcskérdésnek tekinti a serdülőkorúak egészségmagatartásának komplex iskolai és családi segítését. Konkrétan megnevezi az alábbi feladatokat: meg kell teremteni azon tárgyi feltételeket, amelyek az iskolákat (óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik, a fiatalok egészséges szabadidő eltöltési lehetőségeit támogatni kell, a család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés alapvető színterévé. 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint "Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. (5.)". 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről VII. fejezet Nemzeti Egészségfejlesztési Program tartalmazza (2) b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását, (2) c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 2. sz. mellékletében tételesen meghatározza: A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatokat: 5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv 10

végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok: 7. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai: 8. Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelési-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban. 5/1995. (II. 8.) NM rendelet a körzeti védőnői szolgálatról 7. (1) Közoktatási intézményben a gyermekek gondozását a védőnő az oktatási intézmény fenntartójával kötött szerződés alapján - külön díjazás ellenében - látja el. (2) A védőnő az (1) bekezdése szerinti tevékenysége során a) figyelemmel kíséri az oktatási intézményben tanulók testi, szellemi fejlődését, b) elvégzi az 1. melléklet szerinti szűrővizsgálatokat, c) a krónikus beteg gyermek, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek életviteléhez segítséget nyújt, d) tanácsot ad, együttműködik a gyermek házi gyermekorvosával (háziorvosával), a családdal, pedagógusokkal, e) pszichológussal, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti védőnővel, f) előadást tart az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseiről, g) kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódra nevelésre, a káros szenvedélyek megelőzésére. Az iskola vezetésével egyeztetve egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat, vetélkedőket szervez, h) részt vesz az óvodai, iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában és ellenőrzésében, felkérésre szülői értekezleten tájékoztatást ad tevékenységéről, i) segítséget nyújt a pályaválasztással kapcsolatban, j) végzi a védőoltások szervezését, nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos egészségnevelést. 11

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Hatályos: 2012.09.02-2012.11.14 X. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ EGÉSZSÉGÉNEK, BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A FELADATOKBAN KÖZREMŰKÖDŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben 128. (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. 12

(5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. (7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. (10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1) (9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 129. (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. (2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. (4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. 13

(5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 42. Az egészséges táplálkozás 130. (1) A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelőoktató munka hatékonyságát. (3) A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja. (4) A (2) (3) bekezdésben meghatározottakat a szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell. (5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését. 43. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése 131. 44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben 132. 14

3 EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást. 3.1 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN Azon feltételek megteremtése, amelyek révén az egyén képessé válik saját egészségével tisztában lenni, afelett döntéseket hozni. Tervezett akciók, cselekvések sorozata, amelyek lehetőleg kisgyermekkortól hozzásegítik az egyént, hogy egészségét elősegítse, azt tudatosan jobbá tegye. Ebből következően az egészségnevelés nem egy ember feladata, hanem csapatmunka, amelyben különféle területeken tevékenykedőknek: egészségügyi dolgozóknak, pedagógusoknak, mérnököknek stb. kiemelt szerepük van. (Dr. Kósa Karolina) Az iskolai egészségfejlesztés legfontosabb szereplői a pedagógusok. A pedagógusoknak, mint az iskolai egészségfejlesztés kulcsszereplőinek feladata: - a diákok azon képességeinek fejlesztése, amelyek hozzásegítik az információszerzéshez és feldolgozáshoz, - saját tantárgyukon belül teret biztosítani az egészségfejlesztés egy-egy területének, - az együttműködési képességek, csapatmunka fejlesztése, - életmódjával megfelelő példát mutatni a gyerekek számára, - mivel relatíve sok időt tölt a diákokkal számos dolgot megfigyelhet, észrevehet. 15

