Német részismereti képzés tantárgytematikái

Átírás

1 Német részismereti képzés tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). Tantárgy felelőse: Dr. Majzikné Lichtenberger Krisztina Dr. Ajkay Eszter RNT 1110 Gyakorlati nyelvtan (e.a.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: v őszi Ajánlott félév: I. zh, teszt Az előadás tematikailag és módszerében a Nyelvtani gyakorlat 1- c. szemináriumhoz nyújt elméleti kitekintésű, főleg rendszerező célú áttekintést. Központi témaként szerepel az ige mint a mondat meghatározó, központi eleme, morfológiai, szintaktikai és szemantikai tulajdonságainak bemutatásával. Nagy hangsúlyt fektet az igei kategóriák rendszerének megismertetésére (igeidők, a szenvedő szerkezetek képzése és használata). Áttekintést ad továbbá a többi szófaji kategóriáról, különös tekintettel a helyes nyelvhasználat szempontjából fontos kérdésekre és szabályszerűségekre. Az egyes szófaji kategóriák áttekintése, úgy mint az ige osztályozása morfológiai kritériumok alapján, ragozása, osztályozása szintaktikai kritériumok alapján, állítmányhoz, alanyhoz, tárgyhoz kapcsolódó viszonya, osztályozása szemantikai kritériumok alapján: Funktionsverbgefüge, Aktionsart, nem ragozható igealakok, segédigék. Az igeidő rendszere. Genus verbi, igemód, visszaható igék, elváló, nem elváló igék. Főnév: a főnév kategóriái: nem, eset, szám, ragozás, melléknévből képzett főnevek ragozása. Névmás: személyes-, kérdő-, birtokos-, vonatkozó-, mutató- és határozatlan névmás. Névmási határozó. Az es névmás szerepe. Melléknév: ragozása, fokozása. Számnevek: tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév, határozatlan számnevek. Névelők szemantikai osztályozása, használatuk, határozatlan, határozott névelő. Elöljárószók: vonzatuk és használatuk. Határozószó jellegű szavak: módosítószók, tagadószók. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg. Helbig, G./Buscha, J. (001): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart.

2 Dr. Majzikné Lichtenberger Krisztina Dr. Ajkay Eszter Zakariás Emese RNT 1111, RNT 111 Gyakorlati nyelvtan 1. (szem.) L: , Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é őszi és tavaszi Ajánlott félév: I II. zh, teszt A kurzus a szófajok közül kiemelten foglalkozik az igével mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemével és annak nyelvi kategóriáival (ragozási paradigmák, igeidők és igemódok képzése és használata). Fontos szerephez jut az igei valencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szempontú megvilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segédigék, azok jelentése és használata. A szemináriumon elsősorban a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, nyelvi tudatosságuk erősítése, a szövegprodukció minőségi javítása az elsődleges célkitűzés. A nyelvhelyességi problémák felismerése, vizsgálata segíti hallgatót abban, hogy elsajátítsa a nyelvtani, elemző gondolkodásmódot. A szeminárium feladata továbbá a mai írott és beszélt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása valamint a szabályszerűségek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Clamer, F. u.a. (006): Übungsgrammatik für die Mittelstufe. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning.

3 RNT 111, RNT 11 Beszéd- és stílusgyakorlatok 1. (szem.) L: 0 + 0, Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é Simon Krisztina Zakariás Emese őszi és tavaszi Ajánlott félév: I II. zh, házi dolg., teszt A kurzus célja az alapvető szövegtípusokhoz kapcsolódó grammatikai, stiláris és lexikai jelenségek feltárása és gyakoroltatása. A hagyományos szemlélettel szakítva kommunikatív funkciók és beszédszándékok köré rendezzük a grammatikai és lexikai eszközöket, amelyek helyes megválasztásának a szituációs beágyazottság és a szövegkörnyezet függvényében stilisztikai szempontokhoz is igazodnia kell. A kurzus célja a hallgatók nyelvi készségének fejlesztése a Közös Európai Referenciakeret skálájához és tartalmi súlypontjaihoz igazodva: az emelt szintű érettségi B-es szintjéről a C1-es szintre való továbbjutás. A szóbeli kommunikáció fontos eleme továbbá a kiejtés, az írásbelié a helyesírási szabályok betartása: a cél ezek tudatosítása és gyakorlása, ill. a kettő közti összefüggés feltárása. A hallgatóknak képesnek kell lenniük arra is, hogy igazodva adott szituációkhoz, témákhoz és partnerekhez, beszélgetésekben és vitákban nyelvi nehézségek nélkül vegyenek részt, helyesen használják az állandósult szókapcsolatokat és társalgási nyelvi fordulatokat, kifejezésbeli nehézségek esetén pedig mondanivalójukat megfelelően körül tudják írni. referátum, házi dolgozat zh kiállításlátogatás Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Bácskai, A. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Buscha, J. u.a. (001): Grammatik in Feldern. Hueber, Ismaning. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Német nyelvészeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.

