Dr. Fá trai György: Magasé píté stan II.

Dr. Fá trai György: Magasé píté stan II.

SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1996 Írta.: Dr. Fá trai György fõiskolai docens Széchenyi Istvá n Fõ iskola Mûszaki szerkesztõ: Fodor Lá szló fõiskolai docens Széchenyi István Fõiskola Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elõadás, a rádió és televízió adás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. 2

Tartalomjegyzé k BEVEZETÉS... 4 1. A TANTÁ RGY ANYAGA ( IV. FÉLÉV )... 5 2. A FELDOLGOZANDÓ IRODALOM... 6 2.1 A KÖ TELEZÕ EN ELÕÍRT IRODALOM... 6 2.2 AZ AJÁ NLOTT IRODALOM... 6 2.3 A FELHASZNÁ LT IRODALOM... 6 3. KÖ VETELMÉNYEK... 8 3.1. A VIZSGÁ RA BOCSÁ TÁ S FELTÉ TELEI... 8 3.2. A VIZSGÁ ZTATÁ S MÓ DSZERE... 9 4. Ú TMUTATÓ, KIEGÉSZÍTÉSEK A FELDOLGOZÁ SHOZ... 10 4.1. TÉRELHATÁ ROLÓ FALAK... 10 4.1.1 Falazott té relhatárolószerkezetek... 12 4.1.2 Elõ regyártott, nehé z falelemes té relhatárolások... 12 4.1.3 Szerelt kö nnyû té relhatárolófalak... 14 4.1.4 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.1 fejezet anyagához... 21 4.2. VÁ LASZFALAK... 22 4.2.1 Monolit válaszfalak... 23 4.2.2 Ké zi falazóelemes válaszfalak... 24 4.2.3 Ö nté ssel elõ regyártott pallós-, panelos válaszfalak... 28 4.2.4 Kö nnyû, szerelt válaszfalak... 29 4.2.5 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.2 fejezet anyagához... 31 4.3. FÜ GGÕ LEGES FELÜ LETKÉPZÉSEK ÉS BURKOLATOK... 32 4.3.1 Ké reg jellegû monolit felületalakítások... 32 4.3.2 Elemekbõ l ké szített kerámia-, kõ -, é s mûkõ burkolatok... 38 4.3.3 Kö nnyû szerelt homlokzatburkolatok... 42 4.3.4 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.3 fejezet anyagához... 43 4.4 FÖ DÉMEK... 44 4.4.1 Gerendafö dé mek... 50 4.4.2 Gerendás fö dé mek... 51 4.4.3 Elõ regyártott pallós, panelos fö dé mek... 65 4.4.4 Lemezfö dé mek... 66 4.4.5 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.4 fejezet anyagához... 67 4.5. LÉPCSÕ K... 69 4.5.1 A lé pcsõ k szerkeszté si szabályai... 69 4.5.2 A lé pcsõ k szerkezetváltozatai... 70 4.5.3 Lé pcsõ burkolatok, kiegé szítõ szerkezetek, felszerelé sek... 73 4.5.4 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.5 fejezet anyagához... 75 3

Bevezeté s Az emberi tevékenységek mesterséges színtereinek megalkotására az építészet a tudomány, a mûvészet és a technika eszkö zeit használja. Az épületekben megtestesülõ komplex téralkotó tevékenység a magasépítés. A magasépítéstan az épületek szerkezeteinek létrehozására irányuló konstruálási és technoló giai ismereteken túlmenõen, ezek használati, fenntartási kérdéseivel is foglalkozik. A magasépítési folyamatok - kö lcsö nhatásban a természetes és a megépített kö rnyezettel - a megvaló sulás mellett az épületek "életciklusainak" (felújítás, átalakítás, rehabilitáció ), "halálának" ( bontás, újrahasznosítás ) kö rében zajlanak. A tantárgy ismeretanyaga a tervezõ-, kivitelezõ-, üzemeltetõ-, karbantartó szakemberek számára egyaránt nélkülö zhetetlen úgy az ipari gyakorlat, mint a management és az é píté sigazgatás területein. Ez az Ú tmutató a magasé píté s szerteágazó, szé leskö rûismeretanyagában való tájé kozó dást kívánja elõsegíteni a szerkezetek rendszerezett ismerteté sé vel; az egyes szerkezetfajtákkal szemben támasztott követelmények megfogalmazásával; a legfontosabb elvi szerkezetvá ltozatok bemutatásával; a fõ szerkesztési elvek felállításával; és gyakorlati példá kkal. A tantárgy tananyagát a kö telezõen elõírt ábragyûjtemény jelen Ú tmutató ban hivatkozott ábralapjai és az Ú tmutató ezekhez kapcsoló dó kiegészítései képezik. Az ajánlott irodalom tanulmányozása az ismeretek nö velé sé re é s elmé lyíté sé re szolgál. Az ismeretek birtokbavételét a szö veges anyagrészek logikus, tömör összefoglalá si képessége mellett az ábraanyag méretarányos szabadkézi vá zlatokban tö rténõ felidézése bizonyíthatja a tanulási folyamatban és a számonkérés során is. Az elsajátított tananyag alkalmazására, begyakorlására, és a tudásszint felmérésére nyújt lehetõséget az elõírt feladatok, megoldása, és az ellenõ rzõ kérdések megválaszolása. 4

1. A tantárgy anyaga ( IV. fé lé v ) A tantárgy fé lé ves anyaga a kö vetkező fő té makö rö kre, fejezetekre osztható : 1.1 Té relhatároló falak 1.2 Válaszfalak 1.3 Függőleges felületképzések és burkolatok 1.4 Fö démek 1.5 Lépcsők A további fejezetek a tantárgy V. félévi anyagában szerepelnek. Tö bbek kö zö tt, a váz-, és csarnokszerkezetek, a padló burkolatok, álmennyezetek, a nyílászáró szerkezetek, a magas-, és lapostetõk szerkezete, szigetelése (illetve héjalása), az é píté si segé dszerkezetek, az é píté si munkahely berendezé se, é pületei, é pítmé nyei, stb.... konstrukció s kérdéseivel, építésével, fenntartásával, átalakítási-, szanálási-, bontási kö rülmé nyeivel foglalkozunk. A tárgy épít az Á brázoló geometria és a Mechanika c. tantárgyak ismereteire és szorosan kapcsoló dik az Építõanyagok c. tárgyhoz, de ö sszefügg a Geodézia és a Geotechnika c. tárgyakban tanultak, tanulandó k nagy részével is, és megalapozza a Magasépítõ speciális studium tárgyait. (É pületszerkezetek /szerkezettervezé s/, É pülettervezé s, É píté si segé dszerkezetek /tervezé se/, É píté si technoló giák ) 5

2. A feldolgozandóirodalom Az 1. pont alatti tananyag a szakirodalomban megtalálható, abbó l elsajátítható. A fõiskolai profilnak és képzési szintnek megfelelõen az Ú tmutató egy fõiskolai ábragyûjtemény feldogozását segiti elõ. ( A tananyag ismeretbõvítésére, begyakorlására, elmélyítésére más, a kö telezõ-,az ajánlott- és a felhasznált irodalomban fellelhetõ szakanyag nyújt további lehetõségeket.) 2.1 A kö telezõen elõírt irodalom Dr. Koppány Attila : ÉPÜ LETSZERKEZETEK TERVEZÉSE tanulmányi segédlet Hivatkozások: (S/oldalszám-ábralapszám) 2.2 Az ajá nlott irodalom Dr. Gábor László : Épületszerkezettan I-II. Tankö nyvkiadó, Bp. Koppány Attila: Épületszerkezettan I. NOVADAT, 1994 Koppány Attila: Épületszerkezettan II. NOVADAT, 1994 2.3 A felhaszná lt irodalom Dr. Gábor László : Épületszerkezettan I-IV. Tankö nyvkiadó, Bp. Brúzsa László : Épületszerkezetek (ábraanyag) Tankö nyvkiadó, Bp. Brúzsa László : Ü zemelõ épületek szerkezetei Cultrade, Bp. Dr. Széll László : Magasépítéstan I-II. Tankö nyvkiadó, Bp. Dr. Szé ll László : É píté stechnoló gia I. Tankö nyvkiadó, Bp. Dr. Szé ll László : Homlokzatké pzé sek. Mûszaki Kö nyvkiadó, Bp. Lévai Jenõ: Épületszerkezetek I-II. Tankö nyvkiadó, Bp. Dr. Talló s Elemér- Dr.Koppány Attila: Épületszerkezetek Tankö nyvkiadó, Bp. Koppány Attila: Épületszerkezettan I. NOVADAT, 1994 Koppány Attila: Épületszerkezettan II. NOVADAT, 1994 Dr. Fekete Iván: Épületfizika kézikö nyv Mûszaki kö nyvkiadó, Bp. Dr. Karácson Sándor: Épületszerkezetek. Á bragyûjtemény I-II. Tankö nyvkiadó, Bp. 6

Kó szó Jó zsef: Lépcsõk Mûszaki Kö nyvkiadó, Bp. Dr. Fátrai Gyö rgy: É píté stechnoló gia. Á bragyûjtemé ny I-II SZIF, Gyõr 7

3. Kö vetelmé nyek A tantárgy elismeré sé nek felté tele: legalább elé gsé ges eredmé nyûvizsga leté tele. 3.1. A vizsgá ra bocsá tá s felté telei A vizsgára az a hallgató jelentkezhet aki : Rajzfeladatá t az alábbi kiírásnak megfelelõen elkészíti és a vizsga elõ tt két héttel leadja. Elkészítendõk felmérés, vagy a függelékbõl választott (vázlatterv-szintû) típusterv alapján egy ré szben alápincé zett, magastetõs, tetõté rbeé píté s né lküli hagyományos szerkezetûtö mö rfalas családi lakó ház alábbi kiviteli tervrészletei: Fö ldszinti é s pincealaprajz M 1:50 Lépcsõn keresztül felvett metszet M 1:50 Pince- és záró fö dém terve M 1:50 Legalább ö t jellemzõ szerkezeti részlet M 1:10,5 A rajzokat a függelékben megadott jelö lésmó dokkal A-2 méretûlapokon, kell kidolgozni és borító ba gyûjtve beadni. Az anyag és szerkezetválasztás tetszõleges. A méretmegadás és a szö vegek tussal felírva készítendõk, a metszett szerkezetrészeket grafikus, vagy színezett anyagjelö léssel kell ellátni. A szerkesztett vonalak kihúzása ceruzával, esetleg szabadkézzel is lehetséges. Számító gépes feldolgozás esetén a "kiplottolt" változat mellett a mágneslemezt is mellékelni kell. Az útmutatások és kiegészítések alapján, és az ajánlott irodalmak segítségével a tananyagot feldolgozza, vagyis a fejezetenké nt elõírt ké rdé ssorokat szabadkézi vá zlatok segítsé gé vel írá sban megválaszolja, és a feladatokat megoldja. A feldolgozás dokumentumait és a gyûjtö tt anyagok másolatait, A4 formátumú lapokon, lefûzve, fejezetenként rendezve kell legkésõbb a vizsga elõ tt két héttel leadni! Az a hallgató vizsgázhat akinek a rajzfeladata és minden egyes fejezetre kidolgozott anyaga legalá bb elégséges minõsítést kap. A szabadkézi vázlatokat ceruzával, de arányosan, a vonalak párhu-zamosságára, merõlegességére ügyelve kell elkészíteni! A metszett szerkezetrészeket vastagabb vonallal kö rítve, anyagjelöléssel ellátva ábrázoljuk! A feldolgozandó irodalomban alkalmazott grafikus anyagjelö lés mellett színezést is használhatunk. A legfontosabb szerkezeti anyagok kö zelítõ színjelei a kö vetkezõk lehetnek: talaj - sö tétbarna, beton - világoszö ld, vasbeton - sö tét (kró moxid) zö ld, fémek - kék, kerámia - piros, hõszigetelõ anyagok - narancssárga, stb.... Egyéni jelö lések alkalmazása esetén készítsünk jelmagyarázatot! Az ábrákat lássuk el 8

magyará zó feliratokkal, méretekkel (szabvány, vagy egyéni - de olvasható - "nyomtatott" betûtípusok egyaránt használható k) A vázolási készség birtokában a mérnö k kommunikáció s lehetõségei kitágulnak, ismeretszerzési-, átadási eszkö ztára bõvül. Az írásos válaszokat rö vid, pontokba tö mö rített felsorolásokkal, egyszerûkerek mondatokkal adjuk meg! A szö veget olvasható an, kézzel, vagy gépelve (esetleg szö vegszerkesztõvel) is írhatjuk. 3.2. A vizsgá ztatá s mó dszere A vizsgán két, a hallgató által kihúzott alfejezet (pl. 8.8.8) ismeretanyagát kell - felkészülési idõ (25...30 perc) után - rö viden, komplexen, helyszínen készített rajzos vázlatok segítségével ö sszefoglalni. 9

4. Ú tmutató, kiegé szíté sek a feldolgozáshoz 4.1. Té relhatá roló falak Az alapvetõen térelhatárolásra szolgáló homlokzati falszerkezetek terheit (ö nsúly, szélterhek,..) az épület vázszerkezeti elemei, (homlokzati szegélygerendák, pillérek,..), vagy/és fö dé mei, vagy/é s harántfalai hordozzák. Térelhatároló falakat elsõsorban vá zas szerkezeti rendszerû, és hará ntfalas (pl. alagútzsaluzatos) épületeken készítenek. Anyagaikat, rétegfelépítésüket tekintve a nem teherhordó homlokzati falak homogén falazatok, vagy heterogén (pl. tö bbrétegû) szerkezetek lehetnek. A té relhatároló falakat helyszíni munkával), vagy elõregyártott elemekbõl készítik. A helyszínen készülõ (monolit) falak általában könnyû kézi fala-zóelemekbõl falazottak, de kö nnyûbetonbó l ö ntö ttek is lehetnek. Kö nnyûbeton, vagy elõfalazott (pl.mellvéd-)blokkok és a nehéz e-lõregyártott vasbeton falpanelok használata mellett elõszerelt, kö nnyûszerkezetes elemek alkalmazása is elterjedt. (fü ggönyfalak, szakipari falak) A tö bbré tegûszerkezetek helyszíni (ré tegenké nti) é píté se/szerelé se szinté n elõfordul az é píté si gyakorlatban (köpenyfalak), de léteznek szendvics jellegûkö penyelemekbõl épített kö nnyû homlokzati falszerkezetek is. A falazatok kézi falazó elemeinek jó épületfizikai tulajdonságait, csekély súlyát az elenyészõ mértékûterhelés (általában csak az ö nsúly) engedi meg, ezért poró zús és/vagy nagy üregtérfogatú kerá mia-, beton-, és vegyes anyagúak lehetnek. (ld.: Magasépí-téstan I. 4.4.1) A homlokzati falak blokkos építésének a hazai gyakorlatban nincsenek hagyományai. Az 1-1. ábra vázas épületek blokkos építésûváltozatait mutatja be külfö ldi példákon. A vasbeton falpanelok a panelos építésmó doknál megismert szerkezetváltozatokban és anyagokbó l készülhetnek (ld.: Magas-építéstan I. 4.4.4), a kisebb terhelés miatt kö nnyebb, "karcsúbb" kivitelben is. 10

