A FONYÓDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013 A TURIZMUS FEJLESZTÉS PRIORITÁSÁVAL 2006. augusztus
Tartalomjegyzék 1. A programkészítés indokoltsága 2. A kistérségi komplex program készítés módszertana 3. A kistérség földrajzi meghatározása, népessége 4. A kistérség helyzetelemzése 5. A turizmus, mint húzóágazat jellemzıi 6. A kistérség településeinek fıbb jellemzıi 7. A kistérség komparatív elınyei és hátrányai 8. SWOT-analízis 9. A komplex program kialakításánál figyelembe vett alapelvek 10. A komplex fejlesztést célzó stratégia alapját képezı irányok 11. A kistérség komplex fejlesztési programjának illeszkedése az országos és regionális fejlesztési dokumentumok rendszeréhez 12. A kistérség komplex fejlesztési programjában meghatározott programok finanszírozási lehetıségei 13. A kistérség komplex fejlesztési programjának struktúrája 14. 1.1. gazdaságfejlesztés feltételrendszerének biztosítása stratégiai program - 1.1.1. OPERATÍV PROGRAM: Infrastruktúra fejlesztése - 1.1.2. OPERATÍV PROGRAM: Oktatás, képzés fejlesztése - 1.1.3. OPERATÍV PROGRAM: A gazdaságfejlesztés kistérségi alapjainak megteremtése - 1.1.4. OPERATÍV PROGRAM: A kistérség energiaracionalizálásának fejlesztése - 1.1.5. OPERATÍV PROGRAM: Elektronikus kapcsolatok fejlesztése 15. 1.2. A gazdaság helyi adottságokra épülı fejlesztése stratégiai program - 1.2.1. OPERATÍV PROGRAM: Turizmus fejlesztése - 1.2.2. OPERATÍV PROGRAM: Mezıgazdaság fejlesztése - 1.2.3. OPERATÍV PROGRAM: Feldolgozóipar fejlesztése - 1.2.4. OPERATÍV PROGRAM: Szolgáltatások fejlesztése 16. 2.1. Az életkörülmények javítása stratégiai program - 2.1.1. OPERATÍV PROGRAM: Településrendezés és vonzó települési arculat kialakítása - 2.1.2. OPERATÍV PROGRAM: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése - 2.1.3. OPERATÍV PROGRAM: Kultúra lehetıségeinek fejlesztése 17. 2.2. Környezet és tájvédelem stratégiai program - 2.2.1. OPERATÍV PROGRAM: Hulladékgazdálkodás - 2.2.2. OPERATÍV PROGRAM: természetvédelem és tájfenntartás 2
1. / A program készítés indokoltsága Az Európai Unió 2007-ben kezdıdı újabb hétéves költségvetési ciklusában a strukturális alapokból származó források lehívásának szemlélete és szabályozása a korábbi programozási idıszakhoz képest jelentısen megváltozik. Ugyanakkor a tervezés keretfeltételeit meghatározó uniós költségvetés egészen 2005 végéig bizonytalannak tőnt, és a tervezést megalapozó közösségi rendelet-tervezetek sem öltöttek még végleges formát. A támogatások sikeres igénybevételének azonban alapvetı feltétele a hazai finanszírozási háttér megfelelı biztosítása, az uniós pénzek ugyanis csakis saját forrásokkal kiegészítve használhatóak fel. A programok pályázhatóságának feltétele, hogy egy adott térség fejlesztési programjai tervezetten az egész térség által elfogadott fejlesztési programok mentén valósuljanak meg. A Fonyódi kistérség eddig nem rendelkezett olyan komplex gazdaságfejlesztési programmal, mely alapját adná a 2007-2013-as idıszakra tervezett projektek megvalósításának és uniós alapokból származó pályázati támogatások igénybevételének. A jelenlegi tanulmány célja, hogy egy átfogó területfejlesztési koncepciót és programot határozzon meg a kistérség részére az elkövetkezendı 7 évre vonatkozóan. A Fonyódi kistérség gazdaságfejlesztésének bázisát, az adottságait figyelembe véve a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés képezi. A komplex program a kistérség fejlıdését biztosító prioritások meghatározását követıen nagyon sok területet érintı alprogramot is meghatároz, de ha a programot összefüggését vizsgáljuk, láthatjuk, hogy alapjában valamennyi kötıdik a turizmus kistérségi fejlesztéséhez. A tanulmányban meghatározott alprogramok a kistérség több szektorát érinti: önkormányzatokat, vállalkozásokat, turistákat, civil szervezeteket és természetesen a lakosságot mint megvalósítót és célcsoportot egyaránt. A programok sikerének egyik alapköve lesz, hogy a kistérségen belül a különbözı szervezeteknek milyen partnerséget sikerül kialakítaniuk, érdekeiket milyen módón tudják összehangolni. 3
2./ A kistérségi komplex program készítésének módszertana A 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl képezi az alapját a Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programjának elkészítéséhez. A rendelet alapján a program magában foglalja a következı tartalmi elemeket: közép, illetve rövid távú célpiramis, a végrehajtandó közép-, illetve rövid távú feladatok meghatározása és rangsorolása, alprogramok és részprogramok szerinti csoportosításban az egyes feladatok elérendı céljainak, a feladatok végrehajtási tervének meghatározása a megvalósítás lehetséges szereplıinek és a közremőködık körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása a fejlesztéshez szükséges lehetséges források a program és alprogramok eredményességi kritériumainak, mutatóinak és hatásainak bemutatása a program végrehajtásáért felelıs szervezetek megjelölése. Ennek alapján a program elsı része az a helyzetelemzés, mely reálisan mutatja a kistérség jelenlegi helyzetét, belsı erıforrásait, lehetıségeit, mely alapját képezi a komplex fejlesztési célkitőzéseknek. Ez tartalmazza a kistérség külsı kapcsolatrendszerének elemzését, s azon veszélyek feltérképezését, amelyek a fejlesztési célok megvalósulását hátráltatják. A helyzetelemzési fejezet döntıen a különbözı megyei hivatalok adataira (Statisztikai Hivatal, Munkaügyi Központ), valamint a kérdıíves lekérdezések, és személyesen az Önkormányzatoknál lefolytatott interjúk során nyert információkra épül. A helyzetelemzést követı SWOT analízis számba veszi a kistérségben rejlı erısségeket, a megmutatkozó hiányosságokat, valamint a jelenlegi folyamatok, trendek alapján elıre látható lehetıségeket és veszélyeket. 4
3./ A kistérség földrajzi meghatározása, népessége A Fonyódi kistérséget a Balaton délnyugati térségében fekvı 14 település alkotja. A kistérség területe 418 km2. A fonyódi kistérség északon a Balaton közepén húzódó határvonallal Zala és Veszprém megyével, keleten a balatonföldvári, valamint a tabi, délen a kaposvári, marcali és a lengyeltóti kisrégiókkal érintkezik. A kistérség települései közül három város, Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód, melyek egyben mikrotérségi központként is mőködnek a kistérségen belül. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a kistérség a 7-es fıútvonal, valamint az M7-es autópálya mentén, a Balaton déli partjának nyugati részén elhelyezkedı Balaton parti települések és az ezekhez különbözı szálakon kapcsolódó háttértelepülésekbıl álló egység. Keletrıl nyugatra: Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdı, Balatonkeresztúr és Balatonberény parti települések, valamint Balatonlellérıl délre induló 67-es fıútról közelíthetı meg Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod és Gamás, mely zsáktelepülés. 5