4 RNT 1399 Nyelvi alapvizsga L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi RNT 1110, RNT 1111, RNT 111, RNT 111, RNT 11 Oktatás nyelve: Értékelés módja: Ajánlott félév: II. A vizsga értékelése a TVSZ pontjába foglaltaknak megfelelően történik. A vizsga két részből áll: Írásbeli rész: a Nyelvtani gyakorlat című szemináriumok anyagára épülő grammatikai feladatok megoldása; stílusgyakorlat teszt; irányított fogalmazás szótárral. Szóbeli rész: a közreadott tematikában szereplő téma alapján önálló témakifejtés ill. véleményalkotás; képleírás. v szóbeli és írásbeli vizsga Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Német nyelvészeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.

5 Dr. Klemm László RNT 1410 Német nyelvű országok ismerete (ea.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Klemm László v őszi Ajánlott félév: II. szóbeli A tárgy markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező, elsősorban nyelvészeti és irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadás áttekintést nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedésétől a mai három nyelvű állam (NSZK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs és differenciálódási folyamatokat, amelyek mindhárom országban a szövetségi szerkezet létrejöttéhez vezettek. A politikatörténetet egységben kezeli a gazdasági és szociális átalakulások folyamatával, ill. a művészetek közép-európai alakulásával. A stúdium szilárd alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy a résztvevők a későbbiekben biztonsággal legyenek képesek a nyelvi, ill. kulturális megnyilvánulásokat egy-egy bizonyos korszak gazdasági, társadalmi, ill. történeti összefüggésrendszerében értelmezni. A hallgató képes érzékelni és értelemszerűen adekvát módon aktualizálni azokat a nyelvi, kultúrtörténeti, közéleti kontextusokat és diskurzusokat amelyek a szűken értelmezett nyelvoktatáson messze túl mutatnak. Ez a kompetencia alapot is nyújt egyben arra, hogy a leendő tanár majd ugyanezeket a készségeket értő módon adja tovább az oktatási tevékenysége során. Szabó János Szalai Imre ( , szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Geißler, Rainer (199): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művészeti lexikon.

6 Dr. Klemm László RNT 1411 Német nyelvű országok ismerete (szem.) L: Dr. Klemm László Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é őszi Ajánlott félév: II. referátum, zh A szeminárium markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező elsősorban nyelvészeti és irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadást követő szeminárium áttekintést nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedésétől a Szent Német-Római Birodalom történetének legfontosabb állomásain keresztül a mai három nyelvű állam (NSzK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs és differenciáló folyamatokat, amelyek mindhárom országban a mai szövetségi szerkezet létrejöttéhez vezettek. A politikatörténetet egységben kezeli a gazdasági és szociális átalakulások folyamatával, valamint a művészetek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet) közép-európai alakulásával. A szemináriumok alapvetően kortárs források, szemelvények ill. azok újfel fordításainak elemzésére épülnek. A szeminárium résztvevői forráselemző, elsősorban szövegértelmezés révén válnak képessé arra, hogy az egyes történelmi, gazdasági, szociális, valamint kulturális jelenségeket tágabb összefüggéseiben tudják értelmezni. referátum zh Geißler, Rainer (199): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. Szabó János Szalai Imre (41997, szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művészeti lexikon.

