Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk alapján készült: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Megyei Vízmővek Zrt. TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága KSH Szegedi Igazgatósága További segítık: Vass Csaba Fáriné Szabó Anikó Fotók: Veress Erzsi és saját fotók Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Elızmények 6 Békéscsaba város fıbb adatai 6 1. A környezeti elemek bemutatása 10 1.1. Levegı 10 1.2. Földtani közeg és talaj 15 1.3. Felszíni és felszín alatti vizek 17 1.4. Élıvilág 24 1.5. Környezet egészségügy 27 2. A települési környezet és az infrastrukturális ellátottság bemutatása 31 2.1. Épített környezet 31 2.2. Szennyvízkezelés és csatornázottság 35 2.3. Hulladékgazdálkodás 43 2.4. Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság 56 2.5. Közlekedés 65 2.6. Energiagazdálkodás 68 3. Környezetbiztonság 70 4. Környezeti nevelés 74 5. A fenntartható fejlıdéssel összhangban a célok és célállapotok meghatározása 81 5.1. Levegı 81 5.2. Zaj 82 5.3. Talaj 82 5.4. Felszíni és felszín alatti vizek 83 5.5. Élıvilág 85 5.6. Környezetegészségügy 85 5.7. Szennyvízkezelés és csatornázás 86 5.8. Hulladékgazdálkodás 87 5.9. Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság 88 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 2
5.10. Közlekedés 89 5.11. Energiagazdálkodás 90 5.12. Környezetbiztonság 90 5.13. Környezeti nevelés 91 6. A program ellenırzésének, értékelésének feladatai 91 7. A tervezett fejlesztések költségigényei és azok forrásai 93 Mellékletek 94 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 3
BEVEZETÉS A környezet védelmének, a természeti értékek megırzésének ügye napjaink egyik meghatározó kérdésévé vált. Az elmúlt évszázadokban a föld népességének rohamos növekedése, igényeinek egyre magasabb szintő kielégítése, a mennyiségi szemlélető termelés térhódítása az ipari és mezıgazdasági termelés és a szolgáltatások hatalmas mértékő növekedését eredményezte, ami alapvetıen megváltoztatta életünket, a fogyasztói szokásokat. Az emberi élet minıségi változásai mellett ez a növekedés centrikus gazdasági szemlélet egyre jobban összetőzésbe került a környezetünkkel. A fosszilis energiák mértéktelen kitermelése, a pazarló anyagfelhasználások és a környezet terhelése egyre aggasztóbb méreteket öltött. A környezeti terhelések káros hatásait a földünkre kezdetben nem ismerték fel. A tudomány fejlıdésével, a mérési, megfigyelési rendszerek fejlıdésével egyre jobban felismerte az ember, hogy a földi energiák és nyersanyagok pazarló felhasználása és legfıképpen a fokozódó környezeti terhelések komoly gondokat okoz a környezetünkben. Az 1960-as években megalakult Római klub -ban tömörülı tudósok, mérnökök hívták fel elıször a figyelmet a környezeti terhelések tarthatatlanságára, annak csökkentésére, megszüntetésére. Azóta is szemtanúi vagyunk a folyamatos gazdasági növekedés és fogyasztói szemlélet és a fenntartható fejlıdési szemlélet és gyakorlat világmérető harcának. A társadalom jólétének, életminıségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlıdés természeti örökségünk megırzésével, természeti erıforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelı környezeti minıség elérésével szerves egységben valósul meg. A fenntartható fejlıdés érdekében, illetve az Európai Unió elıírásait is figyelembe véve hazánkban is elfogadták a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt. Ezt követıen az Országgyőlés elkészített a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (I-II.), majd elfogadásra kerültek a környezetvédelemhez és a természetvédelemhez kapcsolódó jogszabályok, rendeletek egész sora. Ezek a jogszabályok már az Európai Unió elıírásainak megfelelıen készültek el. A környezetvédelmi törvény IV. fejezet 46. -a határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A 46. b) pontja írja elı, hogy a települési önkormányzat önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. -ban foglaltak szerint, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá.. A törvény 46. e) pontja írja elı, hogy elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.. A 2008. évi XCI. törvény 27. (1) bekezdése az 1995. évi LIII. törvény 47. -át hatályon kívül helyezte, melyben többek között elıírták, hogy a környezetvédelmi programot legalább két évente felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi program értékelésével kapcsolatosan jelenleg a törvény 46. -a alapján határozza meg az önkormányzat feladatait. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 4
Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kisérte/kíséri a környezetvédelemi program végrehajtását. A különbözı környezeti elemek védelme során több olyan intézkedést kezdeményezett (szennyvízcsatornázás-tisztítás, hulladékgazdálkodás, levegıtisztasági intézkedések, Élıvíz-csatorna fejlesztései, stb.), melyek megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatban van. A komplex intézkedések következtében Békéscsaba város környezeti állapotában bizonyos mértékő javulás tapasztalható, és az elkövetkezı középtávú idıszakban ez a javulás erıteljesebben lesz érzékelhetı. Ennek sikeres megvalósításában fontos, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztéseket, mely források megszerzését az Önkormányzat kiemelten kezeli. Az Önkormányzat folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, a közvéleményt a környezetvédelem helyzetérıl, a környezetvédelmi fejlesztésekrıl (városi honlap, Csabai Mérleg, lakossági fórumok, stb.). A lakosság fokozott érdeklıdése, az észrevételek és javaslatok növekedése jelzi, hogy az itt élı embereket érdekli városunk környezeti állapota és szeretnének még jobban tájékozódni a környezetvédelmi fejlesztésekrıl, elképzelésekrıl, szeretnének hatékonyabban részt venni azok megvalósításában (szelektív hulladékgyőjtés, környezetvédelmi akciókban való részvétel, stb.). A környezetvédelmi törvénnyel és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezetvédelem alapvetı céljai Békéscsaba városban A környezet állapot folyamatos értékelése A környezeti problémák meghatározása A célok meghatározása Környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelızése A környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása, a megfelelı környezeti állapot helyreállítása Problémamegoldás, intézkedési terv Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 5