Emellett szintén háttértelepülés Ordacsehi, mely az M7-es itt kiépült lehajtó útja révén kiváló megközelítéssel rendelkezik, valamint a kistérség legnyugatibb községe, mely szintén háttértelepülés Balatonszentgyörgy. A kistérség legtávolabbi települése sincs messzebb a Balatontól 20 km-nél. A kistérség lakosainak száma: 27.236 fı ( 2004. dec.31.) A térségben mindössze két 500-nál kevesebb lakosú falu található. A többi kilenc község arányosan megoszlik két kategória 500-999, illetve 1000-1999- között. Összességében a kistérség lakossága csökkenı tendenciát mutat, de a csökkenés mértéke jóval alatta van a megyei és országos mutatóknak is. Megjegyzés [GK1]: Kitörölni? A kistérség lakónépességére vonatkozó kutatási prognózis szerint az elkövetkezendı évtizedekben a lakosság száma az alábbiak szerint fog változni: Kistérség: Megye: Régió: Kistérségi népesség-elıreszámítás Fonyódi Somogy Dél-Dunántúl Mutató 2001 2006 2011 2016 2021 Népesség száma 28235 27848 27439 26977 26350 férfiak 13402 13175 12951 12731 12454 nık 14833 14673 14488 14246 13896 0-4 évesek 1144 1076 1069 1057 1014 5-9 évesek 1467 1168 1098 1089 1072 6
10-14 évesek 1598 1511 1204 1132 1120 15-19 évesek 1733 1559 1479 1181 1105 20-24 évesek 1882 1776 1596 1513 1206 25-29 évesek 1981 1875 1767 1585 1495 30-34 évesek 1771 1965 1856 1744 1558 35-39 évesek 1734 1781 1978 1865 1750 40-44 évesek 2051 1751 1800 1998 1882 45-49 évesek 2472 1996 1711 1765 1961 50-54 évesek 2031 2408 1951 1681 1738 55-59 évesek 1832 2034 2423 1965 1696 60-64 évesek 1687 1818 2033 2437 1978 65-69 évesek 1592 1596 1729 1947 2346 70-74 évesek 1401 1374 1406 1533 1740 75-79 évesek 1082 1096 1096 1142 1253 80-84 évesek 467 735 765 780 826 85+ évesek 310 329 478 563 610 0-19 évesek 5942 5314 4850 4459 4311 20-64 évesek 17441 17404 17115 16553 15264 65+ évesek 4852 5130 5474 5965 6775 0-19 évesek (%) 21,0 19,1 17,7 16,5 16,4 20-64 évesek (%) 61,8 62,5 62,4 61,4 57,9 65+ évesek (%) 17,2 18,4 19,9 22,1 25,7 Átlagos kor 41,3 42,7 44,0 45,2 46,2 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Elıreszámítási adatbázis, 2003. Megjegyzés: Az elıreszámítást az NKFP 5/175/2001. sz. kutatási program támogatta. A prognózis szerint a kistérséget veszélyezteti az elöregedés veszélye. A BFT által készíttetett Egy rendhagyó Régió címő szociológiai tanulmányban a korösszetétel és a népességmegtartás problémája az egész Balaton Régió viszonylatában már megfogalmazásra került: Jelentıs strukturális problémákkal kell szembenézni a régió állandó népessége összetételének alakulásában. Az országos trendnek megfelelı természetes népességfogyást a régióban valamelyest kompenzálta bár a pozitív vándorlási egyenleg, ez azonban a lakosság egyre jelentısebb mértékő elöregedéséhez vezetett. E folyamatot jó ideje tovább gerjeszti az a körülmény, hogy elérhetı árú lakóingatlanok és egész éves egzisztencia híján jelentıs mértékő az újonnan végzett, magas szinten képzett fiatal korcsoporthoz tartozók régióból történı elvándorlása. A fejlesztési programok sikerét nehezíti a helyi társadalom korösszetétele és tudásszintje, melyre gazdaságfejlesztés csak korlátozottan alapozható. 7
A kistérség fejlesztési programjainak egyik fı célkitőzése a lakosság megélhetési lehetıségeinek javítása a kistérség jövedelemtermelı képességének fokozása kell legyen. 4./ A kistérség helyzetelemzése A kistérség elérhetısége Közlekedési szempontból a 7-es út, valamint a vasút egyaránt a Budapest-Nagykanizsa- Zágráb-Fiume / Ljubljana- Trieszt hagyományos történelmi útvonal, Eu-s értelemben a Trieszt-Kijev folyosó mentén helyezkedik el. Emellett a 67-es fıút Balatonlelle Kaposvár közötti vonaláról közelíthetı meg a kistérség 5 települése. A kistérség megközelíthetısége jelentısen javult az M7-es autópálya megépítésével. Az autópálya másik elınye, hogy a nyári szezonban a partmenti településeken az átmenı forgalom nem okoz olyan fennakadásokat, mint az elızı évtizedekben. A terület északi részén, jórészt a partszakasz vonulatát követve vezet a Dél Vasút sínpárja, amely a megye elsı vasútvonalaként adott lendületet a XIX. század második felében a tóparti települések gazdasági életének, és jelentıs része volt az idegenforgalom, a fürdıkultúra gyors kialakulásában is. Déli irányban vasúton Kaposvár Pécs érhetı el Fonyódról, valamint Marcali Balatonszentgyörgyrıl. Utóbbi vonal tervezett megszüntetése a kistérségbıl az ingázók munkába járási lehetıségét szőkíti. Keskenynyomtávú vasút üzemel Balatonfenyves és Somogyszentpál között. A Balatoni hajózásnak turisztikai szempontból van jelentısége. A szomszédos Balatonföldvári kistérségben található a Balaton egyetlen kompkikötıje, mely a kistérségbıl gyorsan és könnyen elérhetı. A jövıben a Fonyódi kistérségben is terveznek kompkikötı létesítését Fonyódon. Ezzel a fejlesztéssel a kistérség közlekedési szempontból is kiemelkedı jelentıségővé válna. A Balaton északi partjáról hajójárattal a fonyódi, a lellei és a balatonboglári kikötı révén érhetünk a kistérségbe. A kistérség legnyugatibb településétıl Balatonszentgyörgytıl alig 10 km-re található a Sármelléki repülıtér, ahol nemzetközi személyforgalom is bonyolódik. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kistérség elérhetısége kiváló. Közlekedési szempontból a háttértelepüléseket összekötı utak fejlesztése lehet célkitőzés. 8