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 (9-10), valamint az 53. (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI.17) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. 3.2 EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ ISKOLÁBAN Az egészségfejlesztés alapvető fontosságú módszere, amely magába foglalja az információk és ismeretek átadását. Ezzel a témával kapcsolatos ismeretek részletesen kidolgozva megtalálható az iskola Egészségnevelési tervében. 3.3 ISKOLAI KÖRNYEZET Az egészségnevelés lényeges része az egészséges iskolai környezet kialakítása, ezáltal az egészségfejlesztés módszereinek alapjait határozza meg. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket az iskolánk Környezetnevelési programja tartalmazza. 3.4 A TUDATOS FOGYASZTÓVÁ NEVELÉS Az egészségfejlesztés szerves része a környezettudatos gondolkodás, a tudatos választás és fogyasztás elsajátítása. A tudatos vásárló vásárláskor nemcsak az árat és minőséget veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a megvásárolt termék, a terméket előállító vállalat hogyan hat a környezetre. Természetesen vannak egészségesebb termékek, amelyek több pénzbe kerülnek. Ha ilyen szempontokat érvényesítünk, akkor az egészségünkre és a jövő nemzedékre is gondolunk. Ne csak az államtól várjuk a megoldást. Főleg fogyasztói, vásárlói szokásaink megváltoztatásával tehetünk sokat azért, hogy a környezeti problémák ne súlyosbodjanak odáig, hogy az már egészségkárosító hatású legyen. A diákok egészséges fejlődésének része a gyermekbarát büfé működtetése a középszintű oktatási intézményekben. 16

4 HELYI PROGRAMUNK 4.1 EGÉSZSÉGES ÉLETKEZDÉS ÉS GYERMEKKOR BIZTOSÍTÁSA A prevenció érdekében fontosnak tartjuk az egészség megőrzését, a betegség megjelenésének megakadályozását. Ennek érdekében iskolaorvosi együttműködést kötöttünk a diákok ellátása érdekében. Mentálhigiénés végzettségű ifjúságvédelmi felelős, képzett drogügyi koordinátor, és szakképzett munkavédelmi oktatónk tevékenykedik. A kollégista tanulók ellátásáról a kollégium orvosa gondoskodik. A pedagógusok rendszeres orvos alkalmassági, illetve évente tüdőszűrő vizsgálaton vesznek részt. Felelős: iskolánk igazgatója, az iskolaorvos, az ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az iskolánk diákjainak kollégiumi orvosai Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése érdekében a dohányzás és az alkohol káros biológiai és személyiségmódosító hatásairól külön tanítási órát tartunk biológia órán. A védőnő osztályfőnöki órák keretében tart dohányzásról leszoktató előadást. Felhívjuk a figyelmet az iskolai könyvtárban megtalálható segédanyagokra. A faliújságon közzétesszük a témában közérdekű előadások lehetőségét. Felelős: ifjúságvédelmi felelős, a biológia tanár és a védőnő Az egészséges életmódra nevelés jegyében drogprevenciós előadást szervezünk a diákoknak. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok, az iskola drogügyi koordinátora Az alkohol és cigaretta (nikotin) káros hatásairól kémia és biológia órán részletesen hallanak diákjaink. Rendszeresen készítenek kiselőadást ezekben a témákban. Felelős: a kémia és a biológia tanár Évente egy alkalommal véradást szervezünk a nagykorú diákjaink körében. (Ha vért adsz, életet adsz!) Jó kapcsolatot ápolunk az Országos Vérellátó Szolgálat, Debreceni Regionális Vérellátó Központjával. Felelős: a biológia tanár Az aktív és hasznos szabadidő eltöltésében állandó programajánlat segíti a diákokat a faliújságon. A város által szervezett egészségfejlesztő programokról értesítjük őket és biztosítjuk a részvételüket. Felelős: a szabadidő felelős 17

