Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Átírás

1 Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének vizsgálata szóasszociációs kutatások segítségével Veszprém 2010

2 Tartalomjegyzék A disszertáció témája... 3 A disszertáció céljai... 4 A kutatás időszerűsége... 5 Módszerek... 6 Szerkezet... 7 Eredmények... 8 A kutatás jelentősége... 9 A tézisekhez felhasznált irodalom Az értekezés témájával kapcsolatos publikációk jegyzéke

3 A disszertáció témája A disszertáció célja a mentális lexikon több szempontból történő vizsgálata. A mentális lexikont többnyire agyi szótárként jellemzik (Gósy 2005), de a mai napig nincs egységes definíciója (Jarema / Libben 2007). A mentális lexikonban az egységek nem különállóan, hanem egymáshoz kapcsolódva kerülnek tárolásra: a mentális lexikon felépítését jelenleg legjobban a hálózatanalógia jellemzi (Aitchison 2003). A mentális lexikon hálózatként való leírása illetve a napjainkban kibontakozóban lévő hálózattudományi megközelítések (Barabási 2003, Watts 2004a, 2004b) szolgálnak az értekezés kiindulási pontjaként: a megközelítésünk egyrészt hálózatalapú, másrészt hálózatközpontú. Hálózatalapúként értelmezzük a hagyományos megközelítést, ahol a mentális lexikon jelenségeinek magyarázatául hálózatos struktúrák meglétét feltételezzük. Hálózatközpontú az értekezés második egysége, a 3. fejezet: itt az általános hálózatelmélet eredményeiből kiindulva vizsgáljuk, hogy mely általános hálózatos tulajdonságok mutathatók ki a nyelvben. Az általános hálózatelméleti vizsgálati szempontok (kis-világok, skálafügettlen kapcsolateloszlás, központi elemek) az elmúlt évtized hálózatkutatásának eredményeként jöttek létre: komplex hálózatok (Internet, szociális hálózatok, sejtek hálózatai) vizsgálata során a hálózatok felépítésének univerzális jellemzőit mutatták ki (Barabási 2003, Csermely 2005). A hálózatok ezen jellemzői matematikailag leírhatók, így a komplex hálózatok működése és felépítése kvantifikálható, ezáltal elemezhető és modellezhető. Amennyiben a mentális lexikon szerveződésében is kimutathatók (legalább részben) ezen általános jellemzők, akkor a nyelv számítógépes modellezése új szempontokkal gazdagodhat, így a jelenleginél összetettebb nyelvtechnológiai alkalmazások megalkotásához kerülhetünk közelebb. 3

4 A disszertáció céljai A disszertáció elsődleges céljai az Agykapocs-rendszer (Kovács 2009) eredményeit használják fel. Az Agykapocs-rendszer egy többnyelvű elektronikus szóasszociációs adatbázis, amelyet a mentális lexikon összefüggéseinek pontosabb tanulmányozására hoztunk létre. A rendszer Internet-felhasználóktól gyűjtött asszociációs adatok komplex vizsgálati lehetőségét kínálja. A rendszer elsősorban asszociációs adatok gyűjtésére és elemzésére jött létre, de felhasználható a mentális lexikon hálózatos jelenségeinek kutatására is. A létrejött adatbázis különböző nyelvtechnológiai rendszerek megvalósításában alkalmazható. Az értekezés célja három pontban foglalható össze: 1. A mentális lexikon szaknyelvi szerveződésének vizsgálata Az említett Agykapocs-rendszer segítségével a szóasszociációs adatok elemzése gyorsabban és differenciáltabban történhet, mint hagyományos úton gyűjtött (és feldolgozott) adatok esetében. Lehetőségünk nyílik megvizsgálni, hogy mutat-e különbségeket szakemberek és nem szakemberek mentális lexikonjának szerveződése szakmai jellegű hívószavak esetében. Kutatásunkban gazdasági végzettségű szakemberek és laikusok gazdasági jellegű hívószavakra adott válaszait elemezzük. 2. A mentális lexikon hálózatelméleti szempontból történő vizsgálata Az összegyűjtött adatok alkalmasak arra, hogy a vizsgálatba hálózatkutatási szempontokat vonjunk be. Az asszociációs adatbázis lehetőséget kínál a szavak közötti legrövidebb út kimutatására, vagyis hogy hogyan (milyen asszociációs útvonalon) jutunk el pl. a teve szótól a víz szóig. Az adatbázisban szereplő szavak közötti átlagos úthossz kiszámítása lehetővé teszi, hogy bizonyítsuk, 4

5 hogy a mentális lexikon rendezettsége kis-világ karaktert mutat-e, vagyis hálózatelméleti összefüggéseket vizsgálunk a mentális lexikonra vonatkoztatva. Az adatok illetve a mentális lexikon szerveződésével kapcsolatos szakirodalom alapján hipotéziseket alkotunk a nyelvi hálózatok valószínű felépítéséről. 3. Asszociációk Internet-felhasználóktól való gyűjtésének, számítógépes feldolgozásának módszertana Az Agykapocs-rendszer megalkotásával célunk megmutatni, hogy lehetséges Internet-felhasználók segítségével nagy mennyiségű szóasszociációs adatot elektronikus úton (adatbázisban) gyűjteni és feldolgozni. Az adatok ilyen formában történő gyűjtése a hagyományos módszerekkel összevetve viszonylag kis idő alatt, viszonylag kis költséggel történhet. Az adatbázis lekérdezése bármely időpontban lehetséges, előre meghatározott szempontok szerint. A program megfelelő bővítésével új elemzési szempontok is létrehozhatók. Tudomásunk szerint nyelvészeti kutatáshoz hasonló módon még nem gyűjtöttek asszociációs adatokat, ezért a tervtől a gyakorlati megvalósításig, az adatfelvétel megtervezésétől az elemzés módjáig a kutatás úttörő jellegűnek számít. A kutatás időszerűsége A 21. század informatikai kutatásainak egyik hangsúlyos területe a nyelvtechnológia. Nyelvtechnológiai illetve nyelvtechnológiával kapcsolatos alkalmazások minél pontosabb működése nagy gazdasági potenciált hordoz magában: a minél pontosabb Internetes keresőrendszerek, automatikus fordítórendszerek megalkotásával az adott területen legjobb algoritmust alkalmazó szoftver / cég olyan versenyelőnyre tehet szert, amely a cég bevételének akár nagyságrendekkel történő növekedésben realizálódik. A fejlesztések egyik irányvonala jelenleg pontosan a fogalmi hálózatokkal és a 5

6 fogalmi rendszerekkel lát megoldhatónak nyelvtechnológiai problémákat. Az elképzelések szerint amennyiben sikerülne a fogalmakat és az általuk alkotott rendszereket a számítógépek által értelmezhető formában megjeleníteni nagy lépést tehetnénk a mesterséges intelligencia megalkotása felé is. A fogalmi rendszerek pontosabb leírását számos alkalmazás hasznosíthatja: tudásmenedzsment-rendszerek, automatikus döntéshozó rendszerek, szemantikus webek, szövegbányászati szoftverek, automatikus fordító- és tolmácsrendszerek. Módszerek A kutatás során az asszociációs adatok gyűjtését és lekérdezését a saját tervezésű Agykapocs-rendszer segítségével tesszük. Az Agykapocs-rendszer szóasszociációs adatokat gyűjt Internet-felhasználóktól több nyelven, valamint lehetővé teszi a gyűjtött adatok gyors, különböző szempontok szerinti lekérdezését és értékelését. A rendszer alkalmas továbbá az asszociációs adatbázisban a szavak közötti legrövidebb utak kimutatására, a kapcsolatok irányának figyelembevételével, illetve anélkül is. Tudomásunk szerint hasonló módon szóasszociációs adatokat még nem gyűjtöttek, illetve asszociációk ilyen mélységben történő vizsgálata eddig nem történt meg, a rendszer kidolgozása ezért számos módszertani kérdést vetett fel. A mentális lexikon vizsgálatában kétfajta megközelítést alkalmazunk: egyrészt hagyományos nyelvészeti diszciplinák módszereivel vizsgáljuk a mentális lexikont, másrészt hálózattudományok felől közelítve hálózatközpontú vizsgálati szempontokat is figyelembe veszünk. 6

7 Szerkezet A disszertáció két nagy egységre osztható. A dolgozat első része (2-3. fejezet) elméleti alapozásnak tekintendő, míg a második része az empirikus kutatás eredményeit mutatja be (4-6. fejezet). Az első részben a mentális lexikont pszicholingvisztikai és kognitív nyelvészeti megközelítésben mutatjuk be. Külön hangsúlyt kap az asszociációkutatások bemutatása, ugyanis a dolgozat empirikus részében asszociációs adatokat elemzünk. A 3. fejezetben hálózatközpontú megközelítést alkalmazunk: a hálózattudomány, vagyis komplex hálózatok általános törvényszerűségei felől közelítünk a mentális lexikonhoz. Ehhez először bemutatjuk a hálózatkutatás aktuális kérdéseit, azokat az összefüggéseket, amelyek valós hálózatok vizsgálata során a hálózat felépítését és működését jellemzik. Az általános hálózatelmélet eredményeinek bemutatásakor megközelítésünk nem matematikai / gráfelméleti: tudatosan törekedtünk arra, hogy a hálózatok jellemzőit közérthetően prezentáljuk az összefüggéseket tartottuk szem előtt, és nem azok matematikai leírását. Ebben a fejezetben mutatjuk be a hálózatközpontú megközelítés nyelvi hálózatokkal kapcsolatos eddigi eredményeit és hipotéziseit. A negyedik fejezetben a kutatás céljára kifejlesztett Agykapocs-rendszert mutatjuk be, amely Internet-felhasználóktól gyűjt szóasszociációs adatokat több nyelven, majd részben automatikusan összegzi a kapott adatokat. Az így létrejövő adatbázis lehetővé teszi asszociációs adatok közötti összefüggések differenciált vizsgálatát. A rendszer egy új eszközzel és módszerrel gyarapít(hat)ja a pszicholingvisztika (és a nyelvészet) kutatási repertoárját. A fejezet az Agykapocs-rendszerből gyűjtött adatok segítségével a mentális lexikon szakmai szerveződését is vizsgálja, bemutatva, milyen széles körben használhatók fel asszociációs adatok. Ehhez először a gazdasági szaknyelvet mutatjuk be, kitérve fogalmak szakmai rendszerezésének lehetőségeire. A 7

8 gazdasági szaknyelv bemutatása azért szükséges, mivel a mentális lexikon szerveződését szakemberek és nem szakemberek esetében a gazdasági szaknyelvből vett példán keresztül kívánjuk bemutatni. A fejezet a továbbiakban empirikus kutatást tartalmaz: gazdasági szakemberek és nem szakemberek gazdasági jellegű hívószavakra adott szóasszociációit vetjük össze egymással. Az értekezés empirikus kutatásának második része a mentális lexikon hálózatos tulajdonságainak meglétét vizsgálja a szóasszociációs adatbázis alapján. Az eredmények alapján hipotéziseket fogalmazunk meg a nyelvi hálózatok felépítésével kapcsolatban, valamint felsoroljuk, milyen alkalmazott kutatások esetén hasznosíthatók a mentális lexikon hálózatos felépítéséből következő törvényszerűségek. Eredmények Szaknyelvek tárolása a mentális lexikonban 1. A mentális lexikon szerveződése szakemberek és nem szakemberek esetében eltérő, a különbségek asszociációs tesztekkel kimutathatók. 2. A mentális lexikonban a gyenge szakszavak és az erős szakszavak kapcsolódási struktúrája eltérő: a gyenge szakszavak a köznyelvhez és a szaknyelvhez, az erős szakszavak a szaknyelvhez kapcsolódnak. Hálózatok a mentális lexikonban 1. A mentális lexikon szerveződését hálózatelméleti megközelítésben vizsgálva a mentális lexikon skálafüggetlen hálózati felépítést és kis-világ struktúrát látszik mutatni. 2. A mentális lexikon feltételezhetően komplex, multidimenzionális hálózatként működik: működését különböző szinteken és mértékben együttműködő alhálózatok (pl. domain, szemantikai, fonetikai) határozzák meg. 8

9 Új kutatásmódszertani eszköz bemutatása szóasszociációs adatok gyűjtésére és rendszerezésére 1. Elsőként gyűjtöttünk szóasszociációs adatokat Internet-felhasználóktól, egy kifejezetten erre a célra tervezett és kifejlesztett szoftver segítségével. 2. Az asszociációk gyűjtésére és elemzésére kifejlesztett Agykapocs-rendszerrel az asszociációk (és így a mentális lexikon) olyan összefüggései is kimutathatók, amelyekre hagyományos adatgyűjtés segítségével nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőség. A kutatás jelentősége Hálózatos megközelítések - A kutatás a mentális lexikonban feltételezett különböző rendszereket egy összetett hálózatos rendszerként jellemzi. - A hálózatelméleti megfontolások bevonása lehetővé teheti a mentális lexikon bizonyos jellemzőinek kvantifikálását, így pontosabb modellezését, nyelvtechnológiai rendszerek működésének javítását. Az Agykapocs-rendszer - Magyar nyelvre az egyik legnagyobb, különböző szempontok szerint elemezhető (nem, kor, végzettség), folyamatosan bővülő elektronikus asszociációs adatbázis megalkotása. - A szoftver és az adatbázis tovább bővíthető, tovább nyelvek asszociációs adataival illetve különböző modulok segítségével új elemzési szempontokkal. - Az adatbázissal a mentális lexikon kutatása az eddigieknél differenciáltabban történhet: bejövő kapcsolatok vizsgálata, asszociációs útvonalak a tárolt elemek között. 9

10 - A hagyományosan vizsgálatok során alkalmazott hívószavaktól eltérő stimulusok (tulajdonnevek, ragozott szavak, zárt osztálybeli szavak) a mentális lexikon felépítésének vizsgálatát új szempontokkal bővíthetik. A tézisekhez felhasznált irodalom Aitchison, J. (2003) Words in the Mind. Third Edition. Malden/Oxford: Blackwell. (First published 1987) Barabási A. L. (2003) Behálózva. Budapest: Magyar Könyvklub. Csermely P. (2005) A rejtett hálózatok ereje. Budapest: Vince. Gósy M. (2005) Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris. Jarema, G./Libben, G. (eds) (2007) The Mental Lexicon. Amsterdam: Elsevier. Kovács L. (2009) Nyelvi hálózatok a mentális lexikonban Agykapocs-kutatás. Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évf pp Watts, D. J. (2004a) The New Science of Networks. Annual Review of Sociology. Vol. 30 pp Watts, D. J. (2004b) Six Degrees. London: Random House. 10

11 Az értekezés témájával kapcsolatos publikációk jegyzéke Nyelvkönyv Kovács László (2005) Wirtschaftsdeutsch. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola. ISBN Terminológiai szótár Buysschaert, J. Vanopstal K. Kovács, L. eds. (2008) ELeCT 3.0. Electronic lexicon of communication terminology. Third edition. Gent: Communication & Cognition. CD-ROM and electronic publication. ISBN ( Könyvszerkesztés Kovács L. Balaskó M. Balázs G. (szerk.) (2010) Hálózatkutatás Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Budapest: Tinta. Tanulmányok Kovács László (2010) Hálózatelmélet és nyelvészet. In: Kovács L. Balaskó M. Balázs G. (szerk.) Hálózatkutatás Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Budapest: Tinta Kovács László (2010) A mentális lexikon vizsgálata hálózatelméleti megközelítésben. In: Kovács L. Balaskó M. Balázs G. (szerk.) Hálózatkutatás Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Budapest: Tinta Kovács László (2009) Eine Überlegung zum Netzwerkcharakter des mentalen Lexikons und zu möglichen Konsequenzen für die Didaktik des Fremdsprachenerwerbs. In: Bergerová, H. Schmidt, M. Schuppener, G. (Hrsg.) Aussiger Beiträge 3. Germanistische Schriftenreihe aus Forschung und Lehre. 3. Jahrgang. Ústí nad Labem: Univerzita Jan Evangelista Purkyně v Ústí nad Labem, Filozofická fakulta

12 Kovács László (2009) Begriffsstruktur des mehrsprachigen mentalen Lexikons. In: Fekete-Csizmazia, Zs. Lang, E. Pólay, V. Szatmári, P. (Hg., 2009): Sprache - Kultur - Berührungen. Internationale Konferenz November Szombathely/Wien: Savaria University Press/Praesens Verlag Kovács László (2009) Irányított kapcsolatok a mentális lexikonban. Modern Nyelvoktatás. XV/1-2: Kovács László (2009) A mentális lexikon megismerésének szerepe a szókincs oktatásában. NyelvInfó. 2009/1: Kovács László (2009) Nyelvi hálózatok a mentális lexikonban Agykapocskutatás. Alkalmazott Nyelvtudomány. VIII/ Kovács László (2008) Kis világok egy pszciholingvisztikai kutatás tükrében. (Szakmai Nap, 2006) In: Balaskó M. Balázs G. (szerk.) Konvergenciák Szombathely: NYME SEK Kovács László (2008) Szaknyelvoktatás életszerűen. (Szakmai Nap 2004). In: Balaskó M. Balázs G. (szerk.) Konvergenciák Szombathely: NYME SEK Kovács László (2007) Wirtschaftsdeutsch Projektarbeit als Lernmethode. In: Balaskó, M. Szatmári, P. (Hrsg.) Sprach- und Literaturwissenschaftliche Brückenschläge. Vorträge der 13. Jahrestagung der GESUS in Szombathely. München: Lincom Kovács László (2007) Mentális lexikon és kis világok. Alkalmazott Nyelvtudomány. VII/1-2: Kovács László (2006) Szaknyelvek oktatásának problematikája és segédeszközei. In: Kovács L. Tóth J. (szerk.): Határsávok Szombathely: Savaria University Press Recenzió Kovács László (2009) Wolfgang Wildgen (2008): Kognitive Grammatik. Info DaF 36/2-3: Kovács László (2008) Navracsics Judit (2007): A kétnyelvű mentális lexikon. Budapest: Balassi. Modern Nyelvoktatás XIV/4:

13 Kovács László (2008) Peter Kühn (2006): Interkulturelle Semantik. Info DaF 35/2-3: Kovács László (2007) Gottdank Tibor (2006): Szemantikus Web Bevezetés a tudásalapú Internet világába. Modern Nyelvoktatás. XIII/2-3: Kovács László (2007) Ablonczyné Mihályka Lívia (2006): Gazdaság és nyelv. Alkalmazott Nyelvtudomány. VII/2:

14 14