Nyakasné Tátrai Judit: Díjszabáselmélet

Átírás

1 Nyakasné Tátrai Judit: Díjszabáselmélet 1

2 SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Távoktatási tagozat 1995 Irta.: Nyakasné Tátrai Judit fõ iskolai adjunktus Széchenyi István Fõ iskola Lektorálta: Dr. Petõfi László fõ osztályvezetõ Kö zlekedési, Hírkö zlési és Vízü gyi Minisztérium Mû szaki szerkesztõ : Fodor László fõ iskolai docens 2

3 Széchenyi István Fõ iskola Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elõ adás, a rádió és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõ en is. 3

4 TARTALOMJEGYZÉ K Elõ szó Díjszabáselmélet A díjszabás fogalma és feladata Díjszabások osztályozási szempontjai Kö zlekedési ágak A szolgáltatás tárgya Érvényességi terü let Vám és jogterü let A díjtételek felépítése Rugalmasság Tarifapolitikai célkitû zések Díjszabások terjedelme Fuvarreláció, fuvarozási viszonylat A díjszabásokkal szembeni kö vetelmények Fuvarjogi elvárások Tehát az alapvetõ fuvarjogi elvárások a kö vetkezõ k Fuvarjog és díjszabás egysége A díjszabással szemben támasztott alaki kö vetelmények A díjszabások felépítése A díjszabások elemei A D.H- ok céljukat tekintve lehetnek a díjszámítást A D.H. -ok tárgyát tekintve beszélü nk Kerekítés Legcsekélyebb fuvardíj Legcsekélyebb tö meg (távolság, idõ ) Díjszabási hézagok áthidalása Terjedelmes áruk Ellenõ rzõ kérdések (az 1,2,3, és 4 alfejezethez) Díjszabási rendszerek Értékrendszer Raktö meg vagy kocsiû rrendszer l.5.3. Az ö vezeti rendszer Penny-porto rendszer Ó rakilométerdíjas rendszer l.5.6. A vegyes díjszabási rendszer A fuvarozási értékrendszer Ellenõ rzõ kérdések A kö zlekedési díjképzés alapjai Díjszámítási egységek A kö ltségtérítés elemei Kö ltségmutató és ö nkö ltség A díjegység A díjtétel Kezelési díj Díjtételképzési változatok A fuvardíj Ellenõ rzõ kérdések

5 2. A vasúti árudíjszabások tö rténeti áttekintése A vasúti árudíjszabások jellemzõ i 1837-tõ l 1918-ig A vasúti árudíjszabások jellemzõ i ig Vasúti árudíjszabások jellemzõ i tõ l napjainkig Ellenõ rzõ kérdések Díjszabások és segédletek gyakorlati alkalmazása A MÁ V által alkalmazott vasúti árudíjszabások és segédletek A határpontok kö zö tt alkalmazott vasúti díjszabások és segédletek Á rudíjszabási kilométermutató Harmonizált Á rucikkjegyzék Ellenõ rzõ kérdések MVÁ (Magyar Vasúti Á rudíjszabás) II. Rész Magyar Vasúti Á rudíjszabás IV. Rész Magyar Vasúti Országos Kisárufuvarozás Háztól-Házig Nemzetkö zi áruforgalomban alkalmazott vasúti árudíjszabások Kétországos kö teléki árudíjszabás Fuvardíj megállapítás az Ö UT alapján Tö bbországos díjszabások DB-MÁ V Díjszabás A díjszabás pénzneme A fuvar- és mellékdíjszámítás alapelvei Anyagok és tárgyak a kü ldemények meleg és hideg elleni védelme Hû tõ kocsik - az INTERFRIGO-forgalomba tartozók kivételével Sü llyesztett rakterü letû kocsik Magánkocsik Díjszámítási távolságok megállapítása Nemzetkö zi Darabáru Díjszabás Háztól-házig tö rténõ fuvarozásra Belfö ldi kö zúti kocsirakományú árudíjszabás Díjszámítási alapfogalmak Tehergépjármû fogalma Teherbírás Telephely Á rutovábbítás díj Á rutovábbítási teljesítmény Tehergépjármû kiállása Forduló Díjszámítási mód A távolság megállapítása Kerekítés Díjszámítási módok és feltételek A) Tonnadíjas B) Ó rakilométerdíjas C) Egységdíjas díjszámítás Kü lö nleges tehergépjármû vekkel végzett árutovábbítás díjszámítása Díjszámítási mód A pótlékolás mértéke Tréleres díjszámítás Meghiúsult árutovábbítási teljesítmény díja A meghiúsult árutovábbítási díja

6 Ajánlott díjak (1994 augusztusától) A) Tonnadíjas díjszámítási díjtételei: B) Ó rakilométerdíjas díjszámítás díjtételei: Példák a díjszámitáshoz: Nemzetkö zi kö zúti gyü jtõ szállítmányozás díjszámítása Gyû jtõ forgalomban fuvaroztató áruk meghatározása Díjszámítás Az átvételi díjtételek a kö vetkezõ szolgáltatások díjait foglalják magukba: Teljesítés/árfolyamok alkalmazása Díjtételek és fizetési feltételek Egyéb díjtételek: A nemzetkö zi légi árufuvarozás A nemzetkö zi légi kö zlekedést szabályozó egyezmények és jogszabályok Vállalatkö zi nemzetkö zi egyezmények, szervezetek IATA (International Air Transport Assotiation) Fuvar- és egyéb díjak, fizetési módok Kü lö nféle fuvar- és egyéb díjtétel típusok: Egyéb szolgáltatási és kapcsolódó díjak Díjak és kö ltségek fizetési módja Értékesítés és kereskedelem a légi árufuvarozásban Ellenõ rzõ kérdések Irodalomjegyzék

7 Eloszó Kedves Hallgató! A kö vetkezõ félév során elsajátítható tananyag a kö zlekedési díjszabások elméleti és gyakorlati kérdésével foglalkozik. A díjszabás a fuvarozási feltételeknek a díjszámítási módoknak és a fuvarozó teljesítményeknek ellenében fizetett díjaknak a rendezett, kö nnyen áttekinthetõ ö sszeállítása. Ma, a termékek áramlását, logisztikai szemléletmóddan elemezzü k. A termékáramlási rendszerek vizsgálatánál képet kapunk arról, hogy az egyes pontokat ö sszekö tõ szállítások és azok kö ltségei miként befolyásolják a késztermékek értékesíthetõ ségeit. Ezek a kérdések minden bel és kü lkereskedelmi ü gylet elõ készítésekor felmerü lnek. A szerzõ dés megkö tésekor pedig már konkrét fuvardíjkalkulációval kell rendelkezni ahhoz, hogy el tudják dö nteni, hogy melyik fél meddig mely fö ldrajzi pontig vállalja, a szállítás kö ltségeit, amely egyre nagyobb hányadát képezi a fogyasztói árnak. Ahhoz, hogy ezek a dö ntések szakszerû ek legyenek ismerni kell a kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak díjképzési módszereit és díjait. A díjszabások azon túl, hogy lehetõ vé teszik az adott szolgáltatások fuvardíj kalkulációját tö bblet sajátosságokkal rendelkeznek. A jól szerkesztett díjszabások a fuvarozó nyújtotta szolgáltatások propagálására is alkalmasak, tehát megbízói oldalról ezek a legfontosabb sajátosságaik. A fuvarozást végzõ vállalat dolgozóinak ahhoz, hogy szolgáltatásaikat a jelenlegi sokszereplõ s fuvarpiacon sikeresen tudják értékesíteni a saját díjképzési módjait alaposan kell ismerni. Ugyanakkor hasznos ha a fuvarpiaci szereplõ k szolgáltatásaikról, díjképzési módjairól és díjszintjeirõ l is rendelkeznek információkkal. A tananyag célja az, hogy elsõ sorban a belfö ldi és nemzetkö zi vasúti díjszabásokkal de lehetõ ség szerint a tö bbi kö zlekedési ág díjszámítási módjaival is megismerkedjen. A fõ cél az, hogy Ö n a félév sikeres lezárása után is úgy dö ntsö n, hogy ezen tudását a jö võ ben számonkérés nélkü l is szinten tartsa és lehetõ ség szerint tovább fejlessze. Eredményes tanulást kívánok! A szerzõ 7

8 1. Díjszabá selmé let 1.1. A díjszabás fogalma és feladata Az adás-vételi ü gyleteknél az eladási feltételek és a vételár eladó és vevő kö zö tti rö gzítésének két alapvető formája van: - az egyedi szerzõdé ses é s a díjszabásos eljárás Az egyedi szerzõ déses eljárást általában a nem ismé tlõdõ adás-vé teli ügyletekné l alkalmazzák, amikor az ü gylet többnyire egy eladó és egy vevõközött létesít esetenként egymástól lényegesen eltérõ jogviszonyt. Ilyen ü gyleteknél ésszerû, hogy a feltételeket is maga a szerzõ dés tartalmazza. Ha viszont sok vevõ áll egy eladó val szemben és a vevõ k egyenkénti igénye az ö sszkereslethez viszonyítva nem számottevõ jelentõ ségû, a díjszabásos eljárás a cé lszerû bb és általában alkalmazott. ennek lényege abban áll, hogy maga a szerzõ dés mellõ zi az adásvételi feltételek részletes ismertetését. A feltételek leírását - a szerzõ dés részletezésének tekintett kü lön díjszabás tartalmazza, s a szerzõ désben csupán rövid hivatkozás történik a díjszabás feltételeinek érvényesü lésére. Ez az eljárás - mivel a díjszabás a szerzõ dés idõ pontját megelõ zõ en is a vevõ k rendelkezésére áll - nagy munka é s idõmegtakarítást jelent a szerzõ dés megkö tésénél, ami tö meges szerzõ déskö tésnél nem elhanyagolható szempont. A díjszabásos eljárás hatékonyan szolgálja a fuvarozási feltételek egységesítésére, áttekintésére és rendszerezésére irányuló tö rekvéseket. A díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának elõ feltétele tehát pld.: - sû rû n ismé tlõdõügyleti felté telek - ügyleti felté telek azonosítható ságának lehetõsé ge fuvaroztató k nagy száma Ezért a kö zlekedésben a fuvarozási feltételek megszabásának széles kö rben elterjedt formája a díjszabásos eljárás. A jól szerkesztett díjszabás a fuvaroztató által nyújtott szolgáltatások propagálására is kiválóan alkalmas. 8

9 A DÍJSZABÁ S a fuvarozás feltételének, a díjszámítás módjának, valamint a fuvarozó teljesítményei ellenében fizetett díjaknak rendszerezett kö nnyen áttekinthetõ ö sszeállítása. A díjszabást a köznapi szóhasználatban gyakran tarifának nevezik. A tarifa arab eredetû szó, mely eltérõ minõ ségben vásárolható áruk, illetõ leg igénybe vehetõ szolgáltatások árait feltü ntetõ jegyzéket jelent Díjszabások osztályozási szempontjai A díjszabásokat kü lö nbö zõ szempontok alapján osztályozhatjuk: Közlekedé si á gak A kö zlekedési ágak szerint beszélü nk vasúti, hajózási, kö zúti, légi stb. díjszabásról. A kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak díjszabásainak sajátosságát az érdekelt kö zlekedési ág mû szaki- gazdasági tulajdonságai determinálják. Ugyanakkor mû szaki- gazdasági tulajdonságaik tekintetében a közlekedési ágak eltérnek egymástól. A díjszabásszerkesztés egyik legnehezebb, de egyben legjelentõ sebb feladata megkeresni az adott közlekedési ág nyújtotta szolgáltatás azon tulajdonságait, amelyek bizonyos feladatokra, árukra, relációkra, személyekre stb. nézve a szolgáltatást vonzóvá, kívánatossá, szü kségessé, nélkü lö zhetetlenné teszik, amelyekre ez alapon a tarifák eltéréseit rálehet építeni. Példaképpen állítsuk szembe a közlekedési ágak néhány eltérõ mû szaki- gazdasági tulajdonságát. Ha a közlekedési ágak között a fuvarozás gyorsasága alapján kívánunk párhuzamot vonni, a sorrend az alábbiak szerint alakul: 1. légi fuvarozás, 2. kö zúti fuvarozás, 3. vasúti fuvarozás 4. hajózás Teljesen megváltozik a sorrend, ha a szolgáltatás rugalmasságát, a terü leti kiszolgálásra való alkalmasságot vizsgáljuk. kö zúti fuvarozású, vasúti fuvarozás, hajózás, légifuvarozás. Ismét más a kép, ha a sorrendet a közlekedési ágak mennyiségi teljesítõ képessége szemszö gébõ l nézzü k. hajózás, vasúti fuvarozás, gépjármû fuvarozás, légi fuvarozás (esetenként már a légifuvarozásra sem helytálló ez a sorrend). 9

10 A kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak díjszabásainak sajátosságát az érdekelt kö zlekedési ág mû szaki- gazdasági tulajdonságai determinálják. Ugyanakkor mû szaki- gazdasági tulajdonságaik tekintetében a közlekedési ágak eltérnek egymástól. A díjszabásszerkesztés egyik legnehezebb, de egyben legjelentõ sebb feladata megkeresni az adott közlekedési ág nyújtotta szolgáltatás azon tulajdonságait, amelyek bizonyos feladatokra, árukra, relációkra, személyekre stb. nézve a szolgáltatást vonzóvá, kívánatossá, szü kségessé, nélkü lö zhetetlenné teszik, amelyekre ez alapon a tarifák eltéréseit rálehet építeni. A példaképpen bemutatott mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett az eltérõ kihatású tulajdonságok egész sorát lehetne még szembeállítani, amelyet azonban jelen tanulmányainkban annál is inkább mellõ zhetü nk, mert a csupán tájékoztató jellegû példákban kiemelt mûszaki-gazdasági tulajdonságok és azok alapján felállított sorrend nem abszolút értékû ek és egyes relációkban vagy speciális viszonyok kö zö tt gyakran megváltozhatnak. Nem lehet figyelmen kívü l hagyni, hogy a kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak optimális munkaterü letének behatárolásánál a mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett döntõ szerepe van az egyes kö zlekedési ágak kö ltségalakulásának. A példaképpen bemutatott mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett az eltérõ kihatású tulajdonságok egész sorát lehetne még szembeállítani, amelyet azonban jelen tanulmányainkban annál is inkább mellõ zhetü nk, mert a csupán tájékoztató jellegû példákban kiemelt mûszaki-gazdasági tulajdonságok és azok alapján felállított sorrend nem abszolút értékû ek és egyes relációkban vagy speciális viszonyok kö zö tt gyakran megváltozhatnak. Nem lehet figyelmen kívü l hagyni, hogy a kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak optimális munkaterü letének behatárolásánál a mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett döntõ szerepe van az egyes kö zlekedési ágak kö ltségalakulásának. 10

