Nyakasné Tátrai Judit: Díjszabáselmélet

Átírás

1 Nyakasné Tátrai Judit: Díjszabáselmélet 1

2 SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Távoktatási tagozat 1995 Irta.: Nyakasné Tátrai Judit fõ iskolai adjunktus Széchenyi István Fõ iskola Lektorálta: Dr. Petõfi László fõ osztályvezetõ Kö zlekedési, Hírkö zlési és Vízü gyi Minisztérium Mû szaki szerkesztõ : Fodor László fõ iskolai docens 2

3 Széchenyi István Fõ iskola Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elõ adás, a rádió és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõ en is. 3

4 TARTALOMJEGYZÉ K Elõ szó Díjszabáselmélet A díjszabás fogalma és feladata Díjszabások osztályozási szempontjai Kö zlekedési ágak A szolgáltatás tárgya Érvényességi terü let Vám és jogterü let A díjtételek felépítése Rugalmasság Tarifapolitikai célkitû zések Díjszabások terjedelme Fuvarreláció, fuvarozási viszonylat A díjszabásokkal szembeni kö vetelmények Fuvarjogi elvárások Tehát az alapvetõ fuvarjogi elvárások a kö vetkezõ k Fuvarjog és díjszabás egysége A díjszabással szemben támasztott alaki kö vetelmények A díjszabások felépítése A díjszabások elemei A D.H- ok céljukat tekintve lehetnek a díjszámítást A D.H. -ok tárgyát tekintve beszélü nk Kerekítés Legcsekélyebb fuvardíj Legcsekélyebb tö meg (távolság, idõ ) Díjszabási hézagok áthidalása Terjedelmes áruk Ellenõ rzõ kérdések (az 1,2,3, és 4 alfejezethez) Díjszabási rendszerek Értékrendszer Raktö meg vagy kocsiû rrendszer l.5.3. Az ö vezeti rendszer Penny-porto rendszer Ó rakilométerdíjas rendszer l.5.6. A vegyes díjszabási rendszer A fuvarozási értékrendszer Ellenõ rzõ kérdések A kö zlekedési díjképzés alapjai Díjszámítási egységek A kö ltségtérítés elemei Kö ltségmutató és ö nkö ltség A díjegység A díjtétel Kezelési díj Díjtételképzési változatok A fuvardíj Ellenõ rzõ kérdések

5 2. A vasúti árudíjszabások tö rténeti áttekintése A vasúti árudíjszabások jellemzõ i 1837-tõ l 1918-ig A vasúti árudíjszabások jellemzõ i ig Vasúti árudíjszabások jellemzõ i tõ l napjainkig Ellenõ rzõ kérdések Díjszabások és segédletek gyakorlati alkalmazása A MÁ V által alkalmazott vasúti árudíjszabások és segédletek A határpontok kö zö tt alkalmazott vasúti díjszabások és segédletek Á rudíjszabási kilométermutató Harmonizált Á rucikkjegyzék Ellenõ rzõ kérdések MVÁ (Magyar Vasúti Á rudíjszabás) II. Rész Magyar Vasúti Á rudíjszabás IV. Rész Magyar Vasúti Országos Kisárufuvarozás Háztól-Házig Nemzetkö zi áruforgalomban alkalmazott vasúti árudíjszabások Kétországos kö teléki árudíjszabás Fuvardíj megállapítás az Ö UT alapján Tö bbországos díjszabások DB-MÁ V Díjszabás A díjszabás pénzneme A fuvar- és mellékdíjszámítás alapelvei Anyagok és tárgyak a kü ldemények meleg és hideg elleni védelme Hû tõ kocsik - az INTERFRIGO-forgalomba tartozók kivételével Sü llyesztett rakterü letû kocsik Magánkocsik Díjszámítási távolságok megállapítása Nemzetkö zi Darabáru Díjszabás Háztól-házig tö rténõ fuvarozásra Belfö ldi kö zúti kocsirakományú árudíjszabás Díjszámítási alapfogalmak Tehergépjármû fogalma Teherbírás Telephely Á rutovábbítás díj Á rutovábbítási teljesítmény Tehergépjármû kiállása Forduló Díjszámítási mód A távolság megállapítása Kerekítés Díjszámítási módok és feltételek A) Tonnadíjas B) Ó rakilométerdíjas C) Egységdíjas díjszámítás Kü lö nleges tehergépjármû vekkel végzett árutovábbítás díjszámítása Díjszámítási mód A pótlékolás mértéke Tréleres díjszámítás Meghiúsult árutovábbítási teljesítmény díja A meghiúsult árutovábbítási díja

6 Ajánlott díjak (1994 augusztusától) A) Tonnadíjas díjszámítási díjtételei: B) Ó rakilométerdíjas díjszámítás díjtételei: Példák a díjszámitáshoz: Nemzetkö zi kö zúti gyü jtõ szállítmányozás díjszámítása Gyû jtõ forgalomban fuvaroztató áruk meghatározása Díjszámítás Az átvételi díjtételek a kö vetkezõ szolgáltatások díjait foglalják magukba: Teljesítés/árfolyamok alkalmazása Díjtételek és fizetési feltételek Egyéb díjtételek: A nemzetkö zi légi árufuvarozás A nemzetkö zi légi kö zlekedést szabályozó egyezmények és jogszabályok Vállalatkö zi nemzetkö zi egyezmények, szervezetek IATA (International Air Transport Assotiation) Fuvar- és egyéb díjak, fizetési módok Kü lö nféle fuvar- és egyéb díjtétel típusok: Egyéb szolgáltatási és kapcsolódó díjak Díjak és kö ltségek fizetési módja Értékesítés és kereskedelem a légi árufuvarozásban Ellenõ rzõ kérdések Irodalomjegyzék

7 Eloszó Kedves Hallgató! A kö vetkezõ félév során elsajátítható tananyag a kö zlekedési díjszabások elméleti és gyakorlati kérdésével foglalkozik. A díjszabás a fuvarozási feltételeknek a díjszámítási módoknak és a fuvarozó teljesítményeknek ellenében fizetett díjaknak a rendezett, kö nnyen áttekinthetõ ö sszeállítása. Ma, a termékek áramlását, logisztikai szemléletmóddan elemezzü k. A termékáramlási rendszerek vizsgálatánál képet kapunk arról, hogy az egyes pontokat ö sszekö tõ szállítások és azok kö ltségei miként befolyásolják a késztermékek értékesíthetõ ségeit. Ezek a kérdések minden bel és kü lkereskedelmi ü gylet elõ készítésekor felmerü lnek. A szerzõ dés megkö tésekor pedig már konkrét fuvardíjkalkulációval kell rendelkezni ahhoz, hogy el tudják dö nteni, hogy melyik fél meddig mely fö ldrajzi pontig vállalja, a szállítás kö ltségeit, amely egyre nagyobb hányadát képezi a fogyasztói árnak. Ahhoz, hogy ezek a dö ntések szakszerû ek legyenek ismerni kell a kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak díjképzési módszereit és díjait. A díjszabások azon túl, hogy lehetõ vé teszik az adott szolgáltatások fuvardíj kalkulációját tö bblet sajátosságokkal rendelkeznek. A jól szerkesztett díjszabások a fuvarozó nyújtotta szolgáltatások propagálására is alkalmasak, tehát megbízói oldalról ezek a legfontosabb sajátosságaik. A fuvarozást végzõ vállalat dolgozóinak ahhoz, hogy szolgáltatásaikat a jelenlegi sokszereplõ s fuvarpiacon sikeresen tudják értékesíteni a saját díjképzési módjait alaposan kell ismerni. Ugyanakkor hasznos ha a fuvarpiaci szereplõ k szolgáltatásaikról, díjképzési módjairól és díjszintjeirõ l is rendelkeznek információkkal. A tananyag célja az, hogy elsõ sorban a belfö ldi és nemzetkö zi vasúti díjszabásokkal de lehetõ ség szerint a tö bbi kö zlekedési ág díjszámítási módjaival is megismerkedjen. A fõ cél az, hogy Ö n a félév sikeres lezárása után is úgy dö ntsö n, hogy ezen tudását a jö võ ben számonkérés nélkü l is szinten tartsa és lehetõ ség szerint tovább fejlessze. Eredményes tanulást kívánok! A szerzõ 7

8 1. Díjszabá selmé let 1.1. A díjszabás fogalma és feladata Az adás-vételi ü gyleteknél az eladási feltételek és a vételár eladó és vevő kö zö tti rö gzítésének két alapvető formája van: - az egyedi szerzõdé ses é s a díjszabásos eljárás Az egyedi szerzõ déses eljárást általában a nem ismé tlõdõ adás-vé teli ügyletekné l alkalmazzák, amikor az ü gylet többnyire egy eladó és egy vevõközött létesít esetenként egymástól lényegesen eltérõ jogviszonyt. Ilyen ü gyleteknél ésszerû, hogy a feltételeket is maga a szerzõ dés tartalmazza. Ha viszont sok vevõ áll egy eladó val szemben és a vevõ k egyenkénti igénye az ö sszkereslethez viszonyítva nem számottevõ jelentõ ségû, a díjszabásos eljárás a cé lszerû bb és általában alkalmazott. ennek lényege abban áll, hogy maga a szerzõ dés mellõ zi az adásvételi feltételek részletes ismertetését. A feltételek leírását - a szerzõ dés részletezésének tekintett kü lön díjszabás tartalmazza, s a szerzõ désben csupán rövid hivatkozás történik a díjszabás feltételeinek érvényesü lésére. Ez az eljárás - mivel a díjszabás a szerzõ dés idõ pontját megelõ zõ en is a vevõ k rendelkezésére áll - nagy munka é s idõmegtakarítást jelent a szerzõ dés megkö tésénél, ami tö meges szerzõ déskö tésnél nem elhanyagolható szempont. A díjszabásos eljárás hatékonyan szolgálja a fuvarozási feltételek egységesítésére, áttekintésére és rendszerezésére irányuló tö rekvéseket. A díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának elõ feltétele tehát pld.: - sû rû n ismé tlõdõügyleti felté telek - ügyleti felté telek azonosítható ságának lehetõsé ge fuvaroztató k nagy száma Ezért a kö zlekedésben a fuvarozási feltételek megszabásának széles kö rben elterjedt formája a díjszabásos eljárás. A jól szerkesztett díjszabás a fuvaroztató által nyújtott szolgáltatások propagálására is kiválóan alkalmas. 8

9 A DÍJSZABÁ S a fuvarozás feltételének, a díjszámítás módjának, valamint a fuvarozó teljesítményei ellenében fizetett díjaknak rendszerezett kö nnyen áttekinthetõ ö sszeállítása. A díjszabást a köznapi szóhasználatban gyakran tarifának nevezik. A tarifa arab eredetû szó, mely eltérõ minõ ségben vásárolható áruk, illetõ leg igénybe vehetõ szolgáltatások árait feltü ntetõ jegyzéket jelent Díjszabások osztályozási szempontjai A díjszabásokat kü lö nbö zõ szempontok alapján osztályozhatjuk: Közlekedé si á gak A kö zlekedési ágak szerint beszélü nk vasúti, hajózási, kö zúti, légi stb. díjszabásról. A kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak díjszabásainak sajátosságát az érdekelt kö zlekedési ág mû szaki- gazdasági tulajdonságai determinálják. Ugyanakkor mû szaki- gazdasági tulajdonságaik tekintetében a közlekedési ágak eltérnek egymástól. A díjszabásszerkesztés egyik legnehezebb, de egyben legjelentõ sebb feladata megkeresni az adott közlekedési ág nyújtotta szolgáltatás azon tulajdonságait, amelyek bizonyos feladatokra, árukra, relációkra, személyekre stb. nézve a szolgáltatást vonzóvá, kívánatossá, szü kségessé, nélkü lö zhetetlenné teszik, amelyekre ez alapon a tarifák eltéréseit rálehet építeni. Példaképpen állítsuk szembe a közlekedési ágak néhány eltérõ mû szaki- gazdasági tulajdonságát. Ha a közlekedési ágak között a fuvarozás gyorsasága alapján kívánunk párhuzamot vonni, a sorrend az alábbiak szerint alakul: 1. légi fuvarozás, 2. kö zúti fuvarozás, 3. vasúti fuvarozás 4. hajózás Teljesen megváltozik a sorrend, ha a szolgáltatás rugalmasságát, a terü leti kiszolgálásra való alkalmasságot vizsgáljuk. kö zúti fuvarozású, vasúti fuvarozás, hajózás, légifuvarozás. Ismét más a kép, ha a sorrendet a közlekedési ágak mennyiségi teljesítõ képessége szemszö gébõ l nézzü k. hajózás, vasúti fuvarozás, gépjármû fuvarozás, légi fuvarozás (esetenként már a légifuvarozásra sem helytálló ez a sorrend). 9

10 A kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak díjszabásainak sajátosságát az érdekelt kö zlekedési ág mû szaki- gazdasági tulajdonságai determinálják. Ugyanakkor mû szaki- gazdasági tulajdonságaik tekintetében a közlekedési ágak eltérnek egymástól. A díjszabásszerkesztés egyik legnehezebb, de egyben legjelentõ sebb feladata megkeresni az adott közlekedési ág nyújtotta szolgáltatás azon tulajdonságait, amelyek bizonyos feladatokra, árukra, relációkra, személyekre stb. nézve a szolgáltatást vonzóvá, kívánatossá, szü kségessé, nélkü lö zhetetlenné teszik, amelyekre ez alapon a tarifák eltéréseit rálehet építeni. A példaképpen bemutatott mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett az eltérõ kihatású tulajdonságok egész sorát lehetne még szembeállítani, amelyet azonban jelen tanulmányainkban annál is inkább mellõ zhetü nk, mert a csupán tájékoztató jellegû példákban kiemelt mûszaki-gazdasági tulajdonságok és azok alapján felállított sorrend nem abszolút értékû ek és egyes relációkban vagy speciális viszonyok kö zö tt gyakran megváltozhatnak. Nem lehet figyelmen kívü l hagyni, hogy a kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak optimális munkaterü letének behatárolásánál a mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett döntõ szerepe van az egyes kö zlekedési ágak kö ltségalakulásának. A példaképpen bemutatott mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett az eltérõ kihatású tulajdonságok egész sorát lehetne még szembeállítani, amelyet azonban jelen tanulmányainkban annál is inkább mellõ zhetü nk, mert a csupán tájékoztató jellegû példákban kiemelt mûszaki-gazdasági tulajdonságok és azok alapján felállított sorrend nem abszolút értékû ek és egyes relációkban vagy speciális viszonyok kö zö tt gyakran megváltozhatnak. Nem lehet figyelmen kívü l hagyni, hogy a kü lö nbö zõ kö zlekedési ágak optimális munkaterü letének behatárolásánál a mû szaki-gazdasági jellemzõ k mellett döntõ szerepe van az egyes kö zlekedési ágak kö ltségalakulásának. 10

11 A szolgá ltatá s tá rgya A szolgáltatás tárgyát tekintve ismerü nk: személyekre, valamint a személyfuvarozással kapcsolatban továbbítandó úti poggyászok, expresszáruk stb. (nem kísért úti poggyászok) fuvarozására vonatkozó személydíjszabást, áruk és élõ állatok fuvarozását szabályozó árudíjszabást, kombinált fuvarozási díjszabást, szállítmányozási díjszabást, stb. A szemé lyszállítás é s az árufuvarozás - szolgáltatásaik é s költsé galakulásuk tekinteté ben is - merõben elté rnek egymástó l. A fõ leg vállalkozási elemet tartalmazó személyszállítási szerzõ déssel szemben szélesebb kö rû a tö bb szerzõ désfajta elemeit magába záró árufuvarozási szerzõ dés. Az utas az elõ írt magatartási szabályok betartásáról ö nmaga gondoskodik, míg az árú rendszerint kikerül a fuvaroztató birtokábó l s a be- é s kirakás, az õrizet, a kezelé s stb. gondja a fuvarozó ra hárul. Hasonló képet nyújt a szolgáltatások mértékének és változatainak ö sszehasonlítása. A jelentéktelen és egymástól nem nagy eltérést mutató, tö meg helyett darabszámra (utasra) vonatkoztatott személyszállítási teljesítményekkel szemben az árufuvarozás - a kis tömegû darabáruktól a kocsirakományú kü ldeményekig, a mérlegeléstõ l az utánvét beszedéséig, a jelö léstõ l a vámkö zvetítésig terjedõ - teljesítményskálája rendkívü l széles. Mindezek következményeként a személydíjszabások rendszerint egyszerû bbek, szerkezeti felépítésü k kö nnyebben áttekinthetõ, kezelésü k semmiféle szakmai gyakorlatot nem igényel, a táblázatba foglalt díjtételek tö bbnyire egyben kész menetdíjak É rvé nyessé gi terü let A díjszabás érvényességi terü lete alapján megkü lö nbö ztetü nk: a kö zlekedési vállalat saját munkaterü letére (egyszerû fuvarozásokra) érvényes díjszabást, tö bb közlekedési vállalat munkaterü letére (összetett fuvarozásra) érvényes átmenõ díjszabást. Ez utóbbi ismét lehet: csatlakozó forgalomra közös megegyezés alapján életbeléptetett kombinált, vagy átrakási díjszabás, valamennyi közremû kö dõ fuvarozó ráfordítását magában foglaló, közösen kidolgozott kö teléki díjszabás. A kötelé ki díjté tel az összetett fuvarozásban közremû ködõvalamennyi fuvarozó együttes önköltsé gé re é pül é s közös bevé tel-ellenõrzé si szolgálatot é s leszámolást igé nyel. Leszámolás alatt az összetett fuvarozásbó l eredõ bevé teleknek a vé gzett ré szteljesítmé nyek arányában törté nõfelosztását é rtjük. Elõ nye a többféle díjszabás alapján szakaszonként történõ díjszámítással számfejtett csatlakozó forgalommal szemben az egy (kö zö s) fuvarlevél és díjszabás (díjtétel) alkalmazásával végzett egyszerû bb és olcsóbb díjszámítás. 11

12 Vá m é s jogterü let Az államhatárok, az elkü lö nü lt vám- és jogterü letek szempontjából beszélü nk: belfö ldi és nemzetkö zi díjszabásról. A belföldi díjszabások költsé gté ríté s iránti tö rekvésével szemben a nemzetközi díjszabások feltételei elsõ sorban a fuvarpiac megszerzésére, a deviza kímélésére és kitermelésére, a belfö ldiesítés idõ pontjáig vámigény alatt álló áruk fokozott õ rizetére és a fuvarozót terhelõ vám- eléállítási kö telezettség betartására, a kü lfö ldö n hatályos jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevételére irányulnak A díjté telek felé píté se A díjtételek felépítése alapján annyiféle díjszabást ismerü nk, ahány díjszabási rendszer van. Így beszélü nk: idõ, érték, ö vezeti, vegyes stb. díjszabásról. Részletes elemzésü kre a " Díjszabási rendszerek" címû fejezetü nkben visszatérü nk Rugalmassá g Rugalmassága szemszö gébõ l lehet: merev (abszolút kötelezõ ), maximális, minimális, marginális, villa é s referencia díjszabás. A díjszabások rugalmassági foka a társadalom mindenkori termelési rendjének, az alkalmazott árpolitikának, a tarifapolitikai irányelveknek stb. szoros függvé nye. A minimális díjszabás a természetes költségalakulástól rendszerint a fuvaroztatók terhére eltérõ, mesterséges ár. A minimális díjszabás a fuvarozás fejében számítható legalacsonyabb díjakat tartalmazza, ami annyit jelent, hogy az erre vonatkozóan megállapodott fuvarozók felfelé eltérhetnek a díjszabástól, a díjtételnél alacsonyabb ár azonban nem alkalmazható. A maximalizálás az állam díjszabásszerkesztésbe való beavatkozásának legõ sibb formája. Az állami beavatkozás hasonló célú alkalmazásával hazai viszonylatban törvényi felhatalmazás alapján már az elsõ vasutak engedélyokmányiban is találkozunk Tarifapolitikai cé lkitû zé sek A díjszabás tarifapolitikai célkitû zései alapján említést tehetü nk: általános fuvarfeladatra érvényes fuvarozási feltételeket tartalmazó általános díjszabásról, valamint különleges díjszabási elbánásban részesü lõ fuvarfeladatokat szabályozó kü lönleges (speciális) díjszabásról. Díjtételképzés, mint ármegállapító tevékenység alkalmával a mindenegyes fuvarozásnál felmerü lõ költségeket veszik elsõ sorban alapul és csak második lépcsõ ben kerü l sor a fuvarozóval szemben támasztott különleges igények sajátosságaihoz való alkalmazkodás. Ennek megfelelõ en elvileg minden díjszabásszerkesztés két - idõ rendben csak egymásután végezhetõ - feladatkö rre tagozódik. Az elsõlépcsõa mindenkire nézve általánosan érvényes normál feltételek és díjtételek megállapítása, melyre második lépcsõ nként ráépülhet a gazdasági élet lü ktetését tü krö zõ, a komplikáltabb igényeket honoráló, eltérõ feltételek és díjtételek megállapítása. 12

13 Tanulmányaink során általában a normál feltételek és díjtételek megállapításával foglalkozunk. A kü lö nleges (speciális) díjszabások kö rében ismertebbek: a) A gócponti díjszabások, amelyek nagyobb forgalmú helyekre és helyekrõ l történõ fuvarozásokhoz tartalmaznak díjtételeket. b) Kivé teles díjszabások oly árucikkek részére, melyeknek kü lönleges díjszabási elbírálását tarifapolitikai okok teszik kívánatossá. (Ilyenek pl. gyû jtõ áruk, támogatást igénylõ hazai ipartermékek stb.) c) Á rúcikkdíjszabások, amelyek csak meghatározott cikkekre, mint pl. szén, só, gabona stb. tartalmaznak díjtételeket. d) Iránydíjszabások, melyeknél a díjtételek csak meghatározott viszonylatban (pl. csak exportfuvarozás esetén) érvényesek. e) É vad, vagy idé nydíjszabások, melyek csak meghatározott idõ ben (pl. a nyári hónapokban, vagy csak a hajózási évadban stb.) fuvarozott kü ldeményekre nyernek alkalmazást Díjszabá sok terjedelme A díjszabás terjedelme alapján lehet: vonali és háló zati Az egy-egy járati útvonalra, vagy vonalszakaszra érvényes kis terjedelmû, könnyen kezelhetõ és a járati útvonalba esõ minden állomásról minden állomásra kidolgozott kész díjtételeket tartalmazó vonaldíjszabással szemben a terü leti díjszabás kü lö n kilométermutatóra és távolság szerint lépcsõ zö tt kü lö n díjtételtáblázatra oszlik. Amíg a hálózati díjszabásban az alkalmazandó díjtétel megállapításához két mû velet szü kséges, a vonaldíjszabásból a díjtétel kö zvetlenü l leolvasható Fuvarrelá ció, fuvarozá si viszonylat A fuvarrelációk száma és tagozódása szempontjából beszélhetü nk: közvetlen díjszabásró l, metszõponti és csomó ponti díjszabásró l. A fuvarozási viszonylatok száma é s tagozó dása alapján megkü lö nbö ztetett háromféle megoldás: A közvetlen díjszabás minden állomásról minden állomásra (valamennyi relációra) kimunkált, a táblázatból közvetlenü l leolvasható távolságadatokat és díjtételeket tartalmaz. A kö zvetlen leolvasás kikü szö bö li a résztávolságok, illetve részdíjtételek ö sszeadásából származó hibalehetõ ségeket, viszont a relációk számának szaporodása tetemesen megduzzasztja a díjszabás terjedelmét. Tehát csak mérsékelt számú reláció esetén, továbbá egy-egy útszakasz, út, járati útvonal távolságadatainak és díjtételeinek rögzítéséhez használatos. A metszõpont díjszabás lényege, hogy a kö zlekedési terü letet egy metszõ vonal két részére osztja. A metszõ vonalon fekvõ, erre kijelö lt állomás vagy állomások metszõ pontot képeznek. A teljes viszonylat távolságát vagy díjtételét ö sszeadással, a metszõ pontig és a 13

14 metszõ ponttól megállapított távolságok ö sszeadásával képezzü k. ha tö bb metszõ pont van, a díjképzõ útirányt rendszerint az a metszõ pont jelzi, amelyen át a legrö videbb távolság, legalacsonyabb díjtétel adódik. A csomó ponti díjszabás az állomásokat (kö zségeket) két csoportra osztja: csomóponti és nem csomóponti állomásokra A különbö zõ körzetben fekvõ, nem csomóponti állomások egymás közti távolsága tehát három részbõ l tevõ dik ö ssze: a feladás helyétõ l a feladási kö rzet csomópontjáig, a feladási kö rzet csomópontjától a rendeltetési kö rzet csomópontjáig, a rendeltetési kö rzet csomópontjától a rendeltetési helyig mért távolságokból 1.3. A díjszabásokkal szembeni kö vetelmények A kö zlekedési díjszabások az ország ö sszlakosságát érintõ - egyik alapvetõ szolgáltatás - árszabásai. 14

15 A díjszabásokkal szembeni elvárásokat két fõ csoportba sorolhatjuk. fuvarjogi, alaki Fuvarjogi elvá rá sok A díjszabásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozás feltételeit, a fuvarozás és a közlekedési vállalat egyéb szolgáltatásaiért járó díjakat, valamint e díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat. A díjszabások érvényességének alapvetõ feltétele a szabályszerû kihirdetés, mely a Kö zlekedési Hírkö zlési és Vízü gyi Minisztérium feladata. (A maximált hatósági árformába tartozó szolgáltatásoknál, amelybe jelenleg csak a belfö ldi vasuti árudíjszabás tartozik.) A díjszabások kiegészítését, módosítását a Kö zlekedési, Hírkö zlési és Vízü gyi É rtesítõ ben kell kihirdetni. Amennyiben a módosítás vagy az új díjszabás megvásárolható akkor azok pontos helyét is kö zö lni kell. (Jelenleg a MÁ V díjszabásait a MÁ V RT Fuvarozási Tanácsadó és Díjszabásárusító Irodánál - Budapest, VI. Bajcsy Zsilinszky u lehet beszerezni). Ez a fuvaroztatók szemszö gébõ l nagyon fontos információ. Tehát az alapvetõfuvarjogi elvárások a következõk a díjszabás kiadása kö telezõ, a díjszabásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozás feltételeit, a díjszabások a Ptk. és az egyes szabályzatok rendelkezéseivel nem ellenkezhetnek, a díjszabásokat, amennyiben azokat nem maga az árhatóság adja ki, csak az árhatóság jóváhagyásával lehet kiadni, azokat az elõ írt formában meg kell hirdetni. Fuvarjog é s díjszabás egysé ge A fuvarjog azáltal, hogy a fuvarozás elvállalásának, a fuvarozási szerzõ dés megkö tésének és tartalommal való megtö ltésének, a vállalt kö telezettségek teljesítésének módját szabályozási kö rébe vonta, e szabályozás keretében - a fuvarozási kö telezettség, a fuvarozásból kizárt tárgyak körének a megállapítása, a fuvarozási határidõ, az áru- és késedelmi kárfelelõ sség, az útirány, az árukíséret stb. meghatározásával - a fuvaroztató érdekvédelmét is megalapozta. Ezzel lényegében egy minõ ség - leírást kreált a fuvarozó által nyújtott mindazon szolgáltatásra, amelyre a díjszabás, mint hatósági ár vonatkozik. A nagyságrendi é rté kelé se általában ké t fõté nyezõre: az áru mennyisé gé re é s a fuvarozási távolságra támaszkodik, mikö zben a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezõ k, mint pl. a fuvarozott áru neme, útirány, fuvarozási útvonal jellege, állapota és lejtviszonyai, fuvarozás idõ pontja és idõ tartama gyakran figyelmen kívü l maradnak. Miután az árufuvarozási költségek nagyságát ezek a tényezõ k is befolyásolják, megfontolást igényel, hogy munkaszervezési és gazdasági szempontból melyik a helyesebb álláspont, ha a teljesítményegység meghatározásába minden tényezõ t bevonunk, vagy ha azok közül a kevésbé jelentõ seket elhanyagoljuk? Az ö sszes tényezõ bevonásának elõ feltétele, hogy azok mindegyikére vonatkozóan létezzék egy mértékegység, amelynek segítségével a teljesítmény nagysága egyetlen mérõszámban 15

