Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2013. november 20. Gyártástervezés és termelésirányítás folyamatainak optimalizálása az Országos Villamostávvezeték Zrt. gödi acélszerkezet-gyárában OPTIMIZATION OF PRODUCTION-PLANNING AND -MANAGEMENT PROCESSES OF OVIT ESPECIALLY IN CASE OF THE FACTORY GÖD Készítette: Kerepesi Adrián, SZIE GTK BA GM ÜVM III. évf. Konzulensek: Ph.D. Gyenge Balázs, egyetemi docens SZIE GTK Üzleti Tudományok Intézete Ph.D. Pitlik László, egyetemi docens SZIE-GTK SZIE MY-X kutatócsoport OTDK Szekció, melynek formai előírásai alapján készült a pályamunka: Közgazdaságtudományi Szekció Gödöllő, 2013.
Tartalom Bevezetés... 1 1.1. Téma fontossága, aktualitása... 1 1.2. Az elemzésben érintett célcsoportok... 2 1.3. Kitekintés tágabb értelemben... 3 1.4. A tanulmány szerkezete... 5 1.5. Személyes érintettség... 6 1.6. Célok... 6 2. Szakirodalmi áttekintés... 8 2.1. Gyártástervezés... 8 2.2. Folyamatoptimalizálás... 10 2.3. Innováció menedzsment... 11 2.4. Folyamatok fejlesztése és változás-vezetés... 12 2.5. Változásmenedzsment... 14 2.6. Emberi erőforrás menedzsment... 18 3. Cég ismertetése... 19 3.1. A kezdetek... 20 3.2. A 90 -es évek... 21 3.3. Technológiai innovációk... 22 3.4. Jelenkor... 25 4. OVIT TOP Projekt... 26 4.1. Felmerülő igények... 26 4.2. Elemzés szakasza... 27 4.3. Megoldás kidolgozás szakasza... 30 4.4. Szervezeti átalakulás szakasza... 31 4.5. Informatikai támogatás szakasza... 33 4.5.1. Elmélet... 33 4.5.2. Kivitelezés... 34 4.5.3. Modulok... 36 4.6. Stratégia tervek szakasza... 36 4.7. Ovit TOP Projekt összefoglalása... 39
5. COCO Hasonlóságelemzés... 40 5.1. Módszertan... 41 5.2. A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)... 43 5.3. A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság... 44 5.4. Első elemzés... 45 5.4.1. Eredmények... 45 5.4.2. Kiértékelés/konklúzió... 48 5.5. Második Elemzés... 48 5.5.1. Eredmények... 48 6. Tanulmány kiértékelése... 50 6.1. Célok... 50 6.2. Következtetés... 51 6.3. Javaslatok... 51 6.4. Összefoglalás... 57 Források... 59 Rövidítések jegyzéke... 62 Definíciós jegyzék... 62 Kulcskifejezések... 62 A tanulmány rövid leírása... 62 Mellékletek... 63 Függelékek... 67 Jegyzet... 70
Táblázatjegyzék 1. Fizetésképtelenségi eljárások száma (darab)...... 3 2. Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 2009. első félév..... 4 3. Gödi telephely főbb adatai.... 19 4. Az MVM Ovit Zrt. értékesítési árbevételének tevékenységenkénti megoszlása (Adatok MFt-ban)......23 5. A gödi acél-szerkezetgyár termékeinek kategóriái, státuszváltozói..... 42 6. Ideális termékek táblázata.....46 7. A termékkategóriák közötti teljes rangsor.... 47 8. A gyanús termékparaméterek listája......49 Ábrajegyzék 1. Célkitűzések... 7 2. Egy és kéthurkos tanulási folyamat.....13 3. A szervezeti átalakulás nyolc lépése.... 17 4. Humán erőforrásképzés, fejlesztés...... 18 5. Gödi telephely felülnézete épületek állítási évével..... 24 6. Az acélszerkezet gyártás folyamatábrája a gödi telephelyen......28 7. A work shop alkalmával készült kartonpapír Baja típusú oszlop.....29 8. A régi funkcionális szervezeti struktúra...... 31 9. A funkcionális szervezet alapformája...... 32 10. Az új szervezeti struktúra.... 32 11. A 2011-es év ajánlatainak és megrendeléseinek aránya.... 38 12. Minta projekt munkaórákkal, határidőkkel (saját szerkesztésű példa, fiktív adatokkal)......43 13. Gantt diagram egy standard projekt folyamatairól... 44
Bevezetés 1.1. Téma fontossága, aktualitása Napjaink gazdasági helyzetében fokozott figyelmet élvez a termelő egységek működésének tekintetében a hatékonyság. A gazdasági válság bekövetkeztével egyre nőtt a téma aktualitása. A válság sorban elért minden iparágat és rengeteg kisvállalkozást sodort csődbe. Ez alól a hatás alól az acélipar sem volt kivétel. A válság ezen a területen is kifejtette hatását, minek következtében az ágazat bevétele csökkent. A KSH adatai alapján jól látható a 2009-es év elején tapasztalt visszaesés iparáganként (vö. 1. melléklet). Ez a bevételcsökkenés napjainkban is érződik, tehát aktuális ez a jelenség. A beruházásokat a csarnokszerkezetek és a távvezeték vonalak létesítésének csökkenése negatívan befolyásolja. Mindezek alapján látható, hogy az iparág szereplői kevesebb projekten kénytelenek osztozni a jelen piaci körülmények között. A tanulmány célja hogy feltárja és elemezze a gyártástervezés és a folyamatok optimalizálásának jelentőségét