TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július
1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma Priritás neve Priritás rövid tartalma TAMOP 3. A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek A priritási tengely célja, hgy a közktatás rendszerében az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban, annak célrendszerét megvalósítandó - egyszerre javuljn az ktatás eredményessége és hatéknysága, valamint mindenki számára biztsíttt legyen a minıségi ktatáshz való egyenlı hzzáférés. A priritási tengely a közktatási rendszer refrmján keresztül kívánja elérni, hgy a közktatás használható tudást, valamint a tudás és képességek flyamats fejlesztését megalapzó alapkészségeket adjn át mindenki számára. 1.2. A priritás célkitőzései Priritás neve, száma Indikátr megnevezése Indikátr mértékegysége Kiinduló érték Célértékek 1 2010 2 2015 TAMOP 3. A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Output A kmpetenciaalapú ktatáshz kapcslódó új prgramcsmagkat és módszereket legalább négy évflyamn és legalább hárm kmpetencia területen e priritás keretében bevezetı isklák száma A 3. priritás keretében támgattt, kmpetenciaalapú ktatás módszertani képzésein részvett pedagógusk száma A 3. priritás keretében támgattt, közmővelıdési intézményekben és múzeumkban szervezett nem frmális tanulási alkalmak résztvevıinek száma Isklák száma 0 1700 3100 Fı 0 7500 50500 Fı 0 3,94 millió 5,64 millió 1 Kumulált érték 2 2013-as célértékek 2
A 3. priritás keretében támgattt települési/térségi ktatási deszegregációs prgramk száma (az elfgadtt közktatási esélyegyenlıségi intézkedési helyzetelemzés és terv alapján megkezdett prgramk) A 3. priritás keretében támgattt integrációs nevelésben részesített halmzttan hátránys helyzető tanulók száma Db 2 fı 25364 Eredmény 70 100 (2013) 30000 40000 Az Országs Kmpetenciamérés lvasásiszövegértési skáláján 1-es, vagy az alatti szinten teljesítık aránya a 8. évflyamn A 3. priritás keretében megvalósuló tevékenységek eredményeképpen a legalább 80 %-s arányban hátránys helyzető tanulókat ktató általáns isklai feladatellátási helyek száma % 32,% 26% 18% Feladatellátási helyek száma 233 175 150 (2013) Kntextus indikátr A tanulók közötti különbségeken belül az isklák közötti különbségeknek tulajdnítható hányad 3 % Grade 6-20% Grade 8 24% Grade 10 48%, településtípus n.a Grade 6-20% Grade 8-20% Grade 10-30% 3 Számítása: a tanulói teljesítmények varianciája / isklai átlagk varianciája *100 (szegregációs index) 3
Krai isklaelhagyók (A 18-24 éves népességben azk aránya, akiknek a isklai végzettsége legfeljebb alsó középfk (nem haladja meg az ISCED2 szintet), és nem vesz részt ktatásban, képzésben) % 12,3% 10% (2013) 1.3. A támgatási knstrukció célja, indkltsága, alátámasztttsága 4 röviden Srszám Knstrukció Knstrukció neve Indkltság száma 3.1 A kmpetencia alapú ktatás elterjedésének támgatása 1. 3.1.1 21. századi közktatás Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv közktatás fejlesztési prgramjainak közpnti krdinációja, menedzselése, a különbözı fejlesztési prgramk harmnizációja, a közktatási intézmények fejlesztéseit és a közpnti fejlesztéseket, a területihálózati tevékenységeket irányító, összefgó közpnti intézkedés annak érdekében, hgy az ágazat szakmaplitikai elképzelései alapján minden mővelet és knstrukció az peratív prgramban meghatárztt célkat maradéktalanul meg tudja valósítani. A közktatás mdernizációjának flytatása, az intézmények pedagógiai prgramjának és gyakrlatának átalakítása, az ktatás minıségének és hzzáférhetıségének javítása, az integrációs, inklúziós flyamatk erısítése érdekében szükség van a pályázati knstrukciók keretében flyó fejlesztési tevékenység közpnti krdinációjának és támgatásának kiépítésére, valamint a skszereplıs fejlesztési flyamat minıségbiztsítására és nymn követésére, amely funkciókat jelen kiemelt prjekt látja el. A kiemelt prjekt a fejlesztési prgramkat szakmailag megalapzza, szintetizálja, a fejlesztéseket a célcsprthz közktatási intézmény, pedagógus, gyerek eljuttatja, az implementációt és disszeminációs tevékenységet szlgáltatásaival segíti. 2. 3.1.2 Új tartalmfejlesztések a közktatásban A knstrukció célja az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv közktatás-fejlesztési prgramjainak, tartalmainak ktatási prgramcsmagjainak, tananyagainak fejlesztése, elsısrban a kmpetenciafejlesztı ktatás módszertani igényei, a Nemzeti Alaptanterv (NAT), illetıleg az érettségi követelményeinek figyelembe vételével a közktatási intézmények minden típusára. Részcélk tvábbá: meglévı tankönyvpiaci termékek tvábbfejlesztése a kmpetenciaalapú ktatás célkitőzéseinek és szempntjainak figyelembe vételével, valamint új, kmpetenciafejlesztı tankönyvek létrehzása gyakrlatban mőködı, kipróbált és bevált hazai és nemzetközi, más rszágban fejlesztett és 4 Kiemelt prjektek esetében alkalmazandó, a prjekt költségvetésének alátámasztttságát is meg kell jeleníteni 4
alkalmaztt ktatási tartalmak, tananyagk, taneszközök hazai adaptációja és elterjesztése, közktatási gyakrlat számára a közgyőjtemények, adatbázisk digitális frmában való elérhetıségének biztsítása. Tvábbi cél, hgy a pályázat keretében támgattt tartalmak a technlógiai paradigma-váltás részeként beépüljenek a tankönyvpiaci kínálatba és tt hsszútávn is meghnsdjanak. Elvárás a támgatás eredményeképpen létrejövı tartalmakkal szemben, hgy a TÁMOP, TIOP, ROP prgramk keretében támgattt közktatásfejlesztési prgramk számára, az tt megkívánt pedagógiai igényeket magas szinten kiszlgálni képes frmában jöjjenek létre és váljanak hzzáférhetıvé., valamint, hgy a fejlesztések kihasználják az infrastruktúra pályázatk (TIOP 1.1.1.), és, az egységes elektrnikus kulturális és ktatási szlgáltató felület (EKOF) és egyéb IKT eszközök nyújttta szlgáltatáskat. 3. 3.1.4 (3.1.3-3.1.4 összevnva) 4. 