7 RNT 111, RNT 11 Szókincsbővítés és gyakorlati stilisztika 1. (szem.) Tantárgy felelőse: L: , Dr. Hollós Zita Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é Zakariás Emese őszi és tavaszi Ajánlott félév: I II. zh A szakmai cél a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciájának fejlesztése, hogy képesek legyenek szóban és írásban a különféle stílusrétegeknek, nyelvi közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló és ellentétes értelmű szavakat, jelentésvariánsokat a megfelelő szituációban és helyen, az élet minél több területén. Segít a szókincs bővítésében, javításában és megfelelő felhasználásában. Sor kerül a tágan értelmezett frazeológiai egységeknek mint állandósult szókapcsolatoknak a tárgyalására is: főbb típusaik, funkcióik különféle szövegtípusokban, kreatív használatuk (modifikációk), különös tekintettel a reklámok nyelvére és a nyelvi humorra. A tanegység a szókincs bővítésének legfontosabb eszközeiről és módjairól, valamint a nyelvi regiszterekről ad rövid, gyakorlati indíttatású áttekintést. A szeminárium elsődleges célja az, hogy a hallgatók a megfelelő feladatok és gyakorlatok révén elsajátítsák a különböző szövegkörnyezetekben stilisztikailag is adekvát szóhasználatot. A kurzus a szinonímia/rokonértelműség és a szócsaládok fogalmából kiindulva a paradigmatikus és szintagmatikus (szemantikai) viszonyok összefüggésében fejleszti a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciáját, hogy az eltérő funkcionális stílusoknak, árnyalatoknak megfelelően kommunikáljanak, a nyelvet tudatosan, variánsokban gazdagon és differenciáltan, konkrét helyzetekben adekvátan használják, valamint hogy az egyes fogalmakat más-más területeken találóan, kreatívan alkalmazzák. zh Buscha, A./Friedrich, K. (006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampié Loría, C. (009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen.

8 RNT 11, RNT 1 Fordítási gyakorlatok 1. (szem.) L: , Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: és magyar é Dr. Fülöp József őszi és tavaszi Ajánlott félév: Dr. Klemm László I II. zh, házi dolg., teszt A tárgy célja a fordítói készségének kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a ről magyarra történő fordítás sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segédeszközök használatát, amelyek különböző típusú szövegek fordításánál nélkülözhetetlenek. A szeminárium keretében a hallgatóknak lehetősége nyílik az idegen nyelvű és magyar általános nyelvi szövegek, valamint az újságírói szaknyelv beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szövegtípusok főbb jellemzőit, valamit az idegen nyelvű sajtó nyelvi sajátosságait. Ezen elméleti ismeretek birtokában lehetővé válik különféle szövegek magyarról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről magyarra történő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintén az óra célja. házi dolgozatok Klaudy, K. (1994): A fordítás elmélete és gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai példatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Német magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája és grammatikája I. Tankönyvkiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai példatárral. Scholastica, Budapest.

9 Prof. Dr. Pavel Stekauer Dr. Hollós Zita Zakariás Emese RNT 131 Szövegtípusok és szövegalkotás (szem.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é őszi Ajánlott félév: I. zh, teszt Szemináriumi keretben elsősorban a szövegtípusok (pl. életrajz, jegyzőkönyv, vezércikk, glossza, recenzió, hivatalos és magánlevél stb.) néhány prototipikus példájának tematikus-tartalmi és nyelvi jellegzetességeit ismerik meg a hallgatók. A jellemzők rendszerezését a learning by doing jegyében az adott témáról adott szövegtípusok létrehozása követi. A szövegtípusoknak megfelelő nyelvi árnyalatok, retorikai eszközök, formai szempontok és érvelési technikák megismerése, valamint produktív és kreatív felhasználásukat lehetővé tevő elsajátítása. beadandó feladatok Bácskai, A. u.a. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg, Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Univ. Verl., Helsinki. Sandig, B. (1983): Stilistik der deutschen Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Fleischer, W. u.a. (1996): Stilistik der deutschen Gegenwartssprache. Peter Lang, Frankfurt. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Kruse, O. (007): Keine Angst vor dem leeren Blatt. Campus, Frankfurt/New York. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz.

