Miskolci Törvényszék 3.Gf.40.112/2017/10. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/232 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.12.21. Iktatószám: 18813/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Miskolci Törvényszék 3.Gf.40.112/2017/10. szám A Miskolci Törvényszék az elsőfokú eljárásban a dr. Petró Szilvia jogtanácsos, a másodfokú eljárásban a Z. Tóth Ügyvédi Iroda (3528 Miskolc, Gyöngyösi út 15. szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. Z. Tóth Katalin ügyvéd) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó út 5. szám alatti székhelyű) felperesnek - az elsőfokú eljárásban a Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25. szám alatti székhelyű; ügyintéző: dr. Bűrös László ügyvéd), míg a másodfokú eljárásban a dr. Méhes László (9200 Mosonmagyaróvár, Palánk u. 1. 1/14. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76. szám alatti székhelyű) I. rendű és a Földes-Kővári-Zilai Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Falk Miksa u. 16. szám alatti székhelyű; ügyintéző: dr. Kővári László) által képviselt Molar Chemicals Ipari és Kereskedelmi Kft. (2314 Halásztelek, Árpád u. 1. szám alatti székhelyű) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Miskolci Járásbíróságon 2017. március hó 16. napján meghozott 39.P.22.516/2016/13. számú, a 2017. május hó 19. napján kelt 39.P.22.516/2016/18. szám alatti végzéssel kijavított ítéletével szemben 15. sorszám alatt előterjesztett felperesi fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 959.700,-(kilencszáz-ötvenkilencezer-hétszáz) forint jogorvoslati illetéket az állam visel. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt I. rendű alperesnek 300.000,- 1
(háromszázezer) forint + ÁFA, azaz 381.000,- (háromszáznyolcvanegyezer) forint, míg II. rendű alperesnek 200.000,- (kettőszáz-ezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendű alperes között 2013. április hó 2. napján megkötött szállítási keretszerződés, valamint annak 2014. április hó 29. napján történő szerződésmódosítása érvénytelen, ezt meghaladóan a felperesi keresetet elutasította. Kötelezte II. rendű alperest 359.900. - Ft állam által előlegezett illeték felhívásra történő megfizetésére, és megállapította, hogy további 359.900,- forint illetéket az állam visel. Rögzítette az elsőfokú ítélet, hogy a felek egyéb költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásában megállapította, hogy az alperesek között 2013. április hó 2. napján szállítási keretszerződés jött létre, amelynek tárgyát laboratóriumi vegyszerek, gyógyszeralapanyagok, fertőtlenítő szerek szállítása képezte. A szerződésben kikötötték a felek, hogy a szerződés 2013. április 1. napján lép hatályba, és április 30. napjáig marad érvényben. 2014. április 29. napján a szerződést módosították azzal, hogy 2013. május hó 6. napjától határozatlan idejűvé alakul át. 2015. június hó 30. napi hatállyal a felek a szerződést megszüntették, és új szállítási szerződést kötöttek 2015. július hó 1. napján. A közbeszerzési eljárás lefolytatását a szerződés megkötése során az alperesek mellőzték. I. rendű alperes 11.996.350,- forint nettó összegű kifizetést teljesített II. rendű alperes részére a szerződéssel összefüggésben. Az Állami Számvevőszék jogorvoslati eljárást kezdeményezett I. rendű alperessel szemben közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének megállapítása iránt. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, rögzítette a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését, ezért 2016. augusztus hó 15. napi, D.712/8/2016. szám alatti határozatában a Kbt. 152. (4) bekezdése alapján az eset valamennyi körülményének mérlegelésével I. rendű alperest 100.