Ikt.sz.:D.198/2/2016. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t. A Döntőbizottság a Veszprém Megyei Önkormányzat (8200 Veszprém, Megyeház tér 1., képviseli Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda képviseletében Dr. Kovátsits László ügyvéd, 1054 Budapest, Hold u. 15. V. em. 3/a., a továbbiakban: kérelmező) által a saját, Megbízási szerződés szakmai rendezvények szervezésére tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeit a kérelmező maga viseli. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, melyet Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A kérelmező 2015. október 14. napján megküldött ajánlattételi felhívásával a rendelkező rész szerinti közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 122/A. -a szerint. A kérelmező a felhívás 10. pontjában rögzítette, hogy a szerződés Európai Uniós forrásból valósul meg, melynek támogatási azonosítója TÁMOP-7.2.1-11/K-2015-0002. volt. A beérkezett 3 darab ajánlat bírálatát követően az eljárás eredményéről az összegezést a kérelmező 2015. november 3. napján küldte meg az ajánlattevők részére. A nyertesként kihirdetésre került Festival Full Service Hungary Kft.-vel a szerződést a kérelmező 2015. november 14. napján kötötte meg. Az eljárást lezáró hirdetmény 2015. december 2. napján jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 2015. évi 138. számában KÉ-25205/2015. iktatószámon.
2 A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 38. -a alapján a központi koordinációs szerv (Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály, továbbiakban: KFF) utóellenőrzése során nem támogató tartalmú jelentést bocsátott ki KFF/2/1/2016. iktatószámon 2016. január 6. napján. A kérelmező vitatta a KFF megállapításait, így egyet nem értési nyilatkozatot küldött a KFF részére, aki fenntartva korábbi álláspontját 2016. március 3. napján értesítette kérelmezőt, hogy támogató tartalmú jelentés kiállítására nincs mód. A kérelmező 2016. március 18-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelmező fent megjelölt - és 2015. december 2. napján lezárult - közbeszerzési eljárásában állapítsa meg a jogsértés hiányát, akként, hogy rögzítésre kerüljön a határozatban, hogy a kérelmező nem sértette meg a Kbt. 63. (1) és a Kbt. 67. (1) bekezdésben foglaltakat. Másodlagosan kérte a Kbt. 152. (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, hogy a kérelmét a Döntőbizottság tekintse bejelentésnek, és hivatalból indítsa meg az eljárását. Elsődlegesen előadta, hogy nem ért egyet a KFF minőségellenőrzési eljárás során tett indokolásával, az eljárást megindító felhívásban meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények KFF általi értelmezésével. Álláspontja szerint a KFF megsértette a Korm. rendelet 37. (4) bekezdését, mikor nem kezdeményezett vele szemben szabálytalansági eljárást. A KFF hatáskörét túllépve mondta ki, hogy a kérelmező megsértette a Kbt. 63. (1) és a Kbt. 67. (1) bekezdését. A kérelmező a jogsértő esemény megtörténtének és erről való tudomásszerzésének időpontjaként 2016. március 3. napját, a KFF jelentés kézbesítésének napját jelölte meg. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 63. (1) és a Kbt. 67. (1) bekezdését, valamint a Kbt. 2. -át jelölte meg. Egyidejűleg kérelmező tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 150. (2) bekezdése alapján alanyi illetékmentes. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jelen közbeszerzési eljárását 2015. október 14-én indította, így a jelen jogorvoslati kérelem tekintetében a Kbt. ezen a napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbiak figyelembevételével. A Döntőbizottság megállapította hatásköre hiányát az alábbi indokokra tekintettel. A Kbt. 133. (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző
3 magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye. A Kbt. 134. (1) és (2) bekezdése szerint (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében - ideértve a XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) - a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Kbt. 137. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 137. (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) A Korm. rendelet 1. (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013 programozási időszakban - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban együtt: alapok) származó - visszterhes vagy támogatási célú - kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre, a címzettekre és a kedvezményezettekre. A Korm. rendelet 2. (1) bekezdésének 16b. pontja szerint központi koordinációs szerv: az operatív programok egységes eljárásrendek mentén történő, koordinált végrehajtását biztosító szervezeti egység. A Korm. rendelet 37. (1), (3) és (4) bekezdése szerint
