Német diszciplináris mesterképzési szak tantárgytematikái

Átírás

1 Nmet diszciplináris mesterkpzsi szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltteleket jelöl, melyek az adott tanegysg felvtelnek felttelei (míg a csillag nlkül jelzett gyenge előfelttelek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak s szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett rdemjegyek átlaga rszt kpezi az oklevl minősítsnek), TVSZ. 86. (3) b) MND 1110, MND 1111 Irodalom- s kultúratudományi irányzatok I. (ea. s szem.) Tantárgy felelőse: Dr. Ritz Szilvia N: Oktatás nyelve: Dr. Ritz Szilvia v, Dr. Czegldy Anita kötelező őszi I. szóbeli s/vagy Az előadás clja, hogy áttekintse a XX XXI. század jelentős irodalomelmleti megközelítseit, különös tekintettel a kultúratudományok felől rkező hatásokra. A szeminárium keretben az irodalom- s kultúratudomány több rszterületnek releváns szakirodalmából válogatva olvasunk s vizsgálunk szakszövegeket. Az előadás kitr arra, hogy ezen elmletek az egyes tudományok szigorúan vett határait átlpve hasznosították más tudományágak elmleti megközelítseit s modelljeit (filozófia, szociológia, etnológia, pszichológia, törtnelemtudomány, nyelvszet stb.), megváltoztatva az irodalomtudomány szemllett s kibővítve annak kereteit. Lehetősg nyílik arra, hogy különböző tudomány- s műveltsgterületeket irodalomtudományi összefüggseiben láttassunk, s segítsünk eligazodni az elmletek sokflesgben. A szemináriumon szövegek alapján a gyakorlatban is megismerkedünk a szövegelemzs módszereivel. Igyekszünk megmutatni, hogy mily módon támaszkodnak a kutatások az egyes tudományokra, s ezek mely rszterületeit tudják hasznosítani. A gyakorlat clja, hogy a hallgatók a ksőbbiekben ezen irányzatok s módszerek ismeretben maguk is kpesek legyenek arra, hogy tudományos megalapozottságú, ignyes, önálló szövegelemzseket kszítsenek. a hallgatók bepillantást nyernek az irodalom- s kultúratudományok interdiszciplináris jellegbe s a társtudományok iránti nyitottságába hozzájárul elmletileg megalapozott szövegrtelmezsek kszítshez nyitottá teszi a hallgatók gondolkodását azáltal, hogy szemlletek szles palettájával ismerteti meg őket a tantárgy kpess teszi a hallgatókat kortárs iskolák elmleti megközelítseinek rtkelsre, önálló kritika megfogalmazására fejleszti a fogalmi gondolkodást s az absztrakciós kszsget Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Assmann, Aleida: Einführung in die Kulturwissenschaft. Grundbegriffe, Themen, Fragestellungen. 2., neu bearbeitete Aufl. Berlin: Erich Schmidt Verlag, ISBN Nünning, Vera Nünning, Ansgar (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen Ansätze Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Verlag J.B. Metzler, ISBN Schößler, Franziska: Literaturwissenschaft als Kulturwissenschaft. Eine Einführung. Tübingen, Basel: A. Francke, 2006 ISBN Jaeger, Friedrich Liebsch, Burkhard Rüsen, Jörn Straub, Jürgen (Hg.): Handbuch der Kulturwissenschaften. Bd Stuttgart,Weimar: Verlag J.B. Metzler, ISBN: Kimmich, D. Renner, R.G. Stiegler, B. (Hg.): Texte zur Literaturtheorie der Gegenwart. Stuttgart: Reclam, ISBN

2 Dr. Hessky Regina MND 1120, MND 1121 Nyelvtudományi irányzatok (ea. s szem.) N: Oktatás nyelve: Dr. Hessky Regina v, Dr. Szatmári Józsefn kötelező őszi I. szóbeli s/vagy Az előadás áttekintst ad a nyelvszetben a valencia-elmlet után kialakult újabb nyelvleírási törekvsekről, nyelvszeti irányzatokról nemzetközi kitekintsben. A függősgi grammatika (Dependenzgrammatik) elmleti alapjainak s eredmnyeinek bemutatása mellett elsősorban a kognitív nyelvszet alapkrdseiről (nyelv s gondolkodás viszonya, a metafora kognitív modellje) s főbb irányzatairól (frame-elmlet, holisztikus, ill. moduláris irányzat) esik szó. Másrszt az előadás felvázolja az interkulturális kommunikáció szemlleti újszerűsgt (Kontaktlinguistik). A szeminárium keretben lehetősg nyílik arra, hogy a hallgatók a nyelv megfelelően kiválasztott rszterületein a gyakorlatban is megismerjk az újabb leírási modellek, megközelítsi módok működst s hozadkát, azaz az új kutatási eredmnyeket, de esetleges gyengesgeiket is. A cl egyrszt az, hogy a hallgatók megismerjk az új irányzatok fogalmi rendszernek főbb elemeit, a nyelv leírásának újszerű lehetősgeit annak rdekben, hogy megfelelő támpontokat kapjanak a szakirodalomban való önálló további tájkozódáshoz. Közös Európai Referenciakeret C2 szintű clnyelvi kommunikációs kompetencia a nyelv, irodalom s kultúra mlyebb összefüggseinek megrtshez s magyarázatához szüksges információk s kutatási módszerek különböző korok s kortárs iskolák elmleti megközelítseinek rtkelse, önálló kritika kifejlesztse kritikai attitűd, fogalmi gondolkodás kialakítása Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása Földes, Csaba: Interkulturelle Kommunikation: Positionen zu Forschungsfragen, Methoden und Perspektiven. Veszprm: Universitätsverlag, Wien: Praesens Verlag, (kijelölt fejezetek) ISBN Kiefer, Ferenc: Jelentselmlet. Budapest, Budapest: Corvina, ISBN Lakoff, George: Leben in Metaphern. Konstruktion und Gebrauch von Sprachbildern. 5. Aufl. Heidelberg: Carl- Auer-Verlag, (kijelölt fejezetek) ISBN Wildgen, Wolfgang: Kognitive Grammatik. Klassische Paradigmen und neue Perspektiven. Berlin: Walter de Gruyter, (kijelölt fejezetek) ISBN