10 Dr. Szatmári Petra RNT 0 Áttekintő alaktan (ea.) L: Dr. Szatmári Petra Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: v Dr. Uzonyi Pál tavaszi Ajánlott félév: I. szóbeli és/vagy írásbeli vizsga Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával és alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó és morféma: szabad és kötött morféma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főként a szóösszetételre és a szóképzésre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztése, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minőségi javítása a kurzus legfontosabb célkitűzése. A nyelvhelyességi problémák felismerése, azok vizsgálata képessé teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemléletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart,

11 Dr. Szatmári Petra RNT 1 Áttekintő alaktan (szem.) L: Dr. Szatmári Petra Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. Értékelés módja: é zh, teszt A szemináriumon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával és alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó és morféma: szabad és kötött morféma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főként a szóösszetételre és a szóképzésre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztése, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minőségi javítása a kurzus legfontosabb célkitűzése. A nyelvhelyességi problémák felismerése, azok vizsgálata képessé teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemléletet, nyelvtani gondolkodásmódot. A szeminárium feladata a mai írott és beszélt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása, valamint a szabályszerűségek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart,

12 Dr. Szatmári Petra RNT 30 Áttekintő mondattan (ea.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Szatmári Petra v őszi Ajánlott félév: Dr. Uzonyi Pál II. szóbeli és/vagy írásbeli vizsga A kurzus elsődleges célja, hogy bepillantást nyújtson a nyelv szintaxisának alapfogalmaiba és főbb elméleteibe. Keretében először általános-elméleti kérdésekkel foglalkozunk (pl. grammatikák tipológiája, grammatikalitás és akceptabilitás, tudománytörténeti áttekintés, szintaxis és egyéb nyelvi területek érintkezése stb.). A kurzus törzsrészében az alapvető szintaktikai kategóriákat (flexiós kategóriák és kategorizációk nyelvtipológiai szempontból), valamint a szócsoportok és mondatok szintaxisának nyelvi egységeit, a szócsoportokat/összetevőket ill. (fajtái és formái szerint) a mondatot tárgyaljuk. Külön figyelmet szentelünk a mondattani funkciók (mondatrészek) prototipikus jegyeinek (szintén részben nyelvtipológiai aspektusból és a szemanto-szintaktikai összefüggések alapvető figyelembevételével). Az előadássorozatot a morfoszintaxis történeti és aktuális változásait tárgyaló rövid áttekintés zárja. Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.

13 Dr. Szatmári Petra RNT 31 Áttekintő mondattan (szem.) L: Dr. Szatmári Petra Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. Értékelés módja: é zh A szeminárium követi az Áttekintő mondattan című előadást, célja, hogy az idevágó szakirodalom olvastatása révén az előadáson közvetített elméleti tudásttágítsa, mélyítse és elősegítse gyakorlati alkalmazását. Aktuális, különböző, a mai írott nyelvi szintaktikai problémákat tárgyaló szakirodalom feldolgozásával a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztése a szeminárium egyik célkitűzése. A mondattani problémák vizsgálata képessé teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemléletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Továbbá képessé teszi a leendő tanárt a szakirodalom feldolgozására, elsajátítására és a későbbiekben növeli a szakirodalom felhasználásának igényét. zh Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, , Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.

14 Dr. Szatmári Petra RNT 40 Lexikológia és stilisztika (ea.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Szatmári Petra v Dr. Hollós Zita tavaszi Ajánlott félév: Dr. Hessky Regina II. szóbeli és/vagy írásbeli vizsga A hallgatók az előadás keretében megismerkednek a szókincs fogalmával, alapvető rétegeivel és a szókincs elemei, elsősorban a szavak kodifikálásának különféle módozataival, illetve a szavak között fennálló lehetséges szemantikai kapcsolatokkal, valamint a szókincsen belül végbemenő különféle folyamatokkal, változásokkal és azok eredményeivel. A szókinccsel kapcsolatos általános ismeretek elsajátítása után részletesen tárgyaljuk a lexikális-szemantikai kapcsolatokat, amilyen pl. a szinonímia, antonímia, alá- és mellérendelés, továbbá a szómező vagy szócsalád. Előtérbe kerül a jelentés problematikája, melynek keretében nemcsak jelentésleírások, hanem a kontextus szerepe és az ezzel szorosan összefüggő stílusrétegek is a tematika részét képezik. Ezután bemutatásra kerülnek a szókincsen belül megfigyelhető változások az idegen és jövevényszavak, a neologizmusok és az archaizmusok példáján, illetve a szóalkotás különféle fajtái, mint a szókincs bővülésének lehetséges módozatai. Végül a szókincs kodifikálásának eredményeképpen létrejövő művekkel, a szótárakkal, rövid történetükkel és fajtáival zárul az előadássorozat. Cruse, D.A. (Hg.) (00): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen. de Gruyter, Berlin/New York. Hessky, R./Knipf, E. (1998): Lexikologie. Bd.1-. Holnap, Budapest. Lutzeier, P.R. (1995): Lexikologie. Ein Arbeitsbuch. Stauffenburg, Tübingen. Römer, Ch./Matzke, B. (003): Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. Narr, Tübingen. Schippan, Th. (00): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen. Altmann, H./Kemmerling, S. (000): Wortbildung fürs Examen. Westdt. Verl., Wiesbaden. Schwarze, Ch./Wunderlich, D. (Hg.) (1985): Handbuch der Lexikologie. Athenäum, Königstein.

