Vezetői pályázat Készítette: Kukainé Békési Emese Baross Gábor Általános Iskola Pályáztató: Emberi Erőforrások Minisztere
Benyújtás helye: KLIK XXII. Tankerülete 1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 24. Pályázati adatbázisban szereplő azonosítószám: 39-9/2013/KIK/207 Pályázó: Intézmény: Beosztás: Kukainé Békési Emese 1224 Budapest, XII. utca 69. Baross Gábor Általános Iskola 1224 Budapest, Dózsa György út 84-94. Intézményvezető (magasabb vezető) Vezetői megbízás időtartama: 2013. augusztus 16. 2018. augusztus 15. Benyújtás dátuma: 2013. május 27. Nyilatkozatok: - Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé. A pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. - Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. Kukainé Békési Emese pályázó Tisztelt Miniszter Úr! 2
A Baross Gábor Általános Iskola Ön által meghirdetett intézményvezetői állását a mellékelt vezetői programmal megpályázom. Pályázatomat előző vezetői ciklusom értékeléséhez szervesen kapcsolódva készítettem el. A kidolgozás során hangsúlyos szerepet kapott: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás, partnerközpontú, folyamatszabályozásra épülő hatékony működés, az iskola 2013. szeptember 1-től életbe lépő pedagógiai programjának megvalósítása, a változó társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás, az intézmény jó hírnevének megtartása. A megvalósítás során továbbra is kiemelten fontosnak tarom: aktív szerepvállalást az intézmény valamennyi partnere részéről a célok megvalósítása érdekében, kiegyensúlyozott légkört biztosítani, amelyben a munkatársak jól teljesítenek, önbecsülésük nő, a megfelelő feladatokat megfelelő emberek végzik, a gyerekek biztonságban érzik magukat, és minden lehetőség biztosított számukra a megfelelő szellemi, testi és lelki fejlődéshez, a szülők partnernek tekintenek bennünket gyermekeik nevelésében, elfogadják törekvéseinket és támogatják azt, a fenntartó elégedett az intézményben folyó munkával és elismerik azt, a célkitűzések világos megfogalmazását, magas követelmények állítását, az önellenőrzés, értékelés erősítését, az oktató-nevelő munka eredményeinek további javítását, a szülői részvétel erősítését a feladatok megvalósításában, az iskola eredményeinek, sikereinek sokirányú publikálását, a tanulólétszám szinten tartását. Budapest, 2013. május 23. Tisztelettel: Kukainé Békési Emese 1224. Budapest, XII. utca 69. Tel./ Fax : 06-1-362 3601 Tel.: 06-20-509 2919 kukai@hawk.hu 3
Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: Kukainé Békési Emese Születési hely, idő: Nyírbátor, 1959. szeptember 30. Lakcím: 1224 Budapest, XII. utca 69. Elérhetőség: tel.: 06-20-509 2919 e-mail: kukai@hawk.hu Iskolai tanulmányok: 1994-1996 ELTE Közoktatási Vezetőképző 1978-1982 Ho Si Minh Tanárképző Főiskola biológia-kémia tanári szak 1974-1978 Budai Nagy Antal Gimnázium Munkatapasztalat: 1989-2013 Baross Gábor Általános Iskola 1987-1989 Nagytétényi (ma Hugonnai Vilma) Általános Iskola Vezető beosztásaim: Tréningek: 2003-2013 igazgató 2001-2003 igazgatóhelyettes 1994-2001 kerületi kémia munkaközösség-vezető 1990-1992 igazgatóhelyettes 2011 ÁBPE I.: folyamatba épített vezetői ellenőrzés 2008 Multimédia és prezentáció 2002 Tanulásmódszertan 2001 Pályázatírás 2000 Minőségbiztosítás 1997-1998 Mérésmetodika Számítástechnikai ismeretek: Felhasználói szintű Word, Excel, Powerpoint Jelenlegi célom a Baross Gábor Általános Iskola (1224 Budapest, Dózsa György út 84-94.) intézményvezetői állásának betöltése. 4
1. Helyzetelemzés 1.1. Társadalmi - gazdasági kitekintés A 90-es évek elejétől hazánk közoktatása, köznevelése folyamatos változásokon, átalakulásokon megy keresztül. Az egymást gyorsan követő módosítások, átalakítások a közoktatás résztvevőitől folyamatosan olyan mértékű alkalmazkodást és rugalmasságot igényelnének, amelyeket tudatunkkal is nehezen követhetünk. Mindezt egyre nehezebb gazdasági helyzetben kell megvalósítanunk. 2013. január 1-től a köznevelési intézmények fenntartásában és az oktatás-nevelés folyamatában az állam eddigieknél fokozottabb szerepvállalása, a jogszabályok gyors és nagymértékű változása az eddigieknél még nagyobb feladatot állít a köznevelésben résztvevők elé. 1.1.1 Demográfiai változások: Hazánkban a népesség áltag életkora egyre nő, továbbra is öregszik a társadalom. A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedekben megváltozott a népesség korcsoportok szerinti összetétele. Folyamatosan csökkent a 15 évesnél fiatalabbak hányada, miközben növekedett az idősebb korosztályok részaránya. 1980-ben még a népesség 20,5 százalékát tették ki a 0-14 évesek, 2012-ben viszont már csak 14,5 százalékát. Az öregedési index 64,5 %-ról 116, 5 %-ra nőtt ebben az időszakban. A KIRSTAT 2012. évi adatai alapján a fővárosban viszonylag kisebb csökkenést mutat a születések száma az országos átlaghoz viszonyítva (1,68%-os csökkenés), ami jellemző a XXII. kerületre is. A Budapesti feladat-ellátási és köznevelési terv megállapításai alapján kerületünkben ez nem folyamatos csökkenés, mivel 2-3 évig várhatóan emelkedik a tankötelezetté váló tanulók száma, melyre elhelyezési megoldást kell találni, majd ezután csökken. Ez a helyzet egyre erősebb versenyt teremt az iskolák között a tanulói létszám megtartása érdekében. 1.1.2 Az iskolarendszer szerkezete megváltozott, kerületben is működik egy 6 és egy 8 osztályos gimnázium. A 6+6-os, a 4+8-as szerkezetű iskolák megjelenésének hatását mi, 8 évfolyamos általános iskola lévén a bőrünkön érezzük. Mivel az alsó tagozaton végzett tehetséggondozó munka igen hatékony, a negyedikes évfolyam tanulóinak 10-17%-át veszik fel a nyolcosztályos, a hatodikos tanulók 0-19%-át veszi fel a hatosztályos gimnázium. Ennek következtében a felső tagozatos tanulók száma az alsóhoz viszonyítva alacsonyabb, összetétele jelentősen megváltozik, egyre nagyobb a különbség a tehetséges és a lemaradó tanulók képessége, munkához való hozzáállása között. Ennek következtében igen nagy szakmai kihívást jelent tanáraink számára a képesség szerinti fejlesztés megvalósítása. 1.1.3 Az oktatás tartalmában és ennek meghatározásában ismét változás történik: az országos szintet új NAT és kerettanterv szabja meg, a tartalmi fejlesztésben a helyi, intézményi szint is meghatározható. Ezek a változások felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre a 2013/2014-es tanévtől, négy évig ismét párhuzamosan dolgozunk a régi és az új NAT és kerettantervek alapján. 1.1.4 A társadalmi szintű változásokkal egy időben a pedagógusok munkájával kapcsolatos elvárások is eddig nem tapasztalt mértékben megnövekedtek. A nagymértékű szakmai elkötelezettség és aktív szerepvállalás mellett erőteljesebb külső kontroll is várható. Az oktatás szakmai fejlődésének és minőségének egységesítésére vonatkozó törekvések is komoly elvárásokat támasztanak az iskolákban dolgozó pedagógus testületek munkájától. A 5
