Neptun kód: BTGEN101AM1 Szóbeli kommunikáció l. Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Mündliche Kommunikation l Verbal communication I. Hétfő: 12.00-14.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium célja, hogy a különböző előképzettséggel érkezett hallgatók nyelvtudását azonos szintre hozzuk. Legfontosabb feladat, hogy a hallgatók bővítsék szókincsüket, fejlesszék szóbeli kommunikációs képességeiket. Autentikus szövegek hallgatásával és feldolgozásával szert tesznek a hétköznapi életben használt szókincsre és beszédfordulatokra. Középpontban áll a hallásértés és a beszédkészség fejlesztése, melynek módszerei a szóbeli összefoglalás, elbeszélés, véleményalkotás, beszélgetés, vita és referátum, de ezt másodlagosan kiegészítik a receptív készségek, az olvasás- és íráskészség. 1. Einführung, Kennenlernen, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 1) Netzwerke Gedanken klar ausdrücken 3. Netzwerken was bringt das? - mündliche Berichte verstehen, ein Interview führen und auf Aussagen reagieren, in einem Interview flüssig antworten und reagieren 4. Geben und Nehmen Radiosendungen verstehen, argumentieren und auf andere reagieren 5. Leistungsmessung, mündlich I. (Lektion 2) Alles Kunst Gespräche über komplexe Themen verstehen, ein Interview führen und auf Aussagen reagieren 6. Berlin Stadt der Kunst argumentieren und auf andere reagieren 7. Kunst und Geld in Filmen, Theaterstücken Umgangssprache verstehen, argumentieren und auf andere reagieren 8. Leistungsmessung, mündlich II. (Lektion 3) Suchen, finden, tun Gedanken klar ausdrücken, Gespräche über komplexe Themen verstehen 9. Im Assesment Center ein Interview führen und auf Aussagen reagieren, in einem Interview flüssig antworten und reagieren 10. Eine heiße Mitarbeiterversammlung Anzeigen und Ankündigungen verfassen, Diskussionen moderieren, an Verhandlungen teilnehmen 11. Leistungsmessung, mündlich III. (Lektion 4) Im Einsatz mündliche Berichte verstehen 12. Organisierte Hilfe - rasch wichtige Einzelinformationen finden, argumentieren und auf andere reagieren 13. Preiswürdiges Engagement mündliche Berichte verstehen, Notizen machen, die anderen nützen, Gedanken klar ausdrücken 14. Leistungsmessung, mündlich IV. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses aláírás, beszámolók és szódolgozatok az egyes témakörökből 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als
Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008. 2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008. 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008. 2. Fitz, Angela Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Langenscheidt Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Berlin, München: Langenscheidt 1997. 4. Brinker, K. Sager, S.: Linguistische Gesprächsanalyse. Eine Einführung. 3. Auflage. Berlin: Schmidt Verlag 2001. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. A szóbeli értékelésnél fontos szempont a szabatos, stilisztikailag helyes nyelvhasználat.
NEPTUN kód: BTGEN102AM1 Írásbeli kommunikáció I. Schriftliche Kommunikation I. Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Written communication I. Kedd: 14.00-16.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium célja, hogy a különböző előképzettséggel érkezett hallgatók fejlesszék írásbeli kommunikációs képességeiket. Középpontban áll az olvasásértési és grammatikai készség fejlesztése. A különféle szövegfajták tanulmányozásával felismerik azok formai, lexikai, grammatikai és stilisztikai jellegzetességeit, az egyes nyelvtani jelenségek elemzésével és gyakorlásával, pontosítják nyelvtani tudásukat. Ezt másodlagosan kiegészítik a többi készségek, elsősorban az íráskészség, másodsorban a hallásértési- és beszédkészség. 1. Einführung, Kennenlernen, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 1) Interessengemeinschaften im Netz rasch wichtige Einzelinformationen finden 3. Netzwelten Fachtexten Informationen und Meinungen entnehmen Argumente schriftlich abwägen in einem Kommentar eigene Standpunkte darstellen (Zur selbständigen Bearbeitung: Individualität und Gruppenzwang zeitgenössische literarische Texte verstehen in einer Erzählung Hintergrund verstehen) 4. Leitungsmessung: Test I. 5. (Lektion 2) Kunst als Therapie lange Texte zusammenfassen, anspruchsvolle Texte zusammenfassen 6. Künstlerleben in Texten implizite Einstellungen erfassen, Gespräche über komplexe Themen verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Lebenskunst strukturierte Texte schreiben, in Korrespondenz Umgangssprache und idiomatische Wendungen verstehen, in Briefen Erfahrungen, Gefühle beschreiben) 7. Leitungsmessung: Test II. 8. (Lektion 3) Stelle gesucht Anzeigen und Ankündigungen verfassen 9. Kompetenzen Vorträge und Debatten verstehen, Sachverhalte ausführlich beschreiben (Zur selbständigen Bearbeitung: Der erste Arbeitstag alltägliche Verträge verstehen, komplexe Informationen und Anweisungen verstehen, Informationen notieren und weitergeben) 10. Leistungsmessung: Test III. 11. (Lektion 4) Freiwilliges soziales Jahr Korrespondenz verstehen, in Briefen Erfahrungen, Gefühle beschreiben, komplexes Thema strukturiert vortragen (Zur selbständigen Bearbeitung: Gemeinsam stärker rasch wichtige Einzelinformationen finden) 12. Im Verein helfen in Dienstleistungsgesprächen Informationen austauschen, Informationen und Ratschläge austauschen, in formellen Briefen Vereinbarungen einfordern 13. Leistungsmessung: Test IV. 14. Wiederholung, Zusammenfassung
15. Bewertung, Abschluss des Kurses Aláírás, négy zárthelyi dolgozat (teszt) és házi fogalmazások megírása 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008. 2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008. 1. Braun, P: Tendenzen in der Gegenwartssprache. Berlin: Schmidt 2007. 2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008. 3. Fitz, Angela Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 4. Langenscheidt Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Berlin, München: Langenscheidt 1997. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. A feldolgozandó témák, az ezekhez kapcsolódó gazdag és korszerű szókincs, az írásbeli készségek fejlesztését szolgáló változatos gyakorlattípusok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók fejleszthessék, bővíthessék írásbeli kommunikációs készségeiket, elsajátíthassák a szükséges nyelvi szerkezeteket. A félévi jegy megállapításakor - a tantárgy jellegéből adódóan - a zárthelyik eredményeit, valamint a beadott és leosztályozott házi feladatok jegyeit vesszük figyelembe. Az írásbeli teljesítmény értékelésekor fontos követelmény a nyelvtanilag helyes kifejezésmód, az újonnan elsajátított szókincs és szószerkezetek használata, az egyes stílusrétegeknek megfelelő fogalmazás megírása, megfelelően tagolt és koherens szövegek létrehozása. A pontszámmal értékelhető feladatoknál az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak.