és eredményeit az Országos Villamostávvezeték Zrt. gödi acélszerkezet-gyárában. A gödi telep vezetői csakúgy, mint számos versenytársuk, szembesültek a beruházások számának csökkenésével járó negatív hatásokkal. Ezen hátrányok felismerése szülte meg a folyamat innováció és szervezeti átalakulás ötletét. A vezetőség látta, hogy nem tartható fent fejlődés a megváltozott piaci körülmények között újítások nélkül. A folyamatoptimalizálás alapvető eszköze a költségcsökkentésnek. Általa kevesebb ráfordításból állítható elő ugyanaz az érték. Nem utolsó szempont az előállítási idő csökkenése sem. Mindezek nem csak magasabb profitot jelenthetnek a vállalat számára. A stratégiai döntések függvényében akár alacsonyabb áron történő vállalásokhoz is vezethet, ami új partnereket, új piacokat vonz. Ismert F.W. Taylor elmélete, mely szerint pusztán technikai eszközökkel nem érhető el a maximális profit. A termelési folyamatban sok a bizonytalan elem melyeket meg kell szüntetni, hogy az előre nem látható tényerők szerepe nullára csökkenjen. Ennek módja a rendszer típusú szemlélet. Forrás: Taylor F.W. (1983): Üzemvezetés A tudományos vezetés alapjai. Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest 1
1.2. Az elemzésben érintett célcsoportok Az érintett célcsoportok egyike az acéliparban tevékenykedő vállalatok csoportja. Az Európa szerte acélszerkezet gyártással foglalkozó cégek ugyanazon a piacon tevékenykednek, így a beruházások csökkenése nehezebb helyzetbe hozta valamennyit. A függőség lánca azonban nem szakad meg a beruházók és a kivitelezők között. A gyártáshoz szükséges alapanyagok előállítását végző hengerművek, megrendelései nagy százalékban függenek az acélszerkezetek gyártásához felhasználandó acél mennyiségétől. Emellett az alapanyag, a kész vagy félkész termék és a kereskedelmi áruk szállítását végző, szállítmányozással foglalkozó vállalatok is érintettek. Az elkészült szerkezetek helyszíni szerelését általában nem a gyártóüzem végzi, így további vállalatok érintettségével kell számolni. A csökkenő pénzáramlás valamennyi szekcióban munkaerőigény csökkenést is jelenthet. Ez persze az adott vállalat üzletpolitikájától és egyéni lehetőségeitől is függ. Ennek ellenére elmondható, hogy a munkavállalók szintén érintettek a témában. Talán kevesen gondolnák, de az elektromos és mechanikus kéziszerszámok kereslete is csökkent. Elmondható az is, hogy az elemzés által érintettek között nem csak a gödi üzem, hanem tágabb értelemben véve az egész Ovit Zrt is helyet kap, hiszen az egyik üzletigazgatóságának a maximális erőforrás kihasználásra való törekvése a gazdasági előnyök mellett példaértékű is lehet. Ha a vezetőség számára bebizonyosodik, hogy az új információk alapján termelés növekedés érhető el az lavinát indíthat a cégcsoporton belül és a gödi üzem mintájára további, az adott igazgatóságra szabott vizsgálatokat lehet végezni. 2
1.3. Kitekintés tágabb értelemben Jellemző a 2009-es időszakra a csődeljárások megszaporodása. A Coface Hungary 2009-ben kiadott sajtóközleménye szerint 21%-kal nőtt a csődeljárások száma az első negyedévben a 2008-as időszakhoz képest. A közzétett elemzés kitér továbbá arra is, hogy a megnövekedett számú csődeljárások hatásai csak év végén rajzolódnak ki. Így a válság végének megállapítása még korai lenne. A fizetésképtelenné vált cégek volumenét az 1. táblázat feltárja. Forrás:www.coface.hu a.) 1. táblázat: Fizetésképtelenségi eljárások száma (darab) Időszak Csőd Felszámolás Végelszámolás Összesen 2009. I. félév 21 7022 5895 12 938 2008. I. félév 10 5 601 5 009 10 620 2007. I. félév 14 5 053 4 323 9 390 2006. I. félév 10 4 645 2 641 7 296 Forrás:www.coface.hu b.) Ebben az időszakban csak a vállalatok kis százalékának volt növekvő bevétele. Olyan cégek is kerültek csődeljárás alá, amelyeknek az árbevétele 2007-ben meghaladta az 1milliárd forintot. Az arányuk ugyan alacsony, de gazdasági súlyuk nagy. Az elemzés kitér az acéliparra is: a hazai szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem minden formája, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe, ami végül is nem meglepetés, csak mára lett érzékelhető. A 2. táblázat ezt számszerűsíti. 3