4 (1) Az ebben az alcímben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett teljesíti, és azok teljesítését biztosítja akkor is, ha a Kbt. alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek. (3) Az ezen alcím szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért - a központosított közbeszerzés kivételével - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. (4) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható, kiemelt és kistérségi programban meghatározott projektek esetében az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg. A Korm. rendelet 40. (1) (3) bekezdései szerint (1) A központi koordinációs szerv a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 7 napon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített minőségellenőrzési jelentését a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére megküldi. A központi koordinációs szerv a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja. (2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a minőségellenőrzési jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat - a minőségellenőrzési jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a minőségellenőrzési jelentés közlésétől számított 5 napon belül a központi koordinációs szerv részére megküldi. (3) A központi koordinációs szerv a (2) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 napon belül minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet, valamint a közreműködő szervezetet. A Kbt. kógens szabályai szerint a jogorvoslati eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, ha jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Jelen esetben a kérelmező saját közbeszerzési eljárása jogszerűségének megállapítását kéri a Döntőbizottságtól. A kérelem tartalma alapján a kérelmező jogát, illetve jogi érdekét nem is a közbeszerzéssel, közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértő tevékenység vagy mulasztás sérti, hanem a KFF jelentésének megállapítása, illetve a KFF szabálytalansági eljárás kezdeményezésének hiánya. Fentiek alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a fenti jogszabályok alapján rendelkezik-e hatáskörrel a támogatási jogviszony keretében közbeszerzési-jogi felülvizsgálatot végző szervezeti egység eljárása keretében tett megállapítások, illetve támogatási jogviszony keretében szabályozott egyes eljárási cselekmények elmulasztása vonatkozásában.
5 A hatáskör fogalma a közigazgatás egyik garanciális intézménye. A legalitás elvének az egyik konkrét aspektusát képező hatáskör a közigazgatási szervek közötti tartalmi munkamegosztást jelenti, végeredményben azt mutatja meg, hogy a közigazgatás szervezetrendszere milyen ágazatokra oszlik. A hatásköri szabályok határozzák meg ugyanis, hogy az adott közigazgatási szerv milyen ügyben, milyen szabályrendszerek keretében és milyen terjedelemben avatkozhat bele a felek magánviszonyaiba. Ennek jelentőségére tekintettel a hatáskört csak jogszabály határozhatja meg, továbbá a garanciális jelentőségű azon szabály is, mely a hatáskör hiányához a semmisség jogkövetkezményét fűzi. A Kbt. fent hivatkozott rendelkezései szerint a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt van helye jogorvoslatnak. A közbeszerzési szabályok szabályozási logikája szerint az irányelvi alapokon nyugvó Kbt. kódex jelleggel tartalmazza a közbeszerzési legfőbb szabályokat, melyeket a Kbt. felhatalmazó rendelkezései alapján kiadott végrehajtási rendeletek egészítenek ki. Tehát a jogsértésnek, melynek vizsgálatára a Döntőbizottságnak hatásköre van, az mindenképp a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokba ütköző tevékenységhez, vagy mulasztáshoz kell kötődnie. A közbeszerzésekre vonatkozó speciális és jól elhatárolható szabályozást nem lehet összekeverni a közbeszerzéssel megvalósítandó beszerzésre (annak tárgyára, finanszírozására, stb.) vonatkozó szabályozással. A közbeszerzés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az anyagi fedezet megléte. A fedezetre és annak forrására vonatkozó (számviteli, pénzügyi, adójogi, stb.) szabályok azonban nem tartoznak a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok közé. Ennek megfelelően ezen szabályok megsértésének vizsgálatára a Döntőbizottság nem rendelkezik hatáskörrel. A KFF az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó kötelezettségek felhasználásának ellenőrzésben részt vevő szervezeti egység. A kérelmező kérelmében annak tartalma alapján a megsértett jogszabályi rendelkezésként nem is a Kbt. valamely rendelkezésére hivatkozott közvetlenül, hanem a Korm. rendelet 37. (4) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztására. A Korm. rendelet a fent hivatkozott alapokból származó támogatások felhasználási rendjét határozzák meg. A támogatások felhasználási rendjét szabályozó eljárásrendre vonatkozó szabályok függetlenek a közbeszerzésekre vonatkozó szabályoktól, hisz az egész más funkciót látnak el. A Korm. rendelet alapjául szolgáló irányelv, illetve magyar jogszabályi felhatalmazás egyike sem köthető a közbeszerzési jogszabályokhoz. A Korm. rendelet célja még közvetetten sem a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás megteremtése, hanem a támogatási jogviszony szabályozása. A Korm. rendelet III. fejezetének 23. pontjában meghatározott részletszabályok nem minősülnek közbeszerzésre, közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályoknak, hanem azok a támogatásból megvalósuló közbeszerzések támogatási jogviszonyra vonatkozó szabályait tartalmazzák. Ennek egyébként legszembetűnőbb jele, hogy a
6 felelősségi kör is egyértelműen elhatárolódik, mely a két szabályozás logikai különbségét is mutatja, hisz a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseinek megsértéséért, nem is a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervet a felelős, hanem a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett. Fentiek alapján a Döntőbizottságnak nincs hatásköre arra, hogy a KFF támogatási jogviszony keretében tett intézkedésének vagy annak elmulasztásának jogszerűségét vizsgálja, s arra vonatkozóan bármiféle intézkedést tegyen. A kérelmező másodlagosan kérte, hogy a Döntőbizottság hivatalból folytasson le jogorvoslati eljárást. Tekintettel arra, hogy a másodlagos kérelme vonatkozásában megjelölt jogsértés szintén a KFF fent kifejtett magatartásához köthető, így azon felül, hogy a másodlagos kérelme vonatkozásában a fent részletesen kifejtettek szerint a Döntőbizottságnak hatásköre nincs, az alábbiakat rögzíti. A Kbt. 140. a meghatározza azon szervezeteket, melyek kezdeményezhetik a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. Ezen túl a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke indíthatja meg hivatalból a jogorvoslati eljárást. A Kbt. ezen felül nem biztosít hatáskört arra, hogy a Döntőbizottság hivatalbóli eljárást indítson e a fent hivatkozott kezdeményezői körön kívül érkezett bejelentések nyomán. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy hatásköre nincs a kérelem elbírálására, így Ket. szabályai alapján abban kellett állást foglalnia, hogy a kezdeményező által megjelölt jogsértés elbírálására rendelkezik e más közigazgatási szerv hatáskörrel, akihez a kérelmet át kell-e tennie. A Ket. 19. (1) bekezdése szerint a hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá ha az nem a 106. és 107. -ban megjelölt hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. A Ket. 22. (1) és (2) bekezdései szerint (1) a hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A Ket. 30. b) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye.
7 E körben a Döntőbizottság figyelembe vette a Kúria 1/2012. (XII. 10.) KMK-PK véleményét, továbbá a Döntvénytárban KGD2015.117. számon megjelent Kfv.IV.35.654/2013/7. számú döntésben foglaltakat, melyek alapján megállapítható, hogy a KFF hatáskört meghatározó szabály hiányában nem hatósági jogkört gyakorol akkor, mikor a Korm. rendeletben meghatározottak szerint minőségellenőrzési eljárást folytat le. Ennek megfelelően a hatásköri szabályok hiányában nem hatósági ügykörbe tartozik a kérelemben foglaltak elbírálása. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 134. (2) és (3) bekezdésében biztosított hatáskörében a kérelmet a Kbt. 134. (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 30. b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A Döntőbizottság a Ket. 72. (2) bekezdésére tekintettel rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 156. (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Veszprém megye területén található - a Pp. 326. (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. B u d a p e s t, 2016. március 21. Dr. Hunya István sk közbeszerzési biztos Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos Dr. Virágh Norbert sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Hold u. 15. V. em. 3/a.) 2. Irattár