4.2 TÁRGYI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGESEBBÉ ÉS BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELE, BALESET- MEGELŐZÉS Az osztálytermek berendezése igazodik az egészségügyi szempontokhoz (asztalok, székek mérete, elrendezése, megvilágítás, szellőzés, árnyékolás, jól látható táblák és multimédiás eszközök) Felelős: iskolánk igazgatója, a szaktanárok A tantermek rendjének fenntartása, megóvása, díszítése érdekében osztályok közötti versenyt hirdetünk. Év végén jutalomban részesülnek a legrendezettebb osztályok. Felelős: a szabadidő felelős Tanulóinknak minden tanév elején dokumentált balesetvédelmi oktatást tartunk a tanítási órákon, az egészség megőrzése és a balesetek elkerülése érdekében. A tantestület évente külső előadó által tartott tájékoztatást kap a balesetvédelem és tűzvédelmi oktatás témakörében. Ezt követően a diákok a gyakorlatban is megismerkednek a Menekülési tervvel. A 13. évfolyamon a Munkavédelem külön tantárgyként heti két órában szerepel oktatási rendszerünkben. Felelős: a balesetvédelmi felelős, a szaktanárok 4.3 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEINEK ELSAJÁTÍTÁSA Az egészséges táplálkozásról a biológia oktatása során tájékoztatást kapnak a tanulók. A testnevelés órák keretén belül, az elméleti órákon további lehetőség van az ismeretek bővítésére. A diákoknak kedvezményes menza lehetőséget biztosítunk, s megfelelő időkeretet az órarendben, hogy ezt igénybe vehessék. Évente fogorvosi szűrővizsgálatra visszük tanulóinkat az egészséges fogazat megtartása és a fogápolás fontosságának sulykolása érdekében. Felelős: a biológia tanár, a testnevelők, a menzafelelős, a z osztályfőnökök 4.4 LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A lelki egyensúly megteremtése érdekében az iskola légköre toleráns és elfogadó. Igyekszünk az egyéni problémák kezelésére módot találni. Ebben segít az iskolai pszichológusunk is. A családi nehézségek, szociális hátrányok leküzdésében partnerek vagyunk (segélyek, ingyenes tankönyvjuttatás, könyvtári könyvek és segédanyagok kölcsönözhetősége, tankönyvtámogatás, ) Erősítjük a másság elfogadását, a mozgássérült, károsult osztálytársak iránti toleráns magatartás kialakítását. Igyekszünk a minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését. Az 18

esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás biztosítását. Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését megteremteni, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak. Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával. Diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztését. Osztályfőnöki órákon helyzetgyakorlatok segítségével feltárjuk a diákokat foglalkoztató témákat, kérdéseket, problémákat, majd keresünk megoldási lehetőségeket. Előadásokat szervezünk a család, a kortársak hatásáról, majd beszélgetések és szituációs játékok segítségével feldolgozzuk a hallottakat. Felelős: az osztályfőnökök, a szaktanárok A pozitív személyiségfejlesztés lehetőségét nyújtja iskolánk énekkara, a közös próbák, iskolai rendezvényeken és városi szervezésű programokon, versenyeken történő fellépésekkel. Felelős: az énektanár 4.5 TANULÁSI ELŐMENETEL EREDMÉNYESEBBÉ TÉTELE Év elején tanulás-módszertani tájékoztatót tartunk. Igyekszünk ezzel is csökkenteni a tanulási nehézségekből eredő lemorzsolódást. Az osztályfőnöki órákon rendszeresen beszélünk a tanulók tanulási szokásairól, a bevált módszerekről és egymással megosztják saját tapasztalataikat az eredményesebb teljesítmény érdekében. A saját nevelési igényű tanulóinkkal szakember foglalkozik, valamint a magyar tanáraink külön korrepetálják őket. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok magyar irodalom és nyelvtanárok Ösztönözzük tanulóinkat az önképzésre, továbbtanulásra (tájékoztatók megrendelése, tanácsadás, közös kitöltés), nálunk elsajátítható szakmák megszerzésére, az élethosszig tartó tanulási minta elsajátítására. Felelős: az osztályfőnökök, a szaktanárok Az órarend kialakításakor az egyenletes napi elfoglaltság kialakítására, s a kellő pihenőidő biztosítására törekszünk. Az intézmény biztosítja a pedagógusoknak a területhez kapcsolódó pedagógus továbbképzéseken, fórumokon való részvételt, s a szakkönyvtár állandó fejlesztését. A nyitó és a záró nevelési értekezleten, s a DÖK megbeszélésein értékeljük az iskola egészségnevelési és fejlesztési programját, s szükség esetén fejlesztjük, módosítjuk azt. Felelős: iskolánk igazgatója, a szabadidő felelős, az ifjúságvédelmi felelős, a gazdasági vezető, a tantestület, az iskolatitkárok, DÖK 19