Neptun kód: BTGEN103AM1 Grammatikai gyakorlatok I. Kegyesné Dr. Grammatische Übungen I. Szekeres Erika Dr. Kriston Renáta Grammar practice I. Hétfő: 8.00-10.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A Grammatikai gyakorlatok I. tantárgy célja a szófajok mondatbeli szerepének megismerése, és részletes foglalkozás a különböző típusú mondatok megszerkesztésének nyelvtani stratégiáival. Tárgyaljuk többek között a német igeidők képzését, röviden kitérünk az igeidők jelentésére; foglalkozunk az elváló és nem elváló igekötős igékkel; gyakoroljuk az erős, vegyes ragozású igékkel. Áttekintjük a cselekvő szerkezet szenvedővé alakításának szabályait, gyakoroljuk a szenvedő igeidők képzését; a módbeli segédigével bővített szenvedő szerkezet alakjait a különböző igeidőkben. Foglalkozunk a zu+infinitiv szerkezetek képzésével, gyakoroljuk ezeket a szerkezeteket cselekvő és szenvedő mondatokban; áttekintjük a feltételes mód jelen és múlt idejének képzését, gyakoroljuk a feltételes mód alakjait mind cselekvő, mind szenvedő szerkezetekben. Foglalkozunk az igéből képezhető igenevekkel. Kitekintünk a nominalizálás és a verbalizálás szövegalkotó szerepére. A szemináriumok átfogó célja, hogy a hallgatók a fejlesszék azokat a kompetenciákat, amelyek a szövegalkotást teszik színesebbé, elsősorban a koherencia grammatikai elemeivel való megismerkedés szolgálja ezt a célt. A grammatikai elméletek közül a referenciagrammatikai eszköztárával dolgozunk. A grammatikai eszköztár elsajátításához az ajánlott könyveket a kötelező irodalom tartalmazza. 1. Satzstrukturen: eine Einführung 2. Aufforderungssätze, irreale Wunschsätze 3. Indirekte Rede 4. Nominalisierung, Verbalisierung 5. Mittel der Textverbindung 6. Textkohärenz, Konjunktionen und Subjunktionen 7. Verbale Gruppen: Modalverben 8. Futur I und II 9. Klausur I. 10. Aktiv Passiv 11. Subjektloses Passiv 12. Partizipialkonstruktionen 13. Partizip I Partizip II. 14. Klausur II. 15. Auswertung der Klausuren. Zárthelyi dolgozatok sikeres megírása (küszöbérték: 60%), évközi feladatok beadása. 1. Daniels A. Dengler S.-Estermann Ch. Köhl-Kuhn R.-Lanz M. Sander I. Schlenker W. Tallowitz U.: Grammatiktrainer. Mittelpunkt C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Stuttgart: Klett 2010. 2. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Aula 2007.
3. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Mannheim: Dudenverlag 1998, oder erweiterte Auflage 2004. Önálló gyakorlásra ajánlott: 1. Bassola, Péter - Orosz, Magdolna - Polákovits, Sarolta: Rendszerező német nyelvtan és gyakorlatok. Szeged: Grimm Könyvkiadó 2002. 2. Dreyer, Hilk. - Schmitt, Richard: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Ismaning/ München: Verlag für Deutsch 1995. A zárthelyi dolgozatokban az elérendő minimális szint 60%, az írásbeli megnyilvánulások értékelésénél fontos szempont a szabatos, grammatikailag és stilisztikailag helyes nyelvhasználat. Ugyanez vonatkozik a beadandó munkák értékelésére is. Önálló gyakorlásra ajánlottak a fentebb felsorolt könyvek. A jegy szerzésének alapfeltétele a grammatikai terminológiai ismerete.
Neptun kód: BTGEN 104AM A német nyelvű országok története és földrajza Dr. Bikics Gabriella Dr. Tózsa-Rigó Attila Geographie und Geschichte der deutschsprachigen Länder History and geography of German speaking countries kedd 9.00-10.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség előadás kollokvium 1 2 - Az előadás áttekintést nyújt a német nyelvű országok történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről. A hallgatók power point előadások segítségével megismerhetik a német nyelvterület országait, legfontosabb tartományait, városait, tájegységeit, hétköznapi életét, valamint röviden áttekintik a Németország, Ausztria és Svájc történelmének legfontosabb eseményeit. 1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses. Was ist Landeskunde? 2. Geographie: Deutschland, Aufteilung nach kulturellen, historischen und politischen Aspekten: Nord-Mittel-und Süddeutschland, Ost- und Westdeutschland 3. Norddeutschland: Schleswig Holstein, Niedersachsen, Bremen, Hamburg, Mecklenburg- Vorpommern 4. Die Hauptstadt Berlin. Teilung und Wiedervereinigung 5. Ost-Mitteldeutschland: Brandenburg, Sachsen, Sachsen-Anhalt, Thüringen 6. West-Mitteldeutschland: Hessen, Nordrhein-Westfallen, Rheinland- Pfalz, Saarland 7. Süddeutschland: Baden-Württemberg, Bayern 8. Die wichtigsten Schnittstellen der deutschen Geschichte- Überblick 9. Zusammenfassung: Die deutschen Bundesländer 10. Ost-Österreich 11. West-Österreich 12. Die Geschichte Österreichs. kurz gefasst 13. Die Schweiz 14. Die Geschichte der Schweiz kurz gefasst 15. Auswertung, Abschluss des Kurses Schriftliche Prüfung: Ein ausgewählter Text aus der deutschen, österreichischen oder Schweizer Geschichte zur Übersetzung und eine Frage zur Erörterung Mündliche Prüfung: Sie sind Fremdenführer und führen Ihre Gruppe in eine Region von Nord- Mittel- oder Süddeutschland, Ost- oder Westösterreich, bzw. der Schweiz. Was würden Sie den Touristen zeigen und erzählen? Aláírás, kollokvium írásbeli és szóbeli résszel 1. Luscher, Renate: Landeskunde Deutschland. Von der Wende bis heute. München: Verlag für Deutsch 2013. 2. Zelényi Annamária: Wo man Deutsch spricht. Landeskunde einmal anders. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2001. 1. Péntek Bernadett - Husz Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder. Országismereti tankönyv. Sopron: Padlás kiadó 2000.
2. Tatsachen über Deutschland. (Hg.: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung) Frankfurt/M.: Societs Verlag 2010. http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/de/ 3. Avenarius, Wilhelm: Streifzüge durch das historische Deutschland. München, Stuttgart: ADAC Verlag 1990. 4. Rudolf, Hans, Ulrich Oswalt, Wadian: Taschen Atlas Deutsche Geschichte. Gotha, Stuttgart: Klett Perkes Verlag 2004. 5. Matecki, Uta: Dreimal Deutsch In Deutschland / In Österreich / In der Schweiz. Stuttgart: Klett Verlag 2000. -
Neptun kód: BTGEN105A A német nyelvű országok története és földrajza Dr. Tózsa-Rigó Attila Dr. Tózsa-Rigó Attila Geschichte und Geographie der deutschsprachigen Länder Geography and history of German speaking countries Szerda: 12.00-14.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - Az előadáshoz szorosan kapcsolódó szeminárium áttekintést nyújt a német nyelvű országok történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről. A hallgatók autentikus olvasmányszövegek, képek és filmek segítségével megismerhetik a német nyelvterület országait, legfontosabb tartományait, történelmi eseményeit, a hétköznapi élet aktuális gazdasági és társadalmi problémáit, pl. kül- és belpolitika, bevándorlás, környezetvédelem, munkaerőpiac, fogyasztás, oktatáspolitika, a nők helyzete stb. A témák egy részét referátumok és projektek formájában dolgozzák fel. 1. Das bunte Deutschland 2. Die deutschen Städte 3. Die deutschen Metropolen 4. Geschichte von Deutschland I. 5. Geschichte von Deutschland II. 6. Bevölkerung, Lebensformen 7. Wirtschaft, Messen 8. Österreich: Geographie 9. Geschichte und Politik 10. Österreichische Städte 11. Die Schweiz: Geographie 12. Geschichte und Politik 13. Bevölkerung und Gesellschaft 14. Wirtschaft und Wissenschaft 15. Zusammenfassung, Leistungskontrolle szemináriumi dolgozat (projektmunka) 1. Landeskunde Deutschland 2013. Von der Wende bis heute. München: Verlag für Deutsch 2013. 2. Péntek Bernadett - Husz Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder. Országismereti tankönyv. Sopron: Padlás kiadó 2000. 3. Zelényi Annamária: Wo man Deutsch spricht. Landeskunde einmal anders. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 1. Bubner, Friedrich Seel, Helga: Transparente Landeskunde. Bonn: Goethe-Institut Inter Nationes 2000. 2. Luscher, Renate: Landeskunde Deutschland. Von der Wende bis heute. Aktualisierte Fassung. Ismaning: Max Hueber Verlag 2004. 3. Schmied, Gerhard / Friedrich: Kleine Deutschlandkunde. Stuttgart: Klett Verlag 1992.
6. Tatsachen über Deutschland. (Hg.: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung) Frankfurt/M.: Societs Verlag 2010. http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/ 7. Matecki, Uta: Dreimal Deutsch In Deutschland / In Österreich / In der Schweiz. Stuttgart: Klett Verlag 2000. Az órai kiselőadások csoportos projektmunkán alapszanak.
Neptun kód: BTGEN106AM Fonetikai gyakorlatok Csetneki Sándorné Dr. Bikics Gabriella Phonetische Übungen dr. Phonetic exercises Szerda: 14.00-15.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 1 2 - A szeminárium elsődleges célja, hogy német kiejtési gyakorlatokon keresztül korrigálja és tökéletesítse az idegen nyelven történő kommunikációt. Ehhez szükséges, hogy a hallgatók megismerjék a korrekciós fonetika tárgyát és módszerét, és így a fonetikai transzfer jelenségek tudatosítása révén, valamint a német standard kiejtés gyakorlásával alkalmazni tudják azt később önállóan is. A félév első részében a német magánhangzó és mássalhangzó rendszerre, valamint a mássalhangzó kapcsolatokból adódó kiejtési problémákra (Auslautverhärtung, Stimmassimilation, Aspiration der Verschlusslaute stb.) koncentrálunk, a második félévben pedig a német nyelv egyes szupraszegmentális jelenségeinek (intonáció, szóhangsúly, mondathangsúly) gyakorlására kerül sor. 1. Theoretische Einleitung. Fremder Akzent und korrektive Phonetik. 2. Videotraining I. 3. Videotraining II. 4. Die Vokale und Kurzvokale des Deutschen. 5. Das Schwa. Das vokalische R. 6. Praktische Übungen: Hörverstehen, Nachsprechen 7. Die Konsonanten des Deutschen. 8. Praktische Übungen: Schreiben nach Diktat, Lautes Vorlesen 9. Die Auslautverhärtung. 10. Aspiration der Verschlusslaute. Die Buchstabenkombination ng-. 11. Ach-und ich-laut 12. Der Wortakzent. und der Satzakzent 13. Intonation. 14. Aussprachetraining 15. Leistungsmessung aláírás, szemináriumi dolgozat és szóbeli beszámoló 1. Gunther Dietz - Krisztián Tronka: SprechProbe (Aussprachetraining für ungarische DaF- Lerner) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó 2001. 1. Crystal, David: Die Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt am Main, New York: Campus 1995. 2. Rudolf Rausch - Ilka Rausch: Deutsche Phonetik für Ausländer Berlin, München, Leipzig: Langenscheidt 1993. 3. Duden: Das Aussprachewörterbuch Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich: Dudenverlag 1985. -
Neptun kód: BTGEN107A Nyelvtanulási technikák Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Techniken des Sprachlernens Language learning technics Kedd 8.00-9.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség előadás kollokvium 1 2 - Az előadás célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat az alapvető tanuláspszichológiai, tanulásmódszertani és didaktikai ismereteket, amelyek lehetővé teszik számukra a hatékony idegen nyelvtanulást, az autonóm ismeretszerzést. Megismerik és elemzik az egyes szövegfajták feldolgozáshoz alkalmazható receptív szövegértési technikákat: a globális, kurzoros, szelektív, totális szövegértést, a szótározási, a nyomtatott és elektronikus információ-szerzési stratégiákat. Alkalmazzák a szóbeli és írásbeli prezentációhoz szükséges produktív szövegalkotási módszereket. 1. Einführung: Ziele, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses. 2. Reflexion: Wie habe ich Deutsch gelernt? Methoden und Materialien. 3. Lernpsychologische Grundlagen: Motivation, Mehrkanallernen 4. Lernpsychologische Grundlagen: Wie funktioniert unser Gedächtnis? 5. Ultrakurzzeitgedächtnis, Kurzzeitgedächtnis, Langzeitgedächtnis 6. Das effektive Lernen und Behalten von Vokabeln 7. Die kognitiven, praktischen und pädagogischen Ziele des Fremdsprachenlernens 8. Rezeptive Fertigkeiten I. Leseverstehen 9. Rezeptive Fertigkeiten II. Hörverstehen 10. Produktive Fertigkeiten I. Sprechen 11. Produktive Fertigkeiten II. Schreiben 12. Arbeitstechniken und Arbeitsformen: 13. Die mündlich und schriftliche Präsentation 14. Zusammenfassung, Wiederholung 15. Abschluss des Kurses aláírás, kollokvium: írásbeli 1. Dahmen, Hella Dahmen, Jürgen: Effektives Lernen. Anleitung zu Selbstudium, Gruppenarbeit und Examensvorbereitung. Stuttgart: Schottauer Verlag 1993. 2. Kolossa, Bernd: Methodentrainer. Berlin: Cornelsen Verlag 2000. 1. Mattes Wolfgang: Methoden fürden Unterricht. 75 kompakte Übersichten für Lehrende und Lernende. Schönigh, Paderborn 2002. -
Neptun kód: BTGEN 111 AM Irodalmi szövegek olvasása és elemzése Kegyesné Dr. Szekeres Lesen und Analyse literarischer Texte Barna László Erika Reading and analysis of literary texts szerda: 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium irodalmi szövegek olvasása és elemzése révén bevezet a szövegrecepció és elemzés gyakorlatába. Megismertet a szöveg szerkezetével, az irodalmi értelmezés fogalomrendszerével és módszertani apparátusával. Az elsősorban prózai művek közös elemzése során lehetőség nyílik az interpretáció különböző típusainak és eljárásmódjainak alkalmazására, illetve a művek narrációs szerkezetének mélyebb megismerésére. 1. Bevezetés az irodalmi szövegek elemzésébe Fogalmak, kategóriák 2. Műmegközelítési módok típusai 3. Franz Kafka: Kleine Fabel (Kurzgeschichte) 4. Kurt Marti: Neapel sehen (Kurzgeschichte) 5. Marie Luise Kaschnitz: Das letzte Buch (Kurzgeschichte) 6.-7. Theodor Storm: Der kleine Häwelmann. Ein Kindermärchen 8.-9. Johannes Bobrowski: Mäusefest 10.-11. Johann Peter Hebel: Der Kommandant und die badischen Jäger in Hersfeld 12.-13. Peter Hacks: Der Bär auf dem Försterball 14.-15. Johann Peter Hebel: Unvehofftes Wiedersehen. Önálló órai elemzés, házi dolgozat, az elemzendő művek alapos ismerete 1. Eicher, Th., Wiemann, W.: Arbeitsbuch: Literaturwissenschaft. Padeborn, München, Wien, Zürich: Schöningh1997. 2. Vogt, Jochen: Einladung zur Literaturwissenschaft. München: Fink 2002. 1. Fricke, Harald, Zymner, Rüdiger u.a.: Einübung in die Literaturwissenschaft. Paderborn: Schöningh 1991. 2. Arnold, Heinz Ludwig - Detering, Heinrich (Hg): Grundzüge der Literaturwissenschaft. München: dtv 1996. 3. Schutte, Jürgen: Einführung in die Literaturinterpretation. Stuttgart: Metzler 1999. 4. Moennighoff, B., Meyer-Kreutler, E.: Arbeitstechniken Literaturwissenschaft. 12. Aufl. München: W. Fink 2005. 5. Orosz, M.: Az elbeszélés fonala. Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Budapest: Gondolat 2003 Az 5-7 oldalas házi dolgozat időbeli benyújtásán valamint a féléves tematikában szereplő művek alapos ismerete kívül a gyakorlati jegy megszerzésének további feltétele a rendszeres részvétel a gyakorlati órákon illetve az órai aktivitás.
Neptun kód: BTGEN112AM Könyvtárhasználati, informatikai és filológiai Barna László Dr. Kriston Renáta alapismeretek The Basics of Philology, Information Technology, and library use Szerda 8 10h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szemináriumok célja, hogy megismertesse a hallgatókat a tudományos kutatómunka alapjaival, tudatosítsa bennük a tudományosság és ismeretterjesztés fogalma közötti alapvető különbséget, lehetővé tegye, hogy később maguk is önálló kutatásokat folytassanak. Lépésenként áttekinti a tudományos kutatómunka legfontosabb szakaszait, megismerteti a hallgatókat az alapvető módszerekkel. Külön hangsúlyt fektet a szakirodalom feltárásának és feldolgozásának metódusára, valamint az eredmények, akár szóbeli, akár írásbeli formájú, tudományos igényű megfogalmazásának tartalmi és formai szempontjaira. 1. A filológia fogalma és a tudományosság kritériumai 2. A tudományos munka formái, a tudományos dolgozatok fajtái, célkitűzése 3. Handout és prezentáció készítésének sajátosságai 4. A filológiai kutatás módszerei 5. A szakirodalom feltárása: könyvtári gyakorlat 6. Könyvtári gyakorlat 7. Szakirodalom és az internet 8. Internetes kutatómunka 9. A szakirodalom feldolgozása, hogyan jegyzeteljük? 10. Bibliográfia készítése 11. Mikor és hogyan hivatkozzunk? 12. Tudományos előadások formái 13. Az idézések formái: szószerinti idézés használata 14. Az idézések formái: tartalmi idézés használata 15. Félévzáró zárthelyi dolgozat Félévzáró zárthelyi dolgozat, az órákon való aktív részvétel, referátum tartása (15 perc) 1. Bangen, G. 1990. Die schriftliche Form germanistischer Arbeiten. Empfehlungen für die Anlage und äußere Gestaltung wissenschaftlicher Manuskripte unter besonderer Berücksichtigung der Titelangaben von Schrifttum. Sammlung Metzler 13, Stuttgart: Metzler. 2. Woloszyn, M. / Pap, E. 2001. Zur Anfertigung und Form wissenschaftlicher Arbeiten an ungarischen Hochschulen und Universitäten. Eine Orientierungshilfe für Studierende und Lehrkräfte des Fachs Germanistik/Deutsch als Fremdsprache. Miskolc. 3. Az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei: http://itk.iti.mta.hu/szabvany.pdf (10. 09. 2013). 1. Eco, U. 1998. Wie man eine wissenschaftliche Abschlussarbeit schreibt. Doktor-, Diplom-, und Magisterarbeit in den Geistes-, und Sozialwissenschaften, übers. von Walter Schick. Heidelberg: C. Müller. -
Neptun kód: BTGEN301A Konverzációs gyakorlatok Dr. Bikics Gabriella / Kegyesné Dr. Szekeres Konversationsübungen Sabine Hankó Erika Conversational practice Kedd 10.00-12.00 h BA Germanisztika (nappali) Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 1 2 - A szeminárium célja, hogy a hallgatók aktuális témák feldolgozásával, megbeszélésével és megvitatásával továbbfejlesszék szókincsüket, szóbeli kifejezésmódjuk gazdagabbá, árnyaltabbá váljon. Jellemző módszerek az összefoglalás, elbeszélés, tudósítás, véleményalkotás, értelmezés, kommentálás, állásfoglalás, referátum, pro és contra dialógus, szituációs és szerepjáték. A beszélt, modern, élő köznyelv fordulatainak elsajátítását autentikus szövegek és anyanyelvi lektor segíti. 1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. Thema: Glück. Bildbeschreibung: Werbeanzeigen, 3. Hörverstehen, Mitschreiben und Zusammenfassen eines Vortrags 4. Formulierungen aus dem Redemittelkasten, Erläuterung eines Textes, 5. Persönliche Meinung 6. Berichten, interpretieren, Meinung begründen 7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich 8. Thema: Neue Welt. Ein Kommentar schreiben, ein Problem besprechen, Stellung nehmen 9. Referat vortragen 10. Pro und contra Diskussion führen 11. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich 12. Thema: Geld. Eine Rolle spielen, eine Situation spielen 13. Diskussion 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses Aláírás, két zárthelyi dolgozat, szóbeli beszámolók, házi dolgozatok 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008. 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008. 2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008. 3. Backhaus, Anke Sander, Ilse Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Stuttgart: Klett 2010. A feldolgozandó témák, az ezekhez kapcsolódó gazdag és korszerű szókincs, az írásbeli készségek fejlesztését szolgáló változatos gyakorlattípusok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz,
hogy a hallgatók fejleszthessék, bővíthessék írásbeli kommunikációs készségeiket, elsajátíthassák a szükséges nyelvi szerkezeteket. A félévi jegy megállapításakor - a tantárgy jellegéből adódóan - a zárthelyik eredményeit, valamint a beadott és leosztályozott házi feladatok jegyeit vesszük figyelembe. Az írásbeli teljesítmény értékelésekor fontos követelmény a nyelvtanilag helyes kifejezésmód, az újonnan elsajátított szókincs és szószerkezetek használata, az egyes stílusrétegeknek megfelelő fogalmazás megírása, megfelelően tagolt és koherens szövegek létrehozása. A pontszámmal értékelhető feladatoknál az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak. Összevont nyelvi csoportoknál a Mittelpunkt tankönyv B2 vagy C1 kötete kerül feldolgozásra a csoport nyelvi szintjének függvényében.
