Germanisztika BA szak tantárgytematikái

Átírás

1 Germanisztika BA szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltteleket jelöl, melyek az adott tanegysg felvtelnek felttelei (míg a csillag nlkül jelzett gyenge előfelttelek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak s szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett rdemjegyek átlaga rszt kpezi az oklevl minősítsnek), TVSZ. 86. (3) b) Tantárgy felelőse: Dr. Vassányi Miklós BAA 0010 Filozófiatörtnet (e.a.) N: Dr. Vassányi Miklós Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott flv: I. v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Általános bevezets az európai filozófiatörtnetbe forráscentrikus, szövegrtelmező szemllettel. Platóntól Heideggerig magyarázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvnyeket, különös tekintettel az istenkrdsre. A legalapvetőbb filozófiai s logikai fogalmak magyarázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődstörtneti-eszmetörtneti összefüggsben. A kurzus elvgzse után a bölcsszhallgató kpes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megrteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai rvelst, állást foglalni egy világnzeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai s művelődstörtneti fogalmakat. Platón, Állam, VI-VII. könyv 507b-511e s 514a-519e. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, o. Arisztotelsz, Metafizika, XII. könyv/1., s ; In: In Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, , s o. Epikurosz, Levl Hrodotoszhoz ( Augustinus, Vallomások. (Ford. Városi I.) Budapest: Gondolat, 1982, o. (X. könyv) Órigensz, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus Kairosz, 2003; I. kötet, Aquinói Tamás, Summa theologiae A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nlkül: Telosz Kiadó, 1994, , , s o. (I/2. quaestio, cikkely; I/12. quaestio 5. cikkely; 7. s 13. cikkely). Descartes, Elmlkedsek az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; o. s o. Spinoza, Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadmiai, 1978; s o.) Locke, Értekezs az emberi rtelemről, (Ford. Vassányi M. Budapest: Osiris, 1999); , , s , s o. Kant, A vallás a puszta sz határain belül, (Ford. Vidrányi K.) Hely nlkül: Gondolat, 1974; , , s o. Schelling, Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lnyegről (rszlet). Heidegger, Lt s idő (ford. Vajda M. et al. Budapest: Osiris, 2001; , , , s o.

2 Dr. Pásztori-Kupán István Dr. Borsi Attila János Dr. John Brouwer BAA 0020 Egyházismeret N: 30 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: s tavaszi Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott flv: I. V kollokvium Az egyetem egyházi jellegnek megfelelően a hallgatók megismertetse a legfontosabb egyházi fogalmakkal s krdsekkel. A tananyag rövid bevezetst nyújt a teológiai gondolkodás törtnetbe s nhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az egyház születst, s a keresztyn egyház letnek első századait. Kellő tömörsggel ismerteti az ősegyház, az óegyház, a közpkori egyház, s a modern kor meghatározó teológusait s teológiai irányzatait. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a reformáció korára, azon belül is a protestáns, közelebbről pedig a református hagyomány bemutatására. Különös hangsúly esik azoknak a fogalmaknak s eszmknek a megismertetsre, amelyek a protestantizmusban s a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat s eleve elrendels. A tantárgy clja továbbá az MRE istentiszteleti s szervezeti rendjnek megismertetse, valamint az ökumenikus mozgalmak, szervezetek átfogó bemutatása. aktív jelenlt az előadásokon, valamint egy istentiszteleti alkalmon törtnő rszvtel s arról írásos beszámoló elkszítse. Alister E. McGrath: Bevezets a keresztny teológiába. Osiris, Budapest 1995 Tony Lane: A keresztyn gondolkodás rövid törtnete, Budapest, Harmat-Kálvin, Alister E. McGrath: A keresztyn hit, Budapest, Kálvin Kiadó, Dietrich Bonhoeffer: A szentek közössge, Budapest, Harmat Kiadó,1997 Gaál Botond: Kálvin bresztse, Debrecen, DRHE-Hatvani István Teológiai Kutatóközpont, Dietrich Bonhoeffer: Christologie. München, Chr. Kaiser Verlag, Wolfgang Huber: Az egyház korszakváltás idejn, Budapest, Kálvin Kiadó, Dr. Czegldi Sándor, Hit s Törtnelem, Debrecen, (5-60.) orsi Attila, Kálvin s a posztmodernitás, in: Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születsnapjára, Szerk: Fekete Károly, Kustár Zoltán, Kovács Ábrahám) Acta Theologica Debreceniensis 2. Debrecen, DRHE, 2011.

