BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet)

A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás Magyarországon a gazdasági környezet változása és a munkaerı-piaci adatok elemzése alapján szükségessé vált a szakképzési rendszer áttekintése. Az elemzést követıen a szakképzésért felelıs minisztérium az alábbi problémákat azonosította: A kereslet-kínálat eltérései (a gazdaság igényei és az iskolarendszer kibocsátása nincs összhangban); Az iskolafenntartók közötti kommunikáció elégtelen volta; Az iskolarendszer rugalmatlansága, a képzési kínálat módosítása hosszú idıt vesz igénybe; Szétaprózott intézményrendszer, a mőködtetés nem költséghatékony; Elavult szakmai tartalom, magas elvárások, az elmélet túlsúlya; A gyakorlati oktatás/képzés problémái: a pályakezdık munkatapasztalatának hiánya; Pályaválasztás, pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés; Szakmai vizsga ellenırzése; Oktatók továbbképzése. 2) A jogszabályok változása A fenti problémák megoldása érdekében 2007-ben jelentısen megváltoztak a szakképzést érintı jogszabályok. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, Az új OKJ megjelenése, A szakmai vizsgák követelményrendszere. Ezek a változások egyrészt kikényszerítik az intézményfenntartó és az általa fenntartott szakképzı iskolák alkalmazkodását, ugyanakkor lehetıséget teremtenek a helyi szakképzési rendszer továbbfejlesztésére. A fentiek értelmében indokolt, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata áttekintse a város szakképzési rendszerét, és a helyi problémákra reagálva, a jogszabályok keretein belül meghatározza a fejlesztés irányait, és kialakítsa az azokat legjobban szolgáló intézményrendszert. A szakképzés-fejlesztési koncepció ezt a célt szolgálja. 2

I. Helyzetelemzés 1) Békés megyei munkaerı-piaci helyzet A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotását több olyan tényezı teszi szükségessé, amelyet egy város szakképzési struktúrájának megtervezésekor, fejlesztésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfontosabb kihívás a struktúra tervezésekor, fejlesztésekor, hogy a munkaerı kínálatkereslet eltávolodott egymástól. A munkahelyteremtık, a foglalkoztatók csak viszonylag rövid idıre tudnak elıre tervezni a gazdasági környezet folyamatos változása miatt. A tendenciák viszont azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a fizikai jellegő munkavállalók iránt. Az igény egyes gazdasági szektorokban olyan nagy, hogy bizonyos szakmákban szakemberhiány alakult ki. Ez a jelenség a gazdasági fejlıdés korlátjává válhat. A szakképzés struktúrájának tervezésekor, fejlesztésekor azt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a diákok, illetve a szülık egyre kevésbé orientálódnak a szakképzés felé. Ugyanakkor megnıtt az érdeklıdés az érettségit nyújtó iskolák iránt, és az érettségizett fiatalok egyre növekvı aránya kíván továbbtanulni felsıoktatási intézményben, és próbál felsıfokú végzettséget szerezni a remélt biztosabb megélhetés érdekében. A szülık és a tanulók pályaválasztását alapvetıen nem a munkaerı-piaci kínálat határozza meg, hanem sok esetben a jól csengı iskolanév vagy egy-egy divatszakma vonzereje. Ezek nem minden esetben esnek egybe a foglalkoztatók igényeivel. Ez a jelenség kiemeli annak fontosságát, hogy a szülık, a diákok ne csak az iskolák által nyújtott lehetıségekrıl kapjanak tájékoztatást, hanem a munkaerı-piaci helyzetképet is megismerjék. A jelenlegi helyzet jobb megismerését segíti elı, ha megvizsgáljuk az álláskeresıkrıl, intézményekrıl rendelkezésre álló adatokat. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Dél-alföldi régióra vonatkozó adatai szerint Békés megyében 2007 decemberében 24 375 fı, ebbıl Békéscsabán 2 841 fı regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. A korcsoportos megoszlást a következı táblázat tartalmazza. Regisztrált munkanélküli Békéscsaba Békés megye Korcsoport fı % fı % 17 év alatt 3 0,1 95 0,4 17-20 év között 101 3,6 1 281 5,3 21-25 év között 343 12,1 3 396 13,9 26-35 év között 808 28,4 6 762 27,7 36-45 év között 734 25,8 5 848 24 46-50 év között 323 11,4 2 882 11,8 51-55 év között 359 12,6 2 767 11,4 56-60 év között 169 5,9 1291 5,3 60 év fölött 1 0,04 53 0,2 Összesen 2 841 24 375 3

A táblázatból jól látható, hogy a 17 év alattiak és a 17-20 év közötti korosztály igen alacsony mutatókkal szerepel, hiszen ez a korosztály nagyrészt még az iskolarendszerben van. Arányuk valószínőleg nem növekszik tovább a tankötelezettség 18 éves korig történt kiterjesztése, valamint jó néhány szakma esetében a képzési idı 3 évesre történı megnövelése miatt. A 21-25 évesek aránya viszont ugrásszerően megnı. Ez a korosztály jelenti döntıen a pályakezdı fiatalokat. Magas arányuk azt mutatja, hogy a tanult szakmájukban nem tudnak, vagy nem akarnak elhelyezkedni, illetve nem rendelkeznek képesítéssel. Levonható az a következtetés, hogy a pályaválasztásuk eredménytelen volt. A következı táblázat a regisztrált munkanélküliek számát és arányát végzettség szerinti megoszlásban mutatja be. Regisztrált munkanélküli Iskolai végzettség Békéscsaba Békés megye fı % fı % 8 általánosnál kevesebb 19 0,7 819 3,4 Általános iskola 496 17,5 8564 35,1 Szakmunkásképzı 975 34,3 8318 34,1 Szakközépiskola 593 20,9 578 2,4 Technikum 131 4,6 2607 10,7 Gimnázium 326 11,5 607 2,5 Fıiskola 182 6,4 2056 8,4 Egyetem 50 1,8 701 2,9 Szakiskola 69 2,4 125 0,5 Összesen 2 841 24 375 Az adatokból jól látható, hogy a városi arányok nem minden végzettség esetében tükrözik a megyében megjelenı arányokat, de egyértelmően megállapítható, hogy a csak általános iskolát végzettek munkához jutása sokkal nehezebb, mint a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezıké. A szakmunkásképzıt, illetve szakiskolát végzettek magas aránya mutat rá annak a törekvésnek a létjogosultságára, hogy a szakképzést a munkaerı-piaci igényekhez kell igazítani. A diplomás munkanélküliek viszonylag alacsony száma azért lehet félrevezetı, mert a friss diplomások jelentıs hányada nem a megyében illetve a városban jelenik meg, hanem az ország más részein keresi a boldogulás útját. A következı táblázatban a regisztrált munkanélküliek foglalkozás szerinti száma található (a 20 leggyakoribb foglalkozás). 4