2. táblázat: Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 2009. első félév Ágazat Eljárások száma (darab) Fizetésképtelenségi arány (%) Építőipar 2 274 17,58% Kiskereskedelem 1 878 14,52% Nagykereskedelem 1 428 11,04% Turizmus és vendéglátás 816 6,31% Ingatlangazdálkodás 790 6,11% Gépjárműipar 498 3,85% Elektronika és számítástechnikai tevékenység 409 3,16% Fuvarozás 379 2,93% Faipar 257 1,99% Forrás: www.coface.hu b.) Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a válság következtében az euró zónában 2009-ben szinte teljesen leáll, 0,1%-os lesz a gazdasági növekedés. Forrás: www.wikipedia.org a.) A bevétel növelésének egyik módszere az értékesített termékek, szolgáltatások volumenének növelése. Ez azonban csak nehezen lehetséges olyan piaci körülmények között ahol csökken vagy jó esetben is csak stagnál a kereslet. A profit növelésének leginkább kontroll alatt tartható (saját döntéssel leginkább befolyásolható) lehetősége az áruk előállítási költségének és a rezsiköltségeknek a csökkentése. A termelés, a gyártás során felmerülő költségek egy része elkerülhetetlen, mint például az adók, szolgáltatások, közmű díjak. Akadnak olyan kiadások is, amik teljes mértékben elkerülhetők. A jelentős mértékben kiküszöbölhető költségek legtöbb esetben a munkafolyamatokban keresendők. Ezeknek az oka legtöbbször a nem megfelelően kialakított munkafolyamat, vagy az időközben megváltozott eljárások figyelmen kívül hagyása. Költségcsökkenés érhető el technológiaváltással is, bár ez általában jelentős befektetést igényel, és csak hosszabbtávon térül meg. A szükséges ráfordítások mértéke is csökkenthető anélkül, hogy a termelés volumene csökkenne. Ezt a feladatot hivatott ellátni a gyártástervezés és a folyamatoptimalizálás. 4
1.4. A tanulmány szerkezete A tanulmány szakirodalmi részében ismertetem a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és főbb eszközöket. Ilyen eszköz például a szoftveres támogatás. ennek keretében kitérek a Primavera P6 nevű szoftverre, amin keresztül szemléltetem a projekttervezés alapvető funkcióit. Mindezek könnyebb megértése érdekében a Cég ismertetése fejezetben több oldalon keresztül bemutatom a választott szervezetet, amely az Országos Villamostávvezeték Zrt. Acélszerkezeti üzletigazgatósága. A gödi acélszerkezet-gyár termelésén keresztül elemzem a működését. A szervezet működésének két szakaszát fogom összehasonlítani, a termelésirányítás és folyamatoptimalizálás nélküli ciklust, azaz a 2010 előtti időszakot és a gödi üzemben indult ovit termelésoptimalizálási projekt (továbbiakban: OVIT TOP) által bevezetett új termelési rendszer ciklusát, ami 2010-ben kezdődött. Itt kitérek az OVIT TOP részleteire és főbb lépéseire is. Az összehasonlítás során, a tanulmány negyedik szakaszában elvégzem a hasonlóságelemzést, amit utána kiértékelek és levonom a megfelelő szakmai következtetéseket. A végkövetkeztetéstől függően javaslatot teszek az esetleges megoldásra, amennyiben szükséges, illetve kifejtem személyes véleményemet a tapasztalatok alapján. A hasonlóságelemző programot fogom használni a termelési mutatók termelésirányítás optimalizálása előtti és az azt követő értékeinek összehasonlítására. A hasonlóságelemzést jó módszernek tartom az adatok objektív vizsgálatára mivel az 10 év alatt több ezres nagyságrendű elemzés tapasztalata és eredményei igazolják a módszer hitelességét/robosztusságát. Ezen felül az elemzés része ként az eredmények hitelesítése is megtörténik. A végső konklúzióban helyet kap a személyes véleményem mellett az általam javasolt lépések részletes leírás is. 5
1.5. Személyes érintettség Személyesen is érintett vagyok ezen a területen a munkahelyem révén. A gyártástervezés területén dolgozom az OVIT Zrt. alkalmazásában. Három éven keresztül gyártás-előkészítői munkakörben tevékenykedtem. Ez alatt az idő alatt átláttam a gyártási folyamatokat a legelejétől a legvégéig. Az ezt követő három év alatt gyártástervezési feladatokat láttam el. A korábbi tapasztalatok jó alapnak bizonyultak az új munkakörhöz. A tervezés során új módszereket és új programokat ismertem meg, amelyek segítségével előre lehet szervezni a munkát. A munkám során rengeteg adat halmozódott fel évekre visszamenőleg. Átlátva a téma fontosságát, szeretném minél körültekintőbben megvizsgálni ezeknek az adatoknak az információ értékét, és a cég számára hasznos megállapításokat tenni. 