3 Dr. Pnzes Tibor Szabolcs Dr. Hansági Ágnes Dr. Mszáros Márton BAA 0110 Bevezets az irodalomtudományba (e.a.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar v Ajánlott flv: I. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás bevezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapvető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival, fogalmaival, módszereivel, irányaival. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszerezve bepillantást ad irodalom s kultúra viszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereivel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreivel, törtneti szerepvel, alapfogalmaival, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának változásaival, tudomány-rendszertani helyvel s lehetsges társadalmi szerepeivel. Megvilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a könyv mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megváltozott mediális helyzetben, viszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseivel; fogalmaival, módszereivel s programjaival, szöveg- s irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásával, illetve kulturális következmnyeivel. Kzikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Ármeán Otília Fried István Odorics Ferenc (2002): Irodalomelmlet az ezredvgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (2003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (2000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éva (1992): Teremtett világ. Rendhagyó bevezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (2004): Az rtelmezs világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson David Robey (1995, szerk.): Bevezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tivadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pcs.

4 Dr. Csides Csaba BAA 0120 Bevezets a nyelvtudományba (e.a.) N: Tantárgy besorolása: Prof. dr. Pavel Stekauer Dr. Csides Csaba Dr. Pődör Dóra Dr. Spannraft Marcellina Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott flv: I. v szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A tantárgy meg kívánja ismertetni a hallgatókat az általános nyelvszet alapfogalmaival, elmleteivel, sajátos módszertanával, újabb irányzataival. Az előadások foglalkoznak az általános nyelvszet helyvel a nyelvtudományon belül; a nyelv fogalmával, felpítsvel, funkcióival, a nyelvvel mint rendszerrel, a nyelvi jel fogalmával, a nyelvi jelents krdskörvel, a nyelvi kommunikáció sajátosságaival, a nyelv s gondolkodás viszonyával, a grammatika fogalmával, a nyelv eredetvel, a nyelv s a társadalom kapcsolatával, a nyelvtipológia alapkrdseivel, az összehasonlító nyelvszet alapkrdseivel, valamint a nyelvi leírás módszereivel. Kzikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Crystal, David: A nyelv enciklopdiája.osiris, Budapest, Kenesei István (Szerk.): A nyelv s a nyelvek. Gondolat, Budapest, Telegdi Zsigmond: Bevezets az általános nyelvszetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöveggyűjtemny az általános nyelvszet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

5 Dr. Pnzes Tibor Szabolcs Dr. Szabó András Dr. Török Lajos Dr. Pnzes Tibor Szabolcs BAA 0040 Könyvtári ismeretek/informatika (e.a.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi Oktatás nyelve: magyar Ajánlott flv: II. v teszt, írásbeli Az előadás olyan alapismereteket kíván közvetíteni, amelyek eligazítanak a valóságos s a digitális könyvek, valamint könyvtárak világában. A filológia vizsgálódásokhoz szüksges kzi s gpi keresses, adatkezels, adatfeldolgozás. referátum Csapodi, Cs., Tóth, A. s Vrtesy, M. (1987): Magyar könyvtártörtnet, Gondolat K.: Bp. Funke, F. (2004): Könyvismeret. Könyvtörtneti áttekints, Osiris Kiadó: Bp. Madas, E. s Monok, I. (2003): A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, 2., jav., bőv. kiad., Balassi K. László s Tsa: Bp. V. Ecsedy, J. (1999): A könyvnyomtatás Magyarországon a kzisajtó korában , Balassi Kiadó: Bp. Hargittay, E. (2003): Bevezets a rgi magyar irodalom filológiájába, szerk., 3. átd. s bőv. kiad., Universitas Kiadó: Bp.

6 Prof. Dr. Hessky Regina Prof. Dr. Hessky Regina Dr. Szatmári Petra BNT 0210 Nyelvszeti alapismeretek (ea.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar v Ajánlott flv: I. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A tantárgy meg kívánja ismertetni a hallgatókat az általános nyelvszet alapfogalmaival, elmleteivel, sajátos módszertanával, újabb irányzataival. Az előadások foglalkoznak az általános nyelvszet helyvel a nyelvtudományon belül; a nyelv fogalmával, felpítsvel, funkcióival, a nyelvvel mint rendszerrel, a nyelvi jel fogalmával, a nyelvi jelents krdskörvel, a nyelvi kommunikáció sajátosságaival, a nyelv s gondolkodás viszonyával, a grammatika fogalmával, a nyelv eredetvel, a nyelv s a társadalom kapcsolatával, a nyelvtipológia alapkrdseivel, az összehasonlító nyelvszet alapkrdseivel, valamint a nyelvi leírás módszereivel. Kessel, Katja/Reimann, Sandra ( ): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Tübingen/Basel: A. Francke. (= UTB 2704). Linke, A./Nussbaumer, M./Portmann, P. R. (2004): Studienbuch Linguistik. 5. erw. Auflage. Tübingen: Niemeyer. Meibauer, Jörg et al. (Hrsg., ): Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart/Weimar: Metzler. Müller, Horst M. (Hrsg., 2002): Arbeitsbuch Linguistik. Paderborn u.a.: Ferdinand Schöningh.(= UTB 2169). Telegdi Zsigmond: Bevezets az általános nyelvszetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöveggyűjtemny az általános nyelvszet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