Regisztrált Békéscsaba Békés megye Foglalkozások (fı) Foglalkozások (fı) Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 275 munkás) 5834 Eladó 263 Eladó 1862 Irodai adminisztrátor, írnok 212 Irodai adminisztrátor, írnok 1122 Egyéb ırök és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 97 Lakás-, intézménytakarító 737 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó (pl. pincér, bárpincér) 75 Egyéb ırök és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 605 Tehergépkocsi-vezetı 75 Kımőves 599 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó Lakás-, intézménytakarító 74 (pl. pincér, bárpincér) 583 Egyéb irodai jellegő foglalkozások 67 Tehergépkocsi-vezetı 526 Egyéb takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 55 Festı és mázoló 399 Konyhai kisegítı 46 Szabó, varrónı, modellkészítı 395 Festı és mázoló 42 Vagyonır 385 Raktárkezelı 38 Lakatos 382 Lakatos 37 Konyhai kisegítı 353 Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), 33 hal- és baromfifeldolgozó 325 Vagyonır Egyéb takarítók és hasonló jellegő 33 egyszerő foglalkozások 280 Általános iskolai tanár, tanító Mezıgazdasági erıgép-vezetı, 32 kezelı 230 Kımőves Mezıgazdasági gépész, 31 gépüzemeltetı 228 Szakács 31 Szakács 221 Üzletkötı 30 Bútorasztalos 215 Ruházati gépkezelı és gyártósor Kereskedı 30 mellett dolgozó 207 A táblázatból nyomon követhetı, hogy a városban és a megyében hasonló foglalkozással rendelkezı emberek vannak a legtöbben a regisztrált munkanélküliek között. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a megyében a munkanélküliek területi eloszlása nem egyenletes, ezért lehet, hogy egyes területeken bizonyos szakmákban túlkínálat jelenik meg, míg más területeken ugyanabból a szakmából hiány lép fel. A munkavállalók mobilitása még megyén belül is alacsony szintő. Másrészt az álláskeresık sok esetben azért találnak nehezen munkát, mert a korábban megszerzett szakmájuk ismeretanyaga idı közben elavult, de ık nem követték ezt a folyamatot, nem frissítették szaktudásukat, így nem sajátították el az új technológiákat, módszereket. Ezzel nagymértékben romlottak a munkaerı-piaci lehetıségeik. 5

Érdemes megvizsgálni az állásajánlatokat is, hiszen a gazdaság igénye elsısorban itt jelenik meg. A következı táblázat a Békés megyei állásajánlatokat tünteti fel, ha nem is teljes körően. Békéscsabára vonatkozó adatok nem álnak a rendelkezésünkre. Állások Állásajánlatok száma Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 329 Üzletkötı 70 Pénzügyi ügyintézı 61 Tehergépkocsi-vezetı 53 Nyomdász 50 Egyéb fémmegmunkálók, felületkezelık 30 Eladó 28 Egyéb takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 23 Villanyszerelı 23 Szabó, varrónı, modellkészítı 21 Villamossági szerelı 21 Ruházati gépkezelı és gyártósor mellett dolgozó 20 Irodai adminisztrátor, írnok 17 Lakás-, intézménytakarító 16 Egyéb pénzintézeti ügyintézık 13 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó (pl. pincér, bárpincér) 13 Hegesztı, lángvágó 13 Szakács 12 Kereskedelmi szervezı 11 Ács-állványozó 11 Egyéb építımesteri foglalkozások 10 Szociális ápoló, gondozó 10 Éjjeliır, telepır 10 Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó 9 Gépészmérnök 8 6