Neptun kód: BTGEN302AM1 Morfológia I. Dr. Kriston Renáta Dr. Kriston Renáta Morphology I. péntek 10.00-12.00h Germanisztika BA nappali és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 A morfológia szeminárium keretében szó esik a morfológia tárgyáról és részterületeiről, a morfológiai elemzésről, és az elemzés alapegységeiről. Emellett különbséget teszünk elméleti és leíró morfológia között, elhelyezzük a morfológiát a nyelvelméleti modellekben. A német nyelvben előforduló szóalkotási módok elméleti bemutatása után ezek gyakorlati felismerése, illetve alkalmazása következik. 1. Bevezetés, a referátumok témáinak kiosztása 2. A morfológia tárgya és főbb jellemzői 3. A morfológia sajátos helye a nyelvleírásban 4. Morfofonológia 5. A szó a szóelőfordulás, a szóalak és a szótári szó megkülönböztetése 6. A morfológia fő kategóriái 7. A morféma, a disztribúció és a produktivitás 8. Morfémaosztályok és ezek jellemzése, ismétlés 9. Zárthelyi dolgozat 10. A morfémák jelentése 11. Alakváltozatok, a változatok típusai 12. A morfológiai műveletek 13. A morfológiai műveletek funkcionális felosztása, ismétlés 14. Zárthelyi dolgozat 15. Összegzés, a dolgozat közös ellenőrzése, gyakorlati jegyek megbeszélése Referátum és zárthelyi dolgozat 1. Engel, Ulrich. Deutsche Grammatik. 2., verbesserte Auflage. Heidelberg: Julius-Groos- Verlag, Budapest: Múzsák Kiadó 1992. 2. Helbig, G. - Buscha, J.: Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Berlin München: Langenscheidt KG 2001 3. Knipf-Komlósi, Erzsébet: Grundlagen der deutschen Wortbildung Ein Arbeitsbuch (=ELTE-Chrestomatie 11). Unter Mitarbeit von Márton Méhes. Budapest: Germanistisches Institut der ELTE 2000. 1. Booij, Geert, Lehmann Christian, Mugdan, Joachim (Hrsg.): Morphologie. Ein internationales Handbuch zur Flexion und Wortbildung. Erster Halbband / Morphology. An International Handbook on Inflection and Word-Formation. Volume 1. Berlin, New York. De Gruyter 2000 2. Booij, Geert, Lehmann Christian, Mugdan, Joachim, Skopeteas, Stavros (Hrsg.): Morphologie. Ein internationales Handbuch zur Flexion und Wortbildung. Zweiter Halbband / Morphology. An International Handbook on Inflection and Word-Formation. Volume 2. Berlin, New York: De Gruyter 2001 3. Donalies, Elke: Wortbildung des Deutschen Tübingen: G. Narr Verlag 2000
A szeminárium keretében mindenkinek kötelező egy kiselőadást tartani maximum 15 percben a német morfológiai szakirodalomból, melyet az első alkalommal beszélünk meg (időpont és téma). Az előadást közösen értékeljük. A félév során két zárthelyi dolgozat lesz, mely mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekből tevődik össze, és az órákon elhangzott anyagra épül.
Neptun kód: BTGEN303AM1 Szintaxis II. Syntax Csetneki Sándorné dr. Dr. Kriston Renáta Syntax II. Szerda: 12.00-14.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség Szeminárium Gyakorlati jegy 2 2 - A tanegység célja, hogy folytassa a megkezdett mondattani tanulmányokat. Az egyszerű mondatok vizsgálata után a tantárgy az összetett mondatokkal foglalkozik: az alá- és mellérendelt mondatok fajtáival, a hozzájuk tartozó kötőszavakkal, a mellékmondatot helyettesítő szerkezetekkel, a többszörösen összetett mondatokkal. Autentikus német mondatok mellé- és alárendelő viszonyainak elemzése, ábrázolása képezi az órák gyakorlati munkáját. 1. Mellérendelő mondatok (Satzverbindungen) fajtái és kötőszavai. 2. Mellérendelő mondatok. 3. Alárendelő mondatok (Satzgefüge) kötőszóval és kötőszó nélkül. 4. Alárendelő mondatok helye, szórend a fő- és mellékmondatban. 5. Alanyi mellékmondatok. 6. Tárgyi mellékmondatok. 7. Gyakorlás, elemzés. 8. Tárgyi mellékmondatok és Korrelat viszonya. 9. Alanyi, tárgyi mellékmondatok helyettesítése főnévi igeneves szerkezettel. 10. Határozói mellékmondatok. 11. Határozói mellékmondatok helyettesítése igeneves szerkezettel. 12. Jelzői mellékmondatok 13. Gyakorlás, komplex elemzés. 14. Számonkérés. 15. Összefoglalás, a félév lezárása. Aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozatok megírása, kiselőadás tartása. 1. Bradean-Ebinger, Nelu: Német nyelvtani gyakorlókönyv. Budapest Nemzeti Tankönyvkiadó 2003. 2. Helbig, Gerhard - Buscha, Joachim: Übungsgrammatik Deutsch. Leipzig, Berlin usw.: Langenscheidts 1994. 3. Helbig, Gerhard- Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Leipzig, Berlin usw.: Langenscheidts 1999. 1. Dreyer, Hilke - Schmitt, Richard: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Ismaning, München: Verlag für Deutsch 1985. 2. Zielinski, Wolf-Dietrich: ABC der deutschen Nebensätze. Ismaning: Hueber 1995. Minden órán történik közös gyakorlás a tankönyvből, autentikus német szövegekből. Az óra anyagából írásbeli házi feladatot kapnak a hallgatók, ennek ellenőrzése közösen történik. Az adott gyakorlati részhez tartozó elméletet 1-1 hallgató pár perces kiselőadás keretében ismerteti. A félév során a hallgatók 2 összefoglaló zárthelyi dolgozatot írnak, ill. további 1-2 kisebb
dolgozatot, melyre osztályzatot kapnak (az elégséges feltétele 60%). A félév végi osztályzat a félév során szerzett osztályzatokból, az órai aktivitásból, a kiselőadás minőségéből adódik.