15 Dr. Heltai János RNT 50 Szociolingvisztika és dialektológia (e.a.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Hollós Zita v Dr. Hessky Regina őszi Ajánlott félév: I. szóbeli A nyelvre nagyon jellemző a nyelvi sokszínűség. Bár Németországban, Ausztriában és Svájcban ül beszélnek, mindegyik nemzeti változatnak megvannak a maga sajátosságai, melyek rövid bemutatása az előadás egyik fő célkitűzése. Nemcsak politikai, hanem egyéb (pl. területi vagy funkcionális) szempontok alapján is beszélhetünk a nyelv különféle változatairól, melyek szintén az előadás központi témáját képezik. A nemzeti változatokon kívül (svájci és osztrák) megkülönböztethetünk dialektusokat, szociolektusokat, médiafüggő vagy funkcionális változatokat (köznyelv, irodalmi nyelv, sajtónyelv, szaknyelv stb.) és stílusokat/szövegfajtákat is. Mivel a nyelvi változatokkal foglalkozó kutatások elsősorban empirikusak, a hallgatók megismerkednek a szociolingvisztika legfontosabb gyakorlati kutatási módszereivel és ezenközben egy, a különféle változatokat magába foglaló szociolingvisztikai modellel is. Végül a nyelvi akadályok B. Bernstein által kidolgozott tézisével és annak W. Labov általi kritikájával zárul az előadássorozat. Ammon, U. u.a. (1987): Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Bd.3.1. de Gruyter, Berlin/New York. Löffler, H. (1994): Germanistische Soziolinguistik. Erich Schmidt, Berlin. Schlieben-Lange, B. (1991): Soziolinguistik. Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart. Ammon, U. (1995): Die deutsche Sprache in Deutschland, Österreich und der Schweiz. de Gruyter, Berlin/New York. Barbour, S./Stevenson, P. (1998): Variation im Deutschen: soziolinguistische Perspektiven. de Gruyter, Berlin/New York.

16 Dr. Klemm László RNT 310 A irodalom története (ea.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Klemm László v tavaszi Ajánlott félév: I. szóbeli és/vagy írásbeli vizsga A stúdium célja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemléletváltás összefüggésrendszerének jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tényezőket, a weimari klasszika és a romantika időszakával bezárólag. Megvitatásra kerül az egyes stílusirányzatok, szellemi műhelyek, kiemelkedő személyiségek, jellemző formák bemutatása mellett a korábbi korok szellemi örökségének értelmezése, aktualizálása, a történelmi szemlélet térhódítása és változása. Továbbá az esztétikai norma és az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetiség irányába. Kitérünk az irodalmi produkció és kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság és az esztétikai értékítélet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegére. A stúdium résztvevői képet kapnak a korszaknak a kánonhoz köthető jelentős irodalmi teljesítményeiről. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hrsg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (Hrsg.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de/ Richard Newald ( ): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd Beck, München. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim.