ELİZMÉNYEK Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzata az 1995. évi LIII. törvény elıírásai alapján 2002-ben elkészítette a Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programját. A programot a közgyőlés a 354/2002. (VII. 11.) sz. határozatával fogadta el. Az 1995. évi LIII. törvény elıírásai alapján az Önkormányzata elvégezte a környezetvédelmi program felülvizsgálatát, mely felülvizsgálati dokumentumot a közgyőlés az 577/2004. (X. 20.) sz. határozatával elfogadta. A közgyőlés határozata elıírta, hogy a környezetvédelmi program felülvizsgálatát és értékelését a 2006. évben el kell végezni. Az LIII. törvény módosításait és az új helyzetet figyelembe véve az Önkormányzat a környezetvédelmi program értékelését a. évre határozta meg. Az Önkormányzat a környezetvédelmi program értékelésére a Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.-t bízta meg. A tervezési szerzıdést az 1. sz. melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi program értékelési tervdokumentációja (felülvizsgálata) elkészítésének fıbb szempontjai: a) a 2002. év óta eltel fıbb változások bemutatása a városban, b) a környezetben történt változások bemutatása környezeti elemenként, c) a 2002 évi környezetvédelmi programban meghatározott fıbb intézkedések megvalósulásának a bemutatása, d) az új törvényi elıírásoknak és a jelenlegi helyzetnek megfelelıen az új intézkedési terv meghatározása, e) a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Kirendeltségének 54471-009/. ikt. számú véleménye Békéscsaba Megyei Jogú Város környezetvédelmi programjával kapcsolatban. BÉKÉSCSABA VÁROS FİBB KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM- HEZ KAPCSOLÓDÓ ADATAI A város környezetvédelmi programja a 2002-es évben készült el, az azóta eltelt hét évben a környezeti terhelések területén jelentıs változások történtek városunkban, mely változásokat a következıkben mutatjuk be. Az ipari és mezıgazdasági termelés csökkenésével párhuzamosan csökkentek a nyersanyag és energia felhasználások, ezzel párhuzamosan a környezeti kibocsátások. A környezeti terhelések csökkenését alapvetıen az ipari és mezıgazdasági termelés csökkenései határozták meg, ezzel párhuzamosan azonban az anyag és energiatakarékosság térhódítása, és a környezetkímélı technológiák bevezetése is közrejátszott. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 6
A hulladéktermelésben az ipari hulladékok jelentıs csökkenését regisztrálhattuk a fent jelzett okok miatt, egyedül a kommunális hulladékok mennyisége nıtt kis mértékben a kedvezıtlen fogyasztói szokások következtében ( PET palack, csomagoló anyagok, stb.). A kommunális szennyvizek csatornán történı elvezetésében és tisztításában a vizsgált idıszakban alapvetı változások nem történtek, jelenleg van elıkészítés alatt Békéscsaba város teljes területének csatornával való lefedése és a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Ezek magvalósítását követıen jelentıs pozitív változások következnek be a talajok és talajvizek minısége terén, illetve a tisztított szennyvíz befogadója az Élıvíz-csatorna vízminıségében. A vizsgált idıszakban megépült a Békéscsabát É-i oldalról elkerülı útvonal, melynek eredményeként érezhetı változások következtek be a város fıútvonalainak forgalmi adataiban, ezen keresztül csökkent a levegıterhelés és a zajterhelés. Ennek ellenére Békéscsaba fı közlekedési útvonalain továbbra is jelentıs a városi és az átmenı forgalom, ennek eredményeként a levegıterhelés és a zajterhelés. A legterheltebb útvonalakon (Szarvasi út, Bartók Béla út) a napi gépjármőforgalom több esetben megközelíti a 20.000 E/nap forgalmat. A város területén a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 4 mintavételi ponton végez légszennyezettségi méréseket, melybıl 3 helyen folyamatosan NO 2 mintavevıt üzemeltet, 1 mintavételi ponton pedig 2005. évtıl szálló port mér. 2008. évtıl a kén- dioxid és az ülepedı por légszennyezı anyagok mérése megszőnt. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt két év értékelt adatai szerint összességében a szálló por és a nitrogén- dioxid koncentráció határérték alatti, határérték túllépés a szálló por tekintetében a napi mérések során a tavaszi mezıgazdasági munkák, a nyár végi és az ıszi betakarítási, valamint az ıszi vetés elıkészítési munkák idején fordult elı. Demográfiai és egyéb adatok: 1. sz. táblázat Fontosabb mutatók A vizsgált év 2002 2005 2007 Lakónépesség (fı) 66 337 65 384 64 852 Terület (km 2 ) 194 194 194 Lakásállomány (db) 27 954 28 605 28 926 Egy háztartásra jutó évi vezetékes 1 136,2 1 297,0 993 gázfogyasztás (m 3 ) Egy háztartásra jutó évi villamos energia 1 750,9 1 802,9 1 727 fogyasztás (kwh) Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás m 3 31,9 34,4 35,0 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások 90,4 90,1 94,8 aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba 53,1 53,4 53,9 bekapcsolt lakások aránya (%) Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont 24 400 24 400 24 400 lakások száma (db) Elszállított hulladék (1000 tonna) 32-23,6 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 7
Közhasználatú belterületi zöldterület ( m 2 ) 2 403 000 1 812 000 1 134 303 1 Helyi autóbusz-közlekedés szállított utasok 12 444 10 759 - száma (1000 fı) Távbeszélı fıvonalak száma (db) 21 982 22 530 22 180 Személygépkocsik száma (db.) 18 043 19 890 20 623 Játszóterek, tornapályák, pihenıhelyek száma (db) 72 86 74 1 Forrás: KSH évkönyvei - 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának adatszolgáltatása Békéscsaba lakónépessége a vizsgált idıszakban 1 458 fıvel csökkent, ami kisebb arányú (2,2 %), mint a megye lakosságának csökkenési aránya (5 %). Ebbe közrejátszik, hogy Békéscsaba megyeszékhely és gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, oktatási központ. A jelenlegi gazdasági visszaesést és a jövedelmek visszaesését jelzi, hogy csökkent az egy háztartásra jutó gázfogyasztás és villamos energia felhasználás a vizsgált idıszakban. Városunkban a lakásállomány 3,4 %-kal nıtt a vizsgált idıszakban. Az egy háztartásra jutó vízfogyasztás kis mértékő növekedése tapasztalható, melynek egyik oka, hogy nıtt a vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások száma. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma nagyon kis mértékben növekedett, de még így sem érte el az 54 %-ot. Ezen, viszonylag alacsony szám következtében az elszikkasztott szennyvizek mennyisége jelentıs, ami terheli a város talajait, talajvizeit, és megemeli az amúgy is magas talajvízszinteket. A rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma nem változott, de mivel a város kertvárosi övezeteiben nagy számú családiházas építkezések tapasztalhatóak a hulladékszállításba bevont lakások számának az elkövetkezendı idıszakban emelkedni kell. Az elszállított kommunális szilárdhulladékok mennyiségi adatai a KSH felmérései szerint viszonylag pontatlanok. A pontos adatok a hulladékgazdálkodási fejezetben kerülnek kimunkálásra. A helyi autóbusz-közlekedést igénybe vevık száma csökken, aminek oka egyrészt a személygépkocsik számának a növekedése, másrészt a lakosság számának a csökkenése, illetve az utazási díjak emelkedése. A város belterületi zöldterületeinek mérését a KSH a vizsgált idıszak közepéig végezte. A KSH adatai szerint a zöldterületek nagysága csökkenı tendenciájú. A vizsgált idıszak utolsó évének adatait az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján regisztráltuk, melyben a zöldterületek mérete tovább csökkent, bár itt figyelembe kell venni a KSH adatbázisa és az Önkormányzat adatbázisa közötti valószínősíthetı eltéréseket is. Egy lakosra 28,2 m 2 zöldterület jut városunkba, ami a városok közötti összehasonlításban jobb, mint az átlag. A játszóterek száma a vizsgált idıszakban kis mértékő hullámzást mutatott, minıségükben azonban romló tendenciát mutattak a vizsgált idıszak elejéig. Az utóbbi idıben jelentıs felújításokra került sor több játszótérnél. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 8
Új játszótér a Fövenyes utcában A vandál pusztítás nem kímélte a Kımíves Kelemen sori új játszóteret Békéscsaba belterületén az utcák fásítása, gondozása a középtávú utcafásítási terv szerint folyamatos. A külterületeken a telepített erdık területi aránya azonban igen alacsony. Békéscsaba környékének legnagyobb részét a szántó mőveléső területek, kisebb mértékben a gyep-legelı területek teszik ki. Békéscsaba közigazgatási területén az erdısültség aránya kisebb, mint a megyei erdısültségi arány (4,0-4,5 %). Ez azonban nagyon kevés. A nagyobb erdısültség nagyobb környezeti védelmet jelentene a város épített környezetének, az itt élı embereknek (por, zaj, levegıminıség, stb.), illetve a természeti környezetben, a tájban is pozitív változások következhetnének be az újabb erdıtelepítésekkel. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 9
Meteorológiai adatok 2. sz. táblázat Fontosabb mutatók A vizsgált év 1951 2002 2005 2007 Középhımérséklet 0 C 12,3 11,9 10,0 10,9 Maximális hımérséklet 0 C 37,1 38,4 35,9 36,6 Minimális hımérséklet 0 C - 8,4-14,7-23,7-13,0 Éves csapadék mm 569 443 632 579 Napsütéses órák száma 2 073 2 040 2 256 2 411 A földünkön tapasztal klímaváltozás hatásait a vizsgált mutatóknál trendszerően nem lehet kimutatni. A meteorológiai mutatókban a szélsıségek régebben is jelen voltak, bár napjaink idıjárási körülményeinél ezek erısebben jelentkeznek. Békéscsabán 1951 óta mérik rendszeresen a meteorológiai körülményeket, és regisztrálják az adatokat. Az elmúlt 58 évben a legmelegebb napokat 1952-ben (39,8 0 C) és 2000-ben (41,7 0 C) mérték, a leghidegebb napokat 1954-ben (-25,0 0 C) és 1987-ben (- 25,9 0 C ) mérték. A legcsapadékosabb év az 1999. év volt 837 mm csapadékkal, a legszárazabb év a 2000. év volt 311 mm-es csapadékkal. A napsütéses órák növekedésében lehet egyedül tendenciát érzékelni. 1. A KÖRNYEZETI ELEMEK BEMUTATÁSA 1.1. Levegı Békés megye levegıtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegıjő térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentıs ipari eredető szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegıszennyezésekért felelıs vegyi- és nehézipari mővek és az erısen levegıszennyezı hıerımővek. A megyére is jellemzı, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredető légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhetı, hogy ezen a téren a jövıben sem fog romlani a helyzet. E kedvezı eredmény okai a termelés jelentıs visszaesésével is magyarázható. A csökkenésben kiemelten szerepel a korszerőbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedésébıl is adódó ésszerőbb energiafelhasználás következtében csökkenı ipari energiafelhasználás. Békés megyében valósult meg az országban elsıként a teljes körő földgáz program. Ezeken túlmenıen a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának csökkenése és az évenkénti környezetvédelmi ellenırzés bevezetése, és nem utolsósorban a közel két évtizede mőködı környezetvédelmi hatósági munka eredményessége is szerepet játszott e kedvezı értékek kialakulásában. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 10
Ezt a képet azonban árnyaltabbá teszik az alábbi problémák: Békés megyében az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat keretén belül négy településen, Békéscsabán 4 ponton, Gyulán 1 ponton és Orosházán végeznek a felügyelıségek légszennyezettségi méréseket. A mérések alapján Békéscsaba levegıje a szálló porra vonatkozóan a légszennyezettségi index alapján a 2007. évben jó, a 2008. évben megfelelı minısítést, továbbá a nitrogén- dioxid tekintetében 2007. és 2008. évben is jó minısítést kapott. A megye sajátosságából adódóan a levegı minısége a por miatt kedvezıtlen, ugyanis településeink fı szennyezı anyaga a por, amely fıként helyi, mezıgazdasági és közlekedési eredető. Az utóbbi évek adatai alapján az ülepedı por és a szálló por amely a löszös talajok következménye - egyes térségekben határérték feletti imissziós értéket eredményezett. A fıközlekedési utak (Békéscsaba, Gyula, Orosháza kivételével) a települések belterületén haladnak át, viszont a megyében a levegı szennyezettségét csak az említett három városban mérik. Változást eredményezett a 44-es számú fıút új, a Békéscsaba belterületét elkerülı szakasza, mely következtében a város belterületén csökkent a közlekedés által okozott légszennyezés (zaj, por, levegıszennyezés). Békés megyei sajátosság a főtött fóliás növénytermesztés. E tevékenység tekintélyes része belterületen, illetve ahhoz közel folyik. A főtésre használt kazánokban gyakran használnak rossz minıségő, magas kéntartalmú tüzelıanyagot, továbbá használt gumiabroncsokat, fóliát és hulladékot is. Szintén az agrár-jelleggel és a falusias hagyományokkal függ össze a gyakori bőzhatás, amely sok lakossági konfliktus oka. Itt fı okként elsısorban a nagy tömegő, szabálytalan belterületi állattartást lehet megnevezni. Sajnos ezt mérni nem lehet. A megye területén jelentısebb légszennyezést okozó további tevékenységek kıolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, tégla- és cserépgyártás, gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, fa felületkezelés, üveggyártás, vasöntöde, kohászat, élelmiszergazdaság. Az elıforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsısorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terhelik a levegıt. A fa ill. fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentıs szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind szén-monoxid, nitrogén-dioxid komponens tekintetében jelentıs. A mezıgazdaságban és a hozzá tartozó élelmiszeriparban elsısorban a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása jelentıs. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 11
Békéscsaba légszennyezı anyag kibocsátása Békéscsabán a 2007-es évben 155 telephelyen folytattak olyan tevékenységet, amely a rendelet elıírásai szerint levegı bejelentési kötelezettséggel jár. A légszennyezı anyagok kibocsátásának változásait a vizsgált idıszakban az alábbi táblázat tartalmazza: 3. sz. táblázat Szennyezı anyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen (kg) SO 2 és SO 3 25 469 29 183 25 495 59 078 32 065 38 557 209 847 CO 301 537 266 205 327 738 644 719 668 072 783 616 2 991 887 NO x 85 868 121 944 120 018 128 043 81 516 88 094 625 483 CO 2 94 068 400 113 490 876 83 845 561 85 687 470 66 102 806 47 516 009 490 711 122 Szilárd anyag 36 620 41 618 25 878 50 727 43 031 26 131 224 005 A legnagyobb mennyiségő kibocsátást eredményezı széndioxidnál a vizsgált idıszakban jelentıs csökkenés tapasztalható, míg a kéndioxidnál, szénmonoxidnál, nitrogénoxidoknál kis mértékő emelkedés tapasztalható a vizsgált idıszakban. A szilárdanyag kibocsátás mennyiségi kibocsátása évente hullámzó mennyiséget mutatnak, a 2007-es évben mérték a legkevesebb kibocsátást a vizsgált idıszakban. Békéscsaba emissziós forrásai által emittált szilárd légszennyezı anyag terjedési térképét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A levegı minısége szempontjából átfogó és folyamatos képet adnak az imissziós mérıhálózat mérési eredményei Békéscsabán. Békéscsabán három ponton mérik folyamatosan a levegıben lévı NO x és szálló por koncentrációját, a SO 2 és az ülepedı por mérése a 2008. évtıl megszőnt. Mérési pontok: - Pásztor u. 90. - Berényi u. 130. - Derkovits sor 2. A 2007. évi mérési eredményeket alapul véve a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációi sem a főtési szezonban, sem a főtési szezonon kívüli idıszakban nem haladták meg a 14/2001. (VI. 9.) KöM-EüM-FVM rendelet 1. sz. melléklet által elıírt légszennyezettség egészségügyi határértékeket (24 órás). Az ülepedı por 2007. évi mérési eredményei alapul véve a 14/2001. (VI. 9.) KöM-EüM- FVM rendelet 1. sz. melléklet által elıírt légszennyezettség egészségügyi határértékeket (24 órás 16 g/m 2 *30 nap) csak egy esetben a márciusi mérési idısorban lépte túl. Ez bizonyos mértékő javuló tendenciát mutat. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 12
Imissziós mérıhely (KS-501 F mérıberendezés) a Berényi u. 130. alatti Bútoripari szövetkezetnél Az imissziós mérıhálózat üzemeltetését a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség debreceni laboratóriuma végzi. A 2008-as évtıl folyamatosan csak a NO x mérése, idıszakonként (negyedévente két hetes intervallumban) a szálló por mérése folyik. A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a légszennyezettséggel kapcsolatosan: A közlekedésbıl eredı kibocsátások növekedését (szálló por, ülepedı por, NO 2 ). A Település-közeli mezıvédı erdısávok hiánya fontos szerepet játszanak az ülepedıés szálló por terhelés növekedésében. A korszerőtlen közlekedési eszközök magas aránya. A levegı allergén pollenmennyiségének növekedése. Ipari és mezıgazdasági eredető légszennyezés, bőzkibocsátás (belterületi állattartás). A 2002-2007-es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: Elkészült és beüzemelt a várost elkerülı fıútvonal a Gyulai út és a Szarvasi út közötti szakaszon, melynek eredményeként a belterületen csökkent az átmenı forgalom száma, így csökkentek a levegıterhelési emissziók (zaj, por, légszennyezés). Ennek ellenére a belterületi fıútvonalak (Szarvasi út, Bartók Béla út) forgalmi terhelései továbbra is magasak. A városi úthálózat mőszaki állapota, fıleg a téli idıjárást követı idıszakban eléggé problémás, amelynek következtében növekednek a környezeti terhelések (zaj, por, stb.) a kora tavaszi idıszakban. A csapadékmentes, száraz idıszakokban az úthálózatok tisztítása, portalanítása a fıbb útvonalakon folyamatos, de a mellékutakon nem elégséges, ami a porterhelés növekedését eredményezi. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 13