11 A szolgá ltatá s tá rgya A szolgáltatás tárgyát tekintve ismerü nk: személyekre, valamint a személyfuvarozással kapcsolatban továbbítandó úti poggyászok, expresszáruk stb. (nem kísért úti poggyászok) fuvarozására vonatkozó személydíjszabást, áruk és élõ állatok fuvarozását szabályozó árudíjszabást, kombinált fuvarozási díjszabást, szállítmányozási díjszabást, stb. A szemé lyszállítás é s az árufuvarozás - szolgáltatásaik é s költsé galakulásuk tekinteté ben is - merõben elté rnek egymástó l. A fõ leg vállalkozási elemet tartalmazó személyszállítási szerzõ déssel szemben szélesebb kö rû a tö bb szerzõ désfajta elemeit magába záró árufuvarozási szerzõ dés. Az utas az elõ írt magatartási szabályok betartásáról ö nmaga gondoskodik, míg az árú rendszerint kikerül a fuvaroztató birtokábó l s a be- é s kirakás, az õrizet, a kezelé s stb. gondja a fuvarozó ra hárul. Hasonló képet nyújt a szolgáltatások mértékének és változatainak ö sszehasonlítása. A jelentéktelen és egymástól nem nagy eltérést mutató, tö meg helyett darabszámra (utasra) vonatkoztatott személyszállítási teljesítményekkel szemben az árufuvarozás - a kis tömegû darabáruktól a kocsirakományú kü ldeményekig, a mérlegeléstõ l az utánvét beszedéséig, a jelö léstõ l a vámkö zvetítésig terjedõ - teljesítményskálája rendkívü l széles. Mindezek következményeként a személydíjszabások rendszerint egyszerû bbek, szerkezeti felépítésü k kö nnyebben áttekinthetõ, kezelésü k semmiféle szakmai gyakorlatot nem igényel, a táblázatba foglalt díjtételek tö bbnyire egyben kész menetdíjak É rvé nyessé gi terü let A díjszabás érvényességi terü lete alapján megkü lö nbö ztetü nk: a kö zlekedési vállalat saját munkaterü letére (egyszerû fuvarozásokra) érvényes díjszabást, tö bb közlekedési vállalat munkaterü letére (összetett fuvarozásra) érvényes átmenõ díjszabást. Ez utóbbi ismét lehet: csatlakozó forgalomra közös megegyezés alapján életbeléptetett kombinált, vagy átrakási díjszabás, valamennyi közremû kö dõ fuvarozó ráfordítását magában foglaló, közösen kidolgozott kö teléki díjszabás. A kötelé ki díjté tel az összetett fuvarozásban közremû ködõvalamennyi fuvarozó együttes önköltsé gé re é pül é s közös bevé tel-ellenõrzé si szolgálatot é s leszámolást igé nyel. Leszámolás alatt az összetett fuvarozásbó l eredõ bevé teleknek a vé gzett ré szteljesítmé nyek arányában törté nõfelosztását é rtjük. Elõ nye a többféle díjszabás alapján szakaszonként történõ díjszámítással számfejtett csatlakozó forgalommal szemben az egy (kö zö s) fuvarlevél és díjszabás (díjtétel) alkalmazásával végzett egyszerû bb és olcsóbb díjszámítás. 11

12 Vá m é s jogterü let Az államhatárok, az elkü lö nü lt vám- és jogterü letek szempontjából beszélü nk: belfö ldi és nemzetkö zi díjszabásról. A belföldi díjszabások költsé gté ríté s iránti tö rekvésével szemben a nemzetközi díjszabások feltételei elsõ sorban a fuvarpiac megszerzésére, a deviza kímélésére és kitermelésére, a belfö ldiesítés idõ pontjáig vámigény alatt álló áruk fokozott õ rizetére és a fuvarozót terhelõ vám- eléállítási kö telezettség betartására, a kü lfö ldö n hatályos jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevételére irányulnak A díjté telek felé píté se A díjtételek felépítése alapján annyiféle díjszabást ismerü nk, ahány díjszabási rendszer van. Így beszélü nk: idõ, érték, ö vezeti, vegyes stb. díjszabásról. Részletes elemzésü kre a " Díjszabási rendszerek" címû fejezetü nkben visszatérü nk Rugalmassá g Rugalmassága szemszö gébõ l lehet: merev (abszolút kötelezõ ), maximális, minimális, marginális, villa é s referencia díjszabás. A díjszabások rugalmassági foka a társadalom mindenkori termelési rendjének, az alkalmazott árpolitikának, a tarifapolitikai irányelveknek stb. szoros függvé nye. A minimális díjszabás a természetes költségalakulástól rendszerint a fuvaroztatók terhére eltérõ, mesterséges ár. A minimális díjszabás a fuvarozás fejében számítható legalacsonyabb díjakat tartalmazza, ami annyit jelent, hogy az erre vonatkozóan megállapodott fuvarozók felfelé eltérhetnek a díjszabástól, a díjtételnél alacsonyabb ár azonban nem alkalmazható. A maximalizálás az állam díjszabásszerkesztésbe való beavatkozásának legõ sibb formája. Az állami beavatkozás hasonló célú alkalmazásával hazai viszonylatban törvényi felhatalmazás alapján már az elsõ vasutak engedélyokmányiban is találkozunk Tarifapolitikai cé lkitû zé sek A díjszabás tarifapolitikai célkitû zései alapján említést tehetü nk: általános fuvarfeladatra érvényes fuvarozási feltételeket tartalmazó általános díjszabásról, valamint különleges díjszabási elbánásban részesü lõ fuvarfeladatokat szabályozó kü lönleges (speciális) díjszabásról. Díjtételképzés, mint ármegállapító tevékenység alkalmával a mindenegyes fuvarozásnál felmerü lõ költségeket veszik elsõ sorban alapul és csak második lépcsõ ben kerü l sor a fuvarozóval szemben támasztott különleges igények sajátosságaihoz való alkalmazkodás. Ennek megfelelõ en elvileg minden díjszabásszerkesztés két - idõ rendben csak egymásután végezhetõ - feladatkö rre tagozódik. Az elsõlépcsõa mindenkire nézve általánosan érvényes normál feltételek és díjtételek megállapítása, melyre második lépcsõ nként ráépülhet a gazdasági élet lü ktetését tü krö zõ, a komplikáltabb igényeket honoráló, eltérõ feltételek és díjtételek megállapítása. 12

13 Tanulmányaink során általában a normál feltételek és díjtételek megállapításával foglalkozunk. A kü lö nleges (speciális) díjszabások kö rében ismertebbek: a) A gócponti díjszabások, amelyek nagyobb forgalmú helyekre és helyekrõ l történõ fuvarozásokhoz tartalmaznak díjtételeket. b) Kivé teles díjszabások oly árucikkek részére, melyeknek kü lönleges díjszabási elbírálását tarifapolitikai okok teszik kívánatossá. (Ilyenek pl. gyû jtõ áruk, támogatást igénylõ hazai ipartermékek stb.) c) Á rúcikkdíjszabások, amelyek csak meghatározott cikkekre, mint pl. szén, só, gabona stb. tartalmaznak díjtételeket. d) Iránydíjszabások, melyeknél a díjtételek csak meghatározott viszonylatban (pl. csak exportfuvarozás esetén) érvényesek. e) É vad, vagy idé nydíjszabások, melyek csak meghatározott idõ ben (pl. a nyári hónapokban, vagy csak a hajózási évadban stb.) fuvarozott kü ldeményekre nyernek alkalmazást Díjszabá sok terjedelme A díjszabás terjedelme alapján lehet: vonali és háló zati Az egy-egy járati útvonalra, vagy vonalszakaszra érvényes kis terjedelmû, könnyen kezelhetõ és a járati útvonalba esõ minden állomásról minden állomásra kidolgozott kész díjtételeket tartalmazó vonaldíjszabással szemben a terü leti díjszabás kü lö n kilométermutatóra és távolság szerint lépcsõ zö tt kü lö n díjtételtáblázatra oszlik. Amíg a hálózati díjszabásban az alkalmazandó díjtétel megállapításához két mû velet szü kséges, a vonaldíjszabásból a díjtétel kö zvetlenü l leolvasható Fuvarrelá ció, fuvarozá si viszonylat A fuvarrelációk száma és tagozódása szempontjából beszélhetü nk: közvetlen díjszabásró l, metszõponti és csomó ponti díjszabásró l. A fuvarozási viszonylatok száma é s tagozó dása alapján megkü lö nbö ztetett háromféle megoldás: A közvetlen díjszabás minden állomásról minden állomásra (valamennyi relációra) kimunkált, a táblázatból közvetlenü l leolvasható távolságadatokat és díjtételeket tartalmaz. A kö zvetlen leolvasás kikü szö bö li a résztávolságok, illetve részdíjtételek ö sszeadásából származó hibalehetõ ségeket, viszont a relációk számának szaporodása tetemesen megduzzasztja a díjszabás terjedelmét. Tehát csak mérsékelt számú reláció esetén, továbbá egy-egy útszakasz, út, járati útvonal távolságadatainak és díjtételeinek rögzítéséhez használatos. A metszõpont díjszabás lényege, hogy a kö zlekedési terü letet egy metszõ vonal két részére osztja. A metszõ vonalon fekvõ, erre kijelö lt állomás vagy állomások metszõ pontot képeznek. A teljes viszonylat távolságát vagy díjtételét ö sszeadással, a metszõ pontig és a 13