Infrastruktúra A kistérség alap infrastruktúrális ellátottsága szinte teljesnek mondható. Kivételt a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése képezi. A kistérség néhány településén a szennyvízcsatorna kiépítése az elkövetkezendı években kell, hogy megvalósuljon, melynek érdekében az érintett települések csatlakoztak a Dél-Balatoni szennyvíz beruházási programhoz. KSH 2004. évi adatai Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 99,3 % Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 99,6 % Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 87,3 % Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi 577 m szennyvízcsatorna hálózat Távbeszélı fıvonal 1000 lakosra 443 Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások 77 1000 lakosra A telefonvonal ellátottság jó, az Internet elérésének lehetısége a kistérségben változó egyes településeken a szélessáv kiépítése szükséges. A kábel TV ellátottság a településeken végzett felmérésünk szerint az igényeknek megfelelıen folyamatosan bıvítésre kerül. Az infrastrukturális fejlesztések között kell megemlítenünk, hogy a személyes interjúk során a kistérség szinte valamennyi településén problémaként fogalmazták meg a belterületi utak és 9
járdák építését és a már meglévık felújítását. A települések szőkös költségvetésükbıl csak nehezen képesek önerıbıl a belterületi utakat fejleszteni. A legtöbb esetben csak pályázaton elnyert támogatás segítségével képesek ezen fejlesztéseket megvalósítani. Tárgyév Önkormányzati belterületi út Kiépített belterületi út az összes %-ában 1995 68.22 1996 68.76 1997 70.23 1998 70.97 1999 70.97 2000 72.41 2001 69.16 2002 69.06 2003 68.97 2004 68.60 Adatbázis: www.kozinfo.hu A fenti elemzés megmutatja, hogy a kiépített belterületi utak nagyságrendje az elmúlt 10 évben szinte nem változott. Gazdaság A kistérségben a gazdaság húzóágazatát a turizmus képezte az elmúlt idıszakban. Emellett a mezıgazdasági termelésen alapuló feldolgozó ipar is jelentıs súlyt képviselt a térségben, gondolva a Balatonboglári Feldolgozóra. A kistérség egyéb ipara soha nem volt jelentıs, mivel a Balaton közelsége miatt az ipari tevékenység korlátozott volt. A kistérség adottságaira alapozva jelenleg is folyik mezıgazdasági termelés, de ez már nem elsısorban nagyüzemi keretek közt. A régi Tsz-kbıl ma már csak Ordacsehiben találhatunk egy átalakult Agrár Részvénytársaságot. A néhány nagyüzemi termelı mellett a mezıgazdaság is csak a falvak alternatív jövedelemszerzı tevékenységét erısíti. A mezıgazdaságban jellemzı a szılı- és gyümölcs termelés, melynek a térségben hagyományai vannak és a bortermelés kistérségi alapját is biztosítja. A kistérségben országos hírnévvel rendelkezı szılıtermelık és kis borfeldolgozók vannak. A meglévı pincék turisztikába való bekapcsolódásá- 10
nak szervezését segíti az itt létrejött Dél-Balatoni Borút Egyesület. A gyümölcstermesztés mellett a hal-és vadgazdálkodásnak is hagyományai vannak. A mezıgazdasághoz kapcsolódva meg kell említeni, hogy a kistérség háttértelepüléseihez jelentıs erdıterületek is tartoznak, melyek többségében már magántulajdont képeznek. Az erdık a mezıgazdasági hasznosítás mellett szintén rengeteg lehetıséget rejtenek a turizmus vonzására, gondolva itt a parkerdıkre, kiránduló területekre és a vadásztatásra is. A kistérségre az állattartás nem jellemzı. A turizmus, mint gazdasági ág, a szolgáltatások terén jelenik meg. A kistérségben jelentıs az idegenforgalmat kiszolgáló szálláshely szolgáltatás, mind a kereskedelmi, mind a magán szférában. Jellemzı tendencia, hogy a part menti településeken a magán szálláshely szolgáltatással szemben elıtérbe kerülnek a nagyobb és színvonalasabb kiszolgálást kínáló szállodák, melyek további fejlesztése a kistérségben szükséges. Ugyancsak az idegenforgalom kiszolgálását biztosítja a vendéglátás, mely jelentıs idény foglalkoztató a kistérségben. A kistérségben, de az egész Balatoni térségben az idegenforgalom egyik legjelentısebb problémája a szezonalitás. Az éttermek, üzletek legtöbbje csupán a nyári szezonban üzemel, ezért folyamatos jövedelemszerzési lehetıséget nem biztosít az itt dolgozóknak. Több évtizeden keresztül, fıleg a közvetlen vízparti településeken a lakosságnak a fizetıvendég szálláshely szolgáltatás nyújtása kiegészítı jövedelemszerzési lehetıséget biztosított. Az ebbıl származó jövedelembıl az utóbbi évekkel bezárólag fedezni tudták a téli hónapok jövedelem kiesését. Az évek során egyre nagyobb volt azok száma, akiknek az egyetlen jövedelemszerzési lehetıséget ez biztosította. Az idegenforgalmi tendenciák változása azonban az ilyen jellegő vendégforgalmat lecsökkentette, amely súlyosan érintette a lakosság nagy részét. A vendéglétszám és az idegenforgalmi szezon csökkenését a háttértelepüléseken élık is megérezték, hiszen sokan jártak a parti településekre dolgozni. A rövid balatoni szezon és a 90-es évek közepétıl csökkenı ide látogató turistaszám önmagában nem teszi lehetıvé a helyben élık többsége számára, hogy egész éves egzisztenciát biztosító lehetıséggé válhasson a turizmus. Ezért is elengedhetetlen a turizmus új irányokra alapozott fejlesztése, mely munkahelyek teremtésével javítaná az itt élık jövedelmi - megélhetési lehetıségeit. KSH 2004. év Kereskedelmi szálláshelyek (férıhely 1000 453 11
lakosra) Kereskedelmi szálláshelyek (vendégéjszaka 12.649 1000 lakosra) Magánszálláshelyek (férıhely) 50.613 Magánszálláshelyek (férıhely 1000 lakosra) 1.855 Magánszálláshelyek (vendégéjszaka 1000 19.815 lakosra) Regisztrált társas vállalkozás 1.076 Regisztrált egyéni vállalkozás 6.422 Regisztrált vállalkozás összesen 7.498 Regisztrált vállalkozás 1000 lakosra 275 Foglalkoztatás A térségben az önkormányzat és intézményei számítanak a legnagyobb foglalkoztatónak. Minden településen jelentıs számú munkaerıt foglalkoztatnak az önkormányzatok (hivatalnokokat), az iskolák és ahol van az óvodák. A gyermeklétszám csökkenés, illetve a közszféra létszámának elıirányzott csökkentése miatt azonban az iskolákban és óvodákban többeket fenyeget a munkanélkülivé válás esélye. Az ezekbıl az intézményekbıl kikerülı munkavállalók elhelyezkedési esélye korlátozott. A munkanélküliség mértékére jelentıs hatással van a szezonalitás. A nyári idıszakban az éledezı balatoni turizmus szolgáltató szektora csökkenti a kistérségben a munkanélküliséget. Az év többi részében azonban jelentıs 10 % feletti munkanélküliséget jeleztek a kistérség polgármesterei. KSH 2004. év A munkanélküliek aránya (2004. december 20.) A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya (2004. december 20.) A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (2004. december 20.) A pályakezdık aránya a munkanélküliek körében (2004. december 20.) 7,1 % 2,2 % 31,0 % 19,9 % 6,0 % 12