1-1. á bra Homlokzati blokkfalak A könnyûszerkezetes térelhatároló homlokzati falakat fa-, fém-, vagy mûanyag vá zszerkezettel és kétoldali kö nnyûépítõlemez-burkolattal szerelik. A külsõ burkolat idõ(járás)-álló anyagokbó l (rozsdamentes-, vagy korró zió ellen vé dett acé l, alumínium, mûpala, mûanyaglemez, színezett-, vagy zománcüveg,..) készül. A belsõ oldalon kevésbé tartó s anyagok is felhasználható k, így például farost-, faforgács-, gipszkarton lemezek.... A burkolatok kö zö tt a hõ szigetelést mûanyag hab táblák, illetve szálas alapanyagú paplanok, lemezek biztosítják, szûkség szerint páratechnikai rétegekkel is ellátva. A homlokzati falak a teherhordó szerkezetek kö zé - azokra tá masztva -, vagy a teherhordó szerkezetek síkja elé - azokra fü ggesztve - építhetõk. 11

A nehéz elõregyártású falak egymásra, (illetve talpgerendára) tá maszkodó elemeit a teherhordó (pl. váz-) szerkezethez csupán kiborulás elleni kapcsolat rö gzíti, míg a fü ggesztett elemek termé-szetesen kö zvetlenül a teherhordó (pl. váz-) szerkezetet terhelik. A vázelemek, illetve a harántfalak és fö démek kö zö tti (elõtti) homlokzati falszakaszok tömörek, vagy nyílásokkal á ttörtek lehetnek. A térelhatároló homlokzati falak nyílásainak méretei, alakja, elhelyezkedése, kiosztási ritmusa szabadon formálható. Jellegzetes homlokzatalakítási lehetõség a mellvéd-(parapet-) falak kö zö tt vé-gigfutó sá vablakok használata. (ld. 1-3/B. ábrát) 4.1.1 Falazott té relhatárolószerkezetek A monolit homlokzati falak a hazai építési gyakorlatban kézi falazó elemekbõl készülnek. A cé lszerûen kö nnyû, nagy üregté r-fogatú é s/vagy poró zús anyagú falazatok kö zvetlenül a homlokzati szegélygerendákra, vagy a fö démszélekre kerülnek, azokra terhelnek. A függõleges teherhordó elemek közé, vagy azok síkja elõ tt el-vezetve épülhetnek. (S/199-3) Az homlokzati falazat és a teherhordó szerkezeti elemek eltérõ anyaga és hõmozgása meghatározza kapcsolatuk szerkezeti jellegét, hiszen a falazat é s a pillé rek (vagy harántfalak) kö zö tt gátolt mozgásbó l származó erõá tadá sra alkalmas kapcsolat (kiékelés, bajusz-vasak,..), vagy ritkábban "csúszó" megtámasztást biztosító (pl. hornyos csatlakozás) ké-szül, ugyanakkor a teherhordó elemek közé épített falakban a váz- (fö dém-, harántfal-) szakaszok mentén hõ hídmentesítõ megoldásokra van szûkség. (ld. S/199-3). 4.1.2 Elõ regyártott, nehé z falelemes té relhatárolások Homlokzati falak építhetõk a már jó l ismert, elõregyártott szer-kezeti elemekbõl is. Elsõsorban a szilikátbázisú blokkok és panelok térelhatároló szerkezetváltozatai használatosak. A funkcionális eltérés az elemalakításban és az elemkapcsolatok-ban is megmutatkozik, hiszen az elemek súlya csö kkenthetõ, az elemek egymáshoz é s a teherviselõ szerkezetekhez az elõre-gyártott elemes (tö mö rfalas szerkezeti rendszerû) építés-mó dokban járatos megoldásoktó l eltérõen is kapcsoló dhatnak. Az elõregyártott blokkos térelhatárolások támaszkodó elemeinek "nedves" (habarcsos) kapcsolatai a falazott szerkezetekhez hasonló kialakításúak. (A külfö ldi gyakorlatban fémes, pl. szegezett kap-csolatokat is alkalmaznak. 1-1. ábra) A panelos homlokzati falakat legtö bbszö r mellvéd- (parapet-) ele-mekbõl építik, de (tö mö r-, vagy nyílás/ok/kal bíró ) úgynevezett nagypanelos, és á lló-, valamint fekvõ panelos, illetve vegyes megoldások is elõfordulnak. A térelhatároló panelfalak elemei a függõleges teherhordó pillérekre (harántfalakra) függesztve önhordó-, és a vízszintes teherhordó szegé lygerendákra (fö dé mperemekre) tá maszkodó szerkezetváltozatokban fordulnak elõ. 12

A támaszkodó panelok egyenként (soronként), vagy tö bb sorban egymá sra is tá masztva építhetõk be, szegélygerendákra (fö dém-peremekre), vagy talpgerendákra illetve ö nálló alapszerkezetekre átadva a nagyobb homlokzati falszakasz(ok) terheit. A teherátadás felsorolt változatai meghatározzák az elemek ö nsúlykorlátait, saját teherhordó szerkezetrészeik igénybevételeit, (tehát pl. va-salását) kapcsolatmó djukat, (pl.:egymásra terhelnek, vagy teherátadást gátló, vízszintes hé zagké pzé ssel é pülnek ö ssze) a függõleges teherhordó pillé rekhez (harántfalakhoz) való kap-csolás mó dját. (pl.: teherhordó felfüggesztés, vagy kiborulás el-leni megfogás) Az elõregyártott elemek alkalmazása megkö veteli, hogy beépítésük lehetõleg, szerelõ jellegû legyen, és minél kevesebb építési nedves-ség bevitelével járjon, ennek megfelelõen a kapcsolatok hegesztett, vagy csavarozott, - általában kötõelem(ek) közbe-iktatásával - kivitelezett szá raz-, vagy a kapcsoló -, é s kö tö elemek korró zió elleni vé delmé t biztosító cementhabarcs-kiö nté ssel illetve minimális kibetonozással járó, úgynevezett félnedves, ritkábban a kibetonozást a kapcsolat erõjáté kába is bevonó csomó -pontokat (illetve vázszakaszokat) képzõ, nedves építéstechnológiá jú megoldásokat alkalmazzák. A panelhézagok kialakításának szempontjai és megoldási mó dozatai megegyeznek az elõregyártott teherhordó falszerkezeteknél megismertekkel. (ld.: Magasépítéstan I. 4.4.4) Az 1-2. ábrán elõregyártott homlokzati falpanelok függõleges és vízszintes osztási hézagainak né hány pé ldáját tanulmányozhatjuk. Az S/202-6. ábralapon homlokzati falpanel és vázoszlop kapcsolata látható a panelhézagokban felvett vízszintes és függõleges metszetek valamint egy axonometria segítsé gé vel. Á llapítsuk meg a teherátadás mó dját, a kapcsoló elemek feladatát, a vízszintes hézag statikai szerepét, és a hézagképzés mó dját! 13

1-2. á bra Panelfalak hézagképzési vá ltozatai Az elemek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait a Magas-építõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, az elemgyártás, és az építés további ismereteit pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.1.3 Szerelt kö nnyû té relhatárolófalak A kö nnyûszerelt homlokzati falak szerkezeti jellegük, és a teherhordó (pl. váz-) hoz való geometriai és szerkezeti viszonyuk szerint, az alábbi fõ csoportokba sorolható k: a teherhordó elemek (vázszerkezet, illetve fö démek, harántfalak) a közé kerülõ szakipari falak, a teherhordó elemek (vázszerkezet, illetve födémek, harántfalak) síkja elé kerülõ, elõregyártott kö nnyû, nagyobb felületû elemekbõl (általában saját váz- é s/vagy keretszerkezettel, vagy merevített táblákbó l) szerelt fü ggönyfalak, é s a teherhordó elemekre (vázszerkezetre, illetve födémekre, harántfalakra) a helyszinen rétegesen, (vagy hõszigetelt, burkolatjellegûkö penyelemekbõl) szerelt köpenyfalak. 14

Ezen térelhatároló falakat elsõsorban az úgynevezett könnyûszerkezetes építésmódokban használják, de vázas és harántfalas szerkezeti rendszerûépületek homlokzatain is gyakran fellelhetõk. 1-3. á bralap Szakipari falak elhelyezése, beépítése Szakipari falak A kö nnyû, szakipari falak rétegesen (elõ-)szerelt, keretes szerkezetûtö mö r (fõként mellvéd- )falakból, és általában beépített nyílászáró szerkezetekbõl alakított, ü vegezett felü letekbõ l állnak. A szakipari falak homlokzatképzési lehetõségeit az épületvázhoz való viszonyuk függvényében az 1-3. ábra mutatja be. A vertikális (1-3./A) és horizontális (1-3./B) elemek hangsúlyozása mellett mó d van a teherhordó elemek megjelenítésére, kiemelésére (1-3./C), továbbá a homlokzat mélységi tagolására, árnyékolására is, hátrahúzott loggiafalak formájában. Az S/70-1. ábralapon fakeretes, rúdsajtolt alumíniumszelvényûnyílászáró kkal szerelt szakipari fal nézetét, szerkezeti és beépítési csomó pontjait találjuk. 15

Fü ggönyfalak A függö nyfal a függõleges térelhatárolásnak a teherhordó funkció tó l legnagyobb mértékû elválasztására tö rekszik, az adott, pillanatnyi technikai és technoló giai lehetõségek maximális mértékûkihasználásával. Elsõdleges cél az épület (homlokzat) reprezentatív, a technikai és anyagi lehetõségek korlátlan használatának lehetõségét bemutatni képes megjelenítése. A csekély mértékûönsúly mellett meghatározó vá válik a szélerõ k szerepe, elsõsorban újszerû merevítési és felfü ggesztési problémákat felvetve. A jellegzetesen szé tválasztott funkció jú szerkezet megnö vekedett mé rté kûfeladatai tö bbek kö zö tt a hõ szigetelés, a napvédelem, a pá raszabá lyozá s, a tûzvédelem,.. A függö nyfalak szerkezetváltozatait merevítésmó djuk, elõregyár-tottságuk mértéke, valamint szerelésmó djuk szerint az S/49-1. ábralapon láthatjuk. A bemutatott rúdelemes, keretes és (merevített) karosszériatá blá s rendszerek mellett a "hátravont", rejtett bordázatú hõ szigetelt ü veghomlokzatok (structural glazing) is elterjedtek. (1-4.-5.-6. ábrák) (TREMCO, HUECK) Az S/50-2. ábralapon a legszélesebb kö rben alkalmazott oszlopos rendszerûfüggö nyfalak homlokzatalakítási változatait tanulmányozhatjuk. Az általában épületszint magasságú vázoszlopok az S/51-3. ábralapon látható rögzítési helyeken adják át a merevített síkelemek saját ö nsúly és kö zvetített szélterheit. A vázoszlopok statikai modell-lehetõségeit, a támasztásmó dokat és a várható igénybevételi diagramokat az ábralap kö zépsõ sora vázolja. A kapcsolat szerkezetsémája a beállítási lehetõségeket mutatja be. Figyeljük meg a rö gzíté si helyek, az oszloptoldási a keretkapcsolási pontok elhelyezé si lehetõsé geit, szereléstechnikai és erõátadási szempontbó l is, * a beállítási lehetetõsé geket a tartó szerkezet é píté stechnoló giai lehetõsé geinek é s a függö nyfal gyártás é s szerelé stechnoló giai adottságainak figyelembevé telé vel (gondoljunk az eltérõ mérettûrésekre)! A vázolt, szö gacélelemes, hossz-, és keresztlyukas csavaros rö gzítõelemes megoldáson kívül, tö bbek kö zö tt kalapácsfejûcsavarral tö rté nõ, rugó s-, gö rgõs-, rezgé stompító val ellátott-, csukló s-, kapcsolatok is elterjedtek. Az oszlopos rendszerûfüggö nyfalak oszlopainak alakja és szerkezeti jellege szerint további rendszercsoportok külö nbö ztethetõk meg (S/54-6. ábralap) Vegyük észre a keresztmetszeti forma * és a teherbírás (szélteher!), valamint * a síkelemek beé píté si lehetõsé gei kö zö tti ö sszefüggé seket! 16

1-4. á bra Homlokzati ü vegfal A függö nyfalak konstruálásának alapvetõ feladatait a fé m-, é s üveg szerkezetré szek szé l- é s csapó esõ ellen megfelelõ vé delmet biztosító, ugyanakkor a hõmozgások harmonikus lejátszó dását é s/vagy felvé telé t lehetõvé tevõ á gyazá sá nak és hézagképzéseinek megoldása, továbbá lehetõleg hõ hídmentes és akusztikai szempontból is jól mûködõ kialakítása jelentik. A tö mítõsávok széles választékábó l mutat be néhány példát az S/68-20. ábralap. A rugalmas (elasztikus) mûgumi (polikloroprén, EPDM,..) profilok és az impregnált cellá s mûanyaghabok (Com-priband,..) használata mellett, tartósan elasztoplasztikus hézagtömítõ masszá k (Sziloplaszt, poliszulfidok, PU,..) alkalmazása is elterjedt. 17

1-5. á bra Homlokzati ü vegfal A hõvédelem szempontjábó l jelentõs mellvédszerkezetek felépítési változatait az S/69-21. ábralap vázlatai ismertetik. Határozzuk meg az alkalmazott rétegek és rétegfelépítési változatok funkcionális szerepét! Az S/55-7.-..-S/67-19. ábralapokon ismert hazai és külfö ldi, oszlopos rendszerûfüggö nyfalszerkezetek részleteit láthatjuk. Az 1-4. és az 1-5.,6. ábrák egy rejtett ("hátravont") oszlopos merevítésû, hõszigetelt üveghomlokzat részletei mutatja be metszeteken és axonometriában. 18

1-6. á bra Homlokzati ü vegfal Köpenyfalak A kö penyfalakat elsõsorban ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi célú épületek, raktárak té relhatárolására é s/vagy burkolására használják, kö zvetlenül épületvázra (pl. a kö nnyûszerkezetes építés esetén), vázas é pületekre falváz-tartó k kö zvetíté sé vel, esetleg tö mö rfalas épületekre burkolat jelleggel (pl. arculatátalakító felújításként) szerelve. 19

1-7. á bra Köpenyfal szerkezetek A kö penyfalakat (a függö nyfalaktó l eltérõen) a kisebb üvegezési (és nyílásképzési) arány jellemzi. Alapvetõ szerkezetvá ltozataik a kö vetkezõk: A rétegesen, a helyszínen szerelt kö penyfalak készülhetnek egyré tegû (általában bordázott fé mlemez) szerkezet/burkolat formájában hõszigetelé s né lkül, belsõ oldalán hõszigetelt lemez szerkezet/burkolatként, külsõ-belsõ burkolatré tegek kö zö tti hõszigetelé ssel, szûksé g eseté n (pl. nagyobb páraterhelé s) páravé delmi ré tegekkel é s/vagy kiszellõztetett lé gré teggel ellátva (hátszellõzö tt szendvicsszerkezetké nt). 20

Helyszínen, rétegesen szerelt kö penyfalak szerkezetpéldáit a 1-7. ábrán tanulmányozhatjuk. A ré teges ö sszeé píté s gyakran szerelõ keretek é s beszorító bordák alkalmazásával tö rté nik. A szendvicsjellegûköpenyelemes (ö sszevont táblás) szerkezeteket fakeretes, bordás, lemezekkel burkolt, hõszigetelt táblákbó l, fé mvázas csavarrö gzíté sû, vagy bepattintással rö gzithetõ hõszi-getelt panelokbó l, kétoldali domborított (sajtolt) fémlemezburkolatú habosítással hõszigetelt elemekbõl, vagy mûanyaglemezborítású szendvics-táblákbó l,.. szerelik. Csoportosítsuk az S/71-1.-..S/86-16. ábralapokon fellelhetõ szerkezetpéldákat anyagok és szereléstechnoló gia szerint! Az kö nnyûtérelhatároló falak méretkoordináció s és szerkezeti tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, a gyártás, és az építés további ismereteit pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.1.4 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.1 fejezet anyagához 1, Osztályozza a kö nnyûhomlokzati falakat külö nféle szempontok alapján! 2, Milyen monolit térelhatároló falszerkezeteket ismer? Tegyen javaslatot konkrét anyagokra, elemekre, technoló giákra! 3, Melyek a térelhatároló falazatok jellemzõ szerkezetproblémái? Vázoljon fel megoldási változatokat! 4, A nagyelemes elõregyártás mely változatai alkalmasak té rel-határoló falak é píté sé re, melyek az alkalmazás feltételei, lehetõségei? 5, Elemezzük a homlokzati falpanelok é s a teherhordó szerkezetek kapcsolatkialakítási lehetõségeit a teherátadási mó dok és az építési technoló gia függvényében! 6, Mutassuk be a homlokzati falpanelok hézagkialakítási lehetõségeit! 7, Csoportosítsuk a szerelt kö nnyû homlokzati falakat külö nfé le szempontokat figyelembevé ve! Tegyünk alkalmazási javaslatokat é píté smó dok, é s é pületfunkció k tekintetében! 8, Sorolja fel a szakipari falak legfontosabb szerkezetré szeit! Nevezzen meg beé píthetõ anyagokat, gyártmányokat! 9, Mutassa be rajzos vázlatokon vagy fotó kon a kö nnyû térelhatároló falak homlokzatformálási lehetõségeit! 10, Ismertesse a függö nyfalak alapvetõ szerkezetalakítási szempontjait! 11, Vázolja fel a függö nyfalak legfontosabb szerkezetváltozait! 12, Sorolja fel a mellvé dfalak legfontosabb szerkezetré szeit! Nevezzen meg beé píthetõ anyagokat, gyártmányokat! 13, Elemezze az oszlopos rendszerû függö nyfalak teherhordási-, rö gzíté si- é s kapcsolási lehetõségeit! 14, Mutassuk be a kö nnyûhomlokzati falak hézagképzési lehetõségeit! 15, Pé ldák segítsé gé vel ismertesse a kö penyfalak szerkezeti é s szerelé stechnoló giai változatait! 16, Milyen mó dokon kapcsoló dhat a kö penyfal az épület teherhordó szerkezeti elemeihez? 17, Soroljon fel, és példákon mutasson be olyan építési feladatokat ahol elõnyö s lehet a köpenyfalak használata! 21

4.2. Vá laszfalak Az épületek teherhordó szerkezetek és a térelhatároló homlokzati falak által határolt belsõ tereinek további osztására, elválasztására a válaszfalak szolgálnak. Az alapvetõen térosztó funkció miatt ezek a szerkezetek teherhordó fö dé mre, talajszinten ö nsúlyuktó l függõen ö nálló alapozásra vagy (meg-erõsített) aljzatbetonra terhelnek, esetleg ö nhordó kivitelben, fõfalakra, vázoszlopokra,.. függesztve készülnek. 2-1. á bra Vá laszfalak alapozá sa A válaszfalak á llékonysá ga, merevsége - felületükhö z képest csekély vastagságuk miatt - általában csak a teherhordó szerkezetek kö zé feszítve, szorítva (pl. ékelve) biztosítható, ugyanakkor el kell kerülni, hogy más szerkezetek a válaszfalakra terhelhessenek. Nagyobb felületûfalak további, általában vízszintes és függõleges irányú merevítést is igényelnek. 22

A válaszfalakkal szemben támasztható követelmények széles (de korántsem teljes) kö rébõl az elválasztandó terek jellemzõi, az elválasztás mó dja és megkívánt mértéke, valamint az alkalmazott anyagok, szerkezetek, építésmó dok alapján kell választanunk: állékonyság és szilárdság; merevsé g; kis ö nsúly; vé shetõsé g, szegezhetõsé g, alakítható ság; szerelvé nyezhetõsé g; vakolható ság, vakolattartás; burkolható ság, vagy más eszté tikus felületké pzé si lehetõsé g; lé gzárás; hõszigetelõ ké pessé g; hangszigetelõ ké pessé g; tûzbiztonság; flexibilitás, (átszerelhetõség, mozgatható ság); gazdaságosság. A helyszínen készitett, monolit válaszfalakat cement vagy gipsz kö tésûalapanyagokbó l, öntik, vagy kerámia, gipsz (perlit), kö nnyûbeton,.. kézi falazóelemekbõl építik. Kö zé p-, vagy kettõsfalú üvegté gla idomokbó l fé lmonolit jellegûvasalt válaszfalak hozható k létre.(ld. 2-6. ábralapon) Nagyobb méretûelõregyártott pallós (panelos) válaszfalakat gipsz, kö nnyûbeton alapanyagokbó l állítanak elõ, míg a panelos építésmó doknál megismert vékony vá laszfalpanelok vasbetonbó l készülnek általában üzemi elõregyártással. A válaszfalak könnyû, szerelt változatainak réteges, merevített szerkezeteit, a térelhatároló falak kapcsán bemutatott anyagválasztékot (ld. 4.1) felhasználva, úgynevezett "száraz" szerelé stechnoló giákkal ké szítik. 4.2.1 Monolit válaszfalak A helyszínen, ö ntéssel elõállított szerkezetek (gipsz- illetve cement-) rabic-, vagy vasbeton válaszfalak lehetnek. Rabic vá laszfalak A rabicok egyoldali zsaluzatra vagy burkolatként felhordott 5...10 cm vastagságú, kö zépen vasalással erõsített rabicháló betétes kivitelben kivitelben készített térelválasztó, térosztó, védõ, burkoló szerkezetek. Válaszfalként ma már csak ritkán, elsõsorban hajlított vagy torzfelü letû szerkezetek formájában, valamint önhordá si igény esetén (pl. átalakítási munkák során, ha a fö dém nem terhelhetõ) fordulnak elõ. Az S/105-5. ábralapon rabic válaszfalak szerkezete, építése, a rabicháló -betét mervítése, keretezése fal- és fö démcsatlakozása látható. A vasalási alternatívák a felfüggesztés (ö nhordás) és nyíláskiváltás külö nféle megoldásait mutatják be. A vasalá s anyaga a gipszrabic esetén korrózióvédett (pl. horganyzott) anyagú. Az építéstechnoló gia helyszíni élõmunka igénye nagy, "nedves" jellege, és segédszerkezetigénye is hátrányt jelent. Az egyoldali zsaluzat elé merevített betétháló t függesztenek, azután felcsapják, majd sík felületûre egyengetik, simítják a rabichabar-csot. Ezt az anyagot homokbó l, mészbõl, gipsz és enyv keverékébõl vagy homok, cement és salak ö sszekeverésével, a felcsapáshoz szûkséges sûrûséggel (konzisztenciával) készítik. Az elkészült falakat vakolni kell. 23

Vasbeton vá laszfalak A kétoldali zsaluzást igénylõ 6...15 cm vastag vasbeton válaszfalakat egy-, vagy kétsoros háló vasalással építik. A teherhordó szerkezetekhez általában "tüskézéssel" kapcsoló dnak. Csak nagy mechanikai vagy egyéb igénybevételek (betö rés-, tûz-, robbanásveszély,..) esetén célszerûhasználatuk, mert nehezek, rossz hõszigetelõ tulajdonságúak, nehezen véshetõk, szegezhetõk, zsaluzat és helyszíni élõmunka igényük magas, építésmó djuk miatt sok a bevitt építési nedvesség és hosszú az építési idõ. A monolit válaszfalak egyéb szerkezeti tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, az építés további ismereteit pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.2.2 Ké zi falazóelemes válaszfalak A válaszfalak építésének egyik legjobban elterjedt fomája a kézi falazó elemes, habarcskötésû szerkezetek használata. A hagyományos falazó habarcsok mellett néhány, nagyobb méretpontossággal gyártható elemtípus esetén a jó val kisebb anyagfelhasználású ragasztóhabarcsokat is alkalmazzák. (A külfö ldi építési gyakorlatban száraz illesztésû, kapcsolóelemes változatokkal is találkozhatunk.) A teherhordó falakhoz is használt elemek kö zül válaszfalépítésre leginkább a tö mö r, és kevéslyukú kisméretûtéglákat, és a kevés-, soklyukú magasított téglákat alkalmazzák. Ezekbõl a falazó elemekbõl féltégla vastag, illetve a tö mö r kisméretûtéglákbó l úgynevezett éltégla falakat építenek. 24

2-2. á bra Kiselemes vá laszfalak Az ö nálló alapozást ( 2-1. ábralap d,e,f ábrák), illetve fö démkiváltást igénylõ féltégla vastag falakat hagyományos falazási mó dszerrel, fé lté gla kö té smé rté kkel ("ké mé nykö té s"), a felsõ fö démhez (tö mö r téglábó l faragott ékekkel, ékpárokkal) kiékelve készítik. Az ilyen válaszfalak a fõfalakhoz falazáskor kihagyott, vagy kiugratott fogas csorbá zattal, esetleg falhoronyba fogva kapcsoló dnak. A kiselemes és lapokbó l álló válaszfalak fontosabb elemtípusait, méret-, és kapcsolati ö sszefüggéseit mutatja be a 2-2. ábralap Az S/101-1. ábralapon egy tö mö r kisméretûfalazott válaszfal nézete és alaprajzi részlete látható. A hagyományos kö tésmó d alkalmazása mellett ezt a szerkezetet kétsoronként lá gyvashuzal merevítés és 70..80 cm-enkénti kiékelés jellemzi. A fõfalakhoz a merevítõ huzalok bekö tésével, de horonyba építve is csatlakozhat. 25

2-3. á bra Lapokból á lló, falazott vá laszfalak A kézi falazó elemcsaládok gyakran külö nbö zõ vastagságú, méret- és kapcsolatkoordiná lt válaszfalelemeket is tartalmaznak (YTONG, POROTHERM,..). A kifejezetten válaszfalépítésre alkalmazott kézi falazó elemeket általában égetett agyagbó l, üregekkel kö nnyítve, kö nnyûbetonokbó l, pl. gázszilikátbó l, é s gipsz(perlit)bõl gyártják. Lapokbó l álló, külö nfé le alapanyagú szerkezetek né hány pé ldája a 2-3.-4. ábralapokon látható. A legszélesebb kö rben elterjedt, kerámia vá laszfallapokbó l falazott szerkezetek példáit az S/102-2. ábralapon tanulmányozjuk. 26

2-4. á bra Gipsz alapanyagú vá laszfallapok haszná lata Figyeljük meg a bekö tés és a merevítés megoldásait, a vakolható ság, vakolattartás biztosítását, a csaphornyos kialakítás helyé t, feladatát, külö nö s tekintettel az indító sor elemeire, valamint a tö bbré tegûválaszfal hangszigetelõ tulajdonságait biztosító szerkezeti megoldásokat (ld.: Magasépítéstan I. 4.1.5 fejezetet) A 10 cm vastag elemekbõl falazott szerkezeteket gé pé szeti vezeté kek befogadására, szerelvé nyek beé píté sé re használjuk. Nagyobb súlyuk miatt csak vastagítással é s/vagy vasalással megerõsített aljzatbetonra, (2-1. ábralap a,b ábrák), illetve a fö démeken méretezett (esetleg kettõzõtt gerenda) tartó elemekre szabad állítani. 27

A nagy mé retpontosságú gipsz alapanyagú é pítõelemeket ké toldali (máské ppen kö rbe-) hornyolt kialakítással gyártják. Hazai példát mutat be az S/103-3. ábralap. A ragasztó -, és hé zagoló habarccsal vé gzett ö sszeé píté s vakolatmentes felületet biztosít. A kézi falazó elemes válaszfalak egyéb, méretkoordináció s és szerkezeti tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, az építés és gyártás további ismereteit pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.2.3 Ö nté ssel elõ regyártott pallós-, panelos válaszfalak Ü zemi elõregyártással tö mö r-, üreges-, vagy kikö nnyítõ betétes gipsz(perlit-) alapanyagú, illetve kö nnyûbetonbó l (pl. gázszilikátbó l), esetleg vasbetonbó l ké szítenek szintmagasságú, modulált szé lessé gû, vá laszfalpallókat, valamint a panelos é píté smó dok elemeiké nt helyiségméretû, vasbeton vá laszfalpanelokat, továbbá tö bbfunkció s té rosztó térelemeket. A palló s szerkezetek ö sszeépítése nedves hézagolá ssal, ragasztó -, és hézagoló habarccsal tö rté nik. A nagymé retû, sé rülé keny elemek a hagyományos é píté stõl kissé elté rõ szerelésjellegûépítésmó d alkalmazását és gondos munkát igényelnek. A szerelést fa-, vagy fém vezetõ sínekkel és a mozgatást, beemelést segítõ kerekes emelõeszkö zö kkel végzik. A fal és fö démcsatlakozások rugalmas á gyazá sa a tehermentesítést és a kerülõutas hangterjedés megakadályozását célozza. A vakolatmentes falak a padló -, és mennyezetburkolatokhoz általában takarószegélyekkel csatlakoznak. Palló elemes válaszfalak példáit, beépítési részleteit mutatják be a 2-5.-6. ábralapok. Az S/104-4. ábralapon kö zlö lt részletek kö rüreges gipszperlit válaszfalpalló s szerkezetre vonatkoznak. A kikö nnyítés papírrács-betéttel, vagy mûanyaghab elemekkel is lehetséges. Az elõregyártott vasbeton válaszfalpanelok és térelemek beépítése a panelos építésmó d ismert megoldási változataival tö rténik. (ld.: Magasépítéstan I. 4.4.4 és a 2-6. ábralapot) A palló s (panelos) válaszfalak egyéb, méretkoordináció s és szerkezeti tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, az építés és gyártás további ismereteit pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 28

2-5. á bra Pallós vá laszfalak 4.2.4 Kö nnyû, szerelt válaszfalak A ré teges felé píté sûté relválasztó -té rosztó válaszfalak a kö nnyûhomlokzati térelhatárolásokhoz hasonló an kétoldalt burkolt, vázszerkezettel és/vagy elemenként merevített változatokban készülnek. A burkolatok kö zé hangszigetelõ (akusztikus) beté tré tegek é píthetõk be. 29

2-6. á bra Pallós, panelos és monolit vá laszfalak Az elõregyártottsági fok, a szerelési technoló gia, a moduláris tulajdonságok és az akusztikai teljesítmé nyjellemzõk függvé nyé ben vázas, panelos és vegyes rendszerûfõ szerkezetcsoportokba sorolható válaszfalak áttekintõ rendszerezését az S/106-6.ábralap mutatja be. A kö nnyûszerkezetekre jellemzõ kis fajlagos felülettö meg is indokolja a jó hangszigetelést, amit a beépített rétegeken (általában szálas anyagú ásvány-, vagy üveggyapot paplanok) túlmenõen a vázelemek kettõzésével, függetlenítésével, eltolásával, illetve hanglá gy kapcsolatok, csatlakozási vonalak kialakításával is fokozhatunk (ld.: S/109-9. ábralapon). A rétegesen szerelt válaszfalak vázrendszere általában függõleges oszlopokbó l, (esetleg - nagyobb felületek esetén- vízszintes merevítõ gerendákbó l) áll, amelyeket alsó -felsõ vezetõsínek kö zé szerelnek. Az S/110-10.-..112-12. ábralapokon fa-, az S/113-13. -..126-26. ábralapokon vékonyfalú, korró zió ellen védett acélszelvényû-, míg az S/127-27.-..133-33. ábralapokon rúdsajtolt (extrudá lt) aluminium szelvényû vázas válaszfalak példáit találjuk. 30

A vázoszlopok kiosztását a merevségi szempontok mellett az alkalmazott építõ lemezek (farostlemezek, cement-, vagy mûanyagkö tésûforgácslapok, acél-, alumíniumlemezek, mûanyaglemezek, gipszkarton táblák, mûpala-, üveg lapok,..) méretei és rö gzítésigénye mellett akusztikai szempontok is befolyásolják (pl.: célszerû, ha a burkoló lemezek csatlakozási vonalai a válaszfal két oldalán nem ugyanarra a vázoszlopra kerülnek). A tö bbrétegûburkolatokat is eltolt hézagosztással szerelik (ld.: S/107-7. ábralapon). A panelos szerelt szerkezetek merevítését rejtett váz (keret), vagy az elemek merevített szegélyûkarosszéria jellegûburkolata biztosítja. A magasabb szintûelõregyártás szereléstechnikai elõnyei mellett, jelentõs alaprajzi kö tö ttségeket okoz, ugyanakkor egyszerûbb átépíthetõséget is biztosít. (S/108-8.,S/134-34.-..146-46. ábralapok) A vegyes szerkezetû szerelt válaszfalak elõregyártott (szerelt) elemeit vázoszlopok kö zé építik be. (S/147-47.-..151-51. ábralapok) A szalagraszteres modulháló ra szerkesztett széles vázelemes vegyes szerkezetek és a soroló elemes panelos válaszfalak egységesített csomó ponti kialakításokat eredményeznek falvégek, falsarkok, falcsatlakozások (esetleg utó lagos) képzésére. A vezetõléces szerelés és fö démcsatlakozás mellett feszítõcsavaros, rugó s, teleszkó pos,.. megoldások is vannak, elsõsorban flexibilis szerkezetek esetén.a szerelt jellegû, térosztó szerkezetek kö zé tartoznak még a térbeállított szekrényfalak, áttö rt esetleg mozgatható térelvá lasztók, és az átszellõztetésre alkalmas mosdó- WC vá laszfalak, valamint a mobil paravá nok. A kö nnyûszerelt válaszfalak egyéb, méretkoordináció s és szerkezeti tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, az építés és gyártás további ismereteit pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.2.5 Ellenõ rzõ ké rdé sek, feladatok a 4.2 fejezet anyagához 1, Sorolja fel a válaszfalakkal szemben támasztott legfontosabb kö vetelményeket! 2, Ismertesse a válaszfalak fõ szerkezetváltozatait! Rendeljen különféle építési feladatokhoz válaszfalszerkezeteket, anyagokat! 3, Elemezze a monolit válaszfalak elõnyeit é s hátrányait! Nevezze meg -elõzetes tanulmányai alapján- a rabicok egyéb felhasználási lehetõségeit! 4, Melyek a kézi falazó elemes válaszfalak szerkezeti és építési sajátossá-gai? 5, Kutasson fel és mutasson be hazai, esetleg külfö ldi kézi válaszfalelemeket! (rajz, fotó, prospektus,..) 6, Elemezze a válaszfalak és a tartó szerkezetek viszonyát! 7, Ismertesse a palló s válaszfalak szerkezeti és szerelési tulajdonságait! 8, Kutasson fel é s mutasson be hazai, esetleg külfö ldi válaszfalpalló kat! (rajz, fotó, prospektus,..) 9, Hasonlítsa ö ssze a válaszfaltípusok felületképzési lehetõsé- geit! 10, Rangsorolja az é pületfizikai kö vetelmé nyeket fontosságuk szerint, a válaszfalak rendelteté sé nek függvé nyé ben! 11, Elemezze a válaszfaltípusok modulkoordináció s tulajdonsá-gait! 12, Ismertesse a kö nnyûszerelt válaszfalak szerkezeti és szerelési tulajdonságait! 13, Melyek az akusztikai tulajdonságok javításának lehetõségei? 14, Kutasson fel é s mutasson be hazai, esetleg külfö ldi kö nnyû szerelt válaszfalszerkezeteket! (rajz, fotó, prospektus,..) 15, Hasonlítsa ö ssze a "nedves" és "száraz" technoló giájú válaszfalakat tö bb szempontbó l! 31

4.3. Fü ggõleges felü letké pzé sek é s burkolatok A teherhordó és térelhatároló, térelválasztó falak külsõ és belsõ felületeinek a kö rnyezeti hatásokkal szemben ellená llónak, az épület, illetve a belsõ terek rendeltetésétõl függõ mértékben tartósnak, az é píté szeti, illetve belsõé píté szeti elvárások szerint esztétikusnak, valamint a lehetõségeken belül környezet-, és "emberbará t"-nak kell lenni. A felületképzéseknek és/vagy burkolatoknak fontos á llagmegóvá si szerepük van, és az épü letfizikai folyamatokban is részt vesznek. Tö mö r, tartó s, jó minõségûszerkezeti anyagok felhasználásával készített nyersen maradó felületek megfelelnek a fenti kö vetelményeknek, így például a zsaluzatbó l kikerülõ, (vagy megmunkált) lá tszóbeton, és a külö nféle mó don hézagolt, (esetleg megmunkált) kõ és tégla fe-lületek is. A felületalakítások készülhetnek helyszíni, monolit kéreg (bevo-nat), vagy elemekbõl (lemezekbõl, táblákbó l) falazott, ragasztott, vagy szerelt burkolat formájában. Az utó lagos felületvé delem gyakran é pületfizikai ré tegekkel (hõ-, hangszigetelé s, árnyé kolás, páravé delem,..) kiegé szítve, esetleg ö sszevonva ké szül. 4.3.1 Ké reg jellegû monolit felületalakítások A bevonatszerûfelületképzések elterjedt változatai a vakolási és a helyszíni (monolit) mûkõ munkák keretében készülnek. Az elsõsorban építéstechnoló giai szempontbó l érdekes vakolatok és monolit mûkõ burkolatok szerkezeti problé máit, tö bbek kö zö tt az aljzattal (hátfalazattal) való tartó s együ ttdolgozá s - külö nö s tekintettel a térfogatváltozásokra (duzzadás, zsugorodás), mozgásra hajlamos szerkezetekre- és a felü leti mozgá sok hatásainak elhárítása jelenti. A vakolatok szerkezeti anyaga a habarcs, amely adalékanyagok (homok, kõliszt, kõzúzalék, perlit, polisztirolgyö ngy,..), kö tõanyag(ok) (mész, cement, gipsz, térháló sító mûgyanták,..), és víz, esetleg további(színezõ-, víztaszító -,..) adalékok keveréke. A mûkõ burkolatok tulajdonképpen kõzúzalék adalékos, esetleg színezett és/vagy fehér cement kö tõanyagú betonbó l ké szülnek. A szerkezeti anyagok tulajdonságaival az Építõanyagok c. tantárgy, elõállításának kérdéseivel bõvebben a Magasépítõ speciális stúdium Építési technoló giák c. tantárgy habarcs-, illetve betontechnoló gia c. fejezetei foglalkoznak. Vakolatok A vakolatok az általános felü letvédelmi feladatok mellett további felületké pzõ ré tegek (festé s, tapé tázás, ragasztott burkolatok,..) aljzatát is képezhetik, illetve külö nbö zõ adalé kanyagok felhasználásával hõ -, hang-, esetleg sugár-,.. védõ szerepük is lehet. A vakolatokat egy-, két-, esetleg tö bb rétegben felhordva készítik. 32

A tartó s együttdolgozást a megfelelõ felü letelõ készítés mellett a "tapadóhídként" mûkö dõ alapozó - (szakzsargonban: gúz-) réteg(ek) biztosíthatják. Az aljzatnak kö zel síknak, kissé érdesnek, tisztának, és (hogy ne szívja el a kö tési vizet) kellõen nedvesnek kell lenni. Nem térfogatálló, mozgásra hajlamos aljzatokra (fa, fém,..) vakolattartó betéteket (rabicháló, nádszö vet, terpesztett háló,..) kell felerõsíteni. A betétek (bandázsok) alkalmazása a hátfalazat anyagváltási helyein (inhomogenitás), és élek, sarkok, zúgok kialakítása során is elõnyö s. Az igé nytelenebb egyré tegûvakolatokat vé gleges felületké pzé ské nt, vagy gyengé bb minõsé gû aljzatra is felhordható burkoló -, védõ rétegek, (például szigetelések) alá használják. A két réteg felhordása esetén az alapvakolatra (szakzsargonban: grund) a végleges felületképzés aljzatául szolgáló simító-, illetve -fõleg a homlokzatvakolatoknál- kü lsõ felü letképzõ -(frö cskö lt, cup-pantott, kapart, dö rzsö lt, textúrás, mosott, kõszerûen megmunkált,..) réteg kerül. A külsõ réteg általában kõpor, kõzúzalék, kavics,.. adalékanyaggal, gyakran színezve és víztaszító (hidrofob) adalékkal vagy bevonattal készül. A kétrétegûbelsõ vakolatok általában 1,0..1,5 cm, míg a homlokzatvakolatok 1,5..2,0 cm vastagok. A hagyományos vakolás nehéz, élõmunkaigényes és sok építési nedvességgel jár, ezenkivül viszonylag gyakran kell javítani, fel- újítani. A korszerûsítési tö rekvések gépesítésben (keverés, felhordás), elõkevert szárazhabarcsos és ragasztható lemezes, úgynevezett szá razvakolatok formájában lelhetõk fel. Nagyobb mé retpontosságú aljzatokat biztosító é píté smó dok eseté n alkalmazható k az anyagtakarékos, úgynevezett vékonyvakolá si (4..7 mm) eljárások. A nagyhomogenitású, té rháló sító mûanyagadalé kos kö té sûhabarcsokbó l ké szülõ vé kony bevonatokat csak nagy technoló giai fegyelemmel, az aljzat egyéb tulajdonságainak (nedvszívás, zsugorodási hajlam,..) ismeretében és figyelembevételével szabad készíteni. A határoló falak épületfizikai, elsõsorban hõtechnikai tulajdonságait (fõként értékemelõ felújítási munkák esetén, de új épületeken is) 4,0..5,0cm vastag hõ szigetelõ vakolatokkal javíthatjuk. 33

3-1. á bra Hõ szigetelõ vakolatok közelítõ méretezése (Brúzsa László nyomán) A fokozott hõszigetelésûfalazatok hõszigetelõ vakolatainak szûkséges vastagságát az alapfal hõszigetelési ellenállásának, R [m 2 K /W], a homlokzati nyílászáró k átlagos hõátbocsátási ellenállásának, k [W/ m 2 K ] és a vakolat hõvezetési tényezõjének függvényében állapíthatjuk meg. A 3-1. ábra (Brúzsa László nyomán) háromféle hõvezetési tényezõjûanyag alkamazható ságára és szûkséges vastagságára ad tájékoztatást. A külsõ hõvédelmet mûanyaghab, vagy lamellás (táblasíkra merõleges szálirányú) és/vagy kasírozott ásvány-, vagy üveggyapot táblákbó l álló, hõ szigetelõ rétegekkel kombiná lt felületképzõ rendszerek formájában is megoldhatjuk. Az elemes, vagy ö ntö tt falfelületekre kerülõ táblákat ragasztással és mechanikai rö gzítéssel erõsítik fel. A háló erõsítésûtöbbrétegû vízzá ró vékonyvakolatok általában kvarc adalékanyaggal, mûanyagbázisú kö téssel, esetleg színezve készíthetõk. A hazai gyakorlatban elterjedt rendszerek: DRYVIT, THERMOTEK,.. A 3-2.-3.-4. ábrák egy komplex külfö ldi rendszer adaptáció s részleteit mutatják be (Brúzsa László nyomán). A vakolatokkal kapcsolatos további ismereteket a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, a kivitelezés egyéb tudnivaló it pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 34

3-2. á bra Kombiná lt homlokzati hõ védelem (Brúzsa) 35

3-3. á bra Kombiná lt homlokzati hõ védelem (Brúzsa ) 36

3-4. á bra Kombiná lt homlokzati hõ védelem (Brúzsa ) 37

Monolit mûkõ burkolatok A kéregjellegûhelyszíni betonburkolatok kö zül a hazai gyakorlatban a mûkõ alkalmazása terjedt el szélesebb kö rben. A monolit mûkõréteget általában zsaluzat nélkül, vezetõ lécek közébedolgozva hordják fel. A legfeljebb 4,0..5,5 cm vastag kéreg kö zvetlenül a hátfalazatra - egyenetlen felület esetén kiegyenlítõ aljzatbetonra kerül. Az együttdolgozást a hátfalazathoz (kampó s-szeggel, szö gbelö véssel, tüskézéssel,..) rö gzített vasalat, rabichá ló biztosítja. A 2..3 mm vastag, 2,0 m-enként kialakított mozgá si hézagoknál a vasalást is meg kell szakítani. A hézagot a kiegyenlítõ aljzatrétegen is kell vezetni. A helyszíni mûkõ ismert és gyakori felhasználási területe a lá bazatburkolatok készítése (ld.: Magasépítéstan I. 4.4.6) A megszilárdult mûkõ felületeket általában csiszoljá k, vagy szemcsézik (szakzsargonban: stokkolják, dorozsmálják), vagy egyéb kõszerûmegmunkálásnak vetik alá. A monolit kéregjellegû(és a nyersenmaradó ) felületalakítások további ismeretanyagát a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, a kivitelezés egyéb tudnivaló it pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.3.2 Elemekbõ l ké szített kerámia-, kõ -, é s mû kõ burkolatok A hagyományos é pítõanyagválaszté kbó l jó minõsé gû, tö mö r alapanyagú, tartó s, (fagyálló ), esztétikus felületûtermészetes és mesterséges burkolótéglá k, -kövek, -lemezek, -lécek állítható k elõ. Ilyen anyagok a kitermelt állapotban felhasznált (terméskõ)-, darabolt (hasított, fûrészelt,..)-, esetleg megmunkált (nagyolt, egyengetett, bordázott, gyalult, csiszolt, fé nyezett,..) é pítõ kõ fajták (mé sz-kõ,márvány,gránit,..), a jó l kié getett tö mö r, vagy üregelt, esetleg mázas kerámiák (agyag, majolika, pirogránit,..), a jó l tö mö rített (pl. vibropréselt), extra felületképzésûbeton é s a mûkõ. A hátfalazattal egybeépített vegyesfalak szerkezeti és építéstechnoló giai sajátosságaival a Magasépítéstan I. kö tet 4.4.1 alatt foglalkoztunk. A burkolatokat a hátfalazathoz, célszerûen annak üllepedése után készítve csorbázattal bekö tö tt habarcskapcsolatú falazá ssal, vagy teljes felületükö n ragasztva (habarccsal vagy ragasztó réteggel), vagy konzolos gyámolító lécekkel, sávonként kivá ltva, habarcs há tkiöntéssel, vagy szintenként kivá ltva, a hátfalazathoz -legtö bbszö r hõtechnikai réteg(ek) kö zbeiktatásávalpontonként kihorgonyozva, vagy elemenké nti, szerelt száraz, vagy nedves é píté sûfelfü ggesztéssel,.. kapcsoló dnak. 38

3-5. á bra Téglaburkolatok Megjegyzendõ, hogy a ragasztott kapcsolatok esetén is szûkség lehet szintenkénti illetve kö zbensõ gyámolításokra, kiváltásokra, ugyanakkor ezek a burkolatok a monolit kéregjellegû szerkezetekhez hasonló an, felületkiegyenlítõ aljzatokat mozgáskiegyenlítõ be-téteket és mozgási (dilatáció s) hézagokat is igényelhetnek. A továbbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány, e kö rbe tartozó, fontosabb homlokzati burkolattípussal foglalkozunk. Az elemekbõl készülõ felületalakítások további ismeretanyagát a Magasépítõ speciális stúdium Épületszerkezetek c. tantárgy, a kivitelezés egyéb tudnivaló it pedig az Építési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 39