Összevetve az álláskeresık számát az állásajánlatok számával, jól látszik, hogy állásajánlatokból nincs túlkínálat az egyes szakmákban. Érdemes megvizsgálni az egyes iskolák által becsült adatokat a különbözı szakmai képesítések kimenetérıl. (1. sz. melléklet) A táblázatban az iskolák 2007-2008-as tanévben végzıs tanulóit jelezték. (A felmérés a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium létrehozása elıtt készült.) Látható, hogy a legtöbb szakmában az iskolák becslése szerint lesznek olyanok, akik nem tudnak elhelyezkedni. Nyilván ezek az adatok csak becslések, tényleges információkkal nem rendelkeznek az intézmények. Erre a problémára nyújt majd megoldást a pályakövetés rendszere. A pályakövetési rendszer kiépülése után az egyes intézmények visszajelzéseket kapnak arról, hogy a náluk végzett tanulók merre vették az irányt. Meg lehet majd vizsgálni, hogy ténylegesen hányan helyezkednek el, és közülük mennyien a végzettség szerinti szakmájukban. Ezzel az iskolák és a fenntartók is olyan információhoz jutnak, melynek segítségével a késıbbiek során a képzési kínálatukat módosítani tudják. A kereslet-kínálat alakulása több összetevı függvényeként jelentkezik. A fontosabbak: Keresleti oldal: a gazdasági környezet, a megyében és a városban jelenlevı cégek üzemek munkaerı igénye, Kínálati oldal: a szakképzéssel foglalkozó iskolák kínálata, a szakképzéssel foglalkozó iskolák rugalmassága, a munkavállaló szaktudása, a munkavállaló átképzési hajlandósága, mobilitás hiánya, családi, környezeti hatások. A szakképzésnek ezekkel a kihívásokkal kell megküzdenie, és ezekre a kérdésekre kell választ adnia. A Dél-alföldi Régióra és kiváltképp a Békés megyére vonatkozó gazdasági adatok azt mutatják, hogy a közeljövıben nem várható a munkahelyek számának jelentıs növekedése. Ennek következtében a városban jelenlévı képzések jellegétıl és típusától függetlenül továbbra is munkaerı fölösleg várható mind a pályakezdık, mind a magasabb életkori sávban lévık esetében. Ezért különösen fontos, hogy a felnövekvı nemzedék olyan használható tudás birtokába kerüljön, amely a késıbbi elhelyezkedési esélyeit nagymértékben növeli. Fontos, hogy a megszerzett tudás ne csak lexikális ismereteket, hanem azokat a képességeket is magában foglalja, amelyeknek birtokában az egyén könnyebben sajátíthat el újabb szakmákat élete során, és rugalmasabban tudja kezelni az esetleg fellépı problémákat. 3) Az általános és a szakképzés viszonya A törvényi változások következtében a szakiskolákban és a szakközépiskolákban a képzés két szakaszra tagolódik. Az elsı szakaszban szakképesítés nem szerezhetı. A 2006/2007-es tanévtıl kezdıdıen már az alsóbb évfolyamokon is lehetıség van szakmai elméleti és gyakorlati oktatásra. A tényleges szakképzés a szakiskolák esetében a 11. évfolyamon, a szakközépiskolák esetében a 13. évfolyamon kezdıdik el. A szakképzési évfolyamok 2, illetve 3 évesek. A gazdasági kamarák nyomására a 2005/2006-os tanévtıl kezdıdıen 38 szakma képzési ideje 2 évrıl 3 évre növekedett. A tanulók tehát az általános iskola befejezése 7

után 5 évvel szereznek csak szakképzettséget. Amennyiben még érettségit is szeretnének szerezni, úgy további 3 évig kell még az iskolapadban ülniük. Ez azt jelenti, hogy 8 évet kell tanulni egy gyereknek ahhoz, hogy szakmája és érettségije is legyen. Ekkorra már 22-23 éves, és ekkor jelenik meg a munkaerıpiacon. Aki szakközépiskolában kezdi meg a tanulmányait, az érettségi megszerzése után még két évig tanulja a szakmát, és ha van kitartása, még egy év alatt technikusi minısítést is szerezhet. Ekkor ı még csak 21 éves. A Dél-alföldi Regionális Szakképzési Koncepció (2005) szerint: Miután a térségben a népességfogyás éves üteme (1998. évi adatok) 5,1 ezrelék (országosan: 3,8), a középfokú végzettségőek aránya 29,4 % (a 18 éven felüli népességben, országosan: 34,7 %), a felsıfokú végzettségőek aránya 9,3 % (a 25 évesnél idısebb népességben, országosan: 12,1 %), evidens, hogy a régió munkaerı szerkezetében viszonylag nagyobb súlyú az alacsonyabban kvalifikált réteg. A régió népességmegtartó képessége relatíve gyenge, és ez érvényes a kvalifikált (szakképzett) rétegre is, ez pedig a fentebb jellemzett szituációban versenyhátrány a térség számára. Az alábbi táblázat az egyes középfokú iskolatípusok tanulólétszámának arányát mutatja be. Országos Békéscsaba Iskolatípus (%) (%) szakközépiskola 43 58 gimnázium 34 21 szakiskola 23 20 A békéscsabai arányok a szakközépiskolások és a gimnazisták esetében jelentısen eltérnek az országos mutatóktól. A munkaerı-piaci tendenciák valóban azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a fizikai jellegő munkavállalók iránt, és bizonyos szakmákban szakemberhiány alakult ki. Ugyanakkor fontos tény, hogy a Dél-alföldi Régióban az ország más régióihoz viszonyítva nagyobb súlyú az alacsonyabban kvalifikált réteg. Tehát növelni kell a szakképzésben részt vevık arányát, de ezt nem feltétlenül a szakiskolai tanulók számának növelésével lehet elérni. A magasabban kvalifikált, rugalmasan alkalmazkodó szakemberek képzését sokkal inkább az érettségit nyújtó középfokú oktatás tudja biztosítani, ezért az érettségire felkészítı oktatási kapacitás csökkentése a város intézményeiben nem indokolt. 4) Békéscsaba szakképzési intézményrendszere Békéscsabán a szakképzést folytató intézmények több szempontból csoportosíthatóak. A fontosabb szempontok: 1) A fenntartó szempontjából: önkormányzati, nem önkormányzati (egyházi, alapítványi, stb.) 2) A képzés jellege szerint: nappali rendszerő szakképzı iskolák (szakiskolák és szakközépiskolák), csak felnıttképzéssel foglalkozó iskolák Ez az intézményrendszer a városban széles kínálatot biztosít a szakmát tanulni vágyó diákok és felnıttek számára a szakképesítés megszerzéséhez. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott iskolahálózatban igen jelentıs részt foglalnak el a szakképzést folytató intézmények. A 2007. évi októberi statisztikák alapján az önkormányzat fenntartásában mőködı középfokú intézményekben 5 957 szakiskolai és szakközépiskolai tanuló tanul, melybıl 2 020 fı a szakképzési évfolyamokra jár. A diákok jelentıs része a környezı településekrıl jár be Békéscsabára tanulni. A munkaerı kereslet-kínálat vizsgálatakor nem csak a megyeszékhely, hanem az egész megye adatait indokolt figyelembe venni, hiszen a Békéscsabán tanuló diákok jelentıs része nem itt fog munkát találni. 8

Jelenleg Békéscsabán 7 szakképzést folytató iskola mőködik önkormányzati fenntartásban. 2007. augusztus 1-jétıl összevonásra került a Kós Károly Szakképzı Iskola, a Trefort Ágoston Villamos- és Kollégium valamint a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola. Az új intézmény Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium néven mőködik. Az intézményrendszer további, jelenleg önálló intézményei: Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola; Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium; Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola; és Kollégium; Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola; Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium; KbTISZK központi képzıhelye. Az intézményekben a 21 szakmacsoportból az alábbi 18-ban folyik szakmai képzés. egészségügy szociális szolgáltatások mővészet, közmővelıdés, kommunikáció gépészet elektrotechnika-elektronika informatika építészet könnyőipar faipar nyomdaipar közlekedés környezetvédelem-vízgazdálkodás közgazdaság ügyvitel kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció vendéglátás-idegenforgalom egyéb szolgáltatások mezıgazdaság Nem folyik képzés a következı szakmacsoportban: oktatás vegyipar élelmiszeripar A felsorolásból kitőnik, hogy mindazokban a szakmacsoportokban folyik oktatás, melyek ipari háttere a városban megtalálható. Kivételt képez az élelmiszeripar. Az élelmiszeriparral kapcsolatos képzések a környezı településeken találhatók meg. A vegyipari képzés hiánya abból adódik, hogy a városban és a megyében sokáig nem volt olyan üzem, amely nagy számban igényelt volna képzett munkaerıt. A szakképzés iránt érdeklıdı diákok tehát igen széles skálán választhatnak. Ez a megállapítás még akkor is megállja a helyét, ha tudjuk, hogy az egyes szakmacsoportokból nem minden szakma oktatására nyílik lehetıség. A szakképzı intézményeknek is fel kell készülniük a tanulói létszám folyamatos csökkenésére. Bár a csökkenést részben kompenzálja a szakképzések egy részének 3 évesre történt növelése, és az a valószínősíthetı tendencia, hogy a felsıoktatást érintı törvényi változások következtében a következı években egy-egy évfolyamból alacsonyabb arányban 9

jutnak be a tanulók egyetemekre, fıiskolákra. Ezeknek a tanulóknak egy része meg fog jelenni a szakképzésben, még ha csak átmeneti jelleggel is. A szakképzésben résztvevı tanulók korösszetétele a korábbiakhoz képest jelentısen megváltozott. A rendszerváltás idején a szakiskolai tanulók a 14-17 éves korosztályból tevıdtek össze, míg a szakközépiskolai tanulók a 14-18 éves korosztályból. Az iskola elvégzésével együtt 17 illetve 18 éves korban szakmunkás-bizonyítványt illetve a szakmunkás végzettséggel együtt érettségi bizonyítványt kaptak. Ezután a tanulók megjelentek a munkaerıpiacon. Jelenleg a szakképzésben résztvevık a 16-19 illetve 19-20 éves korosztályból tevıdnek össze. Egyre gyakrabban fordul elı az a jelenség, hogy a tanuló az elsı szakképesítés megszerzését követıen nem hagyja el az iskolapadot, hanem azonnal egy újabb szakképzés megszerzésére törekszik. Ennek több oka is lehet. Az egyik legfontosabb sajnos hogy nem tud elhelyezkedni. Az érettségire épülı szakképzést nyújtó önkormányzati intézményeknek komoly konkurenciát jelentenek a nem önkormányzati fenntartású szakközépiskolák. Jelentıs számú tanulót tudnak elcsábítani a gyorsabb, illetve a biztosabb elhelyezkedést nyújtó képzések kínálatával. A felnıttképzés nagy része szintén a nem önkormányzati fenntartású iskolák szervezésében valósul meg. Ennek egyik legfıbb oka, hogy a felnıttképzés elindításához szükséges akkreditációs folyamat hosszadalmas, költséges, és igen szigorú feltételeknek kell megfelelni. A szakképzést folytató önkormányzati iskolák igyekeznek a lehetıségeikhez mérten az akkreditációs eljárást lefolytatni, de az esetleges képzési igény megjelenésétıl a képzés elindításáig viszonylag hosszú idı telik el. Azok a felnıttképzéssel foglalkozó iskolák, amelyek már lefolytatták az eljárást, a munkaerı-piaci igény megjelenésekor azonnal el tudják indítani az adott szakmai képzést. Ebbıl adódóan nagy elınyük a rugalmasság, és az, hogy a különbözı törvényi kötelezettségek számukra nagyobb mozgásteret engednek, így a képzési idıt gyakran oly mértékben le tudják csökkenteni, hogy a leendı tanulónak nem feltétlenül éri meg iskolarendszerő képzésben részt venni. A szakképzı intézmények egyik nagy problémája, hogy a szakiskolákba jelentkezı tanulók képességei, motivációja, tanulás iránti elkötelezettsége alacsony szintő. Ezek az iskolák a végállomásai a máshonnan lemorzsolódott, kudarcélményekkel terhelt diákoknak, akik gyakran hátrányos helyzetőek és/vagy sajátos nevelési igényőek. Ezeknek a problémáknak a megoldásában segítenek az olyan programok, mint a Szakiskolai Fejlesztési Program I-II. A program keretében a szakiskolák egyrészrıl új eszközökhöz jutottak, másrészrıl az iskolák több pedagógusa vehetett részt olyan továbbképzésekben, melyekben a fenti problémákkal küszködı tanulókkal történı foglalkozás új módszereit sajátíthatták el. A programban Békéscsabán három iskola is részt vesz. Ennek a szellemében épült fel a KbTISZK központi képzıhelye is. Ide olyan csúcstechnológiás berendezések kerültek beszerzésre, melyekkel a tanulók a legmodernebb technológiákat sajátíthatják el. A leszakadó diákoknak nyújt lehetıséget a felzárkóztató osztályban történı képzés lehetısége a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégiumban. Ebben a képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskolát, illetve nem kívánják tanulmányaikat a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni. Amennyiben a közoktatási törvény 27. (8) bekezdésében megfogalmazott feltételek teljesülnek, akkor a tanuló 1 vagy 2 éves (elıképzettségtıl függı) felzárkóztató osztály elvégzését követıen bekapcsolódhat a szakképzésbe. A sajátos nevelési igényő tanulók számának folyamatos emelkedésének kezelésére a közoktatási törvény 126. -a kiegészült az elıkészítı 9. évfolyam megszervezésére vonatkozó szabályozással. A törvény lehetıséget biztosít arra, hogy a lemorzsolódások elkerülésére és a képességek fejlesztésére egy erre alkalmas intézményt kijelöljön a fenntartó, és ott 10

megszervezze az elıkészítı kilencedik osztály. A tanulók az elıkészítı osztály elvégzése után lehetıséget kapnak arra, hogy a többi tanulóval elkezdhessék a kilencedik osztályt. Ezzel a sajátos nevelési igényő tanulók is esélyt kapnak arra, hogy visszakerüljenek az iskolapadba, és sikeresen szerezhessenek szakmát. A gyerekek munkaerı-piacra történı belépésére való felkészítést nem elegendı a középfokú oktatás utolsó évében elkezdeni. Nagyon fontos már az általános iskolákban elkezdeni az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése olyan képességekkel ruházza fel a tanulót, amelyek birtokában nagyobb eséllyel küzd meg a pályaválasztás, a munkába állás során felbukkanó akadályokkal.. 4) Az önkormányzati és a nem önkormányzati fenntartású szakképzı intézmények kapcsolata A városban mőködı szakképzı intézmények illetve a felsıoktatási intézmények gyakran keresik az együttmőködés lehetıségét. Az együttmőködés egyik megvalósulása az egyes intézményekben felsıfokú szakképzés beindítása. Jelenleg több intézmény él azzal a lehetıséggel, hogy kiaknázza ezt a lehetıséget. Sajnos nem minden felsıoktatási intézmény mutat hajlandóságot az ilyen jellegő együttmőködésre. Ezekben a képzési formákban a magasabb színvonal mellett az is motiváló lehet, hogy a jól teljesítı diákok az adott képzéshez kapcsolódó felsıoktatási intézményben második évfolyamon folytathatják tanulmányait. Ez a kapcsolati forma minden félnek számos elınyt biztosít annak ellenére, hogy a középiskolának elég sok feltételt kell teljesítenie a képzés beindításához. Békéscsabán a fıiskolai szintő szakképzés fontos szereplıje a Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kara. Az együttmőködést célszerő és indokolt kiépíteni, majd tovább fejleszteni a mőszaki fıiskolai képzés feltételeinek megteremtése érdekében. A nem önkormányzati szakképzı intézményekrıl nem rendelkezünk teljes körő információkkal, mert természetesen nem kötelesek adatokat szolgáltatni számunkra. Az intézmények között találunk kizárólag helyi érdekeltségő intézményeket, de jelen van több országos hálózattal rendelkezı intézmény is. Megkeresésünkre több iskola is megküldte az oktatott szakmák listáját és a tanulói létszámokat a 2007/2008-as tanévre vonatkozóan. Az alábbi táblázat ezeket az adatokat tartalmazza. Intézmény Szakma megnevezése Létszám EURO-OKTAÉDER Szakközépiskola Banki szakügyintézı 13-14. évf. 62 Irodavezetı 37 Marketing- és reklámügyintézı 45 Szállítmányozási ügyintézı 27 ILS Idegennyelvi Szakközépiskola Idegenvezetı 13 Intézményi kommunikátor I. 24 Intézményi kommunikátor II. 20 Marketing- és reklámügyintézı 21 Pedagógiai asszisztens 18 Gyógypedagógiai asszisztens 10 Pincér 1. 14 Pincér 2. 14 Utazásügyintézı 13 Üzletviteli szakmenedzser I. 6 Vendéglátó szakmenedzser I. 12 Vendéglátó szakmenedzser II. 31 11

Intézmény Szakma megnevezése Létszám Eötvös József Iskolaalapítvány Idegenforgalmi szakmenedzser 102 Szakközépiskolája Idegenforgalmi technikus 55 Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Békéscsabai tagintézmény Marketing- és reklámügyintézı 184 Grafika (elektronikus, alkalmazott) 64 Textil 31 Kerámia 22 Festı 32 Banki ügyintézı 52 Pénzügyi szakügyintézı 31 Vámügyintézı 22 Jogi asszisztens 41 Penzügyi-számviteli ügyintézı - Megkerestük a Kereskedık, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetét is, amely válaszlevelében közölte, hogy az általuk mőködtetett Felnıtt Szakiskolát 2004. július 1-jével jogutód nélkül megszüntették. Az adatokból kitőnik, hogy az önkormányzat és a nem önkormányzat által fenntartott iskolák képzései között vannak párhuzamosságok melyek miatt ezek az intézmények konkurenciát jelentenek egymásnak. A konkurencia nem csak a képzések jellegét illetıen jelenik meg, hanem elsısorban a tanulókért folyó versenyben is. Ebben a helyzetben az önkormányzati iskoláknak arra kellene törekedniük, hogy az azonos szakmákban minél magasabb színvonalú képzést biztosítsanak, hogy megtartsák saját diákjaikat, illetve újakat vonzzanak az intézménybe. Indokolt megvizsgálni, hogy melyek azok a keresett és az RFKB által ajánlott szakmák, amelyekkel az önkormányzati intézmények bıvíthetnék képzési kínálatukat, amivel növelhetnék versenyképességüket a nem önkormányzati intézményekkel szemben. Tehát: együttmőködés a fıiskolával és verseny a többi nem önkormányzati intézménnyel. II. Fejlesztési irányok 1) A fejlesztést meghatározó tartalmi és szervezeti keretek A középfokú oktatásnak és ezen belül a szakképzésnek kulcskérdésévé vált az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Az állandóan változó munkaerı-piaci helyzet arra kényszerítik a munkavállalót, hogy képes legyen élete során többször is szakmát váltani. Ez csak akkor lehetséges, ha a tanuló olyan tudás birtokába kerül az iskolában, amely képessé teszi arra, hogy adandó alkalommal saját akaratból vagy kényszerbıl képes legyen új szakmát elsajátítani. Ezért az oktatásban és szakképzésben is alkalmazni kell a kompetencia alapú oktatást. Az új OKJ és vizsgaszabályzat megjelenése a tananyagok folyamatos megújulását vonja maga után. A szakképzésnek át kell állnia a moduláris rendszerre. Ez a moduláris rendszer lehetıvé teszi azt, hogy annak a tanulónak, aki egy szakma elsajátítása után egy másik szakmát szeretne megtanulni, a korábban már elsajátított anyagrészekbıl nem kell vizsgáznia. Ezzel a képzési idı jelentısen lerövidül, így a munkavállaló mobilabbá tehetı. A szakképzés helyi rendszerének kialakításában jelentıs szeretet tölt be a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB). Az RFKB fontosabb feladatai: A gazdaság igényeinek meghatározása, Regionális képzések meghatározása a kapacitások figyelembevételével, Döntés a regionális képzési irányokról és arányokról, 12

Döntés a decentralizált keret felosztásáról, A fenntartónak az RFKB döntéseit, ajánlásait figyelembe kell vennie a saját szakképzési osztályainak megtervezésekor, mert ez a feltétele a szakképzési fejlesztési hozzájárulások fogadásának és az Európai Unió támogatásával meghirdetett pályázatokon való részvételnek. A közoktatási törvény és a szakképzési törvény változása arra orientálja a fenntartókat, hogy a szakképzı intézményeiket nagyobb szervezeti egységbe, valamely Térségi Integrált Szakképzı Központ (TISZK) modell szerint fogja össze. A TISZK-nek több, egymástól eltérı modelljét dolgozták ki a szakminisztériumok. A nagyobb egységek létrehozására ösztönöz a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény azon változása, amely elıírja, hogy csak az a fenntartó fogadhat szakképzési hozzájárulást, amely az intézményeit a kt. ill. szt. által meghatározott valamelyik TISZK-modellt valósítja meg, és az így létrehozott intézményben vagy szakképzés-szervezési formában a szakképzı iskolai tanulólétszám eléri az 1500 fıt. Ezek a változások a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott szakképzı iskolák strukturális átszervezését is szükségessé teszik. 2) Az intézményrendszer átszervezése Az intézményrendszer átszervezésének alapelvei: Jogszabálynak való megfelelés, Mőködıképesség, A kapacitás újragondolása, Minden szintő képzés biztosítása, Gazdaságosság, Költséghatékonyság, Eltérı képzési utak biztosítása a tanulók részére, A munkaerı-piaci igény kielégítése. 2.1.) Holland modell Az elsı lépés még a törvényi változásokat megelızıen 2007. augusztus 1-jétıl megtörtént a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium létrehozásával. Az intézményhez csatlakozik 2008. július 1-jétıl a KbTISZK központi képzıhelye, a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola valamint a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium. Ezek az intézmények a KbTISZK tagjaiként már évek óta együttmőködnek. Közösen használják a KbTISZK központi képzıhelyet, hiszen a képzési profiljuk több esetben hasonlóságot mutat. Ez az intézmény minden tekintetben megfelel a jogszabályi elıírásoknak, amennyiben székhelyintézménnyel és tagintézményekkel mőködik, továbbá tanulólétszáma a teljes integráció után eléri a 3800 fıt. Ezzel létrejön egy holland modell, amelynek a fenntartója és a szakképzési fejlesztési hozzájárulások fogadója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmény egy székhely- és öt tagintézménnyel mőködik. A törvényi változásokon kívül több érv is felsorakoztatható a nagyobb mérető intézmény mellett. A legfontosabbak: A kétszintő intézményvezetés miatt az egyes tagiskoláktól sok feladat átkerült a felsıbb vezetéshez. Ez a tagintézmények vezetıinek munkáját megkönnyítheti. Az intézmény méretébıl adódóan olyan szakemberek is foglalkoztathatóak, akiket egy kisebb intézmény költségvetése nem bírt volna el. (pl. balesetvédelmi, tőzvédelmi felelıs, minıségirányítási szakember) 13

A kis óraszámú tantárgyak esetében megoldható egy teljes állású szakos pedagógus alkalmazása, aki a tagiskolákban is ellátja az órákat. (pl.: rajz, ének-zene, stb.) A tanulók számára könnyebb az átjárhatóság, hiszen nem kell iskolaváltás ahhoz, hogy más orientációjú képzésben vegyenek részt. Ezzel csökkenteni lehet a lemorzsolódást. Az egyes tagiskolák nevelıtestületei eltanulhatják egymástól a jó módszereket, a bevált praktikákat. Az egyes iskolák által korábban kiépített nemzetközi kapcsolatokat az új intézmény is kamatoztathatja. Könnyebben megszervezhetı a kétszintő érettségire való felkészítés. Könnyebben megvalósítható a pályakövetés. Természetesen az elınyök mellett a hátrányokkal is számolni kell, de az intézményvezetésnek egyik legfontosabb feladata, hogy ezek hatásait csökkentse. Néhány hátrány: Az intézmények elveszítik az intézményi önállóságukat. Az egyes intézményekben meglévı szokások egy részét összhangba kell hozni. Különbözı szervezeti struktúrájú intézmények kerülnek egy igazgatás alá. Az egyes intézményekben eltérı vezetıi követelmények vannak, amelyeket össze kell hangolni. Az új intézménynek nagy létszámú a nevelıtestülete, ezért nem ismerik egymást az egy intézményben tanító pedagógusok, oktatók. Az intézmény SZMSZ-ét körültekintıen, minden részletre kiterjedıen kell kidolgozni, a késıbbi vitás ügyek elkerülése végett. Pontosan meg kell határozni a felsıbb vezetés és a tagintézmények vezetıi feladat- és hatáskörét. 2.2.) Új TISZK- modell A Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, a és Kollégium, a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola valamint a Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium egyenként nem felel meg a törvény által elıírt kritériumnak, mert szakképzı iskolai tanulólétszáma egyik intézménynek sem éri el az 1 500 fıt. Ezért szükséges ezen intézmények bevonása valamely TISZK-modellbe noha szakképzési profiljuk jelentısen eltérı. A négy intézmény együttmőködésének képzési profiljuk eltérése ellenére a holland modell mellett a közoktatási törvény 67. (5) bekezdésében megfogalmazott lehetıség is megfelel. Ezt a modellt az érintett intézmények szakképzési évfolyamainak részben vagy egészben történı csökkentésével, és egy kizárólag szakképzéssel és szakmai vizsgák szervezésével foglalkozó intézmény létrehozásával lehet megvalósítani. Ez az intézményszervezési forma minden tekintetben megfelel a jogszabályi elıírásoknak, és szakképzı iskolai tanulólétszáma eléri a 2200 fıt. A szakképzés feladatait nem vagy csak részben ellátó, illetve a kizárólag szakképzési évfolyamokkal mőködı intézmények együttmőködésében megvalósuló TISZK-modell várható elınyei: Az intézmények megtartják önállóságukat. Az alapozó (9-12.) évfolyamos képzés intézményi szinten is elkülönül a szakképzéstıl, így a szakképzés rugalmasabban alkalmazkodhat a munkaerı-piaci igényekhez. A tanulók pályaválasztása idıben kitolódik, ezáltal megalapozottabbá válik. 14

