KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Az ügy iktatószáma: D.642/8/2017. A tanács tagjai: Pulainé Dr. Horváth Hajnalka közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Gulyás Richárd közbeszerzési biztos, Dr. Puskás Dóra Hildegard közbeszerzési biztos A kérelmező: A kérelmező és az ajánlatkérő képviselője: Az ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem Szeged, Dugonics tér 13. Dr. Hegyes Péter István felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó Szeged, Vikunya u. 9. Szegedi Tudományegyetem Szeged Dugonics tér 13. A beszerzés tárgya: Adásvételi szerződés eszközök beszerzésére és üzembe helyezésére 2 részajánlati körben A sejtek fehérjeháztartását szabályozó folyamatok vizsgálata újszerű genetikai és proteomikai módszerekkel projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00032) keretében A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. A kérelmező, mint ajánlatkérő a sejtek fehérjeháztartását szabályozó folyamatok vizsgálatára alkalmas árubeszerzés tárgyában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 98. (2) bekezdés c) pontja alapján, nemzeti eljárásrendben 2017. szeptember 21. napján hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított.
2 2. Az ajánlatkérő, mint megbízó és a KöKi-Innováció Kft., mint megbízott között 2017. június 12-én megbízási szerződés jött létre, melynek tárgya az ajánlatkérő beszerzéseihez kapcsolódó felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátása. 3. A szerződés 1.3. pontja alapján a megbízott a megbízás elvégzéséhez szükséges végzettséggel, szakértelemmel, gyakorlattal rendelkezik, tájékoztatta a megbízót, hogy a 14/2016.(V.25.) MvM rendelet szerinti szaktanácsadókat foglalkoztat az alábbiak szerint: Dr. Hegyes Péter (lajtstromszám:00064) Hegyes Lajos (lajstromszám:00786) 4. A jelen megbízási szerződésben feltüntetett tanácsadók egymás helyettesítésére jogosultak. A tanácsadók személyében, vagy jogviszonyuk változása esetén Megbízottat a Megbízó irányába bejelentési kötelezettség terheli. 5. A szerződés II. 2.1. pontja alapján a megbízott az alábbi feladatokat látja el: - az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció végleges tartalmának összeállítása, e körben a jogi közbeszerzési eljárások betartásának biztosítása, szüksége esetén a műszakiszakmai szakértők segítése a szakmai tartalom közbeszerzési szabályoknak megfelelő összeállításban; - A Közbeszerzési Hatóság, egyéb uniós ellenőrző szervek által esetlegesen előírt hiánypótlások teljesítése, a szükséges módosítások átvezetése; - az ajánlattevők által feltett jogi-közbeszerzési kérdések, kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolása illetve koordinálása; - bontási eljárások lefolytatása; - a beérkezett ajánlatok közbeszerzési-jogi értékelése, szükség esetén a hiánypótlási felhívások, felvilágosítás kérések elkészítése közbeszerzési szempontból, az e körben beérkezett ajánlattevői válaszok közbeszerzési szempontok értékelése; - Megfelelően indokolt közbeszerzési-jogi szempontú javaslat készítése arról, hogy mely ajánlatokat kell érvénytelenné és mely ajánlattevőket kell alkalmatlanná nyilvánítani, közreműködés az esetleges irreális vállalás értékelésében, felvilágosítás kérésben, ill. annak értékelésében; az ajánlatok feldolgozása az általa értékelhető bírálati szempontok szerint és ennek alapján döntés-előkészítő anyag összeállítása a bíráló bizottság tagjai részére; - részvétel a közbeszerzési bíráló bizottság ülésein; - tárgyalásos eljárás esetén részvétel a tárgyaláson, a megbízó jogi-közbeszerzési képviseletének ellátása; - a közbeszerzési eljárás lezárásakor szükséges dokumentumok, tájékoztatók végleges tartalmának összeállítása; - esetleges jogorvoslati eljárásokban a jogi képviselet ellátása; - a közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötendő szerződések közbeszerzési-jogi szempontú előkészítése; - szükség szerinti részvétel a közbeszerzéseket, beszerzéseket érintő, felügyeleti szervekkel folytatott egyeztetésen, ex ante és utóellenőrzések során keletkezett hiánypótlások, észrevételek kezelése, részvétel a helyszíni ellenőrzéseken.
