TKNT 1111, TKNT 1112 Gyakorlati német nyelvtan 1 2. (szem.) Féléves óraszám: Kredit: Értékelés módja: é Dr. Ajkay Eszter Zakariás Emese

Átírás

1 TKNT 1111, TKNT 111 Gyakorlati nyeltan 1. (szem.) + Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Ajkay Eszter Zakariás Emese s taaszi Ajánlott fl: I II. zh, teszt A kurzus a szófajok közül kiemelten foglalkozik az igel mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemel s annak nyeli kategóriáial (ragozási paradigmák, igeidők s igemódok kpzse s használata). Fontos szerephez jut az igei alencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szemináriumon elsősorban a hallgatók nyeli kompetenciájának jaítása, nyeli tudatosságuk erősítse, a szöegprodukció minősgi jaítása az elsődleges clkitűzs. A nyelhelyessgi problmák felismerse, izsgálata segíti hallgatót abban, hogy elsajátítsa a nyeltani, elemző gondolkodásmódot. A szeminárium feladata toábbá a mai írott s beszlt nyel grammatikai normáinak rendszerező bemutatása alamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönykiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Clamer, F. u.a. (006): Übungsgrammatik für die Mittelstufe. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. TKNT 111, TKNT 11 Beszd- s stílusgyakorlatok 1. (szem.) N: Dr. Ritz Szilia Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Simon Krisztina Zakariás Emese s taaszi Ajánlott fl: I II. zh, házi dolg., teszt A kurzus clja az alapető szöegtípusokhoz kapcsolódó grammatikai, stiláris s lexikai jelensgek feltárása s gyakoroltatása. A hagyományos szemllettel szakíta kommunikatí funkciók s beszdszándkok kör rendezzük a grammatikai s lexikai eszközöket, amelyek helyes megálasztásának a szituációs beágyazottság s a szöegkörnyezet függnyben stilisztikai szempontokhoz is igazodnia kell. A kurzus clja a hallgatók nyeli kszsgnek fejlesztse a Közös Európai Referenciakeret skálájához s tartalmi súlypontjaihoz igazoda: az emelt szintű rettsgi B-es szintjről a C1-es szintre aló toábbjutás. A szóbeli kommunikáció fontos eleme toábbá a kiejts, az írásbeli a helyesírási szabályok betartása: a cl ezek tudatosítása s gyakorlása, ill. a kettő közti összefüggs feltárása. A hallgatóknak kpesnek kell lenniük arra is, hogy igazoda adott szituációkhoz, tmákhoz s partnerekhez, beszlgetsekben s itákban nyeli nehzsgek nlkül egyenek rszt, helyesen használják az állandósult szókapcsolatokat s társalgási nyeli fordulatokat, kifejezsbeli nehzsgek esetn pedig mondanialójukat megfelelően körül tudják írni. referátum, házi dolgozat zh kiállításlátogatás

2 Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Bácskai, A. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Buscha, J. u.a. (001): Grammatik in Feldern. Hueber, Ismaning. Essen, O. on (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelszeti chrestomatia. Tankönykiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenerlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning. TKNT 1410 Nmet nyelű országok ismerete (ea.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Ajánlott fl: I. szóbeli A tárgy markánsan köronalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elköetkező, elsősorban nyelszeti s irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadás áttekintst nyújt a nyelű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedstől a mai három nyelű állam (NSZK, Ausztria, Sájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs s differenciálódási folyamatokat, amelyek mindhárom országban a szöetsgi szerkezet ltrejötthez ezettek. A politikatörtnetet egysgben kezeli a gazdasági s szociális átalakulások folyamatáal, ill. a műszetek közp-európai alakulásáal. A stúdium szilárd alapot kíán nyújtani ahhoz, hogy a rszteők a ksőbbiekben biztonsággal legyenek kpesek a nyeli, ill. kulturális megnyilánulásokat egy-egy bizonyos korszak gazdasági, társadalmi, ill. törtneti összefüggsrendszerben rtelmezni. A hallgató kpes rzkelni s rtelemszerűen adekát módon aktualizálni azokat a nyeli, kultúrtörtneti, közleti kontextusokat s diskurzusokat amelyek a szűken rtelmezett nyeloktatáson messze túl mutatnak. Ez a kompetencia alapot is nyújt egyben arra, hogy a leendő tanár majd ugyanezeket a kszsgeket rtő módon adja toább az oktatási tekenysge során. Szabó János Szalai Imre (41997, szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötös-Loránd-Uniersität, Budapest. Geißler, Rainer (199): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. dt-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges műszeti lexikon. Prof. Dr. Hessky Regina TKNT 010 Nyelszeti alapismeretek (ea.) N:

3 Prof. Dr. Hessky Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: magyar Regina Dr. Szatmári Petra Ajánlott fl: I. szóbeli s/agy írásbeli izsga A tantárgy meg kíánja ismertetni a hallgatókat az általános nyelszet alapfogalmaial, elmleteiel, sajátos módszertanáal, újabb irányzataial. Az előadások foglalkoznak az általános nyelszet helyel a nyeltudományon belül; a nyel fogalmáal, felpítsel, funkcióial, a nyelel mint rendszerrel, a nyeli jel fogalmáal, a nyeli jelents krdskörel, a nyeli kommunikáció sajátosságaial, a nyel s gondolkodás iszonyáal, a grammatika fogalmáal, a nyel eredetel, a nyel s a társadalom kapcsolatáal, a nyeltipológia alapkrdseiel, az összehasonlító nyelszet alapkrdseiel, alamint a nyeli leírás módszereiel. Kessel, Katja/Reimann, Sandra ( 3 010): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Tübingen/Basel: A. Francke. (= UTB 704). Linke, A./Nussbaumer, M./Portmann, P. R. (004): Studienbuch Linguistik. 5. erw. Auflage. Tübingen: Niemeyer. Meibauer, Jörg et al. (Hrsg., 007): Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart/Weimar: Metzler. Müller, Horst M. (Hrsg., 00): Arbeitsbuch Linguistik. Paderborn u.a.: Ferdinand Schöningh.(= UTB 169). Telegdi Zsigmond: Beezets az általános nyelszetbe. Tankönykiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöeggyűjtemny az általános nyelszet tanulmányozásához. Tankönykiadó, Budapest, Prof. Dr. Hessky Regina Prof. Dr. Hessky Regina Dr. Szatmári Petra TKNT 011 Nyelszeti alapismeretek (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: magyar Ajánlott fl: I. zh, teszt Az előadást köető szeminárium áttekintst nyújt az általános nyelszet alapfogalmairól, elmleteiről, sajátos módszertanáról, újabb irányzatairól. A szemináriumok foglalkoznak az általános nyelszet helyel a nyeltudományon belül; a nyel fogalmáal, felpítsel, funkcióial, a nyelel mint rendszerrel, a nyeli jel fogalmáal, a nyeli jelents krdskörel, a nyeli kommunikáció sajátosságaial, a nyel s gondolkodás iszonyáal, a grammatika fogalmáal, a nyel eredetel, a nyel s a társadalom kapcsolatáal, a nyeltipológia alapkrdseiel, az összehasonlító nyelszet alapkrdseiel, alamint a nyeli leírás módszereiel. Kessel, Katja/Reimann, Sandra ( 3 010): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Tübingen/Basel: A. Francke. (= UTB 704). Linke, A./Nussbaumer, M./Portmann, P. R. (004): Studienbuch Linguistik. 5. erw. Auflage. Tübingen: Niemeyer. Meibauer, Jörg et al. (Hrsg., 007): Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart/Weimar: Metzler. Müller, Horst M. (Hrsg., 00): Arbeitsbuch Linguistik. Paderborn u.a.: Ferdinand Schöningh.(= UTB 169). Telegdi Zsigmond: Beezets az általános nyelszetbe. Tankönykiadó, Budapest, Telegdi Zsigmond (Szerk.): Szöeggyűjtemny az általános nyelszet tanulmányozásához. Tankönykiadó, Budapest, 1990.

4 Dr. Czegldy Anita TKNT 00 Irodalomtudományi alapismeretek (ea.) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Czegldy Anita magyar Dr. Koács Edit Ajánlott fl: I. szóbeli s/agy írásbeli izsga Az előadás beezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató toábbi tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaial, legfontosabb társadalmi funkcióial, fogalmaial, módszereiel, irányaial. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszereze bepillantást ad irodalom s kultúra iszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereiel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreiel, törtneti szerepel, alapfogalmaial, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának áltozásaial, tudomány-rendszertani helyel s lehetsges társadalmi szerepeiel. Megilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a köny mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megáltozott mediális helyzetben, iszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseiel; fogalmaial, módszereiel s programjaial, szöeg- s irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásáal, illete kulturális köetkezmnyeiel. Kziköny, folyóiratcikk, könyfejezet Ármeán Otília Fried Istán Odorics Ferenc (00): Irodalomelmlet az ezredgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford Uniersity Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éa (199): Teremtett ilág. Rendhagyó beezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (004): Az rtelmezs ilága. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson Daid Robey (1995, szerk.): Beezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tiadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyek, Pcs. Dr. Czegldy Anita TKNT 01 Irodalomtudományi alapismeretek (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Czegldy Anita magyar Dr. Koács Edit Ajánlott fl: I. zh, teszt A szeminárium beezető, propedeutikus jellegű. Clja olyan alapető krdsek s fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató toábbi tanulmányaihoz nlkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- s kultúratudományok alapjaial, legfontosabb társadalmi funkcióial, fogalmaial, módszereiel, irányaial. Az irodalom társadalmi funkcióit törtnetileg is rendszereze bepillantást ad irodalom s kultúra iszonyának alakulásába, az irodalom intzmnyesülsnek folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intzmnyrendszereiel, az irodalomtudomány s az irodalomkritika feladatköreiel, törtneti szerepel, alapfogalmaial, az irodalomkritika s irodalomtudomány rdeklődsnek s funkciójának áltozásaial, tudomány-rendszertani helyel s lehetsges társadalmi szerepeiel. Megilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a köny mediális monopóliumának megszűnsig; tisztázza az irodalom lehetsges funkciót s új szerept a megáltozott mediális helyzetben, iszonyát az új mdiumokhoz. Törtneti áttekintst adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb krdseiel; fogalmaial, módszereiel s programjaial, szöeg- s irodalomfogalmaikkal, ezek

5 társadalmi hatásáal, illete kulturális köetkezmnyeiel. Kziköny, folyóiratcikk, könyfejezet Ármeán Otília Fried Istán Odorics Ferenc (00): Irodalomelmlet az ezredgen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford Uniersity Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.Terry Eagleton (000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Cs. Gyimesi Éa (199): Teremtett ilág. Rendhagyó beezets az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (004): Az rtelmezs ilága. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Ann Jefferson Daid Robey (1995, szerk.): Beezets a modern irodalomelmletbe. Osiris, Budapest. Thienemann Tiadar (1985): Irodalomtörtneti alapfogalmak. Pannónia Könyek, Pcs. TKNT 1399 Alapizsga N: Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: taaszi TKNT 1111 TKNT 111 TKNT 111 TKNT 11 Oktatás nyele: Ajánlott fl: II. A izsga rtkelse a TVSZ pontjába foglaltaknak megfelelően törtnik. A izsga kt rszből áll: Írásbeli rsz: a Nyeltani gyakorlat című szemináriumok anyagára pülő grammatikai feladatok megoldása; stílusgyakorlat teszt; irányított fogalmazás szótárral. Szóbeli rsz: a közreadott tematikában szereplő tma alapján önálló tmakifejts ill. lemnyalkotás; kpleírás. szóbeli s írásbeli izsga Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönykiadó, Budapest. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Essen, O. on (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelszeti chrestomatia. Tankönykiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenerlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning. TKNT 111 Szókincsbőíts s gyakorlati stilisztika 1. (szem.)

6 Dr. Hollós Zita Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Zakariás Emese Ajánlott fl: III. zh A szakmai cl a hallgatók nyeli-stilisztikai kompetenciájának fejlesztse, hogy kpesek legyenek szóban s írásban a különfle stílusrtegeknek, nyeli közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló s ellenttes rtelmű szaakat, jelentsariánsokat a megfelelő szituációban s helyen, az let minl több területn. Segít a szókincs bőítsben, jaításában s megfelelő felhasználásában. Sor kerül a tágan rtelmezett frazeológiai egysgeknek mint állandósult szókapcsolatoknak a tárgyalására is: főbb típusaik, funkcióik különfle szöegtípusokban, kreatí használatuk (modifikációk), különös tekintettel a reklámok nyelre s a nyeli humorra. A tanegysg a szókincs bőítsnek legfontosabb eszközeiről s módjairól, alamint a nyeli regiszterekről ad röid, gyakorlati indíttatású áttekintst. A szeminárium elsődleges clja az, hogy a hallgatók a megfelelő feladatok s gyakorlatok rn elsajátítsák a különböző szöegkörnyezetekben stilisztikailag is adekát szóhasználatot. A kurzus a szinonímia/rokonrtelműsg s a szócsaládok fogalmából kiindula a paradigmatikus s szintagmatikus (szemantikai) iszonyok összefüggsben fejleszti a hallgatók nyeli-stilisztikai kompetenciáját, hogy az eltrő funkcionális stílusoknak, árnyalatoknak megfelelően kommunikáljanak, a nyelet tudatosan, ariánsokban gazdagon s differenciáltan, konkrt helyzetekben adekátan használják, alamint hogy az egyes fogalmakat más-más területeken találóan, kreatían alkalmazzák. zh Buscha, A./Friedrich, K. (006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampi Loría, C. (009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen. TKNT 11 Szókincsbőíts s gyakorlati stilisztika. (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Hollós Zita taaszi Ajánlott fl: Zakariás Emese IV. zh A kurzus szakmai clja a hallgatók nyeli-stilisztikai kompetenciájának fejlesztse, hogy kpesek legyenek szóban s írásban a különfle stílusrtegeknek, nyeli közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló s ellenttes rtelmű szaakat, jelentsariánsokat a megfelelő szituációban s helyen, a mindennapi let minl több területn. Segít a szókincs bőítsben, jaításában s megfelelő felhasználásában. A szókincs bőítsnek technikái (szóösszettel, szókpzs), az egyes technikák produktiitásának s a nyeli kreatiitásnak (alkalmi metaforák) izsgálata. A szókpzs leggyakoribb fajtájának, a szóösszettelnek általános jellemzői, produktiitása, szemantikai tulajdonságai. A tanegysg clkitűzse kettős: egyrszt a szókincs bőítsnek legfontosabb eszközeiről s módjairól ad áttekintst, másrszt azt is feladatának tartja, hogy a hallgatók a megszerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ennek rdekben a fl során röid beezets után autentikus szöegeken s gyakorlatokon keresztül ismerkednek meg a hallgatók a szókpzs, szóösszettelek s más szókincsbőítsi technikák nyújtotta lehetősgekkel, ezek szabályszerűsgeiel, ill. produktiitásáal. A szemináriumon nagy hangsúlyt kap toábbá a mai nyelben megfigyelhető tendenciák megismerse is. zh

7 Buscha, A./Friedrich, K. (006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampi Loría, C. (009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen. TKNT 11 Fordítási gyakorlatok 1. (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: s magyar Dr. Fülöp József Ajánlott fl: III. zh, házi dolg., teszt A tárgy clja a fordítói kszsgnek kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a ről magyarra törtnő fordítás sajátosságaial. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segdeszközök használatát, amelyek különböző típusú szöegek fordításánál nlkülözhetetlenek. A szeminárium keretben a hallgatóknak lehetősge nyílik az idegen nyelű s magyar általános nyeli szöegek, alamint az újságírói szaknyel beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szöegtípusok főbb jellemzőit, alamit az idegen nyelű sajtó nyeli sajátosságait. Ezen elmleti ismeretek birtokában lehető álik különfle szöegek magyarról idegen nyelre, illete idegen nyelről magyarra törtnő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintn az óra clja. házi dolgozatok Klaudy, K. (1994): A fordítás elmlete s gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Nmet magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája s grammatikája I. Tankönykiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Beezets a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. TKNT 1 Fordítási gyakorlatok. (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: s magyar Dr. Fülöp József taaszi Ajánlott fl: IV. házi dolg. A tárgy clja a fordítói kszsgnek kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a magyarról re törtnő fordítás sajátosságaial. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segdeszközök használatát, amelyek különböző típusú szöegek fordításánál nlkülözhetetlenek. Megismerik toábbá az írásos szöegalkotás jellemző stratgiáit s technikáit. A szeminárium keretben a hallgatóknak lehetősge nyílik az idegen nyelű s magyar általános nyeli szöegek,

8 alamint a tudományos szaknyel beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szöegtípusok főbb jellemzőit, alamit az idegen nyelű sajtó nyeli sajátosságait. Ezen elmleti ismeretek birtokában lehető álik különfle szöegek magyarról idegen nyelre, illete idegen nyelről magyarra törtnő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintn az óra clja. házi dolgozat Klaudy, K. (1994): A fordítás elmlete s gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Nmet magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája s grammatikája I. Tankönykiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Beezets a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. TKNT 131 Szöegtípusok s szöegalkotás (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Hollós Zita Zakariás Emese Ajánlott fl: V. zh, teszt Szemináriumi keretben elsősorban a szöegtípusok (pl. letrajz, jegyzőköny s magánlel stb.) nhány prototipikus pldájának tematikus-tartalmi s nyeli jellegzetessgeit ismerik meg a hallgatók. A jellemzők rendszerezst a learning by doing jegyben az adott tmáról adott szöegtípusok ltrehozása köeti. A szöegtípusoknak megfelelő nyeli árnyalatok, retorikai eszközök, formai szempontok s relsi technikák megismerse. beadandó feladatok Bácskai, A. u.a. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg, Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Uni. Verl., Helsinki. Sandig, B. (1983): Stilistik der deutschen Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Fleischer, W. u.a. (1996): Stilistik der deutschen Gegenwartssprache. Peter Lang, Frankfurt. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Kruse, O. (007): Keine Angst or dem leeren Blatt. Campus, Frankfurt/New York. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz. Dr. Hollós Zita TKNT 141 Magyar- kontrasztí nyeli elemzsek 1. (szem.) Dr. Hollós Zita Dr. Szatmári Petra Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Ajánlott fl: V. zh, teszt A kurzus teljes tematikája a kapcsolódó Gyakorlati nyeltan c. előadás anyagára pül. A szófajok közül kiemelten foglalkozik az igel, mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemel s annak nyeli kategóriáial (ragozási paradigmák, az igeidők s igemódok kpzse s használata.) Fontos szerephez jut az igei alencia fogalma,

9 annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szeminárium keretben mondatok s szöegek szintjn kerülnek összeetsre a magyar s nyel eltrő nyeltani szerkezetei (az igeidők használata, segdigk, egyenes s függő beszd, az igemódok, igenees szerkezetek, szenedő szerkezetek, műeltets, onzatok, mikroalencia, nszói csoport, birtokos szerkezetek, tagadás). Ezt köeti az így nyert ismeretek rendszerezse, majd a beszlt s írott nyelhasználatban aló alkalmazása. Brdar-Szabó, R. (001): Kontrastiität in der Grammatik. In: Helbig, G. u.a. (Hg.): Deutsch als Fremdsprache. Ein internationales Handbuch. Bd.1. de Gruyter, Berlin/New York, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (001): Übungsgrammatik Deutsch., Langenscheidt, Berlin-München. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen.Tankönykiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Moser, H. (Hg.) (1970): Probleme der kontrastien Grammatik. Schwann, Düsseldorf. Szűcs, T. (1999): Magyar kontrasztí nyelszet a hungarológiában. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest. Wegener, H. (Hg.) (1999): Deutsch kontrasti. Typologisch-ergleichende Untersuchungen zur deutschen Grammatik. Niemeyer, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Dr. Szatmári Józsefn TKNT 10 Fonetika, fonológia (ea.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Szatmári Józsefn taaszi Ajánlott fl: Dr. Uzonyi Pál II. szóbeli s/agy írásbeli izsga A tantárgy clja az alapető fonetikai ismeretek (artikulációs fonetika, akusztikus fonetika) elsajátítása, a fonológia legfontosabb alapfogalmainak, kutatási területeinek, kialakulásának s főbb irányzatainak bemutatása, alamint ezek nyelre törtnő alkalmazása. Különös hangsúlyt fektetünk azokra a jelensgekre, melyek a nyelre jellemzőek, de a magyar nyelben ismeretlenek. Toábbi tmakört kpez a fonma-grafma kapcsolatok bemutatása. Az előadás clja, hogy a hallgatók alapos ismereteket szerezzenek a fonetika s fonológia főbb területein, hogy rtsk a fonológia termszett s a fonetikáal aló kapcsolatát. A kurzus toábbi fontos clkitűzse, hogy a hallgató stabil szaktudással rendelkezzen a kiejts s intonáció tárgykörben, hogy kpes legyen a tanítási folyamatban a diákok kiejtst hatkonyan jaítani, ennek fontos eszköze a fonetikus átírás elsajátítása. Altmann, Hans/Ziegenhain, Ute ( 007): Phonetik, Phonologie und Graphemik fürs Examen. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. Rausch, Rudolf/Rausch, Ilka (1993): Deutsche Phonetik für Ausländer. Langenscheidt Enzyklopädie, Berlin u.a. Staffeldt, Sen (010): Einführung in die Phonetik, Phonologie und Graphematik des Deutschen. Ein Leitfaden für den akademischen Unterricht. Stauffenburg (= Stauffenburg Einführungen), Tübingen. Uzonyi, Pál (1998): Phonetik und Phonologie des Deutschen. Einführung und Chrestomathie. Akadmiai Kiadó, Budapest. Grassegger, Hans ( 3 005): Phonetik Phonologie. Schulz-Kirchner, Idstein. Maas, Utz ( 006): Phonologie. Einführung in die funktionale Phonetik des Deutschen. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. Ramers, Karl Heinz/Vater, Heinz ( ): Einführung in die Phonologie. Gabel (= KLAGE 16), Hürth.

10 Dr. Szatmári Józsefn TKNT 0 Áttekintő alaktan (ea.) Dr. Szatmári Józsefn Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Uzonyi Pál taaszi Ajánlott fl: II. szóbeli s/agy írásbeli izsga Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyáal s alapfogalmaial, a szó morfológiai struktúrájáal (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), alamint a szófajok osztályozásának szempontjaial. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyeli kompetenciájának jaítása, a kommunikációban a nyeli tudatosság toábbfejlesztse, a szöegmunkán keresztül a szöegprodukció minősgi jaítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelhelyessgi problmák felismerse, azok izsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyeltani gondolkodásmódot. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönykiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart, Dr. Szatmári Józsefn TKNT 1 Áttekintő alaktan (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Szatmári Józsefn taaszi Ajánlott fl: Dr. Uzonyi Pál II. zh, teszt A szemináriumon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyáal s alapfogalmaial, a szó morfológiai struktúrájáal (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), alamint a szófajok osztályozásának szempontjaial. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyeli kompetenciájának jaítása, a kommunikációban a nyeli tudatosság toábbfejlesztse, a szöegmunkán keresztül a szöegprodukció minősgi jaítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelhelyessgi problmák felismerse, azok izsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyeltani gondolkodásmódot. A szeminárium feladata a mai írott s beszlt nyel grammatikai normáinak rendszerező bemutatása, alamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a.

11 Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönykiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart, Dr. Szatmári Józsefn TKNT 30 Áttekintő mondattan (ea.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Szatmári Józsefn Ajánlott fl: Dr. Uzonyi Pál III. szóbeli s/agy írásbeli izsga A kurzus elsődleges clja, hogy bepillantást nyújtson a nyel szintaxisának alapfogalmaiba s főbb elmleteibe. Keretben először általános-elmleti krdsekkel foglalkozunk (pl. grammatikák tipológiája, grammatikalitás s akceptabilitás, tudománytörtneti áttekints, szintaxis s egyb nyeli területek rintkezse stb.). A kurzus törzsrszben az alapető szintaktikai kategóriákat (flexiós kategóriák s kategorizációk nyeltipológiai szempontból), alamint a szócsoportok s mondatok szintaxisának nyeli egysgeit, a szócsoportokat/összeteőket ill. (fajtái s formái szerint) a mondatot tárgyaljuk. Külön figyelmet szentelünk a mondattani funkciók (mondatrszek) prototipikus jegyeinek (szintn rszben nyeltipológiai aspektusból s a szemanto-szintaktikai összefüggsek alapető figyelembetelel). Az előadássorozatot a morfoszintaxis törtneti s aktuális áltozásait tárgyaló röid áttekints zárja. Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart. Dr. Szatmári Józsefn TKNT 31 Áttekintő mondattan (szem.) Dr. Szatmári Józsefn Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Ajánlott fl: III. zh

12 A szeminárium köeti az Áttekintő mondattan című előadást, clja, hogy az ideágó szakirodalom olastatása rn az előadáson közetített elmleti tudásttágítsa, mlyítse s elősegítse gyakorlati alkalmazását. Aktuális, különböző, a mai írott nyeli szintaktikai problmákat tárgyaló szakirodalom feldolgozásáal a hallgatók nyeli kompetenciájának jaítása, a kommunikációban a nyeli tudatosság toábbfejlesztse a szeminárium egyik clkitűzse. A mondattani problmák izsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyeltani gondolkodásmódot. Toábbá kpess teszi a leendő tanárt a szakirodalom feldolgozására, elsajátítására s a ksőbbiekben nöeli a szakirodalom felhasználásának ignyt. zh Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenerlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart. Dr. Szatmári Józsefn TKNT 40 Lexikológia s stilisztika (ea.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Szatmári Józsefn Dr. Hollós Zita taaszi Ajánlott fl: Dr. Hessky Regina IV. szóbeli s/agy írásbeli izsga A hallgatók az előadás keretben megismerkednek a szókincs fogalmáal, alapető rtegeiel s a szókincs elemei, elsősorban a szaak kodifikálásának különfle módozataial, illete a szaak között fennálló lehetsges szemantikai kapcsolatokkal, alamint a szókincsen belül gbemenő különfle folyamatokkal, áltozásokkal s azok eredmnyeiel. A szókinccsel kapcsolatos általános ismeretek elsajátítása után rszletesen tárgyaljuk a lexikális-szemantikai kapcsolatokat, amilyen pl. a szinonímia, antonímia, alá- s mellrendels, toábbá a szómező agy szócsalád. Előtrbe kerül a jelents problematikája, melynek keretben nemcsak jelentsleírások, hanem a kontextus szerepe s az ezzel szorosan összefüggő stílusrtegek is a tematika rszt kpezik. Ezután bemutatásra kerülnek a szókincsen belül megfigyelhető áltozások az idegen s jöenyszaak, a neologizmusok s az archaizmusok pldáján, illete a szóalkotás különfle fajtái, mint a szókincs bőülsnek lehetsges módozatai. Vgül a szókincs kodifikálásának eredmnyekppen ltrejöő műekkel, a szótárakkal, röid törtnetükkel s fajtáial zárul az előadássorozat. Cruse, D.A. (Hg.) (00): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur on Wörtern und Wortschätzen. de Gruyter, Berlin/New York. Hessky, R./Knipf, E. (1998): Lexikologie. Bd.1-. Holnap, Budapest. Lutzeier, P.R. (1995): Lexikologie. Ein Arbeitsbuch. Stauffenburg, Tübingen. Römer, Ch./Matzke, B. (003): Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. Narr, Tübingen. Schippan, Th. (00): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen.

13 Altmann, H./Kemmerling, S. (000): Wortbildung fürs Examen. Westdt. Verl., Wiesbaden. Schwarze, Ch./Wunderlich, D. (Hg.) (1985): Handbuch der Lexikologie. Athenäum, Königstein. Dr. Szatmári Józsefn TKNT 50 Szöegnyelszet s pragmatika (ea.) Dr. Szatmári Józsefn Dr. Dringó-Horáth Ida Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Ajánlott fl: V. szóbeli s/agy írásbeli izsga A Szöegnyelszet s szaknyelek c. álasztható szakkpzsi modul rszeknt ez a tantárgy előadás formájában ismerteti meg a hallgatókat a szöeg nyelszeti rtelmezsel, a szöegnyelszet alapfogalmaial, ill. a szöeg s a nyelhasználat körülmnyeinek összefüggsel. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a szöegnyelszet pragmatikai onatkozásaial. A szóbeli kommunikáció során elhangzó dialogikus szöegek pragmatikai izsgálata, az illokúció, a beszdaktusok áttekintő bemutatása után a kurzus tematikája az írott szöegfajtákkal folytatódik. Az írott szöeg rtelmezse, koherenciája többek között az író s az olasó kilttől, a keletkezs, felhasználás, elolasás nyelen kíüli körülmnyeitől is függ, tehát olyan tnyezőktől, amelyek többnyire nem találhatók meg közetlenül a szöegben (előfeltesek, implikációk). Az előadások látogatása, a szakirodalom olasása Bartha, M. u.a. (Hg.) (1994): Äußerungen - Texte - Gespräche. Eine Einführung in ihre linguistische Beschreibung. ELTE, Budapest. Brandt, M./Rosengren, I. (199): Zur Illokutionsstruktur on Texten. In: Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik. H.86, Breuer, D. (1974): Einführung in die pragmatische Texttheorie. Fink, München. Dressler, W. (197/1987): Einführung in die Textlinguistik. Niemeyer, Tübingen. Engel, U. (1988): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg. Meibauer, J. (1999): Pragmatik. Stauffenburg, Tübingen. Sandig, B. (1986): Stilistik der deutsche Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Weinrich, H. (1993): Textgrammatik der deutschen Sprache. Dudenerlag, Mannheim u.a. Wunderlich, D. (1970): Die Rolle der Pragmatik in der Linguistik. In: Deutschunterricht /4, Dr. Szatmári Józsefn TKNT 51 Szöegnyelszet s pragmatika (szem.) Dr. Szatmári Józsefn Dr. Dringó-Horáth Ida Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Ajánlott fl: V. teszt A szeminárium egyik clja, hogy a rszteők megfelelő jártasságot szerezzenek a kpzsi profil szempontjából különösen fontos írásos szöegtípusok ltrehozásában, toábbá megismerjk s alkalmazni tudják az ehhez szüksges nyeli, stilisztikai kifejezőeszközöket, alamint meg tudjanak felelni a formai köetelmnyeknek. A szeminárium keretben különböző szöegtípusok, pl. a hiatalos s magánlel, illete az írott sajtóban gyakori szöegtípusok (ezrcikk, glossza, interjú stb.), reklámszöeg-írás, táirat megszöegezse, pályázati szöeg, ajánlás stb. elkszítse áll a közppontban. A gyakorlati munka első fázisában a hallgatók megfelelő szöegmintákat gyűjtenek,

14 ezeket nyeli-stiláris s formai szempontból elemzik, majd a megjelölt tmakörökben saját szöeggyűjtemnyt állítanak össze. A másik súlypont az interaktí mediális kommunikáció (chat, SMS) sajátos nyeli eszközeinek megismerse s alkalmazása. referátum Brinker, K. (001): Linguistische Textanalyse: eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. Erich Schmidt, Berlin. Fix, U. u.a. (003): Textlinguistik und Stilistik für Einsteiger. Ein Lehr- und Arbeitsbuch. Peter Lang, Frankfurt. Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Uni. Verl., Helsinki. Weinrich, H. (1993): Textgrammatik der deutschen Sprache. Dudenerlag, Mannheim. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz. Aktuális autentikus szöegek. TKNT 99 Komplex izsga (nyeltudomány) N: Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: TKNT 1399* TKNT 10 TKNT 0-1 TKNT TKNT 40 TKNT Oktatás nyele: Ajánlott fl: V. szóbeli s/agy írásbeli izsga TKNT 310 A irodalom törtnete (ea.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: taaszi Ajánlott fl: II. szóbeli s/agy írásbeli izsga A stúdium clja, hogy felillantsa a felilágosodással elköetkező elementáris irodalmi korszak- illete szemlletáltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiáltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakáal bezárólag. Megitatásra kerül az egyes stílusirányzatok, szellemi műhelyek, kiemelkedő szemlyisgek, jellemző formák bemutatása mellett a korábbi korok szellemi öröksgnek rtelmezse, aktualizálása, a törtnelmi szemllet trhódítása s áltozása. Toábbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció iszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk

15 az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közetítő közeg, az irodalmi nyilánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A stúdium rszteői kpet kapnak a korszaknak a kánonhoz köthető jelentős irodalmi teljesítmnyeiről. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hrsg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonerlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur on den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (Hrsg.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur on den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. TKNT 311 A irodalom törtnete (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: taaszi Ajánlott fl: II. írásbeli A stúdium clja, hogy felillantsa a felilágosodással elköetkező elementáris irodalmi korszak- illete szemlletáltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiáltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakáal bezárólag. A onatkozó előadás (BNT 310) tematikájához szorosan kapcsolódó szeminárium az adott korszak reprezentatí, kanonizált műein demonstrálja a stílusirányzatok, az egyes szellemi műhelyek jellegzetessgeit, a romantika kitelel elsősorban a lírai s drámai termsre helyeze a hangsúlyt. A reprezentatí szemlyisgek, jellemző formák diszkurzí bemutatása mellett megitatásra kerül a korábbi korok szellemi öröksgnek eszttikai recepciója, a törtnelmi szemllet trhódítása. Súlyponti krds toábbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció iszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közetítő közeg, az irodalmi nyilánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A mindenkori tma anyagismeretel felrteze folyamatos rsztel s közreműköds a szemináriumi gyakorlati munkában tartalmas hozzászólásokkal, alamint kiselőadások tartásáal. Balzer, Bernd; Volker Mertens (1990, Hrsg.) u.a.: Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonerlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de und Richard Newald: Geschichte der deutschen Literatur on den Anfängen bis zur Gegenwart Bd München: Beck Grimminger, Rolf (1980, Hrsg.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de; Heger, Hedwig usw. (1983, Hrsg.): Die Deutsche Literatur om Mittelalter bis zum 0. Jahrhundert. Texte und Zeugnisse. Bd. IV. (18. Jh.); Bd. V/1, V/ (Sturm und Drang. Klassik, Romantik). München: dt. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. A fent felsorolt kötetekből a onatkozó rszek

16 Dr. Ritz Szilia TKNT 30 A irodalom törtnete (ea.) Dr. Ritz Szilia Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Czegldy Anita Ajánlott fl: III. szóbeli s/agy írásbeli izsga Az előadás áttekintst nyújt a irodalom főbb korszakairól s irányzatairól a ksői romantikától a századfordulóig (a ksői romantika, Vormärz/Biedermeier, potikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tárgyalja az irodalomban jelentkező új filozófiai nzeteket (mint pl. pozitiizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) s a klasszikus formák felbomlásáal ltrejöő új formákat (mint pl. a lírai egyfelonásos, a monológnoella, a semleges elbeszlő, a cselekmny nlküli regny, stb.). Kitr a, az osztrák s a sájci irodalom egymáshoz aló iszonyára. Irodalmi irányzatok, filozófiai áramlatok, irodalmi formák kialakulása s elterjedse a nyelű irodalmakban a XIX. század elejtől a XX. század elejig. Szász Ferenc (szerk.) (1999): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Koács László (szerk.) (1995): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár Az előadás olasmánylistájának anyaga Bernd Balzer/ Volker Mertens (szerk.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonerlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Brenner, Peter J. (004): Neue deutsche Literaturgeschichte. Niemeyer, Tübingen. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas on Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus Stuttgart. Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München. Dr. Ritz Szilia TKNT 31 A irodalom törtnete (szem.) Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Ritz Szilia Dr. Czegldy Anita Ajánlott fl: III. szemináriumi dolgozat A szeminárium az előadás anyagát köeti, s műelemzsek segítsgel mutatja be az előadásban tárgyalt jelentős korszakokat s irányzatokat a ksői romantikától a századfordulóig (a ksői romantika, Vormärz/Biedermeier, potikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tartalmi, stiláris s formai elemzsek segítsgel kitr az irodalomban jelentkező új filozófiai nzetekre (mint pl. pozitiizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) s a klasszikus formák felbomlásáal ltrejöő új formákra (mint pl. a lírai egyfelonásos, a monológnoella, a semleges elbeszlő, a cselekmny nlküli regny, stb.). Tárgyalja a irodalom s az osztrák s a sájci irodalom egymáshoz aló iszonyát is. A beezető jellegű szeminárium a szöegközeli elemzseken keresztül felkszít az irodalmi szöegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismersre. Az irodalmi szöegeket minden esetben tágabb

17 irodalom- s kultúrtörtneti kontextusban is elhelyezzük. A szöegelemzsek során figyelembe esszük az egyes elmleti megközelítsek adta rtelmezsi lehetősgeket s teret adunk a szöegek különböző olasatainak is. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár. Koács László (1995, szerk.): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrár Az olasmánylista anyaga Aust, Hugo (1990): Noelle. Metzler, Stuttgart. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas on Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus Stuttgart. Pfister, Manfred (¹¹003): Das Drama. Fink, München (UTB 580) Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München. Dr. Czegldy Anita TKNT 330 A irodalom törtnete 1910-től napjainkig (ea.) 3 Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Czegldy Anita Dr. Koács Edit taaszi Ajánlott fl: IV. szóbeli s/agy írásbeli izsga Az előadás clja a nyelű országok irodalmának összefoglaló áttekintse az expresszionizmus korszakától napjainkig. Az irodalomtörtneti kronológiát köető előadások tárgyalják az expresszionizmus megjelenst az egyes irodalmi műfajokban, az első ilágháborút köető ek sokszínű irányzatait, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását köető nosztalgikus irodalmat, a Neue Sachlichkeit trhódítását, a háborút megelőző időszak, az emigráció s a belső emigráció politikai irodalmát, a náci Nmetország kultúrpolitikáját, a múlt feldolgozására tett intellektuális kísrleteket. A rendelkezsre álló idő röidsge miatt a 1945 utáni korszak feldolgozása tematikus súlypontokra (pl. női irodalom, globalizációs krdsek), főbb tendenciákra (pl. Neue Innerlichkeit), illete egyes kiemelkedő szemlyisgek (pl. Frisch, Dürrenmatt, Böll, Grass, Walser, Handke, Bernhard, Bachmann) munkásságára koncentrálódik. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonerlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur on 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne dt, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dt, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dt, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck.

18 Dr. Czegldy Anita TKNT 331 A irodalom törtnete 1910-től napjainkig (szem.) 3 Dr. Czegldy Anita Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: Oktatás nyele: Dr. Koács Edit taaszi Ajánlott fl: IV. házidolgozat Az előadás szakmai koncepcióját köető szeminárium során a XX-XXI. századi nyelű irodalom kiemelkedő szerzőinek műeit, illete az irodalmi kánon kulcsfontosságú szöegeit elemezzük. A olt NSZK, NDK, Ausztria s Sájc irodalmából merítünk, törekede arra, hogy az egyes nyelű kultúrák kpiselői lehetőleg azonos súllyal jelenjenek meg. A beezető jellegű szeminárium a szöeg közeli elemzseken keresztül felkszít az irodalmi szöegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismersre. Az irodalmi szöegeket minden esetben tágabb irodalom- s kultúrtörtneti kontextusban is elhelyezzük. A szöegelemzsek során figyelembe esszük az egyes elmleti megközelítsek adta rtelmezsi lehetősgeket s teret adunk a szöegek különböző olasatainak is. Szemináriumi dolgozat A olasmánylistán szereplő műek Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur on 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne dt, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dt, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dt, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur om 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck. TKNT 399 Komplex izsga (irodalomtudomány) 0 N: Tantárgy besorolása: Meghirdets fle: taaszi TKNT 1399* TKNT TKNT 30-1 TKNT Oktatás nyele: Ajánlott fl: IV. szóbeli s/agy írásbeli izsga