SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA MÁJUS

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 BEVEZETÉS...3 Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből áll:...3 I. TURISZTIKAI KONCEPCIÓ Helyzetelemzés és térsége külső környezete, területi-földrajzi adottságai...4 a) és térsége területi jellemzői...4 b) Természetföldrajzi adottságok A város társadalmi-gazdasági helyzete...5 a) Humán erőforrások...5 b) Infrastruktúra...7 c) Humán szolgáltatások A turizmus helyzete a térségben Fejlesztési célok A turizmus fejlesztésének lehetséges útjai Távlati célok A kialakítandó turisztikai termékek Fejlesztési irányok...17 a) A kistérségi fejlesztések főbb irányai...17 b) turisztikai arculata turizmusának fő fejlesztési irányai Várható eredmények...24 II. STRATÉGIAI PROGRAM Stratégiai célok Alprogramok...26 III. MARKETING Szervezetfejlesztés A finanszírozási, pénzügyi háttér biztosítása Térségi turisztikai marketing és értékesítő rendszer A turizmus-marketinghez kapcsolódó követelmények és feladatok legfontosabb turisztikai termékei...35 IV. MELLÉKLETEK

3 BEVEZETÉS A koncepció turizmusának hosszú távú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel, a stratégiai program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. A koncepció és stratégiai program kidolgozásának további célja az irányváltás megfogalmazása a gazdaságfejlesztésen belül, az iparfejlesztéstől az idegenforgalom fejlesztés irányába: elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe; megalapozni a térség operatív turizmusfejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, s ezáltal elősegíteni a részvételt a hazai és nemzetközi források megszerzését lehetővé tevő pályázatokon; ösztönözni a turisztikai beruházásokat a térségben; szakmai orientációt nyújtani a területfejlesztési és területrendezési tervek turisztikai vonatkozásainak elkészítéséhez, valamint a kistérségi és helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához. A fejlesztési program a koncepció távlati céljai közül azokra összpontosít, középtávon a rendelkezésre álló vagy mozgósítható források felmérése alapján nagy valószínűséggel megvalósíthatók. A koncepcióval párhuzamosan kidolgozott stratégiai program felvázolja a célpiramist és a megvalósítás feltételrendszerét. A konkrét fejlesztési javaslatokat és intézkedéseket tartalmazó operatív program a koncepciót és a stratégiai programot követően, külön munkaszakaszban, a későbbiekben kerül kidolgozásra. Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből áll: I. Turisztikai koncepció (helyzetelemzés, swot analízis-gyelv elemzés, távlati célok, a megvalósítás feltételrendszere) II. Stratégiai program (stratégiai célok, alprogramok, megvalósítás, várható eredmények) III. Marketing IV. Mellékletek (táblázatos és szöveges anyagok, háttértanulmány, vonzerőleltár) 3

4 I. TURISZTIKAI KONCEPCIÓ 1.1. Helyzetelemzés és térsége külső környezete, területi-földrajzi adottságai a) és térsége területi jellemzői Közép-kelet Európában az Európai Unió tagállamaként keleti Magyarország kapuja,, Magyarország az nyugati a Unió pedig kapuja. Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megyében helyezkedik el. Speciális geopolitikai hármashatármentiség helyzetét a determinálja: Ausztriával és Szlovéniával határos. Az országon belüli szomszédjai: Győr- Moson-Sopron és Zala megyék. Közvetlen határait keleten a Körmendi kistérség, délen az Őrségi kistérség jelenti. Közvetlen ausztriai szomszédja a Jennersdorfi járás. viszonyát az ausztriai közigazgatási, gazdasági egységekkel, szervezetekkel igen jónak nevezhetjük. A város közúton a 8. sz. főúton, amelyik egyben az E66 sz. útnak felel meg, közelíthető meg, Budapest irányában kapcsolatot szintén ez a főút biztosítja. E közlekedési folyosó fejlesztése továbbiakban is fontos érdeke a településnek. A település földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a városnak közeli elérési útvonala van a Nyugat-európai autósztráda rendszerhez (A2). Három térségi jelentőségű város fekszik a közelében: Graz (közel 70km), Szombathely és Zalaegerszeg (megközelítőleg 60 km). Közeli reptérként a Graz-i és Fürstenfeld-i (20 km) reptér említhető meg. Távolsági buszösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a környező városokkal. A város vonaton is jól megközelíthető: Intercity kapcsolat köti össze Budapesttel, illetve napi több vonatpár Grazcal. Szombathelyről közvetlen a kapcsolat és az utazási idő 1óra 12 perc. Zalaegerszeg átszállással, elsősorban Szombathelyen keresztül érhető el. 4

5 b) Természetföldrajzi adottságok ra a kontinentális, szubalpin éghajlat jellemző. Az évi középhőmérséklet 8,5 C körül van, a térség Magyarország legcsapadékosabb területe, a napsütéses órák száma pedig a legkisebb (1800 óra évente). Az átlagos évi csapadék mm, melynek jelentős része vegetációs időszakban hullik le. Az alacsony hőmérséklet és magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, hazánk leghumidabb tája ez. A térség a gyertyános-tölgyes és bükkös klímarégióba esik, kis foltokban már a lucfenyő is megjelenik őshonosan. Elsőlegesen ezért természetes növénytakaró szinte mindenütt erdő lenne. A szél uralkodóan északi irányú. A város folyói a Rába és a Lapincs. Jelentősebb vízfolyás a Zsida-, Hársas- és a Lahn-patak. A Hársas patakon a máriaújfalui városrészen völgyzárógátas tavat duzzasztottak, mely mára fontos üdülési, turisztikai célponttá vált. belterületi részeit körbe öleli (2. kép) Magyarország legújabb nemzeti parkja, az Őrségi Nemzeti Park (2002), mivel és térsége gazdag olyan területekben, ahol a természeti környezet megőrizte jellegzetes arculatát, ahol ritka növény(korpafüvek, páfrányok, kakamandikó, erdei ciklámen, 16 tőzegmohafaj, buglyos szegfű stb.) és állatfajok (ritka lepkefajok, alpesi gőte, foltos szalamandra, királyka, süvöltő, fekete gólya, vidra stb.) fordulnak elő, de ez így van a szlovén és osztrák térségek esetében is. A közös kezdeményezésekre jó példa az Őrség-Raab-Goričko Natúrpark A város társadalmi-gazdasági helyzete a) Humán erőforrások A város területe 67,73 km2, lakónépessége 8981 fő, a népsűrűség 132 fő/km2 (2004. január 1-i adatok). A lakosság 17%-a 18 év alatti, 62%-a éves, 21%-a pedig 60 év feletti. 5