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte. Felperes eredeti kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által 2013. április hó 2. napján megkötött szállítási keretszerződés, valamint annak 2014. április hó 29. napján kelt módosítása érvénytelen, és kérte alkalmazni az érvénytelenség jogkövetkezményét. Másodlagosan keresete arra irányult, hogy a bíróság, amennyiben a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó kiemelkedően fontos közérdeket fennállónak találja, úgy nyilvánítsa a szerződéseket érvényessé, és szabjon ki az eset összes körülményeire figyelemmel a szerződéses érték legfeljebb 15%-nak megfelelő bírságot alperesekkel szemben. Az elsőfokú eljárás során a felperes elsődleges keresetét módosította, és kizárólag az érvénytelenség megállapítását kérte a jogkövetkezmények alkalmazása nélkül. Alperesek az érvénytelenség megállapítására irányuló elsődleges kereset teljesítését nem ellenezték, meghaladóan a keresetet elutasítani kérték. I. rendű alperes álláspontja szerint a közbeszerzési törvény alapján bírság kiszabására kizárólag a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés érvényessé nyilvánítása esetén kerülhet sor. II. rendű alperes pedig arra hivatkozott, hogy neki nem volt befolyása arra, hogy I. rendű alperes ír-e ki közbeszerzést vagy sem, 2
és azt sem állt módjában vizsgálni, hogy a beszerzés közbeszerzés hatálya alá tartozik-e vagy sem. Megalapozatlannak tartotta a törvény szerinti legmagasabb összegű bírság kiszabására irányuló felperesi indítványt. A felperesi keresetet az elsőfokú bíróság részben találta megalapozottnak. Rögzítette, hogy a felperes határozatának jogszerűsége legfeljebb közigazgatási eljárásban lett volna vitatható, polgári perben nem bírálható felül a Döntőbizottság határozata. A Kbt. 127. (1) bekezdés a.) pontja alapján állapította meg a szerződés érvénytelenségét, utalt e körben a régi Ptk. 200. (2) bekezdésére is, és felhívta a régi Ptk. 239/A. -át, hangsúlyozva, hogy az érvénytelenség megállapítása kérhető a jogkövetkezmények alkalmazása nélkül is. Rögzítette, hogy miután a szerződés teljesült, nem kerülhetett volna sor az eredeti állapot helyreállítására, és ugyanezen okból a szerződés hatályossá nyilvánítására sem. A Kbt. 164. (5) bekezdése alapján nem volt helye jelen perben bírság kiszabásának, mert a Kbt. 164. (5) bekezdése nem alkalmazható a 127. (1) bekezdés a.) pontja szerint érvénytelennek minősülő szerződések esetén, csupán a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekhez kapcsolható ilyen szankció. Utalt arra, hogy a szerződés a szerződéses ellenérték alapján sem minősül kiemelkedően közérdekűnek. A felek pernyertességétpervesztességét egyenlő arányúnak tekintette, és a Pp. 81. (1) bekezdés alapján rendelkezett akként, hogy költségeiket maguk viselik. Rendelkezett a le nem rótt illeték tárgyában. Az elsőfokú ítélet kijavítására az ítélet fejrészét érintően került sor felperes kérelmére 2017. május hó 19. napján kelt, 18. sorszámú végzéssel, a felperesi jogi képviselő neve tekintetében. Az elsőfokú ítélettel szemben törvényes határidőn belül felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte oly módon, hogy I. rendű alperest kötelezze bírság megfizetésére a törvényszék. Hivatkozott a Kbt. 127. (2) bekezdés b.) pontjára, mely szerint a Kbt. 127. (1) bekezdésétől eltérően a szerződés nem semmis, amennyiben a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. A betegellátásra figyelemmel ez álláspontja szerint fennáll. A szerződéses ellenérték nem, ellenben valamely általános érdek bírhat relevanciával ennek megítélése kapcsán. Hivatkozása szerint a Kbt. 164. (5) bekezdése nem veszi ki a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződéseket a kötelező bírságolás köréből, e körben utalt a BDT. 2017. évi 3651. számú jogesetre. Ebből álláspontja szerint az következik, hogy amennyiben a közérdekre figyelemmel a bíróság érvényessé nyilvánítja a szerződést, úgy ez esetben is kötelező a bírság. A másodfokú eljárásban a 6. sorszámú végzéssel került sor I. r. alperes tekintetében jogutódlás jogerős megállapítására. I. rendű alperes (mint jogutód) fellebbezési ellenkérelmében az I. fokú ítélet helybenhagyását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján. Rámutatott, hogy a felperes tévesen értelmezi a Kbt. 164. (5) bekezdését, valamint a 127. (1) és (2) bekezdését, ennek alapján állította, hogy a bírság a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződésekre nem alkalmazható, és a szerződés érvényessé nyilvánításának nem állnak fent a feltételei. II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében ugyancsak az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján, hivatkozva az elsőfokú eljárásban már kifejtett indokaira. A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos: 3