köznevelési törvény hatályba lépő rendelkezései erősítik ezeket az elvárásokat, a remélhetően a megfelelő körülmények megteremtése és a minőségi munka elismerése is megtörténik majd a bevezetéssel párhuzamosan. 1.1.5 A pedagógusok munkájával kapcsolatos igények növekedése viszont olyan helyzetben következett be, amikor a pedagógusok jövedelmének az EU szinthez való közelítése elméletben elkezdődött (gyakorlatilag a bérek vásárló értéke csökkent), reméljük erre a helyzetre megoldást jelent majd a pedagógus életpálya modell bevezetése. Munkánk társadalmi megbecsülése viszont fájó módon negatív irányba tolódott, ami a keményen, egyenletesen és folyamatosan dolgozó testületünk tagjaink közérzetét rontja. Nehezíti a helyzetet, hogy továbbra is megfigyelhető a munkaerő más területekre, gyakran külföldre való átáramlása, egyre kevesebb minőségi munkaerő áramlik be ebbe az ágazatba, a szakma elöregszik. 1.1.6 Komoly problémát érzékelek a pedagógus utánpótlás nevelésében és a szakmai továbbképzésekben is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a felsőoktatásban bizonyos szakokon túlképzés van, más szakok képzésében viszont hiány mutatkozik. A kis óraszámú tárgyak oktatására a valós életben két vagy akár három szakos pedagógusokra lenne szükség, ezzel ellentétben a képzés dönti az egyszakos végzősöket! A friss diplomával rendelkező kezdő pedagógusok még jobb esetben is csak hallottak azokról a szemléletbeli változásokról, amelyek beépülését a törvényalkotók a gyakorló pedagógusoktól egyik évről a másikra elvárnak! A gyakornoki rendszer bevezetése a felsőoktatásról az alkalmazó iskolákra terhelte át ezt a feladatot is! A gyakorló pedagógusok továbbképzése során viszont azt tapasztalom, hogy ezek a képzések döntően drágák és az felsőoktatás során már elsajátított elméleti tudás felfrissítését célozzák, ritkán nyújtanak újat a kollégáknak. Sokkal több innovatív és rugalmasan szervezett, gyakorlati munkában újat nyújtó, kifizethető továbbképzésre lenne szükség a pedagógusok szakmai megújulásának segítéseként. 1.1.7 Az oktatás minőségének emelése érdekében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a külső mérések, nemzetközi összehasonlítások. Hiába a szép elméletek a gyereke önmagukhoz viszonyított fejlődéséről, nyilvánosságra mégis ezek a mérési adatok kerülnek majd, jelentősen befolyásolva az intézményekben folyó munka megítélését. 1.1.8 Az oktatás minőségének emelésében a külső ellenőrzés mellett továbbra is nagy szerepet kap a belső önértékelés, a stabil szerkezeti jellemzők kiépítése a folyamatszabályozáson alapuló minőségfejlesztési rendszerek segítségével. A szervezetfejlesztés, a folyamatszabályozás és a reális partneri igényeket figyelembe vevő feladat meghatározás egyensúlyának megteremtése az oktatási intézményekben is igen fontos annak ellenére, hogy a köznevelési törvény nem teszi ezt kötelező feladattá. 1.1.9 Az elmúlt évtized társadalmi átalakulása az egyes rétegek és földrajzi régiók egyenlőtlenségének felerősödését okozta: az iskolába kerülő gyerek összetétele jóval heterogénebb, több a szociális problémával sújtott család. Ezzel párhuzamosan a veszélyben levő társadalmi kohézió helyreállításában az iskolákban folyó oktató-nevelő munkára az eddigieknél is nagyobb feladat hárul. Az integrált nevelés viszont csak abban az esetben hozhat pozitív irányú változást, ha ennek a munkának a személyi és tárgyi feltételei is megvalósulnak! 6
1.1.10 Tagságunk az Európai Unióban jelentőssé teszi, hogy ismerjük az EU oktatással kapcsolatos prioritásait, megfeleljünk ezeknek az elvárásoknak. A kulcskompetenciák beépítése a NAT-ba, a kompetencia alapú oktatás erősítése ezt a célt szolgálja. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása használható tudás kialakításával, az oktatás minőségének és hatékonyságának fejlesztés a társadalmi partnerek bevonásával egyre hangsúlyosabb feladatunk. A modern informatikai és telekommunikációs eszközök alkalmazása, a versenyképesség és innováció erősítése, a nyelvtanulás fejlesztése eszközzé válhat a hatékony munkában. 7
1.2. Iskolánkról: 1.2.1 Iskolánk történetéről 1925-ben alapított intézményünk folyamatos alakítások, fejlesztések következtében vált azzá az iskolává, amelyet ma is ismerünk. Az intézmény fennállásának 75. évfordulóján hivatalosan is felvettük településünk névadójának, Baross Gábornak a nevét. Iskolánk honlapján (www.barossiskola.hu) intézményünkről bővebb tájékoztatást adunk az érdeklődőknek. 2013. január 1-jétől az intézmények fenntartója az állam, az irányítást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi (KIK vagy KLIK), a kerület iskoláit a KIK XXII. Tankerülete irányítja, vezetője Fálykissné Marillai Zsuzsanna. Az iskolánk egy szervezeti egység, amelynek kódszáma: 207002 A törvényi változások és az állami átvétel határozottan és egyértelműen megsokszorozta az adminisztrációs munkánkat is, de az oktató-nevelő munkában zavart nem okozott, a nehézségeket áthidaljuk, a problémákat megoldjuk, s ezt csak szakmai, és emberi értékekkel rendelkező (felruházott) pedagógus kollektíva segítségével lehetet megvalósítani. 