Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa fejlődő. 1
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai A megelőző típus legjellemzőbb példája Aglia. Az Agliába felhalmozódott gazdaság mideek előtt a viszoylag agy létszámú városokba, a lakásállomáyba, a városok ellátásához tartozó ayagi eszközökbe, szervezetekbe és itézméyekbe testesült meg. 3
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Ez az ifrastruktúra agyobb keretet teremtett, mit amelyet az akkori gazdaság valójába kitöltött, így már meglevő adottságkét biztosította bizoyos területeke - legalábbis egy ideig - a később megiduló iparosodás ifrastrukturális feltételeit. 4
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Sajátos törtéelmi, földrajzi és gazdaságitechikai okok miatt em lehetett szó a megelőző csak a lácszerűe együtt haladó fejlődéstípus megvalósulásáról az Egyesült Államokba. Aglia egész iparosodása azoos földrajzi területe való iparosodást jeletett, az Egyesült Államok esetébe viszot álladó területi terjeszkedéssel megvalósuló iparosodás törtét. 5
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az Egyesült Államokba az iparosodás mitegy 50-60 éves késéssel kezdődött ugya, de már a XIX. század első feléek techikai szívoalá, az eek megfelelő ifrastrukturális kereteket igéyelve. Ezért az Egyesült Államokba az iparosodás úgy haladt előre és kapcsolta magához az újabb és újabb területeket, hogy az ifrastruktúra az iparral párhuzamosa alakult ki és fejlődött tovább. 6
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai A XIX. század végéek, a XX. század elejéek ige gyors techikai haladása, számos új iparág megjeleése, a gyors átalakulás, az ifrastruktúra lácszerűe együtt fejlődő típusáak elterjedéséhez vezetett a gazdaságilag fejlett országokba. Ez a típus törtéelmileg időtállóak tekithető olya országok számára, amelyek iparosodottsága már bizoyos szívoalat elért. 7
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az utólagosa fejlődő ifrastrukturális fejlődéstípus, amely a szocialista iparosítás megidulásáak időszakától az európai szocialista országokba vált jellemzővé, a második világháború utá alakult ki. A II. világháború utá szocialista útra tért országok, köztük Magyarország előtt az a feladat állt, hogy öerőből gyors ütembe hozzák be a korábbi társadalmi redszertől örökölt gazdasági elmaradottságot. 8
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Mivel az ifrastruktúra bizoyos területei (közlekedés, hírközlés stb.) redkívül tőkeigéyesek, s mivel a termelés gyors meyiségi övelése - főképpe az iparba - végrehajtható volt az ifrastrukturális területek egyidejű fejlesztése élkül is, a helyreállítás sorá az ifrastruktúra a háború előtti szerkezetbe és techikai szívoalo épült újjá. 9
Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az ifrastrukturális beruházások aráya Magyarországo 1950-be 30-33%-ot tett ki, miközbe a emzetközileg kialakult ifrastrukturális beruházási aráy - a gazdasági fejlettségi szittől függetleül 55-65%. Az ifrastruktúra többi területe (oktatás, egészségügy, stb.) a politikai prefereciák hatására, 1950-es évekbe is jeletőse fejlődött. 10
Ifrastruktúra és gazdasági fejlettség Ha grafikoo ábrázoljuk, hogy a vizsgálat külöböző időszakaiba milye gazdasági fejlettséghez milye ifrastrukturális szívoal tartozik, az egyes országokat jelző potok egy viszoylag keskey sávba helyezkedek el. Ebből következőe a gazdasági fejlettség és az ifrastrukturális szívoal között szoros kapcsolat va. 11