Oktatás és egészségügy A kistérségben önálló felsıoktatási intézmény nincs, de a Balatonboglári Mathiász János Középiskola Szakoktatási programja keretében érettségi vizsgával rendelkezık részére felsıfokú végzettséget biztosító gazdasági informatikus képzést folytat. A kistérségben több középfokú oktatási intézmény mőködik, melyeket a Somogy Megyei Önkormányzat tart fenn. A középfokú képzés keretében mind az általános gimnáziumi oktatás, mind a szakképzés több területe is jelen van. A középfokú oktatási intézmények hatóköre túlnyúlik a kistérségen, hiszen nagyon sok térségen kívüli gyermek is jár az intézményekbe. Az ı hét közbeni elhelyezésüket a középiskolák helyszínein kollégiumok biztosítják: Balaton kollégium- Fonyód, Boglári Kollégium. Fonyódon mőködı középiskolák: - Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola - Bacsák György Szakképzı Iskola: szakmunkás képzés keretében gépészeti, építıipari, élelmiszer- és vegyi áru kereskedı képzés folyik. Balatonbogláron mőködı középiskola: - Mathiász János Középiskola és szakiskola: szılı és gyümölcstermesztı, kertész, és informatikus képzés folyik. Az általános iskolai ellátás a kistérség valamennyi települése részére biztosított, vagy önálló települési iskola révén vagy több település közoktatási társulása révén: Közoktatási társulások: A társulás neve Székhelye Tagjai Balatonboglár-Ordacsehi Balatonboglár Balatonboglár Települések Közoktatási Ordacsehi Intézményfenntartó Társulása Balatonszentgyörgy, Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy Balatonberény Balatonberény Hollád, Tikos és Vörs Hollád, Tikos, Vörs Községek Közoktatási Intézményi Társulása Balatonmáriafürdı, Balatonmáriafürdı, Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdı Balatonújlak községek Óvoda Balatonújlak Intézményfenntartói Társulása 13
Balatonmáriafürdı, Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdı Balatonújlak községek Általános Balatonújlak Iskolai Intézményfenntartói Társulása Közös Intézményirányító Társulás Látrány Közös Intézményfenntartó Társulás Gamás Megállapodás Balatonlelle Város Önkormányzatával a logodédiai és pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladatok ellátására Megállapodás a Marcali Kistérség Többcélú Társulásával a nevelési tanácsadás feladat ellátására Megállapodás a Marcali Kistérség Többcélú Társulásával a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására Látrány Somogybabod Somogytúr Visz Gamás Somogybabod Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Balatonberény Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdı Balatonszentgyörgy Megállapodás a SZÍNKÉP Alapítvánnyal Balatonberény község közoktatási feladatellátására vonatkozóan (óvoda és alsó tagozat) Balatonberény 14
Az iskola épületek több településen felújításra szorulnak, valamint akadálymentesítésüket is az elkövetkezendı években kell megvalósítani. Az épület felújítások mellett az eszközellátás folyamatos fejlesztése is az Önkormányzatok feladata. Az iskolaépületekben az iskolák akár vállalkozási tevékenység formájában a kistérség felnıttképzésében és nyelvoktatásában is jelentıs szereplık lehetnek. Az általános egészségügyi ellátás valamennyi településen biztosított háziorvos révén. Van olyan háziorvos mely több település ellátását is biztosítja, a heti rendelési idıt megosztva a települések között. Az orvosi ügyeleti központok a településekhez legközelebb esı elsısorban városi ügyeleteken mőködnek: Központi orvosi ügyeleti szolgálat A társulás neve Székhelye Tagjai Megállapodás Marcali Kistérség Marcali Balatonberény Többcélú Társulásával a központi Balatonkeresztúr orvosi ügyeleti feladatok ellátására Balatonmáriafürdı Balatonszentgyörgy Megállapodás Balatonboglár Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzatával központi Balatonlelle orvosi ügyeleti feladatok ellátására Gamás Karád Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Fonyód fiók telephely Fonyód Balatonfenyves Szakorvosi ellátás a Balatonbogláron mőködı egészségügyi központban, valamint Fonyódon található. A magán szakorvosok ( fogorvos, szemész, reumatológus, nıgyógyász) a kistérségben még nagyon ritka. Magánrendelık és klinikák létesítése piaci szempontból akkor lesz megalapozott, ha az egészségturizmus is teret kap a kistérségben. 15
Alapszolgáltatási Megállapodások (szociális, családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok) A társulás neve Székhelye Tagjai Balatonboglár - Ordacsehi Balatonboglár Balatonboglár Települések Szociális Alapszolgáltatási Ordacsehi Intézményfenntartó Társulása Körzeti Intézményfenntartó Balatonlelle Balatonlelle, Társulás szociális Alapszolgáltatási Látrány Központ Gamás Somogybabod Somogytúr Visz Fonyód-Balatonfenyves Fonyód Fonyód Alapszolgáltatási Központ Balatonfenyves Családgondozási Központ Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdı Balatonújlak Balatonberény Balatonszentgyörgy Hollád Vörs Tikos Mőemlékek A kistérség kiemelt országos jelentıségő mőemlékekben nem gazdag. A legnagyobb hírnévvel rendelkezı mőemlék a somogytúri Kunffy Képtár és a Balatonszentgyörgyi Csillagvár. A települések országos és helyi védettségő mőemlékeit a következı fejezetben a települések részletes leírásában mutatjuk be. 16
Környezetvédelem Míg a gazdaság szempontjából hátrányos addig környezetvédelmi szempontból elınyös, hogy a kistérségben hiányzik az ipari tevékenység. A környezetszennyezés mértéke a kistérségre jellemzı idegenforgalmi szezonalitással változik, a nyári idényben erısödik. Ekkor mind a hulladékterhelés, mind az autóforgalom révén a levegı szennyezés jelentısen növekszik. Természetesen az idegenforgalom a Balaton vízminıségére is hatással van, de ez jelentıs károkat nem okoz. Ehhez hozzájárul, hogy a partmenti települések mindegyikén megvalósultak a szennyvíz vezeték építések. A háttértelepüléseken is fontos ezek megvalósítása a vízbázis védelme érdekében. A kistérségben a hulladék rendszeres elszállítását a Zöldfok Rt. végzi. Az illegális hulladék lerakók kialakulásának megakadályozását segítik a lomtalanítási akciók a településeken. A kistérségben mind tájvédelmi, mind településképi okokból szükséges a zöldterületek rendben tartása, fejlesztése. Külön figyelmet kell fordítani a védett természeti értékekre: fasorokra, nádasokra, erdırészekre és az itt található élıvilágra. A kistérségben jelentıs területet foglalnak el a Berki területek, melyek természeti értékeinek bemutatása csak a környezeti követelmények maximális betartása mellett lehetséges. A talajvédelem érdekében a mezıgazdasági tevékenységet folytatók is sokat tehetnek. Korlátozni kell a vegyszerek, mőtrágyák használatát, melyek a talajon kívül a terményeket fogyasztó emberekre is káros hatással lehetnek. A kistérségben növelni kell a mezıgazdaságban a biogazdálkodást. A kistérség belsejében a gyönyörő völgyekben fekvı településeken problémát jelent az esızések során létrejövı talaj erózió, melyet komplex vízügyi tervezéssel kell megakadályozni. A környezetvédelemben a fiatalok körében fontos a környezettudatos szemléletmód kialakítása. Ennek oktatására a kistérségben is hangsúlyt kell helyezni. 