7 Prof. Dr. Hessky Regina Prof. Dr. Hessky Regina Dr. Szatmári Petra BNT 0211 Nyelvszeti alapismeretek (szem.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott flv: I. zh, teszt Az előadást követő szeminárium áttekintst nyújt az általános nyelvszet alapfogalmairól, elmleteiről, sajátos módszertanáról, újabb irányzatairól. A szemináriumok foglalkoznak az általános nyelvszet helyvel a nyelvtudományon belül; a nyelv fogalmával, felpítsvel, funkcióival, a nyelvvel mint rendszerrel, a nyelvi jel fogalmával, a nyelvi jelents krdskörvel, a nyelvi kommunikáció sajátosságaival, a nyelv s gondolkodás viszonyával, a grammatika fogalmával, a nyelv eredetvel, a nyelv s a társadalom kapcsolatával, a nyelvtipológia alapkrdseivel, az összehasonlító nyelvszet alapkrdseivel, valamint a nyelvi leírás módszereivel. Kessel, Katja/Reimann, Sandra ( ): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Tübingen/Basel: A. Francke. (= UTB 2704). Linke, A./Nussbaumer, M./Portmann, P. R. (2004): Studienbuch Linguistik. 5. erw. Auflage. Tübingen: Niemeyer. Meibauer, Jörg et al. (Hrsg., ): Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart/Weimar: Metzler. Müller, Horst M. (Hrsg., 2002): Arbeitsbuch Linguistik. Paderborn u.a.: Ferdinand Schöningh.(= UTB 2169). Telegdi Zsigmond: Bevezets az általános nyelvszetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöveggyűjtemny az általános nyelvszet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

8 Dr. Czegldy Anita BNT 0220 Irodalomtudományi alapismeretek (ea.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita magyar v Dr. Kovács Edit Ajánlott flv: I. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás bevezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapvető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival, fogalmaival, módszereivel, irányaival. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszerezve bepillantást ad irodalom s kultúra viszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereivel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreivel, törtneti szerepvel, alapfogalmaival, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának változásaival, tudomány-rendszertani helyvel s lehetsges társadalmi szerepeivel. Megvilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a könyv mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megváltozott mediális helyzetben, viszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseivel; fogalmaival, módszereivel s programjaival, szöveg- s irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásával, illetve kulturális következmnyeivel. Kzikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Ármeán Otília Fried István Odorics Ferenc (2002): Irodalomelmlet az ezredvgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (2003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (2000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éva (1992): Teremtett világ. Rendhagyó bevezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (2004): Az rtelmezs világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson David Robey (1995, szerk.): Bevezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tivadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pcs.

9 Dr. Czegldy Anita BNT 0221 Irodalomtudományi alapismeretek (szem.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita magyar Dr. Kovács Edit Ajánlott flv: I. zh, teszt A szeminárium bevezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapvető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival, fogalmaival, módszereivel, irányaival. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszerezve bepillantást ad irodalom s kultúra viszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereivel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreivel, törtneti szerepvel, alapfogalmaival, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának változásaival, tudomány-rendszertani helyvel s lehetsges társadalmi szerepeivel. Megvilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a könyv mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megváltozott mediális helyzetben, viszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseivel; fogalmaival, módszereivel s programjaival, szöveg- s irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásával, illetve kulturális következmnyeivel. Kzikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Ármeán Otília Fried István Odorics Ferenc (2002): Irodalomelmlet az ezredvgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (2003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (2000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éva (1992): Teremtett világ. Rendhagyó bevezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (2004): Az rtelmezs világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson David Robey (1995, szerk.): Bevezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tivadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pcs.

