Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata. Településfejlesztés és -üzemeltetés

Átírás

1 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2007/1 XVII. évfolyam 1. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogszabály-ismertető. 11 Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 17 Településfejlesztés és -üzemeltetés Tudósítás a pólusprogramról milliárd forint a pólusvárosok fejlesztésére a következő hét évben 20 A pólusprogram. 21 A többcélú kistérségi társulások közösségibusz-beszerzésének támogatása. 23 A TeIR Interaktív Elemző Rendszer alkalmazásának lehetőségei önkormányzatok számára 4. rész 24 Az ÖTM Építésügyi és Településrendezési Főosztályának tájékoztatója a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolásának feltételrendszeréről [240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet] 28 Turisztika és sport Üdülési csekk bővülő lehetőségek. 32 Ülésezett a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság. 32 Bővül az adómentes falusi vendégfogadás tevékenységek köre. 33 A turisztikai célelőirányzat A Magyar Turizmus ZRt. feladatairól és működéséről. 35 Turizmus: rövid hírek 35 Indul az OLLÉ, az Országos Labdarúgópálya Létesítési Program 37 Események, programok az elmúlt 30 nap kiemelkedő sportdiplomáciai történései. 38 Sportoljon üdülési csekkel!. 42 Kinevezések, intézményi változások. 43 Sportköltségvetés. 44 Pályázati lehetőségek EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus. 45 Hazai pályázati lehetőségek 45 Pályázati hírek 48 Jelentések, tájékoztatók Tájékoztató a Kormány önkormányzatok Egyeztető Fóruma létrehozásáról 49 A Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság egyéb fontosabb eseményei 2006 második félévében 50 A katasztrófavédelem elmúlt éve 51 A katonatemetőkről és katonai emlékművekről 53 Tájékoztatás az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról 55 Tájékoztató a lófélék jelöléséről, nyilvántartásáról, valamint a lóútlevélről. 56 A Központi Statisztikai Hivatal felhívása a települési önkormányzatok jegyzőihez. 57 Önkormányzati, jegyzői szövetségek Magyarországon. 58 A regionális fejlesztési tanácsok elnökeinek életrajza 60 A regionális fejlesztési ügynökségek elérhetőségei. 62 Aktuális hírek Hazai hírek 63 Nemzetközi hírek 65 Eseménynaptár, képzések Aktuális események, képzések 69 Elérhetőségek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 70 Önkormányzati forródrót. 70 Közszolgálati forródrót 70 Doppinginformációs vonal. 70 Felhívás 70 Többcélú kistérségi társulások 71 Figyelmébe ajánljuk! Könyvajánlatunk 77 A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: , BM , Fax: , BM bmkiado@bm.gov.hu

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az államháztartás működési rendjéről jogszabály címe és száma: 356/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása A módosított jogszabály: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A hatályos normáknak megfelelő pontosítást tartalmaz. Hatálybalépés: január 1., illetve a 109. tekintetében április 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) jogszabály címe és száma: 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása A módosított jogszabály: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A hatályos normáknak megfelelő pontosítást tartalmaz. Hatálybalépés: január 1., illetve meghatározott részei, valamint a 4. számú melléklete január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) A költségvetésről jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló A évi XCIX. törvény A jogszabály lényege: A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését tartalmazza költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként. Hatálybalépés: december 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 147. szám (2006. november 30.) jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény A A módosított jogszabály: a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény A módosítás lényege: A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak pontosítása. Hatálybalépés: december 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 154. szám (2006. december 14.) jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény A A jogszabály lényege: A módosítás azokat a jogszabályokat tartalmazza, amelyekre a költségvetési törvényben szereplő előirányzatokat épülnek. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 157. szám (2006. december 19.) A jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény A jogszabály lényege: A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatait tartalmazza költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 160. szám (2006. december 22.)

3 Jogszabályváltozások 3 A közbeszerzésekről jogszabály száma és címe: évi CXXXV. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény módosításáról A A jogszabály lényege: A jogszabály értelmében a helyi önkormányzat jogosult az általa irányított szervezetekben a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben: kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét; meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét. Hatálybalépés: január 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) A köztartozásokról és a közterhekről jogszabály címe és száma: 41/2006. (XII. 25.) PM rendelet a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és A adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosítása A módosított jogszabály: a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet A módosítás lényege: A rendelet kiegészül az iparűzési adóbevallások feldolgozására vonatkozó szabályokkal, valamint rögzíti, hogy az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek számítógépes nyilvántartása az adópolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott programrendszerrel végezhető. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.) jogszabály címe és száma: 42/2006. (XII. 25.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjáról A A jogszabály lényege: Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésére irányuló eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.) A normatív állami támogatásokról jogszabály címe és száma: 31/2006. (XII. 13.) PM ÖTM együttes rendelet a helyi önkormányzatokat évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, A a bérkiadások kiegészítő támogatásáról, a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérséklő kiegészítésről, illetve beszámításról, valamint az államháztartási tartalékról szóló 4/2005. (I. 28.) PM BM együttes rendelet végrehajtásáról A jogszabály lényege: A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami támogatások önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolása. Hatálybalépés: december 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: 153. szám (2006. december 13.)