3.1.5 (3.1.5-3.1.7 összevnva) Kmpetenciaalapú ktatás, egyenlı hzzáférés-innvatív intézményekben Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra krszerősítése, pedagógusk új szerepben) A knstrukció célja a kmpetencia alapú ktatás módszertanának és eszközeinek széleskörő elterjesztése, a pedagógusk módszertani kultúrájának krszerősítése, a tanulók képességeinek és kulcskmpetenciáinak fejlesztése és megerısítése, munkaerı-piaci esélyeik növelése, az egyenlı hzzáférés, az egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség biztsítása. A sikeres munkaerıpiaci alkalmazkdáshz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapzását szlgáló képesség fejlesztés és kmpetencia alapú képzés a magyar közktatási rendszerben való elterjesztésére, ami hzzájárul a fglalkztatási helyzet javításáhz. Az infrastrukturális fejlesztések csak akkr járulhatnak hzzá az ktatás eredményességének és hatéknyságának javításáhz, ha azk összekapcslódnak a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel. A pedagógiai kultúra krszerősítése részint az intézményi tartalmfejlesztési knstrukciókban új módszerek, az intézményi implementációhz elengedhetetlenül szükséges módszerek, eszközök (pl. IKT) alkalmazásának széleskörő megismertetésével és elterjesztésével, részint a intézményfenntartók és partnereik bevnásával, a szlgáltatásk és intézményi fejlesztések krszerősítésével történik. Jelen knstrukcióban az sztálytermi gyakrlatn túl a fejlesztéseket megerısítı, támgató tvábbképzések lyan szakmai, szakértıi területekre készítenek fel pedagóguskat a közktatási intézményekben, amelyek az implementációs flyamatkat támgatják, illetve a már módsíttt pedagógiai prgramk hatékny, minıségi megvalósítását garantálják. A pedagógiai megújulás fnts eleme a pedagógus tvábbképzés az intézmények, a régiók igényei és az új szlgáltatási szakterületek szerint. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése a hagymánys tanár szerepek megváltzása, az infrmatika stb. egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusk és ktatók számára. Az új követelményekhez való gyrs alkalmazkdáshz, az ktatás színvnalának emeléséhez, és az ktatási szlgáltatásk széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív tvábbképzési részvételre van szükség. A knstrukció indkltsága, hgy a kmpetencia alapú, és integrált szemlélető 5
5. 3.1.6 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) 6. 3.1.8 Átfgó minıségfejlesztés a közktatásban 7. 3.1.9 Diagnsztikus mérések fejlesztése krszerő pedagógiai módszereket alkalmazni tudó pedagógusk képesek csak a közktatás mdernizációjának végrehajtására. A sajáts nevelési igényő tanulókat nevelı-ktató közktatási intézmények felkészítése képességfejlesztı, integráló, differenciált módszertani szlgáltatásk nyújtására a többségi közktatási intézmények számára. A sajáts nevelési igényő gyerekek, tanulók sikeres munkaerıpiaci alkalmazkdáshz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapzását szlgáló képességfejlesztés és kmpetencia alapú képzés, a befgadó szemlélet elterjesztése hzzájárul a fglalkztatási helyzet javításáhz. A knstrukció keretében megvalósuló fejlesztés célja az ktatás eredményességének, minıségének és hatéknyságának növelése, az ktatás minden szereplıje (különösen a közpnti, az isklafenntartó és helyi szintő, az ktatásirányítás, ktatásfejlesztés és intézményfejlesztés, valamint a szülık és tanulók) számára megalapztt tanulói teljesítménymérési és intézményértékelési infrmációk kialakítása, visszacsatlása, az ktatásfejlesztés támgatása, valamint minıségirányítási rendszerek fejlesztése a közktatásban. A tanulói teljesítmény és kmpetenciamérési, a minıségértékelési és a minıségbiztsítási rendszerelemekre épülı knstrukció lyan összehanglt fejlesztéseket és rendszerszintő krdinációt tesz szükségessé, melyek lebnylítására a kutató-fejlesztı rendszerhez tartzó, a megfelelı szervezeti és szakmai feltételekkel, valamint a szükséges szakmai kapcslatrendszerrel rendelkezı intézmények képesek. Tvábbá a mérés-értékelési rendszerek fejlesztése kizárólag a már jelenleg is mőködı és alkalmaztt mérés-értékelési tevékenységekre épülhet rá, különös tekintettel a hatósági tevékenységekre is. Mindezekért indklt a kiemelt prjektként való megvalósítás. A knstrukció keretében megvalósuló fejlesztés célja a közktatás minıségének és hatéknyságának javítása, a tanulói teljesítmények javítása. A prjekt célja a kgnitív és szciális készségeket és képességeket felmérı, azk fejlesztését megalapzó, a fejlesztés hatássságát jelzı széles körben hzzáférhetı, tanárk által is használható mérıeszközök, a tanulási prblémák (kgnitív és nem kgnitív tényezık) diagnsztizálására alkalmas tesztrendszerek felállítása. A knstrukció keretében megkezdıdik a elektrnikus alapú mérés-értékeléshez szükséges feltételek (szftverek, technikai és egyéb eszközök) nemzetközi tapasztalatk felhasználásával történı megteremtése. 3.2. A közktatási rendszer hatéknyságának javítása, újszerő megldásk és együttmőködések kialakítása 8. 3.2.1 Új tanulási frmák és A knstrukció célja hgy segítse a középisklai rendszerek végzettséggel nem rendelkezı, az isklarendszerbıl lemrzslódtt, azt krábban elhagyó, nem tanköteles krú embereket középfkú végzettség megteremtésében, csökkentse a tanulói kudarckat úgy, hgy lyan tanulást támgató rendszereket hz létre, amelyek elsısrban az egyéni tanulási igényekre reagálva járulnak hzzá a személyes kmpetenciák fejlesztéséhez. A prjekt várható eredményei nemcsak a közktatásban, hanem a szakképzésben 6
és a felnıttktatás területén is hasznsíthatók lesznek. A prjekt célkitőzései lyan tanulást támgató új, fenntartható megldásk fejlesztésre irányulnak, amelyek krábban nem vltak jelen a közktatás intézményeiben. Az egyes intézményekben történı felhasználásuk csökkenteni fgja a tanulási kudarckat, másrészt képessé teszi az egyes intézményeket (és pedagógusaikat) arra, hgy a tanulás világától távl álló célcsprtkat is sikeresen be tudják vnni az ktatásba. A megldáskat a frmális és a nem frmális vagy infrmális útn szerzett kmpetenciák elismertetése jelenthetik. A prgram lyan hálózats intézményi mdell feltételrendszerének kialakítását célzza meg, amelyek az isklarendszert krábban elhagyó, hátránys helyzető, túlkrs fiatalk és felnıttek számára nyújthat lehetıséget a szakiskla, a középiskla elvégzésére, az érettségi, valamint az erre épülı középfkú szakképzettség megszerzésére. A szlgáltatás kialakítása a 3.2.1 B kmpnenshez kapcslódóan teremti meg azt az egységes közpnti szlgáltatási rendszert, amely a közktatás már meglévı intézményi rendszerére épülhet. A távktatással flyó középfkú közismereti ktatáshz tanulásmenedzsment rendszer, tvábbá feladatkkal, vizsga-mdulkkal kiegészített, a közktatás megközelítıleg 50 tantárgyának ktatásáhz használható lektrált, ellenırzött e-learning tananyag készül. A B kmpnensben Digitális Középiskla és Másdik Esély Gimnázium pályázatkat támgat a knstrukció. 9. 