10 Dr. Majzikn Lichtenberger Krisztina Dr. Szatzker Szilvia Dr. Ajkay Eszter BNT 1110 Gyakorlati nyelvtan (e.a.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Ajánlott flv: I. zh, teszt Az előadás tematikailag s módszerben a Nyelvtani gyakorlat 1-2 c. szemináriumhoz nyújt elmleti kitekintsű, főleg rendszerező clú áttekintst. Központi tmaknt szerepel az ige mint a mondat meghatározó, központi eleme, morfológiai, szintaktikai s szemantikai tulajdonságainak bemutatásával. Nagy hangsúlyt fektet az igei kategóriák rendszernek megismertetsre (igeidők, a szenvedő szerkezetek kpzse s használata). Áttekintst ad továbbá a többi szófaji kategóriáról, különös tekintettel a helyes nyelvhasználat szempontjából fontos krdsekre s szabályszerűsgekre. Az egyes szófaji kategóriák áttekintse, úgy mint az ige osztályozása morfológiai kritriumok alapján, ragozása, osztályozása szintaktikai kritriumok alapján, állítmányhoz, alanyhoz, tárgyhoz kapcsolódó viszonya, osztályozása szemantikai kritriumok alapján: Funktionsverbgefüge, Aktionsart, nem ragozható igealakok, segdigk. Az igeidő rendszere. Genus verbi, igemód, visszaható igk, elváló, nem elváló igk. Főnv: a főnv kategóriái: nem, eset, szám, ragozás, mellknvből kpzett főnevek ragozása. Nvmás: szemlyes-, krdő-, birtokos-, vonatkozó-, mutató- s határozatlan nvmás. Nvmási határozó. Az es nvmás szerepe. Mellknv: ragozása, fokozása. Számnevek: tőszámnv, sorszámnv, törtszámnv, határozatlan számnevek. Nvelők szemantikai osztályozása, használatuk, határozatlan, határozott nvelő. Elöljárószók: vonzatuk s használatuk. Határozószó jellegű szavak: módosítószók, tagadószók. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg. Helbig, G./Buscha, J. (2001): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart.

11 Dr. Majzikn Lichtenberger Krisztina Dr. Szatzker Szilvia Dr. Ajkay Eszter Zakariás Emese BNT 1111, BNT 1112 Gyakorlati nyelvtan 1 2. (szem.) 1 N: , Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh, teszt A kurzus a szófajok közül kiemelten foglalkozik az igvel mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemvel s annak nyelvi kategóriáival (ragozási paradigmák, igeidők s igemódok kpzse s használata). Fontos szerephez jut az igei valencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megvilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szemináriumon elsősorban a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, nyelvi tudatosságuk erősítse, a szövegprodukció minősgi javítása az elsődleges clkitűzs. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, vizsgálata segíti hallgatót abban, hogy elsajátítsa a nyelvtani, elemző gondolkodásmódot. A szeminárium feladata továbbá a mai írott s beszlt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása valamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (2007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Clamer, F. u.a. (2006): Übungsgrammatik für die Mittelstufe. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Hall, K./Scheiner, B. (2001): Übungsgrammatik Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning.

12 Dr. Szatzker Szilvia BNT 1211, BNT 1212 Beszd- s stílusgyakorlatok 1 2. (szem.) 1 N: , Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Simon Krisztina Zakariás Emese s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh, házi dolg., teszt A kurzus clja az alapvető szövegtípusokhoz kapcsolódó grammatikai, stiláris s lexikai jelensgek feltárása s gyakoroltatása. A hagyományos szemllettel szakítva kommunikatív funkciók s beszdszándkok kör rendezzük a grammatikai s lexikai eszközöket, amelyek helyes megválasztásának a szituációs beágyazottság s a szövegkörnyezet függvnyben stilisztikai szempontokhoz is igazodnia kell. A kurzus clja a hallgatók nyelvi kszsgnek fejlesztse a Közös Európai Referenciakeret skálájához s tartalmi súlypontjaihoz igazodva: az emelt szintű rettsgi B2-es szintjről a C1-es szintre való továbbjutás. A szóbeli kommunikáció fontos eleme továbbá a kiejts, az írásbeli a helyesírási szabályok betartása: a cl ezek tudatosítása s gyakorlása, ill. a kettő közti összefüggs feltárása. A hallgatóknak kpesnek kell lenniük arra is, hogy igazodva adott szituációkhoz, tmákhoz s partnerekhez, beszlgetsekben s vitákban nyelvi nehzsgek nlkül vegyenek rszt, helyesen használják az állandósult szókapcsolatokat s társalgási nyelvi fordulatokat, kifejezsbeli nehzsgek esetn pedig mondanivalójukat megfelelően körül tudják írni. referátum, házi dolgozat zh kiállításlátogatás Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (2007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Bácskai, A. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Buscha, J. u.a. (2001): Grammatik in Feldern. Hueber, Ismaning. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelvszeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (2001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (2009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (2003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.

13 N: Tantárgy besorolása: BNT 1399 Nyelvi alapvizsga 1 4 Meghirdets flve: tavaszi BNT 1110, BNT 1111, BNT 1112, BNT 1211, BNT 1212 Oktatás nyelve: Ajánlott flv: II. A vizsga rtkelse a TVSZ pontjába foglaltaknak megfelelően törtnik. A vizsga kt rszből áll: Írásbeli rsz: a Nyelvtani gyakorlat című szemináriumok anyagára pülő grammatikai feladatok megoldása; stílusgyakorlat teszt; irányított fogalmazás szótárral. Szóbeli rsz: a közreadott tematikában szereplő tma alapján önálló tmakifejts ill. vlemnyalkotás; kpleírás. v szóbeli s írásbeli vizsga Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Helbig, G./Buscha, J. (2007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelvszeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (2001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (2009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (2003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.