A törvényszék elsődlegesen kiemeli, hogy Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 253. (3) bekezdése alapján a törvényszék nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit, azaz egyrészt azon rendelkezését, amely megállapította a perbeli szállítási keretszerződés és annak módosítása érvénytelenségét, másrészt azt sem, hogy II. r. alperessel szemben bírság alkalmazását nem látta indokoltnak az elsőfokú bíróság. A fellebbezésben felperes kizárólag I. r. alperest kérte bírság megfizetésére kötelezni. A fellebbezéssel támadott rendelkezések tekintetében a törvényszék rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság e körben a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is irányadónak tekintette a jogorvoslati eljárásban. A helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság helytálló jogkövetkeztetést von le, ugyanakkor a törvényszék az elsőfokú ítélet indokolását kiegészítette. Rögzíti a törvényszék, hogy a felperes fellebbezésével annyiban ért egyet, hogy a fellebbezésben helyesen hivatkozottak szerint a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések esetén is alkalmazható jogkövetkezmény a bírság, amennyiben annak egyéb törvényi feltételei fennállnak. A felperes által felhívott eseti döntésben foglalt jogi okfejtés mindezt alátámasztja, és a törvényi rendelkezések egymással való összevetéséből is egyértelműen levonható ez a következtetés, A törvényszék e körben rámutat, hogy a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szerződések megtámadására a Kbt. alapján az esetek túlnyomó többségében éppen azért kerül sor, mert a szerződést kötő felek jogtalanul mellőzték a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Logikátlan és a jogalkotói céllal is ellentétes volna, ha pont ebben az esetben nem lenne lehetőség a bírság jogkövetkezményének alkalmazására. Rögzíti ugyanakkor a törvényszék, hogy a bírság kiszabásának egyéb törvényi feltételei nem álltak fent. Egyrészt kétséget kizáróan megállapítható volt, és ezt a felperes sem vitatta, hogy a támadott szerződés megszűnt, azt a felek teljesítették, és a megszűnt szerződés helyett utóbb új szerződést kötöttek. A törvényszék álláspontja szerint kizárt, hogy a megszűnt szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek társulhasson. E körben annyiban egyetért a törvényszék a felperes fellebbezésével, hogy ennek megítélése során elsődlegesen nem a szerződéses ellenértékből kell kiindulni, hanem a szerződés célját, egyéb releváns körülményeket szükséges figyelembe venni. A szerződés tárgyát tekintve lehetőség nyílhatott volna a szerződés teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek megállapítására, azonban figyelemmel a szerződés teljesítésére és annak megszűnésére, erre nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen felhívott, közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 180. (2) bekezdése alapján a jelen jogvitára a törvény 2013. április hó 2. napján hatályos szövegállapota volt alkalmazandó (a támadott szerződés megkötésének időpontjára és a beszerzések megkezdésének időpontjára figyelemmel). A Kbt. 127. (1) bekezdés a.) pontja rögzíti, hogy semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A (2) bekezdés b.) pontja alapján az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A jogszabályi rendelkezések összevetéséből az állapítható meg, hogy a közbeszerzési eljárás 4
jogtalan mellőzésével megkötött szerződés főszabálykénti semmisségét mondja ki a törvény, ugyanakkor ezen semmisség alól felmentést ad arra az esetre, amennyiben kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Ebből az következik, hogy az utóbbi esetben a szerződés érvénytelenségét megállapítani nem lehet. A felperes ezen a ponton saját magával keveredett ellentmondásba, tekintettel arra, hogy az érvénytelenség megállapítását ő maga kérte az elsőfokú eljárásban, e kereseti kérelmének az elsőfokú bíróság helyt adott, ezen elsőfokú ítéleti rendelkezést a felperes fellebbezéssel nem is támadta. Ebből viszont az következik, hogy ha a felperes az érvénytelenség megállapítását kérte a Kbt. idézett rendelkezései alapján, úgy maga sem vélhette