5./ A turizmus jellemzıi Magyarország 2005-ben a turizmus legjobb évét zárta, 20 millió vendégéjszakát könyvelhetett el. A beutazó turisták számát tekintve a világ élmezınyében található. A rendszerváltás után egyre többen fedezik fel az ország turisztikai gazdagságát. A vendégéjszakák számát az elmúlt években elsısorban a német, brit, osztrák, amerikai, olasz, holland, s újabban a japán, 17
lengyel, orosz, spanyol beutazók növelték ill. növelik. A beutazó turizmus mind területileg, mind idıben nagy mértékő koncentrációt mutat. A külföldi vendégéjszakák háromnegyedét két régióban, a Budapest - Közép-Dunavidék és a Balaton régióban, a vendégéjszakák harmadát júliusban és augusztusban regisztrálják, átlagosan 3-4 vendégéjszakával. A beutazó turizmust növeli a diszkont légitársaságok egyre intenzívebb jelenléte, a városlátogatások népszerősége, a nagy rendezvények, fesztiválok rangos eseményei és a gyógykezelésre idelátogatók emelkedı száma. A magyar családok, a magyar lakosság körében a belföldi turizmus egyre népszerőbb. Oka: az üdülési csekkek, az elektronikus információszolgáltatás terjedése, a szálláshelyek egyre gazdagabb kínálata és megfizethetısége, a wellness hétvégék népszerősége, a gazdag programkínálat. Magyarországnak a turizmust szabályozó átfogó jogszabálya nincs, ahogy a legtöbb EU tagországnak sincs. Egy turizmus törvény megléte fontos lenne, mivel az idegenforgalmi ágazat egyre nagyobb súllyal szerepel nemzetgazdaságunkban. A turizmust átfogó törvénytervezet elıkészítése tudomásom szerint folyamatban van. Számos hatályos jogszabály létezik azonban, amely érinti a turizmust, pl. A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény, betartását az ÁNTSZ ellenırzi a HACCP elıírások alapján, a kereskedelmi és fizetı vendéglátó szálláshelyek besorolásáról szóló IKIM rendelet, az idegenforgalom területi irányításának korszerősítésérıl szóló 1998-as kormányrendelet, stb. 2005. január1-én alakult meg az országos hatáskörő Magyar Turisztikai Hivatal, mint állami szerv, amely a Magyar Turizmus Rt munkatársaival és az érintett szakmai szervezetekkel közösen elkészítette a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát. A stratégia 2013-ig foglalja keretbe a fejlesztések, prioritások rendszerét és az általuk elérni kívánt nemzetgazdasági célokat. Ezzel lehetıség nyílik a turizmus fejlesztésének a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe történı integrálására és így a fejlesztésekhez nagyobb mértékő EU -s források igénybevételére is. A kistérség legfıbb turisztikai vonzereje a Balaton, mely az országos turisztikai desztinációk között is kiemelt helyet foglal el. Ma azonban a Balatont felkeresı több élményben szeretnének részesülni, mint amit a Balaton, mint fürdızési és üdülési lehetıség nyújthat. Ezért a Balatoni idegenforgalmi kínálatot is ezekhez a keresleti tendenciákhoz kell igazítani. 18
Megállapítható azonban, hogy manapság a Balaton turisztikai vonzerejét számos tényezı rombolja, amelyeket a következı táblázat szemléltet, a kívánatos és elérendı helyzetet is bemutatva egyben: A balatoni turizmus jellemzıi jelenleg: spontán fejlıdés romló természeti környezet jellegtelen vízparti turizmus rövid, 4-5 hetes fıszezon infrastruktúra hiányosságok gyenge szolgáltatások uniformizálódás szakszerőség hiánya nyelvtudás hiánya német turisták túlsúlya belföldi turizmus hiánya marketing hiánya magukra hagyott és rossz idıben unatkozó turisták gyenge gazdasági hozam A turizmusból származó jövedelem elszívása Az elérendı helyzet pedig: tudatos fejlesztés ép és védett természeti környezet sajátos arculatú turizmus: gyermekparadicsom és változatos, vonzerıkön alapuló komplex turisztikai termékek (part + háttér) 8 hetes fıszezon + elı- és utószezon fejlett infrastruktúra magas szolgáltatási szint sajátosságok kiemelése professzionalizmus nyelveket jól beszélı személyzet piaci szegmensek Németországból + más országokból fejlett belföldi turizmus marketingszemlélet és tevékenység animáció és jó tájékoztatás jó gazdasági eredmények A turizmusból származó jövedelem kistérségben való lecsapódása A természeti környezet megóvása és a Balaton sajátos turisztikai arculatának alakítása csak tudatos fejlesztéssel oldható meg. A tó vizének és a tágabb természeti környezetnek a védelme az elsırendő szempont. A Balaton elınye a népszerő európai tengerpartokkal szemben, hogy vize édes, és a part mentén, különösen a déli parton nem mély és nincsenek benne ragadozók. Nyilvánvaló, hogy ezek az adottságok különösen a kisgyermekes családok számára vonzóak, hiszen a szülı számára mindennél fontosabb, hogy gyermeke biztonságban legyen. A Balaton 19
turisztikai vonzerejének növelésében tehát a megfelelı stratégia többek között az, ha kifejlesztjük és bıvítjük a gyermekes családok számára szükséges szolgáltatásokat. Az üdülıfalvak, játszóterek, játszóházak létrehozása, a megfelelı étkeztetés biztosítása révén a Balaton rövid idın belül a hazai és külföldi gyermekes családok paradicsoma lehet. Az üdülıhelyeken érdemes lenne olyan szakszerő személyzet biztosítása, amelynek tagjai tudnak bánni a gyermekekkel, összefogják ıket egy-egy játékra, úszni, táncolni, magyar népdal éneklésére tanítják ıket. Ilyen feltételek mellett a szülı láthatja és érezheti, hogy gyermeke biztonságban, jó kezekben van, és nyugodtan elmehet egy múzeumot, vagy a Balaton gyönyörő felvidékét megcsodálni, részt vehet egy bor- vagy lovastúrán, horgászhat vagy vitorlázhat is. A Balaton turizmusának az Európai Unió által megfogalmazott turisztikai irányelvekhez is igazodó, hosszú távú fejlesztési céljai a következık: Fİ CÉL: SAJÁTOS ARCULATÚ KÖRNYEZETBARÁT TURIZMUS MEGTEREMTÉSE (ennek eszközei és a