4 4 Jogszabályváltozások Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról jogszabály címe és száma: egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXI. törvény A A jogszabály lényege: A módosítás jogharmonizációs célú. Hatálybalépés: december 23., illetve a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényt módosító rendelkezések január 1-jén és február 15-én lépnek hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 160. szám ( ) Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról jogszabály száma és címe: évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szó A ló évi XXXI. törvény és a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása) A jogszabály lényege: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, illetve szolgáltatások körében a törvény több hangsúlyos lépést tartalmaz. Egyes alapszolgáltatásokat tekintve meghatározza az igénybe vevők szociális rászorultságának vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekre, illetve férőhelyekre vonatkozóan január 1-jétől új működési engedély kiadására nem lesz lehetőség január 1-jétől a szociális információs szolgáltatás mint önálló alapszolgáltatás-típus megszűnik, és feladatát a szociális hatáskört ellátó szervek veszik át. A gyermekvédelem és gyámügy területén a kormány szervezetalakítási szabadságára figyelemmel nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten jelölik ki a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó szerveket. A gyámhatóságokat változatlanul hagyja a törvény, azonban a gyámhivatal fogalma kikerült a törvényből. A törvény hatályon kívül helyezi az illetékességi szabályokat is, azonban a települési önkormányzat képviselő-testületének illetékességét ebben a törvényben szabályozza, tekintettel arra, hogy azt csak törvényi szinten lehet csak szabályozni. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 156. szám (2006. december 18.) Egyes szociális tárgyú kormányrendeletekről A jogszabály száma és címe: 325/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítást indokolja, hogy a évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról kormányrendeleti szintre utalja az eljáró hatóságok kijelölését. A kijelölés a működési engedélyezéssel és a normatív állami támogatásokkal összefüggésben a kormányrendeletben található módon valósul meg. A kormányrendelet hatályon kívül helyezi az információs szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos szabályokat. A szolgáltatások évi normatíváinak nevében bekövetkező változásai miatt az igénylési, elszámolási mellékletek módosultak. A nem állami fenntartók esetében a évben elinduló irányított területi kiegyenlítési rendszerhez való illeszkedés végett a rendelet előírja, hogy normatíva-előleg csak befogadásra nem kötelezett szolgáltatás, illetve férőhely után lehet folyósítani. A hajléktalan személyek téli ellátása során az időszakos férőhelyek több év téli időszakára vagy azok egészére is engedélyezhetők az új szabályok alapján. Ezzel a szabályozással a működési engedélyt kiadó hatóság munkaterhei csökkennek. A térítési díjak tekintetében a kormányrendelet kimondja, hogy az alapszolgáltatások esetében a szociálisan nem rászorult személyek ellátására a rendelet szabályai nem terjednek ki, ebben az esetben a fenntartó a térítési díjat szabadon állapíthatja meg, továbbá a kormányrendelet bevezeti az alapszolgáltatásra egységesen alkalmazható szolgáltatási önköltség fogalmat. A szolgáltatási önköltség fogalom az intézményi térítési díj maximális összegének meghatározása szempontjából fontos, mert az nem haladhatja meg az egy szolgáltatási egységre (a szolgáltatás jellegétől függően, pl. ételadat, munkaóra, kilométer) eső szolgáltatási önköltséget. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

5 Jogszabályváltozások 5 Egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról jogszabály száma és címe: az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló évi CXX. törvény A [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Bvtv.), a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása] A jogszabály lényege: A törvény új szabályozása szerint az építésügyi hatósági eljárás felfüggesztésének megszűnésekor újra kezdődik az egyéves anyagi jogi jogvesztő határidő. Rögzíti a törvény a bírságkiszabás tilalmát a jóhiszeműen végzett tevékenység időtartamára. Az Ltv. módosítása nyomán a bérbeadó köteles a bérlő részére átadni az elkészített energetikai tanúsítványt. A Bvtv. szabályai kiegészülnek azzal, hogy a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek etikai-fegyelmi ügyében hozott, jogerős határozatának közvetlen bírói végrehajtására legyen lehetőség. A törvény 6. -a sorolja fel az illetékeket az építésügyi eljárásokban, amelyek közül számos mértéke növekedett, illetve követhetőbbé váltak az egyes építésügyi kérelmek illetékének mértékei. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 157. szám (2006. december 19.) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról jogszabály száma és címe: évi CXXXIII. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti A forrásmegosztásról A jogszabály lényege: A törvény az Ötv ának (4) bekezdésére hivatkozva meghatározza a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat megillető bevételek körét, a nem deficitarányosan megosztott forrásokból való részesedés szabályait olyan módon, hogy a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételekből a személyi jövedelemadó helyben maradó részébe beleértve a jövedelemdifferenciálódás mérséklése miatt elvont összeg tárgyévet megelőző évben visszaigényelhető részét is a fővárosi önkormányzatot 47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg. A normatív részesedési arány 5%-ot meghaladó változása esetén a forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arányváltozás 60%-ának megfelelő mértékben korrigálni kell. A további rendelkezések szabályozzák a forrásmegosztási folyamat ütemezését, a forrásmegosztás technikai szabályait és határidejét, továbbá a kötelező könyvvizsgálói részvételt. Hatálybalépés: a kihirdetés napján, de a törvény 5. -ának (2) bekezdését, valamint 6. -ának (3) bekezdését első alkalommal a évi forrásmegosztásnál kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.) Az építésügyi hatóságokról jogszabály száma és címe: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről A A jogszabály lényege: január 1-jétől az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok feladat- és hatáskörét ez a kormányrendelet állapítja meg. Építésügyi hatóságként első fokon a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzat jegyzőjét az ott megjelölt településekre is kiterjedő illetékességgel (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság), másodfokon a rendelet 2. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatalt az ott megjelölt megyékre is kiterjedő illetékességgel (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki a rendelet. Építésfelügyeleti hatóságként első fokon a rendelet 2. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatal építésfelügyelőjét (a továbbiakban: elsőfokú építésfelügyeleti hatóság), másodfokon a rendelet 3. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki a rendelet. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

6 6 Jogszabályváltozások A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokról jogszabály száma és címe: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök A ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről A jogszabály lényege: A kormányrendelet szabályai szerint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket a gyámhatóság (a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal, a szociális és gyámhivatal), valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter látja el. A kormányrendelet szabályozza továbbá a kijelölt elsőfokú gyámhivatalok illetékességi területét, és ezzel módosítja a Gyer. szabályait. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításával lehetőség van arra, hogy a bölcsődei szakdolgozóként tovább foglalkoztatott óvodapedagógus végzettséggel rendelkező óvónőket ne kelljen alacsonyabb fizetési osztályba sorolni. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.) A regionális közigazgatási hivatalokról jogszabály száma és címe: a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A A jogszabály lényege: A regionális közigazgatási hivatalok a megszüntetendő megyei közigazgatási hivatalok bázisán jönnek létre. Továbbá január 1-jei határidővel a területi főépítészi irodák a területi közigazgatási hivatalokba integrálódnak. A kormányrendelet alapján a közigazgatási hivatalok regionalizációja oly módon valósul meg, hogy a kormány által kijelölt (megyeszékhely) városban működő megyei közigazgatási hivatal alakul át regionális közigazgatási hivatallá, a többi megyei hivatal szervezeti és jogi önállósága megszűnik, azok a regionális közigazgatási hivatalok kirendeltségeiként működnek tovább, csökkentett funkciókkal és létszámmal, a korábbi megyére kiterjedő illetékességgel. A Közép-magyarországi régió tekintetében azonban a fővárosi és a Pest megyei közigazgatási hivatal integrációja révén valósul meg a regionális hivatal létrehozása, így a Közép-magyarországi régióban kirendeltség nem működik. A regionális közigazgatási hivatalok emellett olyan új feladat- és hatásköröket is kapnak, amelyek elősegítik, hogy a kormány területi szerveiként a területi koordinációs funkcióikat a jövőben hatékonyabban lássák el. Ezek például a következők: a területi államigazgatási szervek létesítésének, átszervezésének, megszüntetésének kezdeményezéséhez társuló véleményezési jog; területi államigazgatási szervek, illetve más, államigazgatási feladatot is ellátó szervek államigazgatási tevékenységére vonatkozó beszámoltatási jog; kezdeményezési jog az önkormányzatokért felelős miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányába a hormány felé való javaslattételre az Alkotmány 35. -a alapján a területi államigazgatási szervek törvénysértő határozatainak és intézkedéseinek megsemmisítésére, illetve megváltoztatására. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.) A köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól jogszabály száma és címe: a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) A Korm. rendelet A jogszabály lényege: Az új típusú közigazgatási TeljesítményÉrtékelési Rendszer (a továbbiakban: TÉR) szabályozási rendszere a teljesítményértékelés, illetve a teljesítményalapú jutalmazás szabályain felül a TÉR működtetésében meghatározó szerepet játszó Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ (a továbbiakban: KSzSzK) megvalósítási koncepcióját is bemutatja. A kormányrendelet meghatározza a TÉR, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítményalapú jutalmazás részletszabályait. A TÉR újszerűsége abból adódik, hogy a teljesítményértékelés során a végzett munka mennyiségének és minőségének értékelése hangsúlyosan figyelembe véve a vezető és az értékelt által kitűzött célokat, valamint a munkavégzés közben tanúsított viselkedés értékelése egyaránt megvalósul. Ennek a komplex értékelésnek köszönhetően a jövőben a minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és a szakállamtitkárok részére jutalom csak a teljesítményértékelés alapján fizethető. A szabályozás fontos elvnek tekinti az arányosság biztosítását, amelynek érdekében bevezeti a jutalmazás ún. kötelező eloszláson alapuló rendszerét. Ez egyfelől felső korlátot állapít meg a jutalmazás mértékére, amelylyel kizárja a szerven belüli, illetve a szervek közötti, jelenleg tapasztalható aránytalanságokat, másfelől a teljesítményértékelés

7 Jogszabályváltozások 7 eredményétől függően alanyi jogot biztosít a jutalom minimális mértékére. Mindezeken felül az előterjesztés meghatározza a teljesítményértékeléssel és jutalmazással kapcsolatos eljárási és adatkezelési részletszabályokat. Hatálybalépés: a törvényt szakállamtitkárokra és a minisztériumok vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőire január 1-jétől, a minisztériumok vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőire július 1-jétől, a központi hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire január 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és helyi szerveinek köztisztviselőire január 1-jétől;. a minisztériumok vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőire július 1-jétől kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.) A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól jogszabály száma és címe: 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól A A jogszabály lényege: A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a részvétel jogát fenntartsa megváltozott munkaképességű munkavállalókat jelentős létszámban foglalkoztató munkáltatók (védett műhelyek) számára. Az így lefolytatott közbeszerzési eljárásokban kizárólag védett foglalkoztatók lehetnek ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) meghatározza a kedvezményezett eljárás alanyi körét: védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek, feltéve, ha ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznak. Az előterjesztés ezt kiegészíti a védett műhelyek nyilvántartásba vételi lehetőségével. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.) A helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról jogszabály száma és címe: 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról A A jogszabály lényege: Az önkormányzatok egységes iratkezelésének érdekében a rendelet szabályozza, hogy az irattári terv az egységes iratkezelés érdekében az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az önkormányzat szervezetéhez, feladat- és hatásköréhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú iratok megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az irattári terv általános és különös részre oszlik. Az ügy típusát, ágazati hovatartozását, az irat selejtezhetőség szerinti minősítését és a levéltári átadás időpontját az irattári tervben rögzített irattári jel mutatja, amely egyúttal meghatározza az irat irattári helyét. A rendelet megállapítja a rendelet az irattári jel összetevőit is. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 156. szám (2006. december 18.) A helyi önkormányzati képviselők költségeinek normatíváiról, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről jogszabály száma és címe: 14/2006. (XII. 26.) ÖTM rendelet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső A ellenőrzési rendjéről szóló 4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás kiegészíti a rendeletet egy 11. számú melléklettel, amelynek címe: évi területi és országos kisebbségi önkormányzati választás. A rendelet módosítja továbbá a feladattípusú elszámolás határidejét és a belső ellenőrzés rendjét. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)

8 8 Jogszabályváltozások Az egyes ifjúsági, szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról jogszabály száma és címe: 8/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet az egyes ifjúsági, szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A A jogszabály lényege: A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását valósítja meg a rendelet. A módosítás alapján a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter szakmai-fejlesztési, szolgáltatási és támogatási rendszert hoz létre, amely a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal részjogkörű költségvetési egységeként működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat összehangolt működésén keresztül valósítja meg a kormány ifjúságpolitikai célkitűzéseit. A továbbiakban a pályázatokat az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.-hoz (ESZA Kht.) kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározottak szerint. A pályázati döntésben résztvevőket és a döntés nyilvánosságát is tisztázza a rendelet. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról jogszabály száma és címe: 12/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, valamint a személyes gondoskodást végző A személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás eredményeként mentesülnek a szakmai továbbképzési kötelezettség alól azok a képesítéshez kötött szociális, illetőleg gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző személyek, akiknek a nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idejük van hátra. A rendelet szabályozza azon nyilvántartások körét és adatait, amelyek az adott továbbképzés szervezőjének vezetni kell. A szociális szakvizsgára jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség megszerzése után szerzett öt év gyakorlat. A továbbképzési kötelezettség teljesítése esetén az anyagi elismerés kifizetése azt a munkáltatót terheli, amelyikkel a munkavállaló a továbbképzés teljesítése időpontjában munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban állt január 1-jétől a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet látja el a továbbképzéssel, szakmai vizsgaszervezéssel és a szociális működési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről jogszabály száma és címe: 10/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások A igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet formanyomtatványt rendszeresít bizonyos szociális ellátások kérelmezése esetére, mint az étkeztetés (a népkonyha kivételével), a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás, az idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátás, a bentlakásos intézményi elhelyezés (az éjjeli menedékhely kivételével). Meghatározza a rendelet, hogy mikor és hogyan kell előgondozást, illetve egyszerűsített előgondozást végezni. Rögzíti a rendelet az alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat, továbbá szigorítja a szociális rászorultság vizsgálatát. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól jogszabály száma és címe: 9/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények A szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: január 1-jével megszűnik a szociális információs szolgáltatás mint alapszolgáltatás, ezért a rendeletben is hatályon kívül kellett helyezni az erre vonatkozó rendelkezéseket. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében

9 Jogszabályváltozások 9 pontosítja a rendelet a műszaki rendszer elemeit, valamint a műszaki rendszer alkalmasságának feltételeit. Az új szabályozás egyértelművé teszi a gondozó kötelezettségeit, azt, hogy fél órán belül biztosítani kell a helyszínre érést, segélyhívási jegyzőkönyvet kell vezetni és havi jelentést kell készíteni. A közösségi ellátások szabályai módosulnak egyrészt a bevezetésre kerülő alacsonyküszöbű ellátásokkal összefüggésben, másrészt szigorodnak a képesítésre vonatkozó szabályok. Ellátási kötelezettséget ír elő a rendelet a demens problémával küzdő személyek és családtagjaik segítése érdekében a célcsoport napközbeni ellátására. Az önkormányzatok mozgásterét bővíti a rendelet 2. számú melléklete, ahol a középvezetői munkakörök ajánlottként jelennek meg az eddigi kötelező létszám-meghatározással szemben. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.) A közüzemi művek használatáért fizetendő díjakról jogszabály címe és száma: 46/2006. (XII. 25.) KvVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 29.) A KHVM rendelet módosítása A módosított jogszabály: az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet A módosítás lényege: A fogyasztói díjban jelenjen meg az ivóvíz-szolgáltatás teljes és valós költsége. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.) Az árvíz és belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről jogszabály címe és száma: 241/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a Magyarország folyóin tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt ke A letkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása A módosított jogszabály: Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet A módosítás lényege: A károsultnak a szerződéskötéssel kapcsolatosan igazolási kötelezettsége van az önkormányzat felé. Az önkormányzat jogosult a szerződés meglétét ellenőrizni. A helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra az állam javára 10 évre a támogatási összeg erejéig jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, illetve gondoskodni kell annak ingatlan-nyilvántartásból való törléséről. A jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével, törlésével és érvényesítésével kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére az állam nevében a jegyző jogosult. Hatálybalépés: december 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 147. szám (2006. november 30.) Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat programról A jogszabály száma és címe: 15/2006. (XII. 25.) MeHVM rendelet Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat programról, az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális és helyi szintű pályázati támogató rendszeréről A jogszabály lényege: Az NFT házhoz jön program folytatásaként létrejövő Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat program célja az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program kivételével valamennyi, az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (a továbbiakban: ÚMFT) szereplő operatív programra és közösségi kezdeményezésre kiterjedő országos tanácsadói hálózat működtetése. Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat munkatársai munkavégzésük során szorosan együttműködnek a Vidékfejlesztési Tanácsadó Hálózattal és az Önkormányzati és Térségi Koordinátor Hálózattal, különös tekintettel a feladatok rendszeres egyeztetésére, évente közös munkaterv és közös beszámoló elkészítésére, közös munkaértekezletek megtartására és közös fogadóórák tartására. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)

10 10 Jogszabályváltozások Az Oktatási Hivatalról jogszabály száma és címe: 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról A A jogszabály lényege: A Korm. rendelet a kormányzati szervezetalakításról szóló évi CIX. törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az Oktatási Hivatal jogállását, szervezetét, közoktatással, felsőoktatási regisztrációval, ekvivalenciaés információs központként való működésével, nyelvvizsga-akkreditációval, hatósági nyilvántartással kapcsolatos feladatait. A hivatalnak a létrejöttével egy időben 7 regionális szervezeti egysége (igazgatósága) alakul, amelyek székhelyének, illetékességi területének részletezését a Korm. rend. melléklete tartalmazza. A hivatal az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, a Felsőoktatási Regisztrációs Központ, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, valamint a SuliNova Közoktatási Fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.-nak a díjjal nem fedezett szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai tekintetében általános jogutódja. A hivatal közoktatással összefüggő feladatai különösen: a Kt. 95/A. -a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzés, mérés, értékelés szervezése; a Kt a alapján a fenntartó, a közoktatási intézmény, a települési kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat megrendelésére a megrendelő költségére megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzések végzése; a Kt ának (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása; az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés megtételének kezdeményezése, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása; a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak központi írásbeli feladatlapjait a körzetközponti jegyzők közreműködésével átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának; a Kt ának (6) bekezdése szerint közreműködik a kerettanterv jóváhagyása céljából indított eljárásban; véleményezi a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési tervet, illetőleg a főváros, a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési tervét a Minisztérium számára; a régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítésére, a régiót érintő intézkedések, programok, projektek és támogatási pályázatok összehangolására, a régió közoktatás-fejlesztését szolgáló pénzügyi források hatékony felhasználásának segítésére régiónként regionális közoktatási egyeztető fórumot működtet. A regionális közoktatási egyeztető fórum munkájában képviselőik útján, külön díjazás nélkül közreműködhetnek azok a szervezetek, amelyek a Kt ának (1) bekezdése szerint részt vesznek a fővárosi, megyei fejlesztési terv elkészítésében; együttműködik a közoktatási intézményekkel, a szakmai szervezetekkel, a fenntartókkal, a felsőoktatási intézményekkel, az országos kisebbségi önkormányzatokkal, és segítséget nyújt tevékenységükhöz; a szolgáltató tevékenységét közvetve, az általa meghatározott szolgáltató szervezet útján látja el; első fokú döntést hoz a Kt ának (17) bekezdése alapján a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának legkésőbb augusztus 31-ig való engedélyezéséről, valamint az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola további működtetésének engedélyezéséről; másodfokú döntést hoz az érettségi és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt ának (5) bekezdésében, szakmai vizsga esetén a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 14. -ának (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, valamint a szakképzést folytató intézményekben, illetve a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelményének teljesítésébe való beszámítása iránti kérelem esetén a szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés tárgyában az Szt ának (1) bekezdésében meghatározott eljárás keretében; hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben az alkalmazási feltételeket, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetését és valódiságát, a maximális osztály-, csoportlétszámot, a gyermek- és tanulói balesetvédelmet, a tanulói óraterhelést, az egyenlő bánásmód követelményeit, az állami vizsga megszervezését, lebonyolítását, a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket. Hatálybalépés: január 1. (kivéve a közoktatási és felsőoktatási hatósági nyilvántartási feladatokat szabályozó 40. -t, amelyet július 1-jétől kell alkalmazni). Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

11 Jogszabályváltozások 11 Jogszabály-ismertető A területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők március 4-ére kitűzött választásának jogi háttere és a választási eljárás főbb csomópontjai A területi és országos kisebbségi önkormányzati választások jogi háttere március 4-én először kerül sor területi kisebbségi önkormányzatok választására és az országos kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítására új jogszabályok alapján. Ennek törvényi feltételeit a évi CXIV. törvény teremtette meg, miután az Alkotmány rendelkezéseinek megváltozásával lehetővé vált, hogy kizárólag a kisebbséghez tartozók választhassák meg saját képviselőiket. A területi és az országos kisebbségi választások állami feladatainak lebonyolítását három végrehajtási rendelet szabja meg: a 29/2006. (V. 30.) BM rendelet részletesen szabályozza a választási irodák feladatait, a 11/2006. (XII. 7.) ÖTM rendelet a választási eljárás határidőit, határnapjait határozza meg, míg a választási pénzügyeket a 4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet rendezi. Helyi feladatok Kisebbségi választói jegyzék A területi és az országos kisebbségi választáson a október 1-jén megválasztott települési kisebbségi önkormányzati képviselők rendelkeznek aktív és passzív választójoggal, amennyiben a településen a kisebbségi önkormányzat megalakult és működik. Az elektorokat a helyi választási bizottság veszi elektori jegyzékbe; ennek 2006 decemberében már minden településen meg kellett történnie. A helyi választási bizottság gondoskodik az elektori jegyzék továbbvezetéséről is, melyhez a helyi választási iroda (HVI) vezetője támogatást nyújt [26/2006. (XI. 22.) OVI vezetői intézkedés 6. pontja]. A helyi választási bizottság döntéséről a helyi választási iroda vezetője (a TVI vezetője által előírt módon) tájékoztatja a területi választási irodát vagy az erre kijelölt okmányirodát, amely átvezeti az elektorok személyében bekövetkező változást az elektorok számítógépes nyilvántartásába. A szavazóhelyiség kijelölése Szintén decemberben kellett a helyi választási bizottságnak a szavazóhelyiséget kijelölnie, és ennek alapján a szavazás helyéről és idejéről a helyi választási iroda vezetője még ebben a hónapban kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatta a települési kisebbségi önkormányzati képviselőket. A szavazás A szavazás napján az elektorok azon a településen szavazhatnak, ahol megválasztották őket. Szavazni kizárólag személyesen, a helyi választási bizottság által kijelölt helyen lehet, igazolásra nincs lehetőség. A területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokon a választási bizottságokba a jelölő szervezetek nem bízhatnak meg tagot, így a helyi választási bizottság a szavazás napján is csak a választott tagjaival működik és bonyolítja le a szavazást. A jegyzőkönyvvezető feladatait a helyi választási iroda vezetője látja el. Körjegyzőség esetén a kisebbségi választásban érintett településeken a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a helyi választási iroda vezetője által kinevezett HVI tag is elláthatja. A szavazás 6.00 órakor kezdődik, és óráig tart. Amennyiben az összes elektor leadta a szavazatát, a szavazóhelyiséget óra előtt be lehet zárni. Az elektorok a választás kitűzése szerint két (országos és területi) vagy egy (ha nincs megyei választás, csak országos) szavazólapot kapnak. Érvényesen szavazni mindkét választás esetében azonos módon, a szavazólapon feltüntetett listák egyikére lehet. A lista kötött lista, azaz az elektor a jelöltek sorrendjét szavazatával nem befolyásolhatja. A szavazáshoz a szállítócsomagba becsomagolt szavazólapokat a helyi választási iroda a területi választási irodától kapja meg. A szállítócsomag minden olyan kelléket tartalmaz, ami a szavazás lebonyolításához szükséges. A szavazatok továbbítása A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat azok felbontása nélkül kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok számát. A helyi választási bizottság két példányban kiállítja a részvételi adatokról szóló Értesítést [29/2006. (V. 30.) BM rendelet,

12 12 Jogszabályváltozások 5. melléklet, 13. minta], amelynek egyik példányát a szállítóborítékkal együtt haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell szállítani. Az Értesítés második példányát a TVI által kijelölt adatfeldolgozó helyre kell küldeni, amely rögzíti annak adattartalmát a tájékoztató rendszerben. A részvételre vonatkozó adatok szolgálnak a választás napján a közvélemény tájékoztatására. Területi feladatok Az elektorok adatainak karbantartása Az elektori jegyzéket ugyan a helyi választási bizottság vezeti, a listák nyilvántartásba vételéhez elkerülhetetlen, hogy az azon szereplő jelöltek választójogát ellenőrizzék. Szintén szükséges az elektorok választójogának ellenőrzése a helyi választási bizottság munkájához. Ezért rögzítették az elektorok adatait központi adatbázisban, és ezért kell az abban bekövetkező változásokat folyamatosan átvezetni. Ezt a feladatot a területi választási iroda vagy az erre kijelölt okmányiroda végzi a helyi választási irodák vezetőitől kapott értesítése alapján. A jelölő szervezetek és a listák nyilvántartásba vétele Az Országos Választási Bizottság a területi és országos kisebbségi önkormányzati választást kitűző 578/2006. (XII. 5.) OVB határozatában megállapította, hogy mely területi választókerületekben lesz kisebbségi választás és melyek a listaállításra jogosult szervezetek. Listát csak a határozatban megnevezett szervezetek állíthatnak. A területi és országos kisebbségi választás önálló választási eljárás, amelyből következően az OVB határozatában megjelölt jelölő szervezeteknek amennyiben indulni kívánnak a választáson ismételten kérniük kell jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételüket az illetékes választási bizottságnál. A csak egy megyében állított lista nyilvántartásba vételéről az illetékes területi választási bizottság dönt, több megyei, illetve országos listaállítás esetén viszont a döntnök az Országos Választási Bizottság. A nyilvántartásba vételhez a jelölő szervezetnek be kell nyújtania a 29/2006. (V. 30.) BM rendeletben található KisP2-es nyomtatványt, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését (azaz december 5-ét) követően kiállított kivonatot, a jelölő szervezet alapszabályát. A jelölő szervezet egyidejűleg kérheti, hogy a szavazólapon a szervezet elnevezése az október 1-jei választásra megadott kisebbségi írásmód szerint is szerepeljen, de lehetőség van arra is, hogy a jelölő szervezet annak további használatát mellőzze vagy más kisebbségi írásmódot adjon meg. A jelölő szervezet területi vagy országos listát február 6-án óráig jelenthet be az illetékes választási bizottságnál. A bejelentéshez csatolnia kell a 29/2006. (V. 30.) BM rendeletben található KisL1 jelű (a lista adatai), valamint a hozzá csatolt kellő számú KisL2 jelű (a jelöltek adatai) kitöltött formanyomtatványokat. Minden jelölthöz mellékelni kell a KisSZ jelű formanyomtatványt is, amely a jelölt nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a jelölést elfogadja. A bejelentés után a listáról jelöltet csak törölni lehet, nincs mód új jelölt felvételére. A törlés a KisL3 jelű bizonylaton adható meg. A területi választási bizottság a listabejelentési határidő lejártát követően kisorsolja, hogy az egyes listák milyen sorszámmal szerepelnek a szavazólapon, és jóváhagyja a szavazólapot. Az országos szavazólap elkészítéséről az Országos Választási Iroda, a területi szavazólap elkészítéséről a területi választási iroda gondoskodik. A szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása A területi választási bizottság a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás tekintetében jegyzőkönyvet állít ki, a területi kisebbségi választás tekintetében megállapítja annak eredményét. Az országos kisebbségi választásról kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz szállítja, amely a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján állapítja meg az országos kisebbségi választás eredményét. A területi és az országos kisebbségi választás eredményét azonos módszerrel, az ún. d Hondt-formulával állapítják meg, amely biztosítja, hogy az egyes listák a leadott szavazatok arányában részesüljenek a mandátumokból. A megválasztott területi kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a területi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre, az országos kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a képviselők megválasztását követő 30 napon belülre az Országos Választási Bizottság elnöke hívja össze. A évi első közös választási feladatok sikeres végrehajtásához jó munkát kíván az Országos Választási Iroda