1.2.2 Személyi feltételek - Az intézmény törzsállományában jelenleg dolgozók száma 34 fő (31 tanító és tanár, 3 oktatást segítő dolgozó, 1 iskolatitkár), ezen felül 5 technikai dolgozó biztosítja iskolánk zavartalan működését. - Az itt dolgozók túlnyomó része a kerületben lakik, a többség már hosszabb ideje iskolánk dolgozója. Jól ismerik a helyi körülményeket, a Baross Gábor telep történetét, az itt élő családokat, azok gondjait, örömeit. A dolgozói közösség egységét mutatja, hogy iskolánkban igen kicsi a fluktuáció: aki bekerül csapatunkba, ritka kivételtől eltekintve beilleszkedik és magáénak érzi ezt a közösséget. A nevelőtestület: - A pedagógus pálya elnőiesedése nálunk is megfigyelhető, egy férfi kollégánk van. - Nevelőtestületünk életkori eloszlása jelentősen eltér a kerületi jellemzőktől: nincs nyugdíjas és pályakezdő kollégánk. A pedagógusok döntően a 40 és 50 év közötti életkori sávba esnek, ennek több következménye is van. Erősségként értékelem azt a tényt, hogy pedagógusaink nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek és az elmúlt években, évtizedekben igen szoros munkakapcsolatot alakítottak ki: tudnak és akarnak is hatékonyan együtt dolgozni. Emberileg is közel kerültek egymáshoz, ami segít a hétköznapi - gyakran a túlterheltségből adódó súrlódások, konfliktusok feloldásában. Veszélyként értékelem viszont, hogy a sok éves szakmai tapasztalat esetenként rutinná válhat, valamint a nevelőtestület több tagja fog az elkövetkező tíz évben nyugdíjba menni. Ezek a problémák viszont a továbbképzések és a közösségépítés tudatos tervezésével és megvalósításával megelőzhetők, teret adva az erősségek megvalósulásának. A nevelőtestület életkor szerinti megoszlása: (kerületi adatok: KIRSTAT 2012.) 8
Kevesebb, mint 25 25-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves fő/kerület 4 16 32 34 47 65 54 37 5 3 fő/iskola 0 6 1 5 8 9 4 0 0 0 több mint 64 70 60 50 40 30 20 10 0 kevesebb 35-39 éves 50-54 éves több mint 64 kerület iskola - A tantestület tagjainak igénye van a fejlődésre, megújulásra, az elmúlt néhány évben kivétel nélkül mindenki részt vett valamilyen módszertani és szakmai továbbképzésen, tanfolyamon. A 120 órás továbbképzési kötelezettségének minden pedagógus határidőre eleget tett illetve tesz. Különösen jónak tartom, hogy a nevelőtestület minden tagja tudja használni a számítógépet, bővítve ezzel módszertani, ismeretszerzési lehetőségeit. - A dolgozói teljesítményértékelés első ciklusa alapján 2011. november 25.-én került sor az intézményértékelésre. Az adatok összegzése az alábbiakban táblázatok tartalmazzák. Értékelt témakör Intézményi elvárás % Önértékelés % Vezetői ért. % Szakmai tudás alkalmazása 85 80 85 Kommunikáció és kapcsolatok kezelése 75 83 87 Megbízhatóság, felelősségváll. 85 86 91 Együttműködés 85 82 89 Komplexitás kezelés 70 73 88 100 80 60 40 20 0 Intézményi elvárás % Vezetői ért. % Szakmai tudás alkalmazása Kommunikáció és kapcsolatok kezelése Megbízhatóság, felelősségváll. Együttműködés Komplexitás kezelés 9
A vizsgált pedagógusok (23 fő) teljesítményértékelés szerinti eloszlása: 100 85 % kiválóan megfelel: 16 fő (az értékelt pedagógusok 70%-a) 84 70 % jól megfelelt: 7 fő (az értékelt pedagógusok 30 %-a) Összegzésként megállapítható, hogy az intézményben igen sok a jól képzett, magas szakmai színvonalú, a helyzeteket komplexen kezelő pedagógus. - Intézményünkben a Pedagógiai Programnak megfelelő tartalmi munka folyik: az oktatás az évfolyamonként érvényes Helyi Tanterv szerint, a nevelés pedig a Nevelési Program irányelvei alapján történik. Az elmúlt évben valamennyi dokumentumunk átdolgozásra került a törvényi előírásoknak megfelelően. Munkánkat a partnerközpontú működés szemléletének beépítésével, erősítésével végezzük. Technikai dolgozók Jelenleg kiváló technikai gárda végzi azt a nélkülözhetetlen háttérmunkát, amely az iskola működéséhez, a nevelő-oktató munka zökkenőmentességének biztosításához szükséges. Így iskolánk szerencsés helyzetben van, mert az oktatást segítő technikai dolgozóink gyerekszeretők, és elkötelezettek pedagógiai programunk végrehajtásának segítésében. Segítő munkájuk, önállóságuk nélkülözhetetlen, és csak megköszönni tudom évek óta tartó, odaadó, gyerekszerető munkájukat, amelyre a továbbiakban is nagy szüksége van az intézménynek. 1.2.3 Tárgyi feltételek - Az iskola épülete több szakaszban kibővített, 1989-ben részben felújított. A nyílászárók cseréje, a tetőszerkezet felújítása és az épület hőszigetelése az elmúlt négy évben folyamatosan megvalósult. Az intézmény akadálymentesítésének tervei elkészültek, a kivitelezés még nem történt meg. - Tárgyi feltételeink megfelelőek, lehetővé teszik a nevelő-oktató munka zavartalan végzését. Az alsó tagozatosok osztálytermeikben tanulnak, a felső tagozatosok szaktantermi rendszernek megfelelően vándorolnak. A tárgyi feltételek javítását folyamatosan végezzük, a kultúrált környezet kialakításában különösen az alsó tagozaton egyre nagyobb szerepet vállalnak a szülők is. - Igen büszkék vagyunk az idei évben korszerűsítésre váró, de jól felszerelt informatika termünkre és a tavalyi évben felújított nyelvi laborunkra, amelyek a kor igényeinek megfelelő számítástechnikai oktatást, valamint kiscsoportos nyelvoktatást tesznek lehetővé, ezzel is emelik oktatásunk hatékonyságát. - Az iskola belső számítógépes hálózata segítségével az intézmény teljes területén 10
internet-hozzáférés biztosított az oktató-nevelő munka segítésére. Számítógépeink egy része megfelel a technikai elvárásoknak, az osztályteremben levő gépek többsége viszont már elavult, modernizálásra szorul. A mobil laptop és projektor lehetőséget biztosít bármelyik kolléga számára, hogy a saját maga összeállított vagy az internetről letöltött oktató anyagokat kivetíthesse, felhasználhassa a tanórák hatékonyabbá tételére. - Szaktantermeink közepesen felszereltek szemléltető, valamint audiovizuális eszközökkel, ezeket fenntartói, alapítványi segítséggel és pályázatok beadásával a mindenkori minimumfeltételeket figyelembe véve, a lehetőségekhez mérten folyamatosan kiegészítjük és korszerűsítjük. - Az iskola tornaterme megfelel az elvárásoknak, a sporteszköz ellátásunk megfelelő. Az épülethez sportudvar is kapcsolódik, mely kosárlabda pályából és korszerű futballpályából áll. Itt található a napközisek szabadtéri játszórésze is. Az iskola belső udvara is jól használható a szabadban tartott foglalkozásokra. - Az intézmény működését segíti az iskolai könyvtár is, több mint 10 000 kötetnyi könyv várja tanulóinkat. A könyveknek számítógépes nyilvántartásba vétele