Német elemzés az innovációs versenyről A Német Ipari Szövetség (BDI) és a Deutsche Telekom alapítványa október utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott innovációs tanulmánya szerint 35 vizsgált ország versenyében Svájc az idén is megőrizte vezető helyét a világ innovatív nemzeti sorában. A gazdaság és a tudomány, mint innovációs tényező tekintetében az alpesi köztársaság egyértelműen a legjobb minősítést kapta, de a képzés, az állami szerepvállalás és a társadalomnak az innovációhoz való viszonyában sincsenek gyönge pontok. A vizsgálat eredményeit tartalmazó elemzés szerint a 2. helyet az idén is Szingapur foglalja el. A 3. helyezett Finnország, a 4. helyet elfoglaló Belgium és az 5. helyre sorolt Finnország mögött az elért pontszámokat tekintve alig marad el a 2013. évivel azonos, 6. helyet elért Németország. Több éves kitekintésben - Németország 2005-ben még a 10. helyre nyert besorolást, 2010-ben Svájc, Szingapur és Svédország mögött előlépett a 4. helyre, 2012-ben már csak a 6. helyre került, s ez mint látható - sem tavaly, sem pedig az idén sem változott. A 7. helytől lefelé Norvégia, Hollandia, a 2012-ben még a 15. helyre sorolt Írország, továbbá a tavaly egy helyet előrelépő és a 10. helyezését az idén is megőrző Egyesült Királyság található. Magyarország egyebek között a 13. helyezett Egyesült Államok, a 14. Ausztria, a 21. Csehország és a 24. Kína mögött, de a 29. helyre sorolt Lengyelországot megelőzve 35 innovációs nemzet versenyében a 25. helyet foglalja el. Gazdaság, tudomány, képzés, állam, társadalom A felmérés készítői a nemzetközi innovációs verseny országok közötti sorrendjét öt tényező figyelembe vételével alakítják ki. Ezek sorában az innovációs folyamat egyes szereplőinek minősítését tekintve a német gazdaság az előző évi helyezéshez képest két helyet lejjebb csúszva, Svájc, Dél-Korea, Tajvan és Norvégia mögött az idén az 5. helyen szerepel. A romlás fontosabb okait az elemzés készítői a vállalkozói szféra innovációs teljesítményének enyhe romlásában látják, ami a kockázatitőke-beruházások viszonylag alacsony voltában, a nemzetközi szabadalmi bejelentések dinamikájának gyöngülésében, a tudásintenzív szolgáltatásokban foglalkoztatottak számának mérsékelt növekedésében, valamint a vállalati K+F-kiadások lassú növekedésében jut kifejezésre. A német tudomány ezzel szemben javított korábbi pozícióján, bár a nemzetközi összehasonlításban elért 9. helyezésen is van még javítanivaló. A tudományos tevékenységet folytatók száma ugyan növekedett, de a tudományos műhelyekből származó szabadalmi bejelentések száma csökkent és a publikációs megjelenésekben is romlott a német pozíció más, a tudományos épületben fontos szerepet betöltő nemzetekkel szemben. A képzés területén az elmúlt két évben folyamatosan javult a németek által kapott pontszám, ami elsősorban a PISA-eredmények javulásának, a főiskolai képzés nemzetközi jellege erősödésének, valamint a természettudományi és a mérnöki doktorátussal rendelkezők száma növekedésének köszönhető. Ezzel együtt figyelembe véve Németország 11. helyezését és a kapott még mindig alacsonynak nevezhető pontszámot az oktatás Németország leggyöngébb pontjának számít a nemzetközi innovációs versenyben.
Az államnak a német innovációs teljesítményhez való hozzájárulása javult, így ebben Németország a 8. helyre lépett elő. Az előrelépés a képzés javítása érdekében kifejtett állami erőfeszítéseknek és a tudományos kutatásra fordított pénzügyi források növelésének köszönhető, miközben a szövetségi kormánynak a vállalati kutatási tevékenység támogatásához való hozzájárulása továbbra is visszafogottnak mondható. Az innovációs tevékenység és a társadalom összefüggése vonatkozásában Németország a 11. helyet foglalja el a nemzetek sorában, ami az innováció-orientált nemzetgazdaságok középmezőnyében való elhelyezkedést jelent. E helyezés értéke, tartalma úgy értelmezhető, hogy az innovációs tevékenység társadalmi keretfeltételei nem nevezhetőek annyira különlegesen erősnek, melyre építeni tudna a német innovációs rendszer. Innováció az unió új tagországaiban A fejezet címe nem egészen pontos, mivel a már korábban is vizsgált Lengyelország mellett újabban csak Csehországot és hazánkat vették fel térségünk innovációs górcső alá vett országai sorába. Lengyelország elismerésre méltó fejlődést ért el az EU-hoz való csatlakozás óta eltelt tíz évben, de mint az elemzés készítői rámutatnak a gazdaság még kevéssé felkészült a kutatásra és az innovációra. A nagy ipari hagyományokkal rendelkező Csehország Lengyelországhoz hasonló gazdasági sikereket tud felmutatni, olvasható az innovációs jelentés térségünkről szóló fejezetében, amire jó példaként említik a szerzők a ma már a VW-konszernhez tartozó Skoda autógyárat. Valamivel kevésbé, mint a csehek, de Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol a politikai fordulat óta jelentős gazdasági haladást sikerült elérni: a felmérés készítői némi meglepetéssel vették tudomásul, hogy mind Csehország, mind Magyarország jobban szerepelnek az innovációról szóló megméretésben, mint a lengyelek. Ez különösen igaz a gazdaság innovációs erejére, ahol mind Csehország, mind hazánk Lengyelországnál messze jobban szerepel. Az oktatás területén ezzel szemben Lengyelország is elfogadható értéket képes felmutatni. A tudományos versenyképességet vizsgálva Lengyelország teljesítményét nem tudták értékelni, miközben a térség két másik országa egészen kiváló eredményt ért el. 1990 óta Magyarországon, de különösen Csehországban sikerült olyan egészen kiváló innovációs rendszert felépíteni, melyben a gazdaság húzószerepet vállal magára, írják az elemzés regionális fejezetében. Nemzetközi összehasonlításban a két szóban forgó ország egyike sem jutott még el a csúcsra, de figyelembe véve a keleti blokk összeomlása és az EUcsatlakozás óta eltelt rövid időszakot, a két ország sikerei egészen figyelemre méltóak és kedvező bázist teremtenek a felzárkózási folyamat sikeres folytatásához. Lengyelországban a képzési színvonal elfogadható színvonalat ért el, de a tudomány és a gazdaság aggodalomra ad okot. Lengyelország nagy kihívása abban rejlik, hogy az innovációs rendszerben meg kell szüntetni az egyensúlytalanságokat. Ezt a kihívást azonban esélyként kell értelmezni. Azok az országok, melyek sikeresnek bizonyultak a modernizáció útján, mint például Dél-Korea, Japán vagy Tajvan, jólétüket a különféle alrendszerek innovációs teljesítményének köszönhető írják mintegy az Európai Unió új tagországainak szóló útmutatásként a BDI és a Deutsche Telekom alapítvány szakértői. 2
Melléklet: Az összinnovációs teljesítményt adó öt alrendszerben a felmérésben részt vevő országok részteljesítményei Cél: annak bemutatása, hogy miben rejlenek egy-egy ország erősségei és mely területeken van szüksége további fejlődésre. 1. Gazdaság Az elmúlt évekhez hasonlóan jelentős fölénnyel Svájc vezet ezen a téren 69 ponttal. A második helyen 59 pontjával Tajvan áll, négy hellyel javítva ezáltal tavalyi eredményét. Majd Dél-Korea, Norvégia és Németország következnek a sorban. Norvégia ezáltal hat hellyel előre lépett 2013-hoz képest, míg Németország két pozíciót visszacsúszott. Az ország innovációs teljesítményében a gazdasági szektor húzóerőt képez, azonban a konkurenciával való erős küzdelem során a kisebb veszteségek is megbosszulják magukat. A továbbiakban az első tíz ország sorrendje az alábbi formában rajzolódik ki: Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Finnország, Belgium és Svédország. Meg kell jegyezni viszont, hogy míg Amerika három helyet visszaesett, addig Finnország hetet előrelépett a ranglistán. Ez elsősorban a kutatás-fejlesztés területén véghez vitt adóváltoztatásoknak köszönhető. Írország visszatornázta magát a 11. helyre (a 18.-ról), az erős pénzügyi és gazdasági krízis után szinte teljes egészében visszanyerte az innovációs erejét. Jelenleg Szingapúr a 15. helyet foglalja el, holott tavaly még a második helyen állt. Ez a visszalépés elsősorban a hazai vállalkozóknak a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásainak az apadásával, valamint az Amerikai Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentések csökkenésével és a csúcstechnológiai iparág kereskedelmi egyenlegének a visszaesésével magyarázható. A következő helyeken álló Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália valószínűleg nem elégedett gazdasági szektorának innovációs erősségével és ugyanez igaz lehet Magyarországra (21. hely), Csehországra (22. hely) és Kínára (23. hely) is. Az utóbbi három ország viszonylag új szereplői ennek a vizsgálatnak, de ha eredményeiket visszaszámolnánk a 2000-es évek közepére, biztosan kedvezőbb helyezésekről lehetne beszámolni. 2. Tudomány A gazdasági teljesítőképesség számára meghatározó, hogy egy adott nemzet milyen tudományos háttérrel bír, ide értve főként kutatói számát és a kutatóintézeteiben folyó munka minőségét. 97 pontjával ismét Svájc került az élre, majd Dánia, Szingapúr, Finnország és Svédország tartozik bele az első öt helyezettbe. Németország a 9. helyet tudta megszerezni, ami természetesen nem tekinthető rossz eredménynek, de a várt felívelés elmaradt. Tekintetbe véve a sikeres befektetéseket, amelyekhez hozzájárulnak a Hightech Stratégia projektjei is, az eredmény csalódást okoz. Különösen mivel a tudományos felfedezések terén nem tud az ország kiugróan jelentős adatokat felmutatni. A sorban Ausztrália, Ausztria és Franciaország követik a németeket. A franciák számára ezáltal a tudomány a legfontosabb terület innovációs erejük javításában. 3
Az Amerikai Egyesült Államok csak a 16. helyet foglalja el, noha az ország jelentős tudományos potenciáljáról ismert. Az elvárttól alacsonyabb pontszám javarész két okkal magyarázható: a csúcskutatásokban az USA kiemelkedő eredményekkel bír. A neves egyetemek, mint a Harvard, a Stanford és az MIT mellett, azonban számos középszerű felsőoktatási intézmény is várja a hallgatókat. Míg az európai országok többségében ilyen számottevő szintkülönbség nem mutatható fel az egyetemek/főiskolák oktatási és kutatási színvonala között. Továbbá az indikátor az országok földrajzi nagyságához és lakóinak számához viszonyítva méri az adatokat. Ennek tudható be, hogy a többi nemzet lakosságszámát tekintve többet fektet be a kutatás-fejlesztésbe és nagyobb eredményekkel büszkélkedhet, mint az észak-amerikai kontinens legnagyobb állama. Magyarországnak a 24. pozícióval kell beérnie, míg Csehország három hellyel előzi meg és Lengyelország a 33. helyen található. 3. Oktatás A tudományos élet mellett a nemzetek oktatási szektorai is fontos szerepet töltenek be az innovációs erő növelésében. A kelet-ázsiai államok oktatási világa hagyományosan magas színvonalról árulkodik, így az első helyet birtokló Szingapúrt Tajvan követi, majd tőlük alig lemaradva Svájc következik. 2012-hez hasonlóan ismét Írország és Finnország vannak az élbolyban az EU-s tagállamok közül. Ezután Dél-Korea, Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia és Belgium vívta ki eredményével az első tízbe való bekerülést. Németország a 11. helyet mondhatja magáénak, ami azonban elmarad saját elvárásaitól. Noha az elmúlt évek pozitív fejlődéseit ki kell emelni, melyet bizonyít az is, hogy az elmúlt évhez képest négy hellyel sikerült előre lépni. Ez a javulás nagymértékben a legfrissebb PISA jelentésben vázolt jó szereplésnek tudható be. Noha még így is jelentős lemaradás figyelhető meg ezen a téren, hiszen a 9. helyen álló Nagy-Britannia hét ponttal, míg a harmadik pozíciót élvező Svájc 26 ponttal előzi meg. A sort Franciaország, Ausztria, az USA, Hollandia, Svédország, Norvégia és Dánia folytatja, amely államok feltett szándéka szintén a nagyobb teljesítményfokozatra kapcsolás. Idén a PISA - vizsgálatban a skandináv országok az előző évekhez képest gyengébb eredményeket értek el és ez a tény széleskörű társadalmi párbeszédhez vezetett az okok feltárása és a szükséges intézkedések bevezetése érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy a skandináv államok közül Finnország pozitív, míg a keletázsiai államok közül Japán a 17. helyével inkább negatív példának tekinthető. Hazánk ismét a 24., míg Csehország a 22. és Lengyelország a 25. helyet tudta megszerezni az oktatási szektorának az ország innovációs erejéhez való hozzájárulását tekintve. 4. Állami szerepvállalás Az ország innovációs erejét nagymértékben befolyásolja az, hogy az adott állam milyen jogi keretfeltételeket teremt, mekkora kereslettel bír az innovatív termékek iránt és számottevő befektetéseket valósít-e meg az oktatási szektorban. 4
Szingapúr, Finnország és Hollandia vezeti a sort ebben a kategóriában. Szingapúrban és Finnország esetében érdemes hangsúlyozni, hogy állami oldalról nőtt a megrendelések száma a kutatás-fejlesztési szektorban és az oktatási világot is kiterjedt támogatói rendszer hatja át. Svájc az előkelő negyedik helyre tornázta fel magát, majd Kanada, Tajvan és Belgium követik a sorban. Németország a 13. helyről a 8.-ra lépett elő, ami elsősorban a Szingapúrnál és Finnországnál már felsorolt tevékenységeknek köszönhető. Ezután Franciaország, Norvégia, Ausztria és az USA a ranglista következő szereplői. Az Amerikai Egyesült Államok számára ez a pozíció azonban négy helynyi visszaesést jelent. Dél-Korea található a 13. pozícióban, ami jelentős fejlődés eredménye, s ezt az oktatási rendszerében bekövetkezett pozitív változások hozták magukkal. A 20. helyet elfoglaló Kína szintén öt helyett ugrott előre, ami itt is az oktatási szektor javulásával magyarázható, bár a népköztársaság előtt még hosszú út áll az élmezőnyig. Őt követi öt EU-tagállam: Spanyolország, Csehország, Portugália, Magyarország és Lengyelország. Gyengébb helyezésük elsősorban az oktatási rendszer színvonalának az emelkedésével lenne orvosolható. Ezenkívül az állami megrendelések száma is jóval alacsonyabb, mint a fejlettebb nyugati nemzeteknél. 5. Társadalom és az innováció kapcsolata Ebben az évben az indikátor vizsgálati elemei nagy változáson estek át. Bekerült az elemzési adatok közé a várható élettartam, a nők részvétele a munkaerőpiacon, a tudományos cikkek számának a kutatás-fejlesztés területén való számbavétele. Ezért nehézségekbe ütközik az idei eredmények összevetése az előző esztendők helyezéseivel. Számos ország ugyanis teljesen új pozícióba került. Az első helyre Nagy-Britannia ugrott. Ez főként a tudományos cikkek számának és a nők magas foglalkoztatási arányának tudható be. Svájc, Ausztrália és Kanada 1-1 ponttal lemaradva követik őt, majd Svédország foglalja el az 5. helyet. Izrael a 9. helyet tudta megszerezni, amit leginkább a nők magas foglalkoztatási aránya eredményez, amely tekintetben ez a nemzet több nyugat-európai állammal is összevetve jóval előrébb áll. Németország a 11. helyen található a listán, amely elfogadható eredmény, de ha a pontszámot is górcső alá vesszük, akkor 49 pontjával messze elmarad az első helyen állók több mint 70 pontja mellett. Amerika sem örülhet egy kimagaslóan jó eredménynek ebben a kategóriában, be kell érnie a 14. hellyel. Ennek elsősorban a többi vizsgált országgal összehasonlítva az alacsonyabb várható élettartam az oka. 17. helyezésével Olaszország legjobb eredményét a jelenlegi vizsgálati részben kapta. Ez többek között a magas várható élettartammal indokolható. A három, a vizsgálatba bevont közép-kelet európai ország- Csehország, Lengyelország és Magyarországa - a 28-30. helyet tudta magának bebiztosítani. Gyengének tekinthető ugyanis a szereplésük a tudományos cikkek terén a kutatás-fejlesztési eredményekhez kapcsolódóan. Ezen kívül az innovációt érintő kulturális keretfeltételeik is fejlesztésre szorulnak. 5