3 Zakariás Emese MND 2111, MND 2112 Nyelvfejleszts Dr. Szatzker Szilvia Dr. Hollós Zita Dr. Ritz Szilvia kötelező őszi s tavaszi Oktatás nyelve: I-II. A szeminárium clja a hallgatók nyelvtudásának mlyítse. Ennek A szeminárium cljának megvalósítását kommunikatív funkciók s beszdszándkok kör rendezi. Nagy hangsúlyt kap egyrszt a szóbeli kommunikáció, melynek jellemzőit s eszköztárát (beszlt nyelvi kifejezsek s szófordulatok stb.) változatos helyzetekben ismerhetik meg a hallgatók (vita játkfilmek kapcsán, anyanyelvűekkel kszített interjúk stb.). A szeminárium másik feladata az írott nyelv legfontosabb jelensgeinek tanulmányozása s gyakorlása. Ez elsősorban autentikus (tudományos s sajtó-) szövegek s speciálisan erre a clra kszült szókincsbővítő s nyelvtani feladatok segítsgvel, továbbá fordítás útján törtnik. A fő cl a hallgatók nyelvi rzkenysgnek s tudatosságának növelse, ill. olyan eszköztár kialakítása, amely kpess tesz a nyelv kreatív használatára, valamint a komplex tartalmak árnyalt s nyelvileg ignyes, közel anyanyelvi szintű kifejezsre. a hallgatók megismerik a beszlt s írott nyelv legfontosabb jellemzőit, elsajátítják kifejezőeszközeit a hallgatók nyelvi rzkenysge s tudatossága fejlődik, ami által kpesek lesznek a nyelvet különböző helyzetekben megfelelő színvonalon használni a hallgatók megismerik a nyelvfejleszts segdeszközeit s gyakorolják azok használatát, különös tekintettel az egy- s ktnyelvű, nyomtatott s elektronikus szótárakra Buscha, Annerose Friedrich, Kirsten: Übungsbuch. Berlin u.a.: Langenscheidt, p. ISBN Hasenkamp, Günther: Leselandschaft 1 2. Ismaning: Hueber, p., 228 p. ISBN , Buscha, Anne - Linthout, Gisela: Das Oberstufenbuch. Deutsch als Fremdsprache. Leipzig: Schubert Verlag, p. ISBN Dreyer, Hilke Schmitt, Richard: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning: Hueber, p. ISBN Ferenbach, Magda Schüßler, Ingrid: Wörter zur Wahl. Übungen zur Erweiterung des Wortschatzes. Stuttgart: Klett, p. ISBN Turtur, Ursula: Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Meckenheim: Liebaug-Dartmann, p. ISBN

4 Dr. Szatmári Józsefn MND 2210, MND 2220 A nyelv rendszere I. (ea. s szem.) 1 N: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Józsefn v, Dr. Hessky Regina kötelező őszi Dr. Uzonyi Pál I. szóbeli s/vagy A tárgy jelents-megkülönböztető nyelvi elemek (fonmák) s egyszerűbb jelentshordozó nyelvi jelek (morfmák s lexmák) leírásával, osztályozási lehetősgeivel, egymás közötti viszonyával ismerteti meg a hallgatókat, fonológiai, morfológiai, lexikológiai ismereteket közvetít. Tárgyaljuk a fonmák jelentsmegkülönböztető szerept, disztinktív jegyeit, kombinációs lehetősgeit s szerveződst jelentshordozó egysgekk. Áttekintjük a morfmák különböző szempontú osztályozási lehetősgeit, a szókpzsi mechanizmusokat, a szófaji besorolás problematikáját, a szófajok morfológiai, szemantikai jellemzőit, amelyek meghatározzák szintaktikai funkcióikat. Megvizsgáljuk a lexmák szemantikai tartalmában megállapítható összefüggseket s a lexmák között fennálló jelentsviszonyokat. Kitrünk a nyelv dinamikus aspektusára is (morfmák s lexmák kialakulására, jelentsváltozásaira stb.) A szeminárium szorosan kapcsolódik az azonos című előadáshoz, clja az előadáson közvetített elmleti tudás elmlyítse, nyelvi pldák segítsgvel törtnő gyakorlati alkalmazása. Közös Európai Referenciakeret C2 szintű clnyelvi kommunikációs kompetencia, a nyelv rendszerben rejlő összefüggsek megrtshez s magyarázatához szüksges információk s kutatási módszerek ismerete a nyelvi jelensgekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazása aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus rtkelse, kritikai attitűd fogalmi gondolkodás alkalmazása különböző elmleti megközelítsek rtkelse, önálló kritika kifejlesztse nyelvi problmák felismersi s kreatív kezelsi kpessge Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása Uzonyi, Pál: Phonetik und Phonologie des Deutschen. Budapest: Akadmiai Kiadó, p. ISBN Dudenredaktion (Hg.): Duden. Die Grammatik. Duden Bd Aufl. Mannheim: Bibliographisches Institut, (kijelölt fejezetek) ISBN Donalies, Elke: Die Wortbildung im Deutschen. Ein Überblick. 2. Aufl. Tübingen: Gunter Narr Verlag, p. ISBN Römer, Christine Matzke, Brigitte: Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. 2. Aufl. Tübingen: Gunter Narr Verlag, p. ISBN Römer, Christine: Morphologie der deutschen Sprache. Tübingen, Basel: UTB, 2006 (UTB 2811). 250 p. ISBN

5 Dr. Szatmári Józsefn MND 2211, MND 2221 A nyelv rendszere II. (ea. s szem.) 1 N: Dr. Szatmári Józsefn Oktatás nyelve: v, Dr. Hessky Regina Dr. Uzonyi Pál kötelező tavaszi II. szóbeli s/vagy A tárgy az azonos című előadás s szeminárium folytatásaknt a komplex nyelvi jeleket (szavakat s szintagmákat) mondattani s szövegnyelvszeti összefüggseikben tárgyalja. A nyelvet fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai s szövegnyelvszeti rszrendszerek egymásra pülő egysgeknt mutatja be, súlyt helyezve forma, tartalom (jelents) s kommunikációs funkció összefüggseire s a nyelvi változási folyamatokra is. Áttekintjük a szintagmák, egyszerű s összetett mondatok struktúrájának, szórendjnek leírási lehetősgeit. Törekszünk a grammatika, szemantika s pragmatika kapcsolódási pontjainak kiemelsre, problmafelvetsre s aktuális kutatási területek bemutatására. Tárgyaljuk a szöveg makro-, medio- s mikrostruktúrájának leírását, a szöveg kohziójának s koherenciájának eszközeit. A szeminárium szorosan kapcsolódik az azonos című előadáshoz, clja az előadáson közvetített elmleti tudás elmlyítse, nyelvi pldák segítsgvel törtnő gyakorlati alkalmazása. Közös Európai Referenciakeret C2 szintű clnyelvi kommunikációs kompetencia, a nyelv rendszerben rejlő összefüggsek megrtshez s magyarázatához szüksges információk s kutatási módszerek ismerete a nyelvi jelensgekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazása aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus rtkelse a fogalmi gondolkodás s kritikai attitűd kialakítása nyelvi problmák felismersi s kreatív kezelsi kpessge Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása Brinker, Klaus: Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. 7. Aufl. Berlin: Erich Schmidt Verlag, p. ISBN Dürscheid, Christa: Syntax. Grundlagen und Theorien. 4. Aufl. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, (kijelölt fejezetek) ISBN Dudenredaktion (Hg.): Duden. Die Grammatik. Duden Bd Aufl. Mannheim: Bibliographisches Institut, (kijelölt fejezetek) ISBN Pittner, Karin Berman, Judith: Deutsche Syntax. Ein Arbeitsbuch. 3. Aufl. Tübingen: Gunter Narr Verlag, p. ISBN Weinrich, Harald: Textgrammatik der deutschen Sprache. 4. Aufl. Hildesheim, Zürich, New York: Georg Olms Verlag, (kijelölt fejezetek) ISBN X

6 Dr. Szatmári Józsefn MND 2231 A nyelvi jelents aspektusai 1 2 Dr. Szatzker Szilvia Dr. Hollós Zita kötelező tavaszi Oktatás nyelve: II. A hallgatók megismerik a jelents leírásának különfle lehetősgeit (a strukturalista felfogást, szemantikai jegyek s mezők fogalmát, a különböző szemantikai relációkat). A szeminárium tárgyalja a grammatika s szemantika, pragmatika s szemantika valamint a grammatika s pragmatika viszonyát is. A hallgatók szövegelemzsi gyakorlatok során megismerkednek a szó-, mondat- s a szövegszemantika kölcsönös összefüggseivel, kommunikációban, diskurzusban betöltött szerepvel. A szeminárium kitr a jelents dinamikus aspektusaira, a főbb jelentsváltozási folyamatokra s azok kommunikációs hátterre is. Közös Európai Referenciakeret C2 szintű clnyelvi kommunikációs kompetencia, az interlingvális szemantikai ekvivalenciával összefüggő problmák felismerse s megoldási lehetősge a nyelvhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyelvi változatok szerepnek ismerete a hallgatók megismerik a nyelvfejleszts segdeszközeit s gyakorolják azok használatát, különös tekintettel az egy- s ktnyelvű, nyomtatott s elektronikus szótárakra Schwarz, Monika Chur, Jeannette: Semantik. Ein Arbeitsbuch. Tübingen: Narr, 2007 (5. Aufl.) ISBN Kiefer Ferenc: Jelentselmlet. 2. bővített kiadás. Budapest: Corvina Kiadó, p. ISBN Ernst, Peter: Pragmalinguistik: Grundlagen, Anwendungen, Probleme. Berlin, New York: de Gruyter, p. ISBN Löbner, Sebastian: Semantik. Eine Einführung. Berlin: de Gruyter, p. ISBN Meibauer, Jörg: Pragmatik. Eine Einführung. Tübingen: Stauffenburg, p. ISBN

7 Dr. Szatmári Józsefn MND 2241 A nyelv változatai 1 2 Dr. Hollós Zita Dr. Hessky Regina kötelező őszi Oktatás nyelve: I. A szeminárium a nyelv változataival (Varietäten) s azok társadalmi aspektusaival, továbbá a nyelvtanulás szempontjából fontos implikációival ismerteti meg a hallgatókat. A beszlt s írott nyelvi változatok jellemzőinek megismerse s a nyelv funkcionálisan, szociálisan, területileg, stilárisan s mdiumtól függő használata. A kurzus mindezeken túl a stilisztika alapfogalmait, legfontosabb tmaköreit s a különfle szövegtípusok krdskört is magába foglalja, fejlesztve a hallgatók nyelvi-stilisztikai ismereteit. Közös Európai Referenciakeret C2 szintű clnyelvi kommunikációs kompetencia a nyelv, irodalom s kultúra mlyebb összefüggseinek megrtshez s magyarázatához szüksges információk s kutatási módszerek a nyelvvel, irodalommal s kultúrával kapcsolatos problmák felismersi s kreatív kezelsi kpessge a nyelvhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyelvi változatok szerepnek ismerete a nyelvi, irodalmi s kulturális jelensgekről szerzett tudás eredeti látás- s gondolkodásmód birtokában törtnő gyakorlati alkalmazása Sandig, Barbara: Stilistik der deutschen Sprache, 2. Aufl. Berlin, New York: de Gruyter, ISBN Veith, Werner H.: Soziolinguistik. Ein Arbeitsbuch. Tübingen: Gunter Narr, pp. ISBN Eroms, Hans-Werner: Stil und Stilistik: Eine Einführung. Berlin: Schmidt, (kijelölt fejezetek) ISBN Löffler, Heinrich: Germanistische Soziolinguistik. 3. Aufl. Berlin: Erich Schmidt Verlag, (kijelölt fejezetek) ISBN Löffler, Heinrich: Wieviel Variation verträgt die deutsche Standardsprache? Begriffsklärung: Standard und Gegenbegriffe. In: Eichinger, M. Ludwig Kallmeyer, Werner (Hg.): Standardvariation. Wie viel Variation verträgt die deutsche Sprache? Berlin, New York: de Gruyter, ISBN

8 Dr. Czegldy Anita MND 2310, MND 2320 A irodalom törtnetnek korszakai I-II. 1 N: Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilvia Dr. Kovács Edit Dr. Klemm László Dr. Tarnói László kötelező őszi s tavaszi Oktatás nyelve: I-II. v szóbeli Az előadás clja, hogy az egyes nyelvű országok irodalmi paradigmáit, stílusirányzatait, kulturális identitásának fő vonulatait, ezek mindenkori helyi specifikumát elemző módon mutassa be a kezdetektől a felvilágosodáson át (mint egyfajta modern, mindmáig jobbára közrthető irodalmi nyelv megszületstől) egszen napjainkig. Az előadás tudatosítja a korszakhatárok kijelölsnek problematikus voltát s foglalkozik a korszakátmenetek jelensgvel. Tárgyalja a párhuzamokat s az eltrseket az egyes nyelvű országok, ill. rgiók irodalmában, valamint az irodalmi nyilvánosság sokszínűsgt, az irodalmi produkció törtneti-társadalmi beágyazottságát. A hallgatók előkpzettsgtől függően a különböző korszakok eltrő súllyal jelennek meg. Az előadást társelőadók bevonásával, az egyes előadók kutatási területeihez igazodva tartjuk. a hallgatók ismereteket kapnak a nyelvű országok irodalmának s kultúrájának egszről a hallgatók megismerik a irodalomtörtnet mlyebb összefüggseit, a nyelvű országok irodalmának, kultúrájának különbsgeit a hallgatók kpess válnak a irodalom korszakairól, jelensgeiről, stílusirányzatairól szerzett tudásukat önállóan rendszerezni az előadás ismereti hátteret nyújt irodalmi szövegek elemzshez Az előadásra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Brenner, Peter J.: Neue deutsche Literaturgeschichte. Tübingen: Niemeyer, ISBN Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd München: dtv Zeyringer, Klaus: Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck: Haymon- Verlag, ISBN Rusterholz, Peter-Solbach, Andreas: Schweizer Literaturgeschichte. Stuttgart: J.B.Metzler, ISBN de Boor, Helmut-Newald, Richard (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart. Bd. I-XII ff. München: C. H. Beck, 1949 ff.

9 Dr. Czegldy Anita MND 2311, MND 2321 A irodalom törtnetnek korszakai I-II Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilvia Dr. Kovács Edit Dr. Tarnói László kötelező őszi s tavaszi Oktatás nyelve: I-II. A tantárgy clja, hogy A irodalom törtnetnek korszakai I-II. című előadást kísrő szemináriumknt irodalmi szövegeken mutassa be az egyes nyelvű országok irodalmi paradigmáit, stílusirányzatait, kulturális identitásának fő vonulatait, specifikumait a kezdetektől a felvilágosodáson át (mint egyfajta modern, mindmáig jobbára közrthető irodalmi nyelv megszületstől) egszen napjainkig. A szövegvizsgálat során a gyakorlatban is láthatóvá válnak az irodalomtörtnet írás problmás pontjai, mint pl. a korszakhatárok kijelölse, s a korszakátmenetek jelensge. Tárgyalja a műfaji sajátosságokat, továbbá a párhuzamokat s eltrseket az egyes nyelvű országok, ill. rgiók irodalmában. a hallgatók ismereteket kapnak a nyelvű országok irodalmának s kultúrájának egszről a hallgatók a gyakorlatban alkalmazzák az előadás során elsajátított ismereteket megismerik a irodalomtörtnet mlyebb összefüggseit, a nyelvű országok irodalmának, kultúrájának különbsgeit a hallgatók kpess válnak az önálló szövegelemzsre Brenner, Peter J.: Neue deutsche Literaturgeschichte. Tübingen: Niemeyer, ISBN Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd München: dtv Rusterholz, Peter-Solbach, Andreas: Schweizer Literaturgeschichte. Stuttgart: J.B.Metzler, ISBN Zeyringer, Klaus: Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck: Haymon- Verlag, ISBN

10 Dr. Kovács Edit MND 2330 Medialitás s intermedialitás I. 1 N: Dr. Klemm László Dr. Kovács Edit Dr. Fülöp József kötelező tavaszi Oktatás nyelve: II. v szóbeli Az előadás általános bevezetőknt szolgál a hallgatók számára. Eligazítja őket a medialitás tárgykörnek alapkrdseiben, szempontrendszerben. A tantárgy rámutat arra, hogy a mdiumok törtneti változásában (szóbelisg versus sg, a nyomtatás s a sokszorosíthatóság megjelense stb.) hogyan változik maga a kultúra, az irodalom, hogy e változások milyen új kapcsolódási pontokat eredmnyeznek egyes művszeti ágak s mdiumok között, s milyen következmnyekkel bír a befogadóra, ill. a művek recepciójára nzve, hogy a közvetítettsg rvn más-más mdium hordozza ugyanazon tartalmakat. Az előadás mindeközben nem nlkülözheti a medialitás alapvető teoretikus szövegeinek ismertetst, bemutatását. a medialitás tárgykörnek átfogó ismerete, az emleti sajátosságok megismerse a művszeti ágak közötti átjárások, ill. különbsgek felismerse lexikai tudás megszerzse Az előadásra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Kittler, Friedrich: Optische Medien. Berlin: Merve, ISBN Pfeiffer, Ludwig: Das Mediale und das Imaginäre. Dimensionen kulturanthropologischer Medientheorie. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, ISBN Lessing, Gotthold Ephraim: Laokoon. Briefe, antiquarischen Inhalts. Text und Kommentar. Hrsg. von Wilfried Barner. Frankfurt a.m.: Deutscher Klassiker Verlag, ISBN McLuhan, Marshall: Das Medium ist die Botschaft = The medium is the message. Dresden: Philo Fine Arts, Verl. der Kunst, ISBN Kleihues, Alexandra Naumann, Barbara Pankow, Edgar (Hg.): Intermedien: Zur kulturellen und artistischen Übertragung. Zürich: Chronos, (=Medienwandel Medienwechsel Medienwissen, Bd. 14) ISBN Schmitz, Ulrich Horst, Wenzel (Hg.): Wissen und neue Medien: Bilder und Zeichen von 800 bis Berlin: Erich Schmidt Verlag, (= Philologische Studien und Quellen 177) ISBN

11 Dr. Ritz Szilvia MND 2341 Irodalmi szövegek interpretációja 1 2 Dr. Ritz Szilvia Dr. Klemm László Dr. Fülöp József kötelező tavaszi Oktatás nyelve: II. A szeminárium irodalmi művek s jelensgek rtelmezsi modelljeit kívánja a gyakorlatban bemutatni. A tárgy támaszkodik az alapozó ismeretek modul Irodalom- s kultúratudományi irányzatok című tantárgyában közvetített ismeretanyagra. Az irodalmi szövegeken vgzett munka során bemutatjuk a különböző rtelmezsi paradigmákat, kísrleteket oly módon, hogy egy-egy mű különfle olvasatai láthatóvá váljanak. Ezáltal a szeminárium elsősorban a kortárs irodalomelmleti irányzatok s iskolák interpretációs teljesítmnyt teszi próbára. a tudományterület kutatási módszereinek megismertetse önálló kritikai rzk fejlesztse a gyakorlat hozzájárul a legújabb szakirodalomban való tájkozottsághoz, a különfle irodalomelmleti s -tudományi műhelyekben s diskurzusokban való otthonossághoz Arnold, Heinz Ludwig Detering, Heinrich (Hg.): Grundzüge der Literaturwissenschaft. München: dtv, ISBN Baasner, Rainer Zens, Maria: Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Berlin: Erich Schmidt Verlag, ISBN Best, Otto F.: Handbuch literarischer Fachbegriffe. Definitionen und Beispiele. 8. Aufl. Frankfurt a.m.: Fischer Taschenbuch Verlag, ISBN Foltinek, Herbert Leitgeb, Christoph (Hg.): Literaturwissenschaft: intermedial interdisziplinär. Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, ISBN Klausnitzer, Ralf: Literaturwissenschaft: Begriffe, Verfahren, Arbeitstechniken, Berlin u.a.: de Gruyter, ISBN

12 Dr. Kovács Edit MND 2351 A kortárs kultúra 1 2 Dr. Kovács Edit Dr. Czegldy Anita kötelező őszi Oktatás nyelve: I. A szeminárium számba veszi a kultúraközvetíts tereit, mdiumait, módszereit. A tantárgy konkrt pldákon mutatja be a kortárs kultúra önkpnek alakulását s a kultúraközvetíts intzmnyrendszernek legfontosabb jellegzetessgeit. Az órákon a hallgatók megismerkedhetnek a nyelvterület meghatározó kulturális központjaival, intzmnyeivel, rendezvnyeivel s azok mediális megjelensvel s recepciójával. Szem előtt tartja a mai nyelvterületre jellemző kulturális sokszínűsget. A szeminárium kpet ad a jelenkori kultúra alakulásáról, főbb tendenciáiról s pldákon keresztül tudatosítja, hogy a kulturális emlkezet mindig konstrukció eredmnye. a kultúra iránti nyitottság fejlesztse a kritikai kszsg fejlesztse megnyitja a hallgatók előtt a lehetősget, hogy a kultúrateremts lő (mozgás)terből s vonzáskörzetből merítsenek Kittlausz, Viktor Pauleit, Winfried (Hg.): Kunst Museum Kontexte: Perspektiven der Kunst- und Kulturvermittlung. Bielefeld: transcript, ISBN Krüger, Brigitte Peitsch, Helmut Stillmark, Hans-Christian: Lesarten: Beiträge zur Kunst- Literatur- und Sprachkritik. Berlin: Frank und Timme, ISBN Erber-Groiß, Margarete Heinisch, Severin Ehalt, Hubert Chr. Konrad, Helmut (Hg.): Kult und Kultur des Ausstellens. Beiträge zur Praxis, Theorie und Didaktik des Museums. Wien: WUV Univ.-Verl., ISBN Wall, Tobias: Das unmögliche Museum. Zum Verhältnis von Kunst und Kunstmuseen der Gegenwart. Bielefeld: transcript, ISBN