6 A kisváros környezetében 14 település, apró és kis falvak találhatóak. Az átlagos lélekszámuk 459 fő. A városokon kívüli terület népsűrűsége 39 fő/km2. munkaerőpiaca -az elmúlt pár évet is figyelembe véve- a 2004 évben sem volt feszültségektől mentes. A on működő gazdasági szervezetek mindegyikét érintette a világgazdasági recesszió. Ezt a negatív hatást csak fokozta az, hogy a foglalkoztatottak meghatározó hányadának (74%) a feldolgozóipar ad-adott munkát. Ennek következménye lett többek közt, hogy elsősorban legmodernebbnek tekintett ágazatok és a hozzájuk kapcsoló széleskörű szolgáltatások növekedése megtorpant, a munkanélküliség az elmúlt egy évben tovább nőtt. Lásd 1. sz. ábra 1. táblázat Munkanélküliség alakulása Munkanélküliségi ráta (%)* Regisztrált munkanélküliek (fő) Ebből: pályakezdő munkanélküliek (fő) Ebből: járadékban részesülők (fő) Bejelentett betöltetlen álláshelyek (db) 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshely (db) Tartósan (egy éven túl) reg. munkanélküli** Rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek (fő) Állás keresést ösztönző juttatás (fő) Index: előző ,3 10,1-10, ,6% ,7% ,0% ,0% ,5% ,9% ,3% 35 94,3% 4,4 4,8 92,8% 4,9 90,1% ,9% ,8% ,6% ,9% ,1% ,0 hónap=100,0% Index: előző év azonos időszaka=100,0% Forrás: Munkaügyi központ adatai alapján és térségének gazdasága túl van egy dinamikus iparfejlődési szakaszon, ami mára lelassult és ma recessziós időszakot élünk. Az elkövetkezendő időszakokban nagyobb arányú ipartelepítés nem várható. Az infrastruktúrának azon részeit kellene előtérbe helyezni, amelyek az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatosak. Amennyiben, mint 6

7 központ fogadókészsége, vonzereje nem növekszik akkor a Vendvidék turizmusáról sem lehet beszélni. b) Infrastruktúra A rendszerváltozás után bekövetkezett változások fejlett infrastruktúrát követeltek ben több százmilliós beruházással épült meg Magyarországon az egyik első telemechanizált transzformátorállomás. Szintén ebben az évben készült el a város gázfogadó állomása, majd a következő évtől megindult a szolgáltatás is. és környékét (Farkasfa városrész kivételével) egy kistérségi vízmű rendszer látja el ivóvízzel. Farkasfa városrészen községi vízrendszert építettek ki mélyfúrású kutak bekötésével. A város szennyvizeit az Ausztriában lévő heiligenkreuzi szennyvíztisztító fogadja és tisztítja. és településrészei szennyvíz-csatornázottsága a 2005-ben Phare CBC támogatással megvalósuló beruházásokkal eléri a 62,5%-ot ben automata központ üzembe helyezésével létrejött a telefonok közötti közvetlen híváskapcsolat, a digitális telefonközpont létrehozásával, pedig megháromszorozódott a kapacitás lehetősége. on a kábeltévé-hálózat kiépítése az 1990-es évek közepén megvalósult, 2004-től működik a kábelnet-rendszer, melynek városrészi bővítése folyamatos. Jelentős a használaton kívüli gyáregységek infrastrukturális kapacitás kihasználási lehetősége. c) Humán szolgáltatások oktatási és kulturális intézményekkel jól ellátott: bölcsőde, óvoda, két általános iskola, gimnázium és szakképző iskola működik a városban, továbbá művelődési ház, könyvtár és színház biztosítja a művelődést. Az egészségügyi alapellátást háziorvosi rendelő és szakorvosi rendelő biztosítja. on két gyógyszertár működik. Megemlítendő a szentgotthárdi Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő ahol mozgásszervi rehabilitációt, fizióterápiás kezeléseket lehet igénybe venni jelenleg is A turizmus helyzete a térségben A város turizmusának fő jellemzője az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya és az erős szezonalitás. turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom túlsúlya, (elsősorban vásárló és szolgáltatásokat igénybevevők a csökkenő köre van jelen) és 7

8 korlátozott mértékű tartózkodó turizmusa, a Rába rövid szezonra korlátozódó vízparti turizmusa, egyéb jelentős célterületek és a komplex turisztikai termékek hiánya, valamint az alacsony jövedelemteremtő képesség jellemzik. on 15 szálláshely és 14 vendéglátóhely található, a szálláshelyeket tekintve besorolásuk szerint a kempingtől a három csillagos kategóriáig mindenki választhat igényének megfelelőt jelenleg is. A vendéglátóhelyek szintén széleskörű igényeket tudnak kielégíteni, többségük I.-II. osztályú besorolású. 2. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet Település Lakos Vendég 8,981 4,324 4,054 3,804 6,865 7,890 6,362 Összesen 21,934 15,954 12,368 16,900 22,722 19,259 Vendégéjszaka Belföldi Külföldi 19,592 13,099 9,263 11,399 14,106 11,238 2,342 2,855 3,105 5,501 8,616 8,021 Belföldi Átlagos Külföldi Tartózkodási % % idő 89.3% 82.1% 74.9% 67.4% 62,1% 58,4% 10.7% 17.9% 25.1% 32.6% 37,9% 41,6% ,9 3,0 A 3. táblázatban szereplő SWOT analízis vagy más néven Gyelv elemzés (GYengeség Erősség-Lehetőség-Veszély) összefoglalja a jelenlegi helyzetelemzéséből adódó erős és gyenge pontokat, illetve lehetőségeket és veszélyeket. 8

9 3. táblázat SWOT analízis ERŐSSÉGEK Egyedi, sajátos és nemzetközi hatókörű vonzerők: termálvíz; egyedi természeti értékek, gazdasági és tudományos-kulturális-történelmi értékek/kapcsolatok. A természet viszonylag eredeti, háborítatlan állapota, védett tájértékek, a Rába folyó, erdő-, vad- és halállomány, az Őrség és Vendvidék hagyományos falvai, vallási- és műemlékek, rendezvények, vonzó hazai és határmenti társtérségek. A turisztikai kínálat egyes elemeinek megléte. Társadalmi igény a turizmusra, a természeti adottságok védelemmel egybekötött kihasználására Törekvés a tudatos fejlesztés megvalósítására az eddigi spontán fejlődés helyett. Létrejött önszerveződések (kistérség, szakmai és civil szervezetek). A földrajzi fekvésből adódó jelentős tranzitforgalom. Az infrastruktúra hálózat megkezdett kiépítése. KIHASZNÁLÁSUK E vonzerők turisztikai termékké fejlesztése; a wellness-, az üzleti és konferencia-, a kulturális és az öko- és egészségturizmus kiemelt fejlesztése. Változatos turisztikai termékek kialakítása, kombinált túrák szervezése együttműködés a belés külföldi társtérségekkel. Komplex turisztikai termékekké való fejlesztésük. A turizmus tudatos fejlesztésével fenntartható (környezetbarát és ugyanakkor marketing szemléletű) turizmus kifejlesztése. A természet szelid hasznosítása A tudatos fejlesztés teljes feltétel-rendszerének megteremtése. Ösztönzésük, a szakismeretek és a pénzügyi források elérhetőségének a megteremtése. Az átutazó forgalomhoz kapcsolódó színvonalas út menti szolgáltatások a kor igényének megfelelő fejlesztése. A hiányosságok pótlása, további szakaszos fejlesztés. 9

10 GYENGE PONTOK A marketing gyengesége. Turisztikai célterületként való megjelenés alacsony volta. Rövid turisztikai szezon. A nemzetközi hatókörű vonzerőkre alapozott komplex turisztikai termékek hiánya. Nem ismerjük értékeinket, nem ismerjük értékeinket. A turizmus hatékony városi szervezetének kialakulatlansága: a turizmus fejlesztését és szervezését összehangolni hivatott szervezet hiánya, az információ elégtelensége és gyenge együttműködési készség a turizmus szereplői között. A meglévő szolgáltatások átlagos középszintű színvonala. Meglévő szálláskapacitások nem megfelelő kihasználtsága, kiemelten magas szintű szálláshelyek hiánya. A beutaztatási tevékenység elégtelensége. A turisztikai szakismeretek gyakori hiánya. Nem tudunk vendéget fogadni A nyelvtudás hiánya a vállalkozások és a lakosság körében. Elterjedt vadkempingezés és az általa okozott környezetszennyezés. A térség megközelíthetősége. Az önkormányzat forrásszegénysége és túltengő napi túlélési gondjai. Az együttműködés hiánya vagy alacsony szintje a magán- és közszektor, illetve a társtelepülések önkormányzatai között. A Nyugat-Dunántúli Régión belüli alacsony szintű együttműködés, a régiós identitás hiánya. LEKŰZDÉSÜK Marketing szervezet kialakítása. Komplex, egyedi attrakciókat tartalmazó kínálati csokor összeállítása, a szezonszéthúzást lehetővé tevő turisztikai termékek kiemelt fejlesztése, Nemzetközi színvonalú gyógyüdülőhely és üzleti-konferencia központ kifejlesztése. RábaVendvidék ökoturisztikai régió kialakítása. Vonzerő- és termékfejlesztés. Vonzerőleltár elkészítése (a jelen tanulmány tartalmazza) Turisztikai Információs Pont létrehozása, szakelőadók képzése és alkalmazása, bekapcsolódás a Tourinform hálózatba; a szakszerűség és a koordináció fokozása. Osztályba sorolás, minőségellenőrzés és szankcionálás; a vállalkozások ösztönzése. Komplex termék-fejlesztés, Komplex, egyedi attrakciókat tartalmazó kínálati csokor biztosítása. Korszerűsítés és bővítés, új szálláshely építése. Értékesítési csatornák kiépítése. Szakképzés, a vállalkozók számára át- és továbbképzési tanfolyamok szervezése. A nyelvtanulás ösztönzése és a tanulási lehetőségek bővítése. Helykijelölés, az alapvető higiénés feltételek megteremtése; fokozatos kempingfejlesztés; szükség esetén korlátozás. Az autópálya mielőbbi megépítése; a vasút továbbfejlesztése. Külső források felkutatása (pályázatok, vállalkozások vonzása, PPP), lobbizás. Felvilágosítás, képzés és felkészítés a jövő formálására, az öko- és egészségturizmus szemléletének elterjesztése. Régió- és megyemarketing: az együtt eredményesebbek lehetünk elvének tudatosítása. 10

11 LEHETŐSÉGEK A regionális, megyei, helyi turisztikai koncepció és program megvalósítása. A gazdaságpolitikában a turizmus elismerést kap, feltételrendszere javul (intézmények, tervek, források, szabályozók, szakszerűség). A hazai és az EU-s fejlesztési források bővülése a turisztikai programok megvalósulásához. EU tagság (a világ legnagyobb turisztikai piacára a belföldi turizmus feltételeivel lehet bejutni). Gazdasági fellendülés az országban, a belföldi turizmus lehetőségeinek kibővülése. A turisztikai vállalkozások elterjedésének felgyorsulása a térségben. A használaton kívüli gyáregységek vagy földterületeik újbóli használatba állítása CÉLSZERŰ REAGÁLÁS Hatékony támogatás, amely minden felelőstől és partnertől aktív részvételt kíván. A fejlesztési források bővülésének kihasználása a tudatos fejlesztés fenntartása mellett. VESZÉLYEK A turizmus működési feltételrendszerében meglévő hiányosságok fennmaradása országos szinten. A fiatalok elvándorlásának folytatódása. CÉLSZERŰ REAGÁLÁS Térségi szerveződés, lobbizás az általános feltételek javításáért. Az M8-as autópálya megépülésének elhúzódása. A folyók vízének minőségét veszélyeztető tényezők: a szomszédos országokból eredő és a határon belüli szennyezés veszélye; változó vízszint. Konfliktusok kiéleződése a szomszédos országokkal. Kapcsolódás a tervekben kiemelt turisztikai programokhoz. Felkészülés, a koncepció megvalósítása. A fejlesztési programokhoz való csatlakozás, kiemelt figyelem a belföldi turizmusra. Ösztönzésük, a köz- és a magánszektor együttműködésének kialakítása. Tulajdonviszonyok rendezése, megvalósíthatósági tanulmánytervek készítése, befektetők jelenléte. A vidékfejlesztés és a turizmus kiemelt fejlesztése. Közös fellépés a térség fejlődése érdekében az autópálya mielőbbi megvalósulásáért Megelőzés; ökoturisztikai régió kialakítása az osztrák és szlovén társtérségekkel. Megfelelő nemzetközi egyezmények szorgalmazása a szomszéd országokkal; az ökológiai érdekek tudatosítása a hazai tervezésben és mindennapi gyakorlatban. A több lábon való állás elérése (belföldi és változatos külföldi piacok kialakítása). 11

12 1.2. Fejlesztési célok A turizmus fejlesztésének lehetséges útjai A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a város és térsége számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt ösztönszerű fejlődés, 2. illúziók követése és 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nemcsak a vállalkozók, hanem a települések vagy az egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a különböző forrásszerzési (támogatási) lehetőségek bővülése ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok ésszerű adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. on jelenleg a szekunder szektorhoz képes a tercierszektor, ezen belül is az idegenforgalom jelentőségéhez képest lemaradásban van. Hangsúlyozzuk, hogy stratégiaváltásról kell beszélnünk, a több lábon állás megteremtésével a gazdasági érzékenységet kívánjuk csökkenteni Távlati célok A koncepció fő célja: Tudatos fejlesztéssel a fenntartható turizmus kialakítása és versenyképes turisztikai célterületté tétele. A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében ezt a fő célt részcélokra bontja le, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, 12

13 hogy a tervek megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek. A célok összefüggő rendszerét a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat távlati turizmusfejlesztési céljai Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS SZENTGOTTHÁRD VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE r é TERMÉSZET s z c TÁRSADALOM é l GAZDASÁG 1. Háborítatlan természeti környezet A természet szelíd hasznosítása 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára 1. Egyéni, vállalati és közjövedelmek létrehozása 2. A természeti értékek folyamatos védelme, látogatásra övezetek kialakítása 2. A fiatalok megtartása a térségben 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésre 3. A település közösségi életének felélénkítése 4. A táj javítása és hasznosítása környezetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a lakosság, a turisták védelme a túlterheléstől 4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. Az urbanizációs folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű oktatási és szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség 2. Forrás a környezetvédelmi, infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokra 3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkítése 6. Az öko- és egészségturizmus kiemelt fejlesztése A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi és interregionális együttműködés ösztönzése o k TURIZMUS 1. Magas színvonalú szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. Sajátos (exkluzív) turisztikai termékek, színvonalas részszolgáltatások 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, az átmenő forgalom helyett a célforgalom erősítése. 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Jó turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzat körében

14 A célok elérésének leginkább célravezető útjaként az egyedi, különleges turizmus fejlesztése kínálkozik. Ennek tartalma: a térség turizmusát teljes egészében fenntarthatóvá kell tenni, de a fejlesztési politikában prioritást kell adni az olyan komplex turisztikai termékek létrehozásának, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak és van is rájuk kereslet. Ennek indoka a következő: a másutt is megtalálható megoldások átvétele, és csak a tömegturisztikai termékek létrehozása esetén egyedül az árakkal lehet versenyezni, ami elsősorban a veszteség termeléséhez vezet. A hazai és nemzetközi versenyképesség is leginkább ily módon érhető el. A on és vonzáskörzetében bőségesen találhatók egyedi és sajátos természeti és kulturális vonzerők, a IV. Melléklet tartalmazza a település vonzerőleltárját. Elengedhetetlen azonban a vonzerőket szigorúan minősíteni aszerint, hogy mi a hatókörük, milyen távolságból képesek (a rájuk alapozott turisztikai termékek komplex kiépítése esetén) turistákat vonzani. A turisztikai koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább regionális hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a város és térsége területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni, s ezáltal külső jövedelmeket bevonni a térség életébe. Emellett tekintettel a belföldi turisztikai kereslet korlátozott voltára különös figyelmet fordít a nemzetközi turizmus felkeltésére is alkalmas turisztikai termékek kifejlesztésére, valamint a határmenti együttműködés lehetőségeire. A fenti kritériumok alapján a kifejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre a következő: I. arculatformáló, egyedi, különleges turisztikai termékek (a hivatás-, a gyógy-, az egészség-, az öko-, a kulturális, a sport- és a nemzetiségi turizmus); II. egyéb, szokványosabb turisztikai termékek (vízparti turizmus, falusi turizmus, természetjárás, vallási-, vadász-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és a senior korosztályok turizmusa); III.színvonalas részszolgáltatások kifejlesztése a tranzit és a kiránduló forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező térségek turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében. 14

15 A kialakítandó turisztikai termékek Az 5. táblázat bemutatja a kialakítandó turisztikai termékek jellemzőit és helyszíneit. 5. táblázat A kialakítandó turisztikai termékek jellemzői és lehetséges helyszínei A turizmus formája A turisztikai termék jellemzői Lehetséges helyszínek I. Egyedi, különleges turisztikai termékek 1. HIVATÁSTURIZMUS (Üzleti, konferencia incentív turizmus) 2. GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉG TURIZMUS 4-5 csillagos szálloda, konferencia központ, színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok Termálfürdő, gyógyszolgáltatások, gyógyüdülőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások Érintetlen természeti környezet hordozta lehetőségek Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon, jelzett utak, képzett szakmai kísérők, kiegészítő részprogramokkal a térség további települései, gyógyvíz feltárás és minősítés esetén 4. KULTURÁLIS TURIZMUS Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos kulturálisművészeti rendezvények; emellett történelmi játékok, műemlék és múzeum túrák, hagyományok felélesztése, folklór túrák i központ, részszolgáltatásokkal bekapcsolódhat bármely település, együttműködés az Őriszentpéteri kistérséggel, valamint a szomszédos ausztriai és szlovén térségekkel 5. KULTURÁLIS ÉLMÉNYTURIZMUS Eredeti környezet és a korabeli életmód hiteles reprodukálása A vidék népszokásaihoz kapcsolódó rendezvények fenntartása, bemutatása A kisebbségek bevonásával kulturális hagyományok, régi mesterségek, ünnepségek (ciszterek élete), Őrség (pityerszeri élet) Élet a szlovének lakta területen (szokások, stb.) 3. ÖKOTURIZMUS 6. NEMZETISÉGI TURIZMUS (Nemzetközi táborok) 15 Őrségi Nemzeti Park látogatható övezete, Vendvidék, egyéb természetvédelmi területek Bármely olyan település, ahol kisebbségek élnek

16 II. Egyéb komplex turisztikai termékek 7. WELLNESS TURIZMUS 8. VIZITURIZMUS Wellness központ, kondicionáló és egészségmegőrző sport programok, színvonalas szálláshelyek, animáció Kikötők, strandok, kempingek, infrastruktúra, kapcsolódó szolgáltatások, animáció, információs hálózat 9. VALLÁSI TURIZMUS Zarándokhely, egyházi központ, -Rábakethely, Rönök (Szent Imre templom) 10. LOVAS TURIZMUS Túraútvonalak, odaillő szálláshely és egyéb szolgáltatások A túraútvonalak kialakítását megszervező valamennyi településen 11. HORGÁSZAT Jó halállomány, stégek, csónakkikötők, szabályozás, kapcsolódó szolgáltatások Rábán és a természetes és mesterséges állóvizeken 12. VADÁSZAT Jó vadállomány, komfortos vadászházak, kísérők, trófea-bírálat, kiegészítő szolgáltatások, természetfigyelés A szentgotthárdi kistérség egész területén 13. IFJÚSÁGI TURIZMUS Ifjúsági szállók, kempingek, erdei táborok, sport-, tánc- és kulturális animáció, éjszakai túrák on és térségében 14. CSALÁDI ÜDÜLÉS Szép természeti környezet, vízpart vagy termálfürdő, vízparti üdülők és nyaralók, üdülőfalu, animáció egészséges természetes környezet on és térségében 15. SENIOR TÚRÁK Szállodai szintű szállás, kulturális animáció központtal és a programokat kiegészítő településeken 16. KERÉKPÁROS TURIZMUS Kerékpárutak, tájékoztató táblák, megállóhelyek, útmenti pihenők és szolgáltatások A kistérség egész területén. (együttműködés a szomszédos osztrák és szlovén településekkel, valamint a szomszédos térségekkel) 20. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TÚRÁK Biotermesztés, biofarmok, fittness szolgáltatások, sport A megfelelő adottságú (klíma, talaj) településeken 16 A Rába és a térség tavai

17 III. Rész szolgáltatások ÁTUTAZÓ (TRANZIT) TURIZMUS KIRÁNDULÁSOK (a városban ill. a kistérségben tartózkodó turisták számára) A szokásos útmenti szolgáltatások benzinkút, vendéglátás, vizesblokk, telefon, szemétgyűjtés, üzletek mellett: INFORMÁCIÓ a környék nevezetességeiről, szállásfoglalás, értékesítés, közvetítés Helyi nevezetességek bemutatása, jellegzetes vagy kiváló minőségű szolgáltatások (étterem, cukrászda, kiállítások, kulturális programok, fazekas és más kézműves műhely látogatása stb.) megszervezése és azokról a turisták tájékoztatása a turisztikai központokban, tranzit utak mentén. Az országos utak mentén, illetve a határátkelőhelyek mellett (Ausztria és Szlovénia irányába) Szentgottgárdon és a lehetőségre felfigyelő bármely kistérségi településen Fejlesztési irányok a) A kistérségi fejlesztések főbb irányai turisztikai célú fejlesztése nem képzelhető el a vele szoros kapcsolatban álló vonzáskörzetében lévő települések meglévő adottságainak komplex kínálati csokorba gyűjtése nélkül. A kistérség turizmusának fejlesztési irányait a II. negyedévében elkészült Kistérségi turisztikai fejlesztési stratégia-, és cselekvési terv határozza meg, melynek mottója: A magyar-osztrák-szlovén kultúrkör egyedi egysége. A mottó kifejezi, hogy három nép, három kultúra találkozása és keveredése jellemzi a kistérséget. A meglévő adottságok, és értékek kihasználása révén a jelenleg egyoldalúan fejlett gazdaság szerkezetét fokozatosan át kell alakítani. Több lábon álló, innovatív tevékenységet folytató vállalkozások megerősödését kell elsősorban támogatni. A turizmusra és a hozzá kapcsolódó helyi termékfejlesztésre alapozva megvalósul a térség fenntartható fejlődése, amely egyaránt biztosítja az itt élők életszínvonalának fokozatos növekedését és a környezet, a természet állapotának minden igényt kielégítő szinten tartását. b) turisztikai arculata jó feltételekkel rendelkezik az exkluzív termékek közül a hivatás-, a gyógy-, a kulturális és a sportturizmus igényeinek kielégítésére alkalmas turisztikai termékek előállítására, emellett célszerű, hogy a kistérség marketing és a turizmus szervezési központja is on legyen. A fontosabb fejlesztési igények e lehetőségek kihasználásához a következők: 17

18 termálpark megvalósulása, több magas kategóriájú szállás és vendéglátóhely, barokk templom és kolostor fejlesztése, nemzetközi fesztivál szervezése a szomszédos osztrák és szlovén térségek bevonásával, visszatérő jelleggel szervezhető kulturális fesztiválok A magasabb kategóriájú szállodák és éttermek a hivatásturizmus valamennyi formájához (üzleti, konferencia és incentív turizmus) elengedhetetlenek., Magyarország egyik legszebb vidéki kisvárosa helyzetét és hangulatát a fenti fejlesztések nyomán felélénkülő hazai és nemzetközi turizmus alapvetően megváltoztatná. Vonzáskörének a tudatos turizmusfejlesztést követő kiszélesedése és a kibővülő forgalom a hosszabb időt itt töltő turisták vidéki kirándulásai nyomán elősegítené az egész kistérség felfedezését és turizmusba való bekapcsolódását turizmusának fő fejlesztési irányai Egészségesen természetesen! 1.) Mottó: Természetesen on! Egészségturizmus: Ha az eddigi spontán fejlődést és szétszórt erőfeszítéseket városi és kistérségi szinten is sikerül tudatos fejlesztéssel, együttműködéssel és több professzionalizmussal felváltani, akkor a Rába és a Vendvidék turizmusa megújulhat és ebben az esetben valóban országos jelentőségű, népszerű üdülőkörzetté válik. Ahol pedig jól érzik magukat és elégedettek a belföldi turisták, előbb-utóbb megjelennek a külföldiek is. Ma on egy olyan termékkel tudunk megjelenni ezen a területen, ami már csak kevés helyen lehetséges Magyarországon és még kevesebb helyen Európában: az érintetlen, háborítatlan természet adottságával. on ennek egyébként is évszázados hagyománya, tehát múltja és így alapja van (a gyógyító jó levegő miatti egykori tüdőszanatórium) Ma nyújtható a természetességnek azon érzése, ami felbecsülhetetlen érték: on el lehet tölteni napokat az érintetlen természet közelében, a környéken termelt ökotermékeket fogyasztva aktív mozgással/sporttal vagy a megépülő termálpark szolgáltatásait igénybe véve a civilizáció kellemetlen hatásainak kizárásával. A termálfürdő nyújtotta egészségmegőrző szolgáltatásokon túl különleges éghajlati helyzete is lehetőséget nyújt a különböző légzőszervi betegségek kezelésére, azok megelőzésére, vagy egyszerűen csak friss, tiszta levegővel való feltöltődésre. 18

19 Ehhez minden eszközzel rendelkezünk (illetve a termálfürdő elkészültével rendelkezni fogunk). Hiszen az Egészség városa! Egészségesen természetesen! Természetesen on! Ökoturizmus: A térség egyik nagy lehetősége ennek kifejlesztése. Lehetőséget nyújt a kistérségi és települési együttműködésnek is, hiszen a vonzerők változatosságát és védelmét, ugyanakkor a szolgáltatások egységes színvonalát csak együtt tudják biztosítani. A nemzetközi turizmus felkeltésére az egyik legnagyobb lehetőséget a térség számára a széles értelemben vett ökoturizmus fejlesztése nyújtja. Az ökogazdálkodás számára a kistérség ideális feltételeket kínál. Az ökotermékek piaca egyelőre és várhatóan még hosszú ideig telített, Európában és Magyarországon egyre növekvő piac. A megyében és a régióban elsősorban a turisztikai centrumok részére igény lenne megfelelő mennyiségben előállított ökotermékekre. A Vendvidék és a Rába menti települések alkalmasak az ökotermékek előállítására. A térség adottságaira alapozva elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására (gyümölcs, tökmag), a fafeldolgozásra és e termékek előállításához és értékesítéséhez szükséges szolgáltatásokat végző vállalkozások támogatására van ahhoz szükség, hogy jellegzetes ún. tájtermékek jelenhessenek meg a piacon. Az intézkedés fontos eredménye a termékek megjelenésén felül az új munkahelyek teremtése. A Natúr Park programban kifejlesztésre került olyan védjegy, amely alkalmas lehet a tájtermékek megjelölésére és a minőség garantálását jelentheti. Kidolgozandó minden területen egy védjegy odaítélésének kritériumrendszere, ezt mielőbb el kell végezni. Fontos, hogy a különböző térségi termékek egységes arculatai jelenjenek meg a vállalkozások támogatásának ez is az egyik feltételét kell képeznie. A turisták igénylik a helyi sajátosságokat is tartalmazó termékeket és szolgáltatásokat. El kell érni, hogy on és a régió más területein is megtalálhatóak legyenek a kistérség kézműves és tájtermékei. Ehhez az Örségi Nemzeti Park segítségével megszervezés alatt álló TÉSZ nyújthat igen jó lehetőségeket. Aktív turizmus: és térsége kiváló adottságokkal rendelkezik ennek a turisztikai formának a termékként való bevezetésére. Az aktív turizmus az idegenforgalom élménydús típusa. A kifejezés nem egy szűken vett terméket, hanem egy termékcsoportot jelöl. Aktív turizmus keretében sporttevékenységek végezhetők (természetjárás, kajakozás-kenuzás, kerékpározás, paplanernyőzés), melyek egyrészt a tartózkodást színesítik, másrészt viszont 19

20 célcsoporttól függően elsődleges attrakciót is jelenthetnek. Az aktív termék esetében az attrakció részben természeti értékekre épül, melyek közül legfontosabbak a tájképi adottságok (Vend-vidék), az egyedi természeti értékek (Fekete-tó). A régió vadban, halban gazdag, kitűnő feltételeket biztosít a vadász- és horgászturizmus fejlesztéséhez. A vadász és horgász turista a legjobban fizető réteghez tartozik. A Hársas-tó a horgászturizmus központjává fejleszthető, de mellette fenn kell tartani a szabadstrand jellegét. A vízhez vezető részt, a padokat, az esőbeállókat, a gyerekjátszóteret fel kell újítani, ill. cserélni. Fontos, hogy a Nemzeti Park Igazgatósággal és az Erdészeti Igazgatósággal közösen együttműködve fejlesszünk a turisztikai infrastruktúrát, többek között a szakmai koordináció mellett cél az erdészeti utak másodlagos hasznosítása kerékpáros, lovas és gyalogtúrázók számára, túraútvonalak kijelölése. A tó körül kialakításra kerül egy tanösvény. Mivel a tó a sportkedvelő emberek kedvenc pihenője, ezért egy erdei tornapálya alakítható ki, esetleg egy különböző nehézségű mountainbike pályával, ami specifikussá tenné a tó körüli sportolási lehetőségeket, egyben megteremtve az extrém sportolási lehetőség jelenlétét, mely kiegészülhet Kaland túrával, paint-ball lehetőség igénybevételével. A tó téli hasznosítására is nagyobb hangsúlyt lehet fektetni. A tó adta korcsolyázási lehetőség, bővíthető lenne a szánkózással, mert a környező dombok ezekre is kitűnő terepet nyújtanak. Megoldandó feladat a szánkópálya kialakítása mellett a jég megtisztítása a hótól, a korcsolyabérlési lehetőség biztosítása, esetleg a világítás megoldása. Kialakítandó, ill. továbbfejlesztendő a szabadidős tevékenységek alapjául szolgáló infrastruktúra (túraútvonal-hálózat, információs pontok, kerékpárutak, csónak kikötők), illetve az erre épülő szolgáltatások (sporteszköztárolás, szerviz). A kerékpáros turizmushoz a kistérség jó lehetőségeket nyújt. Bár jelenleg nincs megfelelő összefüggő kerékpárút hálózat, amely a kapcsolódó infrastruktúra (kerékpárbarát vendéglátóhelyek és szállások) fejlesztésével együtt a térségi turizmus egyik fontos alapinfrastruktúráját képezik, a kerékpáros turizmusba, a települések közötti utak alacsony forgalma miatt, a térség szinte valamennyi települése bekapcsolható. A fejlesztéseknek ezért főként a kapcsolódó infrastruktúrára kell koncentrálniuk. A bakancsos turizmusra, azaz a természetjárásra valamennyi kistérségi település környezetében jó lehetőség van, hasonlóan az előző termékhez. Elsősorban a túraútvonalak megtervezése, kitáblázása, karbantartása, pihenőhelyek kialakítása szükséges marketing kiadványokkal és térképi megjelentetéssel együtt. A túraútvonalak (kerékpáros és bakancsos) kialakításánál két változat képzelhető el: csillagtúrák szentgotthárdi kiindulóponttal, valamint több napos cikk-cakk - ill. körtúrák a szomszédos osztrák és szlovén térség településeinek bevonásával. Szükséges intézkedések: 20

21 túraútvonalak leírásának elkészítése, tájékoztató táblák elhelyezése a látnivalóknál, megjelentetés információs füzetekben. A lovasturizmusnak nincsenek hagyományai, viszont néhány vállalkozó foglalkozik ezzel a területtel. Az egyéni kezdeményezéseket összefogva túrajavaslatok készítendők a lovasturizmus kedvelőinek, útvonalakkal, szálláshelyekkel. Megvizsgálandó a lovasterápia alkalmazásának lehetősége is. A és térségének turisztikai szempontból kitűnő adottsága, hogy a Rába folyó szeli ketté. A viziturizmus fejlesztése érdekében a Rába komplex turisztikai hasznosítására külön programot kell kidolgozni, amelyben régiós szereplők között a kistérségi érdekeket is érvényesíteni kell. Ez az ökológiai zöldfolyosó, mint köldökzsinór köti össze a várost a kistérség, valamint Vas megye további településeivel, Ausztriával és Győr-MosonSopron megyével. Jelenleg a Rába túrák zöme ról indul, ahol 2004-ben kikötőhelyet és kempinget építettek ki. Kikötőhely még található a csörötneki hídnál és a rábagyarmati Huszár tanyánál. Jelenleg Alsószölnökön határon átnyúló kenus programok zajlanak, amelyek az osztrák Raab Natúrparkkal közösen történnek. Itt megfelelő fogadóállomás kialakítása szükséges. A Rábán kb. 10 kilométerenként lehetőséget kell biztosítani a kulturált és biztonságos kikötéshez. A csónakkal közlekedők mellett a horgászat szerelmesei számára is ki kell építeni a szükséges stégeket, szabályozott keretek között. Az egyre népesebb vízi túrázók számára biztosítani kell a kistérségről az Őrségről és a Vendvidékről a turisztikai információkat, hiszen a cél a térség minél jobb megismertetése és megfelelő látnivalók és programok kínálásával a turisták visszatérésének elérése és minél több szolgáltatás értékesítése számukra.. A jövőben szükséges a határon túli területekkel való aktívabb kapcsolat kialakítása, határon átnyúló tematikus utak kialakítása osztrák és szlovén relációban egyaránt. Fontos a már megkezdett együttműködések (például Őrség-Raab-Goričko Natúrpark) hatékonyabb kihasználása, másrészt új együttműködési formák létrehozása. A sportolási lehetőségeket gazdagíthatja egy nemzetközi színvonalú golfpálya létrehozása. Szórakoztató, jól eladható sport az íjászat és a koronglövészet melyek akár a vadászat szezonalitásának kiváltására is alkalmas lehet. Kialakítandó ezek bázisa (kapcsolatfelvétel a i Íjász Szakosztállyal és a Vadász Társaságokkal): megfelelő helyszínek kijelölése, bemutatók, versenyek szervezése. 21

22 Az öko-, aktív és egészségturizmus különböző termékcsoportjainak önálló létjogosultsága van, tehát feladatunk: megvizsgálandó egy ezekre épülő komplex turisztikai termék kialakításának lehetősége, amely összefogja valamennyi, az egészséges életmódhoz kapcsolódó szolgáltatást. Megjelenítendő emblémaként javasoljuk GODO mókus figuráját, mint olyan élőlényt, amely nagyszámban található még a Várkertben is, és amellyel az azonosulás, elfogadás is könnyű. Turistaútvonalak (pl.: Forrás túra) megjelölésére szintén ezen embléma eltérő színű használatával jelölhetőek az eltérő nehézségű útvonalak. A turisztikai minősítő rendszerben, pedig a makk termés eltérő száma jelölné az eltérő kategóriákat. 2.) Mottó: : Tradíció Kultúra Művészet a Hármashatár központjában A szentgotthárdi apátság épülete, az apátsági templommal együtt nemcsak Vas megye, hanem Magyarország egyik legjelentősebb ciszterci és barokk emléke. Az épületegyüttes - melyhez kapcsolódik az egykori középkori templomból kialakított színház és a kolostor mögötti barokk kert turisztikai szempontból történő hasznosítása feltétlenül megvizsgálandó. Elsődleges feladat, hogy az Egyházközséggel egyeztetve megszervezésre kerüljenek a templomok látogathatósága, csoportos idegenvezetés biztosítása. Barokk templom: Magyarország egyik legnagyobb és legszebb barokk temploma, turisztikai hasznosítása jelenleg szervezetlen. Páratlan műemlékké nem csupán szépsége, hanem a belső kialakításában megmutatkozó egységes teológiai program teszi. A program gondolatvilága optimista és triumphális: fő mondanivalója a győzelem ennek különös aktualitást ad a helyszín,, ahol először állították meg győztesen a keresztény seregek a törököt. ezzel egy korforduló jelképévé vált: az új növekedés és a végső győzelem zálogává és diadaljelévé. Mindez laikus szemmel nem egyértelmű, észrevehető, ezért feltétlenül szükséges a tájékozott, értő idegenvezetés biztosítása (személyi háttér). A templom műemléki használatán túl helyet biztosíthat koncerteknek, melyek az eddiginél szervezettebben, nagyobb számban kerülhetnének megrendezésre. i kiindulóponttal műemléktúra szervezhető az egykori apátság területén, bevonva az egykori apátsági majorokat is. A kisebb településeken elsősorban a templomok 22

23 látogathatók., mint legnyugatibb magyar város kiinduló pontja, első állomása lehet a Magyar Barokk út turisztikai úthálózat által felfűzött barokk építészeti emlékeknek.. Apátsági épület: az apátsági épületben jelenleg Polgármesteri Hivatal működik, ezt bármilyen turisztikai célú hasznosítás esetében figyelembe kell venni, ezen funkció működésének zavartalanságát (csakúgy mint a templom esetében az egyházi funkciót) minden körülmények között biztosítani kell. A refektórium felújításának ütemezése, feltételek megteremtése megoldandó. A 2004-es év tapasztalatai alapján jövőbeni fő funkciói: koncert-, kiállító, házasságkötő terem. Teljes felújítás után további betölthető funkciók vizsgálandók. A könyvtár felújítása szintén megoldandó feladat. Megvizsgálandó, hogy az eredeti könyvtári állomány vissza kerülhet-e a könyvtárba, legalább másolatban. Így teljességgel bemutathatóvá válik. A belső udvar adhat helyet a Városházi esték rendezvénysorozatnak (szabadtéri zenei ill. színházi előadások). A pince hasznosítható borospinceként (német nyelvterületen Rathauskeller -ként ismert), természetesen csak idegenforgalmi jelleggel az érkező vendégek számára ill. kiállítások helyszíneként (Vendvidéki-Örségi Termékmúzeum, Határ Múzeum). A szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend építette fel. Állandó kiállítás szervezhető, mely bemutatja a mindennapokat az egykori apátságban. Ehhez kapcsolódóan elkészítendő az apátság makettje. Ciszter hagyományok felélesztése, ehhez kapcsolódó termékek előállítása: pl. mézsör, gyógynövények, receptkönyvek stb., Túraútvonal a ciszterek nyomában az egykori apátsági birtokokat érintve (együttműködés az érintett magyar és ausztriai településekkel). Az apátságsághoz, de nem mint épülethez köthető két szentgotthárdi szent (kialakítandó) kultusza: Szent Vince és Szent Gotthárd, de megemlítendő Brenner János egykori ciszter novícius emléke is, akit máig tisztázatlan körülmények között gyilkoltak meg 1957-ben. Szent Vince: teljes, sértetlen ereklyéje az apátsági templomban található; személyének meghatározása jelenleg vizsgálat alatt áll. Későbbiekben zarándoklat szervezhető, mely kapcsolható más vallási szempontból értékes helyhez (pl. Brenner kápolna, Szent Imre templom). 23