részcélok) TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS 1. Romlatlan természeti környezet: ivóvíz minıségő Balaton és ép háttér- térség 1. Biztos megélhetés a lakosság számára 1. Egyéni és közjövedelmek létrehozása 1. Megelégedett turisták és jól mőködı turisztikai szektor, színvonalas szolgáltatások 2. Romlatlan természeti értékek távlati védelme 2. A fiatalok megtartása a térségben 2. Forrás a környezet védelmével kapcsolatos feladatokra 2. Új és sajátos kép: gyermekparadicsom és más színes turisztikai termékek 3. Megfelelı területek biztosítása turisztikai célokra 3. A települések kulturális és közösségi életének felélénkítése 3. Multiplikátor hatás a gazdaság többi szektorára 3. Szezonszéthúzás és jelentıs szezonon kívüli forgalom 4. A táj javítása és hasznosítása, környezetbarát 4. A helyi hagyományok újjáélesztése (nép- 4. Kis- és középvállalkozások felélénkü- 4. A part mellett a háttér turisztikai hasznosítása turizmus fejszokások, kézmővesség) lése lesztése révén 5. A táj, a turisták és a helyi lakosság védelme 5. Az urbanizációs folyamat gyorsítása (inf- 5. A gazdasági szerkezet korszerősítése 5. Élénk belföldi. és sajátos piaci szegmenseket 20
a túlterheléstıl rastruktúra és városi vonzó nemzetközi turiz- szolgáltatások) mus 6. A környezeti szem- 6. Korszerő oktatási és 6. A kistérségi 6. Jó turisztikai szemlélet pontok figyelembevéte- szakképzési rendszer, a együttmőködés ösz- a lakosság és az önkor- le az üdülıkörzetek környezetkultúra és tönzése mányzatok körében fejlesztésénél szakszerőség javítása 6./ A kistérség településeinek fıbb jellemzıi Gamás Somogyi dombok között megbújó, erdık övezte település, a Balatontól 20 km-re fekszik. A falusi turizmus idényszerő, összekapcsolódik a hagyományosan Pünkösdkor Somogytúr és Somogybabod Önkormányzatainak összefogásával megrendezésre kerülı Off-Road-dal. Ekkor Gamáson is többen keresnek szállást, lehetıséget teremtve ezzel a falu lakóinak a falusi turizmus lehetıségeinek kihasználására. A település kiváló adottságai miatt folyamatosan vásárolnak családi házakat a külföldiek, részben nyaralás, részben itt tartózkodás céljából. A falut koszorúzó erdı növényzete számos botanikai érdekességet rejt és egészséges levegıt biztosít, értékes vadászterület. İsztıl tavaszig a magyar táj nagyvadait vadásszák. Néhány évvel ezelıtt újították fel a Nagyboldogasszonyról elnevezett országos mőemlékő római katolikus templomot, amely még a gróf Zichy-család idejében épült. Ma egész nap megtekinthetı. Kirándulási lehetıségek a környékrıl: Somogytúr, Kunffy képtár, Somogybabod Off Road Fesztivál, Balatonlelle, Balatonboglár, Rádpuszta: magyar farm, az összes ısi magyar állatfaj bemutatója, lovas programok, kocsikázás, borkóstolás Gamás hagyományos rendezvényei: Duatlon verseny (április, október), Búcsú (augusztus 15.), Falunap (október 17.), Szüreti felvonulás (október A településen 895 állandó lakos él. A munkanélküliség 15-32% között mozog. Nagysága a közmunka programtól függ. A településen az Önkormányzat és intézményei tekinthetık a legnagyobb foglalkoztatónak, hiszen ennek keretein belül 90 ember dolgozik. Az Önkormányzat Balatonlellére és Fonyódra szállít dolgozókat az Önkormányzat saját tulajdonában 21
lévı buszokon. Ezen kívül a gamási Önkormányzat több területen saját vállalkozás tevékenységet végez. A településnek van saját általános iskolája, házi orvosa és védınıje egyaránt. A gamási házi orvos hetente 2 alkalommal Somogybabodon is rendel. A faluban kiskereskedelmi élelmiszer- és vegyes üzletek találhatóak. A gamási sportpályán síoktatás folyik. Az Önkormányzat külterületi közé tartozik Mihálytelep, Gyuládpuszta, Jazminapuszta, Vadépuszta. Itt út- és járdaépítés is tervezett. A falu infrastruktúrájára jellemzı, hogy víz, villany, gáz és Internet elérhetıség van. Szennyvíz csatorna sajnos még nincs. Kábel TV nincs a településen, de elızetes felmérések szerint nem is tervezik. Az Önkormányzat két út építését a többinek pedig a felújítását tervezi. Egy utcában szükséges a járdaépítés. A település mezıgazdasági útjai földutak, melyek rendszeresen karbantartottak. Az Önkormányzat tervei között szerepel Somogyvár és Kisbárapáti felé összekötı utak építése. (Még nincs végleges nyomvonal.). A temetık rendezettek. Az Önkormányzat tulajdonában építési telkek nincsenek. Ilyen jellegő ingatlanok mind magánkézben vannak. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Visz Visz a Balaton déli partján Lellétıl 10 km-re a Balaton közelében fekvı, dombokkal, erdıkkel övezett, szép fekvéső, csendes kis falu. A faluban kifejezetten jó a buszközlekedés. 12 buszjárat halad át a falun. A falusi turizmus elhanyagolható. A katolikus és református haranglábak méltó színfoltjai a településnek, hangulatosan illeszkednek a varázslatos környezetbe. A falu további helyi védettségő mőemlékei közé tartozik egy parasztház és 3 paraszt kúria. A Viszi csárdában megtekinthetık a régi falusi élet tárgyai. Kirándulási lehetıségek: Andocsi búcsújáróhely, Igali termálfürdı, Balaton parti települések, látrányi zártkert, Füzes tó, Látrányi Természetvédelmi terület, meleghegyi, balatoni panorámát nyújtó kirándulás Hagyományos viszi rendezvények: Majális, Gyermeknap, Búcsú (október) 22
210 fı jelenleg a falu állandó lakosa. 30%-os a külföldi és a hétvégi ingatlanok aránya. Ennek magyarázata a Balaton közelsége és a település elhelyezkedése, szép környezete. Viszont a magas külföldi jelenlét hozzájárult ahhoz is, hogy a faluban megszőnt a falusi turizmus. A faluban élı egyik gazda 20-25 db szamarat tart és a turizmus fellendítése érdekében szamárfogatos kezdeményezések indultak. A településen 15-20 %-os a munkanélküliségi arány. Az Önkormányzat a tekinthetı a legnagyobb foglalkozatónak a faluban. A kis vállalkozások maximum 1 embert foglalkoztatnak. A faluban található még egy panzió és egy csárda is, amelyek megemlíthetık a falu foglalkoztatói között. De ezek nyitva tartása nem folyamatos. Ipari tevékenység a faluban nincs. A gyümölcstermesztés jelentıs. A kajszi barack termı területe osztatlan közös tulajdonban van. A gyümölcsöt piacra termelik. Jelentıs még a szılıtermesztés is, mely magánkézben van. Viszen található még egy 90 ha-os diós is. A településen foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel is. Vadászati lehetıség a falut környezı erdıkben van. A település minden