13 Dr. Klemm László MND 2361 Projektmunka 1 2 Oktatás nyelve: Dr. Hollós Zita s magyar kötelező tavaszi II. s/vagy szóbeli A szemináriumi clja, hogy a hallgatók továbbfejlesszk a BA kpzs során már elsajátított, a tudományos munka alapvető módszertani s tartalmi lpseihez kapcsolódó ismereteiket (anyaggyűjts s elemzs, jegyzetek, tartalmi összefoglaló kszítse, recenzió, könyvismertets stb.). A szeminárium vezetőjvel egyeztetett tmaválasztást követően a hallgatók egynileg vagy kiscsoportos munkában kszítik el feladataikat. Ezek köre a szakmai rdeklőds függvnyben lehet pl. tudományos vagy (npszerű) ismeretterjesztő művekről, esetleg szótárakról, tananyagokról kszített recenzió, lehet egy-egy író sajátos nyelvhasználatáról kszített szó- s kifejezs-gyűjtemny, valamely szakterület speciális szókincsnek összegyűjtse s elemző bemutatása, vagy egy-egy szakirodalmi mű tartalmi ismertetse s rtkelse. a filológiai munka alapvető technikáinak, módszereinek megismerse s elsajátítása az önálló szakmai munkához szüksges információk beszerzsnek, források felkutatásának módja s lehetősgei szakmai diskurzusban az rvels s állásfoglalás nyelvi sajátosságainak megismerse s elsajátítása Pospiech, Ulrike: Schreibwerkstatt der Universität Duisburg-Essen Interaktiver Schreibtrainer Sesink, Werner: Einführung in das wissenschaftliche Arbeiten. Oldenbourg: Wissenschaftsverlag, p. ISBN Wolfsberger, Judith: Frei geschrieben: Mut, Freiheit und Strategie für wissenschaftliche Abschlussarbeiten. 3. Aufl. Stuttgart: UTB, p. ISBN

14 MND 3110, MND 3111 Irodalom- s kultúratudományi irányzatok II. (ea. s szem.) 1 Tantárgy felelőse: Dr. Ritz Szilvia N: Oktatás nyelve: Dr. Ritz Szilvia v, Dr. Klemm László kötelező választható tavaszi Dr. Czegldy Anita II. szóbeli s/vagy Az alapozó ismeretek rszt kpező áttekintő előadás (Irodalom- s kultúratudományi irányzatok I.) után a folytatás clja, hogy a hallgatókat specifikusan a kultúratudomány s az irodalomtudomány összefüggseivel ismertesse meg. A szeminárium clja, hogy irodalmi szövegeken keresztül megismertesse a hallgatókat a kultúratudomány s az irodalomtudomány összefüggseivel. A tantárgy közppontba helyezi az irodalomtudományt mint kultúratudományt, s irodalmi pldákon keresztül veszi számba a kutatás alapvető fontosságú tmáit, vitás krdseit. Törtneti áttekintsben vázolja az irodalomtudomány helyt a kultúratudományban, kitr jelentős kultúraelmletekre (pl. Max Weber, Sigmund Freud, Michel Foucault, Pierre Bourdieu, Niklas Luhmann stb.). Ezeket irodalmi pldák segítsgvel is megvilágítja. Rszletesen tárgyalja továbbá a kultúratudományok aktuális irányzatait, s kpviselőit (pl. Stephen Greenblatt, Edward Said, Homi Bhabha, Judith Butler vagy Clifford Geertz) valamint azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken az irodalom, az irodalomtudomány s a kultúratudományok rintkeznek. A szemináriumon kiválasztott szövegeken próbálunk ki különböző megközelítsi módokat s összevetjük ezek eredmnyeit. A gyakorlatban alkalmazzuk az előadáson tárgyalt irányzatok, elmletek hozadkait. A szeminárium ily módon segítsget nyújt önálló interpretációk elkszítsben, ami a ksőbbi szakzáró dolgozat megírásánál jelentősen megkönnyítheti a hallgató munkáját. a tanegysg tudatosítja az interpretációs lehetősgek sokflesgt a hallgatók elmletben s gyakorlatban is látják az irodalom- s kultúratudományok interdiszciplináris jellegt s ezek társtudományok iránti nyitottságát hozzájárul elmletileg megalapozott szövegrtelmezsek kszítshez a tantárgy kpess teszi a hallgatókat kortárs iskolák elmleti megközelítseinek rtkelsre, önálló kritika megfogalmazására a tantárgy elmlyíti az absztrakciós kszsget az irodalmi szövegekkel vgzett munka fejleszti a problmarzkenysget Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Hofmann, Michael: Interkulturelle Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Paderborn: Wilhelm Fink Verlag, ISBN Nünning, Ansgar (Hg.): Grundbegriffe der Kulturtheorie und Kulturwissenschaft. Stuttgart, Weimar: J.B. Metzler, ISBN Schößler, Franziska: Literaturwissenschaft als Kulturwissenschaft. Eine Einführung. Tübingen, Basel: A. Francke, 2006 ISBN Wirth, Uwe (Hg.): Kulturwissenschaft. Eine Auswahl grundlegender Texte. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, ISBN

15 Dr. Czegldy Anita MND 3210, MND 3211 Irodalom s interkulturalitás (ea. s szem.) 1 N: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita v, Dr. Ritz Szilvia kötelező választható tavaszi II. szóbeli s/vagy Az előadás áttekintst ad az interkulturalitás tmakörhez tartozó fő fogalomkörökről (transzkulturalitás, hibriditás, mtissage, stb.) s tárgyalja a kolonialitás s a posztkolonialitás jelensgt s az erre pülő elmleteket. A tárgy a fenti, szűkebb clokon túl kitr továbbá a saját magunkról s az idegenekről alkotott kp megkülönböztetsre, ami az interkulturális kommunikáció szerves rszt kpezi. Vizsgálja az idegenekről alkotott kp különböző formáit (sztereotípia, előítlet s ezek felszámolása) mint a kollektív identitásminták alapjait. Az idegensgre adott válaszreakciók nyomon követhetők különböző szövegtípusokban (vicc, szatíra, reklám) s irodalmi szövegekben egyaránt. Az előadást kísrő szemináriumon vizsgálat tárgyát kpezik különböző korokból s a irodalom különböző rgióiból származó irodalmi szövegek, melyek a mindenkori saját s az idegen egymáshoz fűződő viszonyát tematizálják (pl. francia-, osztrák-magyar, nyugat-kelet), az identitás problmakört körüljáró irodalmi szövegek, sajátos identitáskonstrukciókat megjelenítő szövegek. a tudományterület kutatási módszereinek megismertetse a hallgatók szüksges információkat kapnak a nyelv, irodalom s kultúra mlyebb összefüggseinek megrtshez a hallgatók a nyelvi, irodalmi s kulturális jelensgekről szerzett tudást a gyakorlatban alkalmazzák interkulturális kompetencia fejlesztse, saját sztereotípiák stb. reflektálása Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Hofmann, Michael: Interkulturelle Literaturwissenschaft. Eine Einführung. München: W. Fink Verlag, ISBN Lüsebrinck, Hans-Jürgen: Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer. Stuttgart, Weimar: Metzler, ISBN Lüsebrinck, Hans-Jürgen: Kulturraumstudien und Interkulturelle Kommunikation. In: Nünning, Ansgar Nünning, Vera (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen Ansätze Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Metzler, 2003, ISBN Wierlacher, Alois Bogner, Andrea (Hg.): Handbuch interkulturelle Germanistik. Stuttgart, Weimar: Metzler, ISBN

16 Dr. Kovács Edit MND 3310 Medialitás s intermedialitás II. 1 N: Dr. Kovács Edit Dr. Klemm László Dr. Fülöp József Dr. Kiss Gabriella kötelező választható őszi Oktatás nyelve: III. v szóbeli Az előadás a szakmai törzsanyagban szereplő Medialitás s intermedialitás I. tantárgy folytatása. Clja az, hogy speciális ismereteket közvetítsen a tudományterületről. Szöveg s színház. A Sturm und Drangtól vagy a polgári drámától kezdődően egszen a 20. század első felig, Brecht működsig a nyelvű drámaírás az európai kultúrkör tág területe. A szeminárium ezrt a jelentősebb színházelmletekbe nyújt bepillantást, tárgyalja pl. Goethnek az ún. belső színpadról szóló teóriáját, vagy Heiner Müller radikális színházi világát. Az adaptáció alapproblmáit rszletesen taglalja: az irodalmi szöveg versus színpadra állítás már e hagyomány első korszakaiban sem volt problmamentes. A hallgatók differenciált megközelítsben vehetik szemügyre szöveg s színház folyton meg- s kiújúló nehzsgeit, elvi s gyakorlati következmnyeit. Szöveg s film. Az előadás az irodalom, valamint a mozgófilm narratív s retorikai konvencióit is számba veszi, vizsgálja kifejezsi módszereinek mibenltt, kiemeli az analógiákat s a differenciákat. Közelebbről tárgyalja az alábbi tmákat: a fiktív beszlt nyelv az irodalomban s a filmben; Figurenkonstellation ; az elbeszlt idő s elbeszls ideje az irodalomban, ill. a külső s a belső mozgás a filmben; montázstechnika; paralellitás s szukcesszivitás; stílus; rzelmi manipuláció; a befogadásbeli különbsgek krdsei. a medialitás tárgykörnek átfogó ismerete, az emleti sajátosságok megismerse a művszeti ágak közötti átjárások, ill. különbsgek felismerse törtneti szempontú megközelítsmódok elsajítása lexikai tudás megszerzse a kultúra, ill. kultúrák közvetítő szerepnek felismerse Az előadásra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Kittler, Friedrich: Optische Medien. Berlin: Merve, ISBN McLuhan, Marshall: Das Medium ist die Botschaft = The medium is the message. Dresden: Philo Fine Arts, Verl. der Kunst, ISBN Paech, Joachim: Literatur und Film. Stuttgart: Metzler, ISBN Honold, Alexander Simon, Ralf (Hg.): Das erzählende und das erzählte Bild. München: Fink, ISBN Kleihues, Alexandra Naumann, Barbara Pankow, Edgar (Hg.): Intermedien: Zur kulturellen und artistischen Übertragung. Zürich: Chronos, (=Medienwandel Medienwechsel Medienwissen, Bd. 14) ISBN Röttger, Kati Jackob, Alexander (Hg.): Theater und Bild. Inszenierungen des Sehens. Bielefeld: transcript, ISBN

17 Dr. Kovács Edit MND 3320 Medialitás s intermedialitás III. 1 N: Dr. Kovács Edit Dr. Klemm László Dr. Fülöp József Dr. Kiss Gabriella kötelező választható tavaszi Oktatás nyelve: IV. v szóbeli Az előadás az előző flv folytatásaknt kt további viszonylatban vizsgálódik, tehát pít a korábban megvalósított clokra. Szöveg s zene viszonya nagyívű hagyomány: a görög tragdia karnekeitől az eredendően a wagneri összművszettel kezdődő, modern zeneeszttikán át s a legmodernebb potikai megújulásokig tart. Elmleti tekintetben a szövegek megzensítsnek krdse ppúgy ide tartozik, mint a zene nyelvi aspektusainak feltrkpezse. Az előadás vizsgálja az írott kultúra, azaz irodalom, mindenekelőtt a líra akusztikus jellegt, a nyelv, a kimondott szó zeneisgt, a terminológiai párhuzamokat (pl. ritmus, a zenei anyag mint szöveg) stb. Kitr a szöveg s zene relációjából születő nóvumokra is (Lautpoesie, optofonetikus pozis, bioakusztika stb.). Már a közpkori nyelvű szövegek s a hozzá szorosan kapcsolódó kpi ábrázolások, illusztrációk is felvetik irodalom s kpzőművszet, szöveg s kp közös vonatkozási rendszert. Ugyancsak a közpkortól mindmáig ismeretes a szöveg szándkosan kpszerű, ábrázoló szerkesztse. Fontos felmutatni, mik a kapcsolódási pontok az irodalmilag ábrázolt tr s a kpi perspektíva között. Az előadás tematikája szintn megkívánja egy törtneti ív felrajzolását, egszen napjainkig, a mdiumok közötti fokozott kapcsolatteremts számos jelensgig. a medialitás tárgykörnek átfogó ismerete, az elmleti sajátosságok megismerse törtneti szempontú megközelítsmódok elsajátítása lexikai tudás megszerzse a kultúra, ill. kultúrák közvetítő szerepnek felismerse Az előadásra kötelező (s ajánlott) művek önálló feldolgozása Boehm, Gottfried: Was ist ein Bild? München: Wilhelm Fink Verlag, ISBN Dahlhaus, Carl: Die Idee der absoluten Musik. München: Deutscher Taschenbuch-Verlag, ISBN Mitchell, William J. Thomas: Das Leben der Bilder. Eine Theorie der visuellen Kultur. München: Beck, ISBN Dürr, Walther: Sprache und Musik. Geschichte, Gattungen, Analysemodelle. Kassel: Bärenreiter, ISBN Kreutzer, Hans-Joachim: Obertöne. Literatur und Musik: Neun Abhandlungen über das Zusammenspiel der Künste. Würzburg: Königshausen & Neumann, ISBN Schmitz, Ulrich Horst, Wenzel (Hg.): Wissen und neue Medien. Bilder und Zeichen von 800 bis Berlin: Erich Schmidt, (= Philologische Studien und Quellen 177) ISBN Zima, Peter V.: Literatur intermedial: Musik Malerei Photographie Film. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, ISBN

18 Dr. Kovács Edit MND 3411, MND 3412 Összehasonlító elemzsek I-II Dr. Ritz Szilvia Dr. Fülöp József kötelezően választható őszi, tavaszi Oktatás nyelve: III-IV. A szeminárium a s magyar irodalom sokszálú, sokrtegű, korszakokon átívelő összefonódásának vizsgálatával egyúttal a komparatisztikai eljárásmódok minl szlesebb spektrumát is igyekszik megismertetni a hallgatókkal. A közppontban a 19. század vgtől napjaink irodalmáig ívelő modernitás-posztmodernitás szövegeinek összehasonlító elemzse áll, oly módon, hogy a korszakok s korszakhatárok, a hasonló tematikák s motívumrendszerek, a közvetlen irodalmi hatások, intertextuális összefonódások s a különböző mdiumok közötti határátlpsek is szóba kerüljenek. A hallgatók szlesebb összefüggsekben, (közp-)európai kontextusban kpesek látni a nemzeti irodalmakat, megismerkednek az irodalmi-kulturális hatásmechanizmusokkal s kpesek azokat önállóan felismerni szlesebb műveltsggel rendelkeznek a s a magyar kultúrtörtnet területn elsajátítják a komparatisztika alapvető eljárásait A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok (vagy művek) önálló feldolgozása Fried István (2000, Hg.): Rejtett párbeszdek. (Osztrák-magyar-közpeurópai irodalmi párhuzamok s rintkezsek). Szeged. Orosz Magdolna Hárs Endre Wolfgang Müller-Funk (2003, Hg.): Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. Peter Lang, Frankfurt a.m. Kulcsár-Szabó Ernő: Budapest-Bcs-Berlin: a Nyugat s a közp-európai modernsg. In: Holmi, 2009/ Bernáth Árpád Bombitz Attila (2004, Hg.): Mirt olvassák a ek a magyarokat? Befogadás s műfordítás. Grimm, Szeged. Teller Katalin Kerekes Amália Orosz Magdolna (2002, Hg.): s fonaluktól messze szavak peregnek-hullanak Nyelv, nyelvisg, nyelvi problmák a századforduló osztrák s magyar kultúrájában s irodalmában. ELTE Germ. Int., Budapest.

19 Dr. Czegldy Anita MND 3511, MND 3512 Szerzők, művek, stílusirányzatok I-II Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilvia Dr. Kovács Edit kötelezően választható őszi, tavaszi Oktatás nyelve: III-IV. Az előadás tárgya a nyelvű irodalmak valamely szerzőjnek s műveinek vagy egy jellegzetes stílusirányzatának, ill. korszakának elemző vizsgálata. Arra törekszünk, hogy egy-egy flv alatt szaktudományos mlysgű szakterületi ismereteket adjunk át a hallgatóknak. Flvenknt más súlyponttal (egy korszak, egy szerző letműve, egy jelentős stílusirányzat, egy mű mlyelemzse) a hallgatók egyes irodalmi szövegek vizsgálata mellett ismereteket kapnak a tárgyra vonatkozó legújabb tudományos eredmnyekről s vizsgálati módszerekről, különös tekintettel az előadó, a tmában megjelent, saját publikációira s folyamatban lvő kutatásaira. a tudományterület kutatási módszereinek megismertetse kritikai rzk fejlesztse irodalomtörtneti összefüggsek bemutatása A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok (vagy művek) önálló feldolgozása Czegldy, Anita (2003): Identifizierende Distanz. Peter Handke und Österreich. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest. Klemm, László (2008): Dramen auf deutschen Bühnen von Pest und Ofen (1836 bis 1847) unter besonderer Berücksichtigung der Textbücher und der deutschsprachigen Kritik. Grimm, Szeged. Ritz, Szilvia (2006): Der Österreich-Begriff in Schnitzlers Schaffen. Analyse seiner Erzählungen. Praesens Verlag, Wien. Brenner, Peter J. (2004): Neue deutsche Literaturgeschichte. Niemeyer, Tübingen. Rusterholz, Peter-Solbach, Andreas (2007): Schweizer Literaturgeschichte. Metzlersche J.B. Verlagsb., Stuttgart. Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Haymon- Verlag, Innsbruck.

20 Dr. Kovács Edit MND 3610, MND 3611 Kultúraközvetíts (ea. s szem.) 1 N: Dr. Klemm László Oktatás nyelve: v, Dr. Ritz Szilvia kötelezően választható őszi III. szóbeli s/vagy A tantárgy a kultúrák hálózatszerű kapcsolódásainak, s az egyes kultúrák közötti közvetíts folyamatainak bemutatására helyezi a hangsúlyt. Megismerteti a hallgatókat a kulturális transzfer elmleti háttervel, s figyelembe veszi a magyar s a nyelvű kultúrák egymásra gyakorolt hatásait. A figyelem közppontjában az irodalom területn vgbemenő, ill. vgbement transzferfolyamatok s azok eredmnyei állnak (pl. fordítók, kiadók, dramaturgok, írók, akik más kultúrák termkeit közvetítettk, utóbbiak recepciója). Lehetsges vizsgálati területek lehetnek pl. az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása előtt, annak területn zajló transzferfolyamatok, ezek esetleges változása az államalakulat felbomlása után, valamint a Nmetország kettszakadása s az újraegyesíts utáni időszak transzferfolyamatai. a kultúra iránti nyitottság fejlesztse kortárs elmletek, iskolák megismerse önálló kritikai rzk fejlesztse növeli az abstrakciós kszsget segíti a fogalmi gondolkodást Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása Bachmann-Medick, Doris (2001): Literatur ein Vernetzungswerk. Kulturwissenschaftliche Analysen in der Literaturwissenschaft. In: Heide Appelsmeyer Elfriede Billmann-Mahecha (Hg.): Kulturwissenschaft. Felder einer prozeßorientierten wissenschaftlichen Praxis. Velbrück, Weilerswist. Burke, Peter (2000): Kultureller Austausch. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, Csáky, M. Kury, A. Tragatschnig, U. (2004, Hg.): Kultur Identität Differenz. Wien und Zentraleuropa in der Moderne. Studienverlag, Innsbruck u.a. Feichtinger, J. Prutsch, U. Csáky, M. (2003, Hg.): Habsburg postcolonial. Machtstrukturen und kollektives Gedächtnis. Studienverlag, Innsbruck u.a.

21 Dr. Fülöp József MND 3711, MND 3712 Műfordítás Dr. Fülöp József kötelezően választható őszi, tavaszi Oktatás nyelve:, magyar III-IV. A szeminárium a hallgatókat a műfordítás alapvető krdseivel s aspektusaival ismerteti meg. A szöveghermeneutikai meggondolások s dilemmák, az ekvivalencia klasszikus elvnek problematikája, általában az irodalmi fordítás problmái s azok megoldása állnak a közppontban. Mindehhez a -magyar s magyar- műfordítás törtnete, ill. egyes fordítások összevetse számos jelentkeny pldával szolgál. Ezeken túlmenően a szeminárium hallgatóinak önállóan is meg kell kísrelniük a műfordítást, a gyakorlati munka során kell megtapasztalniuk annak alapvető mechanizmusait s automatizmusait ppúgy, mint speciális nehzsgeit. A kiválasztott szövegpldák elsősorban kevsb összetett műfajú s formájú művekből valók, pl. a kortárs nyelvű kispróza szerzői különösen alkalmasnak tűnnek a műfordítás fogásainak megismertetsre. a műfordítás gyakorlati, technikai fogásainak elsajáítása a műfordítás kultúraközvetítő szerepnek felismerse a nyelvek, kultúrák közötti kapcsolatok legmagasabb szintjnek tudatosítása A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok (vagy művek) önálló feldolgozása Apel, Friedmar Kopetzki, Annette (2003): Literarische Übersetzung. Metzler, Stuttgart. Klaudy, Kinga Salánki, Ágnes (2009): Nmet-magyar fordítástechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Koller, Werner (2001): Einführung in die Übersetzungswissenschaft. Quelle & Meyer, Wiebelsheim. Frank, Armin Paul Turk, Horst (2004, Hg.): Die literarische Übersetzung in Deutschland: Studien zu ihrer Kulturgeschichte in der Neuzeit. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Rössig, Wolfgang (1997): Literaturen der Welt in deutscher Übersetzung: eine chronologische Bibliographie. Metzler, Stuttgart, Weimar. Störig, Hans Joachim (1973, Hg.): Das Problem des Übersetzens. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt.

22 Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilvia kötelezően választható MND 3811 Konferencia s workshop 1 3 őszi alapozó ismeretek* + szakmai törzsanyag* Oktatás nyelve: III. A kurzus clja, hogy a hallgatók megismerjk a bölcsszet- s társadalomtudományok területn művelt prezentációs műfajokat (konferencia, workshop, poszter), a prezentáció előkszítsnek módját, az idegen nyelvű előadás technikáit, belertve a különfle vizuális s audiovizuális eszközök (power point, handout, poszter, videó stb.). A kurzus során a hallgatóknak kpesnek kell lenniük a szakterületükhöz kapcsolódó tudományos előadás tartására, vizuálisan s nyelvileg is ignyes prezentációra. Kpesnek kell lenniük továbbá arra is, hogy az előadások vitájában szakmailag releváns, nyelvileg korrekt módon vegyenek rszt. felkszüls idegen nyelvű előadás tartására (jegyzetels, terminus technikusok) a tudományos előadás retorikai elemei (felvezets, definiálás, osztályozás/kategorizálás, pldák használata, táblázatok, diagramok kszítse) az előadás utáni vita irányítása, a vitában való rszvtel módjai; vizuális anyagok összeállítása, felhasználásának szabályai Bernstein, David (1991): Die Kunst der Präsentation. Wie Sie einen Vortrag ausarbeiten und überzeugend darbieten, Frankfurt a.m. Hierhold, Emil (2005): Sicher präsentieren wirksamer vortragen. Redline Wirtschaft, Heidelberg. Pabst-Weinschenk, Marita (1995): Reden im Studium. Ein Trainingsprogramm, Berlin. Reinhart, S. M. (2002): Giving academic presentations, Anna Arbor, University of Michigan Press.

23 Dr. Klemm László Tmavezetők kötelezően választható MND 3911 Kutatásmódszertan 1 3 őszi alapozó ismeretek* + szakmai törzsanyag* Oktatás nyelve:, magyar III. A tárgy clja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a bölcsszet-/társadalomtudományi kutatások módszertanával, megrtsk ezek logikáját, a kutatások menett, az egyes módszerek lnyeges tulajdonságait. A kurzus törekszik a gyakorlati kszsg kialakítására ilyen jellegű kutatások tervezse, elvgzse s elemzse területn. Az óra külön fókuszál a kutatások lehetsges elmleti aspektusaira, a tudományelmleti háttrelemekre, valamint azok empirikus következmnyeire. Az előkszítő jellegű foglalkozás segítsget nyújt a hallgatóknak egy önálló szakmai munkán alapuló szakzáró dolgozat megírásához. A szemináriumok során megismerkednek az alapvető kutatásmódszertani krdsekkel, a tudományterület fogalmi eszközeinek s módszereinek alkalmazási lehetősgeivel, a választott tmájukra vonatkozó hazai s nemzetközi szakirodalom adekvát feldolgozásának módszervel, az eredmnyek elemző, kritikai s összegző áttekintsnek technikáival. Ezenfelül eligazítást kapnak az rvels s a gondolatmenet logikus felpítsnek, az apparátus szakszerű alkalmazásának lehetősgeiről. Az óra áttekintst nyújt a tudományos dolgozatok megírásának alapvető követelmnyeiről is, úgy mint tmaválasztás, cím, stílus, hivatkozások, idzs, jegyzetek, bibliográfia. A flv során a hallgató elkszíti dolgozata rszletes vázlatát s bibliográfiáját, megfogalmazza tziseit. A kutatáselmlet alapvetseinek megismerse, a különböző kutatási módszerek előnyeinek s hátrányainak elsajátítása a legmegfelelőbb kutatási módszer kiválasztásának kszsge az adott kutatási problmához. Esselborn-Krumbiegel, Helga (2008): Von der Idee zum Text. Eine Anleitung zum wissenschaftlichen Schreiben. 3., überarb. Aufl. Schöningh, Paderborn. (= UTB 2334) Moennighoff, Burkhard - Meyer-Krentler, Eckhardt (2010.): Arbeitstechniken Literaturwissenschaft. 14., aktualisierte Auflage. Schöningh, Paderborn. Sittig, Claudius (2008): Arbeitstechniken Germanistik. Klett, Stuttgart.

24 Dr. Dringó-Horváth Ida Dr. Hollós Zita MND 4110, MND 4111 Alkalmazott nyelvszet (ea. s szem.) 1 N: Oktatás nyelve: v, kötelezően választható tavaszi II. szóbeli s/vagy Az előadás s a kapcsolódó szeminárium clja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alkalmazott nyelvszet legfontosabb területeivel. A szakterület behatárolásának s kutatási módszereinek áttekintse után a legfontosabb rszterületek külön-külön kerülnek feldolgozásra. Szó lesz a nyelvelsajátítás legfontosabb krdseiről, a nyelv/nyelvhasználat társadalmi aspektusairól, a nyelv/kód feldolgozásának lehetősgeiről, a legújabb elektronikus adatgyűjtsi s -elemzsi lehetősgekről, a különfle nyelvi regiszterek/egysgek kodifikálásának elmleti s gyakorlati lehetősgeiről, valamint a szaknyelvek/szaknyelvoktatás s a fordítástudomány szakterületeiről is. Megfogalmazódik a fent nevezett területek szótárakkal, szótárírással való kapcsolata is. az alkalmazott nyelvszeti szakterületek, különösen a lexikográfia mlyebb összefüggseinek megrtshez s magyarázatához szüksges információk s a kutatási módszerek a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus elemzse s rtkelse a nyelvi, irodalmi s kulturális jelensgekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazása Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szövegek s tanulmányok önálló feldolgozása Engelberg, Stephan Lemnitzer, Lothar (2009): Lexikographie und Wörterbuchbenutzung (4. Aufl.).: Stauffenburg, Tübingen. (kijelölt fejezetek) Knapp, Karlfried et al. (2007, Hg.): Angewandte Linguistik. Ein Lehrbuch. (mit CD-ROM). Franke, Tübingen. (kijelölt fejezetek) Lemnitzer, Lothar Zinsmeister, Heike (2006.): Korpuslinguistik. Eine Einführung. Narr, Tübingen. Prószky, Gábor Olaszy, Gábor Várady, Tamás (2006): Nyelvtechnológia. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kzikönyve. Akadmiai Kiadó, Budapest, Salánki, Ágnes (1997, Hg.): Angewandte Linguistik. Nmet nyelvszeti szöveggyűjtemny. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.