3.2.2 Területi együttmőködések, társulásk, hálózati tanulás A közktatás hatéknyságának, eredményességének javítása, az ktatási szektrban mőködı intézmények együttmőködési, fejlesztési, szlgáltató kmpetenciáinak krszerősítése elısegíti a közktatási intézményrendszer egészének mdernizációs flyamatát. A pályázat elsıdleges célja a közktatási intézmények hálózati típusú reginális, térségi szintő együttmőködésének támgatása fejlesztési szlgáltatásk nyújtására. A hálózat mőködésének célja a közktatási intézményekben az egész életen át tartó tanulást megalapzó kulcsképességek fejlesztését célzó kmpetencia alapú ktatásra való átállás, a minıségi ktatás segítése, az esélynövelés, a pedagógiai kultúra megújítása, a területi különbségek kiegyenlítése, az ptimális területi lefedettség biztsításával. A reginális fejlesztési krdináció alapvetıen a régióban megvalósuló fejlesztési szlgáltatásk krdinációját, a közpntilag validált fejlesztések disszeminációját végzi el. A fejlesztések krdinációjáhz szükséges mérető kapcslatrendszer kialakításáhz az egyes régiók nyújtják a megfelelı keretet (1500-3000 intézmény/régió), míg a megyék, illetve a kistérségek nem adnak kellıen hmgén szlgáltatási lefedettséget és biznys szinten knzerválhatják az intézmények közötti különbségeket. Reginális szinten a kistérségi hátrányk és elınyök kiegyenlítıdnek. Az egyes régiókn belül ugyanakkr a megfelelı tapasztalatkkal, kapcslatrendszerrel, szakmai felkészültséggel rendelkezı intézmény, vagy intézmények knzrciuma a helyi visznyknak megfelelın régiónként eltérı körben alakulhat ki, így a legmegfelelıbb intézmények kiválasztására 7
kiemelt prjekt helyett a pályázat lehet a legcélszerőbb. A B kmpnens esetében visznt a kistérségi sajátsságkhz való alkalmazkdás mikrrégiós együttmőködést igényel, hiszen a kmpnens keretében nem csupán szlgáltatás igénybevételének krdinációja, hanem hsszú távú együttmőködés, intézményi összelvadás várható. 10.. 3.2.3. (3.2.3 összevnva 3.2.5,3.2.6, 3.2.7 knstrukciókk al) Építı közösségek - közmővelıdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 11. 3.2.4. Tudásdepó-Expressz - A könyvtári hálózat nem frmális és infrmális képzési szerepének erısítése az élethsszig tartó tanulás érdekében A közmővelıdési intézmények atipikus, nem frmális és infrmális ktatási-nevelési szlgáltatásainak fejlesztése és támgatása, a tevékenységek ktatási, munkaerı-piaci és társadalmi relevanciájának és hatéknyságának erısítése. A knstrukció elé tőzött célk között szerepel, hgy az isklán kívüli képzési szlgáltatásk az rszágban aránysan és minél teljesebb körben legyenek elérhetık. Ezt elsısrban a hátránys helyzető kistérségek és települések kedvezményezése szlgálja. Tvábbi cél, hgy az isklán kívüli képzés minél közvetlenebbül kapcslódjn a közktatási és a munkaügyi rendszer megfelelı intézményeihez, ami knkrét együttmőködési megállapdáskban ölthet testet. Amellett, hgy az érintett laksság tudásának, kmpetenciáinak növelésével egyúttal a munkaerıpiachz alkalmazkdó mbilitási hajlandósága nı, a beavatkzásnak tudatsan kell törekedni a térségek és települések népesség-megtartó adttságainak fkzására is. Az inaktív, illetve a munkanélküliség által veszélyeztetett csprtk bekapcslása az egész életen át tartó tanulásba különös jelentıséggel bír. Azkban a közegekben és helyzetekben, ahl a frmális, intézményes megldásk nem, vagy csak rssz hatásfkkal mőködnek, jbb eredmény remélhetı a nem frmális és infrmális törekvésektıl, mind az isklás krúak, mind a fiatal és idısebb felnıttek esetében. A knstrukció célja a minıségi ktatáshz történı hzzáférés területi különbségeinek csökkentése a könyvtárak tanulási célú hzzáférhetıségének javításán keresztül. E cél elérésének érdekében az általáns-, isklai- és szakkönyvtári rendszerek krszerősítéséhez, azk hatéknyságának növeléséhez szükséges fejlesztések megvalósítására kerül sr. A tanulást segítı virtuális könyvtári szlgáltatásk és adatbázisk fejlesztése kétféle típusú tevékenység támgatásával történik: a) Országs könyvtári szlgáltatásk rendszerének fejlesztése b) Helyi igények hatéknyabb kielégítését célzó szlgáltatásfejlesztés A közkönyvtári rendszerben nı az együttmőködés, a győjtıköri krdináció fntssága. Az eredeti dkumentumk (könyvek, flyóiratk, hangzó anyagk) hagymánys szlgáltatása háttérbe szrul az elektrnikus dkumentumküldı szlgáltatásk mellett. Ezek jegyében fejlesztendı az Országs Dkumentum-ellátási Rendszer kiemelten a területi hátrányk kiegyenlítésére törekedve. 8
12. 3.2.8. A és B Múzeumk Mindenkinek Prgram Múzeumk ktatási-képzési szerepének erısítése - Közpnti módszertani fejlesztés és támgatási alap Az rszágs szlgáltatásk rendszerének fejlesztése mellett javítani szükséges az egyes könyvtárak helyi és térségi igényeket kielégítı szlgáltatásainak minıségét és hatéknyságát. A fejlesztésekben nagy hangsúlyt kapnak az tthnról is elérhetı web-alapú szlgáltatásk, valamint az lvasók különbözı csprtjait megcélzó, lvasási és digitális kmpetenciákat támgató prgramk. A helyi könyvtári fejlesztések egyik kiemelt célcsprtja a gyermek- és ifjúsági krsztály, akiket a könyvtárak a krai szcializáció és az iskláskr alatti nevelés és képzés támgatásával segítenek. A másik kiemelt célcsprt a leszakadó térségek felnıtt népessége, amelynek esetében a kulturális szlgáltatáskhz való egyenlı esélyő hzzáférés biztsítása a társadalmi felzárkózás egyik hatékny eszköze lesz. A fı cél a kmpetencia-fejlesztı közktatás, az egész életen át tartó infrmális tanulás érdekében, újszerő múzeumpedagógiai megldásk, valamint a múzeumk és a közktatási intézmények közötti együttmőködések kialakítása két beavatkzási eljárás útján. Közpnti fejlesztés: A múzeumk frmális, infrmális, nnfrmális ktatási szerepvállalásának közpnti módszertani megalapzása; Kmpetenciafejlesztı pedagógusk és múzeumi szakemberek képzése; Közktatási és muzeális intézmények közötti együttmőködési hálózat kiépítése; Módszertank, jó gyakrlatk ismertté tétele (múzeumi kultúraközvetítés és múzeumhasználat mdern módszerei); A knstrukció keretében a kiemelt prjekt célja közpnti módszertani fejlesztés, krdináció, disszemináció és támgatási szlgáltatás kialakítása. A fejlesztés azt alapzza, hgy a következı, disszeminációs szakaszban múzeumpedagógiai prjektek valósuljanak meg az egyes múzeumkban a következı körökben: Isklák és múzeumk közötti partnerség erısítése Isklabarát élményprgramk Infrmális tanulási tevékenységek a múzeumkban Egyfrdulós autmatizált eljárásrend: A módszertani mdernizáció beépítése a mindennapk gyakrlatába: múzeumpedagógiai és didaktikai mintaprjektek megvalósítása, ismertté tétele útján. Kmpetenciafejlesztés a kedvezményezett múzeumk és isklák együttmőködésében megvalósuló múzeumpedagógiai prgramsrzatk révén; Mővelıdési prgramcsmagk kialakítása az egész életen át tartó tanulás jegyében; Infrmális tanulási frmák biztsítása Indkltság: A frmális ktatás eszközrendszerét szükséges kiegészíteni a gyermek- és ifjúsági krsztályra irányuló múzeumpedagógiai prgramkkal. A múzeumi szlgáltatásk fejlesztése hármas célt szlgál: a képesség- és kmpetencia-fejlesztést (a nem-frmális és infrmális tanulás helyszíneiként), a közösségépítést, valamint a társadalmi befgadás 9