épületében bevezetésre került a gáz. Szennyvíz csatorna nincs, de a település csatlakozott a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz, melynek célja ezen probléma, problémák megoldása. Szélessávú Internet csak a Polgármesteri Hivatalban van. A falu lakóinak itt lehetıséget biztosítanak arra, hogy igény szerint használhassák az Internetet. A településen kábel TV sincs, de ennek bevezetését nem is tervezik, mivel igény nem jelentkezik iránta. Járda- és útépítés, valamint felújítás egyaránt szükséges a faluban. Az elfogadott Rendezési Terv lehetıséget biztosít új utcák nyitására. A viszi diákok Látrányba járnak iskolába. Az orvos is Látrányban rendel, de hetente egyszer a Polgármesteri Hivatalnál kialakított rendelıbe is van mód arra, hogy a betegek helyben ellátásra kerüljenek, mivel a látrányi orvos heti egyszer itt is dolgozik. A betegek Látrányon kívül még Balatonboglárra járnak egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére. Az Önkormányzatnak van közmővesített eladó telke, amely befektetési célokra is hasznosítható lehet. Somogytúr Somogytúr jellegzetes somogyi falu, hegyes-völgyes, ligetekkel tarkított környékével mindössze 12 km-re van Balatonlellétıl. Mivel a 67-es fıútvonal keresztül vezet rajta Kaposvárról 23
is könnyen megközelíthetı. A település nevezetes látványossága a Kunffy-emlékmúzeum. A falu klasszicista stílusú, egykori Bosnyák kúriájában élt és alkotott dr. Kunffy Lajos festımővész. A házhoz tartozó parkban álló egykori mőterembıl alakították ki a múzeumot, amelyben a neves alkotó festményeibıl és személyes tárgyaiból álló kiállítást tekinthetik meg az érdeklıdık. Somogytúrnak két szép temploma van. A falut átszelı 67-es út mentén áll a jó állapotú református templom, a katolikus pedig a Kossuth utca végén emelkedı halomra épült. A falusi turizmus nem jelentıs. A turizmus ezen ágára leginkább Off-Road idején van igény, mivel akkor az ide látogatók keresik a kiadó házakat. A fesztivált minden évben Pünkösdkor rendezi meg a Somogytúri és a Somogybabodi Önkormányzat közösen, amelyre több tízezer terepjárós érkezik Európa minden részérıl. A sárdagasztás idején a szórakozásé a fıszerep, koncertek és egyéb látványosságok színesítik a versenyt, így nem csak az autósportok szerelmeseinek figyelme összpontosul ilyenkor a községekre. Somogytúron mőködik a Kunffy Vadásztársaság. A Társaság tízezer hektáros területébıl több mint nyolcezren lehet vadászni. A községben található a Hársaspusztai Vadászház, amely magánkézben van. A településen jelentıs a szılı- és gyümölcstermesztés, az állattartás területérıl a lótartás emelhetı ki. A település állandó lakosainak száma jelenleg: 440 fı. Ebbıl 10-11 fı munkanélküli. A legnagyobb foglalkoztatónak az Önkormányzat tekinthetı. 3 mezıgazdasági vállalkozó is jelentıs munkaadónak tekinthetı. A mezıgazdasági vállalkozók gyümölcs és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. A mezıgazdasági utak önkormányzati tulajdonban vannak, ezek földes utak, rendbetartásuk is az önkormányzat feladatkörébe tartozik. A mezıgazdasági utak hossza összesen 40-50 km. Az Önkormányzat célja a belterületi utak rendben tartása, felújítása. A településen víz, villany, gáz van. A szennyvízcsatorna kialakítása érdekében Somogytúr is csatlakozott a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz, melynek célja ezen probléma, problémák megoldása.. Szélessávú Internet elérhetıség van, méghozzá somogytúri központú. A bıvítés szükséges a környezı falvak miatt. Kábel TV a településen nincs. A közlekedés jellemzıit vizsgálva jelentıs, hogy Somogytúr rendelkezik az M7-es autópályára bekötéssel. 24
Az egészségügyi ellátás terén a falu Látrányhoz tartozik. Az orvos hetente egyszer rendel a faluban. Az oktatás szintén Látrányhoz kapcsolódik. 47 gyerek jár át a szomszédos településre iskolába. Az Önkormányzat tulajdonában vannak építési telkek A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Somogybabod Somogybabod a Balatontól 15 km-re, délre található a 67-es fıút mellett. A község határában lévı 30 hektáros Off-Road területet egész évben használhatják a terepjárók, a crossmotorosok és minden olyan versenyzı, aki e kategóriába tartozik. Mint már Somogytúrnál említésre került, Somogytúr és Somogybabod évek óta együtt rendezi Pünkösdkor a már hagyományosnak számító terepjárós fesztivált. A versenypályák a falu északkeleti részén, a domboldalban találhatóak. Az ugyanott kialakított kemping közel félezer férıhelyes. A falusi turizmus ezzel szemben elhanyagolható, idényjellegő és szintén a fesztiválhoz köthetı. A község több helyi védettségő értékkel rendelkezik: kıkereszt, a régi magtár épülete, kastély, Szentkút, mely egy védett parkerdı közel 20 hektárral. İshonos tölgyes, bükkös, cseres, akácos található itt. A területen kialakításra kerültek kerékpározásra és sétálásra alkalmas aszfalt utak. A községben sem az állattartás, sem pedig a szılı- és gyümölcstermesztés nem dominál. A község erdıterülete jelentıs, közel 100 ha-s, több részbıl álló. Több vadásztársaság is mőködik, üzletszerő vadásztatásra van lehetıség a faluban. A településen 550 fı állandó lakos él. 8-10%-os a munkanélküliség. Az itt lakók Kaposvár és a Balaton part között ingáznak a munkavállalás tekintetében. A község legjelentısebb foglalkoztatójának tekinthetı a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agrofema Kft., ahol 30 fı dolgozik. A község belterületi járdái jelenleg felújítás alatt vannak, igény lenne a betonozott részek felújítására és újak építésére. A településen a vezetékes infrastruktúra kiépített, a csatornázás jelenleg folyamatban van. Szélessávú Internet fejlesztésre szükség lenne, a következı években szeretnék is megvalósítani, amelyhez segítséget Somogytúrtól kaphatnak, hiszen az Internet központja ott található. Kábel Tv van a faluban. 25
A faluban van óvoda, mely a látrányi tagóvoda. Iskolába Látrányba és Gamásra járnak a diákok. Orvosi rendelı van a faluban, ahol a gamási házi orvos heti 2 alkalommal fogadja a betegeket. A település 3 temetıje felújításra szorul. A végleges szemételhelyezés még megoldásra szorul. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzatnak vannak befektetésre alkalmas területei. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Ordacsehi Az autópálya építése elıtti régészeti kutatáson egy ısi falura bukkantak, ami a tó partjára települt. Lakói történelmi településként tartják számon Ordacsehit; Orda és Csehi a XIX. Századi vízrendezés után került kettı kilométerre a Balatontól. A két községet 1939-ben egyesítették, azóta is jól megvannak egymással. A település számos építészeti és természeti kinccsel rendelkezik. Található itt egy gyönyörő katolikus templom, Szent Vendel szobor, harangláb, valamint 3-4 kıkereszt. A faluban számos helyi védettségő ház van. Található itt egy természetvédelmi terület is, amely az itt lakó mocsári teknıs miatt tekintendı védettnek. A településen jelentıs szılı és ıszibarack termesztés folyik. A barackot mint légyümölcsöt a Sió-Eckes-nek értékesítik, emellett a gyümölcsöt az egyéni termelık néha még exportra is értékesítik. A községben néhányan egyénileg foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, valamint nagyüzemi körülmények között egy jól mőködı Agrár Rt mőjödik. A faluban hegyközségi szervezet is mőködik és éledezik a borturizmus. Található itt egy ısi borkostolásra alkalmas parasztház, mely étteremként üzemel. A mellé tervezett szálláshelybıvítéssel panzióként is funkcionálhat. Alkalmassá válhat az itteni, a községre jellemzı borok bemutatására. A faluban található egy ma nem üzemelı, bezárt lovarda, amelynél felmerülhet a további fejlesztés lehetısége. Ordacsehiben jelenleg 847 en élnek. 18 fı munkanélküli. A legfontosabb foglalkoztatók a következık: Agrár RT., Uretán Kft (bútorszivacs), Trau Ex Bau Kft. (árnyékolás technika), tésztaüzem A belterületi utak állapota a településen jók. Kiépítetlen mellékút 1 van. Egy útja a térkép szerint van a falunak, de nincs 800 m. A fıútvonalak mentén vannak járdák, a többi mellett nincsen és nem is terveznek. A községnek van leágazója az M7-es autópályára. Kerékpárúttal 26
a Balaton felé rendelkeznek már. A vezetékes infrastruktúra tekintetében 90%-os a kiépítettség. Szélessávú Internet fejlesztés szükséges. Kábel TV-re igény nincs. Az oktatás tekintetében az általános iskola felsı tagozatosai Balatonboglárra járnak, míg az alsó tagozat és az óvoda itt helyben, Ordacsehiben is megtalálható. A falunak van saját, önálló házi orvosa, az ügyelet viszont Balatonbogláron van. A település temetıje jó állapotú, parkosítást terveznek benne. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Látrány Látrány a Balaton déli partján, Balatonlelle városától délre 3 km távolságra, a 67-es számú út mentén fekvı község. Látrányban számos természeti és kulturális érték van. A településtıl keletre a Tetves patak körül terül el a Látrány- puszta természetvédelmi terület, mely ısgyep, a ma már csak itt fellelhetı növény- és állatvilággal büszkélkedhet. A faluban lévı Füzestónál, mely önkormányzati tulajdonú, kialakítottak a horgászturizmus feltételei, a gyönyörő környezet, a szılıhegy kanyargós útjai kedvelt kirándulási helyszínné tették. A tónak jelentıs a jód tartalma. A faluban található egy katolikus és egy református templom. Mindegyik mőemlék jellegő. A település látnivalói: középkori (honfoglaláskori) településszerkezet, Füzes-tó, Aszóhegy, Csopaki hegy szılıültetvényei, borpincéi, református és katolikus templomok. Hagyományos rendezvények: Majális a Füzes-tó környékén, Mihály napi búcsú. A faluban nagyüzemi mangalica tenyésztés folyik, amúgy az állattartás nem jelentıs. A gyümölcs, szılıtermesztés jelentıs. A gyümölcsök közül az ıszibarack, cseresznye és a megy ami számottevı. A falusi turizmus a Balaton közelsége miatt az elmúlt években jelentıs volt, mostanra megszőnt, mivel 38 házat külföldiek vásároltak meg. Borturizmus nincsen. Látrányban jelenleg 1416-an élnek. A regisztrált munkanélküli 13-14%. A Balaton partra kb. 30 fı ingázik a nyári hónapokban az ottani munkavállalás miatt. A legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat, valamint egy Szolgáltató Szövetkezet. A községben lévı szállodák, panziók, éttermek családi alapon mőködnek. Ezek közül is kiemelkedik a Vincellér vendéglı, ahonnan gyönyörő kilátás nyílik a vidékre. 27
A belterületi útszakasz 25 km nagyságú. Ennek 1/3-a kész, 1/3-a zúzalékos, 1/3-a még ezután kerül kivitelezésre. A járdák felújítására és újak építésére egyaránt igényt tart a település. A vezetékes infrastruktúra tekintetében a szennyvíz okoz csak problémát, de Látrány is, mint számos település csatlakozott a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz. Szélessávú Internet csak 30 helyen van a faluban a somogytúri központon keresztül. Ezen központ fejlesztésére szükség lenne a jövıben annak érdekében, hogy Látrányban is több helyre el tudjon jutni az Internet. Kábel TV 176 lakásban van. A látrányi temetı felújításra szorul. A látrányi iskolába Somogytúrról, Somogybabodról, Viszrıl egyaránt járnak diákok. Az iskola felújítása jelenleg folyamatban van. Az egészségügy tekintetében Látrány, Somogytúr és Visz egy térségbe tartozik. Az Önkormányzat és a Szolgáltató Szövetkezet tulajdonában egyaránt vannak olyan szabad területek, amelyek befektetıre várnak. Belterületbe vonás alá került 15-20 telek. Itt villany, víz, gáz egyaránt van. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy a Balaton délnyugati csücskénél fekszik, a Zala folyó és a 7 sz. fıközlekedési út között, a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület határában. A község a déli Balaton part és Somogy megye kapuja. Jó közlekedési lehetıségei miatt (3 km-re található az M7-es autópálya le ill. feljárója) a déli part nagyon fontos vasúti, postai, ipari központja. Mőemlékek közül a legfigyelemreméltóbb a faluszéli erdıben található Csillagvár Múzeum, melynek történetét legendák övezik. Nevét külsı csillag alakjáról kapta; mint építészeti ritkaság, egyedülálló a világon. Középkori életpanoptikum, huszár-baba kiállítás várja egész évben az idelátogatókat. Nyaranta a Csillagvár Esték rendezvénysorozata kínál szórakoztató programokat. A barokk hatású nádfedeles Talpasházban a falu múltját bemutató néprajzi és írásos dokumentumokból készült kiállítás látható, május 1-tıl szeptember 30-ig. A faluban 1700-an laknak. A munkanélküliség jelentıs, 100 fı feletti. A nem helyben dolgozók Keszthelyre és Balatonberénybe járnak dolgozni. Balatonszentgyörgy vasúti csomópont, a közlekedés így kiváló. Bár a mostani vonalmegszüntetések ezt a települést is érintik. Ipari tevékenység van a faluban, bár a Balaton Törvény szabta korlátokat nagymértékben figye- 28