A települést övezı mezıvédı erdısávok telepítése áll, továbbra is alacsony szintő az erdısültség a város környékén. Ennek következtében a külsı területekrıl érkezı környezeti terhelések (por) csökkentése nem megoldott. A korszerőtlen közlekedési eszközök aránya a vizsgált idıszakban csökkent. A tömegközlekedésben új környezetbarát buszok kerültek beállításra. A személygépkocsi park száma növekedett, ezzel szemben átlagéletkoruk csökkent, ami valószínősíti a mőszaki állapot javulását, a környezeti kibocsátások csökkenését. Az allergiás megbetegedések száma nem csökkent, ami jelzi, hogy az allergizáló növények által termelt pollen mennyisége nem csökkent. Szigorú rendeletek szabályozzák például a parlagfő irtását, ennek ellenére vannak olyan, fıleg külterületi erdık, legelık, mőveletlen mezıgazdasági területek, ahol még nagy egyedszámban fellelhetı a parlagfő. A városi fásítási tervben szerepel az allergizáló fafajok folyamatos cseréje. Jelentıs légszennyezettséget okoz az állattartó telepeken a nem megfelelıen tárolt hígtrágya és almostrágya elhelyezése. A rendeleti elıírások szerint a hígtrágya és almostrágya tárolókat oly módon kell kialakítani, hogy az ne szennyezze a környezetet, a hígtrágya szántóföldön való elhelyezését pedig csak engedéllyel lehet végezni. Annak ellenére, hogy az állattartás csökkenı tendenciát mutat, sok telep nem üzemel, nem mindenütt alakították ki még az új elıírásoknak megfelelı tároló tereket, illetve sok esetben engedély nélkül helyezik el a hígtrágyát a szántóföldeken, legrosszabb esetben a földmedrő csapadékvíz elvezetı csatornákba. Békéscsaba város a regionális hulladékkezelı telepen hígtrágya elhelyezı telepet üzemeltet, ahová a lakosok és a kistermelık folyamatosan beszállíthatják a képzıdı hígtrágyát. A belterületen egyre kevesebb az illegális állattartás és ennek eredményeként az általa okozott bőzterhelés. Kiépítés alatt a hígtrágya elhelyezı terület befogadó barázdái Légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Békéscsaba város a szálló por (PM10) légszennyezı anyag tekintetében B légszennyezettségi zónába tartozik. A Körös- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség jogszabály elıírásai Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 14
alapján az Önkormányzat és az illetékes ÁNTSZ közremőködésével a 2004. évben Békéscsaba városra vonatkozó légszennyezettségi zóna intézkedési programot készített. Ennek keretében kerül sor a város 1 megadott pontján szálló por mintavételére. 1.2. Földtani közeg és talaj A Kelet-Európára jellemzı zonalitás a Kárpát-medence területén széttöredezik. A szabályos övezetességet az egyedi tájak mozaik-együttese váltja fel. Különösen igaz ez a megállapítás az Alföldre, ahol a táji ökológiai állapot kialakulásában a viszonylag nagy éghajlati különbségekkel, azonos szerep jut a mikrodomborzati, hidrológiai, geológiai, talaj és antropogén beavatkozások sokszínőségének. Békéscsaba város mezıgazdasági jellegő területei úgy a szántóterület, mint a rét, gyep, legelı, vagy erdısült részek különbözı talajadottsággal rendelkeznek. Döntı többségük kiváló minıségő szántóterület, de elıfordul az erısen kötött réti öntéstalajok, valamint a szikes területek és gyepek. Legjellemzıbb genetikus talajtípusok: réti csernozjom (45 %, a település D-i, DNy-i részén), réti kötött talajok (35 %, a település É-i, ÉK-i részén, Nagyrét, Kisrét), szikes (5 %, elsısorban a gyepek fordulnak elı ilyen jellegő talajokon). A talaj védelme kiemelt fontosságú. Nemcsak termelı közeg, a mezıgazdasági termelés alapja, hanem élettér is, amelynek védelmet igényel. A földvédelem során figyelmet kell fordítani az alábbiakra: - a gyenge termıképességő, rossz minıségő talajok esetében a területhasznosítás módjának fokozatos megváltoztatására (erdıtelepítés), - a meliorációs beavatkozások között a meliorációk rekonstrukciójának megvalósítására, a meszezéses talajjavító eljárások és a mélylazításos talajmővelés alkalmazásának kiszélesítésére, - a talajszennyezı források megszüntetésére, - biztonságos szerves- és hígtrágya tároló helyek kialakítására. A mezıgazdasági termelésbe bevont talajoknál az utóbbi idıszakban bizonyos változások tapasztalhatóak, csökkennek a táblaméretek, csökkennek a tápanyag utánpótlások (szerves, szervetlen), egyre növekvı a területek kivonása (zöldmezıs beruházások), a régebben meliorált területeken a melioráció mőszaki létesítményei nem üzemelnek, csökkent az öntözött területek nagysága. A város belterületeinek antropogén talajait sok terhelı hatás érte az eltelt idıszakban. Ezek közül kiemelkedı a szennyvízcsatorna hálózat közepes mértékő kiépítettsége miatt a képzıdı szennyvizek szikkasztásából eredı terhelések. Az ipari termelésbıl és a közlekedésbıl Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 15
származó terhelések hatásai a talajra, egyes havária jellegő események, illetve az állattartásból kibocsátott terhelések (hígtrágya elhelyezés). A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a talajainkat érı hatásokkal kapcsolatosan: Az illegális szemétlerakók, mint pontszerő talajszennyezı források feltérképezése, tiltó táblák elhelyezése és a megfelelı szankcionálás megszervezése nem megoldott. A város környéki zöldmezıs beruházások számára környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból is elfogadható területek kijelölése, térképezése nem készült el. Vízbázis védelem szempontjából rendkívül fontos a szippantott szennyvizek sorsának nyomon követése, a tiltott elhelyezések szankcionálásának a megszervezése. A város játszótereinek, pihenı parkjainak forgalmas útvonalaktól való, környezetegészségügyi szempontból rendkívül fontos zöldsávos elválasztása nem mindenhol megnyugtatóan megoldott. A belterületi állattartás szabályozása, a környezetveszélyeztetı tevékenységek szigorú szankcionálása. A 2002-2007-es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: Az illegális hulladék elhelyezések felmérése megtörtént és az illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. Sajnos a lakosság az illegális elhelyezéseket nem szüntette be teljes mértékben. A közterület felügyelet erıforrásainak megfelelıen ellenırzi az illegális hulladék elhelyezéseket, és koordinálja annak feltérképezését. Az eredmények ellenére az ellenırzéseket fokozni kell és a szankcionálást is alkalmazni kell. Az Önkormányzat az illegális hulladék elhelyezések megakadályozására helyi rendeletében írja elı, hogy a mőködı Békéscsabai Regionális Hulladéklerakó Mőbe a lakosok folyamatosan és ellenszolgáltatás nélkül szállíthatják be az 1 m 3 alatti kommunális hulladékaikat. A város lakosai élnek ezzel a lehetıséggel. A potenciális környezeti terhelést jelentı felhagyott Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációs tervei elkészültek, most van pályáztatás alatt (KEOP) a rekultiváció megvalósítása. A pályázat befogadásra került, melynek eredményeként 100 %-os támogatással a rekultiváció a 2012-es évig megvalósítható. Ennek megvalósításával egy jelentıs potenciális szennyezıforrás szőnik meg. A város fejlıdése szempontjából jelentıs zöldmezıs fejlesztések valósultak meg a vizsgált idıszakban. Ezen beruházások döntı többsége a gyengébb minıségő mezıgazdasági területeken, illetve a mővelésbıl kivont területeken valósult meg. Ennek ellenére fontos volna egy olyan tervet készíteni, amely a talajvédelmi intézkedéseket is szem elıtt tartva határozná meg, jelölné ki a fejlesztési területeket. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 16