14 Dr. Klemm László BNT 1410 Nmet nyelvű országok ismerete (ea.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Klemm László v Ajánlott flv: I. szóbeli A tárgy markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező, elsősorban nyelvszeti s irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadás áttekintst nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedstől a mai három nyelvű állam (NSZK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs s differenciálódási folyamatokat, amelyek mindhárom országban a szövetsgi szerkezet ltrejötthez vezettek. A politikatörtnetet egysgben kezeli a gazdasági s szociális átalakulások folyamatával, ill. a művszetek közp-európai alakulásával. A stúdium szilárd alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy a rsztvevők a ksőbbiekben biztonsággal legyenek kpesek a nyelvi, ill. kulturális megnyilvánulásokat egy-egy bizonyos korszak gazdasági, társadalmi, ill. törtneti összefüggsrendszerben rtelmezni. A hallgató kpes rzkelni s rtelemszerűen adekvát módon aktualizálni azokat a nyelvi, kultúrtörtneti, közleti kontextusokat s diskurzusokat amelyek a szűken rtelmezett nyelvoktatáson messze túl mutatnak. Ez a kompetencia alapot is nyújt egyben arra, hogy a leendő tanár majd ugyanezeket a kszsgeket rtő módon adja tovább az oktatási tevkenysge során. Szabó János Szalai Imre ( , szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Geißler, Rainer (1992): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (2009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művszeti lexikon.

15 Dr. Klemm László BNT 1411 Nmet nyelvű országok ismerete (szem.) 1 N: Dr. Klemm László Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: I. referátum, zh A szeminárium markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező elsősorban nyelvszeti s irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadást követő szeminárium áttekintst nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedstől a Szent Nmet-Római Birodalom törtnetnek legfontosabb állomásain keresztül a mai három nyelvű állam (NSzK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs s differenciáló folyamatokat, amelyek mindhárom országban a mai szövetsgi szerkezet ltrejötthez vezettek. A politikatörtnetet egysgben kezeli a gazdasági s szociális átalakulások folyamatával, valamint a művszetek (pítszet, szobrászat, festszet, iparművszet) közp-európai alakulásával. A szemináriumok alapvetően kortárs források, szemelvnyek ill. azok újfel fordításainak elemzsre pülnek. A szeminárium rsztvevői forráselemző, elsősorban szövegrtelmezs rvn válnak kpess arra, hogy az egyes törtnelmi, gazdasági, szociális, valamint kulturális jelensgeket tágabb összefüggseiben tudják rtelmezni. referátum zh Geißler, Rainer (1992): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (2009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. Szabó János Szalai Imre (41997, szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művszeti lexikon.

16 BNT 2111, BNT 2112 Szókincsbővíts s gyakorlati stilisztika 1 2. (szem.) 1 Tantárgy felelőse: Dr. Szatzker Szilvia N: , Dr. Hollós Zita Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Zakariás Emese Dr. Szatzker Szilvia s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh A szakmai cl a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciájának fejlesztse, hogy kpesek legyenek szóban s írásban a különfle stílusrtegeknek, nyelvi közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló s ellenttes rtelmű szavakat, jelentsvariánsokat a megfelelő szituációban s helyen, az let minl több területn. Segít a szókincs bővítsben, javításában s megfelelő felhasználásában. Sor kerül a tágan rtelmezett frazeológiai egysgeknek mint állandósult szókapcsolatoknak a tárgyalására is: főbb típusaik, funkcióik különfle szövegtípusokban, kreatív használatuk (modifikációk), különös tekintettel a reklámok nyelvre s a nyelvi humorra. A tanegysg a szókincs bővítsnek legfontosabb eszközeiről s módjairól, valamint a nyelvi regiszterekről ad rövid, gyakorlati indíttatású áttekintst. A szeminárium elsődleges clja az, hogy a hallgatók a megfelelő feladatok s gyakorlatok rvn elsajátítsák a különböző szövegkörnyezetekben stilisztikailag is adekvát szóhasználatot. A kurzus a szinonímia/rokonrtelműsg s a szócsaládok fogalmából kiindulva a paradigmatikus s szintagmatikus (szemantikai) viszonyok összefüggsben fejleszti a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciáját, hogy az eltrő funkcionális stílusoknak, árnyalatoknak megfelelően kommunikáljanak, a nyelvet tudatosan, variánsokban gazdagon s differenciáltan, konkrt helyzetekben adekvátan használják, valamint hogy az egyes fogalmakat más-más területeken találóan, kreatívan alkalmazzák. zh Buscha, A./Friedrich, K. (2006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (2008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (2006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampi Loría, C. (2009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (2000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen.

17 Dr. Szatzker Szilvia BNT 2121, BNT 2122 Fordítási gyakorlatok 1 2. (szem.) 1 N: , Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatzker Szilvia s magyar Dr. Fülöp József s tavaszi Ajánlott flv: Dr. Klemm László I II. zh, házi dolg., teszt A tárgy clja a fordítói kszsgnek kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a ről magyarra törtnő fordítás sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segdeszközök használatát, amelyek különböző típusú szövegek fordításánál nlkülözhetetlenek. A szeminárium keretben a hallgatóknak lehetősge nyílik az idegen nyelvű s magyar általános nyelvi szövegek, valamint az újságírói szaknyelv beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szövegtípusok főbb jellemzőit, valamit az idegen nyelvű sajtó nyelvi sajátosságait. Ezen elmleti ismeretek birtokában lehetőv válik különfle szövegek magyarról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről magyarra törtnő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintn az óra clja. házi dolgozatok Klaudy, K. (1994): A fordítás elmlete s gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Nmet magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája s grammatikája I. Tankönyvkiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Bevezets a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest.

18 Prof. Dr. Pavel Stekauer Dr. Szatzker Szilvia Dr. Hollós Zita Zakariás Emese BNT 2131 Szövegtípusok s szövegalkotás (szem.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: III. zh, teszt Szemináriumi keretben elsősorban a szövegtípusok (pl. letrajz, jegyzőkönyv, vezrcikk, glossza, recenzió, hivatalos s magánlevl stb.) nhány prototipikus pldájának tematikus-tartalmi s nyelvi jellegzetessgeit ismerik meg a hallgatók. A jellemzők rendszerezst a learning by doing jegyben az adott tmáról adott szövegtípusok ltrehozása követi. A szövegtípusoknak megfelelő nyelvi árnyalatok, retorikai eszközök, formai szempontok s rvelsi technikák megismerse, valamint produktív s kreatív felhasználásukat lehetőv tevő elsajátítása. beadandó feladatok Bácskai, A. u.a. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg, Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Univ. Verl., Helsinki. Sandig, B. (1983): Stilistik der deutschen Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Fleischer, W. u.a. (1996): Stilistik der deutschen Gegenwartssprache. Peter Lang, Frankfurt. Häusermann, J. (2001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Kruse, O. (2007): Keine Angst vor dem leeren Blatt. Campus, Frankfurt/New York. Weischenberg, S. u.a. (2005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz.

19 Dr. Szatmári Petra BNT 2141 Magyar- kontrasztív nyelvi elemzsek (szem.) 1 N: Dr. Hollós Zita Dr. Szatmári Petra Dr. Szatzker Szilvia Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. zh, teszt A kurzus teljes tematikája a kapcsolódó Gyakorlati nyelvtan c. előadás anyagára pül. A szófajok közül kiemelten foglalkozik az igvel, mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemvel s annak nyelvi kategóriáival (ragozási paradigmák, az igeidők s igemódok kpzse s használata.) Fontos szerephez jut az igei valencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megvilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szeminárium keretben mondatok s szövegek szintjn kerülnek összevetsre a magyar s nyelv eltrő nyelvtani szerkezetei (az igeidők használata, segdigk, egyenes s függő beszd, az igemódok, igeneves szerkezetek, szenvedő szerkezetek, műveltets, vonzatok, mikrovalencia, nvszói csoport, birtokos szerkezetek, tagadás). Ezt követi az így nyert ismeretek rendszerezse, majd a beszlt s írott nyelvhasználatban való alkalmazása. Brdar-Szabó, R. (2001): Kontrastivität in der Grammatik. In: Helbig, G. u.a. (Hg.): Deutsch als Fremdsprache. Ein internationales Handbuch. Bd.1. de Gruyter, Berlin/New York, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (2001): Übungsgrammatik Deutsch., Langenscheidt, Berlin-München. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen.Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Moser, H. (Hg.) (1970): Probleme der kontrastiven Grammatik. Schwann, Düsseldorf. Szűcs, T. (1999): Magyar kontrasztív nyelvszet a hungarológiában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Wegener, H. (Hg.) (1999): Deutsch kontrastiv. Typologisch-vergleichende Untersuchungen zur deutschen Grammatik. Niemeyer, Tübingen. Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart.