1.6. Célok Célul tűztem ki, hogy jelen tanulmányban nem csak feltárom, de meg is állapítom a gyártástervezés és folyamatoptimalizálás jelentőségének mértékét egy vállalat termelési adatainak elemzésével. A megvizsgálni kívánt adatok elsősorban a költségeket alapvetően befolyásoló munkaidő ráfordítások. A munkaidő ráfordítás egységnyi mértéke meghatározza az adott termék előállítási költségének egy részét is. Tehát minél kevesebb idő alatt állítok elő egységnyi terméket, annál kisebb a termék összes költsége. Véleményem szerint a termelésirányítás illetve folyamatoptimalizálás elvárható eredménye a gyártási folyamatok hatékonyságának növekedése. A termelést megelőző folyamatok közé tartozó gyártástervezés szintén nagy szerepet játszik a folyamatok optimális vezérlésében, mivel az előre tervezett munkák könnyebben összehangolhatóak és az erőforrások hatékonyabban kezelhetőek. Az elemzés tárgyául választott vállalat az Országos Villamostávvezeték Zrt. (továbbiakban OVIT Zrt.). Keresem tehát a választ arra a kérdésre, hogy a termékek diferálódása milyen mértékben befolyásolják az előre tervezett és irányított gyártást. Megállapítom azt is milyen lépésekre és változtatásokra van szükség egy ilyen rendszer kialakítására, és az hol helyezkedik el optimálisan az adott vállalat szervezeti struktúrájában. A folyamatok optimális irányításához feltétlenül ismerni kell a szűk keresztmetszeteket. Egyes lépések szűk keresztmetszetté válhatnak a folyamatban kapacitásuk vagy akár jellegük, technológiájuk okán. Erre szemléletes példa lehet, egy festőüzem ahol a jelentős kapacitás ellenére sem dolgozhatnak gyorsabban 6
a festék száradásának technológiai idejénél. Ezt mindenképp meg kell várni, mielőtt a következő réteg festéket fel lehet vinni, vagy el lehet kezdeni a csomagolást. Mindezek miatt szeretném megvizsgálni, hogy a szűk keresztmetszetek milyen hatással vannak a teljes gyártási folyamatra. A későbbiekben bemutatott Ovit termelésoptimalizálási projektet vizsgálva megállapítom annak megfelelőségét vagy hiányosságait. A célokat az 1. ábrán vázoltam. 1. ábra: Célkitűzések Forrás: Saját szerkesztés A vizsgálat eszközéül a COCO hasonlóságelemzést választottam. Megbízhatósága és rugalmassága miatt kiválóan alkalmas az adatok feldolgozására és azokból a plusz információ megállapítására. A hasonlóságelemzés azonban csak a megfelelő adatmennyiség rendelkezésre állása esetén alkalmazható. Az adatok megfelelő formátumba rendezése időigényes lehet. 7
2. Szakirodalmi áttekintés Egy szervezet vezetését több dimenzióban lehet definiálni: - Operatív menedzsment: A mindennapi feladatok folyamatos és eredményes teljesítését felügyelő, szervező vezetői szint. Ezzel együtt fontos, hogy az operatív célok összhangban legyenek az éves operatív tervel, ami a számszerűsített üzleti tervből eredő célkitűzések és kritériumok összessége. - Stratégiai menedzsment: A vezetés azon szintje ahol a szervezet jövőbeni kívánatos állapotának a meghatározása a feladat. A stratégiai menedzsment években gondolkozik. Figyelembe veszi a külső körülményeket, azok várható változásait és a saját belső adottságait. - Projektmenedzsment: Egyfajta köztes kategória, a stratégiai célokat realizálja az operatív vezetés számára. Egyedi módszereket és eszközöket igényel. A jó vezetőnek racionális cselekedetekre kell törekedni, de szem előtt kell tartania annak határait is. Így számolnia kell az egyéni racionalitás korlátaival, a kulturális hatásokkal és a szervezet érdek év hatalmi viszonyaival. Forrás: Dobák Miklós (2006): Szervezeti formák és vezetés. Akadémiai Kiadó Forrás: Dobák Miklós, Antal Zsuzsanna (2010): Vezetés és szervezés. Aula kiadó 2.1. Gyártástervezés A gyártástervezés egyedi termékek előállításával foglalkozó vállalatok esetében projekteken keresztül valósul meg. Ilyen esetekben elsősorban a projektmenedzselési feladatok fűződnek a gyártástervezéshez. Ennek szellemében érdemes projekteken keresztül megközelíteni a kérdést. Az egyes projektek jellege időintervallumai és volumenei eltérnek egymástól. Éppen ezért rugalmasan kell kezelni azokat, egymástól függetlenül. Ennek ellenére minden projekt tervezésénél figyelembe kell venni egyúttal a többi projektet is. A határidők és a kapacitás lekötések nem engedik, hogy egy-egy projekt a többitől függetlenül kerüljön megtervezésre. Projektnek tekinthető minden olyan tevékenység, amelynek meghatározott költségei és teljesítési időtartalma van, valamint egy meghatározott eredmény elérésére törekszik. A projektmenedzsment realizálja a stratégiai célokat és részcélokat egyaránt. Túllát az operatív vezetés 8