elımzdítását (a kisebbségek és migránsk kulturális értékeinek bemutatása és közvetítése)., 13. 3.2.9. Audivizuális emlékgyőjtés a társadalmi khézió erısítéséért 14. 3.2.10. Egységes Elektrnikus Kulturális Közktatási és Szakképzési Szlgáltató Felület kialakítása A knstrukció általáns célja kettıs; egyfelıl a társadalmi khézió erısítése, másfelıl tanulók körében elımzdítani az államplgári, történelmi ismeretek, készségek fejlıdését. Ennek keretében a knstrukció gyakrlati célja, hgy az elmúlt évszázad történéseinek még élı szemtanúit a tanulók, szaktanáraik felügyelete mellett felkutassák, és emlékeiket összegyőjtve, azkat a mdern technika segítségével rögzítve és rendszerbe szervezve elérhetıvé tegye a köz számára ktatási segédanyagként. A knstrukció céljai közé tartzik tvábbá a rma etnikum életével kapcslats történések feljegyzése illetve győjtése. Az alkalmaztt módszer elısegíti a kmpetencialapú ktatás elterjesztését, a mdern pedagógiai módszerek alkalmazását (prjektmódszer, tömbösített ktatás). A történelmi emlékpntk kialakítása, adatbázisaik kutathatósága segíti a közktatási intézményekben tanulók történelemszemléletének alakítását, az államplgári ismeretek, szciális kmpetenciák erısödését. A knstrukció célja átdlgzás alatt áll az Európai Bizttság észrevételei alapján. A fejlesztés ahhz az átfgó célhz igazdik, hgy javuljn az ktatás eredményessége és hatéknysága, valamint mindenki számára biztsíttt legyen a minıségi ktatáshz való egyenlı hzzáférés, mind a közktatás keretében, mind pedig az egész életen át tartó tanulás srán. Az alapvetı cél a frmális ktatás eszközrendszerének bıvítése az ktatási tevékenységek és a kulturális tartalmak egymást támgató rendszerének kialakításával, amit az egységes felületen való digitális közzététellel valósítunk meg. Az infkmmunikációs akadálymentesítés révén segítjük elı a tartalmak és szlgáltatásk egyenlı esélyő elérését. Összevnt, integrált rendszerek jelenleg nem léteznek, és az ktatási és kulturális győjtemények rendszerében tárlt infrmációk és tudás tvábbra is csak a "saját célú" kultúrafgyasztás számára érhetık el. A hzzáférés lehetıségei is az adtt intézményekhez, az interakciók lehetıségei pedig zömmel a személyes megjelenéshez kötıdnek. A feladat az ktatási tananyagk, a kulturális tartalmak és tudmánys infrmációk közös felületen történı kezelése és megjelenítése. A prjekt átfgó és centralizált szlgáltatási struktúra és szftverrendszer létrehzására irányul. Az erre a célra kifejlesztendı Egységes Elektrnikus Kulturális és Oktatási Szlgáltató Felület (EKOF) rszágs lefedettségő lesz. Ez hzzájárul a területi különbségek kiegyenlítéséhez a hatékny, jó minıségő ktatáshz és a kulturális értékekhez való hzzáférés terén. A knstrukció célja átdlgzás alatt áll az Európai Bizttság észrevételei alapján. 3.3. A halmzttan hátránys helyzető és a rma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közktatásban 15. 3.3.1 Oktatási esélyegyenlıség és integráció A knstrukció alapvetı célja, hgy szakmai fejlesztésekkel és szlgáltatáskkal járuljn hzzá a halmzttan hátránys helyzető, kiemelten a 10
16. 3.3.2 Oktatási esélyegyenlıségi prgramk végrehajtásának támgatása rma tanulók ktatási helyzetének javításáhz: az isklai szegregáció mértékének csökkentéséhez, az óvdáztatási arányuk növeléséhez az indklatlan fgyatékssá minısítés visszaszrításáhz és a minıségi ktatáshz való hzzáférésük javításáhz. A halmzttan hátránys helyzető, kiemelten a rma tanulók isklai sikerességének növelése érdekében a prjekt tvábbi célja, hgy az NFT I.- ben megkezdett isklamdernizációs flyamat flytatásaként tvábbfejlessze és minél nagybb intézményi körben terjessze az integrációt támgató módszertani prgramt. A knstrukció tvábbi célja a közktatási integrációs prgramk - állami és/vagy európai uniós frráskból megvalósulók - összehanglása az Országs Oktatási Integrációs Hálózat szlgáltatásaival, illetve a hiányzó szlgáltatásk megteremtéséhez szükséges fejlesztés megvalósítása, a humánerıfrrás megteremtése és beépítése a hálózati mőködésbe. Egy nyittt, eredményes, egyenlı esélyeket biztsító isklában az integrációs nevelés módszertana az az eszköz, melynek segítségével a kmpetencia alapú ktatás elınyei társadalmi státusztól függetlenül megmutatkznak a tanulók sikerességében. Az integrációt támgató módszertani és kmpetencia-alapú fejlesztések fnts mutatója, hgy a prgramk által érintett tanulók teljesítménye mérhetıen javul, ezért szükséges e fejlesztések támgatása és elterjesztése a magyar közktatási intézményrendszerben. Ennek érdekében biztsítani kell az NFT1-ben megkezdett integrációs módszertani prgramk tvábbfejlesztését, az elindult átfgó isklamdernizációs flyamat flytatását minél nagybb körben. Biztsítani szükséges tvábbá, hgy minden európai uniós frrásból támgattt közktatásfejlesztési prgram hzzájáruljn az esélyegyenlıség elımzdításáhz az ktatásban. Az ehhez szükséges intézményi, települési és térségi Közktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervek megalktása és végrehajtása új eszköz Magyarrszágn. Ennek az esélyegyenlıség-elvő támgatásplitikának a legfntsabb eszköze az esélyegyenlıségi szakértıi kapacitás megteremtése, a települési, kistérségi, intézményi szintő esélyegyenlıségi beavatkzásk tervezésének szakmai támgatása és végrehajtásuk minıségbiztsítása, mentrálása, ami ennek a knstrukciónak a keretében biztsítható. A Társadalmi Megújulás Operatív Prgram közktatási esélyegyenlıségre irányuló célztt pályázats prgramjainak (TÁMOP 3.3.2, 3.3.3, 3.3.4, 3.3.5) eredményességéhez is szükséges a jelen knstrukció keretében megvalósuló szerteágazó szakmai tevékenységek végrehajtása. A pályázat alapvetı célja, hgy a magyar közktatásban elısegítse az esélyegyenlıség érvényesülését és megerısítse az isklarendszer esélyteremtı szerepét a halmzttan hátránys helyzető tanulók vnatkzásában. A közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89. -a értelmében a hazai és nemzetközi frráskra kiírt közktatási célú pályázatkn való részvétel feltétele közktatási esélyegyenlıségi intézkedési terv elfgadása. Ennek megfelelıen az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv hrizntális plitikáiban kiemelt helyen szereplı esélyegyenlıség-elvő támgatásplitika 11