4.6 TESTMOZGÁS NÉPSZERŰSÍTÉSE, MOZGÁSKULTÚRA KIALAKÍTÁSA, MOZGÁSSZERVRENDSZERI PREVENCIÓ A mindennapos testmozgás érdekében torna- és edzőtermi sportolásra ösztönözzük a tanulóifjúságot. Az oktatás során (felmenő rendszerben bevezetésre kerül a heti öt testnevelés óra) ismerkednek a különböző sportágakkal. A délutáni sportkörökben labdarúgás, röplabda, kosárlabda, kondicionáló termi edzésre van lehetőség a mindennapos testedzéshez. Tanórai keretek között korcsolyapályára visszük a diákokat. Felelős: a testnevelők 4.6.1 Hatékony megvalósulás Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése; minden testnevelésórán van gimnasztika, benne biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna [L. a 243/2003.(XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait] a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [L. a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait; valamint az OM Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című, 2000-ben megjelent kiadványt] minden testnevelésóra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek. Felelős: a testnevelők 4.7 CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A családi életre nevelés céljaként a következőket tűztük ki: felkészíteni a felnövekvő generációt a boldog, kiegyensúlyozott életvitelre, a házastársi és a szülői tennivalókra. Ennek 20

megvalósítása permanens, gyermekkortól a felnőtté válásig tart, és sajátságos feladat, így lehetőleg minden évfolyam számára tart ebben a témában előadást osztályfőnöki óra keretében a védőnő. Előadások lényege olyan ismeretek nyújtása a család és a társadalom viszonyáról, a polgári demokráciában élő család jellemzőiről, a családmodellről, melynek ismerete a mai fiatal számára elengedhetetlen ahhoz, hogy felnőtté válva rendezett és boldog családi szerkezetet tudjon létrehozni. Igény esetén folytatják az osztályok a beszélgetést osztályfőnöki órákon osztálykeretben. A személyes problémákkal küzdő diákok segítséget kapnak az iskola pszichológusától és gyermekvédelmi felelősétől. Felelős: a védőnő, az osztályfőnökök, a pszichológus, a gyermekvédelmi felelős 4.8 TUDATOS FOGYASZTÓVÁ NEVELÉS Ennek első lépése a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő táplálkozás szemléletének kialakítása és megvalósítása az iskolai büfé kínálatának összeállításában. Az egészségfejlesztés fontos része, hogy diákjaink tudjanak tudatosan választani vásárlás során és az egészséges, jó minőség mellett döntsenek. Tudatos fogyasztóvá válás érdekében a biológia órán az egyes szervrendszerek működésének tárgyalása közben beszélünk a tudatos választás elveiről. Következő lépésként a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében figyelünk környezetünk egészséges kialakítására és az igényes életkörülmények megteremtésére. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket az iskolánk Környezetnevelési programja tartalmazza. Felelős: az osztályfőnökök, a büfé fenntartója, a biológia tanár, a karbantartó 4.9 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA. ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ, SZŰRŐVIZSGÁLATOK Iskolánkban az idevonatkozó 26/1997.(IX.3.) NM rendelet figyelembevételével heti egy alkalommal rendel az iskolaorvos, védőnő. Feladataik az alábbiak: A tanulók jelentkezésekor a felvételt megelőzően pályaalkalmassági vizsgálat. A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskolavezetésével egyeztetve Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve. 21

A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget: Életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az iskola diagnózis kiegészítése, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása Az iskolai fejlesztőpedagógus közreműködésével a díszes tanuló helyi kiemelése és segítségnyújtása megoldott. Felelős: az iskolaorvos, a védőnő, fejlesztőpedagógus, osztályfőnökök, magyar tanárok 4.10 A BÁNTALMAZÁS ÉS ISKOLAI ERŐSZAK MEGELŐZÉSE Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk helyes, kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a témával. Konfliktuskezelési technikákat szituációs játékok segítségével kell a tanulókkal megismertetni. Felelős: Iskolánk igazgatója, osztályfőnökök, szaktanárok 4.11 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEAM Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását az egészségfejlesztési team irányítja. Tagjai: Iskolánk igazgatója Biológia tanár Iskolaorvos, védőnő 22

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnöki munkaközösség vezető Testnevelő tanárok Drogkoordinátor Szabadidő-szervező pedagógus Pszichológus Fejlesztő pedagógus Diákönkormányzatot segítő pedagógus 23

5 MELLÉKLET 5.1 KÖZÉP- ÉS RÖVID TÁVÚ CÉLOK, MÓDSZEREK, TEVÉKENYSÉGEK Célok Egészséges életkezdés és gyermekkor biztosítása Tárgyi környezet egészségesebbé és biztonságosabbá tétele Szervezési és tartalmi keretek Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Kognitív feladatok Egységes prevenciós elvek alkalmazása a Tudás gyarapítása az 14-20 évesek információ átadásával, egészségügyi magyarázatával és ellátásában megértésével Személyi higiéné kialakításához szükséges ismeretek átadása Biztonságos és egészségkímélő tanórai tevékenységek, balesetvédelmi oktatás Magatartásváltozást célzó feladatok a személyi higiéné kialakításában: gyakorlati készségek és cselekedetek befolyásolása, képességek kialakítása feladatok elvégzésére pl. elsősegélynyújtás Vonatkozó jogszabályok alapján a higiénés normák betartása az intézmény területén Módszerek Ismeretszerzés tanulói közreműködéssel (kiselőadások, projektmunka, team munka) Együttműködés az iskolaorvosi, védőnői és az iskolafogászati szolgálattal Bejárás, jogszabálykövetés, Információk közvetítése Egészséges táplálkozás alapelveinek elsajátítása Célzott tanórai egészségnevelés, ismeretátadás Programok, akciók, egészségnap Tisztasági verseny Együttműködés a védőnői hálózattal és a szülőkkel, szakirodalom követése, tanulók és szülők bevonása, 24

Célok Szervezési és tartalmi keretek Módszerek Affektív feladatok, Mentális problémák Pozitív beállítódás, meggyőződések, kiszűrése magatartásminták értékek, vélemények közvetítése formálása Lelki egészségvédelem, személyiségfejlesztés Magatartásváltozást célzó feladatok: gyakorlati készségek és cselekedetek befolyásolása, képességek kialakítása feladatok elvégzésére Önismereti program diákok számára Kortársképzésben és kortárs segítők képzésében való részvétel és a kortárssegítők tevékenysége Stressz-oldó technikák megismertetése Mentálhigiénés kör működtetése Iskolapszichológus közreműködése Interaktív módszerek Szituációs játékok Helyzetgyakorlatok drámapedagógiai elemek Csoportfoglalkozások Művészeti tevékenység Tanulási előmenetel eredményesebbé tétele Tanulás-módszertani tájékoztató megértése, elsajátítása. Célzott tanórai módszerek elsajátítása Tudás gyarapítása az információ átadásával, magyarázatával és megértésével Érdeklődési kör tágítása Kommunikációs, érdekérvényesítő, problémamegoldó, döntéshozó készségek kialakítása Tanulási módszerek gyakorlása, elsajátítása Kommunikációs, érdekérvényesítő, problémamegoldó, döntéshozó készségek kialakítása Olvasáskészség fejlesztése Otthoni módszerek elsajátítása Dök tevékenység Tanulás-módszertani tájékoztató Ismeretszerzés tanulói közreműködéssel (beszámoló, magyarázat) Szituációs játékok Helyzetgyakorlatok 25