Neptun kód: BTGEN 304 AM Irodalmi műfajok: elemző szeminárium Literarische Gattungen: analytisches Seminar Paksy Tünde (helyettesítő oktató: Kegyesné dr. Szekeres Erika) Bazsóné dr. Sőrés Marianna Literary genres: analytical seminar Kedd: 16.00 18.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 A szeminárium a műnem- és műfajtörténeti áttekintő előadáshoz kapcsolódóan az ott megszerzett elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására kínál lehetőséget. A műnemek között a prózaepikára és a lírára fókuszálva a hallgatók a 18., 19., 20. és 21. század irodalmi, erősen kanonizált terméséből válogatva vizsgálják az egyes műfajok sajátságait, azok formai és funkcionális változását, a műfajjegyek vándorlását, így a műfajok egymáshoz való közelítését is. 1. A tematika ismertetése, próbaelemzés. 2. Sturm und Drang: egy zsenikorszak zsenije: Johann Wolfgang von Goethe költészete. 3. Johann Wolfgang von Goethe: Willkommen und Abschied 4. Jacob Grimm és Wilhelm Grimm: Német mondák 5. Jacob Grimm és Wilhelm Grimm: Német mondák II. 6. A német romantika irodalmi műfajai. Sagen und Balladen. 7. Analyse ausgewahlter Balladen (Goethe, Schiller, Wedekind) 8. Liebeslyrik. Die schönsten Beispiele. 9. Gattung: Volksmärchen. 10. Gattung: Kunstmärchen. 11. Ballada és novella műfaji sajátosságai Annette von Droste-Hülshoff és Arany János [!] (Brückenweihe, Frau Ágnes) műveiben 12. Loreley: Heine und Brentano im Vergleich. 13. Gattung: Fabeln. 14. Verschiedene Formen der modernen Lyrik. 15. Zusammenfassung. Referátum és min. 5 7 oldalas szemináriumi dolgozat (főszöveg: 12 pt, TNR, másfeles sorköz, sorkizárt; lábjegyzet: 10 pt, TNR, szimpla sorköz, sorkizárt, konzekvensen alkalmazott hivatkozástechnikával). 1. A Gutenberg-projekt megfelelő forrás lehet néhány primer szöveg szempontjából. 2. Brüder Grimm: Deutsche Sagen = http://www.sagen.at/texte/sagen/grimm/inhalt.html (15. 02. 2013). 3. Kappanyos A.: Ballada és románc = A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, Szegedy-Maszák M., Veres A. (Hg.), Bp.: Gondolat 2007. 4. Orosz Magdolna: Progresszív egyetemes poézis: Romantikus ellentételezések és utópiák. Bp.: Gondolat 2008. 5. Schlegel, Fr.: Charakteristiken und Kritiken (1796 1801), Behler, E. (Hg.), München- Paderborn-Wien-Zürich, o. Vg. 1967, Bd. 2. 6. Szerdahelyi I.: Műfajelmélet mindenkinek. Bp.: Akadémiai 1997.
1. Ingarden, R.: Das literarische Kunstwerk. München: GRIN 2001. 2. Schutte, J.: Einführung in die Literaturinterpretation. Stuttgart, Weimar: J. B. Metzler 2005. A prózaepikai és a lírai műfajok szemináriumi elemzésének célja annak bizonyítása, hogy a műfajok formai és funkcionális elemekből álló nyitott rendszerek, amelyek változását a rendszer bizonyos elemeinek az átalakulása vagy cseréje idézi elő. Aszerint, hogy a régi és újabb elemek milyen viszonyba kerülnek egymással, jönnek létre új vagy átmeneti műfajok. Az elemek kombinációinak nagy száma megnehezíti az egyes műfajok definiálását, a műfaj specifikus jegyeinek felismerését. A szemináriumi elemzések célja ezen jegyek felismerésének gyakoroltatása. Az eredményes vizsgálódásokhoz szükséges mind az otthoni felkészülés, mind az órai intenzív interakció.
Neptun kód: BTGEN305AM Paksy Tünde Médiafigyelés: elektronikus és írott sajtó (helyettesítő oktató: Bazsóné dr. Sőrés Medienforschung und Presseschau Bazsóné dr. Sőrés Marianna Marianna) Media analysis: electronic and written press péntek 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szemináriumok folyamán áttekintjük az elektronikus és írott sajtó formáit és rétegződését. Figyelemmel kísérjük a közszolgálati és a kereskedelmi média szerepét a kultúraközvetítésben, értékmegőrzésben és értékteremtésben, és tájékoztatásban. Külön figyelmet fordítunk az elfogulatlan és átfogó tájékoztatást nyújtó napilapok és a bulvársajtó híradásaira. Különböző témakörökhöz kapcsolódva konkrét példákon vizsgáljuk a különböző sajtóorgánumok híradásai közötti eltéréseket. A vizsgálatokat tartalmi, terjedelmi, formai és nyelvi szempontok alapján végezzük. A szeminárium fejleszti a hallgatók nyelvi, stilisztikai, médiatudományos ismereteit és tudatos médiafogyasztói attitűd kialakítására törekszik. 1. A média rendszere, a közszolgálati és a kereskedelmi média alapvonásai 2. Német nyelvű sajtó, napilapok, internetes hírportálok, magazinok 3. Német nyelvű média, közszolgálati és kereskedelmi csatornák 4. Média és híradás 5. A média világával kapcsolatos foglalkozások megismerése 6. Kulturális, gazdasági, politikai és bulvár hírek aránya a vizsgált napilapokban 7. Politikai és gazdasági hírek 1. 8. Nyelvtanulás a médiák segítségével: Deutsche Welle (www.dw.de), Presse und Sprache (www.sprachzeitungen.de) 9. Magyarország a német nyelvű sajtóban 1. 10. Magyarország a német nyelvű sajtóban 1. 11. Budapester Zeitung 12. Reklám és média 13. Referátumok előadása 14. Referátumok előadása 15. Referátumok előadása Aktív közreműködés az órákon, kiselőadás: három német nyelvű lap bemutatása megadott kritériumok alapján. Ezeket a legelső órán beszéljük meg. 1. Meyn, Hermann: Massenmedien in Deutschland. Konstanz: UVK Verlag 2004. 2. Hickethier, Knut: Einführung in die Medienwissenschaft. Stuttgart: Metzler 2003. 1. Burger, Harald: Sprache der Massenmedien. Berlin: de Gruyter 1990. 2. Schmitz, Ulrich: Sprache in modernen Medien. Berlin: Schmidt 2004. 3. Schanze, Helmut: Metzler Lexikon Medientheorie, Medienwissenschaft: Ansätze Personen Grundbegriffe. Stuttgart: Metzler 2002. A referátumoknak támaszkodnia kell a szakirodalom ismeretére és bizonyítania kell az egyéni
kutatómunka eredményeit, az elemzésnek meg kell felelnie a tanult szempontoknak.