napi feladatain, célkitűzésein, de ugyanakkor nem gondolkozik olyan hosszú távon, mint a stratégiai menedzsment. Forrás: Daróczi Miklós (2010): Projektmenedzsment. Szent István Kiadó, Gödöllő A mai modern gyártórendszerek megkövetelik a megfelelő mennyiségű és minőségű információt. Az előre tervezés során szintén rengeteg információt kell feldolgozni, amihez a megfelelő eszközökre is szükség van. A gyártástervezési feladatok összetettsége nélkülözhetetlenné teszi a szoftveres támogatást. Számos hasonló szoftver van jelen a piacon. Szeretnék kiemelni egyet és azon keresztül bemutatni egy ilyen szoftver alapvető funkcióit és működését. A választásom az általam leginkább ismert ORACLE gondozásában lévő Primavera P6-ra esett. A Primavera P6 EPPM projektmenedzser szoftver egy olyan döntéstámogató rendszer, ami a vállalat stratégiai céljaival összhangban koordinálja a projekteket. A menedzsment modul lehetővé teszi a projektmenedzserek számára, hogy kialakítsák a megfelelő egyensúlyi helyzetet a különböző projektek között. A vállalat teljesítménye a projektek tekintetében könnyen számszerűsíthető és folyamatos tájékoztatást nyújt a projekt résztvevői számára. A folyamatos adatszolgáltatás feltárja a szűk keresztmetszeteket és kockázati tényezőket. A tervezés és ütemezés modul segítségével a projektmenedzserek sikeresen kezelhetik a projekteket azok egész életciklusa alatt. Alkalmas a rugalmas tervezésre, az-az a folyamatban lévő munkák is könnyen áttervezhetők. Az esetleges változások naplózása és eredeti tervekkel való összehasonlítása bázistervek készítésével lehetséges. A szoftver tehát ideális olyan vállalatok számára ahol egyszerre több egymástól különböző projektet kell kezelni. Támogatja továbbá a több felhasználói hozzáférést is. Minden felhasználónak különböző jogosultságok állíthatók be akár projektenként akár rendszer szinten. A felületek testre szabhatók és jól kezelhetők. Az ütemezés és erőforrás-vezérlés segítségével előre tervezhető az egyes egységek kapacitás lekötöttsége. Definiálható a tényleges humánerőforrás kapacitás vagy akár a gépi erőforrások is. A többszintű projekt hierarchiának és az erőforrás ütemezés képességének köszönhetően különböző jelentések generálhatók a felső vezetés részére a kapacitás-lekötések tekintetében. A projektcsapatok közötti erőforrás elosztás sokkal könnyebb szerepkörönként is. A projektek összességét kezelve a Primavera feltárja a jövőben esetlegesen felmerülő kapacitáskorlátokat, és lehetőséget nyújt az áttervezésre. Természetesen az előre látható szabad kapacitások is jelentősen hozzájárulnak a maximális erőforrás-felhasználáshoz és így összességében a szervezeti teljesítmény növeléséhez. Az ilyen típusú kockázatkezelés, a megbízható jelentéskészítés és elemzési lehetőségek csökkentik a váratlan problémák lehetőségét. A vezetőség részére 9
szolgáltatott összesített adatok különböző kimutatásokon keresztül web felületen jeleníthetők meg. Ezeket az automatikusan generált diagramokat, kimutatásokat korábban szakemberek hosszadalmas munkája által lehetett előállítani. Forrás: www.oracle.com 2.2. Folyamatoptimalizálás A meglévő és működő folyamatok hibáinak és veszteségeinek megszüntetése és a tartalékok optimális kihasználása a folyamatok racionalizálása, vagyis ésszerűsítése. Szakterülettől függetlenül minden tervezési feladat általános célja az adott tevékenység, költségeinek és átfutási idejének a csökkentése a megfelelő minőség megtartása mellett. Ehhez elengedhetetlen a különböző tényezők számbavétele. A munkatanulmányozás fontos segédeszköze a költségszámítás. Így a javasolt intézkedések kiértékelhetők és megítélhetők. Tudnia kell a szervezetnek, hogy minek következtében milyen mértékű költségek keletkeznek. Így az egységnyi mennyiségre jutó költségek csökkenthetők, illetve minimális szinten tarthatók. Forrás: Galgóczi J. Csikós I-né Varga L. Ramhab A. Dömötör F. Szücs Gy. (1985): Munkahely racionalizálási útmutató. Struktúra, Budapest Forrás: Végh Mihály (1990) Szerk.: A munkatanulmányozás módszertana 3. Struktúra, Budapest.(REFA Verband für Arbeitsstugien und Betriebsorganisation e. III.) - Célkitűzés: A tervezés során mindenekelőtt rögzíteni kell az elérni kívánt célokat. A célok részletes meghatározása és megismertetése az alapja minden további tevékenységnek. Ezért nagyon fontos hogy egyértelmű mindenki számára érthető célok kerüljenek megfogalmazásra. Nem elhanyagolható a teljesíthetőség sem. Irreális célok esetében nem várható optimális eredmény. - Rendelkezésre álló eszközök: A célok érdekében felhasználható technológiai eszközök számbavétele elengedhetetlen, csak úgy, mint a humán erőforrásé, információs eszközöké vagy éppen a rendelkezésre álló tőkéjé. Az erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása, a felhasználók számára történő érték előállításról szól. Ez maga az értékteremtő folyamat. A célkitűzésektől függően felmerülhet az igény olyan eszközök iránt is, amelyek nem állnak rendelkezésre. Ezek felmerülő plusz költségként jelentkezhetnek a tervezés során. 10
Buda- Forrás: Chikán A. Demeter K. (1999): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Aula. pest - Humánerőforrás igény: Ezen a területen számtalan tényező határozza meg a megfelelő erőforrást. A megfelelő létszámú emberi erőforrás meghatározása nem elegendő. A kijelölt feladatok elvégzésére felállított szakembergárda elengedhetetlen a kívánt minőség érdekében. - Folyamatszabályozás: Minden a cél érdekében történő folyamatot rögzíteni kell írásban. A megadott folyamatleírásoktól eltérni tilos. Ezek biztosítják a tervszerű működést. A nem, vagy nem megfelelően szabályozott folyamatok hibaforrást jelentenek. A hibák nem csak az előállított termék minőségében mutatkozhatnak meg. A folyamatok hiányosságai miatt felmerülhetnek plusz költségek vagy időbeni csúszások is. Ez utóbbiak szintén költségekkel járhatnak, akár kötbér formájában is. A pontos folyamattervek további előnye a tágabb értelemben vett tervezhetőség. Az egymástól függő folyamatok összehangolása sokkal könnyebb időben és térben egyaránt. Egyes folyamatok párhuzamosan zajlanak a gyártás során. Más folyamatok előfeltétele egy korábbi tevékenység elvégzése és így függőség alakul ki. Önmagában tehát nem lehet vizsgálni a részfolyamatokat azok meghatározása során. 2.3. Innováció menedzsment Egy vállalat innovációra való képessége döntő tényező a vállalat életében. A folyamatosan változó vezetői és fogyasztói igényeknek csak egy dinamikus, fejlődőképes vállalat tud megfelelni. Az innováció szó megújulás -t jelent. Az üzleti siker kulcsa a folyamatos változás. A technológiájukat, termékeiket, szervezetüket folyamatosan fejlesztő vállalatok megőrizhetik vagy akár erősíthetik is piaci pozíciójukat. Figyelembe kell venni azonban, hogy az innováció általában költségekkel jár. Az innováció sikeréhez nagy körültekintésre, szakmai ismeretekre és legfőképpen alapos piaci ismeretekre van szükség. Ezek mögött lennie kell egy olyan menedzsmenttudásnak, amelynek birtokában a szakembergárda képes az innovációs folyamatok tervezésére, szervezésére, és az irányítás kézbentartására. Forrás: Husti István (2010): Az innováció menedzsment elemei. Szent István Kiadó, Gödöllő 11
2.4. Folyamatok fejlesztése és változás-vezetés Napjainkban jól ismert és használt módszerek a CPI és a BPR. A története azonban a XIX. század végére nyúlik vissza Taylor, Gilberth, Gantt és Ford időszakába. Ahogy az a későbbiekben ki fog rajzolódni, a két módszer nagyban eltér egymástól, mondhatni ellentétesek. Ennek ellenére azonos a céljuk, változtatni, fejleszteni. A XX. század elején már jól látszott, nagy változások vannak kibontakozóban folyamatszervezés és a termelésirányítás terén. A II. világháború hatására a negyvenes években jelentős változások zajlottak. Németország és az Amerikai Egyesült Államok élenjáró úttörőnek számítottak. A hadiipar és a fegyvergyártás újabb lökést adott a folyamat és a termelésszervezésnek. Az Egyesült Államokban általánosan elterjedté váltak a futószalagrendszerek. A költségek csökkentése és a selejtek minimalizálása előtérbe került. A 70-es években megjelentek a CAD rendszerek a robotok és a teljes körű minőségirányítási rendszer alapjai. A 90-es években a belső folyamatok átlépik a vállalat határait, ami óriási kihívást jelent. Davenport rávilágított a robbanásszerű információnövekedés jelentőségére. A korábban megoldhatatlan problémák kezelhetővé váltak. Napjainkban két módszert különböztetünk meg, Process Improvement (CPI-nek megfelelő) és a Process Reengineering (BPR-nek megfelelő). Az előbbi egy kisebb léptékű és volumenű változás, aminek az alapja az addigi folyamatokban van. A meglévő rendszerből épít, és apróbb változtatásokkal kialakítja az új rendszert. A Process Reengineering azonban sokkal radikálisabb és átfogóbb változást takar. Elveti a korábbi működés sémáját és eredményeit. Mindent a 0 -áról kezd. A piaci környezetben elengedhetetlen változások véghezvitelét nem lehet minden esetben radikálisan megoldani, de olykor nem elégségesek az apróbb változások. Az is előfordul, hogy a