16 kifejezhetõ vé válik. Ilyen kívánságot kielé gítõ, megbízható mé rté kegysé ggel azonban csak a három fõté nyezõ: a tömeg, a kilomé ter é s az idõtartam rendelkezik. A tonnának, a kilométernek, és az órának az árufuvarozásban a szállítási egység meghatározásához tö rténõ felhasználása megtalálja a hasonmását a nemzetkö zi fizikai mértékrendszerben. Elvileg tehát célszerû nek tû ni a tömegnek, a távolságnak és a szállítási idõtartamnak a figyelembevétele az árufuvarozási teljesítményegység kifejezésében, természetesen csak az esetben, ha az a teljesítmény nagyságát helyesen érzékelteti. A szállítási idõ tartamának a figyelembevétele bár elvileg megvalósítható, munkaszervezési okokból mégsem célszerû : mert minden fuvarfeladat teljesítésének az elemzésénél csak úgy, mint a fuvardíj kiszámításánál, kü lön idõ mérést kellene alkalmazni és az idõ mértékegységgel ö sszehasonlítani. Ez egy további mû velet anélkü l, hogy a kívánt célt megvalósítaná, mert az így nyert teljesítményegység a tkm/ó továbbra is alkalmatlan marad a nagyságrendi eltérés érzékeltetésére. Ezért a díjszabások zöme szakít az idõ tényezõ bevonásának gondolatával és az idõ bázis megteremtését a fuvarjogra bízza. (Fuvarozási határidõ a hozzátartozó kö tbérfizetéssel, fuvarozási érdekbevallás stb.) E szerepkö r a fuvarjogot elválaszthatatlanul ö sszefonja a díjszabással A díjszabá ssal szemben tá masztott alaki követelmé nyek egyszerû ség és áttekinthetõ ség, egyö ntetû ség. Az egyszerû sé g é s áttekinthetõsé g kívánalma a díjszabási anyag helyes elrendezésére, a díjszámítási alapfogalmak és határozmányok helyes csoportosítására, a szabatos, de kö zérhetõ fogalmazásra vonatkozik. A gazdasági élet bonyolultsága, a fuvarozásra kerü lõ áruk széles skálája, a teljesítményváltozatok költségeinek megtérítésére irányuló törekvés stb. azonban kizárják a díjszabás legegyszerû bb megjelenési formáját. E kérdésben nem lehet szó tehát másról, mint viszonylagosságról. Vagyis a díjszabási anyag elrendezé se könnyítse meg a díjszabások kezelé sé t, és a helyes fuvardíjak könnyen és az egész díjszabás elõ zetes és teljes áttanulmányozása nélkü l megállapíthatók legyenek. A díjszabásoknak az állam területé n belüli egysé gesíté se kétirányú igényt támaszt a fuvarozókkal szemben. Az egyik a díjszabási alapelveknek, a díjszabási rendszereknek az azonossága, azaz egyö ntetû sége, a másik - mely már átnyúlik a gazdaságpolitikai kö vetelmények terü letére - az árszint egybehangolása. Az alapelvek egységesítésére irányuló tö rekvés egyik biztosítéka a Ptk, mely mint mindenfajta fuvarozásra érvényes kö zö s jogalap. 16

17 1.4. A díjszabások felépítése A díjszabá sok elemei A díjszabások felépítésén (sémáján) a díjszabásokkal szemben támasztott - fõként az alaki kö vetelményekre vonatkozó - igények érvényesítési módját és formai megoldását értjü k. Van olyan felfogás is, mely a díjszabási felépítés fogalmát leszû kíti a díjszabás kü lsõ alakjára, a nyomdatechnikai megoldásra és a formátumra. Minden fajta fogalmazásra érvényes azonban a kö zö s megállapítás, miszerint a díjszabások felépítése a díjszintet egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben befolyásolja, ezért - szemben a díjszabási rendszerekkel - a díjszabási sémát nem gazdasági, hanem technikai intézkedésnek kell tekinteni. Így pl. felépítési téma a díjszabási anyag ésszerû felosztása kü lön fü zetekre, figyelemmel arra, hogy enélkü l az anyag egy bizonyos terjedelmen túl már áttekinthetetlenné válna. Abból a kötelezettségbõ l kiindulva, hogy a díjszabásba a szabályzat rendelkezésein felü l be kell venni a fuvarozási szerzõ dés egyéb feltételeit, a fuvarozásért és az egyéb szolgáltatásokért járó díjakat, valamint a díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat (V.Á.SZ. I. Rész. 3. cikk), továbbá, hogy a díjszabási anyaghalmazban a viszonylag állandó, a kevésbé változó és a sû rû n változó részeket praktikusan elkü lö nítsü k egymástól, a fuvarjog szellemében kialakított díjszabásokban az alábbi háromféle díjszabási strukturális elem figyelhetõ meg: (Kérem, hogy a V.Á.SZ. I. Rész 3.4. cikket tanulmányozza át!) 17

18 a) a fuvarozási szerzõdé s felté teleit rögzítõ általános szabályok (a díjszabási terminoló giában Á ltalános Határozmányok röv. Á.H.), b) a fuvarozási szerzõdé s apró lé kos felté teleit rögzítõré szletes szabályok (díjszabási szó használatban Kiegé szítõhatározmányok, röv. K.H.) c) a fuvarozásé rt é s egyé b szolgáltatásoké rt fizetendõdíjak mé rté ké nek megállapítási mó dját rögzítõszabályok (Díjszámítási Határozmányok, röv. D. H.) a díjjegyzé kkel é s táblázatokkal. Találkozunk a "szû kebb értelemben vett díjszabás" elnevezéssel is, amely alatt a c. pontban leírtakat értjü k. A díjszabás tehát nemcsak a szolgáltatásé rt fizetendõdíjakat tartalmazza, hanem azokat a felté teleket is, amelyek mellett a fuvarozás törté nik. a) Az általános határozmányokat - fuvarjogi tanulmányaink során - lényegében már megismerték. Á ltalános határozmányok alatt ugyanis az é rintett közlekedé si ág szabályzatának (a VÁ SZ, a HÁ SZ, stb. szabályainak) a díjszabásokban törté nõszó szerinti megismé tlé sé t é rtjük. b) A VÁSZ, a HÁSZ, stb. ahogy a fuvarjogi tanulmányaink szerint megismerték, kormányrendeletek, melyek aprólékos részletkérdésekkel már csak a terjedelmü k korlátozottsága miatt sem foglalkozhatnak. Ezért általános határozmányokat a fuvarozási szerzõ dés aprólékos részleteire is kiterjedõ szabályok egészítik ki. Innen származik a szabályok elnevezése: Kiegé szítõ határozmányok. c) A Díjszámítási Határozmányok a fuvarozó szolgáltatásainak ellené rté ke fejé ben fizetendõ díjak megállapítására vonatkozó, rendszerint a vé gzett teljesítmé ny kié rté kelé si mó dját is magukba foglaló mû veleti szabályok. E szabályok díjszabásonként változóak és ezért teljes megismerésü k csak a konkrét díjszabások tü zetes tanulmányozása utján lehetséges. Ezzel szemben a kö nnyebb elsajátítás érdekében rendszerezhetõ k és megkö zelíthetõ k a szabályok oly módon, hogy az alapelveikben azonos és kisebb-nagyobb eltéréssel valamennyi díjszabásban fellelhetõ szabályokat és azoknak indítékait egybevetve elemezzü k. A D.H- ok cé ljukat tekintve lehetnek a díjszámítást egyszerû sítõ(pl. kerekítés, legcsekélyebb fuvardíj stb.), magyarázó (a túl tömör fogalmazás fellazítását és a használt díjszabási mûszavak megértését szolgáló). megállapító (a teljesítményi és díjszámítási tényezõ kkel végzendõ számtani mû veleteket rö gzítõ ) szabályok. A D.H. -ok tárgyát tekintve beszé lünk fuvardíjak (a fuvarozás mint fõ teljesítmény fejében fizetendõ díj), 18

19 mellé kdíjak (a kiegészítõ teljesítmények kö ltségeinek megtéríttetését célzó díj pl. rakodási díj, fekbér, stb.), egyé b díjak (kü lö n megállapodás alapján vállalt szolgáltatások elvégzéséért járó díj mint helyi fuvarozás, nyit vonali kiállítás, vontató jármû vek bérbeadása stb.), kiszámítási módját rö gzítõ szabályokról. A fuvarozási teljesítmények ugyanis két fõ részre oszthatók: a szoros értelemben vett helyváltoztatást jelentõ fuvarozási részre (fõ teljesítmény) és olyan kiegészítõ teljesítményekre, amelyek nélkü l a fõ teljesítmény nem végezhetõ el. Ez utóbbiak ismét lehetnek olyanok, amelyeket a fuvarozással kapcsolatban minden kö rü lmények kö zö tt el kell végezni (pl. a fuvarozáshoz szü kséges vasúti kocsik kiállítása), vagy, amelyek szü kségszerû sége csak bizonyos esetekben áll fenn Kisebb-nagyobb elté ré sekkel úgyszó lván valamennyi díjszabásban fellelhetõd.h- ok közül a legismertebbek: a kerekítés, a legcsekélyebb fuvardíj, a legcsekélyebb tö meg (távolság), díjszabási hézagok áthidalása, terjedelmes áruk, a kö zlekedést nehezítõ útviszonyok, házhoz fuvarozás, távhordás, fekbér, kocsiálláspénz, egyéb díjak és jutalékok megállapítására és megtérítési módjára vonatkozó határozmányok. Néhány díjszabási határozmányt nézzü nk meg részletesebben Kerekíté s A fuvaroztató által fizetendõ díjak ö sszegszerû megállapítása - mint ismeretes - a díjszámítási tényezõ kkel (ár- és teljesítménytényezõ k) végzett számtani mû veletek utján tö rténik. Ezeket a mû veleteket két kö rü lmény nehezíti meg: A díjszabásban meghirdetett díjtételek teljesítményegységre (teljes óra, teljes 100 kg stb.) vannak vetítve, míg a fuvarozás során mindenkor fordulhatnak elõ töredékteljesítmények (tö redéktö meg-, idõ -, kilométer stb.). Emellett a számtani mû velet eredményeképpen is jelentkezhetnek tö redékö sszegek a teljesítmény értékének pénzben tö rténõ kifejezésénél. 19

20 Ezeknek a kikü szö bö lését és a díjszámfejtés egyszerû sítését célozzák az ún. kerekítési eljárások, amelyek a fentieknek megfelelõ en két célt szolgálhatnak a teljesítmények, illetve az esedékes díjak kerekítésére irányulnak. A közlekedés ez idõ szerint érvényes díjszabásaiban a teljesítmények és a díjak kerekítésére vonatkozóan az alábbi kö zö s vonások figyelhetõ k meg. Idõkerekíté s Az idõ -rendszerû díjszabások alapvetõ témája. Egyéb díjszabásokban a mellék- és egyéb díjak ö sszegszerû megállapításánál fordul elõ. Széles kö rben elterjedt, és így a hazai díjszabásokban is alkalmazott szabály, hogy az idõ t az alábbiak szerint kerekítjü k: idõ kerekítésnél az 1-29 perc figyelmen kívü l marad, a perces tö redékidõ teljes órának számít. Ugyanakkor a MVÁ II. R. szerint pld. a számlálási díjaknál minden megkezdett órát egészre kerekítik. Távolságkerekíté s A vasúti díjszabásokban a kötött pálya elõ nyeként jelentkezõ fix díjszámítási távolságok, valamint a fuvarozási ö vezetekre kimunkált díjtételek alapján távolságkerekítésre irányuló igény általában nem jelentkezik. Azok a közúti díjszabások, amelyek a kerekítést külön szabályozzák a kilométereket általában felemelik és a megkezdett kilométereket teljesnek tekintik. Kivételes szabályként azonban fél kilométeres kerekítéssel is találkozunk. Pl. ha súlydíjas fuvarozás díjszámítási távolsága az egyes fordulókban az 500 m -t nem éri el, a díjszámítási távolságot 500 m -re kell felkerekíteni. 10 km alatti díjszámítási távolságra tö rténõ rendszeres tö megdíjas fuvarozás esetében, ha a díjszámítási távolság megállapítása elõ zetes közös beméréssel, vagy távolságot mutató térkép szerint tö rténik, a fuvaroztató és a fuvarozó - kö zö s megállapodás alapján - az elõ írt kerekítéstõ l eltérhetnek. Tömegkerekíté s Azokban a díjszabásokban, amelyek a fizetendõ díjat az áru súlya alapján állapítják meg, a tömegkerekítés általában felfelé, kocsirakományoknál teljes 100 kg-ra tö rténik. Díjkerekíté s A fuvardíjat annak esetleges % -os csö kkenése vagy emelése után a kö vetkezõ egész forintra illetve svájci frankra kell kerekíteni MVÁ II. R. I. fejezet 13. pont. A DB-MÁ V Díjszabás alapján a kerekítés a kö vetkezõ képpen tö rténik: I. Rész. 2. fejezet 11. pont: A díjtételek alapján számított fuvardíjat a díjszabás minden fuvardíj-számítási szakaszán (csomóponton) teljes DEM/CHF/HUF-ra kell kerekíteni oly módon, hogy az 50 pfennigen/centimesen/filléren aluli ö sszegeket el kell hagyni, az 50 pfenniget/centimest/fillért és az ezen felü li ö sszegeket pedig teljes DEM/CHF/HUF-ra kell felkerekíteni. Ha a fuvardíjat csö kkenteni, vagy pótlékkal emelni kell, a csö kkentés ö sszegét, vagy a pótlékot hasonló módon kell kerekíteni. 20

21 Legcseké lyebb fuvardíj A legcsekélyebb fuvardíj fogalma minden díjszabásban megtalálható. Létjogosultságát az ö nkö ltségszámításnak az a rendszere adja, mely a kö ltségeket a teljesítménytõ l fü ggetlen állandó és teljesítménytõ l fü ggõ változó költségekbõ l származtatja. Az állandó költsé g az alapon már a legkisebb teljesítmé nyben jelentkezik éspedig változatlan (legmagasabb) szintben. az elsõkilomé ter, az elsõ100 kg, az elsõó ra teljesítmé nye tehát aránylag a legmagasabb ráfordítással jár, mely a teljesítmény növekedésével az állandó költségek egyre kedvezõ bb megoszlása révén fokozatosan csö kken. Az ö nkö ltség kö vetése a megfontolás alapján a legkisebb teljesítménnyel kezdõ dõ degresszív árszintet eredményezne. A díjszabásszerkesztõ t azonban az adott teljesítõ képesség minél jobb kihasználása érdekli és a degresszívitásban, mint adottságban rejlõ gazdasági vonzerõt a mindenkori tarifapolitikai cé loknak megfelelõen, általában a nagyobb teljesítmé nyek megszerzé sé re kívánja felhasználni. Ennek érdekében a degresszívitást csak egy megállapított határon felü li teljesítményeknél alkalmazza. Ezen a teljesítményen alul becsü lt vagy átlagos költség figyelembevételével biztosítja a díjtételképzéshez az állandó alapot. Az ö nkö ltségtõ l emiatt bekö vetkezõ eltérés viszont átfedéseket eredményezhet és azzal a veszéllyel járhat, hogy a legkisebb teljesítmények díja még a tényleges ráfordítást sem fedezi, jóllehet az elmondottak alapján viszonylag éppen a kezdõ teljesítmény kö ltsége a legmagasabb és azon belü l is az állandó kö ltség dominál. Ezért a díjszabásszerkesztõ, hogy magát az ö nkö ltségtõ l függetlenítse és az átfedéseket kikü szö bö lje, a kezdõ teljesítmény költségének megtérü lését nem díjtételképzéssel, hanem díjszámítási eljárás utján biztosítja. A kezdõ teljesítmény díjszintjének vagy a megvalósítani kívánt gazdasági célnak megfelelõ en ö sszegszerû en megállapít egy rögzített alsó határt, kimondván, hogy ha a rendes díjtételek alapján a teljesítmény figyelembevételével esedékes fuvardíj ennél kevesebb, az alsó határként megjelö lt ö sszeget, vagyis az ún. legcseké lyebb fuvardíjat kell beszedni Legcseké lyebb tömeg (távolság, idõ) Kihatásaiban hasonló célt szolgál a legcsekélyebb tömeg (távolság, idõ ) díjszabási fogalma, vagyis a díjszámítás alapjául szolgáló azon tömeg (távolság, idõ ), melyért a fuvardíjat a közlekedési vállalkozó még az esetben is felszámítja, ha a ténylegesen megmozgatott tömeg (megtett kilométer, eltelt idõ ) annál kevesebb. Ez részben a fuvarozó feladatkö rébe nem tartozó kisebb kü ldemények, kisebb terjedelmû feladatok elterelését, részben a fuvaroztató oly irányú ö sztö nzését kívánja szolgálni, hogy kis tö meget képviselõ kü ldeményeit, apróbb fuvarozási igényeit a saját érdekében is egyesítse. Példa a minimális teljesítményekre az MVÁ. II. Rész I. Fejezetének 4. pontjában érintett legcsekélyebb tömeg (kocsirakomá-nyoknál 5000 kg) és 8. pontjában szabályozott legrö videbb díjszabási távolság (30 km) fogalma Díjszabási hé zagok áthidalása A fuvar-, mellék- és egyéb díjak ö sszegszerû en a szóban forgó teljesítményre jellemzõ értékmutatókkal és a vonatkozó egységárakkal végzett kü lö nbö zõ számtani mû veletek, eredmények. Figyelemmel a közlekedés különbö zõ szolgáltatásaiban megtestesü lõ széles választékskálára, a té rben é s idõben szé tterülõteljesítmé nyi fokozatokra, az azokhoz igazodó díjtételsorokra, a díjszabások alapján vé gzendõszámtani mû veletek száma szinte meghatározhatatlan. E mû veleteknek elvileg minden elképzelhetõ jövõ beni igényre, 21

22 minõ ségre, teljesítménynagyságra egzakt megoldást kellene tartalmaznia. Ennek ellenére - az ipari termelés, a kereskedelmi élet, a technikai fejlõ dés, a piaci ármechanizmus állandó hullámzása következtében - elõ fordulhatnak olyan változatok, amelyre a szabályozás nem terjed ki, amelyek szabályozása hiányos, nem egyértelmû, sõ t elképzelhetõ k olyan mennyiségi és minõ ségi variációk is, amelyek két vagy tö bb szabály hatálya alátartoznak. Miután az ellenszolgáltatás ö sszegszerû meghatározása a konkrét fuvarozási szerzõ dés szerves része, a díjszabások igyekeznek kü lön szabályokat alkotni az említett hiányosságokból eredõ hézagok áthidalására, az esetleges átfedések megnyugtató rendezésére Terjedelmes áruk Olyan díjszabásokban, amelyekben a fuvardíjszámítás egyik tényezõ je a megmozgatott áru tö mege, a díjtétel - általában - egy feltételezett mérvû teherbírás kihasználásra épü l. Ha a közlekedési vállalkozó kénytelen olyan árut fuvarozni, amellyel az áru természetébõ l kifolyólag a célzott teherbíráskihasználási arányt elérni nem tudja, az ebbõ l származó kö ltségemelkedés megtérítését jogosan igényli. Ezért az ún. terjedelmes áru fogalma úgyszólván minden tö meg- díjas díjszabásban ismert. A terjedelmes áru fogalma olyan árut jelent, amelynek térfogat tömege a fuvareszköz rakté rtonna-kapacitásához ké pesé t elé gtelen. Térfogattö meg ( P v ) alatt az áru tömegének (P) és hézagaival együ tt mért térfogatának (V) a hányadosát értjü k: Matematikailag : P v = P V A térfogattö meg a fuvareszkö z kiterhelhetõ ségére rendkívü l jellemzõ mutatószám. A kü lö nbö zõ áruk térfogattö mege ugyanis eltér egymástól, kö vetkezésképpen velü k a fuvareszkö zt is kü lö nbö zõ fokban lehet kiterhelni. Például: 1 m 3 bazalt tö mege 3200 kg, míg 1 m 3 fagyapot 80 kg-ot nyom. A rendkívü l eltérõ térfogattö megü k alapján 1 tonna bazalt elszállításához 0,312 m 3 szállítóû r, míg 1 tonna fagyapot elszállításához 12,5 m 3 szállítóû r szü kséges. Amíg a bazalt fuvarozásánál a szállítóû r teljes kihasználását a fuvareszkö z teherbírása akadályozza, addig a fuvareszkö z fagyapottal teljes teherbírásig tö rténõ kiterhelésében a szállítóû r szab át nem léphetõ felsõ határt. 22

23 Nem kétséges, hogy az olyan díjszabásokban, amelyekben a fuvardíj megállapítás tényezõ je a tö meg, a fagyapot és ehhez hasonló áruk, az olyan díjszabásokban pedig, amelyekben a fuvardíj a szállítóû r igénybevételére támaszkodik, a bazalt és ehhez hasonló áruk képeznek a költségkalkulációt zavaró olyan árucsoportot, amelyeknél a kapacitás kihasználatlansága a fuvarozó tevékenységén kívü l esõ okból, az áru természetébõ l fakad. Jogosnak ismerhetõ el az alapon a fuvarozó arra irányuló igénye, hogy az effajta fuvarozásoknál e kihasználatlanság kö ltségterheit a fuvaroztató megtérítse. A fuvareszkö z raktértonna-kapacitása (a teherbírás és szállítóû r optimális elméleti kihasználása) a hasznos teherbírás és a szállítóû r térfogatának hányadosa. Matematikailag: Cq Cqv = C ahol C qv = raktértonna-kapacitás C q = a fuvareszkö z teherbírása C v = a kocsiszekrény belsõ térfogata. v Ellenõrzõ ké rdé sek (az 1,2,3, é s 4 alfejezethez). 1. Hasonlítsa ö ssze az egyedi szerzõ déses és a díjszabásos eljárást! 2. Melyek a díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának elõ feltételei? 3. Mely szempontok alapján osztályozhatók a díjszabások? 4. A személyszállítás és az árufuvarozás szolgáltatásaik és költségalakulásuk alapján milyen alapvetõ eltéréseket mutatnak? 5. Ismertessen néhány tényezõ t amelyek a díjszabások rugalmassági fokát nagymértékben meghatározzák! 6. Soroljon fel néhány kü lö nleges díjszabást! 7. Csoportosítsa a díjszabásokat a fuvarozási viszonylatok száma és tagozódása alapján! 8. Melyek a díjszabásokkal szembeni alapvetõ fuvarjogi elvárások? 9. Mit értü nk a díjszabás "minõ ségi leírás" funkciója alatt? 10. Soroljon fel néhány olyan teljesítményegységet amelyet a fuvardíj megállapításnál figyelmen kívü l hagynak! 11. Milyen alapvetõ funkciókkal rendelkeznek: - az Á ltalános Határozmányok - a Kiegészítõ Határozmányok - és a Díjszámítási Határozmányok 12. Melyek a leggyakrabban elõ forduló Díjszámítási Határozmányok? 13. A Magyar Vasúti Á rudíjszabás II. Részbõ l keressen néhány olyan teljesítményegységet melynél a díjmegállapítás idõ -rendszerû! 14. Mi indokolja az ún. legcsekélyebb fuvardíj megállapítását? 15. Az ún. "terjedelmes áruk" fuvardíjszámításánál mely kérdések merü lnek fel? 1.5. Díjszabási rendszerek A díjszabási rendszer azoknak az elveknek az ö sszessége, amelyek alapján a kö zlekedési vállalatok fuvarozásaik ellenértékét a díjszabásokban megszabják. E fogalomban az árak, a díjszabási elõ írások és a fuvarozás feltételei elválaszthatatlan egységet képeznek. 23

24 Az ismert díjszabási rendszerek az alábbiak: értékrendszer raktö meg vagy kocsiû rrendszer ö vezeti rendszer penny-portó rendszer órakilóméter-díjas rendszer vegyes díjszabási rendszer fuvarozási értékrendszer É rté krendszer A tiszta é rté krendszerben, az ún. "ad valorem" díjszabási rendszerben a díjtételképzés alapját nem a helyváltoztatást lehetõ vé tevõ közlekedési munka ráfordítása képezi, hanem azt a fuvarozott áru értékéhez, "teherbíróképességéhez" mérik. Az értéktarifa alapelve szerint drágább áru magasabb fuvardíjjal terhelhetõ. E rendszer a fuvarozandó árut olyan fuvardíjjal terheli, amennyit a kereslet-kínálat törvénye megenged. Természetesen az áruk sokfélesége alapján nem képzelhetõ el az az eljárás, hogy a fuvardíj nagyságát meghatározó érték mindenegyes árura kü lö n-kü lö n esetenként állapítassák meg, hanem az egyes árukat kereskedelmi értékü k alapján csoportosítják (áruosztályokba sorolják) és az ily módon létrejö tt csoportokra állapítanak meg díjtételeket. A magas értékû áruk "szállítási kereslete" általában merev, vagyis a tarifaváltozásra kevésbé reagál. Ezzel szemben az alacsony értékû áruk a díjszínt mértékére rendkívü l érzékenyek, szállítási keresletü k a tarifaváltozásra erõ sen reagál. A keresletnek ezt a díjszabással szembeni érzékenységét az ún. keresleti elaszticitás e fejezi ki, ami alatt az 1 % -os tarifaváltozás (t) okozta, százalé kban kifejezett keresletváltozást (Sz) é rtünk. A szállítási keresleti elaszticitás : % - os keresetvá ltozá s ε = % - os tarifavá ltozá s matematikailag: dsz ε = Sz dt t Az "ad valorem" díjszabási rendszernek vannak elõ nyei és hátrányai, melyek közül csak néhány a díjszabásszerkesztés szemszö gébõ l jelentõ séggel bíró jellemzõ sajátosságát említjü k. Az értékdíjszabási rendszer elõ nyei: E díjszabási rendszer mellett jobb lehetõ ség kínálkozik a kü lö nbö zõ kö zlekedési vállalatok, sõ t kö zlekedési ágak díjszabásainak az ö sszehangolására, anélkü l, hogy szü kségképpen valamelyik kö zlekedési ág díjszabásának átvételét erõ ltetnék. Az értékalap a drágább áruk irányában érvényesített progresszív megterhelés által - állami támogatás nélkü l is - lehetõ vé teszi a fuvarkö ltséget egyébként nem bíró, csekély értékû áruk szállítását. 24

25 Adott esetben lehetõ séget nyújt a fõ forgalomból kiesõ vidékeknek a fõ útvonalakkal azonos fuvarozási feltételek és árszint melletti bekapcsolására, ezáltal segíti a fõforgalmi útvonaltól távol esõ vidékek benépesítését és iparosítását. Az értékdíjszabás hátrányai: Az értékrendszerû díjszabás - miután mindenegyes áruosztályra más-más díjtétel érvényesü l - az áruosztályok aránylag nagy száma miatt komplikáltabb, gyakorlati alkalmazása szélesebb kö rû szakmai (áruismereti, díjszabási) ismereteket igényel, amit még felfokoz az áruosztályozás állandó hullámzása. A gyakorlati tapasztalatok szerint helytelenü l kategorizált áruk más osztályba való átsorolása folytonos hullámzással, sû rû díjszabás módosítással jár Raktömeg vagy kocsiû rrendszer A raktö megrendszer vagy kocsiû rrendszer elve szerint a fuvarozás ellené rté ké t a fuvarozáshoz használt jármû kihasználási mé rté ke alapján kell megállapítani. E rendszer érvényesítésénél abból az elgondolásból indulnak ki, hogy a fuvarozó vállalat teljesítményei szempontjából - a kárveszélyt nem tekintve - kö zö mbö s a fuvarozott áru piaci értéke. Csupán az áru tö mege az áru térfogata és a kettõ t egyidejû leg érzékeltetõ térfogattö mege a döntõ. A raktö meges díjszabásban egy kocsirakományú salakért ugyanannyi fuvardíjat kell fizetni, mint egy ugyanolyan kocsiban fuvarozott tetõ cserépért. Amennyiben árucsoportosításra kerü l sor, az kizárólag abból a szemszö gbõ l tö rténik, hogy az áruval a fuvareszkö zt milyen mértékben lehet kihasználni. Az árumennyiség nö velésével az egy árutonnakilométerre esõ fuvardíj csö kken, ami lényegében megfelel az ö nkö ltségi elvnek, ezért az ö nkö ltségi rendszer elnevezéssel is találkozunk. A tiszta kocsiû rrendszert a múlt század második felében több vasút is alkalmazta, de viszonylag csak rö vid ideig. A kocsiû rrendszer elõ nye volt, hogy elõ segítette nagymértékben a jármû vek raktö meg szerinti jó kihasználását. Elõ nye volt továbbáaz is, hogy az ezen az alapon szerkesztett díjszabások egyszerû ek és kö nnyen kezelhetõ k voltak. Hátránya volt, hogy nem volt elég rugalmas, ami fékezõ leg hatott a kis értékû, de nagy tö megû áruk fuvarozására. l.5.3. Az övezeti rendszer Egyesek szerint nem is ö nálló díjszabási rendszer, mint inkább a díjszámítás egyszerû sítését célzó sajátos díjtételképzési mód. Lényegében a díjtételeit ö vezetenként (zónánként) változtató ún. zónatarifa, melyben a teljesítmé nyeket kizáró lag körzetekkel vagy kilomé terövezetekkel mé rik és azokon belü l a díjtételeket átalányár módjára egy ö sszegben állapítják meg. 25

26 Miután az átlagos szállítási távolságra esõ ö nkö ltségnek ennél a díjtételképzési eljárásnál is fedezetet kell bíztosítani, az ö vezeten belü li kis távolságú forgalmat megterheli az ö vezeten belü li távolabbi forgalom javára Penny-porto rendszer A penny-porto rendszerhez az alapgondolatot az angol postaü gyi reformátornak, Rowland Hill-nek a javaslata (az angol parlament által január 10-én elfogadott Post office reform, its importance and practicability" tárgyú elõ terjesztés) szolgáltatta, melyet Rafael Bravdon vett át a vasúti forgalomra. Lé nyegé ben a távolságra való tekintet né lküli átalányár. Alkalmazása olyan fuvarfeladatoknál célszerû, amelyek költségalakulásánál a díjtételbe beépítendõ változó kö ltség a kezelési kö ltségekhez viszonyítva jelentéktelen, (pl. a posta levélforgalma). A gépjármû fuvarozás terü letén hasonló díjszabást tartalmaz a hatályban levõ Személy és Poggyászdíjszabás az útipoggyászok viteldíjának elszámolására Ó rakilomé terdíjas rendszer A - fõként a közúti közlekedésnél alkalmazott - ó rakilomé terdíjas díjszabás lényegét tekintve az idõ rendszerû díjszabás differenciáltabb változata, a megismerését segíti tehát, ha bevezetésként az idõ rendszerû díjszabás elemeivel ismerkedtü nk. Ismeretes, hogy a szállítás költségjellemzõ i közü l egyesek az idõ mértékével érzékeltethetõ k. Ezért számos közlekedési díjszabásban találkozunk olyan gyakorlattal, hogy a szállítási folyamat egy-egy meghatározott részidejét vagy - bár jóval ritkábban - a szállítási folyamat teljes idõ tartamát felhasználják az árképzéshez. Ennek megfelelõ en az idõ felhasználásával a mellékdíjak és maguknak a fuvardíjaknak a képzésénél is találkozunk. Az utóbbi és az ennek nyomán kifejlõ dö tt idõ -díjszabás fõként a közúti közlekedés specialitása. Az idõ -rendszerû díjszabás alkalmazása meglehetõ sen szû k terü letre korlátozódik. Ez esetben ugyanis a fuvardíj egyetlen díjszámítási tényezõje a szolgáltatás idõtartama. Az idõ rõ l viszont közismert, hogy az a szállítási teljesítménytõ l fü ggõ en változó költségek alakulását egyáltalán nem befolyásolja, kö vetkezésképpen nem is érzékelteti. Ezért ö nkö ltségi szempontból csak meghatározott fuvarfeladatok kö ltségeinek megtérítésére alkalmas. Ide sorolhatók elsõ sorban azok a fuvarok, amelyeknél az ún. állandó kö ltségek alakulását befolyásoló igénybevételi idõ dominál, a tonnakilométer-teljesítmény mértékének megállapítása nehézségekbe ü tkö zik, a felmerü lõ költségek változó része mérsékelt, vagy elõ re megszabott keretek között mozog, a fuvarozás szervezése (a változó költségek alakulásának befolyásolása) teljesen kiesik a fuvarozó kezébõ l. 26

27 (Pl. mérsékelt kilométer-teljesítményû, sok állással és ácsorgással járó helyi-fuvarozás, vagy fuvareszkö z bérbeadása stb.) E díjszabási rendszer elõ nyei: Díjtételeinek kö nnyû áttekinthetõ sége és azok alkalmazásának egyszerû sége, ami megkö nnyíti az azonnali számfejtést és lehetõ vé teszi a fuvardíjkö vetelés azonnali realizálását. A fuvardíjszámítás alapját képezõ teljesítményi tényezõ (idõ tartam) megállapításához semmiféle külön eljárás vagy díjszabási segédlet (pl. mérlegelés, bemérés, kilométermutató stb.) nem szü kséges. A díjszámításnál alapul vett idõ tartam minden szakismeret nélkü l, a fuvaroztató által is könnyen ellenõ rizhetõ, ami kikü szö bö li a fuvardíjszámfejtésbõ l eredõ utólagos vitákat. A díjszabási rendszer hátrányaként említendõ : A díjtételek - fõként a felmerü lõ költségek változó részének tekintetében - eltérnek a természetes kö ltségalakulástól. Figyelemmel arra, hogy az óradíjakban a változó kö ltségek rendszerint valamiféle statisztikai átlagolással vannak kalkulálva, precízebb költségvetést igénylõ feladatoknál a - kilométer mint költségjellemzõ segítségével - a változó költségeket kü lön értékeljü k és megtérítésü krõ l kü lö n díj, a kilométerdíj felszámításával gondoskodunk. az órakilométerdíjas díjszámításban tehát már két díjszámítási tényezõ szerepel: a fuvarban tö ltö tt idõ és az ezen idõ tartam alatt megtett kilométer-távolság. l.5.6. A vegyes díjszabá si rendszer 1877-tõ l - a német árufuvarozási reform díjszabás bevezetésétõ l - a mai napig használatos díjszabási rendszer. Eleinte az érték és a kocsiû rrendszer elõ nyö s elemeinek együ ttes felhasználását jelentette, amely megtartotta az áruknak az értéke szerinti kategorizálását, de figyelembe vette azt is, hogy egy fuvarlevéllel milyen mennyiségû árut adtak fel és ö sztö nzö tt a jobb kihasználásra. A vegyes rendszernek többfé le árnyalata lehetsé ges, attó l függõen, hogy az é rté krendszer vagy pedig a kocsiû rrendszer elemei é rvé nyesülnek nagyobb mé rté kben. Miután az elõ zõ ekben megismert díjszabási rendszerek mindegyikének számos elõ nye és hátránya ismeretes, e rendszerek elemei - a mindenkori tarifapolitikai céloknak megfelelõ mértékben - vegyü lnek egymással, melynek következtében a vegyes rendszer fogalma is tágabb értelmezést kapott. Ily értelemben a díjszabások zö me a kü lö nbö zõ rendszerû díjszabási elemek felvétele kö vetkeztében tolódik a vegyes rendszerû díjszabás felé, a tiszta rendszerû tarifák pedig fokozatosan fejlõ déstö rténeti maradványokká, a fogalmak megvilágítását célzó elméleti kategóriákkáválnak. 27

28 A fuvarozá si é rté krendszer A díjszabási rendszerben a díjtétel alapját az 1 tonna tömegû, meghatározott árunak adott távolságra törté nõelfuvarozásával kapcsolatos té nyleges ráfordítás ké pezi, vagyis a díj a termé szetes költsé galakulást követi. Ebbõ l adódóan naturális díjszabási rendszer elnevezéssel is találkozunk. Ebben a rendszerben az áru értéke a fuvardíj nagysága tekintetében nem játszik szerepet. Tehát kö zö mbö s az, hogy 1 bála perzsa szõ nyeg, vagy ugyanolyan tö megû értéktelen rongy kerü l elfuvarozásra. A fuvarozási é rté krendszer a végzett teljesítménynek, a jó vagy rossz kocsikihasználásnak a fuvarozó ü zemi költségeire gyakorolt hatására épü l. Azt a törvényszerû gazdasági jelenséget tartja szem elõ tt, hogy a fuvarozó ö nkö ltsége a jobb kocsikihasználás arányában csö kken és ezzel olcsóbb fuvardíjszámítást tesz lehetõ vé. Bár a rendszer alapelve a felmerü lõ kö ltségek változatlan áthárítása, az ö nkö ltség szigorú nyomon kö vetésének vannak némi korlátai. Az ö nkö ltségrõ l ugyanis kö ztudomású, hogy az számos tényezõ tõ l fü ggõ en, erõ sen ingadozik. Az ö nkö ltség túlzott nyomon kö vetése, a fuvarfeladat teljesítése során jelentkezõ teljesítményváltozatok kö ltségeinek aprólékos érzékeltetése, a díjszabást túlkomplikálja. Ezért alkalmazásának határt szab a díjszabás egyszerû sítésére irányuló tö rekvés, mely az ö nkö ltségi elv túlzott érvényesítését ésszerû keretek kö zé szorítja. A fuvarozási értékrendszer továbbfejlesztett változata a (differenciált) önköltsé gi rendszer. Amíg a fuvarozási értékrendszernél gazdaságpolitikai célok elõ segítése érdekében egyes áruknál tudatosan eltérnek az ö nkö ltségtõ l, és a lényeg az volt, hogy a fuvarozott ö sszárúért felszámítható fuvardíj globálisan fedezze a kö zlekedési vállalat ö nkö ltségét, addig a differenciált önköltsé gi rendszerné l az önköltsé get a té rfogatsúly figyelembevé telé vel árucsoportonké nt külön-külön állapítják meg é s biztosítják, hogy a felszámítható fuvardíj árucsoportonké nt külön-külön fedezze a vasút önköltsé gé t Ellenõrzõ ké rdé sek 1. A tiszta értékrendszerû díjszámítás milyen jellemzõ it ismerte meg? 2. Ismertesse a raktö meg vagy kocsiû rrendszer elvét! 3. Az idõ -rendszerû díjszabás milyen fuvarfeladatok díjmegállapítására alkalmas? Melyek ezen díjszámítás elõ nyei és hátrányai? 4. Hasonlítsa ö ssze a fuvarozási értékrendszert és a differenciált ö nkö ltségi rendszert! 5. A jelenlegi díjszabáselméleti ismeretei alapján milyen rendszerû díjszabás bevezetését javasolná? Indokolja meg javaslatát! 1.6. A kö zlekedési díjképzés alapjai Díjszá mítá si egysé gek A díjak megállapításánál használt egysé geket díjszámítási egysé gnek nevezik. 28

29 A díjszámítási egységek megválasztása a törvényes mértékegységek figyelembevételével tö rténik. az alapelv az, hogy a mértékegység kiválasztása megfeleljen a fuvarozási munkafolyamat sajátosságainak. Olyan alapegysé get választanak tehát, amely a díjszámításnál nem okoz nehézséget, ugyanakkor a végzett teljesítmé nnyel a legszorosabb kapcsolatban van. A díjszabások ö sszeállításánál használatos díjszámítási egységek a kö vetkezõ k: Tömegegysé g. A tömegegység díjszámítási szempontból rendszerint 10 kg-nál kezdõ dik. De használatos 50 kg, 100 kg, 1000 kg-os egység is. Díjszámítási szempontból minden megkezdett egységet teljesnek kell tekinteni. Terület, illetve térfogategysé g. A gyakorlatban széles körben elterjedt az 1 m 2, illetve 1 m 3 díjszabási egységként való használata. Darabegysé g. A darabegység lehet 1 vagy 10, vagy esetleg ennek többszö rö se attól fü ggõ en, hogy milyen teljesítményrõ l van szó. Ú tegysé g. az útegység rendszerint 1 km. A közúti közlekedésnél 0,5 km használatos útegységként. Sok esetben a díjszámítási egység a kilométer tö bbszö rö se. Gyakori a 10, 20, esetleg 50 km-es útegység. Ilyen útegység alkalmazása esetében a díjat képezhetjü k a kilométerö vezet kö zéptávolságra, de megállapíthatjuk az útegység legmagasabb értékére is. Idõegysé g. Az útegység helyett egyes esetekben az idõ egységet használják. Az idõ egység viszonylag hosszabb idõ tartamot foglal magában. idõ egység lehet 1 óra, vagy 1 naptári nap. A díjszabások a díjszámítási egységekre esõ díjakat vagy közvetlenü l egységekre állapítják meg, pl. a kocsiálláspénz óránként "x" Ft, a darabszámlálási díj 10 darabonként "y" Ft stb., vagy a díjakat már ö sszetett díjszámítási egységekre vonatkoztatják, pl. a fekbér 100 kg-ként és naptári naponként "xy" Ft, a szállítótartály használati díja szállítóû rtõ l (m 3 - tõl) és távolságtól függõ en "z" Ft. Ilyen ö sszetett egységekre megállapított díj a fuvardíjszámítás alapjául szolgáló díjtétel is, melyet rendszerint áruosztályonként kü lön-kü lö n tö megegységekre és kilométerö vezetekre állapítanak meg A költsé gté ríté s elemei A fuvarozás nyomában felmerü lt költségeknek a fuvaroztatóra való áthárítása végeredményben a fuvardíj beszedésével történik. Az azt megelõ zõ egymáshoz kapcsolódó árvetési és számfejtési mûveletek, amelyek a költségmutatóktól a fuvardíjig láncszerû en elvezetnek, alkotják a "kö ltségtérítési sor"-t, amelynek elemei nagyságrendben: a kö ltségmutató, az ö nkö ltség, a díjegység, a díjtétel, fuvardíj Költsé gmutató é s önköltsé g Bár a kö ltségmutató és ö nkö ltség ismertetése és elemzése nem tartozik e tantárgy feladatkö rébe, a tananyag további felépítéséhez ehelyü tt sem mellõ zhetjü k a kö ltségmutató és 29

30 ö nkö ltség fogalmának szabatos meghatározását. A teljesítményegységre esõ kö ltséget (fajlagos ö nkö ltséget) úgy kapjuk meg, hogy a fuvarozás során felmerü lt ö sszkö ltséget elosztjuk a szállítási teljesítménnyel. A közlekedés költségmegállapítását bonyolulttá teszi, hogy bár a közlekedési vállalatok feladata, tevékenysége mindig ugyanaz: a szállítás, ezt az azonos feladatot azonban egymástól eltérõ módon oldják meg. Az eltérés részben a pályák, részben a jármû vek, részben pedig a szervezet kü lö nbö zõ ségében nyilvánul meg. Vannak olyan vállalatok, amelyeknek csupán egyfajta tevékenységü k van (pl. áruszállítás), vannak azonban olyanok is, ahol a két fõtevékenységet: a személy és áruszállítást e célokra szerkesztett, egymástól eltérõ felépítésû jármû vekkel és szervezettel (pl. gépkocsi, hajó) végzik. De olyan közlekedési vállalatok is vannak, ahol a két fõ tevékenységet ugyanazon a pályán, ugyanazon vonógépekkel, ugyanazon szervezet közremû kö désével (pl. vasút) bonyolítják le. Ehhez járul, hogy az egyes kö ltségnemek aránya az egyes kö zlekedési ü zemekben, vállalatoknál egymástól is, de az egyes ágazatokétól is jelentõ sen eltér. Szembetû nõ en mutatja ezt néhány ö sszehasonlító adat. Pl. ha néhány iparág ö nkö ltség szerkezetét ö sszehasonlítjuk az egyes kö zlekedési ü zemek kö ltségével, láthatjuk, hogy milyen nagy az eltérés pl. a munkabér és az értékcsö kkenési leírás vonatkozásában A díjegysé g A díjegysé g vagy egységtétel (bareme 1 ) a költségtérítési sor nagyságrendben következõ lépcsõ foka. Fogalma, de fõ ként képzési módja kö zlekedési áganként specializálódik. Az eltérõ gyakorlat kialakulásának az a magyarázata, hogy a közlekedési ágak a közös célt más és más lépcsõ ben valósítják meg. Egyes közlekedési ágaknál a díjegység nem egyéb, mint a költségtérítési sor nagyságrendben kö vetkezõ eleme, mely a díjtétel alapegysége. Így pl. a vasúti díjszabások szerkesztésénél az egységtétel a szoros értelemben vett fuvarozás ellenértékének az alapegysége, vagyis annak a teljesítménynek az alapdíja, amellyel a vasút a kü ldeményeket a feladási helytõ l a rendeltetési helyig fuvarozza. Tartalmazza azokat a költségeket, amelyek a vonatba már besorozott kü ldeményeknek a rendeltetési állomásra való megérkezéséig merü lnek fel (trakciós kö ltségek és a kapcsolódó létesítmények kö ltségei). A közúti közlekedésnél az egységtétel lényegében már bruttó termelõ i ár. A forgalmazást a közúti kö zlekedés terü letére konkretizálva: A díjegység egy szállítási egység (egy személy, kocsirakományú kü ldeményeknél 100 kg, darabáru-kü ldeményeknél 50 kg stb.) egy km távolságra tö rténõ fuvarozásának a díja A díjté tel A "kö ltségtérítési sor" nagyságrendben soron kö vetkezõ eleme a díjtétel. A díjtétel a fuvarozásnak a teljesítményegységre vetített ára, vagy is az az ellenérték, amelyet a közlekedési vállalatok egy szállítási egységnek vagy tö megegységnek (pl. darab, 100 kg. stb.) bizonyos távolságra való (ideig tartó) fuvarozásáért szednek. 1 Bareme eredetileg az egységtétel francia nyelvű megnevezése. E megnevezést a díjtételsor (díjoszlop) megjelö lésére is használják. 30

31 A díjtétel alapja a díjegység. Elvileg a díjegység növekvõ teljesítményfokozatokra megállapított tö bbszö rö se, mely olyan árszerkezetben, amelyben a díjegység egyben bruttó termelõ i ár lényegében a kö vetkezõ okfejtésbõ l származik: D : D = 1: Z Dt = De Zn amelyben D t = díjtétel D e = díjegység Z n = díjszámítási távolság e t n Olyan árszerkezetben, amelyben a termelõ i ár a díjtételben jut kifejezésre, a díjegység csak egy- döntõ befolyást gyakorló - alapérték szerepét tölti be, mely az alábbi függvényben érzékelhetõ : amelyben D t = K k + D e Z n + A f K k = kezelési kö ltség A f = adó (amennyiben adófizetési kö telezettség is van). A díjtétel és a díjegység kö zö tti megkü lö nbö ztetésnek fõ ként olyan díjszabásokban van gyakorlati jelentõ sége, amelyekben a fizetendõ fuvardíj nagyságát a távolságon kívü l egyéb teljesítményi tényezõ (tö meg) is befolyásolja. Ily esetben ugyanis a fuvardíjat az (1 km-re és 100 kg -ra vonatkozó) egységtételbõ l két mûvelettel kellene megállapítani. Elõ szö r az egységtételt meg kellene szorozni a fuvarozási távolsággal, s az így nyert szorzatot meg kellene ismét szorozni a fuvarozott áru 100 kg-ban kifejezett tö megével. A díjtételképzés lényegében az elsõ mûveletnek a díjszabásszerkesztés alkalmával történõ elvégzését jelenti. A díjszabásban nem díjegységet, hanem kü lö nbö zõ távolságra kidolgozott díjtételeket hirdetnek meg s a fuvardíjat egy mû velet eredménye, a díjszámítási távolságnak megfelelõ díjtételnek és a fuvarozott áru tö megének a szorzata adja Kezelé si díj A kezelé si díj az ún. állomási költsé gek megté rülé sé re szolgál, azaz a küldemények felvételétõ l a továbbító vonatba való besorozásig, illetve a megérkezett vonatból való kisorozástól a kü ldemény kiszolgáltatásáig végzett vasúti teljesítmény ellenértéke, beleértve a teljesítmények kö ltségeit is. E teljesítmények a fuvarozási távolságtól fü ggetlenek. Ennek megfelelõ en a kezelési díj a díjtételnek olyan állandó része, amely a fuvarozási távolságtól fü ggetlen és a díjtételképzésnél csak egyszer kerü l felszámításra. A kezelési díjat egy súlyegységre vagy rakterü leti egységre, azaz 100 kg-ra, vagy 1 m 2 -re állapítják meg. 31

32 Díjté telké pzé si változatok A díjtételképzésben - a megismert értékelési formák alkalmazásának megfelelõ en - háromféle eljárást ismerü nk: egységes alapú, változó alapú, és kü lö nleges alapú díjtételképzést. Egysé ges alapú díjtételképzésrõ l beszélü nk akkor, ha az egységtétel minden távolságra való számításánál ugyanaz, vagyis az útegységre megállapított egységtétel változatlan, bármilyen távolságra fuvarozza a fuvarozó az utast, vagy árut. Az ily módon képzett díjszabásokban nemcsak elvben, de gyakorlatban is érvényesü l a megállapítás, miszerint a díjtételt a fuvarozási távolság és a díjegység szorzata adja. Az 5 kmre érvényes díjtétel 5 D e a 42 km-es 42 D e stb. Egysé ges alapú díjté telké pzé s (egyszerû ) Ha az alkalmazott D e = 10 Ft/100 kg/km D t 100 km-nél = = 1000 Ft/100 kg D t 200 km-nél = = 2000 Ft/100 kg D t 300 km-nél = = 3000 Ft/100 kg Egysé ges alapú díjté telké pzé s (összetett) alapdíj 100 Ft/100 kg díjegység 10 Ft/100 kg D t 100 km = = = 1100 Ft 1100 =11 Ft/100 kg 100 D t 200 km = = = 2100 Ft 2100 D e = = 10,5 Ft/100 kg 200 Az így felépített díjszabásokban a díjegység és a díjtétel közötti határvonal elmosódik, a megkü lö nbö ztetés pedig gyakorlatilag is jelentõ ségét veszti azáltal, hogy egyes esetekben a díjszabások a kü lö nbö zõ távolságokra kidolgozott díjtételek helyett a díjegységet (amit 1 kmes díjtételnek is nevezhetü nk) hirdetik meg és azt - ahogy látjuk nem is minden alap nélkü l - néha díjtételnek nevezik. Az egységes alapú díjtételképzésnek hátrányos jellemzõ je, hogy a teljesítmény nagysága irányában fokozatosan eltér az ö nkö ltségtõ l, ami a fuvarozót indokolatlan nyereséghez juttatja. Ezzel szemben maga a díjtételképzés egyszerû, a díjtételsorok kö nnyen áttekinthetõ k. 32

33 Változó alapú a díjté telké pzé s, abban az esetben, ha a díjtételben az egységtétel a teljesítménytõ l fü ggõ en változik. A díjtételképzési módnak nevet adó lépcsõ zés, az elsõdleges cé l a költsé galakulás díjszabási követé se mellett, egyéb gazdaságpolitikai célokat is szolgálhat. A lépcsõ zés az egységtétel nagyságrendi változásának irányát tekintve lehet progresszív és degresszív. A progresszív lépcsõ zést csak ritkán és kü lönleges célok megvalósítására alkalmazunk. (Pl. egy nem kívánatos forgalomnak más kö zlekedési ágra terelése.) Az egységtétel változásaira vonatkozóan ö sszefoglaló áttekintést nyújtanak a változó alapú díjtételképzés elméleti - tehát egyenletes változást feltételezõ, azonos nagyságú zónákra, azonos mértékû árváltozást feltételezõ, azonos nagyságú zónákra, azonos mértékû árváltozás feltételezésére és a lépcsõ k határainak az egybeesésére épü lt - képletei. E feltételek esetén ugyanis megvalósul az elv, miszerint az egységtétel a díjtételben ö vezetenként változik, egy-egy ö vezeten belü l a díjképzés lineáris. Vagyis az egységes alapú díjtételképzés alaptételét ö vezetenként, ö nállóan alkalmazzuk és az ily módon ö vezetenként megállapított díjtételrészletek együ ttese lesz a keresett díjtétel. A díjlépcsõ zésnek két formája ismeretes: - átszámított és - kü lö nszámított Az átszámított díjlépcsõ zésnél a díjegységet a teljes és osztatlan teljesítménynagyságra alkalmazzák, azaz átszámítják. Az egész útvonalra a távolságnak megfelelõ egységtételt alkalmazva. Egy szorzással képezhetõ a díjtétel. Változó alapú díjté telké pzé s alapdíj 100 Ft/100 kg egységtétel: km-ig 6 Ft/100 kg/km km-ig 5 Ft/100 kg/km 401-tõ l 4 Ft/100 kg/km D t 100 km-nél = = = 700 Ft/100 kg D t 250 km-nél = = = 1350 Ft/100 kg D t 450 km-nél = = 1900 Ft/100 kg A különszámított díjlépcsõ zésnél a díjté telt teljesítménylépcsõ nként kü lö n-kü lö n számított szorzatok ö sszegzésével nyerik. pld.: alapdíj (kezelési kö ltség) 100 kg-ként 60 Ft egységtétel 100 kg-ként km-ig 8 Ft km-ig 6 Ft 33

34 301 - tõ l 4 Ft km ö vek: km-ig 20 km tõ l 50 km. Számítsuk ki 60 km-re, 250 km, re és 350 km-re és 100 kg-ra jutó díjtételt. D t 1) 60 8 = 480 Ft + 60 Ft = 540 Ft/100 kg D t 2) = 1760 Ft/100 kg D t 3) = 2260 Ft/100 kg A különleges alapú díjté telké pzé s az "értékelési formák kombinációjával megvalósított árdifferenciálás" gyakorlati alkalmazása. A különleges alapú díjszabás a legkü lö nbö zõ bb szempontok alapján épü l fel. Ilyen szempont lehet az, hogy az áruk fuvardíja kis távolságon magas legyen, közép- és nagytávolságon pedig egészen alacsony. Ilyen esetben az egységtételek nagyobb mértékû emelésével vagy csö kkentésével, vagy esetleg a kezelési díj elhagyásával, vagy a kettõ nek a kombinációjával hozzák létre a megkívánt díjtételnívót. Gyakran alkalmazott eljárás az egységes alapú és az átalánydíjas díjtételképzés kombinációja, amely hatásában degresszív tényezõ ként jelentkezik A fuvardíj A fuvardíjszámítás a "kö ltségtérítési sor"-ban ö sszefogott mû veletek végsõ célja, a fuvardíj a fuvarozó nyújtotta szolgáltatások pé nzben kifejezett ellené rté ke. A fuvardíjszámítás alapszabálya a "kö ltségtérítési sor" elemeinek fogalmát és egymáshoz való viszonyát kifejezõ alábbi aránypárra támaszkodik: amelyben D : D = 1: L t f q D f = fuvardíj L q = díjszámítási súly. A fuvardíjszámítás a díjszabásnak már nem elméleti, nem díjszabás-szerkesztési, hanem gyakorlati, díjszabás-alkalmazási kérdése. A díjszabások fontos részét képezõ díjszámítási határozmányok lé nyegé ben már díjszabás-alkalmazási szabályok, amelyek a kész díjszabásoknak a konkrét esetekre való alkalmazását szabályozzák. A leggyakrabban elõ forduló példákkal a hatályban levõ belfö ldi árufuvarozási díjszabásokon keresztü l fognak megismerkedni. E fejezetben - a díjszabáselméleti részben - csak annyit, hogy a fuvardíjat általában a díjszámítási távolságra vonatkozó díjtételekkel és a teljesítményadatokkal végzett számtani mû velet (tö bbnyire szorzás) utján, esetenként állapítják meg. A díjszámítási távolság - kötött pályájú közlekedési ágaknál - a feladási és a rendeltetési állomások között, a "Kilométermutató" szerint megállapított távolság, amely a felvételi épü let kö zepétõ l a kö vetkezõ állomás felvételi épü letének a kö zepéig terjedõ ún. ü zemi távolságokra épü l. 34

35 A vasúti díjszabási távolság tekintetében Budapestnek különleges helyzete van, mert az Á rudíjszabási Kilométermutató I. Részében a budapesti állomások nagy része a vidéki állomásokkal való forgalomban a valóságtól eltérõ egységes km távolsággal szerepel. A közúti közlekedés egyes szolgáltatásaiban a díjszámítás alapját a kilométermérõ mû szerrel megállapított távolság képezi. A teljesítményi egységek az áru tömegére, darabszámára, a jármû rakterü letére vonatkoznak. Az áru tö megére vonatkozó díjszabási fogalmak: bevallott (a feladó által a fuvarokmányba bejegyzett), mérlegelt (a hivatalos tö megmegállapítás eredménye), szabvány (tejeskannák, söröshordók, gázpalackok stb. díjszabásban meghirdetett darabonkénti átlagtö mege), kerekített (díjszabási tö megegységek mértékében kifejezett) és díjszámítási (a fuvardíjszámítás alapját képezõ ) tö meg A fuvardíj megállapításához szü kséges mû veletek logikai sorrendje: a fuvarozási mód megállapítása a feladó kívánsága, vagy a fuvarokmány alapján, a továbbítási útirány meghatározása, a feladó kívánsága, a kisérõ iratok, illetve a fuvarlevél alapján, a díjszámítási távolság megállapítása, a kü ldemény áruosztályának megállapítása, (ha alkalmaznak áruosztályt), a díjszámítási távolságra és a vonatkozó áruosztályra érvényes díjtétel megállapítása, a díjszámítási tö megének a megállapítása az említett tö megkategóriák keretében, - a díjtétellel és a díjszámítási tö meggel végzendõ számtani mû veletek, - mellékdíjak megállapítása Ellenõrzõké rdé sek 1. A Magyar Vasúti Á rudíjszabás II. Rész idõ egységeit és az azokhoz tartozó díjakat sorolja fel. 2. A "kö ltségtérítési sor" milyen elemekre bontható? 3. Milyen ö sszefü ggés van a díjtétel és a díjegység kö zö tt? 4. A kezelési díj milyen kö ltségcsoportba tartozik és miért? 5. Milyen díjtételképzési változatokat ismer? 6. A változó alapú kü lönszámított díjtételképzés módszerével alkosson díjtételt a következõ távolságokra: 80 km, 150 km, 360 km. Az alapdíj kilóméterenként és 100 kg-ként: 80 Ft. Egységtétel 100 kg-ként: km-ig 7 Ft km-ig 6 Ft tõ l 5 Ft D t 80 km : D t 150 km : D t 360 km : 7. Ismertesse a fuvardíj megállapításához szü kséges mû veletek logikai sorrendjét! 35

36 2. A vasúti á rudíjszabá sok törté neti á ttekinté se 2.1. A vasú ti árudíjszabások jellemzõ i 1837-tõ l 1918-ig A vasutak megjelenése és árufuvarozási tevékenységü k megkezdése óta a díjszabások és a gazdasági élet kö zö tt egy oda vissza ható kölcsönös kapcsolat létezik. A vasúti díjszabások törté neti fejlõdé sé nek elemzé se tulajdonké ppen a kölcsönhatások változásának a nyomon követé se. Ezen elemzés útmutatást ad ahhoz is, hogy változó gazdasági viszonyok között hogyan célszerû módosítani a díjszabási rendszereket és a díjszabási határozmányokat stb. Az elsõ magyar kö zforgalmú vasút a Pozsony-Nagyszombat-i lóvontatású vasút és a Magyar Kö zponti Vasút Pest-Vác-i gõ zvontatású vonalának megnyitása idejében, 1839-ben ill ban a díjszabási szabadság elve érvényesü lt. Ebben az idõ ben még a mai értelemben vett kihirdetett díjszabás nem volt. A fuvarozási díjakat abban a hirdetmé nyben tették közzé, amely a menetrendet tartalmazta. Az árukat már a legelsõ díjszabási hirdetményben is osztályokba sorolták, a Pozsony-Nagyszombat-i ló vasúton ké t áruosztályba, a Magyar Központi Vasút Pest-Vác-i vonalán pedig három osztályba. Az elõ bbi vasúton az I. osztályba a kereskedelmi áruk a II. osztályba a csekélyebb értékû áruk az utóbbi vasúton pedig ezek megtartása mellett a III. osztályba a terjedelmes és értékes áruk tartoztak. Ez az áruosztályozás volt hazánkban az árué rté krendszer elsõ kezdetleges megjelenési formája, amely a fuvardíjakat az árú é rté ké nek figyelembevé telé vel szabta meg. Ez az áruosztályozás azonban nem volt tekintettel sem a gazdasági, sem pedig a vasút sajátos ü zemi viszonyaira. Egyik díjszabás sem választotta szét a darabárukat a kocsirakományú árutól és a vasúti kocsik kihasználásának figyelembevételét is mellõ zték. Az 1848/49. évi szabadságharc leverése után az osztrák kormány Ausztria és Magyarország terü letére egységes alapelvek szerint készített díjszabás kiadását szorgalmazta. Ennek kihirdetése január hó 24-é n megtö rtént. Ez volt a magyar vasút elsõrendszerbe foglalt díjszabása. Ez a díjszabás még mindig hirdetmény formájában jelent meg, de a fuvarozási szabályokon és a díjszabási határozmányokon kívül áruosztályozást, kilomé termutató t é s díjté teleket is tartalmazott. A díjszabás - az elõ bbiekhez hasonlóan - túlnyomóan az áru értékének figyelembevételével készü lt, de emellett már megtalálható a kocsikihasználási elv alkalmazása is. A díjszabásban ugyanis külön határozmányokkal szabályozták a fuvardíjak számítását a teljes, illetve a fél kocsirakományokban tö rténõ fuvarozás esetére. Nem sokkal késõ bb erõ teljesen megindult a vasútépítés és az iparosodás, melyet követett az áruforgalom nagyarányú fejlõ dése. A gazdasági élet vizsgálni kezdte a fuvardíjak befolyását az árak alakulására, a vasút pedig az ö nkö ltség alakulását és az ezt befolyásoló ü zemi viszonyokat. Két irányzat alakult ki. Az egyik irányzat a gazdasági érdekek érvényesü lését és az áruforgalom növelése érdekében az árúé rté k-díjszabás kiterjeszté sé t, az áruosztályok szaporítását és ily módon az áru értékének finomabb, differenciáltabb figyelembevételét kívánta. 36

37 A másik irányzat - amely megállapította, hogy a vasút ü zemi berendezéseinek gazdaságos kihasználása jelentõ s pénzü gyi megtakarítást eredményez - a vasúti berendezések, gö rdü lõ anyag gazdaságos igénybevételét kívánta díjszabási úton biztosítani. Ez az irányzat az önköltsé gi vagy máské ppen kocsiû r díjszabási rendszert akarta megvalósítani, amely a vasút üzemgazdasági szempontjait helyezi elõté rbe, és az árú értékét egyáltalán nem, vagy csak korlátolt mértékben veszi figyelembe. E kétféle díjszabási rendszer érvényesü lése megtalálható az akkori vasúti árudíjszabásokban. Az idõ kö zben életre hívott Magyar Á llamvasutak évben kiadott elsõ, valamint az évben kiadott újabb árudíjszabását is kocsiû r-tarifarendszer alapulvételével építették fel. Az áru értékét majdnem teljesen elhanyagolták. Ugyanakkor az 1870-ben érvénybe lépett osztrák államvasúti díjszabásban az áruértékrendszer és kisebb mértékben a kocsiû r-tarifarendszer együ ttesen érvényesü lt. Ezekben az idõ kben az árukü ldemények elszámolása mind belfö ldi, mind pedig nemzetkö zi forgalomban pályáról-pályára történt, azaz a fuvarozásban résztvevõ vasutak mindegyike a saját vonalán, a saját díjszabását alkalmazta. Ez a helyzet nem felet meg a fuvaroztatóknak, sem pedig a vasutaknak. A vasutak e díjszabási helyzet megváltoztatására tö rekedtek, melynek eredményeként 1870-ben belfö ldi csatlakozó forgalomban - a díjszabási ö nállóság fenntartásával - kö zvetlen elszámolást létesítettek tö bb hazai vasúttal. Ez volt az elsõszabályozott belföldi csatlakozó forgalom. Nemzetkö zi forgalomban pedig évben a magyar sertéskivitel megkö nnyítésére lé trehozták az elsõ nemzetközi közvetlen díjszabást Kõ bánya és tö bb németországi állomás kö zö tt ban a korábban megindított tárgyalások eredményeképpen az osztrák-magyar monarchia terü letén levõ vasutak egységes alapelveken felépü lõ belfö ldi vasúti árudíjszabás kiadásában egyeztek meg. E díjszabás magában foglalta az egységes ü zletszabályzati határozmányokat is. A díjszabást egy-két lényegtelen vasút kivételével a monarchia terü letén levõ valamennyi vasút elfogadta. E díjszabásban mind az áruértékrendszer, mind pedig a kocsiû r díjszabási rendszer követelményeit arányosan vették figyelembe, és éppen ezért ez volt az elsõvegyes rendszerû díjszabás. A díjszabás kiadásával nemcsak a díjszabások egyö ntetû sége valósult meg csaknem teljesen, hanem a magyar vasúti árudíjszabás vonatkozásában is elfogadásra kerü lt az az elv, hogy a vasútnak a legnagyobb forgalom elérése érdekében a gazdasági élet kö vetelményeire és ezen kívü l a sajátos ü zemgazdasági viszonyaira is tekintettel kell lennie. Az egységes alapelveken felépített, és a gyakorlati életben egységesen alkalmazásra kerü lõ árudíjszabás a magyar és az osztrákvasutak kö zö tt mind belfö ldi, mind pedig nemzetkö zi vonatkozásban a kialakult versenyt megszü ntette olyképpen, hogy a magyar és az osztrák vasutak az áruforgalom megosztására a 70-es években szerzõ dést kötöttek. Ez volt az elsõ forgalom-megosztási egyezmé ny, amelyet a Magyar Á llamvasút gazdasági verseny megszü ntetésére kö tö tt. Az egysé ges belföldi árudíjszabás, valamint a megkö tö tt forgalom-megosztási egyezmény kö vetkezményeképpen - amelyet még más hasonló, tö bb egyezmény is kö vetett - a nemzetközi kötelé ki díjszabások száma mé g 1876-ban 31-re, az osztrák-magyar forgalomban létesített közvetlen díjszabások száma pedig 3-ra emelkedett. A következõ 37

38 években 26 belfö ldi és 24 nemzetkö zi kö zvetlen díjszabás volt érvényben. ezek a kö zvetlen belfö ldi és nemzetkö zi kötelé ki díjszabások é lé nkítõ hatást gyakoroltak az ország gazdasági vé rkeringé sé re é s haté konyan segítetté k elõa különfé le magyar áruk külföldi piacokon való elhelyezé sé t. Nagy hatással volt a nemzetkö zi áruforgalom fejlõ désére az az egyezmény, amelyet a vasutak a nemzetkö zi árufuvarozás szabályozására évi október hó 14-én írtak alábernben, és amely hazánkban évben emelkedett tö rvényerõ re. Az ismertetett egységes belfö ldi díjszabásban, valamint a vasúakkal kö tö tt forgalommegosztási egyezményekben, továbbá a belfö ldi és nemzetkö zi kö teléki árudíjszabásokban lefektetett alapelvek kisebb-nagyobb eltéréssel (teherbírás utáni fuvardíjszámítás bevezetése a tömegáruknál, a vagylagos (alternatív) fuvarszámítás alkalmazása, díjkedvezményezési rendszer kiterjesztése stb.) változatlanul érvényesü ltek az elsõ világháború befejezéséig A vasú ti árudíjszabások jellemzõ i ig Az elsõvilágháború befejezé se után a magyar vasutak tarifapolitikájukat, - mely korábban erõ s osztrák befolyás alatt állott - az önálló irányelvek szerint felé pülõmagyar gazdasági é lettel összhangban új alapokra helyezté k. A gazdasági érdekképviseletek bevonásával rö gzítették a "reformdíjszabás" alapjait, mely június 1-el lé pett é letbe. E díjszabásban a vegyes díjszabási rendszer érvényesü lt olyképpen, hogy a kocsiû r díjszabási rendszer számos elemének megtartása mellett a gazdasági élet igényeinek megfelelõ en az é rté kdíjszabási rendszert kiterjesztett formában alkalmazták. Erre mutat a darabáruknak 5 gyors és 5 teherdarabárú osztályba, a kocsirakományú áruknak 18 osztályba s az élõ állatoknak kü lö n 2 osztályba sorolása. A kocsiû r díjszabási rendszer megtartására utal: a gyorsárú osztályok, valamint az 1-18 kocsirakományú áruosztályok díjtételeinek súlyö vezetek szerint 3-3 alosztályra osztása, a darabárú és kocsirakományú áru, valamint a kocsirakományú áru egyes alosztályai kö zö tt a vagylagos fuvardíjszámítás és tö megáruknál a raksúly utáni fuvardíjszámítás megtartása. Az áruforgalom növelé s é rdeké ben meghatározott távolságon túl az egysé gté teleket csökkentetté k. Ebben az idõ ben díjszabási szempontbó l újbó l kellett rendezni a nemzetközi kapcsolatokat. Ez elõ szö r Ausztriával tö rtént meg. Az osztrák és a magyar vasút június 1-én életbe léptette az új köteléki díjszabást. Ezt követõ en 1927-ben a magyar vasút tranzit vasútként részt vett az osztrák-román kö teléki díjszabásban, melyet gyors egymásutánban tö bb európai vasúttal kö zö sen kidolgozott kö teléki díjszabás kö vetett. Az 1920-as évek végét és az 1930-as éveket a gazdasági pangás és az erõ sen fejlõ dõ gépkocsifuvarozással, az idegen vasutakkal, továbbá a hajózással folytatott verseny jellemezte. Ezekben az idõ kben a magyar vasút kü lö nbö zõ díjmérsékléseket és díjszámítási kö nnyítéseket engedélyezett a forgalom megtartása és nö velés érdekében. Az éles verseny eredményeként a kö zlekedési eszkö zö k díjtételeinek alákínálása olyan nagymértékû volt, hogy a magyar vasút kénytelen volt gyakran ö nkö ltség alatti díjtételekkel dolgozni. A gazdasági pangáson kívü l ez is kedvezõ tlenü l hatott a bevételek alakulására és több esetben deficitet eredményezett. A második világháború vetett véget ennek a versenynek. 38

39 2.3. Vasú ti árudíjszabások jellemzõ i tõ l napjainkig évi augusztus 1-ével életbelépett az úgynevezett stabilizáció s díjszabás. E díjszabásban számos kísérlet történt arra, hogy kifejezõ je legyen az átalakuló társadalmigazdasági rendnek. Az érvényesített változások azonban a díjszabás rendszerét alapvetõ en nem változtatták meg, lényegében ebben a díjszabásban is vegyes díjszabási rendszer é rvé nyesült. Az új díjszabásban az áru é rté ké n alapuló áruosztályozást szû kített keretek között, a kocsikihasználás elõsegíté sé t szolgáló ösztönzõket kiterjedtebb formában alkalmazták. Ezenkívü l áttekinthetõ bbé tették a díjszabást és egyszerû sítetté k a fuvardíjszámítást. A kocsirakományú áruosztályokat 18 helyett 9 osztályba vonták ö ssze, az élõ állatokra korábban érvényben volt 2 osztályt pedig egy osztályba egyesítették. Ugyanakkor a darabáruosztályok számát 2-re csö kkentették és a gyorsárú-osztályok ö nállóságát megszü ntették. A gyorsárúfuvardíjakat a teherárú fuvardíjaknak 50 %-kal való emelésével képezték. A díjtételek degresszívitását, továbbáa kocsikihasználás nö velése céljából a darabárú és a kocsirakományú áruk közötti vagylagos fuvardíjszámítást, valamint a kocsirakományú osztályokon belü l a súlyö vezetek szerinti díjtételeket továbbra is fenntartották. A második világháború befejezése után a gazdasági bizonytalanság, továbbáa pénz értékének romlása kö vetkeztében a nemzetkö zi áruforgalom ö sszezsugorodott, sõ t: a legtö bb állammal teljesen megszû nt. A nemzetkö zi kereskedelem újjáéledésével elsõ sorban a környezõ államokkal létesítettü nk kapcsolatot. A küldemények elszámolása kezdetben pályáról pályára történt. Az európai országok belsõ gazdasági é leté nek megszilárdulásával az országok közötti árucsereforgalom is emelkedett, mely a nehézkes és költséges pályáról-pályára való fuvardíjszámítás megszü ntetését és vasúti kötelé ki díjszabások lé tesíté sé t tette szüksé gessé. Az elsõ ilyen nemzetkö zi köteléki árudíjszabás a második világháború után a magyarjugoszláv tengeri kö teléki díjszabás volt, amelyet gyors egymásutánban kö vettek a kü lö nbö zõ országok vasútjaival létesített kö teléki árudíjszabások évben a nemzetkö zi árufuvarozás terü letén a legnagyobb esemény az volt, hogy az akkori szocialista államok vasútai megállapodást írtak aláaz áruknak kö zvetlen nemzetkö zi forgalomban történõ vasúti fuvarozása tárgyában (MGS), mely évi november hó 1-tõ l lépett életbe. A MGS megállapodás alapján az aláíró vasutak az országukon átmenõ vasúti áruforgalom szabályozására, illetõ leg a fuvardíjak számítására kiadták az Egysé ges Á tmeneti Díjszabást (ETT), amely magyar részrõ l a Magyar Vasúti Á rudíjszabás V. részeként jelent meg. ez az átmeneti díjszabás a részes vasutak vonalain kizárólag csak átmenõ forgalomra tartalmazott mérsékelt díjtételeket. E megállapodást a szerzett tapasztalatok és a jelentkezõ igények figyelembevételével évi január hó 1-tõ l kezdõ dõ érvényességgel SZMGSZ elnevezéssel, az ehhez kapcsolódó ETT-t pedig ugyanezen idõ ponttól kezdõ dõ érvényességgel ö nálló nemzetkö zi díjszabásként újból kiadták. Az é vi január hó 1-é n kiadott és érvényben léptetett belföldi árudíjszabásban a vasúti kocsik kihasználásának az eddiginél sokkal hatékonyabb biztosítása céljából a 39

40 kocsirakományú küldemé nyekre árucikkenké nt legcseké lyebb díjszámítási súlyokat állapítottak meg a 20 tonnánál kisebb, továbbá a 20 tonnás és ennél nagyobb raksúlyú kocsikra. Ez természetesen az áruosztályozás revízióját is maga után vonta. Az új árudíjszabásban 2 darabáruosztályt és 49 kocsirakományú osztályt érvényesítettek, amelyek közü l a szabadon feladott élõ állatokra volt érvényes. Az új áruosztályozással és a legcsekélyebb díjszámítási tömegek elõ írásával megszû nt a vagylagos, (alternatív) fuvardíjszámítás lehetõ sége. Ezeknek az új intézkedéseknek az eredményeként már a díjszabás életbeléptetésének elsõ évében az egy kocsira esõ terhelés az évi terheléshez viszonyítva 11,9 tonnáról 13,8 tonnára, azaz 16 %-kal emelkedett. Az élõ állatok fuvardíjszámításánál mellõ zték a tiszta rakterü leti rendszert és az osztályba sorolásnál elsõ sorban az állatok darabszámát vették figyelembe. Az önköltsé gi alapra való rátérést mutatja az is, hogy a kilométerképzésbõ l - az egységes budapesti kilométertávolságok kivételével - törölték a virtuális távolságokat és ily módon a kilométertávolságok valamennyi viszonylatban csak való ságos távolságokat tartalmaztak. Ez a belfö ldi díjszabás hét évig volt érvényben. ez idõ alatt a termelõ i árrendszerben aránytalanságok alakultak ki, amelyek lehetõ ség szerinti megszü ntetésére a kormányzat a termelõ i árak országos rendezését rendelte el. Ennek során a belfö ldi vasúti árudíjszabásokban meghirdetett díjak rendezése is megtö rtént az é vi január hó 1-vel életbe léptetett árudíjszabásban. Az új árudíjszabásokat a fuvarozási é rté krendszer alapulvételével építették fel. Ügyeltek arra, hogy a bevételek a termelõ i árrendezés után is fedezzék a hálózati szinten felmerü lt ö nkö ltséget és ezenkívü l megfelelõ felhalmozódást (akkumulációt) is biztosítsanak. Az áruk osztályba sorolásánál - az ö nkö ltségen kívü l - tekintettel voltak a termék új termelõ i árára is, de elsõsorban az önköltsé gi elv é s a kocsikihasználási elv é rvé nyesült. Az új díjszabás kialakításánál irányelv volt, hogy a a tarifák egyszerû ek, kö nnyen kezelhetõ k és ellenõ rizhetõ k legyenek, ö sztö nö zzenek a szállító kapacítás fokozott kihasználására és biztosítsák az egyes szállító ágazatok kö zö tt a helyes díjarányokat. E szempontok figyelembevételével az új díjszabásban a darabárú osztályokat változatlanul meghagyták. A 49 kocsirakományú áruosztályt 9 osztályba vonták ö ssze. A kocsirakományú kü ldeményeknél a jármû kapacítás gazdaságos kihasználását biztosító legcsekélyebb díjszámítási súlyok alkalmazását megszü ntették. A szerzett tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy ezeket a legcsekélyebb díjszámítási súlyokat hazai viszonyaink között - fõleg a kocsipark heterogén volta miatt - nem lehetett minden igényt kielégítõ módon megállapítani és ezért a jármû kapacítás kihasználására sem voltak elég ö sztö nzõ hatásúak. Az említett okoknál fogva áttértek egy-egy kocsirakományú osztályon belü l a 3 alosztályos, illetõ leg 3 súlyö vezetes rendszerre, élõ állatoknál pedig a darabszámtól és az igénybe vett emeletek számától fü ggõ 5 alosztályos rendszerre. Az 1-8 kocsirakományú osztályon belü l a fuvaroztató azonban a legolcsóbb fuvardíjat csak úgy tudja elérni, ha az általa feladott árumennyiség felkerekített súlya a kocsi raksúlyát, korlátozott tengelynyomású vonalakkal való forgalomban pedig a kocsiba berakható legnagyobb árumennyiség súlyát eléri. A darabárú é s kocsirakományú áru, valamint a kocsirakományú áruosztályok egyes 40

41 alosztályai között újbó l é rvé nyesítetté k a vagylagos (alternatív) fuvardíjszámítást, mellyel é rdekeltté tetté k a fuvaroztató t a vasúti kocsi gazdaságos kihasználásában. az élõ állat díjszabás kialakításánál a jól bevált régi alapelveket változatlanul megtartották. E díjszabásban mint a kész kiszámított fuvardíjaknál, mint pedig a díjté telekné l degresszívitás é rvé nyesült. A rövid távolságú gazdaságtalan vasúti fuvarozások közutakra terelése céljából a legcseké lyebb díjszámítási távolságot 10 km-rõl 30 km-re emelté k. A kis súlyú darabáruknak postai forgalomra terelése érdekében a legcsekélyebb díjszámítási súlyt 10 kg helyett 50 kg-ban állapították meg. Az elõ zõ díjszabásban érvényben volt kivételes díjszabások közü l csak azokat tartották meg, amelyekre árpolitikai vagy tarifapolitikai szempontból szü kség volt, vagy amelyeket nemzetkö zi megállapodás alapján kellett érvényben tartani. A régi kivételes díjszabásokban érvényesü lõ ö nkö ltség alatti díjtételeket kö zelebb hozták az ö nkö ltséghez, de természetesen csak annyira, amennyire ez az akkori kö rü lmények kö zö tt lehetséges volt évtõ l kezdõ dõ en a fuvardíjszámítás gépi ellenõ rzésének megvalósítása érdekében egyes bonyolultabb díjszámítási rendelkezések megváltoztatásával egyszerû sítéseket hajtottak végre. Egyszerû sítették a mellékdíj számítást, illetve megszü ntettek néhány mellékdíjat. A vasút és a kö zút koordinációs darabáru-díjszabásának megvalósítása céljából a darabárukat egyetlen darabárú osztályba sorolták és mindkét közlekedési ágra egységes darabáru-díjszabást léptettek életbe január hó 1-el bevezetett új gazdaságirányítási rendszerben a Magyar Á llamvasutak is vállalati rendszerben folytatta mû kö dését. A vasút speciális helyzeténél fogva azonban kénytelen volt olyan fuvarozásokat is végezni, amelyeknél az indítóok nem minden esetben volt a vállalati nyereség. Az új gazdasági rendszer bevezetése szü kségessé tette a termelõ i árak rendezését is. Az árrendezés, továbbá a közlekedési vállalatok közötti helyes forgalommegosztás és a gazdasági vezetés tisztánlátásának biztosítása szü kségessé tette új vasúti árudíjszabások kiadását is. A díjszabásoknak az árrendszerrel és a gazdasági élettel való ö sszehangolása érdekében évi január hó 1-tõ l kezdõ dõ érvényességgel valamennyi közlekedési ág új díjszabásokat léptetett életbe. A vasúti kocsirakományú küldemények áruosztályba sorolása és fuvardíjszámítása az ö nkö ltségi elv jegyében alapvetõ en megváltozott. Az szabadon feladott élõ állatok kivételével az árukat az addig alkalmazott 8 osztály helyett csak 4 áruosztályba sorolták. Az áruk osztályba sorolásánál az ö nkö ltségi elvnek megfelelõ en minden más szempont mellõ zésével csak azt vetté k figyelemben, hogy azzal az áruval a kocsi terhelé si hatása hány százalé kig kihasználható. Így az 1. osztályba sorolták azokat az árukat amelyekkel %-ig a 2. osztályba sorolták azokat az árukat amelyekkel 41

42 50 és 70 % kö zö tt a 3. osztályba sorolták azokat az árukat, amelyekkel 70 és 90 % kö zö tt és a 4. osztályba sorolták azokat az árukat amelyekkel 90 % -nál nagyobb mértékben lehetett a fuvarozási eszkö zt megterhelni Ezt az áruosztályozást a vasút, a közút és a hajózás közös tétel illetve statisztikai szám alkalmazásával együ ttesen állította ö ssze, és valamennyi közlekedé si alágazat egyöntetû en meghirdette é s alkalmazta árudíjszabásaiban. Az új vasúti árudíjszabásban mindenegyes kocsirakományú osztálynak "A" és "B" jelû díjtétele volt. A fuvardíjat: az áru osztályozása, a díjszabási távolság a fuvarozás módja (teherárú, gyorsárú) a kocsi terhelési határa alapján számították. A fuvardíjszámítás egyszerû bbé tétele érdekében az "A" jelû díjtételbõ l képeztek egy szorzószámot úgy, hogy az "A" jelû díjtételnek kiszámították az áruosztályozásba figyelembe vett 30, 50, 70, 90, százalékos értékét. Az így nyert eredmény volt a "B" jelû díjtétel. B A = P 100 P = 30 %, 50 %, 70 %, 90 %. Ezzel a díjszámítási móddal arra ö sztö nö zték a fuvaroztatót, hogy az áruosztályra megállapított tö meghatár feletti mennyiségét rakja be a vasúti kocsiba, mert annak továbbítása már díjnö vekedést nem eredményezhet tól 1980-ig alapvetõ en konstrukciós változásokra nem kerü lt sor a díjszabásokban január 1-tõ l eltérõ díjak érvényesü ltek a belfö ldi és az export-import fuvarozásoknál. A korábban egységes díjakon belü l jobban emelkedtek a nagyobb ármozgásoknak amúgy is kitett export-import fuvarozások díjai. Ezen túlmenõ en a díjemelés az áruosztályoktól függõ en is differenciált volt az alábbiak szerint: 42

43 Az 1975 január 1-i tarifaindex % Belfö ldi Export-import 1. áruosztály áruosztály áruosztály áruosztály A differenciált tarifaváltozással az ad valorem elemek, tehát az értéken alapuló díjszabási rendszer bizonyos vonásai érvényesü ltek. A nagyobb arányú díjemelést azoknál az áruféleségeknél hajtották végre amelyeknél az árú értéke jobban elviselte a magasabb fuvardíjat. A vasúti kö zlekedésnél a nemzetkö zi darabáru-fuvarozás díjai 42 %-kal emelkedtek. Az árufuvarozási tarifapolitika az általános termelõi árpolitika része, ezért az árufuvarozási díjszabások továbbfejlesztésénél figyelembe kellett venni az általános termelõ i árrendezésre vonatkozó irányelveket. pld: a belfö ldi árakat szerves kapcsolatba kell hozni a világpiaci árakkal, biztosítani kell az ármechanizmus kellõ rugalmasságot. A gazdasági környezet nagyarányú változásait követték az január 1-tõ l életbe lépõ vasúti árdíjszabások. Ezen díjszabások lényeges jellemzõ je, hogy a belföldi é s az export-import fogalomnak az 1975-ben megkezdett, csak a díjté telek kü lö nbö zõ ségében jelentkezõ különválását tették teljessé. Kü lö n díjszabásban szabályozták a belfö ldi áruforgalmat és az export-import fogalmat. A két díjszabás a fogalom jellegének megfelelõ en, egymástól alapvetõ en eltérõ rendszerû volt. A belfö ldi forgalomban érvényes díjszabás lényegét tekintve azonos volt az 1968-tól érvényben levõ díjszabással, azaz továbbra is a rendelkezésre bocsátott kocsi terhelési határa képezte a fuvardíjszámítás alapját. Lényeges egyszerû sítést jelentett az "A" jelû díjtételsor megszü ntetése és ezzel egyidejû leg a térfogati kihasználásra vonatkozó díjszabási határozmány elhagyása. A kü lkereskedelmi áruk fuvarkö ltségeinek kiszámítására az "Export-import Díjszabást" hozták létre. Ebben az 5, 10, 15, 20, 25 tonnás tö megalosztályos rendszert alkalmazták. Ezzel a kü ldemény fuvardíj-kiszámításának alapja nem a kocsi terhelési határa, hanem a berakott áru tö mege lett. Ezzel az export-import fuvardíj-számítási rendszer igazodott a "nyugati vasutak" tö megalosztályos rendszeréhez tó l 1991-ig a díjszabásokban alapvetõkonstrukció s változások nem törté ntek, csupán a díjtételek követték a környezeti hatásokat. Hisz a díjszabások kialakításánál a fuvarpiac és a nemzetgazdaság változó kö rü lményeit nem lehet figyelmen kívü l hagyni. Ezért január 1-tõl szerkezeté ben is új vasúti árudíjszabási rendszer lé pett é letbe. 43

44 A belfö ldi, kiviteli- behozatali és átmeneti kocsirakományok fuvardíjszámítása azonos díjszabási határozmányok alapján, azonos módon tö rtént. A belfö ldi forgalomban is bevezetésre kerü lt a tö megalosztályos (5, 10, 15, 20, 25 - tonnás) ún. "alternatív" fuvardíj-számítási mód. A fuvardíj alapját pedig a berakott áru tö mege képezte. Az alternatív határok az egyes tö megalosztályú díjtételek kö zö tt 5 t tö megalosztályú díjtételnél 7,2-7,3 tonna 10 t tö megalosztályú díjtételnél 11,3-11,4 tonna 15 t tö megalosztályú díjtételnél 16,7-16,8 tonna 20 t tö megalosztályú díjtételnél 23,8 tonna A berakott áru tö mege minél jobban megkö zelíti a felsõ határt annál kedvezõ bb a 100 kg árura jutó fuvardíj. Az egyes fogalmakra csupán eltérõ díjszintû tarifatáblákat dolgoztak ki. Díjté telek 1991-tõl 1995-ig Belfö ldi díjtételek kiviteli-behozatali díjtételek 140 km 10 t 20 t 10 t 20 t Ft/100 kg 43 Ft/100 kg 157 Ft/100 kg 98 Ft/100 kg Ft/100 kg 58 Ft/100 kg 172 Ft/100 kg 108 Ft/100 kg Ft/100 kg 53 Ft/ Ft/ Ft/ Ft/100 kg kg 69 Ft/100 kg kg 139 Ft/100 kg kg 104 Ft/100 kg A díjszabások száma lecsö kkent és a díjszabási határozmányokat egységesítették. Megszû nt az áruk 1-4 osztályba sorolása. Az árukat a továbbiakban csupán 2 áruosztályba sorolták január 1-tõ l a szomszédos vasutak áruosztályozásához hasonlóan csupán 1 árosztály létezik. A jelenleg érvényben levõ díjszabásokkal részletesen a 3. fejezetben foglalkozunk Ellenõ rzõ kérdések 1. Hasonlítsa ö ssze az áruérték és a kocsiû r díjszabásirendszereket! 2. Mit értü nk pályáról-pályára tö rténõ díjszámítás alatt? 3. Mikor alkották meg a Magyarország terü letére érvényes elsõ vegyes rendszerû díjszabást és mi volt ennek a lényege, miért jelentett elõ relépést? 4. Az 1870-es évektõ l a kö teléki díjszabások mely hatásai érvényesü ltek? 5. Jellemezze a két világháború kö zö tti díjszabási helyzetet! 6. Jellemezze a második világháború utáni díjszabási helyzetet 1968-ig! 44

45 7. Mi jellemezte a díjszabási változásokat 1968-tól napjainkig? 45

46 3. Díjszabá sok é s segé dletek gyakorlati alkalmazá sa A következõkben a magyar közlekedé si gyakorlatban alkalmazott díjszabásokkal ismerkedünk meg, oly módon, hogy azok segítsé gé vel konkré t fuvardíjakat állapítunk meg. A MÁ V által alkalmazott vasúti árudíjszabások é s segé dletek. A felsorolás nem tartalmazza az ö sszes alkalmazott és érvényben levõ díjszabást, csupán a legjellemzõ bbeket. Á rudíjszabási kilométermutató Harmonizált Á rucíkkjegyzék (NHM) Magyar Vasúti Á rudíjszabás II. Rész. (Díjszabási határozmányok kocsirakományú kü ldemény fuvarozására belfö ldi, behozatali, kiviteli és átmeneti fogalomban) Magyar Vasúti Á rudíjszabás III. Rész. (Díjszabási határozmányok kisáru kü ldemények fuvarozására belfö ldi, behozatali, kiviteli és átmeneti forgalomban) Magyar Vasúti Á rudíjszabás IV. Rész. (Díjszabási határozmányok közepeskonténer fuvarozására belfö ldi valamit nagykonténer és egyéb kombinált fuvarozási egység fuvarozására belfö ldi behozatali, kiviteli és átmeneti forgalomban) Magyar Vasúti Országos Kisárufuvarozás Háztól-Házig. (Fuvarozási feltételek és díjszabási határozmányok kisárukü ldemények vasúti és közti fuvarozására belfö ldi, behozatali és kiviteli forgalomban) Nemzetkö zi kö teléki díjszabások. Nemzetkö zi Darabáru Díjszabás Háztól-Házig tö rténõ fuvarozására Megállapodás a Horvát Vasutak (HZ) és a Magyar Á llamvasutak Rt (MÁ V Rt) között az IC kurírszolgálat feltételirõ l DIUM Fü zetek. Kérem, hogy jegyzet utalásainak megfelelõ en a segédleteket szerezze be és az utasításokat kö vetve oldja meg a feladatokat A határpontok kö zö tt alkalmazott vasú ti díjszabások és segédletek Á rudíjszabá si kilomé termutató A kocsirakományú kü ldemények fuvardíját alapvetõ en befolyásolja: a továbbítás távolsága az árú tö mege és a továbbító kocsi típusa A távolság megállapítására a vasutak kilométermutatókat alkalmaznak. Nagyon sokféle kilométermutatót szerkesztettek. A vasúti gyakorlatban az ún. kilométerkö nyveket alkalmazzák. A szerkesztési eljárástól fü ggõ en ezek lehetnek: kö zvetlen, metszõ ponti, csomóponti kilométermutatók 46

47 A közvetlen kilométer-megállapításnál minden állomásról - minden állomásra kidolgozott kö zvetlenü l leolvasható távolságokat alkalmaznak. A kö zvetlen leolvasás kikü szö bö li a résztávolságok ö sszeadásából származó hibalehetõ ségeket, viszont a relációk nagy száma a kilométerkö nyv terjedelmét megnö veli annyira, hogy a gyakorlatban nehezen kezelhetõ vé válik. A metszõponti kilométerképzésnél a közlekedési terü letet egy metszõ vonallal kettéosztják. A metszõ vonalon fekvõ erre kijelö lt állomások metszõ pontot képeznek. A teljes viszonylat távolságát ö sszeadással, - a metszéspontig és a metszõ ponttól megállapított távolságok ö sszeadásával - képzik. Csomóponti kilométerképzésnél a viszonylatok száma még tovább csö kkenthetõ. E módszer lényege, hogy az állomásokat két nagy csomópontra osztják: csomóponti és nem csomóponti állomásokra A csomóponti állomások legalább három vasútvonal találkozási pontjában levõ állomások. A kilométermutató tartalmazza a csomópontok egymás kö zti távolságát és a nem csomóponti állomások távolságát a csomópontjától. A kü lö nbö zõ kö rzetben fekvõ nem csomóponti állomások egymástól való távolsága tehát három részbõ l áll. a nem csomóponti feladási állomás és annak csomópontjának távolsága, a nem csomóponti leadási állomás és annak csomópontjának távolsága, a két csomópont távolsága egymástól. Ezzel a megoldással a relációk száma tovább csö kkenthetõ. A Magyar Vasúti Á rudíjszabásoknál alkalmazott Á rudíjszabási Kilométermutató az elõ zõ ekben leírt csomóponti rendszer szerint épü l fel. Kérem, hogy olvassa végig az Á rudíjszabási Kilométermutató Határozmányok a díjszabási távolságok megállapítására c. részét. Az ott kidolgozott mintapéldáknak megfelelõ en keresse ki a következõ díjszámítási távolságokat. 1. Szeged - Nagykanizsa 2. Debrecen - Kismarja 3. Gyõ r - Pilis 4. Nagygyimót - Nagydorog Harmonizá lt Á rucikkjegyzé k A kocsirakományú áruk fuvardíjszámítását január 1-tõ l az áruosztályozási rendszer nem befolyásolja, mert a MÁ V is csupán 1 áruosztályt alkalmaz. Ugyanekkor az áruk kódszámait és egységes megnevezéseit a Harmonizált Á rucikkjegyzékben foglaltak alapján kell a fuvarokmányon feltü ntetni. 47

48 A Harmonizált Á rucikkjegyzéket (NHM) a nemzetkö zi kereskedelemben használt árumegnevezési és árukódolási harmonizált rendszer (HS) alapján készítette a vámegyü ttmû kö dési tanács. Kérem, hogy nyissa ki a Harmonizált Á rucikkjegyzéket és olvassa át a 9-12 oldalt, majd válaszoljon a kö vetkezõ kérdésekre: Ellenõrzõké rdé sek 1. A betû soros árucikkjegyzék kb. hány kereskedelemben szokásos megnevezést tartalmaz? 2. Minden egyes árumegnevezéshez hány jegyû NHM kódszám tartozik? 3. A feladó a fuvarokmány mely rovatába köteles beírni az NHM betû soros árucikkjegyzék szerinti megnevezést és az NHM hatjegyû kódszámot? 4. A számsoros árucikkjegyzék 4. rovatában szereplõ "1", "2", "3" szám mit jelent? MVÁ (Magyar Vasúti Á rudíjszabá s) II. Ré sz E díjszabás alapján kocsirakományú kü ldemények belfö ldi, behozatali, kiviteli és átmeneti fogalmában állapítható meg a fuvardíj 48

49 Kérem, hogy olvassa át a díjszabást és írja fel az egyes fejezetek címét és tartalmát 1-1 mondatban. A következõ kben sorolja fel, hogy mely tényezõ k figyelembevételével kell a fuvardíjat megállapítani! A díjszabás milyen tö megalosztályú díjtételeket tartalmaz? Kérem, hogy a díjszámításhoz nyissa ki a MVA II. R. 1. sz. pótlékot (Kocsirakományú kü ldemények díjtételtáblázata belfö ldi forgalomban) 193 km távolságra továbbítanak belfö ldi forgalomba kg tö megben kü ldeményt egy 2 tengelyes vasúti kocsiban. díjszámítási távolság: 193 km ( km ö v.) díjszámítási tö meg : ~ kg továbbító kocsi : 2 tengelyes A tömeg a 15 t és 20 t tömegalosztály között van, így az ún. tömegalosztályos vagy "alternatív" fuvardíjszámítási módszert kell alkalmaznunk. (A példa díjtételei az 1995 január1-tõ l érvényes díjak.) Ennek lépései: 1. A díjszámítási tömeget az alsó tömeg alosztály díjtételével szorozzuk. A díjtételeket 100 kg -ra kell alkalmazni, ezért azt figyelembe kell vennü nk 15 t díjtétel 117 Ft/100 kg = = Ft

50 2. A képzett tö meget (mintha a felsõ alosztályhoz tartozó tö meg lenne a fuvarozott) szorozni kell a hozzátartozó díjtétellel = Ft. 3. A két fuvardíj közül a fuvaroztató számára kedvezõ bb tehát az alacsonyabb lesz a felszámítandó fuvardíj, mely Ft. Ezzel a díjszámítási móddal ö sztö nzik a fuvaroztatókat, hogy a berakott áru tömege egyre inkább közelítse meg a felsõ tömegalosztályt, mert így az egységnyi kü ldeményre 100 kg-ra jutó fuvardíj kedvezõ bb. Készítse el a kö vetkezõ feladatokat! Számítsa ki az egyes fuvardíjakat! 1. Zalaegerszegrõ l - Debrecenbe feladnak 2 tengelyes vasúti kocsiban kg tömegben ócskavasat. díjszámítási távolság : díjszámítási tö meg : 15 t díjtétel: 20 t díjtétel: felszámítandó fuvardíj: 2. Sopronból - Szikáncsra kg tömegben szigetelõ ü veget továbbítanak. (25 t felett a tényleges tö megre a 25 tonnás díjtételt alkalmazzuk!) díjszámítási távolság: díjszámítási tö meg: fuvardíj: 3. 4 tengelyes vasúti kocsiban továbbítanak cementet Lábatlanról - Budapest- kikö tõ be kg tö megben. (Olvassa el az MVÁ II. R. 8. oldal 1 bekezdést). díjszámítási távolság: díjszámítási tö meg: fuvardíj: 4. Gyõ rbõ l- Miskolc - Gömörire feladnak 2 tengelyes "P" jelû magán kocsiban mosószert kg tö megben. (A feladat megoldása elõ tt kérem olvassa el az MVÁ II. R. II. fejezet 1. pontját) díjszámítási távolság: díjszámítási tö meg: 15 t díjtétel: 20 t díjtétel: fuvardíj: 5. Pécsrõ l-nyíregyházára kétrakszíntû élõ állat fuvarozásra rendszeresített 4 tengelyes kocsiban továbbítanak élõ állatot kg tö megben. A feladó etetést, itatást kért, a kocsit 50

51 kirakás után fertõ tleníteni kell. (A feladat megoldása elõ tt kérem, hogy olvassa el az MVA II. R. II. fejezet 2. pontját) díjszámítási távolság: díjszámítási tö meg: fuvardíj: mellékdíjak: km belfö ldi távolságra kg tö megben acél állványt továbbítanak egy kéttengelyes és egy négytengelyes vasúti kocsin. (A feladat megoldása elõ tt kérem, hogy olvassa el az MVA II. R. II. fejezet 6. pontját) díjszámítási távolság: díjszámítási tö meg: fuvardíj: Magyar Vasúti Á rudíjszabá s IV. Ré sz E díjszabást közepes konténer, nagykonténer és egyéb kombinált fuvarozási egység fuvardíjának megállapítására alkalmazzák belfö ldi, behozatali, kiviteli és átmeneti forgalomban. A vasúti díjszabási távolság megállapítása ez esetben is a MV Á rudíjszabási Kilométermutató alapján tö rténik. Kérem, hogy tekintse át a díjszabást és írja fel az egyes fejezetek címét és tartalmát 1-1 mondatban. A közút és vasút kombinációjában a közúti távolságot a díjszabás V. fejezete alapján állapítjuk meg. A díjtételek kikeresésénél mindig gyõ zõ djö n meg róla, hogy a megfelelõ díjtáblát alkalmazza-e! Kérem, hogy a mintapélda lépéseit az utasításnak megfelelõ en kö vesse! Peremarton - Gyártelepen feladtak Gacsályra 1 db MÁV tulajdonú közepes konténerben vegyianyagot. A fuvarozás háztól-házig tö rtént. A telephelyeken a konténer fel- és lerakását a MÁ V végezte. 1. a díjszabás V. fejezetében keresse ki Peremarton - Gyártelep és Gacsály közepeskonténer kiszolgáló állomását és azok kö zúti távolságait. Peremarton- Gyártelep Konténer Konténer terminál terminál Veszprém Mátészalka Gacsály 20 km 407 km 44 km kö zút vasút kö zút 51

52 2. A két konténerterminál közötti vasúti távolságot keresse ki az Á rudíjszabási Kilométermutató II. részébõ l. 3. A résztávolságok ismeretében keresse ki a díjtáblázatból az egységdíjakat. A kö zúti távolságot nem adhatjuk ö ssze! kö zúti díj : 1800 Ft vasúti díj : 4848 Ft kö zúti díj : 3200 Ft fuvardíj : 9848 Ft (1995 január 1-tõ l) 4. mellékdíjak : - konténer használati díj: - felrakás + lerakás: - tisztítási díj: Készítse el a kö vetkezõ feladatokat! 1. Debrecenbõ l - Pécsre (EIVIRT Elektronikai Gyár részére) 1 db közepes vasúti tulajdonú konténerben adnak fel kü ldeményt. (A feladat megoldása elõ tt kérem nézze át a díjszabás 63. oldalán a 6. sz. fü ggeléket) kö zúti díj : vasúti díj: használati díj: 2. Solymárról - Hegyeshalom - határon át Franciaországba feladnak 1 db rakott 20 as 10 tonna tömegû vasúti tulajdonú nagykonténert. A továbbítás "P" jelû magán vasúti kocsin tö rtént. (A feladat megoldása elõ tt kérem, hogy olvassa el a díjszabás II. fejezet 2. és 3. pontját). kö zúti díj : vasúti díj : használati díj: 3. Hegyeshalom- határon keresztü l Budapest - Józsefváros állomásra érkezett 1 db 40 -as konténerben 20 tonna tömegû kü ldemény. A vasút a konténert az átvevõ III. kerü letben levõ telephelyére házhoz fuvarozta és lerakta. vasúti díj : kö zúti díj : rakodási díj: Magyar Vasúti Orszá gos Kisá rufuvarozá s Há ztól-há zig (Fuvarozási feltételek és díjszabási határozmányok kisáru küldemények vasúti és közúti fuvarozására belfö ldi, behozatali és kiviteli forgalomban.) 52

53 E díjszabás mindazon kü ldemények - belfö ldi, behozatali, kiviteli - fuvarozására érvényes, amelyeknek együ ttes tömege nem éri el az 5000 kg-ot, illetve a fuvarozáshoz használt vasúti kocsit a fuvarozató kizárólagos használata nem vette igénybe. Kérem, hogy a díjszabás alapján határozza meg a kö vetkezõ kisáru fajtákat: Á llomástó l- állomásig fuvarozott kisáru: Háztó l-házig fuvarozott kisáru : Háztó l-állomásig vagy állomástó l-házig fuvarozott kisáru: Háztó l-határig vagy határtó l-házig fuvarozott kisáru: Kérem, hogy olvassa végig a díjszabás I. és II. részét és sorolja fel, hogy a jelen díjszabáson kívü l kásáru fuvarozásra mely nemzetkö zi díjszabások vehetõ k igénybe: a) b) c) A fuvardíj meghatározásánál mely tényezõ ket kell figyelembe venni? Mi jellemzi a fuvardíjszámítási tö meg megállapítását? Mennyiben tér el e díjszabás az eddigiektõ l? Kérem, hogy olvassa végig a kisárukü ldemények fuvardíj megállapítására vonatkozó pontokat és oldja meg a kö vetkezõ feladatokat: 53

54 kg tömegû küldeményt Ft értékbevallással adnak fel Szolnoktól Sopronba állomástól-állomásig fuvarozásban zónaszám : fuvardíj : értékbevallási díj: 2. Belfö ldi háztól-házig forgalomban feladnak kü ldeményt Hatvantól-Gyõ rbe 675 kg tö megben. zónaszám: fuvardíj: 3. Belfö ldi állomástól-házig forgalomban feladnak kü ldeményt 1612 kg tö megben Siófokról- Nyíregyházára Ft utánvéttel. zónaszám: fuvardíj: utánvét díja 4. Háztól-határig kiviteli forgalomban feladnak kü ldeményt 213 kg tömegben Debrecenben Hegyeshalom-határ kilépéssel. zónaszám: fuvardíj: 54

55 3.2. Nemzetkö zi áruforgalomban alkalmazott vasú ti árudíjszabások A nemzetkö zi áruforgalomban beszélhetü nk kétországos illetve tö bbországos fogalomról Ké tországos fogalom alatt a két szomszédos ország áruforgalmában alkalmazott díjszabásokat fuvardíj elszámolási és fizetési megoldásokat értjü k. Többországos fogalomban megkü lö nbö ztetü nk pályáró l-pályára (csatlakozó forgalom) történõ elszámolást és nemzetközi kötelé ki díjszabások alapján tö rténõ elszámolást. A pályáról-pályára történõ elszámolás esetén a fuvarozásban részes vasutak a fuvarozás ellenértékét a helyi (belfö ldi) díjszabásaik alapján vasutanként kü lö n-kü lö n állapítják meg. A nemzetközi kötelé ki díjszabások alapján történõ elszámolás esetén az érintett vasutak fuvardíját egyetlen díjszabás - az érvényben levõ köteléki díjszabás - alapján számítják fel, ami lehetõ vé teszi a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a fuvardíjak megállapítását. A köteléki díjszabások több vasút vonalára közös megegyezés alapján életbeléptetett díjszabások, amelyekben az érdekelt vasutak részben feladják díjszabási ö nállóságukat s az átmenõ forgalomnak saját vonalaikra terelése érdekében kedvezõ bb díjtételeket ajánlanak fel. A kö teléki díjszabások két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok tartoznak melyekben a magyar vasút kezdõvagy vé gpályaké nt vesz részt. a) Tengeri kikö tõ i díjszabások b) Szárazfö ldi kö teléki díjszabások A másik csoportba azok a köteléki díjszabások tartoznak, amelyekben a magyar vasút átmeneti vasútké nt szerepel A kö teléki díjszabásokban a díjtételek lehetnek: globális díjtételek és csomóponti díjtételek a globális díjté telek, alkalmazásakor a feladási állomástól a rendeltetési állomásig egy ö sszegben állapítják meg a díjtételt és a fuvardíj kiszámítása csupán egyetlen szorzási mû velet. a csomó ponti díjté telek melyek a feladási állomástól a csomópontig és a csomóponttól a rendeltetési állomásig készü lnek és segítségü kkel részfuvardíjakat lehet megállapítani. A megállapított részfuvardíjak ö sszeadása utján képezhetõ a fuvardíj. Globális díjtételeket olyan díjszabásokban célszerû alkalmazni, amelyekbe kevés viszonylatot vettek fel. 55

56 Csomóponti díjtételeket viszont azokban a köteléki díjszabásokban alkalmaznak, amelyekben mindkét végpályán sok állomás felvétele szü kséges. A nemzetkö zi köteléki díjszabások létesítésének alapját elsõ sorban a két ország között létrejö tt kereskedelmi szerzõ dések képezik Ké torszá gos kötelé ki á rudíjszabá s Nemzetközi Vasúti Díjszabás kocsirakományú küldemé nyek fuvarozása Ausztria é s Magyarország között (továbbiakban: Ö UT) Az Ö UT lényegében kétországos kö teléki díjszabás. Elsõ dleges szerepe az, hogy lehetõ vé tegye a fuvardíj megállapítását Ausztria és Magyarország kö zö tt, az egész útvonalra. A díjszabás a feladó külön kívánsága nélkü l alkalmazásra kerü l, amennyiben a fuvardíj fizetése Ausztriában történik és más díjszabás alkalmazása a fuvarlevélben nincs elõ írva. Magyarországon történõ fuvardíjfizetés esetén a díjszabás csak a fuvaroztató kifejezett kérésére alkalmazható. Az osztrák és a magyar vasutak között a köteléki díjszabás alapján lebonyolított forgalom a DIUM 10. Fü zetekben felsorolt határátmenetek valamelyikén tö rténik: A felsorolt határátmenetek: Szentgotthárd h./magersdorf Á gfalva h./loipersbach-schattendorf Sopron h./sopron Pamhagen (Pomogy)/Pamhagen Hegyeshalom h./nickelsdorf A feladónak a fuvarlevél "Kívánt díjszabások és útirányok" rovatában ezen fuvarozási útirányok egyikét elõ kell írni. A DIUM 10. Fü zet a nemzetkö zi áruforgalomban alkalmazott kilométermutató amely a magyarországi feladási v. leadási állomások és a határpontok díjszabási távolságát tartalmazza. Ezek a díjszabási távolságok a nemzetkö zi áruforgalomban minden kü ldemény fuvardíjszámítására érvényesek, amennyiben a megfelelõ nemzetkö zi díjszabások a DIUM-ra utalnak. A DIUM a kö vetkezõ részfü zetekbõ l áll: 1. Fü zet Franciaország 2. Fü zet Németország/Dánia 3. Fü zet Olaszország 4. Fü zet Belgium /Luxemburg/Hollandia 5. Fü zet Ausztria 6. Fü zet Nagy-Britannia 7. Fü zet Spanyolország/Portugália 8. Fü zet Svédország/Norvégia/Finnország 9. Fü zet Lengyelország 56

57 10. Fü zet Magyarország 11. Fü zet Szlovénia Fuvardíj megállapítás az Ö UT alapján Az Ö UT az eddig megismert módszerektõl teljesen elté rõt alkalmaz a fuvardíj megállapítására A kéttengelyes kocsik fuvardíját a feladási állomástó l a rendelteté si állomásig a DIUM 5. és 10. fü zetekbõ l vett résztávolságok ö sszegzésével a teljes távolságra kell képezni. Az ún. kocsidíjas alapfuvardíj képzési módja: ALAPFUVARDIJ = 4000 ATS + 10 ATS ö sszkilométer Az alapfuvardíjat módosítják a kö vetkezõ tényezõ k: pl.: a kocsi típusa, a kocsi tengelyszáma, a kocsi tulajdon formája (magán, v. vasúttársasági), az árú - RID, magánvasutak pótdíjai. Kocsitípusok szerint a kö vetkezõ koefficienseket alkalmazzák: U és Z sorozatú kéttengelyes kocsiknál 1,3 Ga, Ha, Ia, La, Re sorozatú kocsiknál 1,6 Fa, Ua, Za sorozatú kocsiknál 2,5 kettõ nél tö bb tengelyû kocsiknál 2,0 négynél tö bb tengelyû kocsiknál 3,5 Ké rem, hogy olvassa át az Ö UT I. II. III. IV. Ré szé t é s oldja meg a következõ feladatokat! A távolságok megállapításához a DIUM 10. Fü zet és a DIUM 5. Fü zet 1-1 oldalát megtalálja tankö nyvében. 1. Kelébiáról-Werndorfba adnak fel kü ldeményt Sopron átmenetben 2 tengelyes Es kocsiban. Díjszabási távolság: Kelebia - Sopron: Sopron - Werndorf: Fuvardíj : 2. Kecelrõ l - Weizbe adnak fel 2 tengelyes Es kocsiban küldeményt Hegyeshalom - határ átmenetben. Ellenõ rízze le, hogy a rendeltetési állomás a kódszáma alapján magán vasúti állomás-e, és ebben az esetben kell-e pótdíjat felszámítani! díjszabási távolság: fuvardíj: 57

58 3. Kenderesrõ l - Wernsteinbe RID árut továbbítanak kéttengelyes kocsiban Szentgotthárdhatár átmenetben. díjszabási távolság: fuvardíj: 4. Keszthelyrõ l - Weinerbe Hegyeshalom-határ átmenetben feladnak 4 tengelyes "P" magánkocsiban kü ldeményt. díjszabási távolság: fuvardíj: Kódszám tól vagy fordítva - ig Weibern-Aistersheim Weidem am See Weinern Weoms-Isperdorf Weisembach-Neuhaus Weisenbach-St.Gallen Weisenkirchen i.d. Wachau Weisenstein-Kellerberg Weisenkirchen Weiatenegg

59 Kódszám tól vagy fordítva - ig Weitersfeld a.d. Mur Weitersfeld N.Ö Weitra Weitwö rth-nusdorf Weiz Weizelsdorf Weis Hauptbahnhof Weis Lakolbahn Weis Verschiebebahnhof Werfen Werndorf Wernstein Werstendorf Wettmannstatten Wetzleinsdorf Weyer Wien Albern Hafen Wein Aspangbahnhof Wien Donaukaibahnhof Wien Donauuferbahnhof Weom Erdbergerlande Kódszám -tól vagy fordítva - ig Jászkisér Jászladány Jászszentlászló

60 Kódszám -tól vagy fordítva - ig Jobbágyi-Rakodó Jósvafõ -Aggtelek Kaba Kalocsa Kapoly Kaposfü red Kaposmérõ Kaposvár Kapuvár Karád Karcag Karcag-Vásártér Kardoskút Kaskantyú Kazincbarcika Kál-Kápolna Kállósemjén Kápolnásnyék Kecel Kecskemét Kecskemét-Alsó Kecskemét-Máriaváros Kelebia Kelebia határ Kelenfö ldi Ipartelepek Kemecse Kenderes Kengyel Kerepes Kerta Keszõ hidegkút-gyö nk Keszthely

61 Kódszám -tól vagy fordítva - ig Kémes Kétegyháza Kéthely Kétújfalu Kimle Többorszá gos díjszabá sok DB-MÁ V Díjszabás (Vasúti árudíjszabás kocsirakományú áruk fuvarozására egyrészt a Német Vasutak másrészt a Magyar Vasutak állomásai kö zö tt) A DB-MÁ V Díjszabás azokra az árukü ldeményekre érvényes, amelyeket a Német Vasutak állomásai és a magyar vasutak állomásai közötti közvetlen forgalomban teheráruként adnak fel és amelyek fuvarozásához a feladó kizárólagos használatra kü lö n kocsit igényel, vagy ezt a feladási vasútra vonatkozó törvények ill. rendelkezések elõ írják. A díjszabás érvényes ezenkívü l a magyar átmenetben továbbított Romániába feladott és romániai rendeltetésû kocsirakományú kü ldeményekre. A díjszabás nem érvényes: pl.: a) RID 1, 2 és 7 osztályaiba felsorolt anyagokra és tárgyakra, b) azokra a tárgyakra, amelyeknek a berakása vagy fuvarozása terjedelmü k, tömegü k vagy természetü k miatt a berendezésekre, vagy ü zemi eszkö zö kre tekintettel a részes vasutak akár csak egyikén is kü lö nö s nehézséget okozna (pl. a rakmintén túlérõ kü ldemények, vagy védõ kocsival feladott kü ldemények). c) azokra a kü ldeményekre, amelyeknél a feladó a fuvarlevélen a díjszabásban fel nem vett fuvarozási útvonalat vagy más díjszabás alkalmazására írta elõ, d) a kü ldeményeknek csak egy részére, vagy a vonal egy részére, e) sü llyesztett rakterü letû kocsikban fuvarozott kü ldeményekre, f) rakott és ü res nagykonténerekre, g) 27 m-nél hosszabb kocsiegységekre. A díjszabás pé nzneme A díjszabás fuvardíjai, díjtételei és mellékdíjai a német és osztrák vonalakra német márkában (DEM-ben), A CD és ZSR tranzit vonalakra svájci frankban (CHF-ban), a magyar vonalakra: 61

62 a) export/import forgalomban forintban (HUF-ban), b) magyar tranzit forgalomban svájci frankban (CHF-ban), vannak megadva. A fuvar- é s mellé kdíjszámítás alapelvei 1. Kü ldeményen az egy fuvarlevéllel feladott árukat kell érteni. 2. A fuvardíjat minden kü ldeményért kü lö n-kü lö n kell számítani. 3. A fuvardíjszámítás fü gg: a kü ldemény tö megétõ l, a kiállított kocsi típusától (lásd a 6. pontot) a díjszabási távolságtól 4. Amennyiben nincs eltérõ határozmány, a küldemény tömege magában foglalja mindazt, amit fuvarozásra feladnak (tényleges tö meg) 5. A fuvarszámításnál esetenként a 100 kg-ra felkerekített tényleges tömeget, vagy a legcsekélyebb tö meget kell alapul venni (lásd a 6. pontot. 6. Az alábbi legcsekélyebb díjszámítási súlyok érvényesek: A felhasznált kocsi díjtételek alkalmazásánál 5 t - 10 t - 15 t - 20 t - 25 t Típusa tö megalosztály magyar fuvardíjszámitási szakaszon a) 2 és 3 tengelyû vasútintézeti kocsinál b) 4 és tö bb tengelyû vasutint.-i kocsinál (legalább 5000 kg tengelyenként) c) minden magánkocsinál osztrák fuvadíjszámítási szakaszon a) kéttengelyes kocsik (legalább 5000 kg tengelyenként) b) három és tö bbtengelyû kocsik (legalább 5000 kg tengelyenként) szlovák fuvadíjszámítási szakaszon valamennyi kocsinál cseh fuvadíjszámítási szakaszon valamennyi kocsinál né met fuvadíjszámítási szakaszon 1. Tengelyes kocsik Forgó alvázas kocsik Kocsiegysé gek Az ü zemelés alatt nem oldható kuplunggal egy egységgé ö sszekapcsolt kocsik, valamint csuklós kocsik Ha a kü ldemény fuvardíjkö teles tö mege két legcsekélyebb tö meg kö zö tt van, akkor a fuvardíjat az alacsonyabb legcsekélyebb tömegre érvényes díjtétellel kell számítani mindaddig, amíg a magasabb legcsekélyebb tömegre érvényes tömegcsoport díjtételével számított fuvardíj nem olcsóbb. 8. A díjszabás áruosztályozást nem tartalmaz. 9. A fuvardíjat az egyes tömegcsoportokra megadott díjtételekkel kell számítani. A díjtételeket a csomóponti díjtételtáblázatok tartalmazzák. A fuvardíjat minden egyes fuvarszámítási szakaszra elkü lö nítve kell számítani. Az egyes fuvardíjszámítási 62

63 szakaszokra érvényes csomóponti díjtételek csak együ ttesen az egész fuvarozási útvonalra alkalmazhatók; a fuvarozási útvonal csak egy részére nem érvényesek. 10. A díjszabási távolság a feladási állomás (vagy határpont) és a rendeltetési állomás (vagy határpont) kö zö tti távolság, amely a fuvardíjszámítás alapjául szolgál. A díjszabási távolságokat a Nemzetkö zi Á ruforgalom Egységes Kilométermutatója (DIUM 8700) 10 (HU/CZ/SK) és 2. (D/DA) fü zete tartalmazza. 11. A díjtételek alapján számított fuvardíjat a díjszabás minden szakaszán (csomóponton) teljes DEM/CHF/HUF-ra kell kerekíteni oly módon, hogy az 50 pfennigen/centimesen/filléren aluli ö sszeget el kell hagyni, az 50 pfenniget/centimest/fillért és az ezen felü li ö sszegeket pedig teljes DEM/CHF/HUF-ra kell felkerekíteni. Ha a fuvardíjat csö kkenteni, vagy pótlékkal emelni kell, a csö kkenés ö sszegét, vagy a pótlékot hasonló módon kell kerekíteni. 12. A legcsekélyebb fuvardíj német részszakaszra: 300,00 DEM tengelyes kocsinként 420,00 DEM forgóvázas kocsinként és kocsiegységenként. Anyagok é s tárgyak a küldemé nyek meleg é s hideg elleni vé delme 1. Ezek a határozmányok azokra a nem az áruk csomagolására szolgáló anyagokra és tárgyakra érvényesek, amelyeket az árukhoz, a vasúti fuvarozás tartamára, a meleg vagy hideg behatása elleni védelem céljából adnak hozzá. 2. A feladónak a fuvarlevél 31. rovatába be kell írnia a meleg és hideg védõszerek mennyiségét (darabszámát) és nemét, adott esetben a tulajdonos nevét, a tulajdonos jelzéseit, a védõ szerek számát és honállomását, a 34. rovatba a védõ szerek ö ssztö megét. 3. A küldeményhez hozzáadott jég, vagy szárazjég, valamint a jégtartók tömegét az áruk megvédéséhez feltétlenü l szü kséges mennyiségig a fuvardíjszámításnál figyelmen kívü l kell hagyni, ha ezek tömegre a fuvarlevélen külön fel van tüntetve. A tömegadat hiánya esetén a fuvardíjat a kü ldemény ö ssztö megéért kell számítani. Hû tõkocsik - az INTERFRIGO-forgalomba tartozó k kivé telé vel a) az osztrák vonalakon a fuvardíjat 10 %-al fel kell emelni (hû tõ kocsi pótdíj), b) a magyar vonalokon, az alábbi vasútintézeti kocsik használatánál a fuvardíjat 20 %-kal fel kell emelni: Kocsitípus betû jele (kó d) a kocsiszám 5. száma F(11, 12, 13) 6 I(29, 30-36) 8 L(45-49) 4 T(69-79) 0 Z(94-97) 7 Ezek a meghatározások MÁ V-tranzit forgalomra nem vonatkoznak. Süllyesztett rakterületû kocsik Rakott és ü res sü llyesztett rakterü letû kocsik esetén a díjszabás nem alkalmazható. 63

64 Magánkocsik 1. Az alábbi határozmányok a vasút által megállapított feltételekkel forgalomba állított magánkocsikra vonatkoznak - az INTERFRIGO-forgalom kivételével. 2. Magánkocsiban feladott kü ldemények fuvardíjat az Á ltalános díjszabási határozmányok szerint kell számítani. A magyar vonalokon a fuvardíjat a) export-import forgalomban 30 %-kal, b) tranzit forgalomban 10 %-kal, (magánkocsi-engedmény) kell csö kkenteni. Az osztrák, szlovák é s cseh vonalakon a fuvardíjat 15 % magánkocsi-engedménnyel kell csö kkenteni. A né met vonalokon a fuvardíjat az alábbi magánkocsi-engedménnyekkel kell csö kkenteni: a) az ö nmû kö dõ kiü rítõ berendezéssel ellátott nagy rakterü letû nyitott teherkocsiban fuvarozott kü ldeményeknél a teljes DEM-re felkerekített fuvardíj 8 %-ával, b) az egyéb magánkocsiknál a teljes DEM-re kerekített fuvardíj 15 %-ával. 3. Az ü res magánkocsikat (NHM kódszám 9921 és 9922) a vasút, a következõ feltételek teljesítése esetén, a 4. pont szerinti mérsékelt fuvardíjért fuvarozza: a) a kocsikat a magánkocsik fuvarozására vonatkozó nemzetkö zi szabályzat (RIP) határozmányai szerint kitö ltö tt fuvarlevéllel kell feladni, b) a fuvarlevélbe be kell írni: "Mérsékelt fuvardíjjal fuvarozható". 64

65 4. A mérsékelt fuvardíj kocsinként a kö vetkezõ : a) Né met vonalokon: Az ü resfutás díját a III. Rész, 3. fejezete tartalmazza. Ezenfelü l a vasút adott esetben pótdíjat számít fel. b) Osztrák vonalokon: Az ü resfutás díjat a III. Rész, 3. fejezete tartalmazza. c) Szlovák vonalakon: az ö sszes magánkocsinál 0,10 CHF tengelyenként és díjszabási km-ként Cseh vonalakon: kéttengelyes kocsiknál 0,10 CHF tengelyenként és tö bb mint 2 tengelyû kocsiknál 0,06 CHF díjszabási km-ként e) Magyar vonalakon: az ö sszes magánkocsinál export-import forgalomban 8,00 HUF tengelyenként és tranzit forgalomban 0,09 CHF díjszabási km-ként 5. Az ü res magán emeletes kocsikra, ü res emeletes magánkocsi-egységekre, ü res sü llyesztett rakterü letû magánkocsikra, gépkocsik fuvarozására berendezett kettõ nél több tengelyû ü res magán põ rekocsikra és ü res magán põ rekocsi-egységekre a díjszabás nem alkalmazható. Díjszámítási távolságok megállapítása 1. A MÁ V szakaszra a távolság megállapítása a DIUM 10. fü zet alapján történik. (lsd. Ö UTnál) 2. Az osztrák átmeneti távolságot a kö vetkezõ táblázat tartalmazza. kö zö tt Nickelsdorf Grenze Hegyeshalom határ Sopron Loipersbach Grenze Á gfalva határ és Kilométer Passau Hbf Simbach (Inn) Salzburg Hbf Német díjszámítási távolságok Á llomás kódszám tól - ig Salz - burg 3 1,4 1, 4 1, 4 3, k 3, k 3, 4, b 11 b 11 b b Feucht 4, Feuchtwangen 4, , b Fichtenberg 4, 10, b Fichtental 2, 4, 10, b Finkenheerd Finnentrop Passau 3 65

66 Á llomás kódszám tól - ig Salz - burg 3 1,4 1, 4 1, 4 3, k 3, k 3, 4, b 11 b 11 b b Finow (Mark) 8, b Finowfurt 8, b Finsterwalde (Niederlausitz)3,b Fischach (Schwab) 4, 10, b Fischbach (Inn( 8, , b Fischbach (b Nü rnberg) 8, 10, b Fischbach Weierbach 4, Flandersbach 8, b Flechtingen 4, 10, b Flechum 2, 4, 10, b Fleetmark 4, 10, b Flehingen 4, 10, b Flensburg 3, b Flensburg Grenze Flensburg Weiche , 4, 10, b Flieden 4, 10, b Flö ha 4, b Flö rsheim (Man) 4, Floch-Seligenhal 4, 10, b Fö rderstedt 4, 10, b Forchheim (b Karlsruhe) 8, b Forchheim (Oberfr) , 4, b Forchtenberg 4, 10, b Forst (Lausitz) 3, Forst (Lausitz) Grenze Forst Zinna 8, b Forsthaus Eiche 8, , b Forsting 4, 10, b Frankenberg (Eder) 4, b Frankenber (Sachs) , b Frankenstein (Sachs) 8, b Frankenthal Hbf 3, Passau 3 66

67 Á llomás kódszám tól - ig Frankfurt- FrankfurterBerg 4,10,b Salzburg Passau 3 1,4 1, 4 1, 4 3, k 3, k 3, 4, 11 b 11 b 11 b b Frakfurt-Griesheim Hoechst AG 8,b Frankfurt-Hö chst 3, b Frankfurt-Hö chst H.Akiergesel. 3,8,b Frankfurt (Main) Hbf Frankfurt (Main) Ost Frankfurt (Main) Ost Ubf. 4, b Franfurt (Main) Osthafen 2,3,8,b Frankfurt (Main) Wiesthafen 2,3,8,b Frankfurt-Mainkur 4, , b Frankfurt- Unterledbach MÁ V- csomó ponti díjté teltáblázat (Csomóponti díjtételek forintban 1000 kg-onként) (Érvényes: 1995 március 1-tõ l.) Távolságok Á ruosztály Távolsá Á ruosztály gok Kilomét 1 Kilomét 1 er er 5 t 10 t 15 t 20 t 25 t 5 t 10 t 15 t 20 t 25 t

68

69 Osztrák csomó ponti díjté telek DEM-ben 1000 kg-onké nt (Érvényes:1995 március1-tõ l.) Á ruosztályok Csomópontok kö zö tt 1 10 t 15 t 20 t 25 t Passau Hbf Nickelsdorf Gr. 113,70 87,60 79,50 76,10 Hegyeshalom határ Sopron Loipersbach Gr. 113,70 109,80 87,60 84,50 79,50 76,70 76,10 73,50 Simbach Nickelsdorf Gr. 117,50 90,30 82,10 78,60 Salzburg Hegyeshalom határ Sopron 117,50 90,30 82,10 78,60 Loipersbach Gr. 113,70 87,60 79,50 76,10 Á gfalva határ Né met csomó ponti díjté telek DM-ben 1000 kg-onké nt (Érvényes: 1995 március 1-tõ l) Távol Á ruosztályok ságok 1 Távols 1 ágok km 5 t 10 t 15 t 20 t 25 t km ,60 14,70 11,50 10,00 9, ,10 56,00 44,50 38,90 37, ,10 15,80 12,30 10,70 10, ,50 57,60 45,80 40,00 38, ,60 16,80 13,10 11,50 10, ,90 59,30 47,10 41,20 39, ,20 17,90 14,00 12,20 11, ,70 18,90 14,80 12,90 12, ,30 20,00 15,70 13,70 13, ,80 21,00 16,50 14,40 13, ,30 22,10 17,30 15,10 14, ,90 23,10 18,20 15,90 15, ,60 24,30 19,10 16,70 15, ,20 25,40 20,00 17,40 16, ,70 26,40 20,80 18,20 17, ,50 21,70 18,90 18, ,80 28,50 22,50 19,70 18, ,30 29,60 23,30 20,40 19, ,90 30,60 24,20 21,10 20, ,40 31,70 25,00 21,90 20, ,20 32,90 26,00 22,70 21, ,70 33,90 26,80 23,40 22, ,30 35,00 27,70 24,20 23, ,80 36,00 28,50 24,90 23, ,30 60,80 48,40 42,30 40,30 91,70 62,60 49,70 43,50 41,40 94,20 64,20 51,10 44,60 42,50 96,40 65,70 52,00 45,40 43,20 98,80 67,40 53,30 46,50 44,30 101,00 68,90 54,50 47,60 45,30 103,40 70,50 55,80 48,80 46,40 10,60 72,00 57,00 49,80 47,40 108,00 73,70 58,30 51,00 48,50 110,20 75,20 59,50 52,50 49,50 112,40 76,70 60,70 53,10 50,50 114,80 78,30 62,00 54,20 51,60 117,00 79,80 63,20 55,30 52,60 119,90 81,80 64,80 56,60 53,90 123,60 84,30 66,80 58,40 55,60 127,40 86,90 68,90 60,20 57,30 131,10, ,90 62,00 59,00 134,90 92,00 73,00 63,80 60,70 69

70 ,30 37,10 29,30 25,60 24, ,90 38,10 30,20 26,40 25, ,40 39,20 31,00 27,10 25, ,00 40,20 31,90 27,80 26, ,50 41,30 32,70 28,60 27, ,30 42,50 33,70 29,40 28, ,80 43,50 34,50 30,20 28, ,30 44,60 35,30 30,90 29, ,90 45,60 36,20 31,60 30, ,40 94,40 74,90 65,40 62,30 142,10 96,90 76,90 67,20 64,00 145,90 99,50 79,00 69,00 65,70 149,60 102,00 81,00 70,80 67,40 153,30 104,60 83,00 72,60 69,10 156,40 106,70 84,70 74,10 70,50 159,70 108,90 86,50 75,60 72,00 163,20 111,30 88,40 77,30 73,60 166,50 113,60 90,20 78,90 75,10 Távol Á ruosztályok ságok 1 Távols ágok km 5 t 10 t 15 t 20 t 25 t km ,40 46,70 37,00 32,40 30, ,00 47,70 37,90 33,10 31, ,20 49,20 39,10 34,10 32, ,70 91,90 80,40 76,50 172,90 117,90 93,70 81,90 78,00 176,20 120,20 95,50 83,50 79, ,60 50,90 40,40 35,30 33, ,20 52,70 41,80 36,60 34, ,60 54,30 43,10 37,70 35, ,50 122,40 97,30 85,10 81,00 182,60 124,50 99,00 86,60 82,40 185,90 126,90 100,8 88,10 83,90 Miután a DB MÁV Díjszabásból kiemelt általános és kü lönleges határozmányokat áttanulmányozta kérem oldja meg a kö vetkezõ feladatokat: 1. Kémesrõ l-hegyeshalom-határ- Passau átmenetben Fischbachra ( Kódsz.) 2 tengelyes kocsiban kü ldeményt kg tö megben. távolság Díjtétel Fuvardíj 20 t 25 t MÁ V Ö BB Db 2. Kabáról - Hegyeshalom- Salzburg átmenetben Feucht állomásra feladok küldeményt 4 tengelyes P jelû magán kocsiban kg tö megben. távolság Díjtétel Fuvardíj 20 t 25 t MÁ V Ö BB Db 70

71 3. Kimlérõ l - Hegyshalom- Passau átmenetben feladok vágott és fagyasztott baromfit Forcheim (Oberfr) állomásra. A kocsi 2 tengelyes MÁ V kü lö nkocsi. az áru ö ssztö mege kg, amely tartalmaz 2650 kg szárazjeget. A jég az áru minõ ségének megvédéséhez szü kséges és a feladó a fuvarokmányon a tö megét feltü ntette. távolság Díjtétel Fuvardíj 20 t 25 t MÁ V Ö BB Db Nemzetközi Darabáru Díjszabás Háztó l-házig törté nõ fuvarozásra Az január 1-tõ l érvényben levõ díjszabás lehetõ vé teszi, hogy a részes országokba feladott darabáru kü ldemények fuvardíját a rendeltetési állomásig vagy az átvétel helyszínéig meg tudják állapítani. a kiszámított fuvardíj a kö zúti házhoz fuvarozási díjat is magában foglalja. A díjszabásban is a zónarendszert a rendeltetési helyek kódolására pedig, a postai irányítószámokat alkalmazzák. Kérem, hogy olvassa végig a díjszabás határozmányait és az elõ szóban részletesen leírt mintapéldát. Miután a határozmányokat és a mintapéldát átolvasta, kérem, hogy oldja meg a következõ feladatokat! 1. Siófokról Franciaországba Nimes áloomásra (30-as kö rzetszám) feladnak nemzetkö zi darabárúkü ldeményt 1650 kg tö megben. (határállomás: Hegyeshalom) díjszámítási tö meg: MÁ V szakasz: Ö BB szakasz: Svájci kö zuti tranzit: SNCF szakasz: 2. Szegedrõ l Ausztriába Amstettenbe feladnak egy 2,5 m hosszúságú és 0,9 m szélességû kü ldeményt 970 kg tö megben. (határállomás: Hegyeshalom) díjszámítási tö meg: MÁ V szakasz: Ö BB szakasz: 3. Nyíregyházáról Spanyolországba Granadába feladnak 2,5 m hosszúságú és 1,5 m szélességû kü ldemént 1200 kg tö megben. (határállomás: Hegyeshalom) díjszámítási tö meg: MÁ V szakasz: 71

72 Ö BB szakasz: Svájci kö zuti tranzit: SNCF szakasz: RENFE szakasz: 3.3. Belfö ldi kö zú ti kocsirakományú árudíjszabás A közúti kocsirakományú árutovábbítás ajánlott díjszámítási felté telei é s díjté telei A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesü lete és a Közúti Közlekedési Kamara a fuvaroztatók és fuvarozók munkájának megkö nnyítése érdekében kö zétette a belföldi kocsirakományú árutovábbításra javasolt díjszámítási felté teleket é s a szabad árformába tartozó, ajánlott díjakat. Alkalmazásra akkor kerü l, ha a felek erre - kiemelten a díjszámítás módjára és a díjtételekre a szerzõ désben megállapodtak. A díjszámítási feltételek és a díjak egyaránt alkalmazhatók a fuvarozásra és gépjármû rendelkezésre bocsátásra kötött szerzõ dések keretében végzett teljesítmények díjainak megállapítására. A díjkiszámítási feltételek szóhasználatában tehát a fuvaroztató a megrendelõ vel, a fuvarozó pedig az ü zembentartóval azonos Díjszá mítá si alapfogalmak Tehergé pjármû fogalma Díjszámítás szempontjából tehergépjármû nek minõ sü l a tehergépkocsi, a vontató (nyerges vontató), a mezõ gazdasági vontató, az árutovábbítási teljesítményt végzõ rakfelü let nélkü li autódaru, valamint az ezek által vontatott pótkocsi (félpótkocsi, oldalfal nélkü li utánfutó, tréler). Kü lö nleges tehergépjármû nek minõ sü l: a nagyméretû vagy nagytö megû áruk továbbítására kialakított (pl. tréler); a kü lönleges felépítményû és kü lönleges szolgáltatásra vagy rakodásra alkalmas berendezésû ; az áru jellegéhez alkalmazkodó kü lö nleges felépítményû tehergépjármû. Teherbírás A fuvarozó a tehergépjármû teherbírását a forgalmi engedély alapján a következõ k szerint határozza meg és tü nteti fel a fuvarlevélen: rakfelü lettel ellátott tehergépjármû esetében a terhelhetõ ség; pótkocsival (utánfutóval) fuvarozó, rakfelü lettel ellátott tehergépjármû esetében együ ttes terhelhetõ ségü k; rakfelü let nélkü li tehergépjármû esetén a vontatóképesség, ennek hiányában a gépkocsi saját tö mege; pótkocsival (utánfutóval) fuvarozó, rakfelü let nélkü li tehergépjármû esetén a pótkocsi (utánfutó) terhelhetõ sége. Ha a fuvarozó a tehergépjármû terhelését korlátozni kívánja, a fuvarlevélen feltü nteti a felrakható legnagyobb tö meget. 72

73 Telephely A tehergépjármû telephelyének díjszámítási szempontból az a közigazgatási helység minõ sü l, ahonnan a fuvarozó a tehergépjármû kiállítását vállalta. Á rutovábbítás díj A fuvarozó az árutovábbítási teljesítményért: fuvardíjat; tehergépjármû kiállítási díjat; kü lö nleges tehergépjármû pótlékot; egyéb díjat (pótdíj, mellékdíj, stb.); az árutovábbítás teljesítése érdekében felmerü lt és igazolt készkiadásait számítja fel. Az egyéb díjak körébe tartoznak az átlagostól eltérõ teljesítmények (pl. földút) díjai és a melléktevékenységek (pl. mosás, fertõ tlenítés, helyszínelés, okmánybeszerzés, stb.) díjai. Amire az ajánlás díjtételt nem tartalmaz, azokra a felek a szerzõ désben kü lön állapodnak meg. A díjat árutovábbítási teljesítményként állapítja meg a fuvarozó. Á rutovábbítási teljesítmé ny Á rutovábbítási teljesítmény az egy szerzõ dés alapján egy tehergépjármû a jelentkezéstõ l az elbocsátásig végzett árutovábbítás. Az árutovábbítási teljesítménybe nem számít be a fuvarozó hibájából vagy ü zemi okból felmerü lõ idõ és megtett távolság. Tehergé pjármû kiállása Tehergépjármû kiállítása magában foglalja a telephely és a jelentkezési hely, valamint az elbocsátási hely és a telephely között felmerü lt, valamint a tehergépjármû elõ készítésével kapcsolatos teljesítményt. Forduló Forduló az áru felrakásának kezdetétõ l a rakfelü let teljes kiü rítéséig végzett teljesítmény (rakott kilométer). A fordulóhoz tartozik a teljesítés érdekében felmerü lt ü res kilométer is. Díjszámítási mó d A díjszámítás módja lehet: A) tonnadíj (teherbírás és rakott km szerinti); B) órakilométerdíjas (óra és km, szerinti); C) egységdíjas A távolság megállapítása A távolság megállapítása a tehergépjármû kilométermérõ mûszerével, vagy a szerzõ dés szerint, közös beméréssel, a Közúti Csomóponti Kilométermutató, távolságmutató térkép, illetve megállapodás alapján tö rténhet. 73

74 Kerekíté s A megállapításra kerü lõ díjakat jogcímenként kü lö n-kü lö n egész forintra kerekíti a fuvarozó oly módon, hogy az 50 fillérnél kisebb ö sszeget figyelmen kívü l hagyja, az fillért pedig egész forintnak tekinti. A díjszámítási tömeget megkezdett 100 kg-onként tizedtonnára kerekíti fel a fuvarozó. A fuvarozási távolságot fordulóként, órakilométerdíj díjszámításnál fuvarteljesítményenként, megkezdett kilométerenként egész kilométerre méter alatt 500 méterre - kerekíti fel a fuvarozó. A díjszámitási idõ t egész órára kerekíti a fuvarozó oly módon, hogy az 1-29 percet figyelmen kívü l hagyja, 30 perctõ l egész órának tekinti. Az egységdíj kerekítésre a szerzõ dõ felek állapodnak meg. A különleges tehergépjármû -szerelvény átlagolt pótlékát egész százalékra kerekíti fel a fuvarozó Díjszá mítá si módok é s felté telek A) Tonnadíjas (teherbírás és rakott km szerinti) díjszámítási mód Díjszámítási tömeg é s távolság Díjszámítási tömeg a tehergépjármû teherbírása, díjszámítási távolság a forduló rakott kilométer-távolsága. Fuvardíj megállapítása Fordulónként a díjat a díjszámítási távolság szerinti díjtétel és a díjszámítási távolság szerinti díjtétel és díjszámítási tömeg szorzata adja. A fuvardíj az árutovábbítási teljesítmény fordulódíjainak ö sszege. Tehergé pjármû é s ki- beállásának díja Á rutovábbítási teljesítményenként a tehergépjármû kiállásáért a fuvardíjon felü l a fuvarozó díjat számít. Ha a jelentkezés vagy az elbocsátás, vagy mindkettõ helye a telephely kö zigazgatási határán belü l van, a kiállási díjat az ajánlás díjtételi tartalmazzák. Kö zigazgatási határon kívüli jelentkezés és elbocsátás esetén a kiállási díjat a szerzõ désben kell meghatározni. Á llásidõ Az ajánlott fuvardíjak rakodási mû veletenként: billenõ s tehergépjármû nél 1 perc/tonna; egyéb tehergépjármû nél 5 perc/tonna állásidõ díját tartalmazzák. B) Ó rakilomé terdíjas (óra és kilométer szerinti) díjszámítási mód Díjszámítási idõ, díjszámítási távolság 74

75 Díjszámítási idõ a jelentkezéstõ l az elbocsátásig eltelt és a 16. pont szerint megállapított idõ, díjszámítási távolság a jelentkezéstõ l az elbocsátásig megtett és a következõ bekezdés szerint megállapított távolság együ ttes ö sszege. Tehergé pjármû kiállási ideje é s távolsága A tehergépjármû kiállítási idejét és a távolságot a következõ k alapján állapítja meg a fuvarozó: a) ha a jelentkezés és az elbocsátás helye a telephely közigazgatási határán belü l van, 1-1 órát és km-t; b) ha a jelentkezés és az elbocsátás helye a telephely közigazgatási határán kívül van, számított idõ t és távolságot vesz figyelembe; c) ha a jelentkezés vagy elbocsátás közü l az egyik közigazgatási határon belü l, a másik kö zigazgatási határon kívül van, a számított idõ t és távolságot az a) és b) bekezdés rendelkezéseinek együ ttes alkalmazásával határozza meg a fuvarozó. A b) bekezdés szerinti számított távolság a Közúti Csomóponti Kilométermutató, illetve távolságmutató térkép adata segítségével állapítható meg. A számított idõ a számított távolság alapján megkezdett 30 kilométerenként 1 óra. Fuvardíj megállapítása Fuvardíj: az óradíj és km-díj együ ttes ö sszege. A fuvardíj a tehergépjármû kiállási díját is tartalmazza. Ó radíj: a díjszámítási idõ és a tehergépjármû teherbírásának megfelelõ díjtétel szorzata. Km-díj: a díjszámítási távolság és a tehergépjármû teherbírásának megfelelõ km-díjtétel szorzata - figyelemmel a következõ kre: fuvarozó nem számíthat km-díjat, amennyiben a díjszámítási távolság és a díjszámítási idõ hányadosa nem haladja meg a 10 km/óra értéket. A jelzett mérték túllépése esetén a díjszámítási távolságnak csak az óránkénti 10 km-t meghaladó részére számít km-díjat a fuvarozó. C) Egysé gdíjas díjszámítás Az egysé gdíj fogalma Az egységdíj az árutovábbítási díjelemeket, valamint az árutovábbításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek díját ö sszevontan tartalmazza, az egységdíjat és a vetítési alapot a felek a szerzõ désben határozzák meg. Az egysé gdíj vetíté si alapja Az egységdíj megállapítható: az áru jellemzõegysé gé re (tömeg, darab, köbmé ter, stb,); tehergépjármû foglalkoztatási idejére (óra, félnap, nap stb.; az árutovábbítási teljesítmény jellemzõ egységére (km, forduló stb.) vetítve Díjszámítási té nyezõk Ha a szerzõ dõ felek eltérõ en nem állapodtak meg, akkor az egységdíjat az elõ zõ fejezetekben foglalt díjszámítási tényezõ k és ajánlott díjtételek figyelembevételével határozzák meg. Ha a vetítési alap az áru tö mege, a mérlegelés, szabványtö meg vagy átlagtö meg alapján állapítható meg. Tömegárú fuvarozásnál a mennyiség megállapítása a szerzõ dõ felek között mû szeres felméréssel is tö rténhet. 75

76 Kü lönleges tehergé pjá rmû vekkel vé gzett á rutová bbítá s díjszá mítá sa Díjszámítási mó d A különleges tehergépjármû vekkel végzett árutovábbítás díjszámításának módját és a pótlékolás mértékét a felek a szerzõ désben állapítják meg. A pótlékolás alapja a fuvardíj és a tehergépjármû kiállási díj együ ttes ö sszege. A pó tlé kolás mé rté ke A pótlékolás ajánlott mértéke. 100 százalé kkal pó tlé kolható k: az ISO szabvány szerinti 20 lábas, vagy annál nagyobb szállítótartályok (konténerek) fuvarozására, fel- és lerakására alkalmas berendezéssel; nyomástartó edénnyel, keverõ berendezéssel, hû tõ -, fû tõ berendezéssel, szivattyúval, szippantós berendezéssel, nyomással ö nü rítõ szerkezettel és szû rõ berendezéssel ellátott tehergépjármû vel végzett teljesítmény díjai. 50 százalé kkal pó tlé kolható k: a 10 méter hosszúságot vagy 15 tonnát meghaladó árudarabokat fuvarozó; a darus szerkezettel az építõ ipari térelem, 20 lábasnál kisebb konténer rakodására és fuvarozására alkalmas berendezéssel ellátott; a hátsó emelõ fallal felszerelt; a hõ szigetelt falú vagy a beépített jégtartályú; az ISO szabvány szerinti szállítótartály fuvarozására sarokfogó szerkezettel szilárdan egybeépített rakfelü letû (de rakodószerkezet nélkü l); az élõ állat fuvarozására alkalmas, megerõ sített rakfelü letû, illetve szilárdan beépített ketrecû ; a palackos áru fuvarozására szilárdan beépített rekeszû ; a zárt kocsiszekrényû párnázott falú, bútor vagy ruhaszállításra alkalmas kiépítésû tehergépjármû vel végzett teljesítmény díjai. 30 százalé kkal pó tlé kolható k: az alvázra vagy rakfelü letre tartósan vagy leszerelhetõ en (szilárdan rögzítve) hordóval, fémhengerrel, más edénnyel, az egytengelyes utánfutóval való fuvarozásra alkalmas, forgózsámollyal ellátott tehergépjármû vel végzett teljesítmény díjai. Ha a tehergépjármû -szerelvény részei eltérõ mértékû pótlék alá esnek, az alkalmazható pótlékot a teherbírás figyelembevételével végzett súlyozott átlagszámítás adja. Tré leres díjszámítás A tréler nagyméretû vagy nagytö megû áruk továbbítására kialakított tehergépjármû, amely 15 méter hosszú és azt meghaladó hosszúságú, vagy 20 tonna, és azt meghaladó tömegû árudarabok fuvarozására alkalmas, illetve amelynek rakfelü lete általában a kerékabroncsok felsõ pontjánál alacsonyabban fekszik. A trélerrel végzett árutovábbítás díját a fuvarozó a szerzõ désben meghatározott díjtételek és az órakilométerdíjas díjszámítási feltételek alapján számítja ki, azzal az eltéréssel, hogy a díjszámításnál a kiállás számított idejét megkezdett 10 kilométerenként 1 órával veszi figyelembe. 76

77 Meghiúsult á rutová bbítá si teljesítmé ny díja A meghiúsult árutovábbítási díja a) A fuvarozó a felmerü lt teljesítmény alapján, az óra kilométerdíjas díjszámítás szerint határozza meg a díjat, amely azonban nem lehet kevesebb, mint a legcsekélyebb díj. b) Ha a teljesítmény a fuvarozónak felróható okból hiúsult meg, köteles az ebbõ l eredõ - a fuvarozó által bizonyított mértékû - tényleges kárt, de legalább az a) pont szerinti díjat megfizetni Ajá nlott díjak (1994 augusztusától) A) Tonnadíjas díjszámítási díjté telei: 1. Billenõs tehergé pjármû vel vé gzett árutovábbítási díjté telei: Fuvarozási távolság km Díjtétel Ft/t 0,5 km-ig Minden további kilométerenként és tonnánként az 5 km-re meghatározott díjtételt nö velni kell 11.- forinttal. A díjtételek a billentés díját tartalmazzák. 2. Egyé b tehergé pjármû vel vé gzett árutovábbítás díjté telei: Távolság (km ö vezet) Díjtétel Ft/t 50, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

78 270, , , Minden további megkezdett 10 km-enként + 45 Ft/t díjtétellel kell nö velni a 290,1-300 km-ig ö vezet díjtételét. B) Ó rakilomé terdíjas díjszámítás díjté telei: 1. Ó ra- é s kilomé ter-díjté telek a billenõs tehergé pjármû vek foglalkoztatására. Teherbírás kategória (t) óra díjtétel (Ft/óra -5, , Km díjtétel (Ft/km) 2. Egyé b tehergé pjármû vel vé gzett árutovábbítás díjté telei: Teherbírás kategória (t) óra díjtétel (Ft/óra Km díjtétel (Ft/km) -1, , , , , , , , tonnától Legcsekélyebb díj 5 óra díja Pé ldá k a díjszá mitá shoz: 1. A szerzõ dõ felek 80 tonna kavics 12 km távolságra történõ fuvarozásában állapodtak meg tonnadíjas elszámolás szerint. A feladatot egy 10 tonna teherbírású billenõ s gépjármû vel végzik. Forduló k száma. 80 t/10 t = 8 forduló Tonnadíj : 5 kilométerre 130 Ft/t 12 kilométerre : 130 Ft Ft = 207 Ft/t 1 forduló díja: 207 Ft 10 t = Ft 8 forduló díja: = Ft Ennél a díjszámítási módnál mindig a gépjármû teherbírását vesszü k alapul. 2. A fuvaroztató felek óradíjas díjszámítási módban állapodtak meg. 78

79 A gépjármû 6 tonnás (egyéb kategória). A jelentkezéstõ l az elbocsátásig eltelt idõ 8 óra 40 perc. A jelentkezés helye a gépjármû telep helyével azonos közigazgatási határon belü l, az elbocsátás helye pedig a telephelytõ l 24 km-re és kö zigazgatási határon kívü l volt. A fuvarozás során megtett út: a) 58 km b) 127 km Díjszámítási idõ: a) és b) esetben is azonos. Kérem, hogy olvassa el a l6. pontot fuvarozás ideje: 8.40 perc ~ jelentkezési idõ : elbocsátási idõ : díjszámítási idõ : 9 óra 1 óra 1 óra 11 óra Ó radíj:(b/2 - díjtábla alapján) 950 Ft/óra 11 óra = Ft Az óradíjat minden esetben fel kell számítani! Díjszámítási távolság: a) esetben b) esetben Jelentkezéstõ l az elbocsátásig: 58 km 127 km Jelentkezési távolság: 10 km 10 km Elbocsátási távolság: 24 km 24 km 92 km 161 km Kérem, hogy olvassa el a fuvardíj megállapítását magyarázó bekezdést. a) esetben nem kell kilométerdíjat felszámítani, mert a díjszámítási távolság és díjszámítási idõ hányadosa nem haladja meg a 10 km/ó értéket. b) esetben díjszámítási út 161 km díjszámítási idõ 11 óra A kettõ hányadosa meghaladja a 10 km/ó értéket, ezért kilométerdíjat is kell felszámítani. díjszámítási út 161 km km km 51 km 51 kilométerre kell díjat felszámítani: 51 km 35 Ft = Ft 79

80 Fuvardíj: óradíj : Ft + kmdíj : Ft Ft Kérem, hogy a már ismert módszerrel oldja meg a kö vetkezõ feladatokat! 1 A felek tonnadíjas díjszámításban állapodtak meg. A gépjármû 12 tonnás, billenõ s. 150 tonna kõ zuzalékot kell továbbítani 16 kilométerre. (rakott km) fordulók szám: tonnadíj: forduló díja: ö sszes fuvardíj: 2. A felek órakilométerdíjas díjszámítási módban állapodtak meg. A fuvarfeladatot végzõ gépjármû 12 tonnás billenõ s. A fuvarozási idõ 7 óra 50 perc, a fuvarozási út 98 km. A jelentkezés és elbocsátás helye a gépjármû telephelyével azonos kö zigazgatási határon belü l volt. díjszámítási idõ : óradíj: díjszámítási távolság: kilométerdíj: fuvardíj: 3. A felek órakilométerdíjas díjszámítási módban állapodtak meg. A fuvarfeladatot végzõ gépjármû 15 tonnás egyéb kategóriájú. A fuvarozás során megtett út 240 km. A fuvarozási idõ 8 óra 40 perc. A jelentkezés helye a telephelytõ l 34 km-re, az elbocsátás helye pedig 18 kilométer és mindkettõ kö zigazgatási határon kívü l volt. díjszámítási idõ : óradíj: díjszámítási távolság: kilométerdíj: fuvardíj: 3.4. Nemzetkö zi kö zú ti gyü jtõ szállítmányozás díjszámítása A nemzetkö zi közúti gyü jtõ szállítmányozást vagy szállítást végzõ cégek díjszabásaikat meghirdetik és megbízóiknak átadják. Pl.: a - HUNGAROCAMION RT - MASPED - TRIAS - VOLAN TEFU RT HUNGAROTRAUS GYÛJTÕIRODA 80

81 A következõ kben ismertetésre kerü lõ néhány áruátvételi feltétel és díjszámítási mód a HUNGAROCAMION RT gyû jtõ díjszabásának leegyszerû sített kivonata. (Érvényes 1995 január 1-tõ l.) Mintaként csupán két ország (Ausztria és Spanyolország) díjtábláját látjuk. ezeken túl számtalan viszonylatra tartalmaz átvételi díjtételeket és a megbízó számára fontos információkat. Ezek kö zü l csupán egyet emelnék ki, amely feltétlen fontos a nemzetkö zi árutovábbítási rendszerben: - mégpedig az egyes relációk ü gyintézõ inek pontos névvel, telefonszámmal faxszámmal feltü ntetett listája. A megbízó, a legpontosabb felvilágosítást kaphatja a saját relációjában, az azt bonyolító szakembertõ l. Kérem, hogy olvassa át az átvételi és díjszámítási feltételeket! Gyû jtõforgalomban fuvaroztató á ruk meghatá rozá sa az ADR elõ írás szerint csomagolt, jelö lt és sértetlen állapotú, magyar és megfelelõ idegen nyelvû utasítással ellátott, hû tést, fû tést nem igénylõ kü ldemények fuvarozhatók. Hû tést, fû tést igénylõ áruk esetén a megbízásokat egyediként, kü lö n ajánlat alapján vállalják. A diszpozíció vételekor a relációs osztály fuvartechnikailag a gyû jtõ fogalomban történõ fuvarozhatóságot felü lvizsgálja. Amennyiben a küldemé ny gyû jtõkamionban fuvarozható, úgy referenciaszámmal visszaigazolják. A veszélyes áru szállításához a megbízónak (árufeladó, gyártó stb.) az árut kisérõ felelõ s nyilatkozatot kell adnia és a fuvarmegbízáshoz csatolnia kell. A gyû jtõ forgalomban exportcsomagolású, a Hungarocamion Rt forgalmából nem kizárt, más árura nem ártalmas olyan kü ldemények fuvarozhatók, melyek darabonként nem haladják meg: Bruttó tö meg: 2,5 tonna Méret : hosszúság: max. 7 méter, (a terjedelme a 2 m 3 -t nem haladhatja meg) szélesség: 2,3 méter magasság: 2,3 méter A csomagoláson jól olvasható, azonosításra alkalmas, tartós jelzésnek kell lenni. A fentieket meghaladó méret és tartalmi eltérés esetén egyedi megállapodás alapján vállalják az áru fuvarozását Díjszá mítá s A díjszámítási súly 100 kg-ra kerekítve minden megkezdett 100 kg után kerü l megállapításra. A díjtételek a háromnál nem többször mé rõ, normál kereskedelmi árukra érvényesek. ennél terjedelmesebb áruk esetén az 1 m 3 = =300 kg viszonyszám alapján történik az elszámolás. Olyan kü ldeményeknél, ahol más áruk rárakása nem lehetséges, illetve nem engedélyezett, a díjszámítás alapja 1 ládaméter, azaz 5,5 m 3 vagy 1,650 kg. Az átvé teli díjté telek a következõszolgáltatások díjait foglalják magukba: export viszonylatban: 81

82 a vámkezelt áru valamint az árukhoz mellékelt okmányok átvétele a Hungarocamion Tranzitraktár betárolási kapunál, betárolás nélkü l az árukhoz mellékelt okmányok ellenõ rzés, díjmentes tárolás a menetrend szerinti fuvareszkö z indításáig, fuvardíj a Hungarocamion Tranzitraktárától a megadott paritáspontokig, illetve a megadott ö sszekö ttetés raktárig elvámolatlanul, a kü lfö ldi gyû jtõ partnerek értesítése a feladott áruról, a feladást követõ en kü lön kérésre, díjazás ellenében feladási igazolást adnak ki. Díja Ft/okmány + Á FA. import viszonylatban: fuvardíj a kü lfö ldi partnercég raktárától induló kamion, illetve a megadott paritáspontoktól a Hungarocamion Tranzitraktárig elvámolatlanul, kitárolás nélkü l okmánykiállítás az áru címzettjének egyszeri kiértesítése - 7 munkanap díjmentes tárolás, kivéve az ADR-es áruknál. Teljesíté s/árfolyamok alkalmazása Exportban a teljesítés a feladás napját, importban a beérkezés napját jelenti. Ennek megfelelõ en a teljesítés napján érvényes MHB deviza eladási árfolyamon kerü lnek az átvételi díjtételekbe foglalt kü lfö ldi teljesítmények, valamint a kü lfö ldö n felmerü lõ speditõ ri kö ltségek kezelési kö ltségei felszámítására. A belfö ldi ki- és felfuvarozás díjait a mellékelt táblázat foglalja ö ssze. A díjtáblázat a magyarországi postai irányítószámok elsõ két számjegyéhez és az áru súlyához rendeli a díjtételeket forintban Díjté telek é s fizeté si felté telek A díjtételek megbízásonként forintban kerü lnek felszámításra 100 kg-os kerekítéssel, s ez az Á FA ö sszeget nem tartalmazza. A nemzetközi díjtáblában szereplõdíjakat a magyar szakaszra forintban, a külföldi szakaszra devizában jegyzik é s a teljesíté s napján é rvé nyes MHB deviza eladási árfolyamon forintban számlázzák. A számlák fizetése átvétel után és levonás nélkü l esedékes. A számlák fizetési határideje a kiállítástól számított 15 nap, illetve ettõ l eltérõ megállapodás esetén a számlán feltü ntetett határidõ. A számlák címzettje a megbízás szerinti költségviselõ, akinek személye eltérhet a megbízótól. Amennyiben azonban nem tö rténik fizetés, a megbízó teljes mértékben felel a számlaö sszeg és a késedelmi kamat fizetéséért. A késedelmi kamat ö sszege a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Fizetési megállapodás minta csatolva. A megbízások teljesítésébõ l eredõ követelésekre, fuvarozásra a CMR Egyezmény, szállítmányozási tevékenységre pedig a Ptk. a Magyar Szállítmányozók Egyesü letének Á ltalános Szállítmányozási Feltételei, a HUNGAROCAMION RT. Fuvarozási és Szállítmányozási ü zeltszabályzata, illetve a HUNGAROCAMION RT. Gyû jtõ Szállítmányozó Egységének a nemzetkö zi gyû jtõ forgalomra vonatkozó általános feltételei vonatkoznak Egyé b díjté telek: Á trakási kö ltség a Hungarocamion raktárában 82

83 2500 kg-ig Ft/100 kg + Á FA 5000 kg-ig Ft/100 kg + Á FA 5000 kg- felett Ft/100 kg + Á FA Minimum átrakási díj: Ft/kü ldemény + Á FA Kü ldemény bontása: Ft/tétel + Á FA Megbízási elõ írás alapján telex, telefax vagy távirati érétesítés és/vagy számlatovábbítás. Magyarország terü letére 1. oldal Ft + Á FA, további oldal 50 Ft/oldal + Á FA európai terü letre 1. oldal Ft + Á FA, további oldal 50 Ft/oldal + Á FA tengeren túlra 1. oldal Ft + Á FA további oldal 50 Ft/oldal + Á FA kerü l kiszámlázásra. Futárszolgálat Budapest terü letén belü l Ft/tétel + Á FA Az átvételi díjtételeinkben nem szereplõ kü lfö ldö n felmerü lõ szállítmányozói kö ltségeket 7,5 % kezelési költség + Á FA felszámításával számlázzuk. A minimális díj: Ft/kü ldemény + Á FA. A DHL postával való okmánytovábbítás esetén Európába Ft/kü ldemény + Á FA díjat számolnak fel. Kü lö n megbízás alapján a belfö ldi ki- és felfuvarozás során az áruk le-, illetve felrakásához rakodó személyzetet biztosítják, melynek díja: Ft/óra + Á FA. A határon az állat- és nö vényegészségü gyi vizsgálat díján kívü l a kö zremû kö désért Ft + Á FA kerü l felszámításra. A nemzetkö zi expressz fuvarozás díjait az igénybe veendõ kocsitípus fü ggvényében, valamint a bérraktározásnál (fedett és nyított terü let) felszámított térítési díjat egyedi kalkuláció alapján állapítják meg. Nem rendszeres gyû jtõ forgalmunkban beérkezett, kérésére alkalmanként betárolt tételeknél az alábbi díjakat számítják fel: ki- és betárolás együ ttes kö ltsége: Ft/100 kg +Á FA (1 m 3 =300 kg) kü ldemény bontása: Ft/tétel + Á FA Á rukiváltás más szállítményozótól, raktárból: Ft/felvevõ hely + Á FA készkiadások számla szerint. Gyû jtõküldemé nyek el é s felfuvrozása Budapest terü letén: kg Ft/100 kg + Á FA kg Ft/100 kg + Á FA kg Ft/100 kg + Á FA kg Ft/100 kg + Á FA 83

84 5001 kg Ft/100 kg + Á FA min. díj normál áru estén: Ft/kü ldemény + Á FA min. díj ADR áru esetén: Ft/kü ldemény + Á FA Budapest, I., V., VI., VII. kerü leteibe tö rténõ befuvarozási pótlék: 25 % Budapest terü letén kívü li fuvarozás: táblázat szerint ADR pótlék: 50 % soronkívü li (expressz) ki és felfuvrozásnál a díjtételekhez 50 %-os pótlékot számítanak fel. Ebben az esetben a 12 óráig vámkezelten átvett árut Budapestre aznap, vidékre 24 órán belü l házhoz viszik. A megbízó kü lön kérésére az áruk be/kiszállításához hátsó emelõ falas gépkocsit biztosítanak, melynek pótdíja a fuvardíj 25 %-a, amennyiben a feladónál/címzettnél az emelõ fal használata szü kséges és ezt a feladó/címzett a belfö ldi kö zúti fuvarlevélben igazolja. Azon megbízók részére, akik hajlandóak és tudják az áru átadását/átvételét 18 óra és 06 óra kö zö tt biztosítani a vidékre/rõ l tö rténõ fuvarozási díjainkból 5 % kedvezményt adnak. A ki- és felfuvarozás díja a gépkocsiról/ra történõ rakodás költségét nem tartalmazza. A belfö ldi ki- és felfuvarozás során az állásdíjmentes le-, illetve felrakodási idõ : 2 to -ig 1 munkaóra 5 to -ig 2 munkaóra 5 to felett 3 munkaóra A fenti idõ túllépése után óránként Ft/óra + Á FA várakozási díjat számolnak fel. Vámudvarban röténõ árukezelés esetén 1 óra után megkezdett óránként Ft/óra + Á FA díjat számolnak fel. A veszélyes áru nemzetkö zi és belfö ldi fuvarozásánál, raktározásánál, rakodásánál és kezelésénél a meghirdetett díjtételek minden teljesítménynél 50 %-os pótlékkal kerü lnek felszámításra. Spanyol ország Gyû jtõpont: Barcelona Partnercé g: Kü hne und Nagel GMBH./Barcelona Indítás Gyû jtõpont export Péntek Barcelona import Kedd Barcelona átvételi díjtétel jel viszonylat forint hányad Ft/100 kg A B C Bp.-magyar határ magyar határ - Bp. min.: Ft/kü ld. deviza hányad DEM 100 kg 84

85 A B C Bp. - Barcelona Barcelona - Bp. min.: 800.-Ft DEM/kü ld Ausztria Gyû jtõpont: Wien, Salzburg, Linz Partnercé g: SPETRANS Indítás export import átvételi díjtétel jel A B C A B C A B C A B C Hétfõ Kedd Szerda Csü tö k Hétfõ Kedd Szerda Csü tö rtö k Péntek viszonylat Bp.-magyar határ magyar határ - Bp. min.: Ft/kü ld. Bp. -Wien Wien - Bp. min.: 800.-Ft DEM/kü ld. Bp. - Linz Linz - Bp. min.: 800.-Ft DEM/kü ld. Bp, - Salzburg Salzburg - Bp. min.: 800.-Ft DEM/kü ld. Gyû jtõpont Linz, Salzburg Wien Wien, Linz, Salzburg Wien Wien Wien, Linz, Salzburg Wien Linz, Salzbur Wien deviza hányad DEM 100 kg forint hányad Ft/100 kg A háromnál nem többszö r mérõ megállapításához az áru térfogatának és tömegének arányát (m 3 /tonna) állapítsa meg! Amennyiben ez az érték nagyobb 3-nál, akkor egy képzett tömeg alapján számítják a fuvardíjat, amelynél 1 m 3 = 300 kg. Kérem, hogy oldja meg a kö vetkezõ feladatokat: 1. Budapest VII. kerü letébõ l feladnak egy db 2 m 3 és 960 kg tö megû kü ldeményt Linzbe. 85

86 díjszámítási tö meg: felfuvarozási díj: nemzetkö zi fuvardíj: - forint hányad - deviza hányad 2. Debrecenbõ l - Barcelonába feladnak 1 db 5 m 3 és 1060 kg tömegû kü ldeményt. A feladó kérte a kü ldemény felfuvarozását Budapestre. díjszámítási tö meg: felfuvarozási díj: nemzetkö zi fuvardíj: - forint hányad - deviza hányad 3.5. A nemzetkö zi légi árufuvarozás A nemzetközi lé gi közlekedé st szabá lyozó egyezmé nyek é s jogszabá lyok Á llamkö zi egyezmények, szervezetek A Chicagói Egyezmény (ICAO, ECAC) Bilaterális Á llamkö zi Légü gyi Egyezmények Varsói Egyezmény A légi árufuvarozást szabályozó belfö ldi jogforrások Az Á rufuvarozás Szabályzata, a MALÉV Á rufuvarozási feltételei Vállalatkö zi nemzetkö zi egyezmények, szervezetek IATA-AEA Kétoldalú vállalatkö zi szerzõ dések SITA Vá llalatközi nemzetközi egyezmé nyek, szervezetek IATA (International Air Transport Assotiation) A menetrendszerû légifuvarozók legjelentõ sebb nemzetkö zi szakmai és kereskedelmi szervezete a IATA, a Nemzetkö zi Légiforgalmi Egyesü let. A szervezet elõ dje igen korán, 1919-ben azonos néven jött létre, azonban a két háború közötti rövid idõ szak és a még fejletlen légifuvarozás kevés teret engedett a kibontakozásra. A ma ismert IATA 1945-ben alakult azzal a céllal, hogy elõ segítse a biztonságos, rendszeres és gazdaságos légikö zlekedést a világ népei javára, támogassa a légi kereskedelmet és tanulmányozza az ezekkel kapcsolatos problémákat, eszkö zö ket nyújtson a nemzetkö zi légifuvarozásban kö zvetlenü l, vagy kö zvetve résztvevõ légitársaságok kö zö tti együ ttmû kö déshez, együ ttmû kö djö n az ICAO-val és más nemzetkö zi szervezetekkel. A szervezet egyik eredeti rendeltetése volt, hogy színteret biztosítson a tagok közötti kereskedelmi egyezteté shez a tevékenység valamennyi terü letén. 86

87 Az egyeztetés célja a verseny korlátozása volt és e tekintetben bizonyára joggal vádolták a szervezetet monopolium jellegû megállapodással. Az USA deregulációs politikája kö vetkeztében tö rvénnyel tiltották el az amerikai fuvarozókat ilyen jellegû megállapodásoktól. Az általános liberalizációs törekvések eredményeképpen a IATA kereskedelmi egyeztetõ szerepe gyakorlatilag megszû nt. A szervezet alapvetõ feladata ma már a szabványosítási tevé kenysé g (okmányok, eljárások, eszkö zö k, adatcsere, kommunikáció, oktatás, stb.) A IATA Clearing House igen fontos szolgáltatásként ellátja a tag légitársaságok közötti vonalkö zi elszámolások feladatát. A légitársaságok egymás fuvarokmányai (repü lõ jegy, fuvarlevél) ellenében is fuvaroznak és ezek clearing (tartozások és követelések netto) elszámolását végzi az említett szervezet. A IATA-nak tö bb mint 120 tagja, a Clearing House-nak mintegy 350 tagja van. A MALÉV 1986 óta IATA tag, 1991 óta pedig tagja a Clearing House-nak Fuvar- é s egyé b díjak, fizeté si módok A fuvardíj egy tö megegység (kg, font) kü ldemény fuvarozásáért fizetendõ ö sszeg. A fuvar- és egyéb díjakat fizetheti: vagy a feladó - charges prepeid (PP) vagy a címzett - charges collect (CC) - bizonyos korlátozással. Az alkalmazandó fuvardíj PP feladásnál a fuvarlevél kiállítása napján érvényes fuvardíj CC feladásnál a kiváltás napján érvényes fuvardíj. A meghirdetett fuvardíj az 1 kg/6 dm 3 terjedelmet meg nem haladó kü ldeményekre érvényes. A fuvardíj ö sszege a kü ldemény tö megének és az egységnyi fuvardíjnak a szorzata. Amennyiben a kü ldemény terjedelme meghaladja az 1 kg/6 dm 3 -t, a terjedelembõ l térfogat súlyt kell kalkulálni (pl. 600 dm 3 : 6 = 100 kg) és ezt kell szorozni az egységnyi fuvardíjjal. (A fuvarlevélen mind a tényleges tömeg (actual weight), mind a térfogat tömeg (chargeable weight) szerepel. Különfé le fuvar- é s egyé b díjté tel típusok: Minimum fuvardíj (Minimum charges) Az az országonként megszabott legkisebb díjösszeg, amit a kü ldemény tömegétõ l fü ggetlenü l minimálisan ki kell fizetni. Magyarországról pl. az Európán és Afrikán belü li fuvarozásokra a minimum fuvardíj Ft, Amerikába, illetve az Uraltól keletre esõ ázsiai terü letekre irányuló fuvarozásoknál Ft. Á ltalános fuvardíjak (General Cargo Rates) Olyan kü ldeményfajták fuvarozásánál alkalmazandók, amelyekre nincs elfogadott kü lönleges árudíjtétel, illetve nem esnek az osztályba sorolt árufajták csoportjába. A meghirdetett általános fuvardíjak súlykategóriánként, töréspontonként (breakpoint) változnak, minél nagyobb a kü ldemény, annál alacsonyabb az egységnyi fuvardíj. Pl. 45 kg alatt, 45 kg felett, 100 kg felett, 500 kg felett, 1000 kg felett. Alap fuvardíj + kg fuvardíj (Basic rate + kilorate) 87

88 Az általános fuvardíj kategóriájába tartozó, Hollandiába meghirdetett fuvardíj típus, amely szerkezetében elér a tö bbitõ l. A fuvardíj ö sszege áll egy alap díjból, melyet az áru nagyságától fü ggetlenü l ki kell fizetni, (pl. 100 NLG) plusz a kilo fuvardíjból (1,50 NLG/kg). Gyakorlatilag ugyanazt a célt szolgálja, mint a minimum fuvardíj és általános fuvardíj. Minél nagyobb a kü ldemény, annál kisebb ö sszeg esik az alap fuvardíjból egy tö megegységre. Különleges áru fuvardíj (Specific Commodity Rate-Corate) Ezek általában alacsonyabbak, mint az általános fuvardíjak és meghatározott árufajtákra, meghatározott pont-pont közötti viszonylatban kerü lnek meghirdetésre bizonyos minimum tö meget és terjedelem korlátot kikö tve. Két állomás kö zö tti rendszeres, nagy mennyiségû és homogén árufajták fuvarozására jelentik be ezt a fuvardíjat. Ha egy küldemény az áruleírás alapján tö bb díjtétel osztály meghatározás a mérvadó, akkor is ha ez magasabb díjtételt jelent. Osztályba sorolt áruk fuvardíja (Class rates) Néhány, meghatározott árufajtára érvényes és általában a normál általános fuvardíj felár (vagy kedvezmény) százalékában határozzák meg. É lõállatok Á ltalában a 45 kg, vagy ha ilyen nincs publikálva, a 100 kg alatti normál általános fuvardíj %-a, Európán belü l 170 %-a. Ahol az indulási és rendeltetési országban a meghirdetett felár % eltér, az indulási országban érvényes díjtételt kell alkalmazni. A tö megbe beleszámít az állatszállító konténer és az élelem tö mege is. É rté k küldemé nyek (Valuable Cargo) Értékkü ldemény fuvardíja a normál általános fuvardíj 200 %-a és e kategóriába tartoznak: a) minden árucikk, amelynek a fuvar bevallási értéke meghaladja az 1000 USD/brutto kg értéket b) arany termékek c) érvényes bankjegyek, részvények, részvény szelvények, utazási csekkek, bélyegzõ k, hitelkártyák d) drágakö vek e) drágakö veket tartalmazó ékszerek f) ékszerek, órák ezü stbõ l, aranyból, platinából g) aranyból és/vagy platinából készü lt cikkek Ú jságok, folyó iratok, könyvek, Braille író eszközök, stb. Országonként eltérõ en a normál általános fuvardíj %-a (néhány országban megegyezik a normál díjtétellel.) Kísé ret né lküli poggyász A fuvardíj általában a normál díjtétel 50 %-a, bizonyos esetekben %-a. Alkalmazási feltételei: A küldemény csak azon a szakaszon fuvarozható, amelyre a tulajdonosnak érvényes repü lõ jegye van. A feladó nyilatkozni kö teles a poggyász tartalmáról. A fuvarlevélen fel kell tü ntetni a repü lõ jegy számát, a járat számát és napját amikor a feladó utazik. A fuvarozó joga eldö nteni, hogy a kíséret nélkü li poggyászt melyik járatával fuvarozza. 88

89 De!! Az USA-ban, -ba, - ból kíséret nélkü li poggyász nem fuvarozható! Emberi maradványok Á ltalában koporsó esetén a normál fuvardíj 200 %-a, urna esetén 300 %-a. Egy fuvarlevéllel feladott kü ldemény tartalmazhat azonos fajtájú árukat és kü lö nbö zõ árukat. Vegyes tartalmú küldeményként nem fuvarozható: értékkü ldemény, élõ állat, diplomáciai kü ldemény, kíséret nélkü li poggyász, veszélyes áru, gépjármû. Egysé grakomány díjté telek (Unitized Consignments) A korszerû repü lõ gépek ma már nem csak darabáru szállításra alkalmas rakodóterekkel rendelkeznek, hanem egységrakomány képzõ eszkö zö kkel (ULD-Unit Load Device) palettákkal, konténerekkel is fuvaroznak. A feladó, vagy a szállítmányozó a küldeményeket ULD-be is rakhatja. A fuvardíj megállapításánál a ULD súlya nem veendõ figyelembe. Amennyiben a feladó, vagy az ü gynö k egy egész IATA által szabványosított ULD-t megvásárol, speciális díjtételeket kell alkalmazni. A fuvardíj kalkulációnál az alábbi adatok számítanak: Pivot weight - az adott ULD-re megállapított minimum súly, amelyet ki kell fizetni, fü ggetlenü l, hogy a feladó mennyi árut rakott bele. Pivot rate - a minimum súly után fizetendõ kg fuvardíj Overpivor rate - a minimum súly feletti rész (pl. kis terjedelmû, súlyos áru esetén) után fizetendõ kg fuvardíj, ami alacsonyabb, mint a pivot rate. ULD-ben nem fuvarozható érték kü ldemény, élõ állat, emberi maradvány. É rté knyilatkozati díj (Valuation Charge) Mint már korábban említés történt róla, a feladónak a fuvarozáshoz érték nyilatkozatot kell tenni. ez a nyilatkozat lehet egy bizonyos értékö sszeg és lehet érték nélkü li (NVD-No Value Declared). Ez utóbbi esetben a feladó elfogadja a fuvarozó korlátozott (max. 20 USD/kg) kártérítési felelõ sségét. Ha a feladó konkrét értékö sszeget deklarál és az meghaladja a kü ldemény kg-ra esõ 20 USD-t, ezért értéknyilatkozati díjat kell fizetni, az érték 0,5 %-át. Ez esetben azonban árukár esetén a feladó a teljes deklarált érték megtérítésére tarthat igényt. Az értéknyilatkozati díj ugyan nem fuvardíj, azonban a fuvarozáshoz kapcsolódik, ezért a fuvardíjakkal együ tt szokás tárgyalni Egyé b szolgá ltatá si é s kapcsolódó díjak A publikált fuvardíjak és költségek a küldemény fuvarozására nyújtanak fedezetet, azonban nem foglalják magukban az alábbi szolgáltatások díját: A fel- é s házhozszállítás díja A fuvarozási szerzõ dés erre is kiterjedhet, azonban kü lö n díjazás ellenében. Raktározási díj Feladáskor a fuvarozó a kü ldeményt indulás elõ tt ésszerû határidõ n belü l fogadja el, nem tárolja. A kü ldemény érkezésekor, a címzett kiértesítését kö vetõ 3 napig a raktározás díjtalan, azután azonban raktározási díjat kell fizetni, ami az idõ függvényében progresszíven 89

90 emelkedik. Speciális raktározásért az érkezés napjától fizetni kell (hû tõ -, radioaktív-, érték-, hulla-raktár). Biztosítási díj A fuvarozó, szolgáltatásként külön, teljes körû biztosítási lehetõ séget kínálhat a feladónak, amely teljes kártérítési fedezetet nyújt törésre, sérülésre, elveszésre, bármilyen okból kö vetkezett is be. A biztosítási díj az érték bizonyos %-a. 90

91 Néhány példa az Air France esetében: Az árukra általában 0,20 % Európán belü l 0,15 % Elektromos cikkek 0,50 % Prémek 0,50 % Háztartási cikkek 0,50 % Üveg, porcelánáruk 1,25 % Romlandó áruk 1,25 % Napos csirke, kacsa, stb. 6,50 % Drágakö vek biztosítása kizárt, azonban a fuvarozó megkö veteli, hogy a feladó az ilyen kü ldeményekre kü lsõ biztosító társaságnál kö ssö n szerzõ dést. Költsé gbeszedé si díj (disbursment fee) Olyan, nem fuvardíj jellegû költségek beszedésérõ l van szó, amelyek az indítási állomáson keletkeztek és a célállomáson kerü lnek beszedésre (CC). Az utolsó fuvarozó szedi be és mind a beszedett díj, mind a beszedési díj a fuvarlevelet kiállító fuvarozót illeti. A kö ltségbeszedési díj a beszedett ö sszeg 10 %-a, de legalább 20 USD. Fuvarlevé l kiállítási díj Fizetendõ, amikor a fuvarozó, vagy ü gynö ke fuvarlevelet állít ki. Ö sszege országonként eltérõ (Németország 15.- DEM, Magyarország 450 HUF) Veszé lyes áru kezelé si díj A díj országonként eltérõ ö sszeg. Magyarországon 1500 HUF/kü ldemény. A kezelési díj a kü ldeményt felvevõ fuvarozót illeti meg. Fuvardíj beszedé si díj (Charges collection fee) Ha a fuvarlevél utánvéttel (CC) kerü lt kiállításra, a fuvardíjat és az értéknyilatkozati díjakat (weight and valuation charges) az utolsó fuvarozó szedi be. Iterline fuvarozásnál a részvevõ fuvarozók kö zö tt felosztásra kerü l. A beszedési díj (CCFEE) a beszedõ t illteti meg. Ö sszege országonként eltérõ, a beszedett díj 2-5 %-a (Magyarországon 2 % min. 10 USD) Díjak é s költsé gek fizeté si mó dja Feladáskor elõre kiegyenlített fuvardíjak é s költsé gek (PP) fizeté si mó dja Ilyen esetben a fuvardíjakat és költségeket az indulási ország pénznemében kell fizetni. A fuvarlevél kiállítás napján érvényes fuvardíjak és költségek alkalmazandók. Amennyiben a fizetés harmadik országban történik, az indulási ország pénznemében adott fuvardíjak és kö ltségek hivatalos banki árfolyamon átszámított egyenértéke fizetendõ. Díjutánvé tes (CC) fizeté s mó dja A fuvardíjak és egyéb költségek az indulási ország valutájában, vagy USD-ban vannak meghirdetve és így kerü lnek a fuvarlevélre. Fizetendõ a kiszolgáltatás napján érvényes díjak és kö ltségek, az ugyanezen napon érvényes banki árfolyamon átszámítva a rendeltetési ország valutájára. Az utánvétes díj és kö ltség fizetési mód feltételei: a feladó nem lehet azonos a címzettel, a küldemény nem tartalmazhat emberi maradványokat, élõ állatot, romlandó árut, személyes ingóságokat, 91

92 a rendeltetési állomás országának rendelkezései és a fuvarozó szabályai megengedik az utánvétes díjbeszedést, a kü ldemény kereskedelmi értéke nem kisebb, mint a beszedendõ ö sszeg. A fuvardíjak és egyéb szolgáltatási költségek fizetési módja lehet vegyes, egy része elõ re fizetett (PP), más része utánvétes (CC). Egy küldemény elfuvarozásában igen gyakran több fuvarozó vesz részt, amikor átrakással, tö bb reptér érintésével megy az áru. Ezt nevezzü k vonalkö zi, vagy interline fuvarozásnak. A résztvevõ fuvarozók a fuvardíjat és az értéknyilatkozati díjat (ha van ilyen) felosztják egymás kö zö tt. A várospárok kö zö tt a díjtételekhez tartozó meghirdetett mérfö ld távolságok vannak és a felosztás (proration) ezek arányában történik. A fuvarozók a díjtételnek az általuk fuvarozott szakasszal arányos részét, a prorátát kapják É rté kesíté s é s kereskedelem a lé gi á rufuvarozá sban A fuvardíjak megállapítása nemzetkö zi egyeztetés és kormányhatósági jóváhagyás útján tö rténik, alapvetõ en a kétoldalú Légü gyi Egyezményekben rö gzítetteknek megfelelõ en. ez az eljárás is jelentõ s tö rténelmi fejlõ désen és átalakuláson ment keresztü l. Egy bizonyos, két város (city-pair) közötti fuvardíjat általában valamelyik érdekelt nemzeti fuvarozó terjeszti be jóváhagyásra az indulási és a célállomás országa kormányánál, természetesen a tö bbi érdekelt nemzeti fuvarozóval való egyeztetés után. A jóváhagyás rendje igen szorosan és szigorúan volt szabályozva, ami a liberalizációs és integrációs törekvések (Európai Közösség) eredményeképpen jelentõ sen enyhü lt, ma már a bejelentése lényegesen egyszerû bb. A jóváhagyott díjtételek a megfelelõ nemzetkö zi kiadványokban, tarifa kö nyvekben (pl. TACT), számítógépes adatbázisokban publikálásra kerü lnek. A nemzetkö zi légi árufuvarozás, a légitársaságok azonban bizonyos laza megkö tések mellett a piaci verseny kö rü lményei kö zö tt mû kö dnek. A kereslet és kínálat, a konkurencia fü ggvényében a fuvarozók a meghirdetett díjté telektõ l tö bbnyire eltérnek. Az eltérés mértéke a versenyhelyzettõ l fü gg, a fuvarozók a piaci tarifákon próbálják kapacitásaikat értékesíteni. A meghirdetett, hivatalos díjtételek csak felsõ határt szabnak és ma már sokszor csak arra szolgálnak, hogy tudni lehessen, mihez képest és mekkora a kedvezmény mértéke. A légitársaságok kapacitásaik értékesítését többféle módon szervezhetik. Közvetlen é rté kesíté snél, kisebb fuvaroztatók esetén a légitársaság a feladótól közvetlenü l veszi fel a kü ldeményt és általában a meghirdetett díjtételt alkalmazza. Nagyobb, jelentõ sebb fuvaroztató esetén a légitársaság keretszerzõ dést köt a feladóval és kedvezményt ad a fuvardíjból. Az általános tendencia szerint a közvetlen feladások aránya egyre kisebb és a fuvarozó és a feladó kö zé belép a speditõ r, a fuvarozó ü gynö keként. A légitársaság Ü gynöki szerzõdé st (Cargo Agency Agreement-et) kö t a speditõ rö kkel. Minél tö bb speditõ rrel kö t szerzõ dést, annál jobban képes a piacot lefedni. A IATA szabályai szerint IATA légitársaság csak IATA által bejegyzett ü gynö kkel (IATA Approved Agent) szerzõ dhet, ezt azonban nem veszik túl komolyan. A IAT bejegyzésnek komoly szakmai és pénzü gyi feltételei vannak, amelyek a feladók, az ü gyfelek biztonságát szolgálják. 92

93 Az ü gynö ki szerzõ dés alapján a speditõ r a szerzõ dõ légitársaság ü gynö keként annak fuvarlevelét állítja ki. A IATA szabályok szerint az ü gynö ki jutalék a fuvardíj 5 %-a. Az ügynöki jutalé k nagysága valójában a kereskedelmi munka, a verseny eszkö ze, lehet (ritkán) a hivatalosan megállapított, de általában 5+10 %, vagy 5+15 %, 5+20 %, stb. Az Ügynö ki szerzõ dés igen gyakran amellett, hogy egy jutalékot szab meg, egy bizonyos havi, félévi, évi eladási ö sszeg elérése esetén visszaté ríté st ígér (refund, kick-back), esetleg sávosan, progresszíven. Az Ügynö ki szerzõ dés esetleg megszabhat desztinációnként nettó díjté teleket, azt az árat, amit az ü gynö k a fuvarozónak kifizet, jutalék, visszatérítés nélkü l. A belfö ldi értékesítésben a légitársaságok tehát kö zvetlenü l az ü gyféllel, illetve ü gynö kö kkel dolgoznak, számolnak el. Kü lfö ldö n a légitársaságok az értékesítést végezheti ugyanígy, tehát saját értékesítési tevékenységben (ü gynö ki szerzõ dések, helyfoglalás, elszámolás, stb.) vagy ha nem akarnak, nem éri meg saját értékesítési szervezetet fenntartani, akkor megbíznak egy Vezérü gynö kö t az értékesítéssel. Vezé rügynöki szerzõdé st (GSA-General Sales Agency Agreement) kö tnek egy arra alkalmas szervezettel, amely elvégzi a piaci felmérést, a kapcsolatok kiépítését, a reklám, propaganda munkát. Ügynö kö knek kiadja értékesítésre a fuvarlevél stockokat, majd beszedi a megállapodott fuvardíjat tõ lü k és havonta elszámol a fuvarozóval. Vezérü gynö ki szerzõ dés csak arra szakosodott, semleges céggel köthetõ és egy speditõ rt nem lehet, nem szabad ilyen feladattal, joggal megbízni. Ez ellentmond mint a IATA szabályainak, mind az iparág erkö lcsi normáinak. A Vezérü gynö ki szerzõ désben pontosan meg kell határozni azt a földrajzi terü letet, amelyre a megbízás szól. Egy földrajzi terü letre csak egy vezérü gynö kö t lehet kinevezni. A kinevezésrõ l 30 napon belü l értesíteni kell a IATA Agency Administratort. A IATA szabályok szerint a Vezérü gynö k is a meghirdetett fuvardíjakkal dolgozik, az ü gynö kö k 5 %, a Vezérü gynö k 2,5 % jutalékra jogosult. A IATA azonban ma már tudomásul veszi, hogy a fuvarozók a normál jutalékon túl szuperjutalékokat (overriding commission) is adnak és csak annyit köt ki, hogy a jutalékokat az ü gynö k nem adhatja tovább. A vezérü gynö ki jutalék általában 10 %, vagy tö bb, illetve ha net-net tarifát kap a fuvarozótól, annyiért adja tovább, amennyiért tudja. A fentiekben leírt kereskedelmi módszerek mindenkori variációját az adott piaci reláció viszonyai szabják meg. Míg vannak, lehetnek olyan desztinációk, útvonalak, ahol a korlátozott kapacitás és verseny következtében csak teljes áru fuvarozás van, sõ t a fuvarozó csak a legjobban fizetõ árut fogadja el, addig másutt kénytelen a meghirdetett fuvardíj tö redékéért a kapacitását kínálni, mivel az alacsony fajlagos bevétel még mindig tö bb, mint a nulla bevétel Ellenõrzõ ké rdé sek 1. Mely jogszabályok és egyezmények érvényesek a nemzetkö zi légi árufuvarozásban? 2. Milyen céllal és mikor alakult az IATA és milyen feladatokat lát el jelenleg? 3. Ismertesse a légi fuvarozásban alkalmazott kü lö nféle fuvar és egyéb díjtételek típusait! 4. Egységrakomány fuvardíjkalkulációjánál milyen adatokat kell figyelembe venni. 5. A díjak és kö ltségek fizetésének milyen módjait alkalmazzák? 6. Ismertesse a légi árufuvarozás értékesítési és kereskedelmi rendszerét! 93

94 Irodalomjegyzé k Dr Benkõ László - Dr Nagy István: Fuvarjog és díjszabás Dr Benkõ László: Díjszabáselmélet Dr Horváth István: Nemzetkö zi légi árufuvarozás Az oktatási anyagban felsorolt díjszabások és díjszabási segédletek. 94