A tanulók érettségi után az elızetesen elsajátított ismereteik beszámításával alanyi jogon folytathatják tanulmányaikat a szakképzı évfolyamokkal mőködı intézményben, tehát semmilyen hátrány nem éri ıket. A modell kialakítása esetén megoldandó feladatok: A szakképzı évfolyamokkal mőködı, szakmai vizsgára felkészítı iskola létrehozása A szakmai vizsgára felkészítı iskola és a küldı iskola nevelıtestületének össze kell hangolnia az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történı beszámítása tekintetében. Részletesen ki kell dolgozni a tanmőhelyek használatának szabályait és a szakoktatók alkalmazásának optimális módjait. A kialakítandó modell típusát több tényezı befolyásolja. Az egyik legfontosabb, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Tanács még nem hozott határozatot az országos beiskolázással indítható szakképzések körérıl és a szakképesítések megszerzésére felkészítı intézményekrıl, az esetlegesen kiépítendı országos TISZK-ekrıl. Békéscsabán többek között a párhuzamos mővészeti képzés és a nyomdászképzés is bekerülhet ebbe a körbe, ezért a megvalósítandó másik TISZK modell meghatározása elıtt célszerő és indokolt megismerni az NSZFT határozatát. Az átszervezések megvalósítása után Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata eleget tesz a törvényi elıírásoknak, és az RFKB ajánlásait elfogadó nyilatkozattétel után jogosulttá válik a szakképzési fejlesztési támogatások fogadására, illetve az uniós pályázatokon való részvételre. Az új intézményi struktúra kiépítése során különösen ügyelni kell arra, hogy az integráció során az intézmények megırizhessék, és tovább vihessék értékeiket, hagyományaikat. 3) A fejlesztés fıbb irányai A város szakképzési rendszere fejlesztési irányainak meghatározásakor mindenekelıtt rögzíteni kell, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a szakképzés irányainak és arányainak meghatározása a jövıben a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kizárólagos hatáskörébe fog tartozni. A fenntartónak amennyiben igényt tart a szakképzési fejlesztési hozzájárulásokra az RFKB döntéseit el kell fogadnia. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem mondhat le a fejlesztési támogatásokról, ezért a fenntartásában mőködı intézmények által nyújtott szakképzések tekintetében el kell fogadnia az RFKB döntéseit. Ezzel lényegében megszőnik a fenntartó hatásköre az iskoláiban folyó szakképzés irányainak és arányainak kijelölésében. Ennek ellenére az intézményeknek és a fenntartónak is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a munkaerı-piaci jelentéseket. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szakképzési kínálat megfelel-e Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-tıl 2010-ig terjedı idıszakra vonatkozó gazdasági programjának. Az intézményeknek át kell tekinteniük a képzési kínálatukat, és végig kell gondolniuk a bıvítés lehetıségét a hiányszakmákkal. Az intézményeknek be kell kapcsolódniuk, illetve nagyobb részt kell vállalniuk a felnıttképzésben. Szükséges a beiskolázási stratégiák áttekintése az új struktúrában. Szorosabb együttmőködést kell kiépíteni a helyi és a környékbeli gimnáziumokkal, hogy az ott tanuló diákok is megismerjék a szakképzési kínálatot. 15

Ösztönözni kell a gimnáziumokat arra, hogy a felsıoktatásba be nem jutott tanulóikkal megismertessék a városi szakképzı iskolák kínálatát. Meg kell fontolni a közoktatási törvény 126. -ában megfogalmazott 9. elıkészítı osztály indításának a lehetıségét az Esély Pedagógiai Központban. Meg kell vizsgálni azt, hogy milyen módon növelhetık a reáltantárgyakra fordítható órakeretek az általános és a középiskolákban. Erısíteni kell az általános iskolákban és a középiskolákban a pályaorientációt. Az általános iskoláknak és a középfokú intézményeknek is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére. Meg kell vizsgálni az önkormányzati szakképzı intézmények versenyképességének javítását a nem önkormányzati szakképzéssel foglalkozó iskolákkal szemben. A pályakövetési rendszer kiépülése után megszerezhetı információkat fokozottan figyelembe kell venni a képzési struktúra módosításánál, a beiskolázás tervezésénél. Kezdeményezni kell a mőszaki fıiskolai képzés feltételeinek megteremtését a városban. 16