régi sémákat elvetve, valami teljesen újat alkotva tud csak egy adott vállalat kellőképp innovatív megoldást nyújtani. És persze erre is van ellenpélda, hiszen sokszor a meglévő rendszerek újragondolása is épp oly hasznos lehet sokkal kisebb idő és pénz ráfordítással. Mindent összevetve a két módszer jól kiegészíti egymást. Ha egy vállalat ciklikusan, a külső és belső tényezők figyelembevételével váltogatja e két módszert, sikeresen helyt tud állni a piaci szférában. Fontos hogy a külső tényezőket kellőképpen kontrollálja egy vállalat. A folyamatfejlesztés felfogható tulajdonképpen változásvezetésnek is. A változás az esetek többségében nem mérhető rövid idő alatt. Ezen felül jellemzően kezdeti visszaeséssel jár. A folyamatok javulásának eredménye csak később mutatkozik. Ennek oka, hogy a meglévő folyamatok változása hatására átmeneti káosz, bizonytalanság alakul ki. Minél radikálisabb, minél nagyobb léptékű egy változtatás an- 12
nál nagyobb kockázattal jár. A kockázat mellett egyenes arányossággal nő a szervezeti ellenállás is. Nem szabad alábecsülni ennek a jelentőségét. A folyamatok mögött egyének, hatalmi viszonyok és végső soron egy szervezeti kultúra áll. Nagyon lényeges, hogy a szervezeti kultúra milyen mértékben áll ellen a változásnak vagy épp mennyire támogatja azt. A sikeres változtatások fontos tényezője ez. A szervezeti tanulóképesség roppant fontos a szervezet megváltoztathatósága szempontjából. Egy jó tanulóképességgel rendelkező munkaerőkből álló, jó tanulóképességű szervezet sokkal inkább tudja a folyamatfejlesztéseket változásvezetés ként kezelni és ez által sokkal sikeresebb lesz. A tanulási folyamtoknak is megvan a módja. Ismert az egyhurkos és a kéthurkos tanulási folyamat. Az egyhurkos tanulási folyamat lépései a következők: Észlelni és értelmezni a környezeti változásokat, az információk összevetése a célokkal és a működési normákkal, végül pedig a megfelelő akciók elindítása. A kéthurkos tanulási folyamat hasonlít az egyhurkosra. A különbség az, hogy a 2. lépés után meg kell vizsgálni a működési normákat és célokat. Ha szükséges változtatni kell. Ennek a tanulási képességnek a megléte minden szervezet számára elengedhetetlen. A két tanulási minta a 2. ábrán látható. 2. ábra: Egy és kéthurkos tanulási folyamat Forrás: Saját szerkesztés Mivel a jövőre nézve számíthatunk arra, hogy az állandó teljesítménykényszer fokozódni fog, nem nehéz belátni, hogy a változás a sikeres vállalatok kulcsa. A radikális és a kisebb mértékű változások között dönteni vagy győztest hirdetni nem lehet. E két megközelítés egymást kiegészítve adja meg a sikeres változtatás receptjét. Forrás: HAVARD BUSINESS Manager 3/1999. Dobák Miklós feldolgozása 13
2.5. Változásmenedzsment Ki ne hallotta volna már a szólást: változz, vagy véged! így kezdi Eric Abrahamson a New York-i Columbia Busnisse School menedzsment professzora a Fájdalommentes változás című tanulmányát. Ez a tanulmány egy tíz éves kutatás eredménye, amiben a szerző a vállalatok átszervezési problémáira illetve ezek megoldásaira mutat rá, és nyújt segítséget, hogy a végbemenő változások végzetes következmények nélkül folyhassanak le. A szervezeteknek az életben maradáshoz márpedig szükség van a változásokra. Forrás: ERIC ABRAHAMSON a New York-i Columbia Business School menedzsment professzora Fájdalommentes változás című tanulmány Érdemes elgondolkozni Eric Abrahamson szavain. A változások ritkán fájdalommentesek. Ennek gyakori oka, hogy a változások a kezdeményezések túltengésével jár, ami szervezeti káoszt eredményez. Sok vállalat változtatási szándéka vezetett a szervezet felbomlásához. Kulcs fontosságú, hogy a nagyobb változások több kisebb változtatás közbeiktatásával menjenek végbe. A hirtelen változás épp úgy veszélyes, mint a hosszan elhúzott, lassú átalakítás. Fontos a vezetőség szemszögéből, hogy a munkatársakat a változás mellé állítsák. Ha a munkatársak negatívan élik meg a változást, nem lesznek hajlandóak segíteni azt, és bukásra ítélik a szervezetet. Először is, nézzük a változások okozta problémákat. Az Abrahamson által vizsgált vállalatok többségénél fennállt az a probléma, hogy a változásokba belefáradt menedzserek elutasították a huszonéves beosztottaik benyújtott kezdeményezésit, ezáltal lehűtötték a felsőbb menedzserek lelkesedését a változások iránt. Ez csupán azért következhetett be, mert az alkalmazottak féltek az újabb kudarctól. Ami ha ezeket a változásokat nem a megfelelő