8+2 féléves német osztatlan közös képzés tantárgytematikái

Átírás

1 8+ fles osztatlan közös kpzs tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltteleket jelöl, melyek az adott tanegysg feltelnek felttelei (míg a csillag nlkül jelzett gyenge előfelttelek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak s szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett rdemjegyek átlaga rszt kpezi az oklel minősítsnek), TVSZ. 86. () b) Dr. Ritz Szilia Dr. Ritz Szilia Dr. Klemm László Dr. Koács Edit Dr. Fülöp József TKNT 110 Irodalmi szöegek interpretációjának módszerei (ea.) N: * * Oktatás nyele: Értkels módja: kötelező szóbeli Az előadás a XIX. sz. második feltől napjainkig terjedő időszak irodalomtudományi módszereit tekinti át. Felonultatja s bemutatja az irodalmi szöegek különböző megközelítsi, rtelmezsi eljárásait. Összeeti az egyes módszerek egymáshoz kpesti hangsúlyeltolódásait s főbb állításait. Clja, hogy a hallgatók megismerjk s elsajátítsák az irodalmi szöegek interpretációjának elmleteit, hogy azután a gyakorlatban - szakdolgozatuk elkszítse során - is alkalmazni tudják ezeket. Megismerteti a hallgatókat a legjelenetősebb irodalomtudományi elmletekkel, módszerekkel. Bemutatja ezek alkalmazási lehetősgeit, elmleti tájkozottságot ad, hogy a hallgatók a ksőbbiekben, esetleg a bemutatott megközelítsek közül álaszta, teoretikusan megalapozott szemináriumi s szakdolgozatokat kszíthessenek. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1996): Textsorten I. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Erster Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1997): Textsorten II. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Zweiter Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Koács, László/ Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (001): Textsorten III. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Dritter Teil. Zur Literaturkritik und Interpretation. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Arnold, Heinz-Ludwig, Detering, Heinrich (szerk.) (00): Grundzüge der Literaturwissenschaft. dt, München. Baasner, Rainer/ Zens, Maria (001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Eagleton, Terry (1988.): Einführung in die Literaturtheorie. Metzler, Stuttgart. Zima, Peter V. (199): Komparatistik. Einführung in die ergleichende Literaturwissenschaft.. Francke, Tübingen. Dr. Ritz Szilia Dr. Ritz Szilia Dr. Klemm László Dr. Koács Edit Dr. Fülöp József TKNT 111 Irodalmi szöegek interpretációjának módszerei (szem.) * * Oktatás nyele: Értkels módja: kötelező házidolgozat A szeminárium a XIX. sz. második feltől napjainkig terjedő időszak irodalomtudományi módszereit mutatja be egy irodalmi szöegen. Megizsgáljuk az eltrő rtelmezsi eljárások lehetsges alkalmazását s ennek eredmnyeit egy kiálasztott irodalmi mű elemzse kapcsán. A tantárgy clja, hogy a hallgatók a gyakorlatban is önállóan tudják alkalmazni a különböző szöegrtelmezsi módszereket.

2 Irodalmi szöegek önálló elemzse különböző irodalomtudományi módszerek segítsgel. A szeminárium során a hallgatók kipróbálhatják a különfle rtelmezsi lehetősgeket, s a kiálasztott mű több irányból törtnő megközelítse rn maguk is meggyőződhetnek az irodalmi szöegek nyitottságáról, az rtelmezsi lehetősgek szles skálájáról. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1996): Textsorten I. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Erster Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (1997): Textsorten II. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Zweiter Teil. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Koács, László/ Kurdi, Imre/ Szász, Ferenc (szerk.) (001): Textsorten III. Zur Einführung in das Studium der neueren deutschen Literatur. Dritter Teil. Zur Literaturkritik und Interpretation. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Baasner, Rainer, Zens, Maria (001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Arnold, Heinz-Ludwig/ Detering, Heinrich (00) (szerk.): Grundzüge der Literaturwissenschaft. dt, München. Baasner, Rainer/ Zens, Maria (001): Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Bogdal, Klaus-Michael (szerk.) (²005): Neue Literaturtheorien in der Praxis. Textanalysen on Kafkas Vor dem Gesetz. Vandenhoeck&Ruprecht, Göttingen. Eagleton, Terry (1988.): Einführung in die Literaturtheorie. Metzler, Stuttgart. Lörke, Tim/ Müller, Christian (szerk.) (006): Vom Nutzen und Nachteil der Theorie für die Lektüre. Das Werk Thomas Manns im Lichte neuer Literaturtheorien. Königshausen&Neumann, Würzburg Wellbery, Daid E. (szerk.) (199): Positionen der Literaturwissenschaft. Acht Modellanalysen am Beispiel on Kleists Das Erdbeben in Chili. Beck, München. Dr. Koács Edit Dr. Koács Edit Dr. Ritz Szilia Dr. Fülöp József TKNT 11 Összehasonlító elemzsek (szem.) kötelező * * Értkels módja: Oktatás nyele: írásbeli A szeminárium a s magyar irodalom sokszálú, sokrtegű, korszakokon átíelő összefonódásának izsgálatáal egyúttal a komparatisztikai eljárásmódok minl szlesebb spektrumát is igyekszik megismertetni a hallgatókkal. A közppontban a 19. század gtől napjaink irodalmáig íelő modernitás-posztmodernitás szöegeinek összehasonlító elemzse áll, oly módon, hogy a korszakok s korszakhatárok, a hasonló tematikák s motíumrendszerek, a közetlen irodalmi hatások, intertextuális összefonódások s a különböző mdiumok közötti határátlpsek is szóba kerüljenek. A hallgatók szlesebb összefüggsekben, (közp-)európai kontextusban kpesek látni a nemzeti irodalmakat; megismerkednek az irodalmi-kulturális hatásmechanizmusokkal, s kpesek azokat önállóan felismerni; szlesebb műeltsggel rendelkeznek a s a magyar kultúrtörtnet területn; elsajátítják a komparatisztika alapető eljárásait. A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szöegek s tanulmányok (agy műek) önálló feldolgozása A szemináriumon aló rendszeres s aktí rsztel Fried Istán (000, Hg.): Rejtett párbeszdek. (Osztrák-magyar-közpeurópai irodalmi párhuzamok s rintkezsek). Szeged. Orosz Magdolna Hárs Endre Wolfgang Müller-Funk (00, Hg.): Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. Peter Lang, Frankfurt a.m. Kulcsár-Szabó Ernő: Budapest-Bcs-Berlin: a Nyugat s a közp-európai modernsg. In: Holmi, 009/ Bernáth Árpád Bombitz Attila (004, Hg.): Mirt olassák a ek a magyarokat? Befogadás s műfordítás.