volna úgy, hogy a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. A Kbt. alapján bírság megfizetésére kötelezésre a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződéshez kapcsolódóan jelen jogvitát érintően két esetkörben kerülhetett volna sor, mindkettőt a 164. (5) bekezdése szabályozza. A Kbt. 164. (5) bekezdésének első fordulata szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni. Ebből a jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy a bírság kiszabására ez okból kizárólag akkor kerülhet sor, hogy ha a 127. (2) bekezdésben írt feltételek fennállnak, ezek közül a jelen perben releváns a kiemelkedően fontos közérdek fennállása. Miután azonban az elsőfokú ítélet a szerződés teljes érvénytelenségét, és nem az érvénytelenség hiányát (vagy részleges érvénytelenséget) állapította meg, így ebből okszerűen következik, hogy a kiemelkedően fontos közérdek nem állhatott fenn. Ez a jogkövetkeztetés magának a felperesnek az érveléséből is levezethető. A bírság kiszabása ezen túlmenően akkor is lehetséges a Kbt. 164. (5) bekezdésének második fordulata alapján, ha a bíróság alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményét, a hatályossá nyilvánítást. Itt utal arra felperes fellebbezésével kapcsolatban a törvényszék, hogy a szerződés érvényessé nyilvánításának, mint jogkövetkezménynek alkalmazását a Kbt. 2013. április hó 2. napján hatályos rendelkezései nem tartalmazzák. A felperes által hivatkozott érvényessé nyilvánítás lehetőségét (kiemelkedően fontos közérdek fennállása esetén) később hatályos szövegállapot (2014. március 15. utáni) tartalmazza. A 164. (5) bekezdés 2013. április hó 2. napján hatályos szövegezése hatályossá nyilvánítás alkalmazása esetére rendeli alkalmazni a bírságot, de azt nem részletezi, hogy mely esetekben szükséges e jogkövetkezményt alkalmazni, így e körben a Ptk. rendelkezései irányadók. Az mindenesetre rögzíthető, hogy ilyen jogkövetkezmény alkalmazását felperes nem kérte (sőt elsődleges keresetében az érvénytelenség megállapítását kifejezetten jogkövetkezmények alkalmazása nélkül kérte), és ennek egyébként sem lett volna helye, tekintve, hogy megszűnt szerződésről van szó, melynek határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítására nem kerülhetett sor. A kifejtettek alapján a törvényszék a felperes fellebbezését nem találta alaposnak, bírság kiszabására I. r. alperessel szemben a jogszabályi feltételek hiányában nem kerülhetett sor, ezért az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp. 253. (2) bekezdés alapján az indokolásban kifejtett módosításokkal helybenhagyta. Megállapította, hogy az Illetéktörvény 5. (1) bekezdés c.) pontja alapján személyes illetékmentes és másodfokú eljárásban pervesztes felperes helyett a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (1) bekezdése és 14. -a alapján a felmerült jogorvoslati illetéket az állam viseli. 5
A jogorvoslati eljárásban pervesztes felperest a törvényszék kötelezte a Pp. 78. (1) bekezdése alapján másodfokú képviseleti költséget magában foglaló alperesi perköltség megfizetésére. A perköltség összegének megállapításakor mindkét alperes esetében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a.) pontja és (5) bekezdéséből indult ki, II. r. alperes esetében alkalmazva a (6) bekezdést is. I. rendű alperes esetében 300.000,- Ft + Áfa összegben, a II. rendű alperes esetében 200.000,- forint összegben határozta meg a munkadíjat. Nem volt arra nézve peradat, hogy a II. rendű alperes képviselője általános forgalmi adó fizetésére kötelezett-e vagy sem, ezért a törvényszék ÁFA nélkül állapította meg az őt megillető képviseleti költséget. A II. r. alperes esetében a jogi képviseleti költség azért alacsonyabb, mint I. r. alperesnél, mert utóbbi képviselője a másodfokú eljárás során tartott érdemi tárgyaláson megjelent, szemben II. rendű alperesi képviselővel, ezért a törvényszék II. r. alperes esetében alkalmazta a hivatkozott jogszabályhely (6) bekezdését, mérsékelte a munkadíjat. A másodfokú perköltség megfizetésére vonatkozó teljesítési határidő a Pp. 217. (1) bekezdésén alapul. Miskolc, 2017. november 14. dr. Csillám Katalin s.k. a tanács elnöke dr. Demeter Gábor s.k. előadó bíró dr. Szrogh Csaba s.k. bíró 6