Neptun kód: BTGEN306A Paksy Tünde Multimedia-intermedialitás Bazsóné Dr. Sőrés (helyettesítő oktató: Dr. Multimedia-Intermedialität Marianna Bikics Gabriella) Multimedia-intermediality Szerda 14.00-16.00h BA Germanisztika (nappali) Az óra típusa: Beszám. kötelezettség szeminárium gyakorlati jegy 2 4 - A szeminárium célja, hogy az irodalom, a film és az internet felhasználásával tudatosítsa a hallgatókban a mediális különbségeket, és hozzájáruljon a hallgatók reflektáltabb médiahasználatához. Kiemelt figyelmet fordítunk a vonatkozó internetes források felkutatására, külön vizsgálva azok tudományos értékét. Másik fontos szempont az intermedialitás, az irodalmi művek mediális transzformációja, megfilmesítése, melyek feldolgozása során a formanyelvi különbségek kidomborítására helyezzük a fő hangsúlyt. A filmek választásánál fontos szempont a német történelem egy-egy korszakának, illetve a német irodalom egy-egy kimagasló alkotójának megismerése. 1. Einführung: Ziele, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses 2. Literatur und Film1: Die Leiden des jungen Werther 3. Literatur und Film 1: Goethe 4. Literatur und Film 2. Thomas Mann: Buddenbrooks 5. Literatur und Film 2. Buddenbrooks, Teil 1. 6. Literatur und Film 2. Buddenbrooks, Teil 2. 7. Internetrecherche: Verfilmungen weiterer Werke von Thomas Mann: Lotte in Weimar und Der Tod in Venedig 8. Leistungsmessung, schriftlich: Erörterung: Das Bild der deutschen Gesellschaft in Literatur und Film, Die Künstler-Bürger Problematik, unterschiedliche Darstellungsweisen. 9. Film und Internet 1. Das Leben der anderen. Historische und filmästhetische Vorbereitung. Bearbeitung von Internet-Arbeitsblättern. 10. Film und Internet 1. Das Leben der anderen Teil 1. 11. Film und Internet 1. Das Leben der anderen Teil 2. 12. Film und Internet 2. Good bye Lenin. Historische und filmästhetische Vorbereitung. Bearbeitung von Internet-Arbeitsblättern. 13. Film und Internet 2. Good bye Lenin. 14. Leistungsmessung mündlich: Ergebnispräsentationen von Internetrecherchen. 15. Abschluss des Kurses Aláírás, egy zárthelyi dolgozat, egy szóbeli kutatási beszámoló Film: Stölz, Philipp: Goethe. 2010. 1. Arbeitsblatt zum Film Goethe: http://www.kinofenster.de/download/monatsausgabe-10-2010-arbeitsblatt.pdf 2. Goethe, Johann Wolfgang von: Die Leiden des jungen Werther. Hamburger Lesehefte, 2006 http://gutenberg.spiegel.de/buch/3636/1 Film: Alfred Weidenmann: Die Buddenbrooks 1959. / Heinrich Breloer: Die Buddenbrooks 2008. 1. Arbeitsblätter zum Film Buddenbrooks. Goethe Institut. Brüssel. http://www.goethe.de/mmo/priv/6314576-standard.pdf 2. Thomas Mann: Buddenbrooks. http://www.gutenberg.org/ebooks/34811 Film: Donnersmarck von, Florian Henckel: Das Leben der Anderen. 2006.
1. Arbeitsblätter zum Film Das Leben der Anderen. Goethe Institut. Brüssel. http://pdeutsch.wikispaces.com/file/view/arbeitsbl%c3%a4tter+zum+film+das+leben...pdf 2. Donnersmarck von, Florian Henckel: Das Leben der Anderen. Berlin: Suhrkamp Verlag 2007. Film: Wolfgang Becker: Good bye Lenin 2002. 1. Arbeitsblätter zum Film Good bye Lenin. Goethe Institut. Brüssel. http://www.goethe.de/ins/be/bru/pro/download/goodbyelenin.pdf 2. Becker, Wolfgang: Good bye Lenin. Berlin: Schwarzkopf & Schwarzkopf 2003. Weitere Film-, Buch- und Materialempfehlungen: Film: Dennis Gansel: Die Welle. 2008 Arbeitsblätter zum Film Die Welle, Goethe Institut. Brüssel. http://www.goethe.de/mmo/priv/5334848-standard.pdf Film: Miquel Alexandre: Die Frau von Checkpoint Charlie. 2007. 1. Veith, Ines: Die Frau von Checkpoint Charlie. München: Droemer/Knaus Verlag 2006. -
Neptun kód: BTGEN307AV1 Retorika és stilisztika Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres Rhetorik und Stilistik Szekeres Erika Erika Rhetoric and stylistic hétfő: 10.00-11.00h BA germanisztika kötelezően választható Az óra Beszám. típusa: kötelezettség előadás kollokvium 1 2 - Az előadás törzsanyaga bevezetést nyújt a retorika és a stilisztika alapfogalmaiba, bemutatja a legfontosabb retorikai és stilisztikai módszereket és eljárásokat. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a leggyakoribb retorikai és stilisztikai eszközök fajtáival, formáival valamint a retorikai és stilisztikai topikok szövegre gyakorolt hatásmechanizmusaival. Az előadásokon a hallgatók elsajátítják a retorikai és a stilisztikai szempontú szövegelemzés módszertani alapjait. 1. Was ist Rhetorik? Entwicklung und Vertreter einer Disziplin. 2. Die Rolle der rhetorischen Figuren in der Kommunikation. 3. Rhetorik und Redemittel. 4. Rhetorik und Körpersprache (1). 5. Rhetorik und Körpersprache (2). 6. Rhetorik und Stilistik. 7. Was ist die Stilistik? Entwicklung und Vertreter einer Disziplin. 8. Stilistische Figuren und Redemittel. 9. Stilblüten und Stilelemente. 10. Stilrichtungen und Stilfiguren. 11. Stilfärbungen und Rhetorik. 12. Stilistik und Pragmatik: Beziehungen zwischen Disziplinen. 13. Funktionale Pragmatik und funktionale Stilistik. 14. Rhetorische und stilistische Mittel im Vergleich. 15. Pragmatische und stilistische Mittel im Vergleich. A kurzus szóbeli vizsgával zárul. A vizsga tételei megegyeznek az előadások tematikájával. A szóbeli vizsgán a tételhez kapcsolódó feladatok megoldására is képesnek kell lennie a hallgatóknak, illetve önállóan kell a tételhez kapcsolódó példákat is felidézni, elemezni. 1. Rada, Roberta et al: Aspekte des deuschen Wortschatzes. Budapest: Bölcsész Konzorcium 2006. Kapitel 4. 2. Ellgring, Heiner: Nonverbale Kommunikation. http://opus.bibliothek.uniwuerzburg.de/volltexte/2010/5023/pdf/ellgring_nonverbale_kommunikation_kopie.pdf 3. Ehlich, Konrad: Funktional-pragmatische Kommunikationsanalyse, Ziele und Verfahren. In: Hoffmann, Ludger (Hg.): Sprachwissenschaft. Ein Reader. Berlin: de Gruyter 2000. 1. Sowinski, Bernhard: Deusche Stilistik. Suttgart: Metzler 2006. -