13 Jogszabályváltozások 13 A kistérségi hálózatok átalakítása A kormány decemberében döntött a kistérségi hálózatok átalakításáról [a kormányzati fejlesztéspolitika kistérségi szintű képviselőiről szóló 1122/2006. (XII. 13.) Korm. határozat). Ezzel megszűnt az eddigi kistérségi megbízotti hálózat, hogy átadja helyét a most alakuló önkormányzati és térségi koordinátor hálózatnak. Az új struktúra az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatásban és fejlesztéspolitikában betöltött szerepének megfelelően széles körű tevékenységet folytat majd a helyi társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében. A hálózat kistérségi szinten szorosan együttműködik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakembereivel; regionális szinten pedig a Regionális Fejlesztési Tanácsok munkájában is részt vevő régióigazgatók felügyelete és szakmai irányítása mellett dolgozik. Az önkormányzati és térségi koordinátorok (166 fő) a vidékfejlesztési tanácsadókkal, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv tanácsadó hálózattal együtt, integrált kistérségi szintű hálózatot alkotva koordinált feladatellátásban dolgoznak a kormányhatározat alapján létrehozandó Kistérségi Fejlesztési Program Irodákban. A koordináció tartalma az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv végrehajtásával összefüggő tevékenységek, valamint a kormány területfejlesztési politikájának érvényesítése és a hálózatok összehangolt működésének biztosítása. A hálózat munkatársainak kiválasztásához az ÖTM már kiírta a pályázatot, az értékelésre várhatóan februárban kerül sor, a munka március elején indulhat el. A kistérségi hálózatok feladata a helyi társadalmi, gazdasági fejlesztés lehetőségeinek feltárása, a térségek fejlődését meghatározó kormányzati területfejlesztési politika végrehajtásának támogatása. Az állam által finanszírozott kistérségi szereplők a kormányzati célok helyi megvalósulását segítik elő. Ugyanakkor feladatkörüket és kapcsolatrendszerüket úgy alakítják ki, hogy alapvetően a helyi célkitűzéseket szolgálják, és tevékenységükkel az adott térség hosszú távú fejlődését segítsék elő. A kormányzat fejlesztéspolitikája alapvetően három pillérre épül: 10. az egyensúlyi helyzet megteremtése, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás; 11. reformszemlélet, amely a közigazgatás átalakítását, a közszolgáltatások színvonalának emelését szolgálja; 12. az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Program végrehajtása. Az új struktúra szakemberei amellett, hogy képviselik a kormányzati célokat részt vesznek az aktuális feladatok ellátásában is. Eredményeik és tapasztalataik beépülnek majd a nemzeti programok megvalósítását szolgáló kétéves akciótervekbe. Készítette: Szűcs Mihály, ÖTM, Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság január 1-jén létrejöttek a regionális közigazgatási hivatalok A kormány az államreform programjával összhangban az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások érdekében döntött arról, hogy január 1-jével a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok jelenlegi rendszerét, csakúgy, mint más ágazatokban, a regionális szervezeti modell váltja fel. A reformra azért volt szükség, mert a területi államigazgatás az elmúlt évtized során igen nagyra növekedett, az egyes területi hivatalok igen eltérő és többségében már a megyét meghaladó illetékességgel működött, és ezzel szinte áttekinthetetlen dzsungelt képezett. Mindezekkel összefüggésben az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006.(VI.30.) Korm. határozat 1. számú melléklete január 1-jei határidővel előírta a regionális közigazgatási hivatalok, továbbá a megszüntetendő megyei közigazgatási hivatalok bázisán azok megyei kirendeltségeinek létrehozását. A kormányprogram végrehajtása, a regionális közigazgatási hivatalok létrehozásának alapvető feltétele volt a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) módosítása, amit a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CIX. törvény elvégzett. A évi CIX. törvény megalkotására pedig az Alkotmány módosítása teremtett lehetőséget, amit a Parlament május 31-én fogadott el. Ennek alapján ugyanis az Alkotmány június 3-tól hatályos 34. -ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az egyes törvények közigazgatási szervek megjelölésére vonatkozó rendelkezéseit a Parlament a jelen lévő képviselők több mint felének a szavazatával elfogadott törvénnyel módosítsa. A december 14-én kihirdetett kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvény felhatalmazza továbbá a kormányt, hogy rendeletében kijelölje a feladatot ténylegesen végző hatóságot. Mindezek alapján született meg a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006 (XII.23) kormányrendelet. A kormányrendelet értelmében a közigazgatási hivatalok a kormány területi államigazgatási szervei, amelyeket a kormány az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányítja.