PEDAGÓGIAI PROGRAM
DÁVODI FORRÁS ÓVODA OM azonosító: 202119 Óvodavezető: Zellerné Rádi Andrea Az óvoda címe: 6524 Dávod József Attila utca 15 Tel.sz.: 06-79-581-082 E-mail cím: ovoda@davod.hu Az óvoda fenntartója: DÁVOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2
Érvényességi nyilatkozat Bevezetés időpontja: 2017. szeptember 15. Pedagógiai Program módosításának lehetséges indoka: törvényi előírások módosítása, hálózatbővítés, leépítés, nevelőtestület más program bevezetése mellett dönt, egyéb érdekegyeztető fórum módosító javaslata. Előírás a program módosításának előterjesztése: írásbeli előterjesztés az óvodavezetőjének, részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. Felülvizsgálat indoka: a program beváltás során felmerülő változások beépítése, törvényi változásokból adódó feladatok kidolgozása és beépítése. 3
Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről. Ezen kívül programunkat, az alábbi törvények figyelembevételével alkottuk: o Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) o 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról o 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról o 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról o 229/20012.(VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról o 30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések o 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve o 15/2013. (II:26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről o 1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól o 185/1999. (XII.13.) Korm.rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm.rendeletet módosítja 4
BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve-meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az alapelvek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy, a gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg, nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia, az őt megillető jogok tiszteletben tartásával, az esélyegyenlőség szem előtt tartásával. Szándékaink szerint, e program megírásával arra törekedtünk, hogy a régi jó hagyományokat megőrizve, a helyi sajátosságokat figyelembe véve tervezzük meg és alakítsuk ki tevékenységrendszerünket. A néphagyomány őrzését és a népi kultúra ápolását feladatnak tekintjük. A pedagógiai programunkban igyekeztünk azokat a hagyományokat és értékeket beépíteni, amelyek a kultúra részét képezik és megőrzésre érdemesek. Az óvodában folyó nevelőmunkánkat mindig is színesítették a hagyományok. A pedagógiai programunkat, felülvizsgáltunk és megfeleltettünk a kiegészített Alapprogramnak, egyes tartalmi jegyeit hangsúlyosabban jelenítjük meg, vagy korszerűbben, pontosabb megfogalmazással tesszük be a dokumentumunkba. Segítjük a környezettudatos magatartás kialakulását a játék a játékosság elsődleges jellegét hangsúlyozva. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, módszertani szabadsága a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelésünk sokszínűsége által megfeleljünk a társadalomnak és a gyermekek érdekeinek. Változó korban élünk, melynek minden pozitív és negatív jellemző közelről érintik nevelőmunkánkat. 5
A változásokat elfogadva sajátos nevelési elveink alapján tudunk lépést tartani a világgal, de továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a Dávodi Forrás Óvoda pedagógiai programjának minden egyes területe hozzá járuljon az óvodánkba járó gyermekek harmonikus személyiségfejlődéséhez. Programunk megalkotásánál már figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. A Pedagógiai Programot 2013. májusában vizsgáltuk és alakítottuk újra. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁNKRÓL A munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja, a gazdasági-pénzügyi feladatokat az intézmény fenntartója útján látja el. Községünk lakosságának lényeges jellemzője a nyugdíjas korosztály arányának nagysága. Sajnos a lakosság száma évről-évre csökken. A felnőttek körében nagy számban vannak munkanélküliek. A családok jövedelemszerzését, az élet feltételeit a földeken való gazdálkodás és az állattartás biztosítja. Egy részük a közeli városban, Baján talál munkahelyet. Személyi és tárgyi feltételeink biztosítottak. Az óvoda kapcsolatrendszere sokrétű, összetett. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülőkkel napi kapcsolatot tartunk a családdal való szoros együttműködés érdekében. Az iskolával kölcsönös kapcsolatban vagyunk, tájékozódunk egymás munkájáról a kialakult kapcsolattartás szerint. Az óvoda folyamatosan kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában óvodánk nyitott és kezdeményező. A kapcsolatot a fenntartóval a Polgármesteri Hivatal útján tartjuk. A gyermekorvossal, védőnővel rendszeres és folyamatos az együttműködés. Kapcsolatot 6
tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, logopédussal, a Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési tanácsadóval, a Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a Művelődési házzal. Kapcsolatrendszerünket az SZMSZ szabályozza. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszünk, biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Olyan gyermeket nevelünk, aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a meséhez, zenéhez az alkotó tevékenységhez. Alakuljon ki az óvodás tartása, önálló legyen és látsszon rajta a kiegyensúlyozottság. Tudjon nevetni, felfedezni, csodálkozni. Tulajdonságait jellemezze az együttérzés, a segítőkészség, a figyelmesség, az önzetlenség. Akaratának fejlődésében alakuljon ki az önfegyelme, kitartása, feladattudata és szabálytudata. Fontos célunk még az óvoda hátránycsökkentő feladatának előtérbe helyezése. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda, így a mi óvodánk is a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az 7
teljesíti a funkcióit (óvó-védő,szociális,nevelő- személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ide értjük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről,az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi,értelmi és szociális képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a sokszínű tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. E tevékenységen keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Az óvoda elsődleges nevelő intézmény. A családi nevelés kiegészítője, amely a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig biztosítja a gyermekek intézményes nevelését. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének, nevelésének optimális feltételeit. Családias, derűs légkörben sok-sok szeretettel nevelünk. Ahol kinyílik az érzelem, képzelet, kíváncsiság, beszédkedv. A gyermekeink fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk, különös tekintettel a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a játékra. Változatos mozgási lehetőségek biztosításával megteremtjük a gyermekek számára a mozgásöröm megélésének lehetőségét, amely biztosítja számukra a testi-lelki szociális harmóniát. Mese, vers, bábozás, képalkotás és a természet csodáinak érzékeltetésével őszinte, nyitott, kíváncsi, toleráns kellő önfegyelemmel és akarattal rendelkező, jószívű, vidám, segítőkész és becsületes gyermekeket nevelünk. 8
Fontosnak tartjuk, azt hogy a közösségi tevékenységek során formájuk a gyermekek érzelmeit, magatartását, szokásait. Alapozó nevelésünkkel elősegítjük a minél zökkenő mentesebb iskolakezdést. Gyermekeink fejlesztése, képességeik kibontakoztatása az egyéni sajátosságaik figyelembevételével történik. Megfelelő óvodai szocializációval segítjük a többszörösen hátrányos helyzetű gyermeket a majdani iskolai tanulás folyamatában. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógusai figyelembe veszik az egyéni különbözőségeket és esélyteremtő pedagógiai nevelést folytatnak. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Legfőbb törekvésünk egy szeretetteljes biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. Célunk,, hogy a ránk bízott kisgyermekek az óvodában töltött 3-4 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék. Mindent megteszünk azért, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezzen. A nevelés aktív közreműködője legyen. Befogadó- inkluzív- nevelési szemlélettel, integrált szervezéssel, és differenciált módszertani eljárásokkal egyenlő esélyt teremtünk valamennyi bennünket választó óvodás gyermek számára., Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését,, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.. A bevándorló (migráns) családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). 9
Egy egyéni képesség fejlesztés, amely mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. Célunk egy sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájára - aktívan közreműködvesaját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyermekek nevelése. Minden gyermek egyedi, ezért az e téren történő nevelésük és fejlesztésük is egyedi jellegűnek tekintendő. Pedagógiai gyakorlatunk része a gyermekek testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése, rajtuk keresztül a szülők körében annak tudatosítása, hogy kiemelten fontos érték a gyermekeik egészsége. Az identitástudat erősítése a néphagyomány ápolásával, a természet szeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével. Célunk, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése. A sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztésével a kompenzáció biztosítása. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi, közösségi nevelés biztosítása, az anyanyelvi nevelés és az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelésünk feladata a gyermek 10
gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - A gyermek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezet tudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Feladat: Megteremtjük a gyerek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságához szükséges belső és külső környezeti feltételeket. Biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés gyakori lehetőségét. Napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust. Megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét. Megteremtjük, elmélyítjük a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot felnőtt-gyerek között. Megismerve a család gondozási szokásait, igyekszünk azt összehangolni az óvodai gondozás szokásaival. A gyermeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van. Támogatjuk önállósulásuk fejlődését. Figyelmet fordítunk a gyerek testi higiénéjére és egészségére. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a családokkal, fokozott figyelemmel azokra, akiknek gyermeke tartós betegségben szenved. A napközben megbetegedett gyerekről elkülönítőben gondoskodunk, szülőjét értesítjük. Segítünk kialakítani a gyerekben a szokást, hogy a WC-t természetes módon használja, intim gondjait elmondja. Kialakítjuk a gyerekben az igényességet önmaga, környezete tisztasága, rendje iránt. A szülők segítségével próbáljuk elérni, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű legyen. 11
Csoportban való használatra csak a lábak egészséges fejlődését nem gátló lábbelit fogadunk el. Törekszünk a balesetek kiküszöbölésére - nagyfokú odafigyeléssel. Ha mégis előfordul, a gyermeket orvoshoz visszük, a szülőt erről értesítjük. A szülők bevonásával próbálunk tenni azért, hogy a gyermekek étrendje segítse az egészséges testi fejlődést. Az évszaknak megfelelően, természetes vitaminok, zöldség, gyümölcs rendszeres fogyasztását biztosítjuk - a szülők bevonásával. Megteremtjük a kulturált étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a gyermekeket. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek bizonyos időn belül igényüknek megfelelően reggelizhessenek, uzsonnázhassanak. Az ebédet együtt - a csoportnak - azonos időben kínáljuk. Megteremtjük az étkezések természetes, derűs légkörét. Tudomásul vesszük az egyéni különbségeket, különös gonddal, ha ezt betegség okozza. Minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy a gyermek nyugodtan, zavartalanul pihenhessen. Tudomásul vesszük az egyéni adottságokat, igényeket. Figyelemmel kísérjük a gyerek testi, lelki állapotát, érzékszerveinek épségét. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, közöljük ezt a szülővel, és szakember segítségét kérjük. Megszervezzük a rendszeres védőnői és orvosi ellenőrzést, vizsgálatot (belgyógyászat, szemészet, fogászat). A gyermek tevékenységei: Öltöznek, vetkőznek, kiszolgálják önmagukat, társaikat is. Rendszeresen részt vesznek környezetük tisztán és rendben tartásában. Egyéni igényeik szerint étkeznek, alszanak. Sokat játszanak, mozognak, tornáznak a szabadban és a tornaszobában. Elvégzik a testápolással, szájápolással kapcsolatos tevékenységeket. 12
A fejlődés főbb jellemzői: Testápolással kapcsolatos mindennapi szükségleteiket életkoruknak megfelelően, kisebb segítséggel, ill. segítség nélkül végzik. Öltözködésben önállóság és rendszeretet jellemzi őket. Helyesen használják az evőeszközöket. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, és étkezés közben kulturáltan viselkednek. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként látják el. Saját személyük és környezetük gondozottságára, rendjére ügyelnek. Észreveszik elvégezhető feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Rendelkeznek az egészséges életmódhoz, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó kulturált viselkedési szokásokkal. Módszertani alapelvek: A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése. Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója. Az egyéni igények, sajátosságok, képességek tudomásul vétele. Testközeli kapcsolat kialakítása óvónő és gyerek között. Nagyfokú önállóság fejlesztése. Együttműködés a családdal. Fokozatosság, rendszeresség. Tevékenykedtetés. A zavartalan fejlődéshez, az egészség fenntartásához a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt (óvónő, dajka) feladata. Fontos, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. Ehhez nyújt segítséget az egyéni bánásmód és az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételével az óvónő és a dajka. 13