A talajok terhelése szempontjából kiemelkedı problémát jelent a csatornázatlan területeken képzıdı kommunális szennyvizek elszikkasztása, illetve a szippantott szennyvizek elhelyezése. A tervezett csatornafejlesztésekkel a város teljes területén megvalósul a képzıdı szennyvizek zárt szennyvízcsatorna hálózaton történı elvezetése, megszőnve ezáltal a jelentıs környezeti terhelés. A szippantott szennyvizek befogadója a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep, ahol a jelenlegi fogadás nem a legkorszerőbb, így annak bizonyos környezeti terhelései jelentkeznek. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseivel a szippantott szennvizek környezetkímélı fogadása és kezelése megoldódik. Hasonlóan problémát jelent az állattartás során képzıdı hígtrágyák tárolása, kezelése és elhelyezése napjainkban. Sok esetben a tárolásokat nem az elıírásoknak megfelelıen szigetelt tároló helyeken végzik, az elhelyezések pedig sok esetben illegális helyeken történik. A város a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő területén üzemelteti a hígtrágya elhelyezésére szolgáló területét, ahova a beszállítások nagyon rapszódikusak. Ezen a területen is fokozni kellene az ellenırzéseket és a szankcionálást. A városban található játszóterek fejlesztései folyamatosan történnek, jelentıs számú új játszótér került kialakításra az elıírásoknak és fıleg a gyermekek igényeinek megfelelıen. Sajnos tapasztalható a felújított játszóterek vandál tönkretétele és használata is. A belterületi állattartás rendeletileg szabályozott, annak ellenırzését és szankcionálását kell még erısíteni. 1.3. Felszíni és felszín alatti vizek Békéscsaba környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a felszín alatti vizek, melyek jelentıs része az emberi beavatkozások következtében már nem az egykori természetes módon győlnek össze, folynak le, és jelentıs a minıségükben tapasztalható problémák is. 1.3.1. Felszíni vizek Vízföldrajzi szempontból a város elég kedvezıtlen helyzető. A legközelebbi természetes folyóvizek 10 15 km-re húzódnak a várostól (Fehér-Körös, Kettıs-Körös), ami a hasznosítás szempontjából elég nagy távolság, de az árvízveszély szempontjából nem elhanyagolható távolság. Az 1888-as nagy árvizet követıen építették ki a Békéscsabát K-rıl határoló körgát rendszert, melynek döntı része még napjainkban is funkcionál. Békéscsaba felszíni vízfolyásai a XIX századi nagy vízszabályozások következtében alakultak ki, illetve ezt megelızıen a békéscsabaiak által kiásott (1777) a Fehér-Körössel összeköttetést jelentı Hajós-csatorna által kialakult Élıvíz-csatorna rendszer határozza meg. Az Élıvízcsatorna vízutánpótlása a Gyulavárinál kiépített tömlıs gát (régebben tősgát) által duzzasztott vízbıl történik, döntıen szivornyás (gravitációs) betáplálással. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 17
A Fehér-Körös vízhozama, árvizes helyzete azonban ezt a vízbetáplálást nagyon megnehezítik és nem minden esetben tudják biztosítani a szükséges vízmennyiséget az Élıvíz-csatornába. Az Élıvíz-csatorna torkolati szakasza Békésen található, ahol kisvizes idıszakban gravitációsan, nagyvizes idıszakban vízátemeléssel juttatják be a fölös vízmennyiséget a Kettıs-Körösbe. Az Élıvíz-csatorna 923 km 2 területrıl győjti össze a belvizeket, illetve a gyulai és a békéscsabai szennyvíztisztító telepeken képzıdı tisztított szennyvizek befogadója is. Az Élıvíz-csatorna vízminısége ezen nagy területrıl érkezı diffúz és pontszerő terhelések következtében nem a legjobb. A nyári kisvizes idıszakban, amikor az Élıvíz-csatorna vízhozama alig éri el a 0,5 m 3 /sec vízhozamot, a vízminıség sok esetben jelentıs problémát okoz, elsısorban a Békéscsaba alsókörgáti zsilip és Békés felsıkörgáti zsilip között. Az Élıvíz-csatorna és a körösök vízminıség adatai. I negyedév (KÖRKÖVIZIG): 4. sz. táblázat Mintavételi hely Mintaszám A. B. C. D. E. Fehér-Körös Gyulavári 9,3 fkm 3 III III V III II Kettıs-Körös Mezıberény kh. 3 II I - III II Élıvíz-csatorna Veszely 24,2 fkm 1 III III - III I Élıvíz-csatorna Békési torkolat 3 V V V III II Jelmagyarázat: A csoport: B csoport: C csoport: D csoport: E csoport: az oxigénháztartás jellemzıi nitrogén és foszforháztartás jellemzıi mikrobiológiai jellemzık mikroszennyezık toxicitás egyéb jellemzık I. osztály: kiváló víz II. osztály: jó víz III. osztály: tőrhetı víz IV. osztály: szennyezett víz V. osztály: erısen szennyezett víz A táblázatból látható, hogy az Élıvíz-csatorna a diffúz és pontszerő szennyezıdések hatására a torkolati szakaszon az oxigénháztartás, a nitrogén és foszforháztartás és a mikrobiológiai jellemzık alapján erısen szennyezett vízminısítésőek, a mikroszennyezık toxicitás szempontjából tőrhetı, az egyéb jellemzık alapján jó vízminıségő kategóriába esnek. A fenti adatok is bizonyítják, hogy csökkenteni kell az Élıvíz-csatorna terheléseit, melyben az egyik meghatározó terhelı forrás, a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep fejlesztései rövid idın belül megkezdıdnek. Továbbra is megfelelı szinten biztosítani kell az Élıvíz-csatorna vízbetáplálását (legalább 1,0-1,5 m 3 /sec) még a kisvizes és árvizes idıszakban is, ezzel biztosítva a megfelelı mennyiségő hígító víz mennyiségét. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 18