20 Dr. Szatmári Petra N: BNT 2220 Áttekintő alaktan (ea.) 1 2 Dr. Szatmári Petra Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Dr. Szatzker Szilvia Dr. Uzonyi Pál tavaszi Ajánlott flv: II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával s alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minősgi javítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, azok vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (2007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (2007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (2006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (2007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.2. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart,

21 Dr. Szatmári Petra BNT 2221 Áttekintő alaktan (szem.) 1 N: Dr. Szatmári Petra Dr. Szatzker Szilvia Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott flv: II. zh, teszt A szemináriumon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával s alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minősgi javítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, azok vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. A szeminárium feladata a mai írott s beszlt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása, valamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (2007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (2005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (2007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (2004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (2006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (2007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.2. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart,

22 Dr. Szatmári Petra BNT 2230 Áttekintő mondattan (ea.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Petra v Dr. Szatzker Szilvia Ajánlott flv: Dr. Uzonyi Pál III. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A kurzus elsődleges clja, hogy bepillantást nyújtson a nyelv szintaxisának alapfogalmaiba s főbb elmleteibe. Keretben először általános-elmleti krdsekkel foglalkozunk (pl. grammatikák tipológiája, grammatikalitás s akceptabilitás, tudománytörtneti áttekints, szintaxis s egyb nyelvi területek rintkezse stb.). A kurzus törzsrszben az alapvető szintaktikai kategóriákat (flexiós kategóriák s kategorizációk nyelvtipológiai szempontból), valamint a szócsoportok s mondatok szintaxisának nyelvi egysgeit, a szócsoportokat/összetevőket ill. (fajtái s formái szerint) a mondatot tárgyaljuk. Külön figyelmet szentelünk a mondattani funkciók (mondatrszek) prototipikus jegyeinek (szintn rszben nyelvtipológiai aspektusból s a szemanto-szintaktikai összefüggsek alapvető figyelembevtelvel). Az előadássorozatot a morfoszintaxis törtneti s aktuális változásait tárgyaló rövid áttekints zárja. Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.2: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (1992): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (2000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.

23 Dr. Szatmári Petra BNT 2231 Áttekintő mondattan (szem.) 1 N: Dr. Szatmári Petra Dr. Szatzker Szilvia Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Ajánlott flv: III. zh A szeminárium követi az Áttekintő mondattan című előadást, clja, hogy az idevágó szakirodalom olvastatása rvn az előadáson közvetített elmleti tudásttágítsa, mlyítse s elősegítse gyakorlati alkalmazását. Aktuális, különböző, a mai írott nyelvi szintaktikai problmákat tárgyaló szakirodalom feldolgozásával a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse a szeminárium egyik clkitűzse. A mondattani problmák vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Továbbá kpess teszi a leendő tanárt a szakirodalom feldolgozására, elsajátítására s a ksőbbiekben növeli a szakirodalom felhasználásának ignyt. zh Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.2: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (1992): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (2000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.

24 Dr. Szatmári Petra N: BNT 2240 Lexikológia s stilisztika (ea.) 1 2 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Petra v Dr. Hollós Zita tavaszi Ajánlott flv: Dr. Hessky Regina IV. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A hallgatók az előadás keretben megismerkednek a szókincs fogalmával, alapvető rtegeivel s a szókincs elemei, elsősorban a szavak kodifikálásának különfle módozataival, illetve a szavak között fennálló lehetsges szemantikai kapcsolatokkal, valamint a szókincsen belül vgbemenő különfle folyamatokkal, változásokkal s azok eredmnyeivel. A szókinccsel kapcsolatos általános ismeretek elsajátítása után rszletesen tárgyaljuk a lexikális-szemantikai kapcsolatokat, amilyen pl. a szinonímia, antonímia, alá- s mellrendels, továbbá a szómező vagy szócsalád. Előtrbe kerül a jelents problematikája, melynek keretben nemcsak jelentsleírások, hanem a kontextus szerepe s az ezzel szorosan összefüggő stílusrtegek is a tematika rszt kpezik. Ezután bemutatásra kerülnek a szókincsen belül megfigyelhető változások az idegen s jövevnyszavak, a neologizmusok s az archaizmusok pldáján, illetve a szóalkotás különfle fajtái, mint a szókincs bővülsnek lehetsges módozatai. Vgül a szókincs kodifikálásának eredmnyekppen ltrejövő művekkel, a szótárakkal, rövid törtnetükkel s fajtáival zárul az előadássorozat. Cruse, D.A. (Hg.) (2002): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen. de Gruyter, Berlin/New York. Hessky, R./Knipf, E. (1998): Lexikologie. Bd.1-2. Holnap, Budapest. Lutzeier, P.R. (1995): Lexikologie. Ein Arbeitsbuch. Stauffenburg, Tübingen. Römer, Ch./Matzke, B. (2003): Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. Narr, Tübingen. Schippan, Th. (2002): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen. Altmann, H./Kemmerling, S. (2000): Wortbildung fürs Examen. Westdt. Verl., Wiesbaden. Schwarze, Ch./Wunderlich, D. (Hg.) (1985): Handbuch der Lexikologie. Athenäum, Königstein.