3 6. A kérelmező közbeszerzési szabályzata is tartalmazta az eljárásba bevonandó felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, valamint a bírálóbizottság feladatait, tevékenységi köreit, felelősségére vonatkozó szabályait. 7. A közbeszerzési eljárás során ajánlattételre mindkét részajánlati kör tekintetében a Nanotemper Technologies Gmbh (81369 München, Flössergasse 4. továbbiakban: egyéb érdekelt) került felhívásra. 8. Az egyéb érdekelt az ajánlata 13. oldalán a Kbt. 62. (1) bekezdés g)-k),m) és q) pontjaiban foglalt kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozott. Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat érvényességéről és az eljárás eredményessé nyilvánításáról szóló döntését 2017. november 8. napján hozta meg, a 2017. október 23. napján megtartott bírálóbizottsági ülés alapján. 9. Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés kiküldésére 2017. november 9. napján került sor. 10. Az összegezés kiküldését követően az ajánlatkérő által az eljárásba bevont felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó 2017. november 13. napján hiánypótlási felhívást küldött az egyéb érdekelt részére, mert álláspontja szerint a kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozat nem megfelelő. A benyújtott hiánypótlás elbírálására a bírálóbizottság 2017. november 21. napjára került összehívásra, a meghívó kiküldésére 2017. november 20. napján került sor. 11. A bírálóbizottság 2017. november 21. napján módosított döntési javaslatot fogadott el, melyben az ajánlatot a hiánypótlást követően érvényesnek, az eljárást eredményesnek nyilvánította. A jogorvoslati kérelem 12. A kérelmező 2017. november 24. napján saját eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az eljárása során megsértette a Kbt. 69. (1)-(3) bekezdését, a Kbt. 71. (1) bekezdését, valamint a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontját. Álláspontja szerint a 2017. november 9. napján meghozott összegezése jogsértő volt, mert olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, aki az ajánlata 13. oldalán kizárólag a Kbt. 62. (1) bekezdés g)-k),m) és q) pontjaiban foglalt kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozott. Ajánlata tehát nem tartalmazta az ajánlattételi felhívás XIII. pontja alapján előírt, a Kbt. 62. (1) bekezdés a)-f) pontjában, valamint a Kbt. 62. (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltakra vonatkozó nyilatkozatát, ezzel az ajánlatkérő az ajánlat értékelését nem megfelelően végezte el, ezért az összegezés megsemmisítésének lenne helye. Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 165. (2) bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 165. (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint semmisítse meg a döntést követő eljárási cselekményeit és hívja fel ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárás lefolytatására. 13. Álláspontja szerint a bírálóbizottság a 2017. november 21. napján megtartott ülésén szerzett tudomást a jogsértésről, a hiánypótlási felhívás kiküldéséről a tanácsadó sem a bírálóbizottságot, sem a döntéshozót nem tájékoztatta. A bizottság tagjainak a hiánypótlási felhívás sem került megküldésre.
4 14. A kérelmező álláspontja szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tudomásszerzése nem minősíthető az ajánlatkérő tudomásszerzésének. Az ajánlatkérő az érintett eljárásban a Szegedi Tudományegyetem, amelynek nevében döntéshozatalra Dr. Fendler Judit kancellár jogosult. 15. Hangsúlyozta, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó a bírálóbizottságnak nem tagja, annak munkájában kizárólag szavazati jog nélkül, mint bevont külsős szakértő vett részt. A Kbt. 27. (3) bekezdése is külön jogintézményként kezeli az ajánlatkérőt és a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadót, amikor kimondja, hogy a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 16. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nemzeti eljárásrend szabályait alkalmazva a Kbt. 98. (2) bekezdés c) pontján alapuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, amely megkezdésének időpontja 2017. szeptember 21. napja volt, ezért a Döntőbizottság a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok e napján hatályos előírásai szerint bírálta el a jogorvoslati kérelmet. 17. A Kbt. 148. (1), (3), bekezdései, továbbá a (10) bekezdés a következő rendelkezéseket tartalmazza: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. (3) A kérelem - a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (10) A (3)-(9) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. 18. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem határidőben került-e előterjesztésre. Az ajánlatkérő saját eljárása ellen terjesztette elő jogorvoslati kérelmét és kérte az eljárást lezáró összegezése megsemmisítését. A jogsértés tudomásra jutása időpontjául 2017. november 21. napját jelölte meg, amely időpont az összegezést követő bírálóbizottsági ülés időpontja. Álláspontja szerint ekkor szerzett tudomást arról, hogy az ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásáról tett nyilatkozata nem teljeskörű. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a bírálóbizottsági ülés időpontjában vált számára ismertté ezen tény. Álláspontja szerint az eljárás során eljárt felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó és a bírálóbizottság tevékenysége elválik egymástól, a bírálóbizottság nem tudott arról, hogy az összegezést követően, a bírálóbizottsági ülést megelőzően sor került hiánypótlási felhívás kiadására. 19. Az ajánlatkérő beszerzésének a Kbt. 27. (1) bekezdésében foglalt szakszerű előkészítését, a közbeszerzési eljárás lefolytatását és a döntés előkészítését hivatott biztosítani a bírálóbizottság kötelező létrehozása, valamint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó igénybevétele. Az ajánlatkérő tehát különböző feladatainak, kompetenciáinak biztosítására különböző szervezeteket, személyeket bízhat meg, köteles meghatározni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket. Az
5 ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatában foglaltakon kívül, valamint a Kbt. 27. (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége okán a közbeszerzési szakértelem biztosítását felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót alkalmazó szervezet útján kívánta biztosítani. A 2017. június 12. napján megkötött megbízási szerződés tartalmazta a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó egyes feladatköreit, együttműködési kötelezettségét a bírálóbizottsággal, valamint az eljárás során ellátandó feladatait. Az ajánlatkérői szervezeten belül a bírálóbizottság feladatától ily módon elkülönül ugyan a tevékenysége, azonban együttműködésre köteles, eljárása pedig szervesen kapcsolódik az ajánlatkérő által elvárt feladatokhoz. Mind a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, mind a bírálóbizottságot az ajánlatkérő bízza meg és hozza létre, tevékenységük ugyanazon közbeszerzési eljáráshoz kötött. Bár a bírálóbizottság, illetve a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége az ajánlatkérő egyes döntéseiben való részvétele elválhat egymástól, mégsem jelenti azt, hogy a Kbt-ben előírt jogszabályi kötelezettségek teljesítése ne egy, a két említett személyt, illetve testületet egy személyben megtestesítő ajánlatkérőt terhelné. 20. Az ajánlatkérő, mint a jogorvoslati eljárást kérelmező fél a Döntőbizottság előtt és valamennyi külső jogviszonyban egységként jelenik meg, az ajánlatkérő belső, a közbeszerzési eljárás lefolytatása során ellátandó feladatai válhatnak el egymástól. A megbízási szerződés tartalmából kitűnően a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó képviseli az ajánlatkérőt, nevében nyilatkozat megtételére jogosult, szemben a bírálóbizottsággal, amelynek javaslattételi joga van. 21. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a következetes bírósági és döntőbizottsági gyakorlat alapján a tudomásra jutás időpontja nem azonos az ajánlatkérői döntések jogsértő jellegéről és azok bizonyítékairól való tudomásszerzés időpontjával. Tudomásra jutás alatt a jogsértő tényeknek a kérelmező tudomásra hozását kell érteni, annak nincs jogi relevanciája, hogy azokat a kérelmező mikor és hogyan értelmezi, illetve, hogy milyen további bizonyítékok, okiratok, nyilatkozatok rendelkezésre állását tartja szükségesnek ahhoz, hogy meggyőződjön az ajánlatkérői magatartás jogszerűtlenségéről. A Kbt. nem követeli meg a kérelmek megdönthetetlen bizonyítékokkal való alátámasztását, hiszen a kérelem elbírálása a Döntőbizottság feladata a jogorvoslati eljárásban. 22. Nyilvánvaló, hogy többszörös tudomásszerzés nem lehetséges, a szabályozásból egyenesen következik, hogy egy konkrét időpontot kell a jogsértésről való tudomásszerzésnek tekinteni, több időpont figyelembe vételére nincs lehetőség, és a jogorvoslati határidőt egy bizonyos tudomásszerzési időponttól kell számítani. Adott jogsértésről csak egy alkalommal lehet tudomást szerezni. 23. Ebből következően tehát nem volt kétszeres tudomásszerzés, azon időpontot kell a tudomásra jutás időpontjának tekinteni, amikor a kérelmező először szembesült a jogsértéssel. Nem válik el tehát az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során alkalmazott egyik, vagy másik szervezete és azok eljárási cselekményei, valamennyi eljárási cselekmény, észlelés a kérelmező cselekményének tekintendő. A kérelmezőnek a 2017. november 13. napján kelt hiánypótlási felhívás megszövegezésével tudomására jutott a jogsértés, amely időponthoz képest azonban a 2017. november 24. napján előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésett. 24. A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő meghatározására a jelen esetben a Kbt. 148. (3) bekezdése az irányadó. A jogorvoslati eljárás tárgyát a jogsértő esemény, az összegezés képezte, ezért az eljárást lezáró döntéssel szemben előterjeszthető jogorvoslat
6 határideje 10 nap. Az kérelmező az összegezés során észlelte, hogy olyan ajánlattevő ajánlatát nyilvánította érvényesnek és nyertesnek, akire vonatkozóan nem állt teljeskörűen rendelkezésére az ajánlat érvényességi követelményként előírt kizáró okokról szóló nyilatkozat. Az előbbiekben kifejtettek alapján a kérelmező jogsértésről való tudomásszerzése a 2017. november 13. napján megküldött hiánypótlási felhívással megvalósult, mert ebben már az ajánlatkérő kifejezetten a hiányzó nyilatkozat pótlására hívta fel az ajánlattevőt, azaz tudomással bírt a jogsértésről, a nyilatkozat hiányáról. Ezen időponthoz képest a jogorvoslat előterjesztésére nyitvaálló határidő 2017. november 23. napján eltelt. A jogorvoslati kérelem benyújtására 2017. november 24. napján 13 óra 43 perckor került sor, melyet az ajánlatkérő fax útján terjesztett elő a Döntőbizottság részére. 25. A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegezés jogellenes tartalmát érintő jogorvoslati kérelmet a kérelmezőnek tekintettel arra, hogy a jogsértésről a Kbt. 148. (3) bekezdése alapján 2017. november 13. napján szerzett tudomást - a Kbt. 148. (3) bekezdése alkalmazásával 2017. november 23. napjáig lett volna lehetősége joghatályosan előterjeszteni. 26. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiekre tekintettel a kérelmező által 2017. november 24. napján benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett, ezért elbírálásának eljárásjogi akadálya van. 27. A Kbt. 145. (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 28. A Kbt. 151. (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. -ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. (1) bekezdése szerinti tájékoztatást, jogszerűen visszavonta. 29. A Kbt. 151. (6) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. 30. A Ket. 30. d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett. 31. A Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. 32. A Döntőbizottság a Kbt. 145. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a jogorvoslati eljárást a Kbt. 151. (5) és (6) bekezdései alapján alkalmazandó Ket. 30. d) pontja alapján a kérelem elkésettségére tekintettel megszüntette.
7 33. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 169. (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Csongrád megyében található - a Pp. 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. 34. A Döntőbizottság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Csongrád megyében található a Pp. 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. Budapest, 2017. december 20. Pulainé Dr. Horváth Hajnalka sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné titkárságvezető Dr. Puskás Dóra Hildegard sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Dr. Hegyes Péter István felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (6725 Szeged, Vikunya u. 9.) 2. Nanotemper Technologies GmbH (Flöβergasse 4, 81369 München, Germany) 3. Irattár