Neptun kód: BTGEN310AM A német nyelvű irodalom fejlődése, korszakai, műnem- és műfajtörténete Die Entwicklung der deutschsprachigen Literatur: Epochen, Gattungen und Gattungsgeschichte Bazsóné dr. Sőrés Marianna Bazsóné dr. Sőrés Marianna The process, eras, and genres of the German Literature csütörtök 14-16 h BA germanisztika (nappali) és Germanisztika minor Az óra Beszám. típusa: kötelezettség előadás kollokvium 2 3 - A kurzus alapismereteket közvetítve átfogó képet ad a német irodalom egyes korszakairól. Európai kontextusba helyezve áttekinti a különböző irodalmi irányzatokat, stílusokat, azok kialakulásának társadalmi, filozófiai és művészettörténeti hátterét. Foglalkozik a műfajelmélet legfontosabb kérdéseivel, a műfajok tipizálásának módszereivel. Tárgyalja az egyes műfajpoétikákat, a műfajok sajátságait fejlődésük tükrében. 1. Műnemek, műfajok, műfajelméletek történeti áttekintés, a műfaj alapvető kérdései, a tipizálás problémája 2. Görög és római kultúrörökség; a dráma és eposz; a műfajelmélet történetének kezdetei: Arisztotelesz, Horatius 3. Korai középkor lovagi kultúra későközépkor 4. Reneszánsz humanizmus reformáció 5. Barokk a regény típusai; a jezsuita iskoladráma; antik formák a lírában; Martin Opitz - az első normatív poétika koncepciója 6. Felvilágosodás - a dráma polgárosodása: Gottsched és Lessing drámaelmélete; didaktikus költészet; Alexander Baumgarten és az új filozófiai alapú esztétika; a rokokó idill. 7. Érzékenység érzelmesség: a Sturm und Drang drámaelmélete; a ballada műfaja; a szentimentális és pszichológiai regény formái; a (weimari) klasszika: Schiller irodalom- és drámaelmélete; Goethe műfajelmélete; a fejlődésregény. 8. A német idealizmus kora a romantika esztétikai rendszere; a regény és mese új funkciója; Friedrich és August Schlegel, Hörderlin és Hegel spekulatív műfajelmélete 9. Biedermeier, Junges Deutschland író és valóság új viszonya; funkcióváltás a lírában és a prózában; útirajz, politikai vers, tárca 10. Realizmus, naturalizmus az objektív valóságtükrözés problémája; a realista regény és novella; a naturalista dráma; Vischer regényelmélete 11. A modern fordulat: impresszionizmus, szimbolizmus, újromantika, újklasszicizmus nyelvkritika; új esztétikai eljárások; az impresszionista líra és próza, a szimbolista dráma 12. Avantgárd irányzatok, expresszionista dráma, próza és líra; a montázsregény; új tükrözési mód a tárgyiasság jegyében, az epikus színház brechti elmélete 13. Stílpluralizmus 1945 után a nyelv- és ideológiakritika, régi/új irodalmi formák: hangjáték, short story, nyelvi kísérletek a lírában Konkrete Poesie; deskriptív műfajelméletek 14. Dokumentarizmus a drámában és a prózában, új-szubjektivizmus, önreflexió, önéletrajz, emlékirat, nőirodalom; hétköznapi költészet: a hosszú vers 15. Posztmodernitás a polarizáltság élménye; dekonstrukció, destrukció, többszólamúság, intertextualitás, önreflexió; a posztdramatikus színház, performance, a posztmodern próza
Vizsgakérdések: 1. Gattungstheorie; Aufgabe, Begriffsformen, Probleme der Klassifikation, Kriterien der Gattungsbestimmung 2. Anfänge der Literatur in der Antike; Merkmale des Dramas und des Epos; der erste Ansatz in der Geschichte der Gattungstheorie; Aristoteles und seine Poetik 3. Der allegorische Wesenszug der mittelalterlichen Literatur; die Entwicklung des Dramas; Vorformen der Prosa; der ritterliche Minnesang 4. Eigentümlichkeiten der deutschen Renessaince; Funktion der Literatur in der Zeit der Reformation; literarische Formen der Gesellschaftskritik in der Prosa; Merkmale des protestantischen Schuldramas und des Jesuitendramas 5. Typische Formen des Barockromans; literarische Formen der weltlichen und religiösen Lyrik; literaturtheoretische und sprachpflegerische Tätigkeit von Martin Opitz 6. Literarische Gattungen in der Zeit der Aufklärung; der konzeptionelle Unterschied der Dramentheorievon Gottsched und Lessing; das bürgerliche Lustspiel und Trauerspiel 7. Theoretische Grundlage, Entwicklung und literarische Formen der Empfindsamkeit; Gattungen des Rokoko; die Ballade und das Drama des Sturm und Drang 8. Abkehr von der bürgerlichen Dramenkonzeption Schillers Dramentheorie; Goethes Theorie der literarischen Gattungen 9. Neue Funktion der Literatur neue Weise der Wirklichkeitsdarstellung; poetische Formen und Merkmale des kritischen und des poetischen Realismus; Hegels und Vischers Romantheorie; der Effekt der Verklärung 10. Aufbruch der Moderne Veränderung der literarischen Gattungen, der Verfahrensweisen und Techniken an der Jahrhundertwende; Merklmale des Impressionismus, des Symbolismus und des Ästhetizismus in der Literatur im Kontext der Sprachkrise und der Sprachreflexion 11. Avantgardistische Experimente im Drama des Expressionismus; filmtechnische Verfahrensweisen in der Prosa; Formen der expressionistischen Lyrik 12. Brechts Theorie des epischen Theaters; Ausgangsposition, theoretische Grundlage, wirkungsästhetische und rezeptionsästhetische Aspekte seines Entwurfs; Verfremdungseffekte 13. Fragen der Authentizität und Faktizität; gesellschaftlicher Hintergrund des Dokumentarismus; Merkmale und ästhetische Probleme der dokumentarischen Prosa und des politisch- dokumentarischen Dramas; das neue Volksstück 14. Erscheinungsformen der zweiten Kultur; Selbstreflexivität als Konstruktionsprinzip in den Autobiographien und Memoiren 15. Feminismus Frauenbewegung Frauenliteratur. Ausdrucksmöglicheiten und Repräsentation der weiblichen Identität als ein ästhetisches Problem; Merkmale der weiblichen Schreibweise in den Frauenromanen 16. Im Spannungsfeld der Moderne und der Postmoderne. Tendenzen und Merkmale der Dekonstruktion in der Prosa und im Drama der Gegenwart sikeres szóbeli vizsga 1. Beutin, W.: Deutsche Literaturgeschichte von den Anfängen bis zur Gegenwart. 6. überarb.aufl. Stuttgart: Metzler 2001. 2. Horn, A.: Theorie der literarischen Gattungen. Ein Handbuch für Studierende der Literaturwissenschaft. Würzburg: Königshausen&Neumann 1998. 3. Markwardt, B.: Geschichte der deutschen Poetik. 5 Bde. Berlin: de Gruyter 1967. 4. Zymner, R.: Gattungstheorie. Probleme und Positionen der Literaturwissenschaft. Paderborn: Mentis 2003. 1. Hempfner, K. W.: Gattungstheorie. Information und Synthese. München UTB 1973.