14 metszõ ponttól megállapított távolságok ö sszeadásával képezzü k. ha tö bb metszõ pont van, a díjképzõ útirányt rendszerint az a metszõ pont jelzi, amelyen át a legrö videbb távolság, legalacsonyabb díjtétel adódik. A csomó ponti díjszabás az állomásokat (kö zségeket) két csoportra osztja: csomóponti és nem csomóponti állomásokra A különbö zõ körzetben fekvõ, nem csomóponti állomások egymás közti távolsága tehát három részbõ l tevõ dik ö ssze: a feladás helyétõ l a feladási kö rzet csomópontjáig, a feladási kö rzet csomópontjától a rendeltetési kö rzet csomópontjáig, a rendeltetési kö rzet csomópontjától a rendeltetési helyig mért távolságokból 1.3. A díjszabásokkal szembeni kö vetelmények A kö zlekedési díjszabások az ország ö sszlakosságát érintõ - egyik alapvetõ szolgáltatás - árszabásai. 14

15 A díjszabásokkal szembeni elvárásokat két fõ csoportba sorolhatjuk. fuvarjogi, alaki Fuvarjogi elvá rá sok A díjszabásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozás feltételeit, a fuvarozás és a közlekedési vállalat egyéb szolgáltatásaiért járó díjakat, valamint e díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat. A díjszabások érvényességének alapvetõ feltétele a szabályszerû kihirdetés, mely a Kö zlekedési Hírkö zlési és Vízü gyi Minisztérium feladata. (A maximált hatósági árformába tartozó szolgáltatásoknál, amelybe jelenleg csak a belfö ldi vasuti árudíjszabás tartozik.) A díjszabások kiegészítését, módosítását a Kö zlekedési, Hírkö zlési és Vízü gyi É rtesítõ ben kell kihirdetni. Amennyiben a módosítás vagy az új díjszabás megvásárolható akkor azok pontos helyét is kö zö lni kell. (Jelenleg a MÁ V díjszabásait a MÁ V RT Fuvarozási Tanácsadó és Díjszabásárusító Irodánál - Budapest, VI. Bajcsy Zsilinszky u lehet beszerezni). Ez a fuvaroztatók szemszö gébõ l nagyon fontos információ. Tehát az alapvetõfuvarjogi elvárások a következõk a díjszabás kiadása kö telezõ, a díjszabásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozás feltételeit, a díjszabások a Ptk. és az egyes szabályzatok rendelkezéseivel nem ellenkezhetnek, a díjszabásokat, amennyiben azokat nem maga az árhatóság adja ki, csak az árhatóság jóváhagyásával lehet kiadni, azokat az elõ írt formában meg kell hirdetni. Fuvarjog é s díjszabás egysé ge A fuvarjog azáltal, hogy a fuvarozás elvállalásának, a fuvarozási szerzõ dés megkö tésének és tartalommal való megtö ltésének, a vállalt kö telezettségek teljesítésének módját szabályozási kö rébe vonta, e szabályozás keretében - a fuvarozási kö telezettség, a fuvarozásból kizárt tárgyak körének a megállapítása, a fuvarozási határidõ, az áru- és késedelmi kárfelelõ sség, az útirány, az árukíséret stb. meghatározásával - a fuvaroztató érdekvédelmét is megalapozta. Ezzel lényegében egy minõ ség - leírást kreált a fuvarozó által nyújtott mindazon szolgáltatásra, amelyre a díjszabás, mint hatósági ár vonatkozik. A nagyságrendi é rté kelé se általában ké t fõté nyezõre: az áru mennyisé gé re é s a fuvarozási távolságra támaszkodik, mikö zben a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezõ k, mint pl. a fuvarozott áru neme, útirány, fuvarozási útvonal jellege, állapota és lejtviszonyai, fuvarozás idõ pontja és idõ tartama gyakran figyelmen kívü l maradnak. Miután az árufuvarozási költségek nagyságát ezek a tényezõ k is befolyásolják, megfontolást igényel, hogy munkaszervezési és gazdasági szempontból melyik a helyesebb álláspont, ha a teljesítményegység meghatározásába minden tényezõ t bevonunk, vagy ha azok közül a kevésbé jelentõ seket elhanyagoljuk? Az ö sszes tényezõ bevonásának elõ feltétele, hogy azok mindegyikére vonatkozóan létezzék egy mértékegység, amelynek segítségével a teljesítmény nagysága egyetlen mérõszámban 15

16 kifejezhetõ vé válik. Ilyen kívánságot kielé gítõ, megbízható mé rté kegysé ggel azonban csak a három fõté nyezõ: a tömeg, a kilomé ter é s az idõtartam rendelkezik. A tonnának, a kilométernek, és az órának az árufuvarozásban a szállítási egység meghatározásához tö rténõ felhasználása megtalálja a hasonmását a nemzetkö zi fizikai mértékrendszerben. Elvileg tehát célszerû nek tû ni a tömegnek, a távolságnak és a szállítási idõtartamnak a figyelembevétele az árufuvarozási teljesítményegység kifejezésében, természetesen csak az esetben, ha az a teljesítmény nagyságát helyesen érzékelteti. A szállítási idõ tartamának a figyelembevétele bár elvileg megvalósítható, munkaszervezési okokból mégsem célszerû : mert minden fuvarfeladat teljesítésének az elemzésénél csak úgy, mint a fuvardíj kiszámításánál, kü lön idõ mérést kellene alkalmazni és az idõ mértékegységgel ö sszehasonlítani. Ez egy további mû velet anélkü l, hogy a kívánt célt megvalósítaná, mert az így nyert teljesítményegység a tkm/ó továbbra is alkalmatlan marad a nagyságrendi eltérés érzékeltetésére. Ezért a díjszabások zöme szakít az idõ tényezõ bevonásának gondolatával és az idõ bázis megteremtését a fuvarjogra bízza. (Fuvarozási határidõ a hozzátartozó kö tbérfizetéssel, fuvarozási érdekbevallás stb.) E szerepkö r a fuvarjogot elválaszthatatlanul ö sszefonja a díjszabással A díjszabá ssal szemben tá masztott alaki követelmé nyek egyszerû ség és áttekinthetõ ség, egyö ntetû ség. Az egyszerû sé g é s áttekinthetõsé g kívánalma a díjszabási anyag helyes elrendezésére, a díjszámítási alapfogalmak és határozmányok helyes csoportosítására, a szabatos, de kö zérhetõ fogalmazásra vonatkozik. A gazdasági élet bonyolultsága, a fuvarozásra kerü lõ áruk széles skálája, a teljesítményváltozatok költségeinek megtérítésére irányuló törekvés stb. azonban kizárják a díjszabás legegyszerû bb megjelenési formáját. E kérdésben nem lehet szó tehát másról, mint viszonylagosságról. Vagyis a díjszabási anyag elrendezé se könnyítse meg a díjszabások kezelé sé t, és a helyes fuvardíjak könnyen és az egész díjszabás elõ zetes és teljes áttanulmányozása nélkü l megállapíthatók legyenek. A díjszabásoknak az állam területé n belüli egysé gesíté se kétirányú igényt támaszt a fuvarozókkal szemben. Az egyik a díjszabási alapelveknek, a díjszabási rendszereknek az azonossága, azaz egyö ntetû sége, a másik - mely már átnyúlik a gazdaságpolitikai kö vetelmények terü letére - az árszint egybehangolása. Az alapelvek egységesítésére irányuló tö rekvés egyik biztosítéka a Ptk, mely mint mindenfajta fuvarozásra érvényes kö zö s jogalap. 16

17 1.4. A díjszabások felépítése A díjszabá sok elemei A díjszabások felépítésén (sémáján) a díjszabásokkal szemben támasztott - fõként az alaki kö vetelményekre vonatkozó - igények érvényesítési módját és formai megoldását értjü k. Van olyan felfogás is, mely a díjszabási felépítés fogalmát leszû kíti a díjszabás kü lsõ alakjára, a nyomdatechnikai megoldásra és a formátumra. Minden fajta fogalmazásra érvényes azonban a kö zö s megállapítás, miszerint a díjszabások felépítése a díjszintet egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben befolyásolja, ezért - szemben a díjszabási rendszerekkel - a díjszabási sémát nem gazdasági, hanem technikai intézkedésnek kell tekinteni. Így pl. felépítési téma a díjszabási anyag ésszerû felosztása kü lön fü zetekre, figyelemmel arra, hogy enélkü l az anyag egy bizonyos terjedelmen túl már áttekinthetetlenné válna. Abból a kötelezettségbõ l kiindulva, hogy a díjszabásba a szabályzat rendelkezésein felü l be kell venni a fuvarozási szerzõ dés egyéb feltételeit, a fuvarozásért és az egyéb szolgáltatásokért járó díjakat, valamint a díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat (V.Á.SZ. I. Rész. 3. cikk), továbbá, hogy a díjszabási anyaghalmazban a viszonylag állandó, a kevésbé változó és a sû rû n változó részeket praktikusan elkü lö nítsü k egymástól, a fuvarjog szellemében kialakított díjszabásokban az alábbi háromféle díjszabási strukturális elem figyelhetõ meg: (Kérem, hogy a V.Á.SZ. I. Rész 3.4. cikket tanulmányozza át!) 17

18 a) a fuvarozási szerzõdé s felté teleit rögzítõ általános szabályok (a díjszabási terminoló giában Á ltalános Határozmányok röv. Á.H.), b) a fuvarozási szerzõdé s apró lé kos felté teleit rögzítõré szletes szabályok (díjszabási szó használatban Kiegé szítõhatározmányok, röv. K.H.) c) a fuvarozásé rt é s egyé b szolgáltatásoké rt fizetendõdíjak mé rté ké nek megállapítási mó dját rögzítõszabályok (Díjszámítási Határozmányok, röv. D. H.) a díjjegyzé kkel é s táblázatokkal. Találkozunk a "szû kebb értelemben vett díjszabás" elnevezéssel is, amely alatt a c. pontban leírtakat értjü k. A díjszabás tehát nemcsak a szolgáltatásé rt fizetendõdíjakat tartalmazza, hanem azokat a felté teleket is, amelyek mellett a fuvarozás törté nik. a) Az általános határozmányokat - fuvarjogi tanulmányaink során - lényegében már megismerték. Á ltalános határozmányok alatt ugyanis az é rintett közlekedé si ág szabályzatának (a VÁ SZ, a HÁ SZ, stb. szabályainak) a díjszabásokban törté nõszó szerinti megismé tlé sé t é rtjük. b) A VÁSZ, a HÁSZ, stb. ahogy a fuvarjogi tanulmányaink szerint megismerték, kormányrendeletek, melyek aprólékos részletkérdésekkel már csak a terjedelmü k korlátozottsága miatt sem foglalkozhatnak. Ezért általános határozmányokat a fuvarozási szerzõ dés aprólékos részleteire is kiterjedõ szabályok egészítik ki. Innen származik a szabályok elnevezése: Kiegé szítõ határozmányok. c) A Díjszámítási Határozmányok a fuvarozó szolgáltatásainak ellené rté ke fejé ben fizetendõ díjak megállapítására vonatkozó, rendszerint a vé gzett teljesítmé ny kié rté kelé si mó dját is magukba foglaló mû veleti szabályok. E szabályok díjszabásonként változóak és ezért teljes megismerésü k csak a konkrét díjszabások tü zetes tanulmányozása utján lehetséges. Ezzel szemben a kö nnyebb elsajátítás érdekében rendszerezhetõ k és megkö zelíthetõ k a szabályok oly módon, hogy az alapelveikben azonos és kisebb-nagyobb eltéréssel valamennyi díjszabásban fellelhetõ szabályokat és azoknak indítékait egybevetve elemezzü k. A D.H- ok cé ljukat tekintve lehetnek a díjszámítást egyszerû sítõ(pl. kerekítés, legcsekélyebb fuvardíj stb.), magyarázó (a túl tömör fogalmazás fellazítását és a használt díjszabási mûszavak megértését szolgáló). megállapító (a teljesítményi és díjszámítási tényezõ kkel végzendõ számtani mû veleteket rö gzítõ ) szabályok. A D.H. -ok tárgyát tekintve beszé lünk fuvardíjak (a fuvarozás mint fõ teljesítmény fejében fizetendõ díj), 18

19 mellé kdíjak (a kiegészítõ teljesítmények kö ltségeinek megtéríttetését célzó díj pl. rakodási díj, fekbér, stb.), egyé b díjak (kü lö n megállapodás alapján vállalt szolgáltatások elvégzéséért járó díj mint helyi fuvarozás, nyit vonali kiállítás, vontató jármû vek bérbeadása stb.), kiszámítási módját rö gzítõ szabályokról. A fuvarozási teljesítmények ugyanis két fõ részre oszthatók: a szoros értelemben vett helyváltoztatást jelentõ fuvarozási részre (fõ teljesítmény) és olyan kiegészítõ teljesítményekre, amelyek nélkü l a fõ teljesítmény nem végezhetõ el. Ez utóbbiak ismét lehetnek olyanok, amelyeket a fuvarozással kapcsolatban minden kö rü lmények kö zö tt el kell végezni (pl. a fuvarozáshoz szü kséges vasúti kocsik kiállítása), vagy, amelyek szü kségszerû sége csak bizonyos esetekben áll fenn Kisebb-nagyobb elté ré sekkel úgyszó lván valamennyi díjszabásban fellelhetõd.h- ok közül a legismertebbek: a kerekítés, a legcsekélyebb fuvardíj, a legcsekélyebb tö meg (távolság), díjszabási hézagok áthidalása, terjedelmes áruk, a kö zlekedést nehezítõ útviszonyok, házhoz fuvarozás, távhordás, fekbér, kocsiálláspénz, egyéb díjak és jutalékok megállapítására és megtérítési módjára vonatkozó határozmányok. Néhány díjszabási határozmányt nézzü nk meg részletesebben Kerekíté s A fuvaroztató által fizetendõ díjak ö sszegszerû megállapítása - mint ismeretes - a díjszámítási tényezõ kkel (ár- és teljesítménytényezõ k) végzett számtani mû veletek utján tö rténik. Ezeket a mû veleteket két kö rü lmény nehezíti meg: A díjszabásban meghirdetett díjtételek teljesítményegységre (teljes óra, teljes 100 kg stb.) vannak vetítve, míg a fuvarozás során mindenkor fordulhatnak elõ töredékteljesítmények (tö redéktö meg-, idõ -, kilométer stb.). Emellett a számtani mû velet eredményeképpen is jelentkezhetnek tö redékö sszegek a teljesítmény értékének pénzben tö rténõ kifejezésénél. 19

20 Ezeknek a kikü szö bö lését és a díjszámfejtés egyszerû sítését célozzák az ún. kerekítési eljárások, amelyek a fentieknek megfelelõ en két célt szolgálhatnak a teljesítmények, illetve az esedékes díjak kerekítésére irányulnak. A közlekedés ez idõ szerint érvényes díjszabásaiban a teljesítmények és a díjak kerekítésére vonatkozóan az alábbi kö zö s vonások figyelhetõ k meg. Idõkerekíté s Az idõ -rendszerû díjszabások alapvetõ témája. Egyéb díjszabásokban a mellék- és egyéb díjak ö sszegszerû megállapításánál fordul elõ. Széles kö rben elterjedt, és így a hazai díjszabásokban is alkalmazott szabály, hogy az idõ t az alábbiak szerint kerekítjü k: idõ kerekítésnél az 1-29 perc figyelmen kívü l marad, a perces tö redékidõ teljes órának számít. Ugyanakkor a MVÁ II. R. szerint pld. a számlálási díjaknál minden megkezdett órát egészre kerekítik. Távolságkerekíté s A vasúti díjszabásokban a kötött pálya elõ nyeként jelentkezõ fix díjszámítási távolságok, valamint a fuvarozási ö vezetekre kimunkált díjtételek alapján távolságkerekítésre irányuló igény általában nem jelentkezik. Azok a közúti díjszabások, amelyek a kerekítést külön szabályozzák a kilométereket általában felemelik és a megkezdett kilométereket teljesnek tekintik. Kivételes szabályként azonban fél kilométeres kerekítéssel is találkozunk. Pl. ha súlydíjas fuvarozás díjszámítási távolsága az egyes fordulókban az 500 m -t nem éri el, a díjszámítási távolságot 500 m -re kell felkerekíteni. 10 km alatti díjszámítási távolságra tö rténõ rendszeres tö megdíjas fuvarozás esetében, ha a díjszámítási távolság megállapítása elõ zetes közös beméréssel, vagy távolságot mutató térkép szerint tö rténik, a fuvaroztató és a fuvarozó - kö zö s megállapodás alapján - az elõ írt kerekítéstõ l eltérhetnek. Tömegkerekíté s Azokban a díjszabásokban, amelyek a fizetendõ díjat az áru súlya alapján állapítják meg, a tömegkerekítés általában felfelé, kocsirakományoknál teljes 100 kg-ra tö rténik. Díjkerekíté s A fuvardíjat annak esetleges % -os csö kkenése vagy emelése után a kö vetkezõ egész forintra illetve svájci frankra kell kerekíteni MVÁ II. R. I. fejezet 13. pont. A DB-MÁ V Díjszabás alapján a kerekítés a kö vetkezõ képpen tö rténik: I. Rész. 2. fejezet 11. pont: A díjtételek alapján számított fuvardíjat a díjszabás minden fuvardíj-számítási szakaszán (csomóponton) teljes DEM/CHF/HUF-ra kell kerekíteni oly módon, hogy az 50 pfennigen/centimesen/filléren aluli ö sszegeket el kell hagyni, az 50 pfenniget/centimest/fillért és az ezen felü li ö sszegeket pedig teljes DEM/CHF/HUF-ra kell felkerekíteni. Ha a fuvardíjat csö kkenteni, vagy pótlékkal emelni kell, a csö kkentés ö sszegét, vagy a pótlékot hasonló módon kell kerekíteni. 20

21 Legcseké lyebb fuvardíj A legcsekélyebb fuvardíj fogalma minden díjszabásban megtalálható. Létjogosultságát az ö nkö ltségszámításnak az a rendszere adja, mely a kö ltségeket a teljesítménytõ l fü ggetlen állandó és teljesítménytõ l fü ggõ változó költségekbõ l származtatja. Az állandó költsé g az alapon már a legkisebb teljesítmé nyben jelentkezik éspedig változatlan (legmagasabb) szintben. az elsõkilomé ter, az elsõ100 kg, az elsõó ra teljesítmé nye tehát aránylag a legmagasabb ráfordítással jár, mely a teljesítmény növekedésével az állandó költségek egyre kedvezõ bb megoszlása révén fokozatosan csö kken. Az ö nkö ltség kö vetése a megfontolás alapján a legkisebb teljesítménnyel kezdõ dõ degresszív árszintet eredményezne. A díjszabásszerkesztõ t azonban az adott teljesítõ képesség minél jobb kihasználása érdekli és a degresszívitásban, mint adottságban rejlõ gazdasági vonzerõt a mindenkori tarifapolitikai cé loknak megfelelõen, általában a nagyobb teljesítmé nyek megszerzé sé re kívánja felhasználni. Ennek érdekében a degresszívitást csak egy megállapított határon felü li teljesítményeknél alkalmazza. Ezen a teljesítményen alul becsü lt vagy átlagos költség figyelembevételével biztosítja a díjtételképzéshez az állandó alapot. Az ö nkö ltségtõ l emiatt bekö vetkezõ eltérés viszont átfedéseket eredményezhet és azzal a veszéllyel járhat, hogy a legkisebb teljesítmények díja még a tényleges ráfordítást sem fedezi, jóllehet az elmondottak alapján viszonylag éppen a kezdõ teljesítmény kö ltsége a legmagasabb és azon belü l is az állandó kö ltség dominál. Ezért a díjszabásszerkesztõ, hogy magát az ö nkö ltségtõ l függetlenítse és az átfedéseket kikü szö bö lje, a kezdõ teljesítmény költségének megtérü lését nem díjtételképzéssel, hanem díjszámítási eljárás utján biztosítja. A kezdõ teljesítmény díjszintjének vagy a megvalósítani kívánt gazdasági célnak megfelelõ en ö sszegszerû en megállapít egy rögzített alsó határt, kimondván, hogy ha a rendes díjtételek alapján a teljesítmény figyelembevételével esedékes fuvardíj ennél kevesebb, az alsó határként megjelö lt ö sszeget, vagyis az ún. legcseké lyebb fuvardíjat kell beszedni Legcseké lyebb tömeg (távolság, idõ) Kihatásaiban hasonló célt szolgál a legcsekélyebb tömeg (távolság, idõ ) díjszabási fogalma, vagyis a díjszámítás alapjául szolgáló azon tömeg (távolság, idõ ), melyért a fuvardíjat a közlekedési vállalkozó még az esetben is felszámítja, ha a ténylegesen megmozgatott tömeg (megtett kilométer, eltelt idõ ) annál kevesebb. Ez részben a fuvarozó feladatkö rébe nem tartozó kisebb kü ldemények, kisebb terjedelmû feladatok elterelését, részben a fuvaroztató oly irányú ö sztö nzését kívánja szolgálni, hogy kis tö meget képviselõ kü ldeményeit, apróbb fuvarozási igényeit a saját érdekében is egyesítse. Példa a minimális teljesítményekre az MVÁ. II. Rész I. Fejezetének 4. pontjában érintett legcsekélyebb tömeg (kocsirakomá-nyoknál 5000 kg) és 8. pontjában szabályozott legrö videbb díjszabási távolság (30 km) fogalma Díjszabási hé zagok áthidalása A fuvar-, mellék- és egyéb díjak ö sszegszerû en a szóban forgó teljesítményre jellemzõ értékmutatókkal és a vonatkozó egységárakkal végzett kü lö nbö zõ számtani mû veletek, eredmények. Figyelemmel a közlekedés különbö zõ szolgáltatásaiban megtestesü lõ széles választékskálára, a té rben é s idõben szé tterülõteljesítmé nyi fokozatokra, az azokhoz igazodó díjtételsorokra, a díjszabások alapján vé gzendõszámtani mû veletek száma szinte meghatározhatatlan. E mû veleteknek elvileg minden elképzelhetõ jövõ beni igényre, 21

22 minõ ségre, teljesítménynagyságra egzakt megoldást kellene tartalmaznia. Ennek ellenére - az ipari termelés, a kereskedelmi élet, a technikai fejlõ dés, a piaci ármechanizmus állandó hullámzása következtében - elõ fordulhatnak olyan változatok, amelyre a szabályozás nem terjed ki, amelyek szabályozása hiányos, nem egyértelmû, sõ t elképzelhetõ k olyan mennyiségi és minõ ségi variációk is, amelyek két vagy tö bb szabály hatálya alátartoznak. Miután az ellenszolgáltatás ö sszegszerû meghatározása a konkrét fuvarozási szerzõ dés szerves része, a díjszabások igyekeznek kü lön szabályokat alkotni az említett hiányosságokból eredõ hézagok áthidalására, az esetleges átfedések megnyugtató rendezésére Terjedelmes áruk Olyan díjszabásokban, amelyekben a fuvardíjszámítás egyik tényezõ je a megmozgatott áru tö mege, a díjtétel - általában - egy feltételezett mérvû teherbírás kihasználásra épü l. Ha a közlekedési vállalkozó kénytelen olyan árut fuvarozni, amellyel az áru természetébõ l kifolyólag a célzott teherbíráskihasználási arányt elérni nem tudja, az ebbõ l származó kö ltségemelkedés megtérítését jogosan igényli. Ezért az ún. terjedelmes áru fogalma úgyszólván minden tö meg- díjas díjszabásban ismert. A terjedelmes áru fogalma olyan árut jelent, amelynek térfogat tömege a fuvareszköz rakté rtonna-kapacitásához ké pesé t elé gtelen. Térfogattö meg ( P v ) alatt az áru tömegének (P) és hézagaival együ tt mért térfogatának (V) a hányadosát értjü k: Matematikailag : P v = P V A térfogattö meg a fuvareszkö z kiterhelhetõ ségére rendkívü l jellemzõ mutatószám. A kü lö nbö zõ áruk térfogattö mege ugyanis eltér egymástól, kö vetkezésképpen velü k a fuvareszkö zt is kü lö nbö zõ fokban lehet kiterhelni. Például: 1 m 3 bazalt tö mege 3200 kg, míg 1 m 3 fagyapot 80 kg-ot nyom. A rendkívü l eltérõ térfogattö megü k alapján 1 tonna bazalt elszállításához 0,312 m 3 szállítóû r, míg 1 tonna fagyapot elszállításához 12,5 m 3 szállítóû r szü kséges. Amíg a bazalt fuvarozásánál a szállítóû r teljes kihasználását a fuvareszkö z teherbírása akadályozza, addig a fuvareszkö z fagyapottal teljes teherbírásig tö rténõ kiterhelésében a szállítóû r szab át nem léphetõ felsõ határt. 22

23 Nem kétséges, hogy az olyan díjszabásokban, amelyekben a fuvardíj megállapítás tényezõ je a tö meg, a fagyapot és ehhez hasonló áruk, az olyan díjszabásokban pedig, amelyekben a fuvardíj a szállítóû r igénybevételére támaszkodik, a bazalt és ehhez hasonló áruk képeznek a költségkalkulációt zavaró olyan árucsoportot, amelyeknél a kapacitás kihasználatlansága a fuvarozó tevékenységén kívü l esõ okból, az áru természetébõ l fakad. Jogosnak ismerhetõ el az alapon a fuvarozó arra irányuló igénye, hogy az effajta fuvarozásoknál e kihasználatlanság kö ltségterheit a fuvaroztató megtérítse. A fuvareszkö z raktértonna-kapacitása (a teherbírás és szállítóû r optimális elméleti kihasználása) a hasznos teherbírás és a szállítóû r térfogatának hányadosa. Matematikailag: Cq Cqv = C ahol C qv = raktértonna-kapacitás C q = a fuvareszkö z teherbírása C v = a kocsiszekrény belsõ térfogata. v Ellenõrzõ ké rdé sek (az 1,2,3, é s 4 alfejezethez). 1. Hasonlítsa ö ssze az egyedi szerzõ déses és a díjszabásos eljárást! 2. Melyek a díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának elõ feltételei? 3. Mely szempontok alapján osztályozhatók a díjszabások? 4. A személyszállítás és az árufuvarozás szolgáltatásaik és költségalakulásuk alapján milyen alapvetõ eltéréseket mutatnak? 5. Ismertessen néhány tényezõ t amelyek a díjszabások rugalmassági fokát nagymértékben meghatározzák! 6. Soroljon fel néhány kü lö nleges díjszabást! 7. Csoportosítsa a díjszabásokat a fuvarozási viszonylatok száma és tagozódása alapján! 8. Melyek a díjszabásokkal szembeni alapvetõ fuvarjogi elvárások? 9. Mit értü nk a díjszabás "minõ ségi leírás" funkciója alatt? 10. Soroljon fel néhány olyan teljesítményegységet amelyet a fuvardíj megállapításnál figyelmen kívü l hagynak! 11. Milyen alapvetõ funkciókkal rendelkeznek: - az Á ltalános Határozmányok - a Kiegészítõ Határozmányok - és a Díjszámítási Határozmányok 12. Melyek a leggyakrabban elõ forduló Díjszámítási Határozmányok? 13. A Magyar Vasúti Á rudíjszabás II. Részbõ l keressen néhány olyan teljesítményegységet melynél a díjmegállapítás idõ -rendszerû! 14. Mi indokolja az ún. legcsekélyebb fuvardíj megállapítását? 15. Az ún. "terjedelmes áruk" fuvardíjszámításánál mely kérdések merü lnek fel? 1.5. Díjszabási rendszerek A díjszabási rendszer azoknak az elveknek az ö sszessége, amelyek alapján a kö zlekedési vállalatok fuvarozásaik ellenértékét a díjszabásokban megszabják. E fogalomban az árak, a díjszabási elõ írások és a fuvarozás feltételei elválaszthatatlan egységet képeznek. 23