24 Szent Gotthárd: város névadó szentje, jelenleg semmilyen kultusz nem köthető hozzá. Megünnepelhető, pl. halálának napja (május 5.): egyházi rendezvények, búcsú. Kapcsolatfelvétel más nevű településekkel, közös rendezvények szervezése. Egységes megjelenés érdekében javasoljuk a Gotthárd-barát elnevezéssel egy ciszter szerzetes alak megformázását, mint turisztikai védjegyet Várható eredmények A koncepció megvalósításától várható eredmények: tudatos fejlesztés révén megvalósítható a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, amely kedvező módon egészíti ki az ipari termelést, elősegíti a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. További várható eredmény a kisvállalkozások beindulása a Vendvidék hagyományos termelési és tenyésztési tradícióinak felújításával, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulása amellyekkel egyenes arányban csökken a munkanélküliség, így a turizmus gazdasági szerepe fontos kiegészítő szektor lehet. A koncepcióban felvázolt feltételekkel a turizmus gazdasági hozama hosszú távon a jelenleg részesedésnél jelentősen magasabb százalékot, és magasabb arányt érhet el a foglakoztatásban is. 24

25 II. STRATÉGIAI PROGRAM város turisztikai stratégiai programja a közötti időszakra szól Stratégiai célok A közötti időszakra a turisztikai fejlesztés fő stratégiai céljai a következők: 1) A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása 2) A turizmus versenyképességének fokozása 3) A térségben élők életminőségének folyamatos javítása A fenntartható turizmus feltételrendszerét minél előbb szükséges kialakítani, különben félő, hogy a spontán fejlődés során jóvátehetetlen károk keletkeznek a természeti és a kulturális környezetben, s ezen belül a turizmus alapját jelentő vonzerőkben. A fenntarthatóság csak tudatos fejlesztéssel érhető el, ami feltételezi a turizmus hatékony működési rendszerének kialakítását. A fenntarthatóság biztosítása nélkül hosszabb távon nem érhető el a versenyképesség sem, de a versenyképesség eléréséhez szükség van még egyrészt a jelenlegi hiányosságok felszámolására, másrészt jelentős fejlesztésekre is, mert a megye elmaradottságát behozni és a felzárkózást biztosítani csak ebben az esetben lehet. Az életminőség folyamatos javítása mindennemű fejlesztés végső célja a város és a térség számára, amihez a turizmus is képes és köteles hozzájárulni. Ezért ezt a célt a programozás és majd a fejlesztés valamennyi szakaszában fontos kiemelten figyelembe venni: a szokásos lehetőségek (munkahely-teremtés, jövedelmek létrehozása, a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítása stb.) kihasználása mellett tehát a fejlesztések megvalósítási módját is fontos úgy megválasztani, hogy az a helyi lakosság számára is lehetőleg életminőség javulást eredményezzen (pl. kerülni kell a zárt, csak a turistákat szolgáló, gettó jellegű fejlesztéseket; a kulturális és egyéb rendezvények szervezésébe a lakosságot is be kell vonni stb.). Fontos az elért eredmények rendszeres, ismétlődő mérése és kiértékelése. A kiértékelés után az eredmények felhasználásával meghatározni a további célokat a hatékony turizmusfejlesztés érdekében. 25

26 2.2. Alprogramok A stratégiai célok elérését három stratégiai alprogram megvalósítása szolgálja: az I. alprogram feladata a turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása (azonnali feladat); a II. alprogram feladata a szűk keresztmetszetek felszámolása, valamint a jelenlegi hiányosságok megszüntetése és a szolgáltatások színvonalának javítása (rövidtávú feladat); a III. alprogram feladata az új komplex turisztikai termékek létrehozása (a teljes tervezési időszak alatt, folyamatos feladat). Az (1) stratégiai célt az I. alprogram szolgálja, a (2) stratégiai cél megvalósítását a II. és a III. alprogram hivatott elősegíteni, míg a (3) stratégiai cél eléréséhez mindhárom alprogram együttes és sikeres megvalósítása szükséges. Az alprogramok megvalósítását konkrét részprogramok szolgálják. (A részprogramokat az operatív programban szereplő projekt javaslatok fejtik majd ki részletesen.) 26

27 város és térsége turisztikai fejlesztésének cél- és programrendszere Távlati cél: A fenntartható turizmus kialakítása és versenyképes turisztikai célterületté tétele Középtávú stratégiai célok: A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása A versenyképesség fokozása Az életminőség folyamatos javítása Stratégiai alprogramok: A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása A szűk keresztmetszetek felszámolása a térség turizmusában Új komplex turisztikai termékek létrehozása Részprogramok: 27

28 I. stratégiai alprogram: A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása Kapcsolódó stratégiai cél: Fejlesztési cél Turisztikai szemléletformálás A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása a A térségben élők életminőségének folyamatos javítása Részprogram Közreműködők I.1.A lakosság felkészítése I.2.Önkormányzatok felkészítése I.3.A vállalkozók felkészítése I.4.Civil szervezetek felkészítése Intézmény-korszerűsítés I.5.A Gazda szerepkör betöltése A turizmus gazdasági hozamának növelése A tőkebevonás ösztönzése Fogyasztói érdekvédelem A természeti és lakott környezet védelme A humán erőforrások fejlesztése Az együttműködés fokozása I.6.Hatékony marketing megteremtése I.7.KKV-k segítése I.8.Projektek kidolgozása és menedzselése I.9.Ösztönzőrendszer kialakítása I.10.A szolgáltatások javítása I.11.Környezetvédelem I.12.A turisztikai oktatás és szakképzés korszerűsítése I.13.Térségi és regionális együttműködés Döntéshozó szervezetek: A program időtávja: Önkormányzatok, művelődési ház, szakmai szervezetek, iskolák, sajtó turisztikai szakmai szervezet turisztikai szakmai szervezetek Turisztikai szakmai szervezet, civil szervezetek turisztikai szakmai szervezet, települési önkormányzatok Mint 1.1., MT Rt., RMI Mint 1.1. és vállalkozásfejlesztési szervezetek önkormányzatok, civil szervezetek önkormányzatok, turisztikai szakmai szervezet, civil szervezetek, Önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek Natúrpark Kht., Őrségi Nemzeti Park, civil szervek Oktatási intézmények, turisztikai szakmai szervezet Önkormányzatok, szakmai szervezetek, NYD-RIB és RMI Helyi/térségi szinten: önkormányzatok, civil szerveződések, kamarák Regionális szinten: NYDRFT, RIB, RMI Részben azonnali, részben középtávú feladatok. 28