17 Dr. Klemm László RNT 311 A irodalom története (szem.) L: Dr. Klemm László Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é tavaszi Ajánlott félév: I. írásbeli A stúdium célja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemléletváltás összefüggésrendszerének jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tényezőket, a weimari klasszika és a romantika időszakával bezárólag. A vonatkozó előadás (BNT 310) tematikájához szorosan kapcsolódó szeminárium az adott korszak reprezentatív, kanonizált művein demonstrálja a stílusirányzatok, az egyes szellemi műhelyek jellegzetességeit, a romantika kivételével elsősorban a lírai és drámai termésre helyezve a hangsúlyt. A reprezentatív személyiségek, jellemző formák diszkurzív bemutatása mellett megvitatásra kerül a korábbi korok szellemi örökségének esztétikai recepciója, a történelmi szemlélet térhódítása. Súlyponti kérdés továbbá az esztétikai norma és az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetiség irányába. Kitérünk az irodalmi produkció és kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság és az esztétikai értékítélet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegére. A mindenkori téma anyagismeretével felvértezve folyamatos részvétel és közreműködés a szemináriumi gyakorlati munkában tartalmas hozzászólásokkal, valamint kiselőadások tartásával. Balzer, Bernd; Volker Mertens (1990, Hrsg.) u.a.: Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de und Richard Newald: Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd München: Beck Grimminger, Rolf (1980, Hrsg.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/ Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de; Heger, Hedwig usw. (1983, Hrsg.): Die Deutsche Literatur vom Mittelalter bis zum 0. Jahrhundert. Texte und Zeugnisse. Bd. IV. (18. Jh.); Bd. V/1, V/ (Sturm und Drang. Klassik, Romantik). München: dtv. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. A fent felsorolt kötetekből a vonatkozó részek

18 Dr. Ritz Szilvia RNT 30 A irodalom története (ea.) L: Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: v Dr. Czeglédy Anita őszi Ajánlott félév: I. szóbeli és/vagy írásbeli vizsga Az előadás áttekintést nyújt a irodalom főbb korszakairól és irányzatairól a késői romantikától a századfordulóig (a késői romantika, Vormärz/Biedermeier, poétikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztéticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tárgyalja az irodalomban jelentkező új filozófiai nézeteket (mint pl. pozitivizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) és a klasszikus formák felbomlásával létrejövő új formákat (mint pl. a lírai egyfelvonásos, a monológnovella, a semleges elbeszélő, a cselekmény nélküli regény, stb.). Kitér a, az osztrák és a svájci irodalom egymáshoz való viszonyára. Irodalmi irányzatok, filozófiai áramlatok, irodalmi formák kialakulása és elterjedése a nyelvű irodalmakban a XIX. század elejétől a XX. század elejéig. Szász Ferenc (szerk.) (1999): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Kovács László (szerk.) (1995): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Az előadás olvasmánylistájának anyaga Bernd Balzer/ Volker Mertens (szerk.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Brenner, Peter J. (004): Neue deutsche Literaturgeschichte. Niemeyer, Tübingen. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas von Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus Stuttgart. Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München.

19 Dr. Ritz Szilvia RNT 31 A irodalom története (szem.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Ritz Szilvia é Dr. Czeglédy Anita őszi Ajánlott félév: I. szemináriumi dolgozat A szeminárium az előadás anyagát követi, és műelemzések segítségével mutatja be az előadásban tárgyalt jelentős korszakokat és irányzatokat a késői romantikától a századfordulóig (a késői romantika, Vormärz/Biedermeier, poétikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztéticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tartalmi, stiláris és formai elemzések segítségével kitér az irodalomban jelentkező új filozófiai nézetekre (mint pl. pozitivizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) és a klasszikus formák felbomlásával létrejövő új formákra (mint pl. a lírai egyfelvonásos, a monológnovella, a semleges elbeszélő, a cselekmény nélküli regény, stb.). Tárgyalja a irodalom és az osztrák és a svájci irodalom egymáshoz való viszonyát is. A bevezető jellegű szeminárium a szövegközeli elemzéseken keresztül felkészít az irodalmi szövegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismerésére. Az irodalmi szövegeket minden esetben tágabb irodalom- és kultúrtörténeti kontextusban is elhelyezzük. A szövegelemzések során figyelembe vesszük az egyes elméleti megközelítések adta értelmezési lehetőségeket és teret adunk a szövegek különböző olvasatainak is. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Kovács László (1995, szerk.): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Az olvasmánylista anyaga Aust, Hugo (1990): Novelle. Metzler, Stuttgart. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas von Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus Stuttgart. Pfister, Manfred (¹¹003): Das Drama. Fink, München (UTB 580) Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München.