Ifrastruktúra és gazdasági fejlettség Általába miél magasabb valamely ország egy lakosra jutó emzeti jövedelme, illetve GDP-je, aál magasabb az ifrastrukturális szívoala is. A fejlődésbe midig vaak viszoylagos késések és viszoylagos előreszaladások, amiek következtébe az egyik időszakba ez, a másikba az az ország lóg ki az összefüggés pothalmazáak sávjából. 13
Ifrastruktúra és gazdasági fejlettség A gazdasági övekedés általába jóval egyeletesebb, mit az ifrastrukturális szívoal fejlődése. A agyaráyú ifrastruktúra-fejlesztés (pl. városépítés, a közlekedés teljes szerkezeti átalakulása stb.) az ország erőforrásaiak tekitélyes részét felemészti és ilyekor a gazdasági fejlődés üteme átmeetileg lelassul. 14
Ifrastruktúra és gazdasági fejlettség Ha egy-egy időszak gazdasági és ifrastrukturális szitje között lehetek is egyik-másik ország esetébe eltérések, hosszú távú tedeciakét a kettő harmoikus együttmozgása jut érvéyre. Ahol ez em törtéik meg, ott olya zavarok lépek fel, hogy az ifrastruktúra hiáya az általáos gazdasági övekedés gátjává válik, lehetetleé teszi az eléri kívát övekedést. 15
Beruházási dötések és stratégiák A beruházások hatékoy sorredje Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá Az ifrastruktúra-hiáy mellett végbemeő fejlődés korlátai 16
A beruházások hatékoy sorredje A fejlesztés a jövedelemre kedvezőe ható tervek egész soráak elkészítését kívája meg a legkülöbözőbb területeke. (pl. közegészségügy, közlekedés stb.) Az erőforrások csak korlátozott mértékű megléte arra kéyszerít, hogy e tervek között válasszuk. A hagyomáyos közgazdaságtaba a piac tölti be ezt a szerepet. 17
A beruházások hatékoy sorredje Bármely közgazdaságba a redelkezésre álló erőforrások jeletős háyadát olya célokra kell fordítai (közoktatás, közegészségügy stb.), amelyekek hozama em mutatható ki közvetleül vagy ics visszatérülő piaci értéke. Továbbá az elmaradott gazdaságokba bizoyos redszeres eltérések tapasztalhatók az ú. egyéi és a társadalmi költségek között, és ilye esetekbe a piacra való támaszkodás az erőforrások téves elosztásához vezete. 18
A beruházások hatékoy sorredje Ha adva va egy korlátozott összegű beruházási erőforrás és adottak a megvalósítadó beruházási célok, amelyek teljes megvalósítási költsége azoba meghaladja a beruházásra redelkezésre álló összeget, hogya választhatjuk ki azokat a beruházási tervváltozatokat, amelyek megvalósítása a ráfordított költségekhez viszoyítva a legagyobb hozamot biztosítja? 19
A beruházások hatékoy sorredje Az egyik lehetőség az ú. társadalmi határtermelékeység (social margial productivity) mérése. Más megközelítés eseté külöbséget kell teük helyettesítési: egymást helyettesítő lehetőségek közötti választás elhalasztási dötések: a megvalósítási sorred meghatározása között. 20
A beruházások hatékoy sorredje Elhalasztási dötés Ha feltételezzük, hogy céluk mid A -ak, mid B -ek a megvalósítása, de most csak vagy A -t vagy B -t valósíthatjuk meg és B -t vagy A -t későbbre hagyjuk, akkor az A, B sorredek a B, A -val szembei előybe részesítéséek egyetle idoka az lehet, hogy mide valószíűség szerit B hamarabb lesz megvalósítható, ha A már elkészült, mit megfordítva. 21
A beruházások hatékoy sorredje A fejtegetés célja: a hatékoy sorred fogalmát érthetőbbé tei; kimutati, hogy a hatékoy sorred szükségszerűe változik területekét és országokét, attól függőe, hogy a legfotosabb fejlesztési ehézségek hol fordulak elő és meyire álladóak. 22
Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá Eltekitve a meglehetőse tág határoktól, az ifrastruktúra és a közvetle termelőágazatok közötti kapcsolat techológiailag ics meghatározva. Az összefüggés csak olya módo jeletkezik, hogy miél magasabb a közvetle termelőtevékeység egységyi kibocsátásáak termelési költsége, aál kevésbé megfelelő a gazdaság ifrastruktúrája. 23
Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá A gazdaság mit egész szempotjából a cél: a közvetle termelőágazatok övekvő termeléséek lehető legalacsoyabb költséggel való elérése, beleértve mid a közvetle termelőtevékeységre, mid az ifrastruktúrára fordított erőforrásokat. A termelő ágazatok és az ifrastruktúra kiegyesúlyozott övekedéséek ideális esetébe: mide lépésél midegyikből egy keveset valósítuk meg. 24
Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá Az elmaradott országokba az igazi szűkösség aak a képességek a hiáya, hogy az erőforrásokat működésbe is hozzák. Ebből kiidulva megállapítható: az ifrastruktúra és a közvetle termelőágazatok em övelhetők egy és ugyaazo időbe; előybe kell részesítei azt a fejlesztési sorredet, amely maximálisa segíti, ösztözi és megköyíti a dötéshozatalt. 25
Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá Az első feltétel szerit a sorredek két fő típusát külöíthetjük el: az egyik a fejlődést az ifrastruktúra övelésével kezdi (ábrá AA1BB2C potok) a másik a fejlesztést a közvetle termelőágazatokkal kezdi (ábrá AB1BC1C potok) Az első sorred fejlődés az ifrastrukturális többletkapacitással, a második pedig fejlődés az ifrastrukturális kapacitáshiáyal. 26
Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá A második feltétel szerit az a sorred részesítedő előybe, amely egy élék, ömagát előrehajtó erő kialakulására agyobb biztosítékot yújt. Midkét sorred ösztöző és sürgető hatásokat eredméyez, de hatékoyságuk foka egyikél a vállalkozói kezdeméyező képesség fokától, a másikál pedig az ifrastruktúráért felelős állami hatóságok részéről jeletkező reagálás módjától függ. 27
Fejlesztés ifrastruktúra-hiáy, illetve kapacitástöbblet útjá Az alapvető külöbség a két tiszta sorred között az adott ösztöző erő típusa: Az ifrastrukturális kapacitástöbblet hatása léyegébe ikább megegedő, lehetőség biztosító, eek megfelelőe ikább csábít, mit kéyszerít. Egy érezhető hiáy léyegéél fogva előidézi, hogy amiatt a kárt szevedők vagy azok, akik a megszütetéséből előyhöz jutak, megkíséreljék megszütetését. 28
Az ifrastruktúra-hiáy mellett végbemeő fejlődés korlátai Va egy miimális ifrastruktúraközvetle termelőtevékeység aráy, ahol a közvetle termelés már csak az ifrastruktúra fejlesztése útjá övelhető. Ez azoba em azt jeleti, hogy eze a poto további termelő-beruházás em mehet végbe, haem azt, hogy az összes termelő-beruházások teljes termelőképessége em fog további övekedést mutati. 29
Az ifrastruktúra-hiáy mellett végbemeő fejlődés korlátai Sajálatos módo em tudjuk felismeri azt a potot, ahol az ifrastruktúrá túlövő termelésfejlesztés ilye módo saját maga gátjává válik éppe azért, mert ics olya abszolút akadály, amely valaha is kizárá a további termelőberuházást. 30
Jellegzetes emzetközi tedeciák Az ifrastrukturális és szolgáltatási szférákba jeletkező új és legfotosabb emzetközi tedeciák ismerete élkülözhetetle egy olya kis ország számára, mit Magyarország, amely már alacsoyabb gazdasági fejlettségi szite is alkalmazkodi kéyszerül a gazdaságilag fejlett világba, illetve az Európába, az EU-ba zajló folyamatokhoz. 31
Jellegzetes emzetközi tedeciák A mikroelektroikáak térhódítása yomá bekövetkező techológiaváltás A mikroelektroika révé a kommuikációba végbemet techológiaváltás Az ifrastrukturális és szolgáltatási hálózatok emzetközivé válása A globalizálódás mellett a több országra kiterjedő regioalizálódás Világhálózatok létrehozásáak lehetősége Ifrastrukturális hálózatok világméretűvé válása 32
Jellegzetes emzetközi tedeciák Világkereskedelembe megőtt a szolgáltatások országok közötti kereskedelméek részaráya Alapvetők a változások az állam szerepvállalásába és az állami tulajdo aráyaiba Alapvető változások érlelődek a tercier szektorok mukaerő-igéyébe Az elektroikai bázisú iformatika a világpiac leggyorsabba fejlődő ágazatáak bizoyul 33
A mikroelektroika térhódítása, techológiaváltás A mikroelektroikáak az utóbbi évtizedekbe végbemet térhódítása yomá techológiaváltás következett be. E techológiaváltás révé teljese új fejlődési iráyok alakultak ki, korábba ismeretle lehetőségeket yújtó új hálózatok, techikai apparátusok jöttek létre. Új, globális távközlési redszerek jeleek meg, távközlő világhálózatok épülek. 34
A mikroelektroika térhódítása, techológiaváltás A csúcstechikák termeléséek terjedése s yomába a magas termelékeység, következésképpe eszközeiek folyamatos olcsóbbodása segíti tömeges alkalmazásba vételüket mide területe, így a hálózati ifrastruktúrák és a szolgáltatások szféráiba, sőt midikább már a háztartásokba is. 35
A kommuikációba végbemet techológiaváltás A kommuikációba végbemet techológiaváltás főbb következméyei égy rétegbe sorakoztathatók fel: a legbelső burok a digitális techológia fejlődése a távközlés külöböző ágaiak (beszéd-, adatátvitel és műsorszórás) közeledése egymáshoz a hírközlés, a számítástechika, a szórakoztatóelektroika és a médiák összefoódása valameyi más ágazat korszerűsödése 36
A kommuikációba végbemet techológiaváltás Jele korukba már szite kizárólagosa csak azok az ágazatok képesek korszerűsödi, amelyek felismerik, hogy saját tevékeységükö belül milye szerepet kaphat, adhat számukra a korszerű iformatika. 37
Ifrastrukturális és szolgáltatási hálózatok emzetközivé válása A emzeti ifrastruktúrák hálózatai midikább emzetközi redszerek részeikét működek. A világméretű redszerek a csúcstechika és techológia természete alapjá terjedek. 38
Ifrastrukturális és szolgáltatási hálózatok emzetközivé válása A világgazdasághoz való kapcsolódás ma már alacsoyabb gazdasági fejlettségi szit mellett is megköveteli a emzeti ifrastrukturális hálózatok emzetközi redszerekhez csatlakozó kiépítését, illetve a meglévők eek megfelelő átalakítását, korszerűsítését, az állam ehhez szükséges ayagi hozzájárulását és az ezzel kapcsolatos szabályozási red megalkotását. 39
Több országra kiterjedő regioalizálódás Európá belül a regioalizálódás az EU-hoz kapcsolódik. A legutóbbi évek új tedeciájakét számos ifrastrukturális hálózat tekitetébe (például az eergia szektorba, a szárazföldi közlekedésbe, a vízi és légi közlekedésbe, a telekommuikációba) jellemzővé válik az EU tagországaiak emzeti ifrastrukturális hálózatait egymással összekapcsoló regioális hálózatok fejlesztése. 40
Világhálózatok létrehozásáak lehetősége Néháy területe (pl. a távközlésbe és a vele összefoódva fejlődő iformatikába, szórakoztató és tájékoztató elektroikába) a viharos techikai fejlődés a világ élvoalába lévő éháy tőkeerős ország (az USA, illetve egy-egy területe Japá) részére a közeli jövő poteciális lehetőséget kíál arra, hogy regioális hálózatok redszeréek megkerülésével olya világhálózatokat hozzo létre, amelyek lehetővé teszik a hozzájuk való közvetle egyéi csatlakozást. 41
Ifrastrukturális hálózatok világméretűvé válása Az ifrastrukturális hálózatok világméretűvé válása a szolgáltatások egyre övekvő részéél emeli át a verseyt az országok, a regioalizált országcsoportok felett álló, emzetközi kompetitív szféra területére. Számos hálózati ifrastruktúrába és szolgáltatásba az EU elmarad az északamerikai koties és Japá mögött. A kialakult világhálózatokba, stratégiai világszövetségekbe a agy európai távközlési szolgáltatók is csak parterek lehetek. 42
A szolgáltatások országok közötti kereskedelméek övekedése Az EU országaiak többségébe a szolgáltatások kereskedelme a teljes exportba valamivel agyobb, 20-30%. A turizmus ige agy aráya miatt az EU országai közül Görögország 52, Spayolország 34%-os (1991) szolgáltatásexportjával emelkedik ki. 43
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba A XX. századba az állami szerepvállalás az elosztó ifrastrukturális hálózatokál (az áram-, víz- és gázszolgáltatás, közlekedés, posta és hírközlés stb.), az üzleti szolgáltatások bizoyos területei (a pézügyi-biztosítási, a vagyokezeléssel kapcsolatos szolgáltatások stb.), továbbá a tudomáy, a techikai-techológiai kutatás szféráiba fokozatosa egyre agyobb jeletőséget kapott. 44
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba Már az 1960-as évek dereká mid elterjedtebbé vált az a felismerés, hogy az állami tulajdo emzeti verseyt is kizáró domiaciája gyege hatékoyságú és gazdasági irracioalitások forrása. Ez azoba addig em okozott agyobb godot, amíg a gyors gazdasági övekedés biztosítai tudta eek költségfedezetét. 45
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba Az 1970-es évek elejé, mit ismeretes, a II. világháborút követő, törtéelmileg példátlaul gyors gazdasági övekedés szite mide gazdaságilag fejlett piacgazdaságba lassuli kezdett, 19741982-be megtorpat, éháy országba pedig csökkeése következett be. Az állami kiadások azoba tovább övekedtek. 46
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba Az 1980-as évektől új költségvetési teherkét jelet meg a mukaélküliséggel összefüggő kiadások fiaszírozása. Az országok jeletős részébe mid agyobb költségvetési hiáy keletkezett. Napiredre került emzeti keretek között is az állami szerepvállalás és az állami tulajdolás újragodolása, kéyszerű visszaszorítása. 47
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba Számos gazdaságilag fejlett országba megkezdődött a korábba kizárólag állami tulajdot képező, és így állami költségvetésből "közszolgáltatáskét" fejlesztett és működtetett közlekedési, hírközlési stb. vállalatok, itézméyek részleges privatizálása, magá- (illetve regioális közösségi) tulajdoba adása. 48
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba Versey alakult ki olya területeke is, ahol korábba egyértelmű volt az állami tulajdo és szabályozás kizárólagossága. E folyamat a hálózati ifrastruktúrákat és a rajtuk boyolódó szolgáltatásokat, így a közlekedést, a távközlést, a postát, a hírközlést, a vízgazdálkodást, az idegeforgalmat, sőt az egészségügyet és az oktatást egyarát ériti. 49
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba Az állam szerepvállalásáak visszavoulása és köztulajdoi háyadáak csökkeése számos országba és országcsoportba, így az EU-ba is lassú, fokozatos és előre em látható, számos problémával terhes, elletmodásokkal tarkított folyamatkét megy végbe. 50
Változások az állam szerepvállalásába, az állami tulajdo aráyaiba A hálózati ifrastruktúrák és a rajtuk boyolódó szolgáltatások részleges privatizálását az országok többségébe jobbára megelőzte az azok működtetésére, a költségek elszámolására, az árak képzésére, a profitok agyságára, a fetartásra, a fejlesztésre iráyuló szigorú állami szabályozás törvéybe foglalása és a korszerű felhaszálói, fogyasztói érdekvédelem szervezeteiek a kiépítése. 51
Alapvető változások a tercier szektorok mukaerő-igéyébe Ezek a szektorok mukaerőt felvevő ágazatokból mukaerőt leadó ágazatokká formálódak. Okai közül kettő: az élőmukát megtakarító, de a magasabb képzettségű mukaerőt igéylő csúcstechikák és techológiák ifrastruktúrákba és szolgáltatásokba való legutóbbi évekbe felgyorsult haszosítása elterjedése a privatizációak a mukaerőköltségek csökketésével járó előrehaladása. 52
Alapvető változások a tercier szektorok mukaerő-igéyébe Mivel a gazdaságilag fejlett országokba a tercier szektorokak az összes foglalkoztatottako belüli aráya stabilizálódott, a feldolgozóipari mukaerő átáramlása a tercier szektorokba kéyszerűe lezárult. Ez az egyik léyeges oka a mukaélküliség kétszámjegyűvé válásáak az EU, illetve a gazdaságilag fejlett országok egy részébe az 1980-as évtized második felétől. 53
Alapvető változások a tercier szektorok mukaerő-igéyébe A terjedőbe lévő atipikus foglalkoztatási módok (a részmukaidős, az öfoglalkoztató és a határozatla idejű foglalkoztatás) lehetőséget adak emcsak a bérek, haem a szociális juttatások mérséklésére, így a mukaerő áráak jeletős csökketésére is, ami egybe a verseyképesség emelkedésével jár. 54
Az elektroikai bázisú iformatika a leggyorsabba fejlődő ágazat Megváltoztatja a gazdasági életet, ahol a globálissá váló "iformációs piaco" közvetle kapcsolatok jöek létre a gazdasági élet szereplői között, lehetővé téve a termék- és a techológiafejlesztői tevékeység, valamit a termelés hatékoyabb megszervezését is (virtuális vállalatok, távmuka, elektroikus kereskedelem stb.). 55
Az elektroikai bázisú iformatika a leggyorsabba fejlődő ágazat Az iformációs techológiák itegrációjáak fotos következméye, hogy a gyorsa bővülő emzetközi számítógép-hálózatoko földrajzi és politikai korlátozás élkül lehetségessé válik az otthoi, a mukahelyi vagy mobil személyi számítógépeke keresztül az óriási iformációtömeghez való közvetle hozzáférés (lexikook, köyvek, kereskedelmi adatok stb.) és a sokoldalú közvetle kommuikáció. 56
Az elektroikai bázisú iformatika a leggyorsabba fejlődő ágazat Elemzések hívják fel a figyelmet arra, hogy akik em sajátítják el az iformációs techológiák kezelését gazdasági alaykét, állampolgárkét is hátráyba kerülek, mit mukavállalók pedig a mukaerőpiac peremére szorulak. Az új médiumok az iformációs társadalomból kizárt országokat és embereket margializálják. 57
Az elektroikai bázisú iformatika a leggyorsabba fejlődő ágazat A gyorsa övekvő iformatikai piachoz a jogi háttér még kidolgozatla. Hiáyozak az elektroikus adatcsere szerződéses kapcsolatokra való alkalmazásáak jogi biztosítékai. Kidolgozatlaok az illegális iformatikai tevékeységek, a "teleagresszió" ellei védekezés eszközei. 58
Az elektroikai bázisú iformatika a leggyorsabba fejlődő ágazat Fotos probléma, hogy a techikai adottságok következtébe az iformatika eszközredszere, kíálata sokkal gyorsabba fejlődik, mit a társadalom egészéek alkalmazkodóképessége. Reális lehet az a veszély, hogy az iformatika által kiváltott egyes egatív társadalmi jeleségeket kiterjesztik az iformatika teljes egészére, veszélyeztetve a pozitív hatások elfogadását is. 59