a tanév során befejeződik. Az olvasóteremben a könyvtárhasználati órák mellett könyvtári szakórákat is tartunk. Az olvasóteremmel egy légtérben levő kézikönyvtár rész helyben olvasásra, kutatómunkára is alkalmas. A könyvtárban kialakított belső számítógépes hálózat lehetőséget biztosít a differenciált képességfejlesztésre, az IKT sokirányú alkalmazására. A számítógépek többsége ugyan elavult, de ezek cseréjét folyamatosan végezzük. Célunk, hogy a gyerekek és a pedagógusok minél nagyobb számban és folyamatosan vegyék igénybe ezeket a szolgáltatásokat. - Ebben a tanévben 250 tanuló ebédel iskolánkban. Ebédlőnk viszonylag kicsi, felszereltsége megfelelő. A tanulók étkeztetését több csoportban, ügyeletes tanárok segítségével tudjuk megoldani, az étkezési szokások javítása és a fegyelem erősítése továbbra is feladatunk. Tálalókonyhánk teljes felújítása két éve megvalósult. - Az épület körül a nem aszfaltozott területeket már évek óta virágosítjuk, fásítjuk. Ez a tevékenység folyamatos, hiszen a növények öregszenek, esetleg nem viselik el az iskolai hatásokat. Továbbra is arra törekszünk, hogy tanulóink és dolgozóink tiszta, kulturált, növényekkel díszített környezetben éljék mindennapjaikat. 11
1.2.4 Tanulói összetétel - Iskolánkba jelenleg 355 gyerek tanul. Az előző tanévhez viszonyítva tanulói létszámunk folyamatosan nőtt, bizonyítva az iskolánkban megítélésének, hírnevének javulását. Jelenleg a kerületben a legnagyobb kihasználtsággal (99%) működő intézmény vagyunk, az egy főállású pedagógusra jutó tanulólétszám is a legmagasabb (12,24 fő). (KIRSTAT 2012) Az elmúlt 5 tanév évvégi összesítő statisztikai adatai: 2011/2012 2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008 Iskolai létszám 352 325 318 309 277 Kitűnő tanulók aránya Bukott tanulók aránya 14% 12,3% 13,2% 13,9% 10,5% 0,3% 1,8% 0% 0,6% 5,4% Hiányzási átlag 13,1 nap/fő 13,49 nap/fő 14,3 nap/fő 12,2 nap/fő 13,8 nap/fő Magatartás 4,33 4,15 4,2 4,2 4,2 Szorgalom Tanulmányi átlag 4,16 3,89 4,1 4 4 4,29 4,18 4,15 4,1 3,82 A település jellegéből adódik, hogy iskolánknak igen kiterjedt a beiskolázási körzete, tanulóinknak kb. 91 % innen érkezik. Tanulóink összetételének vizsgálata során néhány szempontot emelnék ki: az iskola földrajzi elhelyezkedését valamint a társadalmi hatásokat, változásokat, a lakosság összetételének alakulását. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából kedvezőbb a helyzetünk a belvárosi vagy lakótelepi intézményeknél, hiszen családi házas övezetben van iskolánk: a gyerekek többségének nagy mozgástér áll rendelkezésére, egészséges környezetben élhetnek, az emberi kapcsolatok gazdagabbak, mint a főváros sok másik területén. Mindezek következtében tanulóink többsége nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb a belső kerületek gyerekeihez képest. A veszélyeztetettség is kisebb, mint Budapest más területein, bár a környék bevásárló központjainak felépülése óta a helyzet romlott. A társadalmi változások hatásait viszont mi is ugyanúgy érezzük, mint bármelyik másik iskola. A családok szociális helyzete egyre nagyobb szóródást mutat, a gyerekek neveltsége, belső értékrendje egyre szegényesebb, folyamatosan nő az alulmotivált, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek száma. Sajnos már a beiratkozó elsősök között is egyre több ilyen gyerekkel találkozunk. Az iskolában 53 hátrányos helyzetű tanulót tartunk nyílván (a gyerekek 15%-a), ez kicsit kevesebb a kerületi átlagnál (16%). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma iskolánkban 15 fő (4 %), a kerületi átlagnál (3%) valamivel több. Pedagógiai munkánk egyik kiemelt területe ezeknek a gyerekeknek segítése, ebben a munkában egy félállású gyermekvédelmi felelős is segíti munkánkat. 12
A környék jellegzetessége, hogy a régi kőbányákban nagyon sok helyen gombatermesztés folyik; ezeken a munkahelyeken igen magas az erdélyi munkavállalók aránya. Egyre több olyan tanulónk van, aki szüleivel együtt a jobb megélhetés reményében hazánkban él, hozzánk jár iskolába. Ezek a gyerekek általában hiányos ismeretekkel, alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek mint kortársaik, felzárkóztatásuk igen nagy feladatot jelent pedagógusaink számára. A kiemelt figyelmet igénylő tanulóink közül 11 fő sajátos nevelési igényű (3 %), 29 fő pedig BTM-es (8 %). Az SNI-s gyerekek fejlesztésében utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus és mozgásfejlesztő konduktor végzi a szakmai fejlesztést és segíti a tanítók, szaktanárok integrált nevelését. A BTM-es gyerekek speciális fejlesztését az intézmény fejlesztő pedagógusa végzi, a tanítók, szaktanárok külön fejlesztési szempontok alapján, tanmenetben rögzített módon segítik a tanulókat részképességeik javítását. A szakértői véleménnyel nem rendelkező, de tanulási problémákkal küzdő tanulók egyéni képességfejlesztését tanórai differenciálással és tanórán kívüli felzárkóztató órákkal fejlesztjük. Szintén kiemelt figyelmet igényelnek a tehetséges tanulóink is, akiket szintén tanórai differenciálással, és tanórán kívül versenyfelkészítéssel fejlesztjük. Az alábbi táblázatok a 2012/2013-as tanév első félévének adatait tartalmazzák: Versenyen részt vevők száma összesen: 226 fő, a tanulók 64%-a. Helyezés (legalább kerületi) I. II. III. Alsó 3 6 5 Felső 7 10 9 Összesen 10 16 14 Levelező verseny: Résztvevők száma Alsós Felsős Bendegúz 39 fő - Témakör Természetismeret Matematika Magyar nyelv Olvasás, szövegért. Rátermettség Szervező pedagógus Balogh Andrea Jonatán 2 fő 2 fő Olvasás, szövegértés Máténé Horgos Éva 13
- Kerületünk zöldövezete egyre csábítóbb azok számára, akik belvárosi munkahelyükhöz elérhető távolságra, de egészséges környezetben szeretnének élni, gyerekeiket felnevelni. Ezért egyre több lakópark épülésének és benépesülésének lehetünk tanúi, reményeink szerint ez a folyamat gyermeklétszámunk emelkedéséhez vezet majd. 1.2.5 Tartalmi munka - Intézményünkben a Pedagógiai programnak megfelelő tartalmi munka folyik: az oktatás az évfolyamonként érvényes tanterv szerint, a nevelés pedig a Nevelési program irányelvei alapján. - Kiemelt szerepet szánunk a matematika oktatásának, hiszen nincs még egy olyan tantárgy, amely ennyire sok szempontból gyarapítaná tanulóink megismerő képességét, problémamegoldó gondolkodását, kreativitását, ezzel is javítva a többi tantárgy követelményeinek elsajátítását. Az alsó tagozaton évfolyamon belüli bontásban történik a fejlesztés, a tagozatos oktatásra történő felkészítés. A felső tagozaton emelt óraszámban, az összevont osztályokban nívócsoportokban végezzük az emelt szintű oktatást. - Informatika, angol nyelv tárgyakból több évfolyamon nívócsoportos oktatás folyik, ami a tanulók képesség szerinti fejlesztését hivatott elősegíteni. - Immár hagyományosan alsós és felsős osztályaink számára osztálykirándulásokat, nyári tábort szervezünk, ahol az iskolai keretektől eltérő, természeti környezetben folyik a gyerekek személyiségfejlesztése, oktatása, nevelése. Sajnos az erdei iskolák általános jelleggel történő szervezéséről a törvényi szabályozás és a szülők anyagi helyzetének romlása miatt le kellett mondanunk. - Iskolánkban négy szakmai munkaközösség működik: alsós, felsős, napközis és osztályfőnöki munkaközösség, melyek vezetőit a pedagógusok választották. A munkaközösségek szakmai műhelyként működnek, az iskolai munkatervhez szervesen kapcsolódó munkatervek alapján. Évente kétszer a munkaközösség vezetői beszámolnak a nevelőtestületnek a munkaközösség tanév során végzett munkájáról. - A tanórán kívüli foglalkozások célja a tanulók igényeinek és képességeinek megfelelő plusz terhelés biztosítása, amelyek szervesen kapcsolódhatnak bizonyos tárgyakhoz, vagy olyan tevékenység gyakorlására adnak lehetőséget, amelyekre tanórai keretek között egyáltalán nincs lehetőség. Az előbbiek például: versenyfelkészítés, egyéni felzárkóztatás, matematika és magyar felvételi előkészítők, nyelvi szakkörök, sportfoglalkozások. Ezeket a programokat saját kollégáink tartják. A felmerülő igények közül sok kielégítését csak külső szakemberek bevonásával tudjuk megoldani, ilyenek ; görkorcsolya és kosárlabda edzések, művészeti képzés, hitoktatás. - Iskolánkban működő diákönkormányzat önálló munkatervvel rendelkezik és annak megfelelően működik. Céljai között szerepel a gyerekek érdekvédelme, a tanulók szabadidejének sokszínű eltöltése, a demokratikus jogok megismerése és gyakorlása, valamint társadalmi viselkedési szabályok és képességek kialakítása is. Diákönkormányzatunk kerületi szinten is példaértékűen működik. 14
- A szabadidős programok szervezése a szabadidő szervező és az osztályfőnökök közös feladata. A tanév során igen színes és változatos programkínálat áll a gyerekek rendelkezésére, érdeklődésüknek megfelelően választhatnak közülük. - A szabadidős tevékenységek közül kiemelkednek és az iskola arculatának alakításában igen nagy szerepet játszanak hagyományaink. A hagyományok ápolása minden közösség számára igen fontos, mert erősítik az összetartozást, mérföldköveket jelentenek a hétköznapok sorában. Annak a közösségnek van múltja, jelene és jövője, amely hagyományokat teremt magának, azokat ápolja, megtartja. 1.2.6 Gazdálkodás - Intézményünk nem önálló gazdálkodó. A gazdálkodással összefüggő feladatokat gazdasági ügyintéző nélkül, egy iskolatitkárral oldjuk meg. A béreket a közalkalmazotti bértáblázatnak megfelelően kapjuk. - A dologi költségvetésünket a fenntartó határozza meg a beadott igények alapján. A rendszer még nem kialakult, most tanuljuk ezt az új gazdálkodási formát. - Az eddigiekhez hasonlóan figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat, hiszen ezek segítségével lehetőségünk nyílik egy-egy célterület fejlesztésére. - Sok lehetőséget látok társadalmi kapcsolataink felhasználásában is. Aktívan támogatjuk a Baross Gábor Polgári Kör működését, ifjúsági tagozatot hoztunk létre. Egyre több szülő ajánlja fel segítségét problémáink megoldásához, lehetőségeink bővítéséhez. Saját erőforrásokkal is segítenek programok szervezésében és pályázatok jutalmazásában, bútorzatunk minőségének javításában és környezetünk szépítésében. Örömmel üdvözöljük ezeket a kezdeményezéseket, fejleszteni kívánjuk ezen kapcsolatainkat. A Barossi Iskoláért Alapítvány is igen jelentős segítséget nyújt oktató- nevelő munkánk megvalósítása során. 15
2. Vezetői program Vezetői elképzeléseimet az iskola Pedagógiai Programját; Nevelési tervét és Helyi tantervét alapul véve, minőségfejlesztési szemlélet alapján állítottam össze. Az iskola jövőjét megfogalmazó koncepcióval egyetértek, azon változtatni nem szeretnék. Fő célom a hatékonyság növelése, a meglévő erősségek megőrzése, a gyengeségek csökkentése, az iskola hírnevének megtartása. Programom összeállításában azokat a hazai és nemzetközi tendenciákat is figyelembe vettem, amelyek a nevelés jövőbeni alakulását feltehetően befolyásolni fogják, és amelyekhez már most célszerű alkalmazkodni ahhoz, hogy intézményünkben az oktatás - nevelés korszerűen alakuljon, vagyis megfeleljen a jövő elvárásainak. Vezetői ciklusom végén egy olyan intézmény működéséről szeretnék beszámolni, ahol - a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, javul motiváltságuk, tanuláshoz való viszonyuk, fegyelmük, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak. - általánossá vált a kompetencia alapú oktatás és a személyre szabott képességfejlesztés, hatékony a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése. - a szülők elégedettek az itt folyó nevelő-oktató munkával, ezért szívesen hozzák hozzánk gyermekeiket, és együttműködnek nevelési-oktatási céljaink elérésében; - a dolgozók gazda szemlétettel sajátjuknak tekintik az iskolát, saját munkaterületükön folyamatos javító szándékkal tevékenykednek, közöttük egyenletes a munkamegosztás, mindenki ismeri és betartja hatáskörét és illetékességét. - a partnerek között javul az információáramlás, erősödik az összmunka a jobb eredmények elérése érdekében. - továbbra is folyamatos javulást mutat a tanulók kerületi és országos méréseinek eredménye. - a dolgozói közösség rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők, és a fenntartó igényeihez. - az intézményben folyó szakmai munkát fenntartói szinten is elismerik és támogatják. 2.1. Vezetői program az iskola közösségeire lebontva. 2.1.1 Dolgozói közösségre vonatkozó célok és feladatok - Az eddigiekhez hasonlóan a reális igényeket és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve folyamatosan javítjuk technikai dolgozóink és pedagógusaink munkakörülményeit, lehetőséget biztosítunk és ösztönözzük őket az önképzésre és továbbképzésre. Minden kollégának biztosítjuk a 120 órás tanfolyam elvégzésének lehetőségét szaktárgyának és érdeklődésének megfelelően. - Szemléletváltásra serkentjük pedagógusainkat, olyan tulajdonságok kialakítását ösztönözzük, amelyek növelik szakmai hozzáértésüket, pedagógiai módszertárukat. Ilyenek például: szakértelem, a tudás átadásának képessége, a fejlett technológia értése és alkalmazása, az együttműködési képesség emelése, rugalmasság, nyitottság, demokratikus nevelési módszerek. Igen fontosnak tartom a pedagógusok szemléletváltásának ösztönzését, amely erősíti a kompetencia alapú fejlesztés, oktatás általánossá válását az oktatásban, az IKT 16
nagyarányú és hatékony alkalmazását, az egyéni képességfejlesztés és az integrált nevelés hatékony alkalmazását. A felsoroltak megvalósítása érdekében az alábbi rövid- és középtávú távú célokat tűzöm ki: - A törvényi előírásoknak megfelelően kerüljön bevezetésre a pedagógus életpálya modell. - A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek közösen meghatározott elvek szerinti elosztásával egyenletesebben valósuljon meg a feladatellátás a nevelőtestület tagjai között. - Egyenletes és tervezett ellenőrzéssel és az önellenőrzés fejlesztésével javuljon tovább a dolgozók munkafegyelme és a munkavégzés hatékonysága. - A pedagógus teljesítményértékelési rendszer folytatásával, az eredmények ismeretében személyre szabott fejlesztési, együttműködési tervek kidolgozásával segítsük a pedagógusok munkáját, szemléletváltását. - Olyan ösztönzési rendszer és jutalmazási elvek kidolgozása, amellyel a felzárkóztató csoportokban tanító, valamint a tehetséggondozásban, versenyfelkészítésben eredményesen résztvevő pedagógusok munkája elismerhető. - Egységesebb nevelési és fegyelmezési módszerek alkalmazásával nőjön a pedagógusok munkájának hatékonysága. - A pályakezdő és az új belépő pedagógusok beilleszkedése és segítése érdekében a gyakornoki rendszer hatékony működtetése. 2.1.2 Tanulói közösség A tanulói közösség fejlesztésében az alábbi területeket emelném ki: Személyiség és közösségfejlesztés: - Felgyorsult, média uralta világunkban egyre inkább illúzió azt képzelni, hogy a gyerekek tökéletesen szocializálva, tanulásra motiválva kerülnek be az iskolába, fegyelmezetten befogadják mindazt a tudást, amit tanáruk átad nekik! Sajnos a gyerekek egyre nagyobb hányada nem kapja meg családjától azt az érzelmi stabilitást, állandó szülői figyelmet és példaadást, amire megfelelő személyiség- és közösségi fejlődéséhez szüksége lenne. Ezért nekünk kell biztosítanunk azt a jól szervezett, érzelmileg gazdag, környezetet, amelyben a gyerekek biztonságban érzik magukat és érzelmileg is motiváltabbá válnak. - A személyiség- és közösségfejlesztés nevelési feladatai az iskolai élet minden területén megjelennek a tanórától a szabadidős tevékenységekig. Fontos szerepet játszanak benne hagyományaink is, melyek ápolását továbbra is kiemelt feladatunknak tartom. - A közösségfejlesztés jelentős színtere még a diákönkormányzat. Az elmúlt időszakban egyre jobban bevontuk ezt a tanulói szervezetet az iskola céljainak 17
megvalósításába, aktívan részt vettek az őket érintő területeken a problémák feltárásába és megoldási javaslatok kialakításába. Továbbra is támogatnunk kell a pozitív kezdeményezéseket, tompítanunk kell a gyermekközösségeket befolyásoló negatív hatásokat. Tehetséggondozás, versenyfelkészítés - A partneri elégedettség mérések, valamint az elért versenyeredmények alapján jelentős eredményeket értünk el a differenciálás, a tanulmányi versenyekre való felkészítés terén. A nívócsoportos oktatás kialakításának egyik oka éppen az volt, hogy a hasonló képességű, megfelelően motivált tanulók feladatmegoldó gondolkodását, ismeretanyagát erőteljesebben fejlesszük, számukra differenciáltan fejlesztő feladatokat adjunk. A tehetséges tanulók azok, akik a tanórai foglalkozásokon és azon kívül is kívül erősebben terhelhetők, érdeklődési területüknek megfelelően versenyekre készíthetők fel. - Oktatási technikánkban még nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a differenciálásra, a személyre szabott foglalkoztatásra. A frontális óravezetés mellett nagyobb teret kell adnunk a csoportos és egyéni fejlesztésre, alkalmaznunk kell a tanulás tanításának széles tárházát, az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló informatikai technológiát. Kezdetben ez több felkészülést, nagyobb energia befektetést jelent a pedagógus részéről, de később ez az elért eredményekben igen jelentősen megtérül. - Eddigi eredményeinket megtartva célul tűzzük ki, hogy nőjön azoknak a tanulóknak a száma, akik kerületi, budapesti, országos tanulmányi versenyeken helyezéseket érnek el. Fontos lenne elérni azt, hogy a tehetséges tanulók szülei ne vigyék el gyermekeiket más iskolatípusba, adjanak lehetőséget nekünk a felső tagozatos tehetséggondozás hatékonyságának bizonyítására. Magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, tanulási kudarcok kezelése - A nívócsoportos oktatás bevezetésével és a 4+8, 6+6-os szerkezetű iskolák tanulóösszetételünket befolyásoló negatív hatásának jelentkezésével egyre nagyobb hangsúlyt kap ezek a fejlesztési területek, melyek az esetek többségében együtt jelentkeznek; a kudarcok önértékelési problémákhoz, deviáns viselkedéshez vezethetnek, vagy fordítva. Olyan gyermekcsoportok alakulnak ki, ahol elsődleges feladatunkká vált az alulmotiváltság megszűntetése, a tanulók sikerhez juttatása. Széleskörű tevékenységkínálatot kell létrehoznunk, ahol a gyerekek már meglévő szükségleteire / játék-, mozgás-, változatosság iránti szükségletek / alapozzuk oktatási - nevelési folyamatainkat. - Ezeknek a gyerekeknek a motiváció erősítése mellett folyamatos egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra, helyes tanulási szokások begyakoroltatására van szükségük. Fel kell tárni tanulási kudarcaik és magatartási problémáik okát, szükség esetén külső szakemberekhez kell őket irányítani. Egyre inkább támaszkodhatunk más segítő szervezetek munkájára / pl. Családsegítő Szolgálat, EGYMI, rendőrség,... /, beépíteni ezeket a lehetőségeket nevelési elképzeléseinkbe. Az elmúlt évben ez a jellegű kapcsolattartás már erősödött, élővé vált. Az esetmegbeszélések rendszere lehetővé teszi az érintett partnerek személyes és egyidejű kommunikációját, ezzel is lehetőséget adva a problémák okainak feltárására és megoldási lehetőségek keresésére. - A kirívó magatartási zavarok kezelésére törvény adta lehetőségeink korlátozottak, ezért ezekkel a tanulókkal szemben a nevelőtestület, a tanulói közösségek és a szülői közösség 18
egységes fellépésének, fegyelmező erejének felhasználását tartom megoldásnak. Mind a helyes viselkedési formák erősítésében, mind a helytelenek visszaszorításában erőteljesebben alkalmaznunk kell az egyéni bánásmódot. Örömmel tapasztalom, hogy a tanulók iskolai magaviselete az elmúlt tanévek egységes és tervszerű munkája következtében javult, jelenleg kevés a kirívó magaviseleti problémával küzdő tanulónk. Gyermek és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése. - Iskolán belül erősítenünk kell a tudatos gyerekvédelmi munkát. Ezen a területen is be kell építenünk a folyamatszabályozást, gyorsítva és követhetővé tenni ezzel a problémák és a megoldási lehetőségek feltárását, a cselekvési sor kialakulását és az elért eredmények dokumentálását. Mivel gyermekvédelmi munkánk során sok esetben éppen a negatív szülői hatást kellene ellensúlyoznunk, módosítanunk - keresnünk kell azokat a lehetőségeket, fórumokat, ahol a pozitív példákat kiemeljük, hatásukat erősíthetjük. Az iskolában folyó nevelési-oktatási folyamat során a szülői tudatformálás elengedhetetlen a sikeres munka érdekében, hiszen a gyerekek mellett legfontosabb partnereink a szülők. - Véleményem szerint kiemelt szerepe van az érintettek naprakész és pontos tájékoztatásának is: nagyon sok család nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek igénybevételére jogosultak. A naprakész tájékoztatás érdekében folyamatosan frissítjük az iskola honlapját, a szülők számára fontos információ ezen a csatornán is eljutnak hozzájuk. Egy lelkes kis csapat továbbra is szerkeszti a Szülők Híradóját. Évente kiadjuk digitális évkönyvünket a DIGI -évkönyvet, amely a tanév minden fontos eseményének, a versenyeknek, pályázatoknak és kiemelkedő tanulói munkáknak a gyűjteménye. A rászoruló családokat gyermekvédelmi felelősünk személyesen is tájékoztatja lehetőségeikről. - A szülők anyagi terheinek enyhítése céljából a könyvtárban egy olyan tankönyvbázis kialakítását végezzük már hetedik éve, amely minden tanuló számára ingyenes kölcsönzést biztosít bizonyos tantárgyakból. Egyenlőre a modulok és a kis óraszámú tantárgyak tankönyveit sikerült beszereznünk, de a tartós tankönyvek vásárlására jogosító állami normatívából tovább bővítjük ezt az állományt. Ezzel érezhetően csökkenteni tudtuk valamennyi évfolyamon a tankönyvcsomagok árát. Az új kerettantervek bevezetésével a tankönyvek tartalmi változásai miatt ezt a munkát felmenő rendszerben elölről kezdjük. A napközi szerepe - A családok megélhetéséhez szükséges, hogy mindkét szülő munkát vállaljon, ezért tanulóinknak több mint egyharmada egész napját iskolánkban tölti. Az ő nevelésükben, oktatásukban, testi és lelki fejlődésükben igen fontos szerepet tölt be a napközi. Ezen a területen továbbra is nagyon sok tennivalónk van. - A napközis, tanulószobás csoportok eredményes tevékenysége és irányítása igen nagyarányú elkötelezettséget és gazdag módszertani kultúrát igényel a pedagógusok részéről, hiszen ezekben a gyerekcsoportokban nagyobb arányban találhatók meg a tanulási problémákkal küzdő, nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyerekek, mint más tanulói csoportokban. Mindezt a tevékenységet a tanítókkal, szaktanárokkal együttműködve, egymást kiegészítve kell végezni. 19
- Második éve a napköziben csoportközi szakköröket tartanak kollégáink. Igen kedvező tapasztalataink vannak ezzel a tevékenységformával kapcsolatosan, folytatni és fejleszteni fogjuk ezeknek a szakköröknek a szerezését. - Vezetői munkám egyik feladatának tartom a napközi további fejlesztését; célként tűzöm ki olyan napközi kialakítását, ahol minden csoportban a délelőtti oktató-nevelő munkával összhangban, belső szokásrendek kialakításával segíti a gyerekek egészséges testi és lelki fejlődését. 2.1.3 A szülői közösség - Az iskolával szembeni társadalmi elvárások megnövekedése és átalakulása az iskola - család kapcsolatának átalakulását is eredményezte. Közvetlen partnereink a tanulók és a szülők, akiknek reális igényeit figyelembe kell vennünk és lehetőségeinkhez mérten ki kell elégítenünk ahhoz, hogy elégedettek legyenek az általunk végzett munkával. Ezért folyamatos feladatunk a szülői igények felmérése, az elégedettség vizsgálata, amely a minőségfejlesztési munka egyik alapját képezi. - A partneri igények figyelembevételével megfogalmazott célok megvalósításában is egyre nagyobb szerephez jutnak a szülők. Erkölcsi és anyagi támogatásukkal, a problémák segítő szándékú feltárásával vagy munkánk elismerésével segítik intézményünk minőségi munkáját. Feladatunk ezeknek a kezdeményezéseknek az erősítése, elismerése: meg kell keresnünk minden olyan fórumot és lehetőséget, ahol az iskola érdekében javító szándékkal dolgozó szülők munkáját nyilvánosan elismerhetjük, jutalmazhatjuk. Egyre több a segítőkész szülő, aki már meggyőződött az együttműködés fontosságáról, előnyeiről. - A magatartási és tanulási problémák szaporodásával a szülő - iskola kapcsolat másik területe is előtérbe került: gyakorlati tanácsokkal, egyéni tanácsadással segítenünk kell a szülőket abban, hogy gyermekük nevelésében több sikert, kevesebb kudarcot éljenek át. Vannak esetek, amikor nekünk kell rádöbbentenünk a szülőket, hogy aktív részvételük nélkül a mi munkánk is eredménytelen marad. A szülőknek az eddiginél jóval több segítséget kell adni, hogy ők is részt vegyenek tanulóink tanuláshoz való hozzáállásának javításában. - Ennek a kétoldalú kapcsolatnak a további fejlesztése érdekében erősítenünk kell kapcsolatunkat a Szülői Szervezettel, bizonyos célok megvalósításában aktívabb részvételre, felelősségvállalásra ösztönözni őket. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szülők pontos és hiteles tájékoztatására. Az eddigiekhez hasonlóan számítunk az Iskolaszék aktív és segítő szándékú együttműködésére. 20
2.2. Az intézmény vezetése 2.2.1 A vezetés struktúrája - Az intézmény vezetését lineáris szervezeti formáján nem kívánok változtatni. Ennek a szervezeti felépítésnek előnye, hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek, világosak. Keresztintézkedések nem következnek, ezért hatékony ellenőrzést tesz lehetővé. Hátránya lehet, hogy a vezetők olyan feladatok ellátására kényszerülnek, amelyekhez esetenként nincs megfelelő képzettségük. Ennek elkerülése érdekében továbbra is számítok az iskola vezetőségének a segítségére. - Az iskola oktatási igazgatóhelyettes feladatainak ellátására továbbra is Bognárné Tábori Ágnest kérem fel. A Köznevelési törvény 2013. szeptember 1-től lehetőséget biztosít számunkra második igazgató-helyettes kinevezésére. Ezt a helyettest a nevelőtestület véleményének kikérésével szeretném felkérni szervezési igazgatóhelyettes funkcióra. A helyettesek az igazgató közvetlen munkatársai, annak akadályoztatása esetén őt teljes jogkörrel, felelősséggel helyettesítik az SZMSZ-ben leírtak alapján. Munkájukról rendszeresen beszámolnak az igazgatónak. Tevékenysége kiterjed az iskola pedagógiai, személyzeti, gazdasági ügyeinek szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére. Ezeket a feladatokat munkaköri leírásuk, a munkaterv és az iskolavezetőségi megbeszélések alapján látják el. - Az intézmény vezetésében a középvezetők konzultatív testületként vesznek részt, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek a döntések előkészítésében, valamint döntenek olyan ügyekben, amelyekben az igazgató azt saját jogköréből szükségesnek látja. Középvezetők: - munkaközösség-vezetők, - diákönkormányzat vezetője, - a minőségfejlesztési kör vezetője - a Közalkalmazotti Tanács vezetője A középvezetőknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Ennek érdekében legalább havi rendszerességgel vezetőségi megbeszélést tartunk. - Az iskola valamennyi dolgozójának feladatait, jogkörét és kötelezettségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. - A Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtak szerint az iskola életét jelentősen meghatározó vezetői döntések előkészítésében az Iskolaszék, a Szülői Szervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a Diákönkormányzat is részt vesz. 2.2.2 Vezetői funkciók A vezetés olyan tevékenység, amelynek során a vezető erőforrásokat mozgósít az intézmény nevelési-oktatási céljainak elérése érdekében. Ehhez figyelembe kell venni a külső környezeti adottságokat / megrendelői kör, a térség gazdasági helyzete, fenntartói elvárások /, valamint a belső adottságokat / szellemi bázis, infrastruktúra, a diákok összetétele, ambíciói /. Az adottságok feltérképezése után az erőforrások elemzése alapján alakul ki egy olyan stratégiai terv, amely tükröződik az intézmény oktatási- nevelési programjában, a vezetői funkciók megvalósításában. 21
- A tervezési, szervezési, irányítási és ellenőrzési feladatok megvalósítása során azt a szemléletet szeretném megvalósítani, hogy minden ember abban eredményes és hatékony, amihez a legjobban ért, és amit a legnagyobb kedvvel végez. Ennek megfelelően arra törekszem, hogy munkatársaim képességeit, erősségeit minél jobban megismerjem, a munkamegosztás során olyan feladatok elvégzésével bízzam meg, amit a fenti elvnek megfelelően minél hatékonyabban képes elvégezni. Az eredmények növeléséhez természetesen a feladatok pontos meghatározása, a következetes és tervszerű ellenőrzés és értékelés is elengedhetetlen. 2.3. Az intézmény reklámtevékenysége - Mindennapi életünk során egyre inkább érezzük, hogy nem elég jól végezni munkánkat, ezt mások tudomására is kell hoznunk. Iskolánkban egyre gyakorlottabbak vagyunk ebben a tevékenységben, de még további fejlődésre van szükségünk! - Minden tanév megkezdésekor meg kell terveznünk, milyen programokat szervezünk az év folyamán annak érdekében, hogy minél szélesebb szülői és lakossági réteg ismerje meg munkánkat és pedagógiai programunkat. Ki kell használnunk azokat a fórumokat, ahol publikálhatjuk eredményeinket, tevékenységünket! 2.4. Az intézmény külső kapcsolatai A Baross Gábor Általános Iskola az alábbi intézményekkel tart fenn rendszeres kapcsolatot: - A fenntartóval - A működtetővel - A területi önkormányzati képviselőkkel - A kerület iskoláival és óvodáival - A Művészeti iskolával - Az egyházak képviselőivel - Az Egészségügyi Szolgálattal - A Gyerekjóléti Központtal, a Családsegítő Szolgálattal - Az EGYMI-vel - A Kormányhivatallal - A XXII. kerületi Rendőrkapitánysággal - A Baross Gábor Polgári Körrel és a Nagytétényi Polgári Körrel - A Klauzál Gábor Művelődési Központtal Továbbra is célunk, hogy külső partnereinkkel fenntartsuk, fejlesszük jó viszonyunkat, kölcsönösen segítve egymást mindennapi munkánk során. 22
Összefoglalás Célom: Az előző két vezetői ciklusom alatt elkezdett munka folytatása, a folyamatosság biztosítása. Olyan sikeresen működő iskola vezetése, ahol a partnerek elégedettek az elért eredményekkel, és ezek elérése érdekében képességeik és lehetőségeik öntevékeny és hatékony kiaknázására hajlandóak. Vezetői programom összeállításakor az vezérelt, hogy iskolánk eddigi hírnevét, sikereit szeretném tovább gyarapítani. Úgy érzem, hogy a magas elvárásoknak a több évtizedes helyi tapasztalataim birtokában meg tudok felelni., de céljaimat csak az intézmény dolgozói kollektívájának, a szülőknek és a tanulóknak támogatásával és együttműködésével érhetem el. Ehhez kérem az intézmény tantestületének és minden dolgozójának, a szülők és diákok közösségének, valamint a fenntartó támogatását. Budapest, 2013. május 27. Kukainé Békési Emese Mellékletek: - Ho Si Minh Tanárképző Főiskola biológia kémia szakos tanári diploma (másolat) - Budapesti Műszaki Egyetem főiskolai szakosító oklevél (másolat) - Baross Gábor Általános Iskola eredeti kinevezés (másolat) - Budafok-Tétény Budapest, XXII. Kerület Önkormányzatának Képviselő-testületi jegyzőkönyv vezetői megbízás (másolat) - Erkölcsi bizonyítvány