20 Dr. Czeglédy Anita RNT 330 A irodalom története 1910-től napjainkig (ea.) L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Czeglédy Anita v Dr. Kovács Edit tavaszi Ajánlott félév: II. szóbeli és/vagy írásbeli vizsga Az előadás célja a nyelvű országok irodalmának összefoglaló áttekintése az expresszionizmus korszakától napjainkig. Az irodalomtörténeti kronológiát követő előadások tárgyalják az expresszionizmus megjelenését az egyes irodalmi műfajokban, az első világháborút követő évek sokszínű irányzatait, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő nosztalgikus irodalmat, a Neue Sachlichkeit térhódítását, a háborút megelőző időszak, az emigráció és a belső emigráció politikai irodalmát, a náci Németország kultúrpolitikáját, a múlt feldolgozására tett intellektuális kísérleteket. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a 1945 utáni korszak feldolgozása tematikus súlypontokra (pl. női irodalom, globalizációs kérdések), főbb tendenciákra (pl. Neue Innerlichkeit), illetve egyes kiemelkedő személyiségek (pl. Frisch, Dürrenmatt, Böll, Grass, Walser, Handke, Bernhard, Bachmann) munkásságára koncentrálódik. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne dtv, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dtv, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dtv, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck.

21 Dr. Czeglédy Anita RNT 331 A irodalom története 1910-től napjainkig (szem.) L: Dr. Czeglédy Anita Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: é Dr. Kovács Edit tavaszi Ajánlott félév: II. házidolgozat Az előadás szakmai koncepcióját követő szeminárium során a XX-XXI. századi nyelvű irodalom kiemelkedő szerzőinek műveit, illetve az irodalmi kánon kulcsfontosságú szövegeit elemezzük. A volt NSZK, NDK, Ausztria és Svájc irodalmából merítünk, törekedve arra, hogy az egyes nyelvű kultúrák képviselői lehetőleg azonos súllyal jelenjenek meg. A bevezető jellegű szeminárium a szöveg közeli elemzéseken keresztül felkészít az irodalmi szövegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismerésére. Az irodalmi szövegeket minden esetben tágabb irodalom- és kultúrtörténeti kontextusban is elhelyezzük. A szövegelemzések során figyelembe vesszük az egyes elméleti megközelítések adta értelmezési lehetőségeket és teret adunk a szövegek különböző olvasatainak is. Szemináriumi dolgozat A olvasmánylistán szereplő művek Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne dtv, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dtv, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dtv, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck.

22 RNT 499 Záródolgozat L: RNT 1399 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: v tavaszi Ajánlott félév: II. védés részeként, hibapontok alapján A záródolgozat elkészítésének célja, hogy a hallgatók számot adjanak arról, hogy tanulmányaik során elsajátították azokat a készségeket, amelyekkel önállóan képesek ismereteik rendszerezésére egy adott témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, saját álláspont kialakítására. A záródolgozat elkészítése folyamán a hallgatók tanulmányozzák a választott témájukkal foglalkozó szakirodalmi forrásokat és azok eredményeit. Munkájuk elkészítése során képesnek kell lenniük a kutatások eredményeinek bemutató összefoglalására ill. a tanulmányozott szakirodalom egyéni kritikus feldolgozására. Dolgozatukban alkalmazzák a tudományos érvelésben megkívánt technikai és stiláris eljárásokat, megtanulnak alkalmazkodni a tudományos munka formai és etikai követelményeihez. A záródolgozat terjedelme legalább 0 oldal. A dolgozatot nyelven kell elkészíteni. Bangen, Georg (1968): Die Schriftliche Form germanistischer Arbeiten. Empfehlungen für die Anlage und die äußere Gestaltung wissenschaftlicher Manuskripte unter besonderer Berücksichtigung der Titelangaben von Schrifttum. 5., durchges. Aufl. Metzler, Stuttgart (= Sammlung Metzler, Bd. 13). Jeßing, Benedikt (003): Bibliographieren für Literaturwissenschaftler. Reclam, Stuttgart. Eco, Umberto (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest. Meyer-Krentler, Eckhardt (000): Arbeitstechniken Literaturwissenschaft. 8. unveränd. Aufl. Fink, München. Jeßing, Benedikt (003): Bibliographieren für Literaturwissenschaftler. Reclam, Stuttgart. Jeßing, Benedikt (006): Arbeitstechniken des literaturwissenschaftlichen Studiums. Reclam, Stuttgart. Poenicke, Klaus (1988): Wie verfaßt man wissenschaftliche Arbeiten? DUDEN, Mannheim. Sesink, Werner ( 7 007): Einführung in das wissenschaftliche Arbeiten. Oldenbourg, München.