módon hajtjuk végre, teljesen érthetővé válik. Ahhoz viszont, hogy gördülékenyen menjen, szükség van megfelelő hozzáállásához. A másik probléma, hogy ezek a változások drasztikus intézkedéseket foglalnak magukba, mert a vezérigazgatók a növekedés vagy a gazdasági érték lehető leggyorsabb maximálására törekednek. Meg kell említenünk a dinamikus stabilitást, ami a fennálló problémák megszűnésére nyújt segítséget. A dinamikus stabilitás célja, a rövid és hosszú távon egyaránt fenntartható változás, szüntelen, de viszonylag kismértékű változások sorozata, amely inkább a létező gyakorlatok és üzleti modellek átkonfigurálásából, mintsem új gyakorlatok és üzleti modellek létrehozásából áll. A dinamikus stabilitás két alapeleme a barká- 14
csolás és a fabrikálás. Ezt a következő példa jól szemlélteti. Egy harci helikoptereket gyártó cég, ami eddig nyereségesen működött, a hidegháború befejezése után a konkurencianövekedés miatt, nagy nyomás alá került. A fennmaradáshoz sürgősen változtatnia kellett, mind a költségvetésen mind a fejlesztésekben és gyártásban. Ámbár a sok kudarcba fullad változtatási kísérletek után, az emberek lelkesedése alább hagyott, mégis szükséges volt. A vezetőségnek eszébe jutott, hogy szoftverrészlegül igen eredményes fejlesztési modelleket követ, amivel csökkenthetik a költségvetésüket. Továbbá olyan alkalmazottakat vontak be a projektbe, akik gépjárműipari tömeggyártásban szereztek tapasztalatot, ezzel a termelés gazdaságosságát növelve. Ezek kombinációjából született az új stratégiai irányvonal (Barbie babának neveztek el). Nem találtak ki semmi újat, csupán a meglévő anyagokat felhasználták. Természetesen a barkácsolás nem jelent garanciát a sikeres változásra, de mindenképpen hatékonyabb, mint a kreatív destrukció és invenció. A fabrikálás, is barkácsolás, de magasabb szinten. Nagyobb léptékű és sokkal több részből áll, alkotóelemei általában olyan eszközök, amelyek a szervezet hátsó udvarában hevernek kihasználatlanul, mint például az egyes funkciókkal, standard technológiákkal vagy modellekkel kapcsolatos tudás. Mivel a fabrikálás nagyszabású, ezért akár egy új részleg vagy üzletág kialakulását is eredményezheti. A dinamikus stabilitáshoz azonban szükség van még valamire, amit Abrahamson ütemezésnek nevezett el. Véleményem szerint ez az egyik alappillére a sikeres változásnak. A vezetőségre jellemező, hogy mindent a lehető leggyorsabban, a leghatékonyabban és minél költségkímélőbben akarnak elvégeztetni. Olykor elfelejtve azt, hogy ez nem célravezető, hiszen minél nagyobb a nyomás, annál inkább romlik az alkalmazottak közti morál. Így szükséges volt egy ütemtervet felállítani. Abrahamson kutatási eredménye szerint azonban a barkácsolást és fabrikálást sikeresen alkalmazó vállalatok négy működési irányelvet követnek. Az első: díjazd a szégyenkezés nélküli koppintást. 15
Egy jó ötletet koppintani inkább dicséretes, mintsem elítélendő. Miért ne használjuk a már jól bevált stratégiákat, ha tudjuk róluk, hogy működnek. A második: jelölj ki egy memóriaigazgatót, aki biztosít arról, hogy nem követjük el ugyanazokat a hibákat újra. A harmadik: először a vállalaton belül barkácsolj. Szervezeten kívülről származó elemekkel, sokkal nehezebb fabrikálni, mint a meglévőkkel. Végül az utolsó, a negyedik: alkalmazz generalistákat, akik ugyan nem mesterei semminek, még is a különböző területen szerzett tapasztalataik miatt képesek az eltérő folyamatok, elképzelések, technikák és kultúrák ötvözésére. Eric Abrahamson tízévnyi kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatoknak a nagyobb változtatásokból álló, körültekintően ütemezett időszakokat apróbb változásokkal kell tagolni. A dinamikus stabilitás, véleményem szerint az egyik leghatékonyabb módszer az életben maradáshoz. Barkácsoljunk és fabrikáljunk, hasznosítsuk fel azt, amink van, ügyelve arra, hogy a múltbéli hibáinkat ne kövessük el újra. Ne féljük az új ötletektől, de mindent amit csinálunk, fokozatosan tegyünk. Nagyon fontos azonban hogy az elméletet a gyakorlatban kell alkalmazni. Márpedig a gyakorlatban a leg fontosabb a jó elmélet. Forrás: ERIC ABRAHAMSON (2000): Change without pain. Harvard Business School Press Forrás: Ladó L.(1986): Szervezéselmélet és módszertan. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest A változás szükségességében minden szaktekintély egye ért. John P. Kotter a sikeres szervezeti átalakulás kulcsát nyolc lépésben vázolta fel. (3. ábra) 16