17. 3.3.3 Integrációs gyakrlatt flytató isklák minıségbiztsítása, szakmai szlgáltató hálózatkkal történı együttmőködésük támgatása érvényesítéséhez minden ktatási beruházásra, fejlesztésre pályázó fenntartónak közktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzést és intézkedési tervet szükséges megalktnia és végrehajtania. A közktatási esélyegyenlıségi intézkedési terv általáns céljai a halmzttan hátránys helyzető és rma gyermekek ktatási szegregációjának csökkentése, a körükben kirívóan magas fgyatékssá minısítési arányk visszaszrítása, az alacsny óvdáztatási arányk javítása, az ktatási szlgáltatáskhz történı egyenlıtlen hzzáférés csökkentése, a halmzttan hátránys helyzetőek lemrzslódásának csökkentése, valamint az ktatási diszkrimináció visszaszrítása. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlıségi Munkaprgramjában, valamint a TÁMOP hrizntális plitikáiban kiemelt helyen szereplı esélyegyenlıség-elvő támgatásplitika érvényesítéséhez minden ktatási beruházásra, fejlesztésre pályázó településnek, kistérségnek és fenntartónak közktatási esélyegyenlıségi intézkedési tervet szükséges megalktnia és végrehajtania. Az esélyegyenlıségi intézkedési terv általáns céljai a halmzttan hátránys helyzető és rma gyermekek ktatási szegregációjának csökkentése, a körükben kirívóan magas fgyatékssá minısítési arányk visszaszrítása, az alacsny óvdáztatási arányk javítása, az ktatási szlgáltatáskhz történı egyenlıtlen hzzáférés csökkentése, a halmzttan hátránys helyzetőek lemrzslódásának csökkentése, valamint az isklai diszkrimináció visszaszrítása. Ha bármely megvalósítani kívánt (nem esélyegyenlıségi célú) ktatásfejlesztési beruházás nincs összhangban a szegregációmentesség és esélyegyenlıség hrizntálisan elvárt követelményeivel, a címzett amennyiben pályázatában indklni tudja, hgy a szükséges frrásk nem állnak rendelkezésére e knstrukció keretében külön támgatást igényelhet esélyegyenlıségi intézkedési tervének végrehajtására. A halmzttan hátránys helyzető tanulók integrált nevelésében mdell-értékő gyakrlatt flytató bázisisklák hrizntális együttmőködésébıl kialakuló kperatív hálózat kialakítása a HHH tanulók integrált az Integrációs Pedagógiai rendszernek megfelelı, vagyis IPR alapú nevelésének elterjesztése, az inkluzív és minıségi ktatást biztsító intézményi feltételek fejlesztése, valamint a pedagógusképzı felsıktatási intézmények hallgatói számára az integrált nevelést megvalósító bázisintézmények gyakrló helyekké válása érdekében. Cél, hgy kialakuljn Magyarrszágn egy lyan hálózat, amely egymást segítı szakmai hálóként összefgja a hátránys helyzető/rma tanulókat integráltan ktató, szlgáltató intézményeket, szakmai mőhelyeket, egyetemi kutatási és képzési közpntkat. A prgram lényege az IPR alapú intézményfejlesztésre, az inkluzív ktatási környezetre fókuszáló egymástól tanulás. Cél tvábbá, hgy a nyertes pályázók felkészüljenek a 3.2.2 pályázatban támgattt szakmai pedagógiai hálózatkhz való kapcslódásra, az IPR alapú nevelés hatéknyabb 12
18. 3.3.4 19. 3.3.5 (3.3.7 knstrukcióv al összevnva) disszeminálása érdekében. A halmzttan hátránys helyzető fiatalk között a A felsıfkú képzésbe irányuló felsıfkú ktatásban résztvevık arányának javítása tvábbtanulási utak és a felsıfkú képzésben részt vevı rma fiatalk megerısítése, Láthatatlan támgatása erıs rma középsztály kllégiumi prgramk megteremtése, a rma közösségek egészséges támgatása felsıktatási öntudatának felélesztése, és a krszerő rma intézményekben tanuló rma identitás megteremtésének céljából. fiatalk számára A knstrukció hárm, egymást kiegészítı pillérbıl áll. A) az A) pillér célja a halmzttan hátránys helyzető tanulók idegennyelvi kmpetenciájának fejlesztése. B) a B) pillér célja a halmzttan hátránys helyzető tanulók felkészítése az érettségin/felvételin való sikeres szereplés érdekében. C) a C) pillér célja a felsıktatásban résztvevı rma tanulók tanulmányi sikerességének fenntartása, erısítése, választtt szakterületük magas szintő elsajátításáhz és a krszerő rma identitás kialakításáhz pluszszlgáltatásk nyújtása. Civil részvétel erısítése az A közktatási intézményekre irányuló fejlesztések, ktatási diszkrimináció elleni amelyek a pedagógiai munka minıségének, fellépés és a tanulók isklai hatéknyságának javítását, a tanulók isklai sikerességének támgatása sikerességének elımzdítását, szegregációmentes érdekében ktatásukat célzzák, önmagukban nem elegendıek. Az ktatáshz való egyenlı, diszkriminációmentes hzzáférés, és a tanulók sikerességének elımzdítása érdekében szükséges a civil szervezetek bevnásának erısítése, melyek az intézményi struktúrán kívülálló, független ellenırzı és egyben támgató szerepet tölthetnek be. A hátránys helyzető térségekben élı rma gyerekek az átlagnál jóval alacsnyabb arányban részesülnek óvdai ellátásban, közülük az átlagsnál kevesebben fejezik be az általáns isklát, kerülnek be a érettségit adó középfkú intézménybe, illetve csak szórványsan vesznek részt a felsıfkú ktatásban. Az esélykülönbségek szempntjából döntı tényezı az erısödı szelekció, az isklák társadalmi rétegek szerinti szegregálódása. A) kmpnens: Tanda prgramk támgatása A kmpnens célja az isklai lemrzslódás csökkentése elsısrban a halmzttan hátránys helyzető, rma, valamint a gyermekvédelmi gndskdás alatt álló és a migráns tanulók tvábbtanulási útjainak megerısítése érdekében. A már meglévı tandai hálózat bıvítése, szlgáltatásaik minıségfejlesztése hatéknyan hzzájárulhat ezen célcsprt isklai elımenetelének és késıbbi munkaerı-piaci esélyeinek javításáhz. B) kmpnens: Antidiszkriminációs jelzırendszer kiépítése és mőködtetése A knstrukció célja a halmzttan hátránys helyzető, különösen a rma tanulók ktatási esélyegyenlıségét döntıen beflyásló ktatási szegregáció és diszkrimináció eseteinek feltárása és felszámlása megfelelı beavatkzásk és fejlesztési eszközök alkalmazásával. Ennek érdekében szükséges egy infrmált és elfgulatlan civil szereplık részvételére építı jelzırendszer létrehzása, amely lehetıséget biztsít az ktatási 13
diszkrimináció eseteinek, illetve az ktatási esélyegyenlıtlenséget kzó egyéb feltételeknek a feltérképezésére, a döntéshzók és prgramgazdák számára az infrmációk becsatrnázására, és szükség szerint a kritikus helyzetekben az érintett halmzttan hátránys helyzető tanulók érdekeinek jgi útn, vagy egyéb módn történı érvényesítésre. 3.4. Az eltérı ktatási igényő csprtk ktatásának és a sajáts nevelési igényő tanulók integrációjának támgatása, az interkulturális ktatás 21. 3.4.1 A nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének, Nemzetiségi és migráns ktatásának, beilleszkedésének és a többséggel tanulók nevelésének és való harmnikus együttélésének támgatása. ktatásának segítése A knstrukció indkltsága, hgy a speciális célcsprtnak minısülı nemzeti, etnikai kisebbségekhez, migráns csprtkhz tartzó tanulók nevelésére, ktatásra utóbbiak harmnikus társadalmi beilleszkedésére irányuló fejlesztések javítják az ktatás eredményességét és erısítik társadalmi khéziós szerepét. 22. 3.4.2 Sajáts nevelési igényő tanulók integrációja A minıségi ktatáshz való hzzáférés biztsítása a munkaerı-piaci esélyteremtés és a társadalmi kirekesztıdés megelızése érdekében azáltal, hgy széleskörő együttmőködések keretében biztsítja a segítı szlgáltatáskhz való hzzáférést. Fı cél lyan befgadó isklarendszer kialakítása és elterjesztése a közktatásban, ahl az iskla alkalmazkdik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló skféleséghez. A sajáts nevelési igényő tanulóknak jelenleg csupán 20%-a tanul integrált-többségi isklai körülmények között. A szegregált körülmények között ktattt sajáts nevelési igényő tanulók életpályája társadalmi beilleszkedése biznyítttan skkal nehezebb, mint az integrált körülmények között nevelteké. 23. 3.4.3 Isklai tehetséggndzás A lisszabni stratégia célkitőzései megvalósításának egyik fı eszköze, a természettudmánys ismeretek ktatásának eredményesebbé tétele. Ennek érdekében a tehetséges és a lemaradó tanulókkal való kiemelt fglalkzás, a tehetség gndzás és a felzárkóztatás hatékny módszereivel e területen az ktatás minıségének hatéknyságának javítása a legfntsabb cél. Tvábbi cél az esélynövelést szlgáló tehetséggndzás, valamint az ahhz szükséges intézményi hálózat támgatása. 24. 3.4.4 Országs tehetségsegítı hálózat létrehzása-magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítı Prgram A knstrukció a tehetséges 5 gyermekek és fiatalk képességeinek kibntakztatása, társadalmi hasznsulása és integrálása céljából egy lyan rszágs civil bázisú tehetségsegítı hálózat kialakítását tőzi ki célul, amely az ktatási flyamatban kidlgztt és az isklán kívüli tehetségsegítı kezdeményezések összekötésével és kibıvítésével, a tehetséges fiatalk önszervezıdésének támgatásával mind a 5 A tehetséges megjelölés nem valamely szőken vett kritérium (IQ-teszt, tanulmányi, verseny vagy üzleti eredmény) alapján kiválaszttt elitet jelöl. Tehetség az is, aki kivételesen erıs mtivációja miatt akar bekerülni a leírt tehetséggndzó frmákba. Mindenki tehetséges: az egyéni tehetség más és más, skszr még szunnyadó készségekben mutatkzik meg. Mivel egy adtt szakmában vagy szakterületen a siker elérését a készségek rendkívül váltzats keverékei egyaránt biztsíthatják, a tehetség szők értelmezése és definíciója nemcsak kirekesztı jellege miatt, hanem kisebb hatéknysága miatt is kárs lehet. Ugyanakkr a mtiváció egyedül nem jelenthet jgt a tehetségsegítés egyre és egyre többet adó frmáiba való bekerülésre, ehhez az elért eredményen alapuló, szakmailag indklt kritériumk alapján szakértık által történı, nyilváns és ellenırizhetı kiválasztás kell. 14
szervezeti hatéknyság növelése révén, mind (különösképpen) a tehetség kibntása és hasznsulása révén a befektetett összeg nagyságrendekkel nagybb megtérülését idézi elı. Az rszágs tehetségsegítı hálózat kialakításával, valamint a tehetségsegítésnek a kiemelt prjekt által kiépített új eszközeivel a létezı és a kiemelt prjekt által felderített terepeken fejlesztendı tehetségsegítı frmák képessé válnak arra, hgy: 1.4. Támgatható tevékenységek köre mőködésükrıl, lehetıségeikrıl kncentráltan, hatéknyan adjanak hírt minden érdekelt számára; biztsítsák a tehetségsegítı lehetıségek eljutását a kistérségekbe, a hátránys helyzető régiókba és a hátránys, valamint halmzttan hátránys helyzető tehetséges gyermekekhez és fiatalkhz; mzgósítsák a helyi önkrmányzati, civil és magán erıfrráskat a tehetségsegítés lehetıségeinek gazdagítására; segítsék a tehetséges fiatalk önszervezıdését; a tehetségsegítı hálózatba integrált, a tehetséges fiatalk számára könnyen elérhetı frmákat teremtsenek a tehetséges fiatalk képességeinek hasznsulására; megteremtsék az átjárási lehetıségeket az egyes frmák, a hazai és a határn túli magyar kezdeményezések között, és így elérjék azt, hgy minden tehetséges gyermek és fiatal a tehetségének legmegfelelıbb támgatási frmában részesüljön, ami a segítség hatéknyságának ugrásszerő növekedését idézi elı; végezetül a fenti lépésekkel kialakuljn a hatékny és sikeres tehetségsegítı kezdeményezéseknek egy lyan adatbankja és módszertana, amelyet példaként ajánlatunk az EU más rszágai felé. Knstrukció Knstrukció neve Támgatható tevékenységek száma 3.1 A kmpetencia alapú ktatás elterjedésének támgatása 3.1.1 21. századi közktatás 1. Fejlesztéskrdinációs hálózat, hrizntális együttmőködések kiépülésének ösztönzése, támgatása. 2. Tartalmfejlesztés támgatása 3. A pedagógiai és módszertani megújulás támgatása 4. Sajáts Nevelési Igényő gyermekek ktatási szlgáltatáskhz való egyenlı hzzáférését biztsító tevékenységek 5. Kmplex etanulás, digitális pedagógiai, tartalmszlgáltató, IKT kmpetenciafejlesztést támgató szlgáltató rendszer 6. A versenyképesség és az esélyteremtés erısítésével a közktatási intézményi megújulást támgató K+F tevékenységek 7. Az ktatásirányítás és az isklarendszer hatéknyságának javítását szlgáló K+F tevékenységek 8. A tudásmenedzsment rendszerszintő fejlesztését támgató K + F tevékenységek, az innváció támgatása 9. A közktatás átfgó mdernizációját közpnti adminisztrációs ldalról támgató szlgáltató rendszerek fejlesztése és megvalósítása A prjektre elıírt illeszkedési elıírásk: TÁMOP 2.2.1. A képzés minıségének és tartalmának fejlesztése 15
TÁMOP 2.2.2 A pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt prjekt - középfkú szakképzések pályakövetési adatai; TÁMOP 4.1.3 Felsıktatási szlgáltatásk rendszerszintő fejlesztése kiemelt prjekt TÁMOP 4.1.4 A felsıktatás minıségbiztsítása TÁMOP 3.1.2 Új tartalmfejlesztések a közktatásban TÁMOP 3.2.1 Új tanulási frmák és rendszerek TÁMOP 3.1.8 Átfgó minıségfejlesztés a közktatásban 3.1.2 Új tartalmfejlesztések a közktatásban Támgatható tevékenységek köre: A knstrukció keretében lyan fejlesztéseknek kell születni, amelyek tartalmilag és technikailag is alkalmasak a krszerő, digitális és multimédiás technlógiákkal és eszközökkel segített pedagógiai módszerek skldalú alkalmazására. Rendkívül fnts, hgy a prgram keretei között induló fejlesztések kiemelt hangsúlyt helyezzenek a digitális és papíralapú tananyag piac egységességére, egymást kiegészítı vltára a fejlesztések eredményeinek fenntarthatósága érdekében. A taneszköz-kínálat megújítása a kmpetencia alapú ktatás igényeinek megfelelı taneszközök arányának növelése céljából. Krábban elkészült (a pályázat meghirdetését megelızıen akkreditált) taneszközök, taneszköz-rendszerek átdlgzása, tvábbfejlesztése ugyanazknak a szakmai kritériumknak megfelelıen, amelyek az új prgramcsmagk kifejlesztésére vnatkznak. Új tartalmak (kiemelten hárm területen: matematikai és természettudmányi ismeretek, aktív államplgárság és szciális kmpetenciák, vállalkzói készségek), tananyagk, ktatási prgramcsmagk, kialakítása, fejlesztése, kapcslódó feladatbankk, tanítást és tanulást támgató eszközök létrehzása, kiemelt figyelmet frdítva a digitális és papíralapú tartalmak, tananyagk, taneszközök egységességére A nem szakrendszerő ktatás meghsszabbításának (5-6. évflyam) - az alapkészségeket tvábbi fejlesztését célzó - idıszakára vnatkzó kerettantervek, módszerek, mdellek kidlgzása és fejlesztése A 7-8. évflyamn a szövegértés és-alktás (mindennapi, hivatals és szakmai szövegek, diagramk, táblázatk stb.) tvábbfejlesztése, a diszciplináris ktatásról a kmplex természettudmányi és társadalmtudmányi ktatásra való áttérés támgatása Átmenet a munka világába a szakiskla 9-10. évflyamára, lemrzslódást csökkentı célú, elsısrban tanulási képességeket és technikákat, önismereti, rientációs, szciális kmpetenciákat fejlesztı, a tanulás iránti pzitív attitőd kialakítására törekvı ktatási prgram elkészítése az elsı knstrukció kiemelt prjektjének kncepciója és kritériumai szerinti specifikáció alapján Nemzetközi és hazai jó gyakrlatk beszerzése, adaptálása, elterjesztése, meghnsítása, adaptáció, a magyarrszági széles körő felhasználhatóság megteremtése. Az 1-12. évflyam részére közktatásban felhasználható, elsısrban nemzetközi digitális ktatási tartalmak hnsítása és díjmentes hzzáférhetıvé tétele digitális frmában a Sulinet Digitális Tudásbázisban, a Sulinet hnlapról elérhetı egyéb nline frmában. Meglévı, krábban nem akkreditált tananyagk, illetve adatbázisk, feladatbankk, interneten elérhetı tananyagk, ktatási tartalmak tartós, közktatási felhasználásának megteremtése és szükségletek szerinti bıvítése, digitális és multimédiás technlógiákkal és eszközökkel. Hazai vagy nemzetközi, meglévı közktatási, vagy a közktatásban felhasználható, tananyagtartalmakat kiegészítı 16
tartalmak: tudmánys, ismeretterjesztı, dkumentum mősrk, multimédiás tartalmak, közgyőjtemények, kulturális örökség elemei, térképek-atlaszk, lexiknk, győjteményekben, archívumkban ırzött dkumentumk (nymtattt, hangzó- illetve képanyagk) stb. magyarrszági vagy magyar nyelvő közktatás számára ingyenes felhasználást biztsító publikálása. A tartalmaknak a magyarrszági közktatás igényeihez való igazítása (az Életpálya- építési kmpetencia területen Digitális Reneszánsz Tárház c. pilt alprjekt létrehzása). C kmpnens Hazai vagy nemzetközi, meglévı közktatási, vagy a közktatásban felhasználható, tananyagtartalmakat kiegészítı tartalmak: tudmánys, ismeretterjesztı, dkumentum mősrk, multimédiás tartalmak, közgyőjtemények, kulturális örökség elemei, térképekatlaszk, lexiknk stb. magyarrszági vagy magyar nyelvő közktatás számára ingyenes felhasználást biztsító publikálása. A tartalmaknak a magyarrszági közktatás igényeihez való igazítása (az Életpálya- építési kmpetencia területen Digitális Reneszánsz Tárház c. pilt alprjekt létrehzása). A közgyőjteményekben, ktatási intézmények, nnprfit szervezetek, közszlgáltató intézmények győjteményeiben, illetve egyéb győjteményekben, archívumkban ırzött dkumentumk (nymtattt, hangzó- illetve képanyagk) és mőtárgyak digitalizálása a közktatási tartalmfejlesztés, illetve az Egységes Elektrnikus Kulturális, Közktatási és Szakképzési Szlgáltató Felülethez való kapcslódás követelményei szerint. 3.1.4 (3.1.3-3.1.4 összevnva Kmpetenciaalapú ktatás, egyenlı hzzáférés-innvatív intézményekben A prjektre elıírt illeszkedési elıírásk: TÁMOP 2.2.1. A képzés minıségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP 2.2.2 A pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt prjekt - középfkú szakképzések pályakövetési adatai; TÁMOP 4.1.3 Felsıktatási szlgáltatásk rendszerszintő fejlesztése kiemelt prjekt TÁMOP 4.1.4 A felsıktatás minıségbiztsítása TÁMOP 3.1.1 21. századi közktatás TÁMOP 3.2.1 Új tanulási frmák és rendszerek TÁMOP 3.1.8 Átfgó minıségfejlesztés a közktatásban A kulcskmpetenciák fejlesztését támgató, újszerő tanulásszervezési eljárásk bevezetése (tantárgyi integráció, tömbösített ktatás, múzeumpedagógia, stb.), mdern pedagógiai módszertan alkalmazása (kperatív technikák, prjektmódszer, témahét, stb.); a kulcskmpetenciák fejlesztését, az újszerő tanulásszervezési eljárásk alkalmazását támgató ktatási prgramk, taneszközök bevezetése és adaptációja; digitális tartalmak, taneszközök ktatási gyakrlatban való használata, digitális készségek fejlesztése a közktatási intézmények pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, mentri és szakértıi támgatás igénybevétele; A hátránys helyzető gyerekek, tanulók és a sajáts nevelési igényő gyerekek, tanulók többségi óvdákban, isklákban való integrálását elısegítı prgramk intézményi alkalmazása, a szakmai felkészülést szlgáló pedagógustvábbképzéseken való részvétel, tvábbá az elsajátítttak intézményi adaptációját segítı szlgáltatásk megvalósítása; 17
A lemrzslódás és kirekesztıdés megelızését támgató személyközpntú, egyéni tanulási utak, kmplex végigkísérési flyamatk kialakítása Az intézmények pedagógiai prgramjának, infrmatikai stratégiájának összehanglása az IKT alapú kmpetenciafejlesztés céljaival; Az intézmény pedagógiai dkumentumainak módsítása, ly módn, hgy az a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elısegítse és támgassa; A pályázók tanácsadói segítséget kötelesek igénybe venni a kmplex- és IKT helyzetelemzés elkészítéséhez, az esélyegyenlıségi helyzetelemzés figyelembevételével. Az így elkészült helyzetelemzések alapján kell összeállítani a prjektet. A fejlesztési prgramk sikeressége szempntjából kiemelt jelentısége van a nyilvánsság biztsításának. A pályázónak biztsítania kell, hgy a fejlesztési prgramt a szülık, tanulók, isklaszék, egyéb érdekelt helyi szereplık még a pályázat benyújtása elıtt megismerjék, véleményezzék. A tevékenységek között tervezni szükséges a nyilvánsság biztsításának flyamatsságát (pl. szülık felkészítése, flyamats tájékztatásuk), illetve annak lehetıségét, hgy az érdekelt helyi szereplıknek legyen lehetıségük az eredmények értékelésére. A fenti tevékenységeket feladatellátási helyenként a pályázati felhívás szlgáltatói ksár szakmai útmutató alapján kell megtervezni és megvalósítani. Mindazn tevékenységek a nem támgatható tevékenységek körébe srlandók, melyek a knstrukció céljaihz nem illeszkednek. 3.1.5 (3.1.5-3.1.7 összevnva Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra krszerősítése, pedagógusk új szerepben) Nem támgatható az a knkrét tevékenység, amely a Humánerıfrrás-fejlesztési Operatív Prgram 2.1 és 3.1 intézkedésének keretén belül már támgatást kaptt, illetve az ÚMFT más frrásaiból már támgattt. (a tevékenységek részletes kifejtése a pályázati útmutatóban kerül meghatárzása) A kmpnens: Tvábbképzési prgramk tervezése, létrehzása, kipróbálása és akkreditáltatása, Ennek keretében: Képzések, tvábbképzések kidlgzása, kipróbálása, akkreditációja Akkreditált tvábbképzések, felsıktatási tanárképzések, módszertani anyagk és győjtemények készítése, B kmpnens Akkreditált tvábbképzési anyagk átalakítása és bevezetése a tanárképzésben, tvábbképzésben Intézményi érzékenyítı, felkészítı tréningek megtartása (pl. hátránys helyzető és sajáts nevelési igényő tanulók integrált ktatása, új tanulásszervezési, ktatásszervezési eljárásk bevezetésének gyakrlata, értékelési kultúra átalakítása, stb.) A létrejövı akkreditált tanár-tvábbképzési, illetve felsıktatási prgramk disszeminációja lyan módn, hgy pedagógusk, illetve pedagógus-hallgatók számára tartanak tvábbképzéseket, képzéseket. Különbözı szintő (30 órás tanflyamtól másddiplmáig terjedı) akkreditált tanártvábbképzések támgatása közktatási intézmények és fenntartóik számára, 18
3.1.6 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) legfntsabb területek: térségi és intézményi tervezés, vezetıi, isklamenedzsment, tanügy-igazgatási, szakszlgálati, közktatási értékelı képzések SNI diagnsztika, SNI, különleges gndzást igénylı gyermekeket fejlesztık képzése, integráltan ktatók képzése, digitális tananyagk, módszerek és az elektrnikus tanuláshz kapcslódó tvábbképzések, egyéni fejlesztés, nem szakrendszerő, isklatthns nevelés-ktatás módszertani képzések, differenciált pedagógiai képzések, kperatív tanulás, prjektmódszer, tömbösített ktatás, drámapedagógia, csprtmunka, tanulásszervezési, tanulásmetdikai képzések, egyéb, a TÁMOP fejlesztési célkitőzések megvalósulásáhz szükséges pedagógiai módszertani tvábbképzések idegen nyelvi tvábbképzések (az internethasználathz szükséges szinttıl az idegen nyelven tanítani képes szintig. A magas szintő nyelvismeret elsajátításáhz szükséges külföldi képzések támgathatók), tantárgyi integrációra felkészítı képzések (kiemelten az integrált természettudmányi, integrált társadalmtudmányi mőveltségterület) a hagymánys tanári szerepektıl eltérı akkreditált tvábbképzések támgatása közktatási intézmények és fenntartóik számára, különösen az alábbi területeken: pálya-tanácsadási, sprt- és szabadidı-szervezési, felnıttktatási, nevelıtanári, isklai rendszergazdai, általáns közmővelıdési, könyvtári, utazópedagógusi, pedagógusk felkészítése a tartósan beteg gyerekek ktatására, egészségfejlesztési, közktatási pályázat-írói, gyermekjóléti szlgálati környezeti nevelés. Az NFT 1-ben kidlgztt prgramk, és eszközhasználat elterjesztése Együttnevelést támgató tvábbképzési prgramk beszerzése, lebnylítása Intézményi érzékenyítı, felkészítı tréningek, prgramk megtartása Utazó pedagógusi szlgáltatás kiépítése Fgyatéksság típusnként szakszlgálati tevékenységek kiépítése, megvalósítása A kidlgztt egységes szakmai módszertani standardknak megfelelı intézményi mőködésre való áttérés támgatása Többségi intézménybe való áthelyezési prgramkhz kapcslódó tevékenységek támgatása Intézménytípusk közötti együttmőködések támgatása a jó minıségő szlgáltatási rendszer kiépítése érdekében 19
3.1.8 Átfgó minıségfejlesztés a közktatásban Az EGYMI-k pedagógusainak felkészítése a tartósan beteg gyerekek ktatására Fgyatékssági típusknak megfelelı speciális infrastrukturális fejlesztések (Kötelezıen 30%ERFA keresztfinanszírzás terhére) SNI krai fejlesztési prgramhz szlgáltatói rendszer kifejlesztése Kötelezıen megvalósítandó tevékenység Együttmőködés a régiós hálózattal (3.2.2 A kmpnens) és közpnti prgrammal (3.1.1.). A közpnti prgram által krdinált fejlesztések elterjesztésében való részvétel valamint inklúziós hálózat által felmért igények alapján az isklák számára szak és szakmai szlgáltatásk biztsítása. I. A tanulói teljesítménymérés rendszerének tvábbfejlesztése a közktatásban a) A vizsgarendszer fejlesztése b) A közpnti tanulói teljesítménymérések rendszerének fejlesztése c) Tanulói teljesítménymérésekhez kapcslódó kutatásk, másdelemzések d) A Nemzeti Képesítési Keretrendszer kialakítása II. Az intézményi önértékelés és külsı értékelés rendszerének fejlesztése a közktatásban III. Infrmációmenedzsment, visszacsatlás IV. Minıségfejlesztés Az OECD (PIAAC) felnıtt kmpetencia vizsgálatban való részvétel: a tanulói kmpetenciák fejlesztési céljainak beválása, hsszú távú érvényességének vizsgálata adatfelvétel, standardk kidlgzása, pilt prgramk infrmatikai platfrm kialakításáhz nemzeti adaptáció, minıségbiztsítás Az eszközök és eljárásk kipróbálás utáni véglegesítéséhez az elıkészítı munkálatk elvégzése A prjektre elıírt illeszkedési elıírásk: TÁMOP 2.2.1. A képzés minıségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP 2.2.2 A pályarientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt prjekt - középfkú szakképzések pályakövetési adatai; TÁMOP 4.1.3 Felsıktatási szlgáltatásk rendszerszintő fejlesztése kiemelt prjekt TÁMOP 4.1.4 A felsıktatás minıségbiztsítása TÁMOP 3.1.1 21. századi közktatás TÁMOP 3.1.2 Új tartalmfejlesztések a közktatásban TÁMOP 3.2.1 Új tanulási frmák és rendszerek 3.1.9 Diagnsztikus mérések fejlesztése I. A tanulói teljesítménymérés rendszerének tvábbfejlesztése a közktatásban a diagnsztikus mérések területén a) A diagnsztikus tanulói teljesítménymérések rendszerének fejlesztése A diagnsztikus mérések tartalmi kereteinek (framewrk) kidlgzása, flyamats fejlesztése. A kereszttantervi kmpetenciák (gndlkdás, prblémamegldás, a tanulás tanulása stb.) diagnsztikus mérési lehetıségeinek feltérképezése, a mérések kiterjesztése új területekre. Az sajáts nevelési igényő tanulók szövegértési és matematikai kmpetenciáinak diagnsztikus mérésére alkalmas eszközök fejlesztése. Mérési eszközök fejlesztése, kipróbálása, hitelesítése, feladat és tesztbankk felállítása. Mérések lebnylítását, a közremőködık felkészítését szlgáló anyagk (képzési anyagk, útmutatók stb.) elkészítése. A mérési-értékelési szakértık képzése, pedagógusk felkészítése a mérési-értékelés lebnylítására, a 20