25 Dr. Heltai János BNT 2250 Szociolingvisztika s dialektológia (e.a.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Hollós Zita v Dr. Hessky Regina Ajánlott flv: V. szóbeli A nyelvre nagyon jellemző a nyelvi sokszínűsg. Bár Nmetországban, Ausztriában s Svájcban ül beszlnek, mindegyik nemzeti változatnak megvannak a maga sajátosságai, melyek rövid bemutatása az előadás egyik fő clkitűzse. Nemcsak politikai, hanem egyb (pl. területi vagy funkcionális) szempontok alapján is beszlhetünk a nyelv különfle változatairól, melyek szintn az előadás központi tmáját kpezik. A nemzeti változatokon kívül (svájci s osztrák) megkülönböztethetünk dialektusokat, szociolektusokat, mdiafüggő vagy funkcionális változatokat (köznyelv, irodalmi nyelv, sajtónyelv, szaknyelv stb.) s stílusokat/szövegfajtákat is. Mivel a nyelvi változatokkal foglalkozó kutatások elsősorban empirikusak, a hallgatók megismerkednek a szociolingvisztika legfontosabb gyakorlati kutatási módszereivel s ezenközben egy, a különfle változatokat magába foglaló szociolingvisztikai modellel is. Vgül a nyelvi akadályok B. Bernstein által kidolgozott tzisvel s annak W. Labov általi kritikájával zárul az előadássorozat. Ammon, U. u.a. (1987): Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Bd.3.1. de Gruyter, Berlin/New York. Löffler, H. (1994): Germanistische Soziolinguistik. Erich Schmidt, Berlin. Schlieben-Lange, B. (1991): Soziolinguistik. Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart. Ammon, U. (1995): Die deutsche Sprache in Deutschland, Österreich und der Schweiz. de Gruyter, Berlin/New York. Barbour, S./Stevenson, P. (1998): Variation im Deutschen: soziolinguistische Perspektiven. de Gruyter, Berlin/New York.

26 Dr. Hollós Zita BNT 2261 Fejlődsi tendenciák a mai nyelvben (szem.) 1 N: Dr. Hollós Zita Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Hessky Regina Dr. Szatzker Szilvia Ajánlott flv: V. szóbeli Olyan elmleti s gyakorlati nyelvi ismeretek közvetítse, amelyek a helyes nyelvszemllet kialakítását segítik elő, általában a nyelvi változások megfelelő kezelst/rtelmezst bemutatva. Ezzel egyenrangú cl a nyelvhasználatbeli konkrt változások nyomon követsvel a gyakorlati nyelvtudás folyamatos karbantartása ill. fejlesztse. A nyelvi változások mozgatórugóit s mibenltt taglaló korszerű elmletek (E. Coseriu ill. R. Keller) A jelenkori főbb nyelvfejlődsi tendenciák, nyelvi változások, egyfelől a grammatikalizáció (morfoszintaktikai változások), másfelől a lexikalizáció (neologizmusok, internacionalizmusok/ anglicizmusok) kör csoportosítva Kitekints a nyelvterület nemzeti (, osztrák, svájci) változatainak dinamikájára ill. kölcsönhatásaira Nyelvi anyag gyűjtse s elemzse Coseriu, E. (1974): Synchronie, Diachronie und Geschichte. Das Problem des Sprachwandels. Fink, München. Heringer, H.J. u.a. (Hg.) (1994): Tendenzen der deutschen Gegenwartssprache. Universit de la Sorbonne Nouvelle, Publications de l Institut d Allemand, Paris. Keller, R. (1994): Sprachwandel. Francke, Tübingen/Basel. Keller, R. (2004): Ist die deutsche Sprache vom Verfall bedroht? Unveröffentlichter Artikel, der mit besonderer schriftlicher Genehmigung des Autors im Semesterapparat zu Verfügung steht. Polenz, P. von (1990): Nationale Varietäten der deutschen Sprache. In: International Journal of the Sociology of Language 83, 5-38.

27 Dr. Klemm László BNT 2310 A irodalom törtnete (ea.) 1 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Klemm László v tavaszi Ajánlott flv: II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A stúdium clja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemlletváltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakával bezárólag. Megvitatásra kerül az egyes stílusirányzatok, szellemi műhelyek, kiemelkedő szemlyisgek, jellemző formák bemutatása mellett a korábbi korok szellemi öröksgnek rtelmezse, aktualizálása, a törtnelmi szemllet trhódítása s változása. Továbbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A stúdium rsztvevői kpet kapnak a korszaknak a kánonhoz köthető jelentős irodalmi teljesítmnyeiről. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hrsg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (Hrsg.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim.