E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Főosztály szociális referense MEGTÁRGYALTA: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2009.05.05. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2009.05.05. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke
2 II. I. Jogszabályi háttér: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. 92. -a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi. II. A beérkezett koncepció-tervezet értékelése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése aktualizált formában a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A Koncepció többek között bemutatja a megye többcélú kistérségi társulásait, számba veszi az egyes kistérségek településeinek szociális feladatellátását, továbbá a többcélú kistérségi társulások szociális feladatvállalását. Jelen előterjesztés a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója (lásd: a mellékletben) megyei véleményezésére tesz javaslatot a Közgyűlés számára. A kistérség 46 településén a települési önkormányzatok által kötelezendően ellátandó alapellátási feladatok étkeztetés, házi segítségnyújtás tekintetében 2008-ban nem volt teljes a lefedettség. 20 településen nem valósult meg az étkeztetési szolgáltatásnyújtás, 9 településen házi segítségnyújtás sem működött. Nem működött továbbá a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások szolgáltatás.
3 Ahogy más kistérségekben, itt is jellemző, hogy a kötelező szolgáltatásokat sok település nem képes önállóan biztosítani, ezért ellátásszervezési szempontból is célszerű a társulási formában történő együttműködés. 2008-tól az önkormányzatok, illetve a feladatellátásra szerveződött társulások átadták a feladatokat a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulásnak. A kistérségi szolgáltatásnyújtás központi intézménye a Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény, amelynek fenntartója 2009-től a SZOCEG Kht. A koncepció a helyzetelemzést és helyzetértékelést követően számba veszi a kistérségben ellátandó feladatokat, és a települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége, valamint a jelentkező igények alapján intézkedési tervben ütemezi a szolgáltatások kiépítését. Kiemelt fejlesztési célként jelennek meg: - egységes kistérségi adatszolgáltatás és adatbázis kialakítása, - egységes szociális informatikai- és vezetői információs rendszer létrehozása, - a hiányzó alapellátási és intézményi formák megteremtése, - a meglévő szolgáltatások korszerűsítése, - szociális alap- és szakellátások integrálását megalapozó modellprogramok indítása, - a szociálpolitikai ellátások családi funkciók megőrzését szolgáló szerepének erősítése, - a gyermekjóléti alapellátási formák szélesítése, - idősek nappali ellátásának megszervezése, - a szolgáltatásokhoz szükséges személyi- és tárgyi feltételek megteremtése, - minőségfejlesztés, minőségbiztosítás, - hatékony mikrotérségi központok kialakítása, koordinálása, - érdekegyeztetés, kistérségi szociális kerekasztal működtetése, - hatékony szektorközi, intézményközi együttműködés, - a nem állami szereplők részvételének erősítése a döntés előkészítésben és a szolgáltatásnyújtásban. Összességében a Szigetvár Dél-Zselic Kistérségi Többcélú Társulás szolgáltatástervezési koncepciója meghatározza azokat az irányokat, célokat, feladatokat, amelyeket a kistérség a jövőben a szolgáltatások fejlesztése során követni kíván. A szociális szolgáltatástervezési koncepció jól illeszkedik a megyei koncepcióhoz. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elfogadásra javasolja. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke Pécs, 2009. május 5. Horváth Zoltán
A SZIGETVÁR DÉL ZSELIC TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: 2008. december
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 1 Bevezetés... 5 1.1 A szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi háttere... 5 1.2 A szolgáltatás tervezési koncepció célja... 7 1.3 Szakmai szempontok, prioritások... 7 1.4 Módszertan... 8 2 A kistérség szempontjából releváns jogszabályi előírások a szociális ellátással kapcsolatban... 9 2.1 A szociális igazgatás és szakmai szempontrendszert felvonultató jelentősebb jogszabályok az alábbiak:... 9 2.2 Kötelezően ellátandó feladatok... 11 3 A kistérség sajátosságainak áttekintése a szociális ellátás szempontjából... 14 3.1 Településszerkezet, infrastruktúra... 15 3.2 Demográfiai mutatók alakulása 2005 2007 között... 17 3.2.1 A lakosságszám alakulása 2005 2007 között... 17 3.2.2 Élveszületés, halálozás, 2005 2007... 19 3.2.3 Születések számának előrejelzése... 22 3.2.4 Vándorlási tendenciák... 25 3.2.5 Korcsoportok létszámainak változása 2005 2007... 28 3.2.6 Nemek szerinti megoszlás alakulása... 31 3.2.7 Foglalkoztatás... 34 3.3 Jövedelmi viszonyok... 38 3.4 A kistérség népességének egészségügyi helyzete... 39 4 A szolgáltatástervezési koncepció irányultsága, a célcsoportok... 42 4.1 Időskorúak... 43 4.2 Nyugdíjasok... 45 4.3 Munkaerőpiacról kiszorulók, tartós munkanélküliek... 49 4.4 Megváltozott munkaképességűek... 53 4.5 Fogyatékossággal élők... 54 4.6 Szenvedélybetegek... 55 4.7 Pszichiátriai betegek... 55 4.8 Hajléktalanok... 55 4.9 Veszélyeztetett gyermekek, családok... 56 4.10 Halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű tanulók... 57 4.11 Roma népesség... 59 5 A kistérség településein nyújtott szociális támogatások pénzbeli és természetbeni ellátások áttekintése... 62 2
5.1 Rendszeres szociális segély... 62 5.2 Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés... 67 5.3 Lakásfenntartási támogatás... 71 5.4 Az önkormányzat által nyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 75 5.5 Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb (pénzbeli és természetbeni) támogatási formák... 78 5.5.1 Rendkívüli és kiegészítő gyermekvédelmi támogatás... 78 5.5.2 Közcélú foglalkoztatás... 79 5.5.3 Ápolási díj... 80 5.5.4 Közgyógyellátás... 81 5.5.5 Időskorúak járadéka... 81 5.5.6 Temetési segély... 82 5.6 Egyéb szociális juttatások... 83 5.6.1 Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása... 83 5.6.2 Lakáscélú helyi támogatás... 83 6 A Szigetvári Kistérség szociális feladatellátásának bizosítása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén)... 84 6.1 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások rendszere és az ellátórendszer fenntartásának átalakulása az utóbbi években... 84 6.1.1 Szociális alapszolgáltatások a 1993. évi III. törvény szerint... 84 6.1.2 A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások a 1993. évi III. törvény szerint... 93 6.2 A szolgáltatásokat biztosító intézményi szervezeti háttér bemutatása... 94 6.2.1 Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény... 95 6.2.2 Magyar Kolping Szövetség, Kolping Támogató Szolgálata Szigetvár..... 96 6.3 A személyes gondoskodást nyújtó alapellátási formák iránti igények és azok kielégítésének bemutatása, 2005 2007.... 98 6.3.1 Falugondnoki szolgálat... 98 6.3.2 Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti igények és azok kielégítése a kistérségben... 98 6.3.3 Családsegítés... 102 6.3.4 Nappali ellátási formák (idősek klubja, hajléktalanok nappali ellátása)... 107 6.3.5 Támogató szolgálat... 108 6.3.6 Közösségi ellátások... 109 6.4 Szakosított ellátási formák iránti igények és azok kielégítése... 110 6.4.1 Idősek otthona... 110 6.4.2 Otthonház (emelt színvonalú bentlakásos intézmény)... 111 6.4.3 Hajléktalanok átmeneti szállása... 112 3
7 Gyerekjóléti alapellátások rendszere... 113 7.1 A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége, feladatellátása... 116 7.2 Családok átmeneti otthona... 123 8 A ellátások biztosításához rendelkezésre álló erőforrások áttekintése... 124 8.1 Humán erőforrások... 124 8.2 Ingatlanok, infrastruktúra... 124 8.3 Tárgyi eszközök... 125 9 Finanszírozás... 126 10 Meglátások, észrevételek felvázolása... 127 10.1 A kistérség szolgáltatástervezést meghatározó legjelentősebb problémái..... 127 10.2 A szociális ellátórendszer problémái, gyengeségei... 127 10.3 A szociális ellátórendszer erősségei... 128 11 A szociális ellátás javasolt rendszerének ismertetése... 129 12 Fejlesztési lehetőségek... 133 Mellékletek... 137 Táblázat jegyzék... 174 Ábra jegyzék... 176 4
1 BEVEZETÉS A Szigetvár Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciója a Szigetvári Kistérség szociális szolgáltatásainak távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a Szigetvári kistérség szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait és a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. 1.1 A szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi háttere A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.. (3) (5) bekezdése alapján a kistérségi társulás azon szolgáltatások vonatkozásában köteles elkészíteni a szolgáltatástervezési koncepciót, amelyeket a társulás keretében látnak el. A szolgáltatástervezési koncepcióról az alábbi rendelkezéseket tartalmazza törvény: (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. 5
(5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A jogszabály alapján tehát a Szigetvár Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának az alábbi dokumentumokhoz kell illeszkednie: Baranya megye szolgáltatástervezési koncepciója (Készült: 2004, aktualizálása: 2006., 2008.) A Szigetvári Kistérség fejlesztési programja (Készült: 2004.) A koncepció készítése során figyelembe vesszük az alábbi tervezési dokumentumokat is: Szigetvár Város közép és hosszú távú stratégiai programja (Készült: 2007.) Szigetvár város szociális szolgáltatástervezési koncepciója. (Készült: 2004. évben. 1 Aktualizálása: 2006.) Baranya Megye Önkormányzata a megyei szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálatát legutóbb 2008 ban fogadta el. A megyei koncepció elsősorban a megyei önkormányzat kötelezően ellátandó szociális feladataival foglalkozik, a stratégiai fejezetben rögzített stratégiai irányok figyelembevételével készül jelen koncepció javaslattételi fejezete. A Szigetvári Kistérségi Stratégiai Programja csak kis mértékben érinti a szociális szolgáltatások fejlesztésének kérdéseit. Szigetvár Város közép és hosszú távú stratégiája részletesen foglalkozik a szociális ellátások értékelésével, valamint a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó lehetőségekkel. Az ellátórendszer fejlesztésére vonatkozó célok és intézkedések figyelembevételével kerül sor a kistérségi szolgáltatástervezési koncepció javaslatainak meghatározására. A jelen koncepció ennek megfelelően kielégíti a Szociális Törvény azon követelményét, hogy illeszkednie kell a megyei szolgáltatástervezési koncepcióban és a kistérségi területfejlesztési programban foglalt irányelvekhez. 1 A Szigetvári kistérségben csak Szigetvár Város rendelkezik szolgáltatástervezési koncepcióval. 6
1.2 A szolgáltatás tervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepcióban, a kistérség szociális szolgáltatásainak távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentumban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg. A koncepció meghatározza azokat a javaslatokat, melyek a különböző társadalmi gazdasági adottságú településeken a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését segíthetik elő, és a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését mozdíthatják elő. A szolgáltatástervezési koncepció egységes keretbe foglalja a kistérségi szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. 1.3 Szakmai szempontok, prioritások A szociális szolgáltatások legfontosabb szakmai szempontjait, prioritásait az ellátottak érdekei határozzák meg. Az ellátottak érdeke, hogy a Szociális Törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglalt előírásoknak megfelelő szociális ellátást vehessenek igénybe, lehetőség szerint a lakóhelyükhöz minél közelebb férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz, minőségi szolgáltatásokat vehessenek igénybe, a szolgáltatások igénybevétele során az emberi méltósághoz való joguk, az egyetemes emberi jogaik és az Alkotmány által biztosított jogaik érvényesülése biztosított legyen. Az ellátások megszervezése során tehát alapelvként kezelendő az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség biztosítása. A fenntartó érdeke a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások minél hatékonyabb felhasználása, az ellátórendszer költséghatékony működtetése. Az utóbbi években az állami finanszírozás változásai azt eredményezték, hogy változatlan ellátási struktúra mellett az állami normatív támogatások mértéke és emiatt a tevékenység összbevétele a szolgáltatások majd mindegyikénél csökkent. A finanszírozási nehézségek indították meg a fenntartók nagy részénél a szolgáltatások átstrukturálására irányuló folyamatokat. 7
1.4 Módszertan A Koncepció előkészítése során jegyzői adatszolgáltatásra és a TEIR adatbázis adatira támaszkodva vizsgáltuk, elemeztük a szociális szolgáltatások tervezéséhez szükséges demográfiai folyamatokat, valamint a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli, természetbeli támogatások rendszerét. Átvizsgálásra kerültek a kistérségben működő szociális intézmények, a szolgáltatások működését meghatározó legfontosabb dokumentumok, a tevékenységükkel, szakmai munkájukkal, gazdálkodásukkal kapcsolatos legfontosabb adatok. Személyes interjú készült a Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény vezetőjével és helyettesével, a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, a mikro térségi családsegítő központok munkatársaival, Szigetvár Város Polgármesteri Hivatalának hatósági osztályvezetőjével, valamint a tervek szerint 2009 től az ellátásokat biztosító Szoceg Kht. vezetőjével. Az így nyert adatok, információk alapozták meg a jelen koncepcióban bemutatott objektív képet a kistérség szociális szolgáltatásainak jelenlegi működéséről és a javaslatokat a fejlesztési irányokra. 8
2 A KISTÉRSÉG SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATBAN 2.1 A szociális igazgatás és szakmai szempontrendszert felvonultató jelentősebb jogszabályok az alábbiak: 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet A Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 9/2001. (XII. 20.) SzCsM rendelet A szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 9
69/2004. (VIII. 5.) ESzCsM rendelet Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet A szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről 11/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet Az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól 36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 3/2008. (IV. 15.) SzMM rendelet a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30) NM.r. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Az önkormányzatok és azok társulásait az alábbi közigazgatási jogforrások szabályozzák: 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról 1997. évi CXXXV. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről Az utóbbi, társulási törvény szerinti megfogalmazásban az elérendő cél a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele. Alapelvként megfogalmazza, hogy a helyi önkormányzatok képviselőtestületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. E törvény meghatározza a társulási megállapodások típusait: megállapodás egyes feladatok ellátásáról; 10
két vagy több képviselő testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő testület, illetve annak szerve gyakorolja; két vagy több képviselő testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. 2.2 Kötelezően ellátandó feladatok Fontos kiemelni, hogy a helyi önkormányzat feladat ellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. Így a helyi önkormányzat feladatait és hatásköreit tekintve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a mérvadó, amely alapján a települési önkormányzat feladata, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Ezt kiegészítik a szociális törvényben rögzítettek, amely szerint: 86. (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) (hatályon kívül) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a) d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a) b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31 éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, 11
d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a) c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a) d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. 89. (1) A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. (3) Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. (4) A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. 90/A. A szociális hatóság az e törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére. 91. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. 12
A Gyvt. Szerint: 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3) (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni 94/A. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. Mindezek alapján a Szigetvári Kistérségben kötelezően ellátandó feladatok a Szociális Törvény szerint: 1. étkeztetés 2. házi segítségnyújtás 3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (2009.01.01 jétől csak a házi segítségnyújtással együtt szervezhető) 4. családsegítés 5. idősek nappali ellátása Gyermekvédelmi törvény szerint: gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde családi napközi házi gyermekfelügyelet gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő(i )hálózat. Az ellátási területek bemutatása előtt áttekintjük a szociális ellátás tervezése szempontjából fontos kistérségi sajátosságokat. 13
3 A KISTÉRSÉG SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL A szigetvári kistérség Baranya megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségek közé tartozik. Hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. E helyzet az aprófalvas településszerkezettel, a külső periféria térségeire általánosan jellemző hiányos és leromlott állapotú közlekedési infrastruktúrával és ezek gazdasági és foglalkoztatási következményeivel magyarázhatóak. A térségben Szigetvár egyetlen városként központi funkciót tölt be, mellette 45 döntően kis települést találunk a kistérségben. A legnagyobb munkáltatók a székhelyen vannak, ebből következően jelentős a migráció a kistelepülésekről Szigetvár irányába. Ez a munkába induló szülők mellett a gyerekek bejárását is eredményezi. Az aprófalvak önfenntartó képessége gyenge, ezeken a településeken a szegénység kockázata magas. A helyi vagy közeli mezőgazdasági termelésben feleslegessé váló munkaerő alig esélyes a munkaerőpiacon történő re integrációra, a távolabbi munkahelyekre való bejárást a hiányos infrastruktúra lehetetleníti el. Magasak a munkanélküliségi mutatók. A hátrányok öröklődnek a következő generációkra is. Az egyébként is egyre bizonytalanabb egzisztenciális helyzetben élők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek vagy a hajléktalan emberek csoportjai egyre sérülékenyebb válnak, körükben a szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik. Az idős népesség körében is nő a szegénység kockázata. A fiatalok közül sokan helyi munkalehetőségek hiányában elvándorolnak, s ennek következményeként magukra maradnak az idős emberek, akiknek az önfenntartása egyre nehezebbé válik, fokozódik ebben a csoportokban is a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelmi viszonyok jellemzik. A települések többségében gyermekek között magas a HHH, SNI tanulók száma. Az utóbbi években az oktatáspolitika fokozott figyelmet fordít az esélyegyenlőség biztosítása érdekében e csoportok felzárkóztatására, hátrányaik leküzdésére. Fontos, hogy e folyamat megfelelő hangsúlyokat kapjon a kistérségben annak érdekében, hogy ne halmozódjanak a hátrányok generációkon keresztül. 14
3.1 Településszerkezet, infrastruktúra A Szigetvári Kistérséghez tartozó 46 településen mintegy 27 ezer ember él, közülük kb. 11 ezren Szigetváron. A kistérséggel határos a sásdi, sellyei, szentlőrinci kistérség Baranyában, valamint a barcsi, kadarkúti, kaposvári Somogy megyében. A kistérség területe: 669 km2, a népsűrűség 41 fő/km2, ami jóval az országos átlag alatt van. A települések száma kategóriánként: Település kategóriák Települések száma Állandó népesség száma 2007. január 1. 200 fő alatti 11 1534 5, 59 % 200 499 fő között 26 8638 31, 52% 500 999 7 5109 18, 64% 1000 1999 1 1013 3, 7% 2000 4999 0 0 0 % 5000 9999 0 0 0 % 10000 49 999 1 11111 40, 54 % A településeken élő állandó népesség aránya a kistérség egészéhez 1. Táblázat: A kistérség településeinek lélekszáma típusonkénti bontásban 2007. december 31. 2 A Szigetvári kistérségben a 46 település közül 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a települések 80% a 500 fő alatti aprófalu, ezeken a településeken él a népesség 37, 48 % a. Az összes település 24% ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben Szigetváron kívül az állandó népességet figyelembe véve egyetlen 1000 főt meghaladó népességgel rendelkező település van, ez Hobol. Mozsgó volt még 1000 fős település, de állandó népességszáma az utóbbi években 1000 fő alá csökkent. A települések átlagos nagysága az állandó lakosságot alapul véve 596 fő, ezzel a megyében a Szigetvári kistérség a kilenc kistérség közül a hatodik. (A megyei átlag 1318 fő/település.) Baranya megye és ezen belül a Szigetvári Kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is az első helyek egyikén áll. A kistérségben tíz (Gyöngyösmellék, Pettend, Bürüs, Endrőc, Almáskeresztúr, Ibafa, Horváthertelend, Csebény, Magyarlukafa, Vásárosbéc) klasszikus zsáktelepülés található, és további 2 Forrás: www.terport.hu. 15
kilenc (Basal, Patapoklosi, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet, Szulimán, Csertő, Merenye, Tótszentgyörgy, Molvány) olyan település van, amely egy magasabb forgalmi rendű útról csak bekötőút révén érhető el. A zsáktelepülések állandó lakóinak száma 2007 ben 1832 fő volt, ez a kistérség népességének 6, 68% a. A zsáktelepülések 70% a 200 fő alatti lélekszámmal rendelkező település. A kistérséget átszelő három jelentősebb forgalmú közút a 6 os főút, a 67 es út és a 6607 számú út. A települések közötti intézményi bejárást is ez az úthálózat határozza meg, mint ahogy a korábban létrejött intézményfenntartói társulások is ennek figyelembe vételével alakultak meg. A 6 os számú főút a barcsi közúti határátkelőtől a megye észak keleti végéig haladva szeli át a szigetvári kistérséget. A délszláv területek és Észak kelet Európa között ez a tranzitforgalom egyik fő közúti kapcsolata. Az egyedüli nemzetközi kapcsolatot a barcsi határátkelő jelenti, de az ezen érkező tranzit forgalom gazdasági potenciálját a lehetségesnél jóval kisebb mértékben használja ki a térség. A kistérség északi részén átmenő 67 es számú főközlekedési út Kaposvárral és a dél balatoni régióval biztosít viszonylag gyors elérhetőségi kapcsolatot. A kistérség belső közlekedési kapcsolatainak gerincét a 67 es és 6 os számú főutak adják. E közlekedési folyosókhoz kötnek be mellékutak, illetve bekötőutak. A kistérség közlekedésére jellemző, hogy egyes településekről a kistérségi központ is nehezen érhető el. A települések egymás közti közlekedési kapcsolatai is Szigetváron keresztül bonyolódnak a megfelelő közúti infrastruktúra hiánya miatt. A Szigetvár Kaposvár vasútvonal megszüntetésével a térség vasúti, és ezzel közlekedési kapcsolatai jelentősen beszűkültek. Az aprófalvas településszerkezetnek és a hiányosan kiépült infrastruktúrának jól ismert hátrányos következményei vannak, melyek közül a munkahelyek hiánya és ezzel az alacsony szintű foglalkoztatottság jelenti a legnagyobb problémát. Ugyancsak komoly problémát jelent, hogy a különböző alapszolgáltatások és ellátások több kicsi településen hiányoznak, és a nehézkes a közlekedés miatt a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is kedvezőtlen. 16
3.2 Demográfiai mutatók alakulása 2005 2007 között 3.2.1 A lakosságszám alakulása 2005 2007 között Település Állandó lakosságszám 2005 2006 2007 Szigetvár 11262 11162 11111 Csertő 417 425 428 Almamellék 487 491 487 Csebény 111 115 110 Horváthertelend 86 81 87 Ibafa 245 231 235 Szentlászló 892 861 848 Boldogasszonyfa 490 474 470 Mozsgó 1018 1004 998 Szulimán 264 263 266 Almáskeresztúr 85 85 82 Somogyapáti 588 573 553 Basal 196 192 208 Patapoklosi 424 415 413 Somogyhatvan 401 376 399 Somogyviszló 271 279 262 Somogyhárságy 471 466 474 Magyarlukafa 121 123 113 Vásárosbéc 209 202 195 Nagydobsza 700 708 699 Kisdobsza 271 277 276 Merenye 313 317 313 Tótszentgyörgy 183 180 180 Kistamási 140 143 141 Molvány 228 230 223 Nemeske 291 288 282 Pettend 169 162 154 Nagypeterd 661 657 653 Botykapeterd 387 370 358 Nagyváty 372 368 365 Nyugotszenterzsébet 254 251 259 Rózsafa 413 411 413 Katádfa 170 178 178 Bánfa 224 220 218 17
Szentdénes 339 344 343 Dencsháza 612 626 623 Hobol 1046 1017 1013 Szentegát 436 426 426 Kétújfalu 739 735 735 Bürüs 109 105 101 Gyöngyösmellék 332 330 330 Szörény 72 74 75 Várad 136 121 118 Zádor 389 380 376 Teklafalu 386 391 389 Endrőc 431 433 425 Összesen: 27841 27560 27405 2. Táblázat: Az állandó lakosság számának alakulása a Szigetvár Dél Zselic TKT, 2008 34 A kistérségben élők száma 2005 2007 között 436 fővel (közel 2% kal) csökkent. Települési szinten vizsgálva az adatokat azt látjuk, hogy a települések közel felében, 22 településen csökkent, 16 faluban stagnált, és mindössze 9 településen nőtt a lakosság száma. A népességfogyás egyik oka a természetes fogyás, a másik az elvándorlás. Szigetvár nem rendelkezik olyan vonzerővel, hogy a népesség migrációs célpontja, így a kistérség népességfogyásának egyik gátja legyen. Ez a kistérség népesség és településmegtartó erejének gyengeségét jelzi. A népességszám csökkenése az alacsony népességszámú, elöregedő településeken a legnagyobb probléma. A zsáktelepülések jelentős részét is érinti a népesség csökkenése. 3 A kék színnel kiemelt területeken csökkent az elmúlt három évben az állandó lakósság száma, a sárga színnel jelölt településeken emelkedett, a többi településen stagnál a népesség. 4 Forrás: www.terport.hu 18
3.2.2 Élveszületés, halálozás, 2005 2007 5 Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Természetes fogyás összesen Település 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2007. Szigetvár 101 77 92 151 164 215 50 87 123 260 Csertő 4 1 3 4 6 6 0 5 3 8 Almamellék 2 4 3 8 5 5 6 1 2 9 Csebény 0 1 1 1 1 0 1 0 1 0 Horváthertelend 2 0 2 2 0 0 0 0 2 2 Ibafa 3 3 2 5 4 3 2 1 1 4 Szentlászló 8 11 9 12 13 14 4 2 5 11 Boldogasszonyfa 7 2 1 3 8 8 4 6 7 9 Mozsgó 7 5 4 14 18 14 7 13 10 30 Szulimán 0 1 0 4 4 3 4 3 3 10 Almáskeresztúr 0 1 0 0 2 2 0 1 2 3 Somogyapáti 9 4 8 6 7 9 3 3 1 1 Basal 2 3 2 3 4 2 1 1 0 2 Patapoklosi 10 5 6 3 5 4 7 0 2 9 Somogyhatvan 3 6 3 5 4 0 2 2 3 3 5 A sárgával elölt településeken az élveszületés meghaladja a halálozást. Természetes szaporodás van, ez azonban nem jelenti, hogy a település lélekszáma nő, mert a migráció ezt jelentősen befolyásolja.. Zöld színnel azokat a településeket jelöltük, amelyekben az állandó népességszám nőtt 2005 2007. között. 19
Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Természetes fogyás összesen Település 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2007. Somogyviszló 2 1 4 5 2 10 3 1 6 10 Somogyhárságy 5 3 6 10 8 3 5 5 3 7 Magyarlukafa 1 3 3 1 1 1 0 2 2 4 Vásárosbéc 0 0 1 4 4 3 4 4 2 10 Nagydobsza 5 7 6 10 8 6 5 1 0 6 Kisdobsza 5 3 2 6 4 1 1 1 1 1 Merenye 1 3 0 7 6 3 6 3 3 12 Tótszentgyörgy 5 2 2 0 2 4 5 0 2 3 Kistamási 2 2 2 2 2 0 0 0 2 2 Molvány 1 2 2 4 2 3 3 0 1 4 Nemeske 1 1 3 4 4 4 3 3 1 7 Pettend 4 3 5 3 2 2 1 1 3 5 Nagypeterd 6 4 4 6 5 8 0 1 4 5 Botykapeterd 5 3 2 6 4 3 1 1 1 3 Nagyváty 3 0 4 1 2 7 2 2 3 3 Nyugotszenterzsébet 6 3 3 4 2 1 2 1 2 5 Rózsafa 1 3 4 7 3 3 6 0 1 5 Katádfa 2 1 2 7 3 3 5 2 1 8 Bánfa 4 3 3 5 3 2 1 0 1 0 Szentdénes 6 5 5 6 4 5 0 1 0 1 Dencsháza 10 3 9 6 9 7 4 6 2 0 Hobol 7 9 8 21 12 6 14 3 2 15 Szentegát 3 5 7 5 5 1 2 0 6 4 Kétújfalu 8 8 4 12 11 7 4 3 3 10 20
Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Természetes fogyás összesen Település 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2007. Bürüs 0 0 0 2 1 2 2 1 2 5 Gyöngyösmellék 4 6 6 6 7 4 2 1 2 1 Szörény 0 0 0 1 1 1 1 1 1 3 Várad 2 0 1 1 0 2 1 0 1 0 Zádor 6 3 3 3 2 3 3 1 0 4 Teklafalu 0 4 4 5 6 2 5 2 2 5 Endrőc 7 5 7 4 2 4 3 3 3 9 Összesen 270 219 248 385 372 396 115 153 148 416 3. Táblázat: Élveszületés, halálozás a Szigetvári kistérség településein 2005 2007 6 Tizenkét települést kivéve a kistérségben a halálozások száma változó ütemben, de rendre meghaladja az élveszületések számát. Tényleges lakosságszám növekedés csak 9 településen van, a lakosságszám növekedése és a pozitív természetes szaporodás között azonban nincs jelentős összefüggés. Azokon a településeken, ahol nő a lakosság száma, ott a növekedésnek csak egy része származik a magas élveszületési számokból. A kistérség egészére a természetes fogyás a jellemző, amely hosszú távon a népesség fogyásához, elöregedéséhez vezet. A megye összes többi kistérségével összehasonlítva a 2001 2007 közötti adatokat tehát egy hosszabb időtávot azt láthatjuk, hogy a Szigetvári kistérség ( 4,6) természetes fogyása kicsit meghaladja a megyei átlagot ( 4,0), azonban a megyei rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el a vizsgált kistérség. 6 Forrás: www.terport.hu 21
3.2.3 Születések számának előrejelzése 2006 2007 2008 2009 2010 2000 2005 évi KSH adatok alapján 2000 2005 évi KSH adatok alapján előre jelezve Szigetvár 77 89 88 87 86 Csertő 1 2 2 2 1 Almamellék 4 2 1 0 0 Csebény 1 0 0 0 0 Horváthertelend 0 1 1 1 1 Ibafa 3 3 3 3 3 Szentlászló 11 9 9 9 9 Boldogasszonyfa 2 4 3 3 2 Mozsgó 5 5 4 3 2 Szulimán 1 0 0 0 0 Almáskeresztúr 1 0 0 0 0 Somogyapáti 4 5 5 4 4 Basal 3 3 3 3 3 Patapoklosi 5 6 6 6 6 Somogyhatvan 6 4 4 4 4 Somogyviszló 1 3 3 3 3 Somogyhárságy 3 3 3 3 2 Magyarlukafa 3 3 3 3 3 Vásárosbéc 0 0 0 0 0 Nagydobsza 7 6 6 6 6 Kisdobsza 3 4 4 4 4 Merenye 3 1 1 1 1 Tótszentgyörgy 2 3 3 3 3 Kistamási 2 1 1 1 1 Molvány 2 1 1 1 1 Nemeske 1 0 0 0 0 Pettend 3 5 5 6 6 Nagypeterd 4 3 2 2 1 Botykapeterd 3 5 5 5 5 Nagyváty 0 0 0 0 0 Ny.szenterzsébet 3 5 5 5 5 Rózsafa 3 2 2 1 1 Katádfa 1 1 1 1 1 Bánfa 3 3 3 3 3 Szentdénes 5 5 5 5 5 Dencsháza 3 6 6 6 6 Hobol 9 8 8 8 8 Szentegát 5 4 4 4 4 Kétújfalu 8 8 8 8 8 Bürüs 0 0 0 0 0 22
2006 2007 2008 2009 2010 2000 2005 évi KSH adatok alapján 2000 2005 évi KSH adatok alapján előre jelezve Gyöngyösmellék 6 4 3 3 3 Szörény 0 1 1 1 1 Várad 0 1 1 1 1 Zádor 3 4 3 3 2 Teklafalu 4 3 3 3 3 Endrőc 5 5 5 5 5 ÖSSZESEN 219 231 224 220 213 4. Táblázat: Születések számának előrejelzése 2007 2010 (fő) a Szigetvári Kistérségben 7 A születések számának előrejelzése alapján a kistérségben fokozatosan, közel azonos ütemben fog csökkenni a születések száma. Ez az oktatási és szociális intézmények jövőbeni lehetőségeit, prioritásait meghatározza. A folyamatosan csökkenő gyerekszám a kistérség további elöregedéséhez vezet. Település neve Születések számának előrejelzése 2007 re a 2000 2005 közötti KSH adatok alapján Élveszületések száma 2007 Szigetvár 89 92 Csertő 2 3 Almamellék 2 3 Csebény 0 1 Horváthertelend 1 2 Ibafa 3 2 Szentlászló 9 9 Boldogasszonyfa 4 1 Mozsgó 5 4 Szulimán 0 0 Almáskeresztúr 0 0 Somogyapáti 5 8 Basal 3 2 Patapoklosi 6 6 Somogyhatvan 4 3 Somogyviszló 3 4 Somogyhárságy 3 6 Magyarlukafa 3 3 Vásárosbéc 0 1 Nagydobsza 6 6 Kisdobsza 4 2 7 Forrás: Eco Cortex Kft. 23
Születések számának előrejelzése 2007 re a Település neve 2000 2005 közötti KSH adatok alapján Élveszületések száma 2007 Merenye 1 0 Tótszentgyörgy 3 2 Kistamási 1 2 Molvány 1 2 Nemeske 0 3 Pettend 5 5 Nagypeterd 3 4 Botykapeterd 5 2 Nagyváty 0 4 Ny.szenterzsébet 5 3 Rózsafa 2 4 Katádfa 1 2 Bánfa 3 3 Szentdénes 5 5 Dencsháza 6 9 Hobol 8 8 Szentegát 4 7 Kétújfalu 8 4 Bürüs 0 0 Gyöngyösmellék 4 6 Szörény 1 0 Várad 1 1 Zádor 4 3 Teklafalu 3 4 Endrőc 5 7 ÖSSZESEN 231 248 5. Táblázat: Születések számának előrejelzése a Szigetvári Kistérségben és a tényleges élveszületések száma 8,2007 Az előrejelzések és a tényleges adatokat összevetésére csak a 2007 es évet tekintve van lehetőségünk. Ez alapján megállapítható, hogy 2007. évre mintegy 7% kal alacsonyabb élveszületést prognosztizált a KSH. A tények alapján települések 45% ában több, 30% ában kevesebb gyerek született 2007 ben, mint amennyi az előrejelzésekben szerepelt. Célszerű lenne megvizsgálni, évről évre összevetni a két adatot, figyelni, elemezni a trendeket. 8 Forrás: Eco Cortex Kft. által gyűjtött adatok és www. terport.hu 24
3.2.4 Vándorlási tendenciák A vándorlási egyenleg a 46 településből 8 településen pozitív. A többi településen ugyan változó intenzitással, de a migráció következtében folyamatosan csökken a népesség (6. táblázat). A kistérség negatív vándorlási egyenlege a megyei adatok többszöröse. Az elvándorlás legfőbb oka a kistérségben a mintegy másfél évtizede tartó gazdasági depresszió. A rendszerváltást követően a munkalehetőségek beszűkülésével, megszűntével a korábbi kedvező gazdasági folyamatok megfordultak a kistérségben, az itt élők elvesztették a megélhetésük alapjait, de a helyi alacsony ingatlanárak és a szűkös anyagi helyzet miatt nem tudnak kedvezőbb helyzetű térségbe költözni. Nincsenek megfelelő adatok arra vonatkozóan, hogy mely rétegeket érinti leginkább a migráció. Az elvándorlásban feltehetőleg leginkább az aktív korú, magasabban képzett rétegeket vehetnek részt. Azok, akik már a középiskoláikat sem a kistérségben, hanem a megyeszékhelyen végezték, vagy végzik, egyre lazuló kötődéssel viszonyulnak a kistérséghez. A magasabban képzett munkaerő számára nem is tud megfelelő munkahelyeket biztosítani a térség, hiszen kevés a magas hozzáadott értéket igénylő foglalkoztató. Az elvándorlás iránya elsősorban a kedvezőbb munkalehetőségeket kínáló távolabbi területek: a megyeszékhely, Budapest, illetve egyre gyakrabban a külföld. A kistérségbe történő bevándorlással kapcsolatban az állítható bizonyossággal, hogy egyrészt jelentős a külföldről történő bevándorlás, mely a kistérség kedvező természeti adottságaival magyarázható, másrészt feltehetőleg az alacsonyabb státuszú rétegek költöznek ki a magas fenntartású városi lakásokból az olcsón megszerezhető és fenntartható falusi ingatlanokba. 25
Állandó odavándorlás Állandó elvándorlás Vándorlási egyenleg évenként Vándorlási egyenleg Település 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2007 összesen Szigetvár 263 301 305 258 316 310 5 15 5 15 Csertő 4 16 16 21 4 10 17 12 6 1 Almamellék 16 12 19 20 10 25 4 2 6 8 Csebény 10 9 1 5 6 7 5 3 6 2 Horváthertelend 0 0 3 11 5 0 11 5 3 13 Ibafa 2 2 9 1 17 3 1 15 6 8 Szentlászló 19 25 24 14 50 31 5 25 7 27 Boldogasszonyfa 10 11 13 19 23 11 9 12 2 19 Mozsgó 29 30 29 37 33 26 8 3 3 8 Szulimán 0 13 4 6 13 3 6 0 1 5 Almáskeresztúr 3 2 1 4 3 3 1 1 2 4 Somogyapáti 22 27 14 25 40 33 3 13 19 35 Basal 5 8 16 8 11 7 3 3 9 3 Patapoklosi 23 11 13 30 20 18 7 9 5 21 Somogyhatvan 18 5 38 7 35 18 11 30 20 1 Somogyviszló 3 10 2 13 6 18 10 4 16 22 Somogyhárságy 11 15 12 17 15 11 6 0 1 5 Magyarlukafa 4 11 3 7 11 15 3 0 12 15 Vásárosbéc 1 3 7 6 7 17 5 4 10 19 Nagydobsza 50 29 13 18 24 25 32 5 12 25 Kisdobsza 12 12 5 14 10 7 2 2 2 2 Merenye 13 11 8 9 9 8 4 2 0 6 Tótszentgyörgy 11 10 6 3 11 5 8 1 1 8 Kistamási 3 5 2 12 1 6 9 4 4 9 Molvány 6 13 3 10 13 9 4 0 6 10 Nemeske 14 12 9 7 14 12 7 2 3 2 26
Állandó odavándorlás Állandó elvándorlás Vándorlási egyenleg évenként Vándorlási egyenleg Település 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2007 összesen Pettend 2 4 3 8 12 15 6 8 12 26 Nagypeterd 17 11 21 21 14 21 4 3 0 7 Botykapeterd 25 9 13 28 19 27 3 10 14 27 Nagyváty 16 10 8 16 13 12 0 3 4 7 Nyugotszenterzsébet 13 7 11 22 10 5 9 3 6 6 Rózsafa 17 18 14 14 21 12 3 3 2 2 Katádfa 12 19 8 14 10 7 2 9 1 8 Bánfa 10 6 9 6 11 12 4 5 3 4 Szentdénes 6 17 20 11 13 22 5 4 2 3 Dencsháza 17 45 22 43 26 28 26 19 6 13 Hobol 50 21 35 42 50 39 8 29 4 25 Szentegát 26 28 27 28 37 32 2 9 5 16 Kétújfalu 26 31 39 33 34 40 7 3 1 11 Bürüs 12 3 4 3 6 6 9 3 2 4 Gyöngyösmellék 14 14 12 25 16 13 11 2 1 14 Szörény 1 2 1 7 2 1 6 0 0 6 Várad 5 2 1 6 17 3 1 15 2 18 Zádor 11 10 12 16 20 15 5 10 3 18 Teklafalu 10 24 18 15 21 23 5 3 5 7 Endrőc 11 15 7 25 15 17 14 0 10 24 Összesen 853 899 860 965 1074 988 112 175 128 415 6. Táblázat: A vándorlások számának alakulása a Szigetvár Dél Zselic TKT területén 9 10 9 A sárga színnel kiemelt településeken pozitív a vándorlási egyenleg. Kék színnel a zsáktelepüléseket emeltük ki. 10 Forrás: www.terport.hu 27
3.2.5 Korcsoportok létszámainak változása 2005 2007 A korcsoportok szerinti megoszlást tekintve a települések kétharmadában a fiatal korosztályok (0 17 éves) aránya meghaladja az idősekét (60 év felett). Harminckét településen jellemző a fiatal korosztályok többsége, a legfiatalabb korosztály (0 5 éves) aránya azonban évről évre csökken. A korcsoportos arányok alakulásában a roma népesség növekedése is jelentős szerepet játszhat a hagyományosan magasabb természetes szaporodásuk miatt. A kistérség egyes településein arányuk kezdi meghaladni a harminc százalékot. A viszonylag kedvező fiatal korstruktúrát árnyalja azonban az is, hogy a kistérségből folyamatos az elvándorlás. A jelenlegi kedvező kép hosszú és középtávon várhatóan változni fog, a összességében a kistérség egészére az idősebb korosztályok túlsúlya lesz jellemző. A 46 településből 7 településen viszonylag kiegyenlített a fiatalok és az idősek aránya. A 18 59 évesek száma csökkenő tendenciát mutat, a relatív arányuk a kistérség össznépességéhez viszonyítva emelkedik. A fiatalok és az aktív korúak arányának változásából látható, hogy kezd felnőni és belépni a munkaerőpiacra az a generáció, amely úgy nőtt fel, hogy a szüleik a 80 as évek végén, 90 es évek elején elveszették a munkahelyüket. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetben ennek a korosztálynak nagyon kevés esélye lesz az elhelyezkedésre. Ez súlyosbítani fogja a kistérség munkaerő piaci problémáit, és feltehetőleg a fiatal felnőtt korosztályok fokozódó elvándorlásával fog együtt járni. A települések közül 7 faluban jelentősen meghaladja a 60 éven felettiek aránya a fiatalabb korcsoportokét, ezek közé a települések közé tartozik Szigetvár is. A többi öregedő település döntően a 200 500 fő közötti kategóriába tartozik. Az időseknek mind a száma, mind az aránya emelkedik. Klasszikusan elöregedőnek tekinthető település azonban csak néhány van a kistérségben: Almáskeresztúr, Szulimán, Szörény. A legkritikusabb helyzetben Szörény és Almáskeresztúr van, mindkét településen az állandó lakosságszám jóval 100 alatt van. 28
Település 0 17 év % 2005 2006 2007 18 59 év % 60 feletti % 0 17 év % 18 59 év % 60 feletti % 0 17 év % 18 59 év % 60 feletti % Szigetvár 1962 17,42% 6984 62,01% 2316 20,56% 1890 16,93% 6948 62,25% 2324 20,92% 1850 16,65% 6917 62,25% 2344 21,10% Csertő 94 22,54% 255 61,15% 68 16,31% 94 22,12% 258 60,71% 73 17,06% 96 22,43% 262 61,21% 70 16,36% Almamellék 134 27,52% 266 54,62% 87 17,86% 131 26,68% 275 56,01% 85 17,45% 133 27,31% 272 55,85% 82 16,84% Csebény 23 20,72% 71 63,96% 17 15,32% 27 23,48% 71 61,74% 17 15,45% 26 23,64% 65 59,09% 19 17,27% Horváthertelend 22 25,58% 48 55,81% 16 18,60% 20 24,69% 45 55,56% 16 18,39% 22 25,29% 48 55,17% 17 19,54% Ibafa 55 22,45% 159 64,90% 31 12,65% 51 22,08% 153 66,23% 27 11,49% 55 23,40% 148 62,98% 32 13,62% Szentlászló 187 20,96% 544 60,99% 161 18,05% 179 20,79% 530 61,56% 152 17,92% 169 19,93% 535 63,09% 144 16,98% Boldogasszonyfa 98 20,00% 286 58,37% 106 21,63% 97 20,46% 275 58,02% 102 21,70% 97 20,64% 267 56,81% 106 22,55% Mozsgó 199 19,55% 648 63,65% 171 16,80% 186 18,53% 644 64,14% 174 17,43% 182 18,24% 638 63,93% 178 17,84% Szulimán 50 18,94% 149 56,44% 65 24,62% 52 19,77% 145 55,13% 66 24,81% 50 18,80% 148 55,64% 68 25,56% Almáskeresztúr 13 15,29% 48 56,47% 24 28,24% 12 14,12% 51 60,00% 22 26,83% 11 13,41% 49 59,76% 22 26,83% Somogyapáti 152 25,85% 342 58,16% 94 15,99% 142 24,78% 334 58,29% 97 17,54% 130 23,51% 323 58,41% 100 18,08% Basal 39 19,90% 125 63,78% 32 16,33% 40 20,83% 121 63,02% 31 14,90% 47 22,60% 132 63,46% 29 13,94% Patapoklosi 125 29,48% 250 58,96% 49 11,56% 117 28,19% 244 58,80% 54 13,08% 117 28,33% 237 57,38% 59 14,29% Somogyhatvan 116 28,93% 228 56,86% 57 14,21% 100 26,60% 216 57,45% 60 15,04% 113 28,32% 226 56,64% 60 15,04% Somogyviszló 64 23,62% 153 56,46% 54 19,93% 61 21,86% 160 57,35% 58 22,14% 54 20,61% 156 59,54% 52 19,85% Somogyhárságy 100 21,23% 287 60,93% 84 17,83% 95 20,39% 286 61,37% 85 17,93% 93 19,62% 296 62,45% 85 17,93% Magyarlukafa 37 30,58% 73 60,33% 11 9,09% 40 32,52% 69 56,10% 14 12,39% 34 30,09% 67 59,29% 12 10,62% Vásárosbéc 55 26,32% 124 59,33% 30 14,35% 48 23,76% 126 62,38% 28 14,36% 45 23,08% 120 61,54% 30 15,38% Nagydobsza 162 23,14% 424 60,57% 114 16,29% 171 24,15% 424 59,89% 113 16,17% 161 23,03% 423 60,52% 115 16,45% Kisdobsza 58 21,40% 160 59,04% 53 19,56% 61 22,02% 168 60,65% 48 17,39% 60 21,74% 169 61,23% 47 17,03% Merenye 64 20,45% 195 62,30% 54 17,25% 66 20,82% 195 61,51% 56 17,89% 58 18,53% 194 61,98% 61 19,49% Tótszentgyörgy 36 19,67% 112 61,20% 35 19,13% 35 19,44% 109 60,56% 36 20,00% 35 19,44% 109 60,56% 36 20,00% Kistamási 43 30,71% 85 60,71% 12 8,57% 43 30,07% 86 60,14% 14 9,93% 41 29,08% 87 61,70% 13 9,22% Molvány 46 20,18% 136 59,65% 46 20,18% 45 19,57% 137 59,57% 48 21,52% 43 19,28% 135 60,54% 45 20,18% Nemeske 57 19,59% 174 59,79% 60 20,62% 56 19,44% 172 59,72% 60 21,28% 55 19,50% 167 59,22% 60 21,28% Pettend 49 28,99% 98 57,99% 22 13,02% 50 30,86% 90 55,56% 22 14,29% 49 31,82% 82 53,25% 23 14,94% Nagypeterd 126 19,06% 429 64,90% 106 16,04% 120 18,26% 430 65,45% 107 16,39% 111 17,00% 436 66,77% 106 16,23% 29