Az Élıvíz-csatorna Gyulai zsilip feletti szakasza Az elmúlt idıszakban a Közép Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete INTERREG pályázaton 380 millió forintot nyert az Élıvíz-csatorna fejlesztéseire, mely keret felhasználásra került. Sólyapályák épültek, elkészült a békési torkolati zsilip elıtt gereb mőtárgya, úszó hínárvágó gép ( csibe ) lett vásárolva és beüzemelve. Jelenleg az egyesület az Élıvíz-csatorna fenntartási munkáinak végzésében és a friss víz betáplálásának koordinálásában fejti ki tevékenységét. Jelentıs felszíni vízként említhetjük még a város DNyi-i részén található bányatavakat, mely három nagyobb és 17 kisebb tóból áll, területük mintegy 80 ha. Vízminıségük jó, kiváló sport és rekreációs tevékenységre. Itt említhetjük meg a csapadékvíz záportározóként használt Darányi sori és a Víztároló utcai felszíni vizeket is. 1.3.2. Felszín alatti vizek Békéscsabán jellemzıen a talajvíz szintje a talajszinthez közel van. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot. A háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban győlik, az emelkedı talajvíz, pedig ezeket átöblítve szennyezi helyben (és nagyobb távolságba is eljutva) a talajt és természetesen önmagát is. Ez a környezeti elemek állapotában jelentıs romlást eredményez, használatukat korlátozza, helyreállításuk jelentıs ráfordítást igényel. A környéken a talajvizet a lakosság nagy része hasznosítja, sokan rendelkeznek saját kúttal. A szennyezett talajvíz használata így közegészségügyi és járványtani szempontból kockázatot foglal magában. Békéscsabán a belvíz az utóbbi évtizedekben többször is súlyos problémaként jelentkezett. Az alattomos, fıként a csapadékosabb idıjárásnak köszönhetı esemény komplex védelmielhárítási feladatot jelent. Megjelenésének nemcsak természetes, de antropogén okai is vannak, többek között az elvezetı csatornák elhanyagoltsága, sıt gyakran hiánya, a csatornázottság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. A talajvíz nyugalmi szintje az egész város területén 1,0 2,9 m-re tehetı. A talajvíz átlagos keménysége 20-40 o (német keménységi fok). Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 19
Talajvízviszonyok A szennyvízcsatornázás tervezése során (2008) nagy számú vizsgálat lefolytatására került sor. A vizsgált területen belvizes részek és mély fekvéső területek találhatóak. A fúrásokban mért nyugalmi vízszint 1,0 2,9 m volt, bár megjegyezendı, hogy az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a vizsgálat évében. Megjegyzendı, hogy mint minden vízzel ellátott, de nem csatornázott településen, úgy a vizsgáltaknál is megváltoztak a talajvízviszonyok. Ugyanis amíg korábban néhány mélyfúrású artézi kút és majdnem minden ház udvarán lévı ásott kút szolgálta a vízigényeket, addig a felsı talajvízréteget állandó jellegő apasztó hatás érte. A vezetékes vízellátással a helyzet megváltozott, a csatorna hiányában jelentıs vízmennyiség jut a talajba, csökken a talajvíz párolgási vesztesége, az ásott kutak többségénél a funkció megváltozott, és ez a talajvízszint megemelkedését eredményezte, vízdómok keletkeztek, melyek szerint legnagyobb mértékő emelkedés a város és a csatolt települések középsı részén tapasztalható, ami a szélek felé csökken. A megváltozott talajvízviszonyok (megemelkedett talajvízszint) következtében számos olyan pince vált használhatatlanná, melyben korábban soha nem volt vízbetörés. Ez a változás a maximális vízszint helyzetében is változást eredményezett, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a települések nagyobb részén a maximális vízszint a terepszint magasságában, vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. Békéscsaba városközponti és déli-délnyugati, nyugati részén a maximális talajvízszint 86,50 86,60 mbf, az északi részen 85,00 mbf, a keletin 85,50 mbf, az észak-nyugati városszélen, pedig 87,60 mbf szinten fordult elı a legmagasabb vízszint. Két talajvízfigyelı kút a település északi és a déli részén található, különbözı talajszerkezető területeken, geodéziai magasságkülönbségük 57 cm. Az 1567 kat. számú kút egy kötött fedıréteg nélküli homoklisztes homok talajrétegre lett telepítve, míg a 417 kat. számú kút, egy kötött zárórétegő, agyag fedık után elhelyezkedı szemcsés talajt céloz meg, mélyebben lévı vízadó rétegekkel. Az alábbi táblázat Békéscsaba belterületén található KÖRKÖVIZIG kezelésében lévı talajvízfigyelı kutak, vízszint változásainak tíz éves adatsorát mutatja, a perem szinthez viszonyítva. 5. sz. táblázat 4-es Honvéd utca vége, EOVX: 149110, EOVY: 806920, Perem: 86,99 mbf Év\Hó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1994 125 101 83 71 74 71 92 114 153 151 149 148 1995 140 133 117 116 88 96 76 83 125 160 162 159 1996 133 105 70 72 64 72 72 72 106 109 76 83 1997 87 72 62 69 77 86 72 80 95 116 118 1998 117 95 70 76 88 71 68 95 113 120 86 86 1999 83 83 74 77 86 110 112 117 2000 85 59 70 72 73 76 101 130 150 169 177 185 2001 173 159 140 131 112 90 109 92 89 109 106 116 2002 124 120 112 97 101 112 130 142 166 159 185 160 2003 146 129 115 90 85 90 109 149 188 198 204 204 Berényi út İszi u. (Temetı) EOVX: 152116, EOVY: 804922, Perem: 87,56 mbf Év\Hó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 20
1997 211 203 a.h a.h 200 208 208 216 218 224 243 250 1998 247 247 248 248 248 215 187 210 227 231 217 262 1999 368 373 362 301 187 193 181 186 192 184 185 190 2000 247 192 192 274 217 247 283 300 319 330 2001 346 337 302 296 274 224 235 211 217 240 235 234 2002 240 237 235 225 224 225 237 262 276 300 308 301 2003 a.h 2004 256 220 225 249 278 2005 232 219 210 203 184 191 202 224 221 209 207 221 2006 230 215 192 194 180 186 199 94 227 238 250 269 2007 263 261 257 A maximális talajvízszint a város nagy részén gyakorlatilag a terepszinten van, így a csatornahálózat állandó talajvíznyomás alatt van. Az átlagos talajvízszint -1,0-2,0 m között található, ami azt jelenti, hogy a szennyvízcsatorna hálózat általában 1,0 2,0 m víznyomás alatt van. Ivóvíz-szolgáltatás A város területén beszerezhetı rétegvíz minısége nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek, elsısorban az arzéntartalom miatt. A helyi, egyedi kutakkal történı vízbeszerzés ezért csak a nem ivóvíz-minıségő igények kielégítése céljából jöhet számításba. Békéscsaba város beleértve Mezımegyert és Gerlát is közüzemi vízellátása kizárólag a Közép-Békési Regionális Vízmőre (KBRV) mint vízbázisra támaszkodik. A regionális rendszer víztermelı telepei (Kevermes, Medgyesbodzás, esetenként Újkígyós) hosszú távon ki tudja elégíteni a város és környéke vízigényét. Az ivóvíz minısége területén az új EU elıírások fıleg az As és a Mn határértékek betartásánál jelentenek újabb feladatokat. Megkezdıdött a térség ivóvízminıség javító programjának második ütemének az elıkészítése. 2007-ben a város (lakosság, közületek, gazdálkodók, intézmények, önkormányzat) 2.904.489 m 3 ivóvizet fogyasztott, melybıl a legnagyobb felhasználó a lakosság volt 2.118.278 m 3 - es fogyasztással. A napi átlagos ivóvízfogyasztás: 7.957,5 m 3 volt. A városban élı lakosság 94,8 %-a rendelkezik ivóvízbekötéssel. Fajlagos ivóvízfogyasztás: 89,48 l/fı/d volt a 2007-es évben. A Békés Megyei Vízmővek Zrt. adatszolgáltatási dokumentumait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A szolgáltatott víz As tartalma az új EU szabványoknak (10 µg/l) megfelelı volt a 2007-es évben, mivel annak értéke a vett minták átlagában 9,243 µg/l volt. A mért paraméterek közül a 2007-es évben mért komponensek átlagkoncentrációi egy esetben sem haladták meg az elıírt (a 65/. (III. 31.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. /X. 25./ Kr.) határértékeket. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 21
Ennek ellenére a Dél- alföldi Régió Ivóvízminıség- javító Programja keretében az ivóvízminıség javítási program megvalósítása fontos feladat. Jelenleg az elvi vízjogi engedélyes tervek készítése van folyamatban. Hévizek A településen 6 db termálkút (B-87, B-1019, B-1042, B-880, B-282, B-1018) rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az utóbbi években csak két kút (B-282, B-1018), az Árpád fürdı két kútja üzemel, a többi használaton kívüli. Az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezı jaminai B-953 kataszteri számú hévízfeltáró kút önkormányzati tulajdonú, használaton kívüli kút. A kút által feltárt nátrium- hidrogénkarbonátos víznek a jódid-, fluorid-, metabór- és metakovasav tartalma mellett jelentıs fenol (8,59 mg/l) tartalma is van. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1989. évi értékelésében a kút vizét csak hıcserélın keresztüli hı hasznosítására ajánlja. A magas fenol tartalom miatt a B-953 kataszteri számú kút vize fürdési célra nem alkalmas. Elvi lehetıség van a kút átalakítására, a megnyitott rétegek elcementezésére és sekélyebb termálvízadók megnyitására perforálással. Az Árpád fürdı két gyógyvizes kútja közül a B-282 kataszteri számú kút 1364,0-1959,3 m között 8 db vízadó réteget szőrız be (a kifolyó víz hımérséklete 76 C ). A fürdı másik B-1018 kataszteri számú kútja a 662,0-790,0 m közötti porózus rétegeket hasznosítja (a kifolyó víz hımérséklete 40 C ). Mindkét kút vize gyógyvízzé van minısítve. Amennyiben az Önkormányzat egy új gyógyfürdı létesítését határozza el, akkor a B-953 kataszteri számú kút mőszaki átalakítása helyett célszerőnek látszik egy új kút fúrása a már ismert gyógyvizet szolgáltató rétegekre. Mindkét mőszaki megoldás esetén gondoskodni kell a használt termálvíznek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı elhelyezésérıl. A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a felszíni és a felszín alatti vizeinkkel kapcsolatosan: Kisvizes idıszakban az Élıvíz-csatorna vízpótlásának hiányai miatt ökológiai és városképi hiányok átmeneti idıszakban jelentkezhetnek a város területén. Az Élıvíz-csatorna idıszakos alacsony terhelhetısége miatt elsısorban a két körgáti anyagárok felıli szennyezıdések a meghatározóak. Az Élıvíz-csatornán elıforduló vízbetáplálási mőszaki zavarok, illetve belvízüzem miatt szintén jelentkezhetnek ökológiai és városképi problémák. A déli anyagárkokba és környezetében (Nádas lecsapoló-csatorna) felhalmozódott szennyezıdések következtében a talajvíz és a felszíni vizet másodlagos szennyezések érik. A termálvizek összetételük miatt (magas szervesanyag,- só-, és fenoltartalom) csak különbözı megszorításokkal és idıszakosan helyezhetık el a befogadókba. A hévizek felhasználása során a készletcsökkenésen túl igen nagy problémát jelent az elfolyó víz elhelyezése. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 22
A 2002-es évben készült környezetvédelmi program problémakatasztere csak érintılegesen tartalmazott sok olyan problémát, ami a vízgazdálkodás területén fellelhetı volt már abban az idıszakban is: A közmőolló relatíve alacsony szintje miatt (53,9 %) a talajvizek terhelése és szennyezése jelentıs mértékő, illetve a szikkasztások miatt a belterületen a talajvíz szintje tartósan magas állapotú. Nagycsapadékos-belvizes idıszakban az elvezetı rendszerek mőszaki és karbantartási hiányosságai miatt a belvizek, csapadékvizek gyors elvezetése több esetben problémát okozott. A szennyvíztisztító telepi kibocsátások a jelenlegi szennyvíztisztítási technológia mellett nem tudják biztosítani a tisztított szennyvízben a szervesanyag és a foszfor folyamatos határértéken tartását, ennek következtében az Élıvíz-csatorna többletterheléseket kap. Szükséges volna az Élıvíz-csatorna fejlesztései terén az érintett városok (Gyula, Békéscsaba, Békés) hatékonyabb összefogására, támaszkodva a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesületére. Az ivóvízminıség tekintetében az EU szigorúbb követelményeket írt elı, melynek betartására az ivóvízminıség javító program elıkészítését megvalósítását napirenden kell tartani. A 2002-2007-es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: Az elmúlt idıszakban a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete koordinálásában az Élıvíz-csatornán 380 milliós fejlesztési program valósult meg. A -es évtıl az egyesület koordinálja a fenntartási és vízbetáplálási munkákat az érintett településeken. A KÖRKÖVIZIG mint üzemeltetı az ökológiai vízellátásban és a vízfelhasználások biztosításában végzi tevékenységét, az egyesület pedig az ezen felül igényelt fenntartási és vízbetáplálási munkákat finanszírozza és koordinálja. Az Élıvíz-csatorna terheléseiben a békéscsabai szennyvíztisztító telepi bevezetések a meghatározóak, emellett jelentı diffúz szennyezıdéseket szállítanak a csatlakozó belvízlevezetı csatornák is, és nem elhanyagolhatóak az illegális pontszerő bevezetések terhelései sem. A környezetvédelmi programban megjelölt és kiemelt két körgáti anyagárok felıl érkezı terhelések arányaiban nem meghatározóak. Az Élıvíz-csatorna frissvíz betáplálásában nem a mőszaki hibák okozzák a fı problémát, hanem a Fehér-Körös kisvizes idıszakaiban és az árvizes idıszakban a garvitációs vízbetáplálás szüneteltetése. Ebben az idıszakban is van lehetıség vízbetáplálásra, de ez már nagyobb költségekkel jár. Ennek szervezésében és a költségek megteremtésében fontos a vízvédelmi egyesület szerepe. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 23