3 Grimm, Szeged. Teller Katalin Kerekes Amália Orosz Magdolna (00, Hg.): s fonaluktól messze szaak peregnek-hullanak Nyel, nyelisg, nyeli problmák a századforduló osztrák s magyar kultúrájában s irodalmában. ELTE Germ. Int., Budapest. Dr. Hessky Regina TKNT 0 Szociolingisztika s dialektológia (ea.) N: kötelező * * Oktatás nyele: Értkels módja: szóbeli s/agy írásbeli izsga A nyelre nagyon jellemző a nyeli sokszínűsg. Bár Nmetországban, Ausztriában s Sájcban ül beszlnek, mindegyik nemzeti áltozatnak megannak a maga sajátosságai, melyek röid bemutatása az előadás egyik fő clkitűzse. Nemcsak politikai, hanem egyb (pl. területi agy funkcionális) szempontok alapján is beszlhetünk a nyel különfle áltozatairól, melyek szintn az előadás központi tmáját kpezik. A nemzeti áltozatokon kíül (sájci s osztrák) megkülönböztethetünk dialektusokat, szociolektusokat, mdiafüggő agy funkcionális áltozatokat (köznyel, irodalmi nyel, sajtónyel, szaknyel stb.) s stílusokat/szöegfajtákat is. Miel a nyeli áltozatokkal foglalkozó kutatások elsősorban empirikusak, a hallgatók megismerkednek a szociolingisztika legfontosabb gyakorlati kutatási módszereiel s ezenközben egy, a különfle áltozatokat magába foglaló szociolingisztikai modellel is. Vgül a nyeli akadályok B. Bernstein által kidolgozott tzisel s annak W. Labo általi kritikájáal zárul az előadássorozat. Ammon, U. u.a. (1987): Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft on Sprache und Gesellschaft. Bd..1. de Gruyter, Berlin/New York. Löffler, H. (1994): Germanistische Soziolinguistik. Erich Schmidt, Berlin. Schlieben-Lange, B. (1991): Soziolinguistik. Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart. Ammon, U. (1995): Die deutsche Sprache in Deutschland, Österreich und der Schweiz. de Gruyter, Berlin/New York. Barbour, S./Steenson, P. (1998): Variation im Deutschen: soziolinguistische Perspektien. de Gruyter, Berlin/New York. Dr. Czegldy Anita Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilia Dr. Koács Edit TKNT 10 Irodalom s interkulturalitás (ea.) N: kötelező * * Értkels módja: Oktatás nyele: szóbeli s/agy írásbeli izsga Az előadás áttekintst ad az interkulturalitás tmakörhez tartozó fő fogalomkörökről (transzkulturalitás, hibriditás, mtissage, stb.) s tárgyalja a kolonialitás s a posztkolonialitás jelensgt s az erre pülő elmleteket. A tárgy a fenti, szűkebb clokon túl kitr toábbá a saját magunkról s az idegenekről alkotott kp megkülönböztetsre, ami az interkulturális kommunikáció szeres rszt kpezi. Vizsgálja az idegenekről alkotott kp különböző formáit (sztereotípia, előítlet s ezek felszámolása) mint a kollektí identitásminták alapjait. Az idegensgre adott álaszreakciók nyomon köethetők különböző szöegtípusokban (icc, szatíra, reklám) s irodalmi szöegekben egyaránt. Az előadást kísrő szemináriumon izsgálat tárgyát kpezik különböző korokból s a irodalom különböző rgióiból származó irodalmi szöegek, melyek a mindenkori saját s az idegen egymáshoz fűződő iszonyát tematizálják (pl.

4 francia-, osztrák-magyar, nyugat-kelet), az identitás problmakört körüljáró irodalmi szöegek, sajátos identitáskonstrukciókat megjelenítő szöegek. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a tudományterület kutatási módszereinek megismertetse a hallgatók szüksges információkat kapnak a nyel, irodalom s kultúra mlyebb összefüggseinek megrtshez a hallgatók a nyeli, irodalmi s kulturális jelensgekről szerzett tudást a gyakorlatban alkalmazzák interkulturális kompetencia fejlesztse, saját sztereotípiák stb. reflektálása A kötelező (s ajánlott) műek önálló feldolgozása Hofmann, Michael: Interkulturelle Literaturwissenschaft. Eine Einführung. München: W. Fink Verlag, 006. Lüsebrinck, Hans-Jürgen: Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer. Stuttgart, Weimar: Metzler, 005. Lüsebrinck, Hans-Jürgen: Kulturraumstudien und Interkulturelle Kommunikation. In: Nünning, Ansgar Nünning, Vera (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen Ansätze Perspektien. Stuttgart, Weimar: Metzler, 00, Wierlacher, Alois Bogner, Andrea (Hg.): Handbuch interkulturelle Germanistik. Stuttgart, Weimar: Metzler, 00. Dr. Koács Edit Dr. Klemm László Dr. Koács Edit Dr. Fülöp József TKNT 0 Medialitás s intermedialitás (ea.) N: kötelező * * Értkels módja: Oktatás nyele: szóbeli s/agy írásbeli izsga Az előadás általános beezetőknt szolgál a hallgatók számára. Eligazítja őket a medialitás tárgykörnek alapkrdseiben, szempontrendszerben. A tantárgy rámutat arra, hogy a mdiumok törtneti áltozásában (szóbelisg ersus írásbelisg, a nyomtatás s a sokszorosíthatóság megjelense stb.) hogyan áltozik maga a kultúra, az irodalom, hogy e áltozások milyen új kapcsolódási pontokat eredmnyeznek egyes műszeti ágak s mdiumok között, s milyen köetkezmnyekkel bír a befogadóra, ill. a műek recepciójára nze, hogy a közetítettsg rn más-más mdium hordozza ugyanazon tartalmakat. Az előadás mindeközben nem nlkülözheti a medialitás alapető teoretikus szöegeinek ismertetst, bemutatását. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a medialitás tárgykörnek átfogó ismerete, az emleti sajátosságok megismerse a műszeti ágak közötti átjárások, ill. különbsgek felismerse lexikai tudás megszerzse Az előadásra kötelező (s ajánlott) műek önálló feldolgozása Kittler, Friedrich: Optische Medien. Berlin: Mere, 00. Pfeiffer, Ludwig: Das Mediale und das Imaginäre. Dimensionen kulturanthropologischer Medientheorie. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, Lessing, Gotthold Ephraim: Laokoon. Briefe, antiquarischen Inhalts. Text und Kommentar. Hrsg. on Wilfried Barner. Frankfurt a.m.: Deutscher Klassiker Verlag, 007. McLuhan, Marshall: Das Medium ist die Botschaft = The medium is the message. Dresden: Philo Fine Arts, Verl. der Kunst, 001. Kleihues, Alexandra Naumann, Barbara Pankow, Edgar (Hg.): Intermedien: Zur kulturellen und artistischen Übertragung. Zürich: Chronos, 010. (=Medienwandel Medienwechsel Medienwissen, Bd. 14) Schmitz, Ulrich Horst, Wenzel (Hg.): Wissen und neue Medien: Bilder und Zeichen on 800 bis 000. Berlin:

5 Erich Schmidt Verlag, 00. (= Philologische Studien und Quellen 177) Dr. Szatmári Petra Dr. Szatzker Szilia Dr. Uzonyi Pál TKNT 1 Magyar- kontrasztí nyeli elemzsek. (szem.) * * Oktatás nyele: Értkels módja: kötelező zh, teszt A szeminárium a Kontrasztí nyeli elemzsek I. című szemináriumnak a folytatása, clja a szókszlethez kötött toábbi kontrasztí nyelszeti problmák bemutatása, az újabb szakirodalom feldolgozása. A szeminárium-tematikának rszt kpezi a szókszlethez kötött jelensgek kontrasztí főleg -magyar iszonyban törtnő ábrázolása. Fontos szerepet játszanak a nyeli kölcsönhatások folyamatai s eredmnyei a s a magyar nyel megfelelő szegmenseinek egybeető izsgálata alapján. A krdskör feldolgozásában a kontrasztí megközelíts mellett hangsúlyos szerepet kap a nyeli kölcsönhatások pozití, ill. negatí hatása a nyeltanulás folyamatában (transzfer, ill. interferencia). A szakirodalomban fellelhető különböző leírási kísrletek összehasonlítása rn a hallgatók elsajátítják azt a kpessget, hogy be tudják mutatni a kt nyelben általuk kiálasztott jelensgek kontrasztí izsgálatát. Brdar-Szabó, R. (001): Kontrastiität in der Grammatik. In: Helbig, G. u.a. (Hg.): Deutsch als Fremdsprache. Ein internationales Handbuch. Bd.1. de Gruyter, Berlin/New York, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (001): Übungsgrammatik Deutsch., Langenscheidt, Berlin-München. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen.Tankönykiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Moser, H. (Hg.) (1970): Probleme der kontrastien Grammatik. Schwann, Düsseldorf. Szűcs, T. (1999): Magyar kontrasztí nyelszet a hungarológiában. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest. Wegener, H. (Hg.) (1999): Deutsch kontrasti. Typologisch-ergleichende Untersuchungen zur deutschen Grammatik. Niemeyer, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Nyikos Márta Dr. Dringó-Horáth Ida Dr. Czegldy Anita Dr. Klemm László TKNT 711 Irodalmi szöegek a nyel oktatásában (szem.) Oktatás nyele: Értkels módja: írásbeli A szeminárium clja, hogy a hallgatók felismerjk a nyelű irodalmi szöegek s egyb műalkotások (pl. filmek) felhasználásának lehetősgeit a nyel s kultúra közetítse során. A foglalkozáson szó lesz az irodalmi műalkotások kiálasztásának legfőbb kritriumairól, ezt köetően pedig rszletesen tárgyaljuk a felhasználás különböző lehetősgeit. A bemutatott pldák, projektórák elemzsn, megbeszlsn túl a rszteők lehetősget kapnak irodalmi műek nyelórai feldolgozásának önálló előkszítsre is. Az elkszült munkák bemutatását egyni s csoportos reflexió köeti majd. A szemináriumon aló aktí rsztel Szemináriumi beadandók teljesítse

6 Bechtold, Gerhard; Gericke-Schönhagen, Detlef (1999): Spielfilme im Unterricht Deutsch als Fremdsprache. Ein Kursprogramm für Fortgeschrittene, München: Goethe-Institut Bischof, Monika; Kessling, Viola; Krechel, Rüdiger: Landeskunde und Literaturdidaktik. Goethe-Institut, München. Bräsel, Sylia (1999): Angst und Glück in Literatur, Bildender Kunst und anderen Medien. Überlegungen zur Projektarbeit im interkulturellen Kontext für den Literatur- und Landeskundeunterricht im DaF-Bereich, in: Info Daf 5/1999, Ehlers, Swantje (199): Lesen als Verstehen. Germanistik. Deutsch als Fremdsprache, Langenscheidt, Berlin. Jürgen Koppensteiner (001): Literatur im DaF-Unterricht. Eine Einführung in produkti-kreatie Techniken. Arbitrium. Von Zwergen, Elfen und Märchenprinzen - Fantastisches im Grimm-Jahr (011), Frühes Deutsch. Heft 4. München: Goethe Institut Dr. Czegldy Anita Dr. Czegldy Anita Dr. Klemm László TKNT 71 Protestáns hagyományok a irodalomban (ea.) N: Oktatás nyele: Értkels módja: zh, házi dolg. A szeminárium rszben teljes szöegek, rszben rszletek olasásáal s rtelmezsel betekintst nyújt a reformáció erkölcsi, teológiai s társadalmi gondolatilágába, alamint az irodalom nyeli s stilisztikai jellegzetessgnek megismersbe. A szeminárium clja, hogy felhíja a figyelmet a protestáns hagyományok intenzí jelenltre a irodalomban, illete megizsgálja az irodalomban is gbemenő nyeli, műszi szekularizációs folyamatok mellett a allásos hagyomány toábblst. A szeminárium keretben feldolgozzuk pl. Luther alapető traktátusait, olyan jelentős hatású műeket, mint a Historia on D. Johann Fausten című npköny. A huszadik század termsből bemutatjuk többek között Goethe, a polgári realisták, Thomas Mann, Gottfried Benn, Hermann Hesse s Günter Grass kiálasztott szöegeit. Az olasmánylista tartalma referátum, házi dolgozat Aner, Karl (1964): Theologie der Lessingzeit. Halle 199. Nachdr. Hildesheim. Brückner, Wolfgang (szerk.) (1974): Volkserzählung und Reformation: Ein Handbuch zur Tradierung und Funktion on Erzählstoffen und Erzählliteratur im Protestantismus. Schmidt, Berlin. Burger, Heinz Otto (1969): Renaissance, Humanismus, Reformation. Deutsche Literatur im europäischen Kontext. Athenaion, Bad Homburg.d.H. Könneker, Barbara (1975): Die Literatur der Reformationszeit. Kommentar zur einer Epoche. Winkler, München. Maier, Johann Erich (1998): Gnade und Ästhetik. Von der Wiedergeburt zur Gnadenpoetik. Frankfurt am Main. Miersemann, Wolfgang/ Busch, Gudrun (szerk.) (00): Pietismus und Liedkultur. Verlag der Franckeschen Stiftung Halle im Max Niemeyer Verl., Tübingen Schröder, Christel Matthias (szerk.) (1988): Klassiker des Protestantismus. 8 Bde. (Bremen: Schünemann ) [Reprint:] Brockhaus, Wuppertal. Troeltsch, Ernst (001): Schriften zur Bedeutung des Protestantismus für die moderne Welt ( ). Kritische Gesamtausgabe. Bd. 8. de Gruyter, New York / Berlin. Wunderlich, Werner (szerk.) (1989): Der literaische Homo oeconomicus. Vom Märchenhelden zum Manager. Beiträge zum Ökonomieerständnis in der Literatur. Paul Haupt, Bern / Stuttgart. Zakariás Emese TKNT 71 Szaknyelek s nyeli jellemzőik (szem.)

7 Dr. Szatzker Szilia Zakariás Emese Oktatás nyele: Értkels módja: zh, teszt Az Unióba aló belpssel szles területen ált szüksgess a közlet különböző szegmenseiben hiatalos szöegek kszítse, olasása, rtelmezse s megfelelő alkalmazása/fordítása. A kurzus ehhez kíán segítsget nyújtani, lehető te a hiatalos, illete szaknyeli szöegek általános jellemzőinek, sajátosságainak megismerst s gyakorlatban törtnő alkalmazását. A tantárgy keretn belül a hallgatók megismerik a különfle (pl. gazdasági, jogi, pnzügyi, környezetdelmi) szaknyeli szöegek s magyar áltozatát. Ezek komplex (lexikai, stilisztikai, szintaktikai, szöegtani) elemzse rn a fordítástechnika elemeit s szempontjait is felhasznála feltárhatók s rendszerezhetők a kt nyel közötti hasonlóságok s különbsgek. A hallgatóknak lehetősgük nyílik eredeti szöegek olasására, fordítására s elemzsre, ebben a komplex megközelítsben tudatosulnak a köznyel s a hiatalos nyelhasználat közötti ill. a területspecifikus különbsgek is. Lehetősg nyílik az adott szakterület alapető terminológiájának elsajátítására. A kurzus gn a hallgatók kpesek adott területeken hasonló szöegek önálló kszítsre. zh teszt Fülöp G. (00): Az Európai Unió intzmnyrendszere s jogi terminológiája nyelen. KJK-KERSZÖV Jogi s Üzleti Kiadó, Budapest. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. IFRS Die amtlichen EU-Texte Englisch-Deutsch 005. Textausgabe IDW 005. Lenk, Hartmut E.H. (199): Praktische Textsortenlehre. Uni. Verl., Helsinki. Monar, J. (199): Sachwörterbuch zur Europäischen Union. Kröner, Stuttgart. Olaszy, K./Pákozdin, G. I. (00): Neue Wirtschaftsthemen. Lehrbuch für die Mittel- und Oberstufe. Holnap Kiadó, Budapest. Seeker, P. (1998): Der Euro. Das Lexikon zur Währungsunion. Dudenerlag, Mannheim u.a. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz. Dr. Hessky Regina Dr. Szatzker Szilia TKNT 714 Fejlődsi tendenciák a mai nyelben (szem.) Oktatás nyele: Értkels módja: zh, teszt Olyan elmleti s gyakorlati nyeli ismeretek közetítse, amelyek a helyes nyelszemllet kialakítását segítik elő, általában a nyeli áltozások megfelelő kezelst/rtelmezst bemutata. Ezzel egyenrangú cl a nyelhasználatbeli konkrt áltozások nyomon köetsel a gyakorlati nyeltudás folyamatos karbantartása, ill. fejlesztse. A nyeli áltozások mozgatórugóit s mibenltt taglaló korszerű elmletek (E. Coseriu ill. R. Keller) A jelenkori főbb nyelfejlődsi tendenciák, nyeli áltozások, egyfelől a grammatikalizáció (morfoszintaktikai áltozások), másfelől a lexikalizáció (neologizmusok, internacionalizmusok/ anglicizmusok) kör csoportosíta Kitekints a nyelterület nemzeti (, osztrák, sájci) áltozatainak dinamikájára, ill. kölcsönhatásaira Nyeli anyag gyűjtse s elemzse

8 Coseriu, E. (1974): Synchronie, Diachronie und Geschichte. Das Problem des Sprachwandels. Fink, München. Heringer, H.J. u.a. (Hg.) (1994): Tendenzen der deutschen Gegenwartssprache. Uniersit de la Sorbonne Nouelle, Publications de l Institut d Allemand, Paris. Keller, R. (1994): Sprachwandel. Francke, Tübingen/Basel. Keller, R. (004): Ist die deutsche Sprache om Verfall bedroht? Uneröffentlichter Artikel, der mit besonderer schriftlicher Genehmigung des Autors im Semesterapparat zu Verfügung steht. Polenz, P. on (1990): Nationale Varietäten der deutschen Sprache. In: International Journal of the Sociology of Language 8, 5-8. Zakariás Emese Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese TKNT 715 Szótárak s szótárhasználat (szem.) Oktatás nyele: Értkels módja: írásbeli A szeminárium clja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szótártipológia krdseiel, ezáltal minl több szótártípussal (belerte az elektronikusakat is), alamint elsajátítsák a szótárhasználat azon elmleti alapjait s használati fogásokat (skills), amelyek segítsget jelentenek a helyes szótárálasztásban s sikeres szótárhasználatot eredmnyeznek. Az egy- s ktnyelű általános s speciális szótárak bemutatása, különös tekintettel az egy- s ktnyelű tanulószótárakra, kollokációs-, alencia-, frazeológia- alamint szakterminológiai szótárakra, lehetősget ad arra is, hogy a hallgatók betekintst nyerjenek a szótárírás ismert nemzetközi műhelyeinek munkájába. Nemcsak a szótárfajták, hanem a szótárak felpítsnek, adat-disztribúciójának, az adatok elrhetősgi útjainak ismerete is fontos a szótárhasználatnál. A szótár egyes rszei tartalmilag, formailag s funkcionálisan elemezhetők, s megfelelő struktúrák segítsgel leírhatók. Mindezek ismeretben a keresett adat fellelse is gyorsabb, mind a nyomtatott, mind az elektronikus szótárakban, ami összessgben mg hatkonyabb szótárhasználatot eredmnyez. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a nyelhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyeli áltozatok súlyának, szerepnek ismerete aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus, elemző rtkelse, önálló köetkeztetsek leonása, összefüggsek feltárása a -magyar nyeli különbözősgekről s párhuzamokról szerzett tudás gyakorlati alkalmazása A szemináriumra kötelező (s ajánlott) szöegek s tanulmányok önálló feldolgozása A szemináriumon aló rendszeres s aktí rsztel Engelberg, Stefan Lemnitzer, Lothar (001): Lexikographie und Wörterbuchbenutzung. Stauffenburg, Tübingen. (Kap. 1 ) (=Stauffenburg Einführungen 14) Haß-Zumkehr, Ulrike (001): Deutsche Wörterbücher Brennpunkt on Sprach- und Kulturgeschichte. de Gruyter, Berlin, New York. (kijelölt fejezetek) (=de-gruyter-studienbuch) Hausmann, Franz Josef et al. (1989, Hg.): Wörterbücher. Dictionaries. Dictionnaires. Ein internationales Handbuch zur Lexikographie [...]. Erster Teilband. de Gruyter, Berlin, New York. (Kap. II) (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 5.1) Wiegand, Herbert Ernst (1998, Hg.): Perspektien der pädagogischen Lexikographie des Deutschen. Untersuchungen anhand on Langenscheidts Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Niemeyer, Tübingen. (kijelölt fejezetek) (= Lexicographica. Series Maior 86) Wiegand, Herbert Ernst (010): Systematische Einführung. Kap. 4, 5. In: Wörterbuch zur Lexikographie und Wörterbuchforschung. Dictionary of Lexicography and Dictionary Research. Hg. und bearbeitet on Herbert Ernst Wiegand, Michael Beißwenger, Rufus H. Gouws, Matthias Kammerer, Angelika Storrer, Werner Wolski. de Gruyter, Berlin, New York. Dr. Dringó-Horáth Ida TKNT 716 Számítógpes nyelszet (szem.)

9 Dr. Dringó-Horáth Ida Dr. Uzonyi Pál Oktatás nyele: Értkels módja: zh, teszt A szeminárium clja, hogy rszletesen foglalkozzon a számítógpes nyelszet tárgykörel, különös tekintettel a gyakorlati letben törtnő alkalmazás aspektusaira. A számítógp s az írott, alamint beszlt nyel kapcsolatának feltrkpezse után az idegen nyel tanulását támogató eszközök elemzse s rtkelse kerül a figyelem közppontjába. A tmához kapcsolódik mg a fordítási folyamat számítógpes eszközeinek bemutatása: a hallgatók megismerkednek a fordítóprogramok működsi eleiel, kritikailag elemzik a fordítás s a számítógp iszonyát a teljes automatizáltság, illete a nyeltanuló/fordító munkájának támogatására onatkozóan. A tantárgy keretn belül a hallgatók egyrszt bepillantást nyernek a számítógpes nyelszet legfontosabb aktuális krdsfelteseibe, illete megtanulják a gyakorlatban adekát módon használni a digitalizált adathordozók által kínált lehetősgeket. zh Dringó-Horáth, I. (005): Analyse und Ealuation des elektronischen PC-Wörterbuches als modernes Lehr- und Lernmedium für DaF. In: Praktische Aspekte der Lexikographie, Budapester Beiträge zur Germanistik. Brenner, K./Rada R. (Hg.), ELTE, Budapest, Issing, L./Klimsa, P. (00): Information und Lernen mit Multimedia und Internet. Beltz, Weinheim. Kis, B. u.a. (006): A fordító számítógpe. SZAK Kiadó, Bicske. Prószky,G. (005): A nyeltechnológia (s) alkalmazásai. Aranyköny Kiadó, Budapest. Wille, G. u.a. (00): Computerlinguistik. Was geht, was kommt? Gardez!-Verl., Sankt Augustin. Dr. Ritz Szilia Dr. Ritz Szilia Dr. Czegldy Anita TKNT 70 Irodalom- s kultúratudományi irányzatok (ea.) N: Oktatás nyele: Értkels módja: szóbeli Az előadás clja, hogy áttekintse a XX XXI. század jelentős irodalomelmleti megközelítseit, különös tekintettel a kultúratudományok felől rkező hatásokra. A szeminárium keretben az irodalom- s kultúratudomány több rszterületnek releáns szakirodalmából álogata olasunk s izsgálunk szakszöegeket. Az előadás kitr arra, hogy ezen elmletek az egyes tudományok szigorúan ett határait átlpe hasznosították más tudományágak elmleti megközelítseit s modelljeit (filozófia, szociológia, etnológia, pszichológia, törtnelemtudomány, nyelszet stb.), megáltoztata az irodalomtudomány szemllett s kibőíte annak kereteit. Lehetősg nyílik arra, hogy különböző tudomány- s műeltsgterületeket irodalomtudományi összefüggseiben láttassunk, s segítsünk eligazodni az elmletek sokflesgben. A szemináriumon szöegek alapján a gyakorlatban is megismerkedünk a szöegelemzs módszereiel. Igyekszünk megmutatni, hogy mily módon támaszkodnak a kutatások az egyes tudományokra, s ezek mely rszterületeit tudják hasznosítani. A gyakorlat clja, hogy a hallgatók a ksőbbiekben ezen irányzatok s módszerek ismeretben maguk is kpesek legyenek arra, hogy tudományos megalapozottságú, ignyes, önálló szöegelemzseket kszítsenek. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a hallgatók bepillantást nyernek az irodalom- s kultúratudományok interdiszciplináris jellegbe s a társtudományok iránti nyitottságába hozzájárul elmletileg megalapozott szöegrtelmezsek kszítshez nyitottá teszi a hallgatók gondolkodását azáltal, hogy szemlletek szles palettájáal ismerteti meg őket a tantárgy kpess teszi a hallgatókat kortárs iskolák elmleti megközelítseinek rtkelsre, önálló kritika megfogalmazására

10 fejleszti a fogalmi gondolkodást s az absztrakciós kszsget Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) műek önálló feldolgozása A szemináriumon aló rendszeres s aktí rsztel Assmann, Aleida: Einführung in die Kulturwissenschaft. Grundbegriffe, Themen, Fragestellungen.., neu bearbeitete Aufl. Berlin: Erich Schmidt Verlag, 008. Nünning, Vera Nünning, Ansgar (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen Ansätze Perspektien. Stuttgart, Weimar: Verlag J.B. Metzler, 00. Schößler, Franziska: Literaturwissenschaft als Kulturwissenschaft. Eine Einführung. Tübingen, Basel: A. Francke, 006. Jaeger, Friedrich Liebsch, Burkhard Rüsen, Jörn Straub, Jürgen (Hg.): Handbuch der Kulturwissenschaften. Bd. 1-. Stuttgart,Weimar: Verlag J.B. Metzler, 004. Kimmich, D. Renner, R.G. Stiegler, B. (Hg.): Texte zur Literaturtheorie der Gegenwart. Stuttgart: Reclam, 00. Dr. Czegldy Anita Dr. Czegldy Anita Dr. Ritz Szilia Dr. Koács Edit Dr. Tarnói László TKNT 71, TKNT 7 A irodalom törtnetnek korszakai 1. (szem.) + / Oktatás nyele: VII Értkels módja: írásbeli A tantárgy clja, hogy irodalmi szöegeken mutassa be az egyes nyelű országok irodalmi paradigmáit, stílusirányzatait, kulturális identitásának fő onulatait, specifikumait a kezdetektől a felilágosodáson át (mint egyfajta modern, mindmáig jobbára közrthető irodalmi nyel megszületstől) egszen napjainkig. A szöegizsgálat során a gyakorlatban is láthatóá álnak az irodalomtörtnet írás problmás pontjai, mint pl. a korszakhatárok kijelölse, s a korszakátmenetek jelensge. Tárgyalja a műfaji sajátosságokat, toábbá a párhuzamokat s eltrseket az egyes nyelű országok, ill. rgiók irodalmában. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a hallgatók ismereteket kapnak a nyelű országok irodalmának s kultúrájának egszről a hallgatók a gyakorlatban alkalmazzák az előadás során elsajátított ismereteket megismerik a irodalomtörtnet mlyebb összefüggseit, a nyelű országok irodalmának, kultúrájának különbsgeit a hallgatók kpess álnak az önálló szöegelemzsre A szemináriumon aló rendszeres s aktí rsztel Brenner, Peter J.: Neue deutsche Literaturgeschichte. Tübingen: Niemeyer, 004. Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd München: dt Rusterholz, Peter-Solbach, Andreas: Schweizer Literaturgeschichte. Stuttgart: J.B.Metzler, 007. Zeyringer, Klaus: Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck: Haymon- Verlag, Dr. Szatmári Józsefn Dr. Szatmári Józsefn Dr. Szatzker Szilia TKNT 741 Szemantika, pragmatika (szem.) Értkels módja: Oktatás nyele: zh

11 A hallgatók megismerik a jelents leírásának különfle lehetősgeit (a strukturalista felfogást, szemantikai jegyek s mezők fogalmát, a különböző szemantikai relációkat). A szeminárium tárgyalja a grammatika s szemantika, pragmatika s szemantika alamint a grammatika s pragmatika iszonyát is. A hallgatók szöegelemzsi gyakorlatok során megismerkednek a szó-, mondat- s a szöegszemantika kölcsönös összefüggseiel, kommunikációban, diskurzusban betöltött szerepel. A szeminárium kitr a jelents dinamikus aspektusaira, a főbb jelentsáltozási folyamatokra s azok kommunikációs hátterre is. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: Közös Európai Referenciakeret C szintű clnyeli kommunikációs kompetencia, az interlingális szemantikai ekialenciáal összefüggő problmák felismerse s megoldási lehetősge a nyelhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyeli áltozatok szerepnek ismerete a hallgatók megismerik a nyelfejleszts segdeszközeit s gyakorolják azok használatát, különös tekintettel az egy- s ktnyelű, nyomtatott s elektronikus szótárakra A szemináriumon aló rendszeres s aktí rsztel Schwarz, Monika Chur, Jeannette: Semantik. Ein Arbeitsbuch. Tübingen: Narr, 007 (5. Aufl.) Kiefer Ferenc: Jelentselmlet.. bőített kiadás. Budapest: Corina Kiadó, 007. Ernst, Peter: Pragmalinguistik: Grundlagen, Anwendungen, Probleme. Berlin, New York: de Gruyter, 00. Löbner, Sebastian: Semantik. Eine Einführung. Berlin: de Gruyter, 00. Meibauer, Jörg: Pragmatik. Eine Einführung. Tübingen: Stauffenburg, 006. Dr. Hessky Regina TKNT 750 Lexikológia s lexikográfia (ea.) N: Értkels módja: Oktatás nyele: szóbeli s/agy írásbeli izsga A lexikográfia mint elmleti tudomány s gyakorlati tekenysg nagymrtkben támaszkodik a lexikológia eredmnyeire, de a lexikográfiai gyakorlatban felmerülő krdsek s megoldási jaaslatok a lexikológia számára is új impulzusokkal szolgálhatnak. Az előadás elsősorban az elmleti összefüggsekre összpontosít, miközben a hallgatók nemcsak a lexikológia, hanem a lexikográfia egyes rszterületeiről is átfogó kpet kapnak, mint amilyen a szótártudomány fogalma agy a szótári forma elmlete (mikro-, makro-, mdio-, adat- s keressi struktúrák, illete ktdimenzionális architektúrák). Ebben a keretben a hallgatók a szemináriumon a magyar s egynyelű, alamint a ktnyelű szótárakkal ismerkednek meg s meghatározott elmleti szempontok alapján behatóan elemzik őket: hogyan jelennek meg a szótár szintjn a különfle jelentselmletek, szintagmatikus s paradigmatikus jelentskapcsolatok, a homonímia s poliszmia agy a szócsaládok s szómezők. Az elemzs fő szempontja, hogy tetten rhetők-e a 1. század eleji szótárakban a korszerű lexikológiai-lexikográfiai kutatások eredmnyei. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a nyelhasználat elmleti s gyakorlati krdseinek, a nyeli áltozatok szerepnek ismerete aktuális kutatások s a tudományos munka kritikus, elemző rtkelse kritikai attitűd, önálló kritika kialakítása, köetkeztetsek leonása, összefüggsek feltárása. Az előadásra kötelező (s ajánlott) műek önálló feldolgozása Hausmann, Franz Josef et al. (1989, Hg.): Wörterbücher. Dictionaries. Dictionnaires. Ein internationales Handbuch zur Lexikographie [...]. Erster Teilband. de Gruyter, Berlin, New York. (Kap. IV, VII) (=Handbücher zur Sprachund Kommunikationswissenschaft 5.1) Herbst, Thomas Klotz, Michael (00): Lexikografie. Ferdinand Schöningh, Paderborn. (kijelölt fejezetek) (=UTB

12 86) Schippan, Thea (00): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen. (kijelölt fejezetek) Schlaefer, Michael (00): Lexikologie und Lexikographie. Eine Einführung am Beispiel deutscher Wörterbücher. Erich Schmidt Verlag, Berlin. (kijelölt fejezetek) (=Grundlagen der Germanistik 40) Wiegand, Herbert Ernst (010): Systematische Einführung. Kap. 1,, 4. In: Wörterbuch zur Lexikographie und Wörterbuchforschung. Dictionary of Lexicography and Dictionary Research. Hg. und bearbeitet on Herbert Ernst Wiegand, Michael Beißwenger, Rufus H. Gouws, Matthias Kammerer, Angelika Storrer, Werner Wolski. de Gruyter, Berlin, New York. Dr. Szatmári Józsefn Dr. Szatzker Szilia Dr. Szatmári Józsefn Dr. Uzonyi Pál TKNT 760 Grammatikográfia (ea.) N: Oktatás nyele: Értkels módja: szóbeli s/agy írásbeli izsga A tantárgy clja a nyel kodifikált leírásának tudományos, illete pedagógiai clú bemutatása, alamint a grammatika tárgykörben kelt könyek tipológiájának s koncepciójának ismertetse. Az előadás kiemelt figyelmet fordít azon eltrő nyelleírás-áltozatokra, amelyek a grammatikográfia gyakorlatában kialakultak, s kitr az eltrsek hátterben meghúzódó eltrő elmletekre. Nagy hangsúly helyeződik a alencia-elmleten alapuló grammatikográfiára. A kurzus legfontosabb clkitűzse a hallgatók kompetenciájának jaítása a nyelleírás áltozatainak megítlse tern, alamint elemzőkpessgük toábbfejlesztse. A tantárgy toábbi clja, hogy a leendő tanár kompetensen, mlyreható szakrtelemmel s kritikai szemllettel igazodjon el a grammatikai tananyagok, kzikönyek s tudományos munkák sokszínű kínálatában. Cherubim, Dieter (1980): Grammatikographie. In: Lexikon der germanistischen Linguistik. Band IV.., ollständig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Hrsg.. Hans Peter Althaus, Helmut Henne, Herbert Ernst Wiegand. Niemeyer, Tübingen, Engel, Ulrich (006): Das Valenzkonzept in der Grammatikographie: ein Überblick. In: Agel, Vilmos et al. (Hrsg.): Dependenz und Valenz. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. de Gruyter, Berlin/New York, Gardt, Andreas (1999): Geschichte der Sprachwissenschaft in Deutschland. Vom Mittelalter bis ins 0. Jahrhundert. De Gruyter (= de Gruyter Studienbuch), Berlin/New York Thurmair, Maria (006): Das Valenzkonzept in Referenzgrammatiken: Grammatiken für Deutsch als Fremdsprache. In: Agel, Vilmos et al. (Hrsg.): Dependenz und Valenz. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. de Gruyter, Berlin/New York, Helbig, Gerhard (199): Grammatiken und ihre Benutzer. In: Ágel, Vilmos/Hessky, Regina (Hrsg.): Offene Fragen offene Antworten in der Sprachgermanistik. Niemeyer (= Reihe germanistische Linguistik 18), Tübingen, Hennig, Mathilde/Müller, Christoph (009): Wie normal ist die Norm? Sprachliche Normen im Spannungsfeld on Sprachwissenschaft, Sprachdidaktik und Sprachöffentlichkeit. Kassel: Uniersität Press. [01-0-7] Hennig, Mathilde/Löber, Melanie (010): Benutzung und Benutzbarkeit on Grammatiken. In: Fest-Platte für Gerd Fritz. Hg. und betreut on Iris Bons, Thomas Gloning und Dennis Kaltwasser. Giessen URL: [01-0-7] Thurmair, Maria (007): Grammatik(en) für alle. In: Deutsch als Fremdsprache 44, -8. Dr. Koács Edit TKNT 770 Kultúraközetíts (ea.) N: 0 + 0

13 Dr. Klemm László Dr. Ritz Szilia Oktatás nyele: Értkels módja: szóbeli A tantárgy a kultúrák hálózatszerű kapcsolódásainak, s az egyes kultúrák közötti közetíts folyamatainak bemutatására helyezi a hangsúlyt. Megismerteti a hallgatókat a kulturális transzfer elmleti hátterel, s figyelembe eszi a magyar s a nyelű kultúrák egymásra gyakorolt hatásait. A figyelem közppontjában az irodalom területn gbemenő, ill. gbement transzferfolyamatok s azok eredmnyei állnak (pl. fordítók, kiadók, dramaturgok, írók, akik más kultúrák termkeit közetítettk, utóbbiak recepciója). Lehetsges izsgálati területek lehetnek pl. az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása előtt, annak területn zajló transzferfolyamatok, ezek esetleges áltozása az államalakulat felbomlása után, alamint a Nmetország kettszakadása s az újraegyesíts utáni időszak transzferfolyamatai. Megszerzendő ismeretek, elsajátítandó kszsgek s kompetenciák: a kultúra iránti nyitottság fejlesztse kortárs elmletek, iskolák megismerse önálló kritikai rzk fejlesztse nöeli az abstrakciós kszsget segíti a fogalmi gondolkodást Az előadásra s a szemináriumra kötelező (s ajánlott) szöegek s tanulmányok önálló feldolgozása A szemináriumon aló rendszeres s aktí rsztel Bachmann-Medick, Doris (001): Literatur ein Vernetzungswerk. Kulturwissenschaftliche Analysen in der Literaturwissenschaft. In: Heide Appelsmeyer Elfriede Billmann-Mahecha (Hg.): Kulturwissenschaft. Felder einer prozeßorientierten wissenschaftlichen Praxis. Velbrück, Weilerswist. Burke, Peter (000): Kultureller Austausch. Frankfurt a.m.: Suhrkamp, Csáky, M. Kury, A. Tragatschnig, U. (004, Hg.): Kultur Identität Differenz. Wien und Zentraleuropa in der Moderne. Studienerlag, Innsbruck u.a. Feichtinger, J. Prutsch, U. Csáky, M. (00, Hg.): Habsburg postcolonial. Machtstrukturen und kollekties Gedächtnis. Studienerlag, Innsbruck u.a. Dr. Hessky Regina Dr. Hessky Regina Zakariás Emese TKNT 781 Frazeológia (szem.) Oktatás nyele: Értkels módja: zh, teszt A szeminárium fő clja, hogy a hallgatók nyeli rzkenysgnek s tudatosságának nöelsn keresztül jaítsa kommunikációs kompetenciájukat. A szemináriumon a frazmák állnak a figyelem közppontjában. A hallgatók megismerkednek a frazma fogalmáal, osztályozási lehetősgeiel s főbb típusaial, alamint a frazmák jelentstani s szöegtani jellemzőiel. A rszteőknek lehetősgük nyílik annak tanulmányozására is, hogy az állandósult szókapcsolatok hogyan jelennek meg az egy- s ktnyelű szótárakban. A szemináriumon sor kerül toábbá a frazmák törtneti s regionális szempontból aló izsgálatára is. zh

14 Hessky, Regina/Ettinger, Stefan (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen. Donalies, Elke (009): Basiswissen Deutsche Phraseologie. Francke, Tübingen/Basel. Burger, Harald (007): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. Schmidt, Berlin. Burger, Harald (007): Phraseologie. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. De Gruyter, Berlin/New York. Krüger-Lorenzens, Kurt (001): Deutsche Redensarten und was dahintersteckt. Das Standardwerk. Heyne (= Heyne-Sachbuch 764), München. TKNT 4999 Szakdolgozat N: * * Oktatás nyele: Értkels módja: X. írásbeli