24 Az ismert díjszabási rendszerek az alábbiak: értékrendszer raktö meg vagy kocsiû rrendszer ö vezeti rendszer penny-portó rendszer órakilóméter-díjas rendszer vegyes díjszabási rendszer fuvarozási értékrendszer É rté krendszer A tiszta é rté krendszerben, az ún. "ad valorem" díjszabási rendszerben a díjtételképzés alapját nem a helyváltoztatást lehetõ vé tevõ közlekedési munka ráfordítása képezi, hanem azt a fuvarozott áru értékéhez, "teherbíróképességéhez" mérik. Az értéktarifa alapelve szerint drágább áru magasabb fuvardíjjal terhelhetõ. E rendszer a fuvarozandó árut olyan fuvardíjjal terheli, amennyit a kereslet-kínálat törvénye megenged. Természetesen az áruk sokfélesége alapján nem képzelhetõ el az az eljárás, hogy a fuvardíj nagyságát meghatározó érték mindenegyes árura kü lö n-kü lö n esetenként állapítassák meg, hanem az egyes árukat kereskedelmi értékü k alapján csoportosítják (áruosztályokba sorolják) és az ily módon létrejö tt csoportokra állapítanak meg díjtételeket. A magas értékû áruk "szállítási kereslete" általában merev, vagyis a tarifaváltozásra kevésbé reagál. Ezzel szemben az alacsony értékû áruk a díjszínt mértékére rendkívü l érzékenyek, szállítási keresletü k a tarifaváltozásra erõ sen reagál. A keresletnek ezt a díjszabással szembeni érzékenységét az ún. keresleti elaszticitás e fejezi ki, ami alatt az 1 % -os tarifaváltozás (t) okozta, százalé kban kifejezett keresletváltozást (Sz) é rtünk. A szállítási keresleti elaszticitás : % - os keresetvá ltozá s ε = % - os tarifavá ltozá s matematikailag: dsz ε = Sz dt t Az "ad valorem" díjszabási rendszernek vannak elõ nyei és hátrányai, melyek közül csak néhány a díjszabásszerkesztés szemszö gébõ l jelentõ séggel bíró jellemzõ sajátosságát említjü k. Az értékdíjszabási rendszer elõ nyei: E díjszabási rendszer mellett jobb lehetõ ség kínálkozik a kü lö nbö zõ kö zlekedési vállalatok, sõ t kö zlekedési ágak díjszabásainak az ö sszehangolására, anélkü l, hogy szü kségképpen valamelyik kö zlekedési ág díjszabásának átvételét erõ ltetnék. Az értékalap a drágább áruk irányában érvényesített progresszív megterhelés által - állami támogatás nélkü l is - lehetõ vé teszi a fuvarkö ltséget egyébként nem bíró, csekély értékû áruk szállítását. 24

25 Adott esetben lehetõ séget nyújt a fõ forgalomból kiesõ vidékeknek a fõ útvonalakkal azonos fuvarozási feltételek és árszint melletti bekapcsolására, ezáltal segíti a fõforgalmi útvonaltól távol esõ vidékek benépesítését és iparosítását. Az értékdíjszabás hátrányai: Az értékrendszerû díjszabás - miután mindenegyes áruosztályra más-más díjtétel érvényesü l - az áruosztályok aránylag nagy száma miatt komplikáltabb, gyakorlati alkalmazása szélesebb kö rû szakmai (áruismereti, díjszabási) ismereteket igényel, amit még felfokoz az áruosztályozás állandó hullámzása. A gyakorlati tapasztalatok szerint helytelenü l kategorizált áruk más osztályba való átsorolása folytonos hullámzással, sû rû díjszabás módosítással jár Raktömeg vagy kocsiû rrendszer A raktö megrendszer vagy kocsiû rrendszer elve szerint a fuvarozás ellené rté ké t a fuvarozáshoz használt jármû kihasználási mé rté ke alapján kell megállapítani. E rendszer érvényesítésénél abból az elgondolásból indulnak ki, hogy a fuvarozó vállalat teljesítményei szempontjából - a kárveszélyt nem tekintve - kö zö mbö s a fuvarozott áru piaci értéke. Csupán az áru tö mege az áru térfogata és a kettõ t egyidejû leg érzékeltetõ térfogattö mege a döntõ. A raktö meges díjszabásban egy kocsirakományú salakért ugyanannyi fuvardíjat kell fizetni, mint egy ugyanolyan kocsiban fuvarozott tetõ cserépért. Amennyiben árucsoportosításra kerü l sor, az kizárólag abból a szemszö gbõ l tö rténik, hogy az áruval a fuvareszkö zt milyen mértékben lehet kihasználni. Az árumennyiség nö velésével az egy árutonnakilométerre esõ fuvardíj csö kken, ami lényegében megfelel az ö nkö ltségi elvnek, ezért az ö nkö ltségi rendszer elnevezéssel is találkozunk. A tiszta kocsiû rrendszert a múlt század második felében több vasút is alkalmazta, de viszonylag csak rö vid ideig. A kocsiû rrendszer elõ nye volt, hogy elõ segítette nagymértékben a jármû vek raktö meg szerinti jó kihasználását. Elõ nye volt továbbáaz is, hogy az ezen az alapon szerkesztett díjszabások egyszerû ek és kö nnyen kezelhetõ k voltak. Hátránya volt, hogy nem volt elég rugalmas, ami fékezõ leg hatott a kis értékû, de nagy tö megû áruk fuvarozására. l.5.3. Az övezeti rendszer Egyesek szerint nem is ö nálló díjszabási rendszer, mint inkább a díjszámítás egyszerû sítését célzó sajátos díjtételképzési mód. Lényegében a díjtételeit ö vezetenként (zónánként) változtató ún. zónatarifa, melyben a teljesítmé nyeket kizáró lag körzetekkel vagy kilomé terövezetekkel mé rik és azokon belü l a díjtételeket átalányár módjára egy ö sszegben állapítják meg. 25

26 Miután az átlagos szállítási távolságra esõ ö nkö ltségnek ennél a díjtételképzési eljárásnál is fedezetet kell bíztosítani, az ö vezeten belü li kis távolságú forgalmat megterheli az ö vezeten belü li távolabbi forgalom javára Penny-porto rendszer A penny-porto rendszerhez az alapgondolatot az angol postaü gyi reformátornak, Rowland Hill-nek a javaslata (az angol parlament által január 10-én elfogadott Post office reform, its importance and practicability" tárgyú elõ terjesztés) szolgáltatta, melyet Rafael Bravdon vett át a vasúti forgalomra. Lé nyegé ben a távolságra való tekintet né lküli átalányár. Alkalmazása olyan fuvarfeladatoknál célszerû, amelyek költségalakulásánál a díjtételbe beépítendõ változó kö ltség a kezelési kö ltségekhez viszonyítva jelentéktelen, (pl. a posta levélforgalma). A gépjármû fuvarozás terü letén hasonló díjszabást tartalmaz a hatályban levõ Személy és Poggyászdíjszabás az útipoggyászok viteldíjának elszámolására Ó rakilomé terdíjas rendszer A - fõként a közúti közlekedésnél alkalmazott - ó rakilomé terdíjas díjszabás lényegét tekintve az idõ rendszerû díjszabás differenciáltabb változata, a megismerését segíti tehát, ha bevezetésként az idõ rendszerû díjszabás elemeivel ismerkedtü nk. Ismeretes, hogy a szállítás költségjellemzõ i közü l egyesek az idõ mértékével érzékeltethetõ k. Ezért számos közlekedési díjszabásban találkozunk olyan gyakorlattal, hogy a szállítási folyamat egy-egy meghatározott részidejét vagy - bár jóval ritkábban - a szállítási folyamat teljes idõ tartamát felhasználják az árképzéshez. Ennek megfelelõ en az idõ felhasználásával a mellékdíjak és maguknak a fuvardíjaknak a képzésénél is találkozunk. Az utóbbi és az ennek nyomán kifejlõ dö tt idõ -díjszabás fõként a közúti közlekedés specialitása. Az idõ -rendszerû díjszabás alkalmazása meglehetõ sen szû k terü letre korlátozódik. Ez esetben ugyanis a fuvardíj egyetlen díjszámítási tényezõje a szolgáltatás idõtartama. Az idõ rõ l viszont közismert, hogy az a szállítási teljesítménytõ l fü ggõ en változó költségek alakulását egyáltalán nem befolyásolja, kö vetkezésképpen nem is érzékelteti. Ezért ö nkö ltségi szempontból csak meghatározott fuvarfeladatok kö ltségeinek megtérítésére alkalmas. Ide sorolhatók elsõ sorban azok a fuvarok, amelyeknél az ún. állandó kö ltségek alakulását befolyásoló igénybevételi idõ dominál, a tonnakilométer-teljesítmény mértékének megállapítása nehézségekbe ü tkö zik, a felmerü lõ költségek változó része mérsékelt, vagy elõ re megszabott keretek között mozog, a fuvarozás szervezése (a változó költségek alakulásának befolyásolása) teljesen kiesik a fuvarozó kezébõ l. 26