Fontos a gyermekek testi-fizikai szükségleteinek kielégítése. Mivel napirendünk rugalmas, így tudjuk biztosítani, hogy minden gyermeknek megfelelő hely és idő álljon rendelkezésére ezek kielégítésére. Ebéd után minden gyermek fogat mos. Ismerkednek a szájápolással, elsajátítják a fogmosás helyes technikáját, és ezáltal igényükké válik a szájápolás, kialakul bennük a fog- és a szájápolás fontossága. A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehetőség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Lehetőleg felváltva biztosítjuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Kihasználunk nap folyamán minden lehetőséget a mozgásra! Célunk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban. A gyermekek testi képességeit a mindennapi testnevelések alkalmával és a szervezett testnevelés foglalkozásokon (heti 1 alkalom) fejlesztjük. Ezen kívül a nap folyamán bármikor a mozgásos játékok spontán szervezésével, illetve játszásával. A játékos torna keretében beiktatunk tartásjavító és lúdtalptornát is. A gyermek életrendjében a levegőztetésnek, mint elsőrendű edzési lehetőségnek minden évszakban szerepel. Törekszünk arra, hogy naponta a szabadban töltött idő időjárástól függően naponta legalább 1 óra vagy még ennél is több legyen. Az időjárásnak megfelelő, réteges és praktikus öltözködés kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. A szülői értekezleteken erre a szülők figyelmét felhívjuk és kérjük együttműködésüket. Fontosnak tartjuk azt, hogy váltóruhát hozzanak a szülők gyermekeik számára, amelyet külön jellel ellátott zsákban tárolunk. A délutáni pihenéshez levetik a nadrágjukat, a pulóverjüket, az esetleg szoros, kényelmetlen ruhadarabokat. Saját ágyneműt használnak, amelyet szintén jellel ellátott zsákban helyezünk el. Heti rendszerességgel gyümölcsnapokat tartunk. Így is hozzájárulnánk a gyermekek vitaminpótlásához, egészséges táplálkozásához. Gyümölcsnapok szervezésénél egyben a szülők figyelmét is felhívjuk az egészséges táplálkozás friss, nyers gyümölcsök, zöldségfélék fontosságára. Az ivóvíz egész nap a gyerekek előtt van, bármikor fogyaszthatják, nyári nagy melegben naponta több alaklommal fel is hívjuk a figyelmüket és vizet adunk a nekik, vízpótlás céljából. A védőnő rendszeresen ellenőzi a gyermekek testének, és ruházatának tisztaságát. 14
Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodánkban érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezért fontos feladatunk, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, óvodánk alkalmazottjait pozitív érzelmi töltés jellemezze. Intézményünk egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Feladtunk továbbra is, hogy a gyermekeinket neveljük annak elfogadására és megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából fontosnak tartjuk a közös élményeken alapuló tevékenységek biztosítását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szokás és normarendszerének megalapozását. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermekeinket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet kell betöltsön. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint feladatunk az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való kapcsolatfelvétel. Óvodánk a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg és a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Feladat: A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. Ezzel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. 15
Az egész nap folyamán minden tevékenységre vonatkozóan biztosítjuk a folyamatosságot. Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. Egyértelművé tesszük a gyermek számára, hogy mit és miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll tőlünk távol. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos. Segítjük az én-tudat alakulását, megerősödését. Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Lehetővé tesszük, hogy a közösségben megerősödjön az én, és elkülönüljön a másik. Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük, támogatjuk a gyerekek egymáshoz való kötődését. Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. Erősítjük a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat. Biztosítjuk a lehetőségét a családból, külső környezetből hozott kapcsolatok ápolásának. Megtapasztaltatjuk azt, hogy a közösen végzett tevékenység örömtelibb, eredményesebb, erősítjük a mi-tudat létrejöttét. Minden gyereket buzdítunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. Hozzászoktatjuk őket a másság elfogadásához. Szervezzük a különböző csoportok közötti kapcsolatokat. Ezeket az alkalmakat, valamint ünnepeinket felejthetetlenné tesszük saját énekünkkel, hangszeres játékkal, bábozással, dramatizálással. Megteremtjük saját hagyományainkat, megismertetjük szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermek megterhelő szerepeltetését elkerüljük. Tiszteletben tartjuk a család ünnepeit, hagyományait. 16
A gyermek tevékenységei: Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően sokféle tevékenységben vesznek részt - kedvük szerint. Élményeiket számukra vonzó formában feldolgozzák. Részt vesznek az óvodai élet valamennyi területén ismétlődő tevékenységekben, ünnepeken, ünnepélyeken, azok előkészítésében, bonyolításában. Ajándékokat készítenek különböző alkalmakra egymásnak, felnőtteknek. Tervezgetik a kellemes élményt ígérő eseményeket. Segítik egymást mindenféle tevékenységben. A nagyok meghívják a kisebbeket jeles alkalmakra. Kirándulni mennek a csoportok együtt a családokkal. Különböző korosztályú gyerekek együtt tevékenykednek óvodai programokon. A fejlődés főbb jellemzői: Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A választott tevékenységekben aktívan, örömmel vesznek részt. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásokba, figyelnek az óvónőre, a feladatot útmutatásainak megfelelően végzik. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Elfogadják társaik esetleges másságát. Bíznak önmagukban, társaikban. Természetes módon kialakulnak a baráti kapcsolatok. A vállalt feladatért felelősséget éreznek, képesek társaikkal együttműködni. 17
Módszertani alapelvek: Az óvónő viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen. Határozott, de barátságos, szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás. Az óvónő és dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű, és egyéni szükségleteket is figyelembe vevő legyen. A tűrő- és konfliktusmegoldó képesség fokozatos alakítása. A közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása a gyermeki fejlődés szempontjából meghatározó. A közösségi élet szokásainak fokozatos betartása. Gyermek iránti bizalom. Az óvodáskorban az érzelmi intelligencia összetevői közül fontos a saját érzelmek felismerése, tudatosítása és a helyzethez, az érzelem minőségéhez illeszkedő kifejezése. Ebben az időszakban ismerkednek a gyerekek az érzelmek kifejezésének különféle módjaival, finomabb, differenciáltabb fokozataival. Bár eleinte az egocentrikus érzelemkifejezések uralkodnak náluk, de fokozódó kíváncsisággal figyelik a felnőtt mintákat, és próbálkoznak saját érzelemkifejezéseiknek a módosításával. Ki kell emelni, hogy ezt a feladatot ugyan jórészt a felnőtt környezet példáiból tanulják meg az óvodások, de elengedhetetlenül fontosak ebből a szempontból a gyerektársakkal folytatott interakciók, főként az együttes élmények és a szerepjátszás során szerzett tapasztalatok. Az érzelmi neveléshez hozzátartozik az empátia, a kiegyensúlyozottság. Az óvodában sokoldalú érzelmi kifejezések, pozitív élmények hozzájárulnak a gyermeki személyiségnek kifejlődéséhez, és ezzel együtt a társaik megértéséhez. Óvodánkban különösen fontosnak tartjuk, hogy odafigyeljünk a viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdő gyermekekre, melyek törődést és megértő nevelői magatartást is igényelnek. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: A proszociális magatartás (mint az agresszió ellentétje pl.: önzetlen támogatás, együttműködés segítése, biztató, bátorító viselkedés) a nevelő példamutatására támaszkodik, ezt a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakításával, magyarázatokkal fejlesztjük. 18
Az első nevelési évében, a beszoktatás ideje alatt családlátogatásokat is végzünk. A gyermek, és a család jobb megismerése céljából. A gyermek családban betöltött helyéről és szokásairól. A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása. A komplex foglalkozásokon előtérbe kerülnek az érzelmi nevelést segítő, változatos, cselekvéses tevékenységek (báb, mese, játék stb.). Modell értékű óvónői és dajkai viselkedés. Olyan tevékenységek szervezése, melyben a gyermeki együttműködés gyakorolható. Ünnepek, hagyományok megszervezésével az élmény befogadás képességének fejlesztése. Számunkra fontos az óvodapedagógusi attitűd, az ezzel szemben támasztott követelmények: Az óvónő-gyermek kapcsolatát jellemezze az odafigyelés, az elfogadás, együttes munkálkodás, az odafigyelés a gyermekek felé. Érthető, világos szabályrendszereket alkalmazzon. A rövid és hosszú távú célok kitűzésénél fontos a célok közötti prioritás. Határozott, következetes, de emellett meleg és támogató is legyen. A gyermekkel való kapcsolatában a tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés jellemezze. Konfliktus esetén rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé. Az érzelmi nevelés a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart. Nagyon fontos a gyermek-óvónő együttműködése, a tevékenységek sokaságának szervezése, s az legyen érdekes, a gyermek életkorának megfelelő. Az óvodában eltöltött időszak, általában 3 év, legyen áthatva a szeretetteljes légkörrel, fontos szerepet töltsön be az érzelmi nevelés. A gyermeki magatartás alakulás szempontjából legyen modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. 19
Óvodáskor végére az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés területén várható fejlődés: Ragaszkodnak egymáshoz, felnőttekhez, ezt ki is fejezik tettekben, szavakban. Képesek a gyermekek együtt tevékenykedni, egymásnak segíteni. A helyes viselkedési szokások, szabályok megtartása igényükké válik. Csoporttársaik, barátaik iránt érdeklődnek, hiányolják egymást. Kisebb konfliktusok megoldására képesek. Megtanulják érzelmeiket kifejezni. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű legyen, a közös élményekre épülő tevékenységek gyakoriságának, az erkölcsi tulajdonságoknak, a szokás és normarendszereknek a megalapozására. Az óvodapedagógus - gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek elégítsék ki természetes, társas szükségleteiket, az óvodapedagógusok neveljék a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Az óvodáskor végére különös jelentőségű a közös tevékenységek gyakorlása, mely megalapozza a szokás és normarendszer megalapozását. Az iskolaérettség szempontjából. Óvodáskor végére ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvodai nevelésben a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, (érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült) hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével és az óvodapedagógussal látjuk el. Anyanyelvi nevelés, és az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az anyanyelvi neveléssel kapcsolatos feladatainkat kiemelten fontosnak tartjuk. Különös hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi képességek fejlesztésére, kommunikációs képességek alakítására. 20
Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, mely alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán - ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk - ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Mondanivalónkat érthető, világos formában közöljük. Mondatainkat egyszerűen, de változatosan, megfelelő hangerővel fogalmazzuk. Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértését, beszédkészségét. Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermek eltérő fejlődési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyermek beszédszervei épek-e, légzése helyes-e. Szükség esetén kérjük a logopédus segítségét. Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bővítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre. Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményeit a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. Ösztönözzük arra, hogy kifejthesse véleményét arról, milyen érzelmeket, esztétikai élményt váltott ki belőle mások alkotása. Biztatjuk őket arra, hogy mondják el, mit szeretnének alkotni, s ahhoz milyen anyagokat és eszközöket fognak használni. 21
A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket. Irodalmi foglalkozásokon a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermek nyelvi kifejezőkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát. A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyerek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minőséget jelző kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal, a birtokviszony kifejezésének módjával. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról és a következményekről gondolataikat el tudják mondani. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket szaknyelvi, speciális kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük őket abban, hogy képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására. Rendszeresen felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a közös beszélgetésnek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek. A gyermek tevékenységei: Sokat és örömmel beszélnek élményeikről, érzelmeikről, tapasztalataikról, örömeikről, félelmeikről, vágyaikról. Szívesen vesznek részt a felnőttek vagy társaik által kezdeményezett beszélgetésekben. Maguk is kezdeményezik a társalgást. Hangokat, zörejeket felismernek, játékukban utánoznak. Érzelmeiket nem csak beszéddel, metakommunikációs eszközökkel is kifejezik. Verset mondanak, mesélnek, báboznak, dramatizálnak, játszanak. A nap folyamán adódó minden helyzetben megneveznek, kérdeznek, válaszolnak. Halandzsa szövegeket találnak ki és mondogatnak. 22
Képekről kérdeznek, véleményt mondanak, történetet találnak ki. A megkezdett meséket befejezik. Játék közben párbeszédet folytatnak, elképzeléseiket, véleményüket kifejezik szavakkal, gesztusokkal. Aktívan részt vesznek az őket körülvevő világ megismerésében. Nyelvi játékokat játszanak. Szituációs játékokban gyakorolják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell megnyilatkozni, reagálni, kommunikálni. A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végéig: A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Módszertani alapelvek: Az óvónő és dajka minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. Beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező. Éljen a metakommunikáció adta minden lehetőséggel. Tartsa szem előtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. Az óvónő őszinte odafordulásával fejezze ki, hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére. Az egyéni fejlődés ütemének, a különbözőségeknek elfogadása és elfogadtatása. A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ. 23
Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést A gyermek segítése a különböző beszédminták elsajátításában mintaadással, és nem javítgatással történik. A szép beszéd megerősítése. Kommunikációs helyzetek beépítése a tevékenységek menetébe. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak az alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítanunk. Gyermekeink egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve biztosítsunk a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladata, egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés,emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése. A fejlesztés mindenkori feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Feladata: 1. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek (észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás fejlesztése.) 2. A fejlesztés helye, tartalma, nevelési alaphelyzetek a 1. játék és tanulás, 2. társas és közösségi élet, csoportok látogatása 24
3. munkatevékenységek, 4. szabadidős tevékenységek. A fejlesztés lehetséges formái: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás-, és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - a cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermeki személyiség kibontakoztatása, fejlesztése akkor lesz teljes, ha a napi tevékenységekkel nemcsak lehetőséget adunk, a fejlődésre, hanem a tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével elősegítjük azt. A tevékenység szervezésének és képességfejlesztésének kölcsönös kapcsolatban kel állnia. Felismerve a fejlődő gyermek sajátos életkori, egyenkénti szükségleteit. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek, a lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémákkal foglalkozzon. Legyen kiemelt jelentőségű az anyanyelvfejlesztés, - különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, gyermeki kérdések érvényesülése, konkrét, igényes válaszok adása. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a sokoldalú megismerésre, megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. 25
Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermek személyiségének kibontakoztatása személyre szabott pozitív egyéni fejlesztő értékeléssel. Minden esetben elegendő idő, hely megfelelő mennyiségű eszköz, legyen szükség szerint ötlet. Élmények nyújtásánál segítse elő sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítását az óvodai csoportba tágabb környezetben helyi lehetőségek, hagyományok megismertetésével, kihasználásával. Adja meg a gyermek számára az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre a lehetőséget. A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira. Minden képesség valamilyen tevékenységre alkalmasság, ezért nevelésünkben az egyéni képességek intenzív fejlesztése társadalmi szükségletből is adódik. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztésére. Óvodapedagógus feladata a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségét. Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek birtokában végezzen további fejlesztést. A kiemelkedő képességű, vagy részképesség fejlődésben elmaradt gyermekre, egyéni szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségéhez viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása. 26
A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának pontosságának feladattudatának fejlesztése. A jobb, gyorsabb megismeréshez, fejlesztéshez alkalmazzon mérési értékelési eljárásokat. Szükség esetén minél előbb megfelelő szakembertől segítség szakvélemény kérése. Az értelmi fejlesztés, nevelés területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen vesznek részt szűkebb és tágabb környezetük, az őket körülvevő valóság megismerésében. Aktívan érdeklődnek spontán és szervezett ismeretszerzés során. Képesek megfigyelésre, érzékelésre ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Életkoruknak megfelelő ideig képesek egy adott dologra figyelni, felidézni, visszaemlékezni. Képesek eseményeket, történeteket saját szavaikkal elmondani. Élményeiket elmesélik, képesek meséket kitalálni. Tudják ismereteiket összehasonlítani összefüggéseket felismerni. 27
2.3. RENDSZERÁBRÁNK A program célja, feladata A nevelés kerete Az egészséges életmód alakítása Környezettudatos magatartás kialakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A tevékenység kerete: Néphagyomány-ápolás, népszokások A program tevékenységformái: Játék, Tevékenységben megvalósuló tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc Rajz, mintázás, kézi munka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése ( környezeti, matematikai tapasztalás) Munkajellegű tevékenységek Anyanyelvi és értelmi nevelés A program kapcsolatrendszere Család Iskola, közművelődési intézmény 28
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Óvodánkban valamennyi óvónő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nevelőtestület azonos célokért azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák segítségével. A gyermek számára követendő minta biztosítéka az igényes, elfogadó, segítő, támogató nevelői attitűd és emberi magatartás. Az óvónőkre, dajkákra jellemző szakmai igényesség feltétele az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartásnak, munkának. Természetes mindannyiunk számára a folyamatos önképzés, a továbbképzéseken való részvétel igénye. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítse gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. (Ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását.) A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Mindenki természetesnek tartja, hogy a tudást, amihez hozzájutott, megossza kolléganőivel. A feladatok elosztásánál meghatározó az óvónő többlettudása, emberi és szakmai képességei, igényessége. A munkaközösség feladatait a mindenkori igények és az aktualitások határozzák meg. A fejlesztő pedagógusoknak igen fontos szerepe van az egyre gyakoribb nevelési problémák megoldásának segítésében. 29
Szakmai megbízások olyan nevelési területeken fogalmazódnak meg, ahol munkánkat hatékonyabbá kívánjuk tenni. A veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviseli a gyermekvédelmi felelős. A gyermekek egészséges fejlődését rendszeresen ellenőrzi, segíti a gyermekorvos - védőnői segítséggel. A beszédhibák korrigálása a logopédus közreműködésével hatékonyan megoldott. Munkánk eredményes végrehajtásához rendszeres segítséget kérünk, és kapcsolatot tartunk a különböző szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatókkal. Rendelkezünk azokkal a feltételekkel, melyek lehetővé teszik a gyermeki képességek fejlesztését, a szülői igények kielégítését, a gyermeki öröm biztosítását. Nevelőtestületünk örömmel fogadja a kihívásokat, az embert próbáló feladatokat. Egymást segítve igyekszünk, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az épület, az udvar, a berendezés oly módon van kialakítva, hogy az megfelelően szolgálja a gyermekeink biztonságát, kényelmét, megfelel a testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését, a színekkel, formákkal, anyagokkal harmóniát áraszt. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket a számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra törekedve helyeztük el. A tárgyi környezetünk lehetőséget teremt mind a gyerekek, mind a munkatársak megfelelő munkakörnyezetének megteremtéséhez és alkalmas a szülők mindenféle céltól függő fogadásához. A csoportszobák természetes és mesterséges világítása, mérete jó, a bútorok variálásával lehetőséget adunk a nyugodt tartalmas tevékenységekre. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. A gyerekheverőket beépített szekrényekben tároljuk. Nevelői szoba ad lehetőséget munkával kapcsolatos különböző megbeszélésekre, szülőkkel való bizalmas találkozásokra, munkadélutánokra. 30
Szakkönyveinket, audio-vizuális eszközeinket, tanulást szolgáló különböző tárgyainkat, bábokat, kellékeket erre alkalmas helységben tároljuk. A felnőttek kényelmét szolgálják az öltözők, zuhanyzók. A gyerekek által végzett tevékenységekhez szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak. Lehetőségeink szerint nyaranként az óvoda helyiségeiben tisztító meszelést végeztetünk. Udvaraink tágasak, megfelelő az árnyékos és a napos területek aránya. Homokozója van. A bejáratokat virágoskert szegélyezi. A fűnyírást a karbantartók végzik rendszeresen. Azokat a feladatokat, amelyek a gyermek egészséges udvari tartózkodásának feltételei, a dajkák végzik naponta. Az udvari munkához szükséges felnőtt és gyermek eszközöket külön helyiségben tároljuk. A nagy ablakoknak köszönhetően a termek világosak. Az óvoda játék és eszköztára kielégítő, melynek folyamatos fejlesztésével biztosítani tudjuk az eltérő nevelési fejlesztési szükségletű gyermekek differenciált fejlesztését is. A játékeszközök nagy része megfelel a balesetvédelmi előírásoknak a további felújítások, kiegészítések folyamatban vannak. A mozgást fejlesztő udvari kézi eszközök elhelyezésére udvari tároló áll rendelkezése. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE NAPIREND, HETIREND A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 ) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 31