1.sz. melléklet Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 55-7862-01 Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 55-5499-01 Kollégium 55-5423-01 Kollégium 52-5241-01 Iskolarendszerő akkreditált felsıfokú szakképzés kereskedelmi szakmenedzse r 22 14 6 2 logisztikai mőszaki menedzserassz isztens 13 6 7 0 villamosmérnö k asszisztens 6 4 0 2 Érettségit követı szakképzés autóelektronik ai mőszerész 11 0 6 5 Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 52-5241-02 autószerelı 23 10 7 6 és Kollégium 52-4641-01 egészségügyi operátor 11 0 4 7 Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola 52-1888-02 énekes (klasszikus magánénekes) 5 5 0 0 Kós Károly Szakképzı Iskola 51-7899-01 fényképész 4 0 4 0 Kós Károly Szakképzı Iskola 51-7812-01 kozmetikus 25 2 18 5 és Kollégium 51-5278-02 könyvkötı 2 0 0 2 Kollégium 51-5241-15 és Kollégium 51-5243-01 és Kollégium 52-5278-06 Kollégium 51-5223-10 Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola 52-1833-02 és Kollégium 52-1812-13 Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola 52-1822-04 kötöttpályás jármővillamos sági szerelı 8 0 8 0 nyomdai gépmester 15 1 3 11 nyomdai kiadvány és képszerkesztı 11 0 2 9 számítástechni kai mőszerész 11 2 5 4 táncos (néptáncos) 1 1 0 0 textilrajzoló és modelltervezı asszisztens 8 2 2 4 zenész (klasszikus mőfaj) 5 3 0 2 17

Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik Speciális szakiskolai képzés "Esély Pedagógiai Központ" 31-5216-12 kımőves 1 0 1 0 "Esély Pedagógiai Központ" 21-6207-05 parkgondozó 7 3 1 3 "Esély Pedagógiai Központ" segédápoló 4 0 1 3 "Esély Pedagógiai Központ" 31-5216-17 szobafestımázoló 6 4 1 1 "Esély Pedagógiai Központ" 31-7862-08 virágkötı 3 1 0 2 "Esély Pedagógiai Központ" 21-6207-08 zöldség- és főszernövény termesztı 3 0 1 2 Fémipri Szakképzı Iskola és Kollégium 52-5422-01 Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 52-5443-03 Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola 52-5801-04 Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola 52-5436-05 Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 52-7862-02 Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola 05-2832-02 Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 53-5441-05 Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 52-7010-04 Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola 52-5801-01 Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 00-0000-00 és Kollégium 52-54411- 08 Technikusi képzés elektrotechnik ai technikus 10 4 0 6 épületgépész techikus 12 8 2 2 földmérı és térinformatikai technikus 9 1 8 0 geológusgeofizikus technikus 7 4 3 0 kereskedelmi technikus 18 4 10 4 közlekedésépít ı informatikai technikus 14 4 10 0 közlekedésgép észeti technikus, közúti jármőgépész 22 8 13 1 közlekedésüzemviteli szállítmányozá si technikus 18 7 5 6 magasépítı technikus 12 5 7 0 multimédia fejlesztı 21 15 4 2 rendszerinfor matikus 43 23 15 5 ruhaipari technikus 10 6 2 2 18

Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 52-7822-02 Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola 52-5842-01 és Kollégium és Kollégium Kollégium Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik vendéglátó technikus 32 10 20 2 víz- és környezetgazd álkodási technikus 15 4 11 0 Érettségit adó képzés - szakközépiskolában díszlet- és jelmeztervezı asszisztens 5 4 1 0 egészségügyi szakmacsoport 48 47 0 1 elektrotechnik a / elektronika (hardvertechni lógia) 25 25 0 0 elektrotechnik a-elektronika szakmacsoport 46 43 1 2 énekes (klasszikus magánénekes) 2 2 0 0 földmérıgeológus 29 29 0 0 gépészeti szakcsoport 24 20 1 3 gépészeti szakmacsoport 24 20 3 1 informatikai szakmacsoport 56 50 4 2 kereskedelemmarketing 58 58 0 0 könnyőipari szakmacsoport 15 12 1 2 környezet és vízgazdálkodá s 34 34 0 0 közlekedésépít ı 30 30 0 0 közlekedési szakmacsoport 66 56 1 9 Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola magasépítı 30 30 0 0 19

Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola népzenész 2 2 0 0 Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola szakközépisko lai érettségi 158 120 10 28 táncos (néptáncos) 9 9 0 0 Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik és Kollégium textilmőves 5 5 0 0 és Kollégium Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola textilrajzoló és - modelltervezı asszisztens 20 20 0 0 vendéglátás idegenforgalo m szakmacsoport 60 60 0 0 zenész (klasszikus mőfaj) 11 11 0 0 Szakiskolai képzés (a speciális szakiskola nélkül) Kós Károly Szakképzı Iskola 33-5216-01 ács-állványozó 8 2 6 0 Kollégium 31-5216-02 bádogos 1 0 1 0 Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 33-7862-01 élelmiszer- és vegyi áru kereskedı 21 13 8 0 Kós Károly Szakképzı Iskola 31-5216-06 épületburkoló 14 2 3 9 Kollégium 31-5233-14 fémforgácsoló 21 9 8 4 fényezımázoló Kós Károly Szakképzı Iskola 33-5233-01 8 0 4 4 Kós Károly Szakképzı Iskola 33-3404-02 gépíró és szövegszerkes ztı 14 10 2 2 Kollégium 33-5233-04 géplakatos 12 5 3 4 Kollégium 31-5233-06 hegesztıs 7 2 3 2 Kollégium 31-5236-01 Kollégium 33-5241-02 hőtıgépszerel ı 12 6 4 2 karosszérialak atos 14 4 5 5 20

Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik Kós Károly Szakképzı Iskola 33-5262-06 kárpitos 7 0 3 4 Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 33-7862-03 Kollégium 31-5236-03 Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 33-7862-04 Kós Károly Szakképzı Iskola 31-5233-01 Kollégium 33-5222-03 ruházati kereskedı 10 6 4 0 szellızı- és klímabaerende zés-szerelı 14 6 2 6 vas- és mőszaki kereskedı 10 5 5 0 vasbeton- és mőkıkészítı 5 0 5 0 villamosgép és -készülék szerelı 14 8 4 2 21