KINIZSI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÓ INTÉZMÉNY 8291 Nagyvázsony, Iskola u.1 2010/2011-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA
1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához pedagógus Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1.Czaunné Neményi Marianna Népművelő, magyar nyelv és irodalom szakos ált.isk. tanár; Nem szakrendszerű végzettség magyar 7-8.o; osztályfőnök; könyvtár 2. Czaun József 3. Diénes Melinda 4. Felföldi Zoltán 5. Felföldi Zoltánné 6. Heroldné Borbély Magdolna Német nyelv oktató tanító; Informatika szakos középiskolai tanár Német nyelv és irodalom, történelem, filozófia szakos középiskolai tanár Népművelő, Testnevelés szakos ált. iskolai tanár; Pedagógia szakos középiskolai tanár, Társadalom- és állampolgári ismeretek szakos tanár Tanító népművelés szakkollégiummal, Egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztő pedagógusa Tanító testnevelés és pedagógia szakkollégiummal; Gyógytestnevelő szakvizsga; Magyar nyelv és irodalom szakos ált.isk.tanár Gyógypedagógus Német 6.o., 7.o., informatika 4-8.o; tanulószoba 5-8. o., számítógépek karbantartása német 1.o, 7.o; történelem 5-8.o; hon-és népismeret 5-6.o; mozgókép- és médiaismeret 8.o. Testnevelés 5-8.o; etika 7.o; tanulószoba Tanító; osztályfőnök magyar 4-6.o; tánc-és dráma 5-6.o., gyógytestnevelés 7. Horváth SNI/A-s fejlesztések Sándorné 8. Zemenné Ének-zene szakos ált. isk. tanár, ének 5-8.o., Horváth Orsolya 9. Kardos Tanító magyar nyelv és irodalom Tanító; osztályfőnök Beáta műveltségi területtel 10. Kohlrusz Tanító rajz szakkollégium; Tanító; technika 5. o; Rita Tanügyigazgatási szakértő osztályfőnök 11. Krupláné Tanító népművelés szakkollégiummal, Német 2-4. o, 6.o., 8. o; Lesz Német nyelv és irodalom szakos Zsuzsanna középiskolai tanár 12. Laki István Rajz, földrajz szakos ált. isk. tanár Rajz 5-8.o 13. Lamperth Földrajz, biológia szakos ált. isk. tanár Zoltánné Természetismeret 5-6.o; földrajz 7-8.o; biológia 7-8.o; egészségtan 6.o; napközi 14. Magasi Tanító rajz szakkollégiummal Tanító; osztályfőnök, Józsefné igazgatóhelyettes 15. Rábel Matematika, kémia szakos ált. isk.tanár; Matematika 7-8.o; 2
Zoltánné Nem szakrendszerű végzettség kémia7-8.o; osztályfőnök 16. Szautner Antalné Matematika, műszaki ism. szakos ált. isk. tanár; Tanügy-igazgatási szakvizsga; Matematika 5-6.o; osztályfőnök, igazgató Oktatásinformatikus; Nem szakrendszerű végzettség 17. Várkonyi Kémia, fizika szakos középiskolai tanár Fizika 7-8.o Gabriella 18. Vígh-Krupla Orsolya 19. Steixner Péterné 20. Császár Márta 21 Gyapay Lászlóné Német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár Gyógypedagógus; biológia, földrajz szakos ált. isk. tanár Gyógypedagógiai asszisztens Osztályfőnök; német 5.-6o, 8.o; napközi Logopédia Tanító Napközi 1-2. o. 3
2. Zeneiskolai tanárok végzettsége, szakképesítése, tanított tárgyai Pedagógus Végzettség, szakképzettség 1. Ált. isk. ének-zene tanár, Szolfézs 2 Zeneiskolai zongoratanár, Szolfézskarvezetés Zongora tanár, ált. isk. ének-zene tanár 3. Zeneiskolai klarinét tanár Klarinét, fafúvósok tanítása 4. Zeneiskolai kürttanár, Fúvószenekari karnagy Furulya, rézfúvósok tanítása 5. Fafúvós hangszerek oktatására képesített ütős 3. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 1. iskolatitkár érettségi 2. karbantartó érettségi 3. takarító szakmunkásképző 4. takarító szakmunkásképző 5. takarító ált. iskola 6. élelmezésvezető szakmunkásképző 7. szakács szakmunkásképző 8. konyhai kisegítő ált. iskola 9. konyhai kisegítő szakmunkásképző 4
4. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve Iskolánk átlaga 2003 2004 2006 Községi Országos átlag Iskolánk Községi Országos Iskolánk Községi átlag átlaga átlag átlag átlaga átlag Országos átlag MATEMATIKA 6. 477 508-8. - 471 468 SZÖVEGÉRTÉS 6. 468 461-8. - 405 455 Iskolánk átlaga 2007 2008 2009 Községi Országos átlag Iskolánk Községi Országos Iskolánk Községi átlag átlaga átlag átlag átlaga átlag Országos átlag MATEMATIKA 6. - - - 486 472 499 474 465 489 8. 520 469 491 535 473 497 493 460 484 SZÖVEGÉRTÉS 6. - - - 503 490 519 510 484 513 8. 502 468 497 533 478 506 510 472 502 5
A 2008/2009. tanévben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói Képesség szint-határok A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján (A képességszintek határértékeire eső képességpont esetén a tanuló teljesítményét a magasabb képességszintbe kell sorolni.) 6. évfolyam, matematika 1. alatti szint: 397,5-ig 1. szint: 397,5 486,5 2. szint: 486,5 575,5 3. szint: 575,5 664,5 4. szint: 664,5-tõl. 6. évfolyam, szövegértés 1. alatti szint: 336-ig 1. szint: 336 426 2. szint: 426 516 3. szint: 516 606 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika 1. alatti szint: 389-ig 1. szint: 389 471 2. szint: 471 553 3. szint: 553 635 4. szint: 635-tõl. 8. évfolyam, szövegértés 1. alatti szint: 340-ig 1. szint: 340 435 2. szint: 435 530 3. szint: 530 625 4. szint: 625-tõl. 6
5. 4. osztály 2009. évi májusi mérésnél helyi értékelés KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK %-os mutatók ( Országos átlag) ELSAJÁTÍT ÁSI SZINT Megjegyzés számolási készség kiépültsége számolási készség gyakorlottsága Számírási készség 96 % (országos: 92 %) 50 % (országos: 82 %) 95 % (országos:93 %) KEZDŐ Az eredményes matematika tanítás előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője az elemi számolási készség optimális elsajátítása. A jól begyakorolt, rutinszerűen működő elemi számolási készség kritikus előfeltétele annak, hogy a bonyolult számolási készséget elsajátítsuk, hogy a kézi vagy gépi számolások eredményeinek áttekintő ellenőrzésére képessé váljunk. Itt az előbbi számolási feladatok időbeni megoldását értékelték. Ezen a téren sok a teendőnk: nem elég jól megoldani a feladatokat, azok megoldásához szükséges időt sok-sok gyakorlással rövidítenünk kell. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele a számírási készség optimális elsajátítása. Mértékegységváltó készség 77 % (országos: 64 %) BEFEJEZŐ Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a mértékegység-váltó készség optimális kiépülése és elsajátítása. Összeadás készsége Kivonás készsége Szorzás készsége Osztás készsége 99 % (országos: 98 %) 98 % (országos: 92 %) 99 % (országos: 97 %) 98 % (országos: 94 %) Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli összeadás készségek optimális kiépülése és elsajátítása. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli kivonás készségek optimális kiépülése és elsajátítása. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli szorzás készségek optimális kiépülése és elsajátítása. Az eredményes matematikatanítás kritikus előfeltétele és a gyermeki intelligencia fejlődésének segítője a 100-as számkörbeli osztás készségek optimális kiépülése és elsajátítása. gondolkodási képesség 74 % (országos: 60 %) Az elemi gondolkodási képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak előfeltétele. 7
kiépültsége gondolkodási képesség gyakorlottsága rendszerező képesség kiépültsége kombinatív képesség kiépültsége Olvasási készség kiépültsége Olvasáskészsé g begyakorlottsá ga Írásminőség fejlettsége 61 % (országos: 67 %) 70 % (országos: 60 %) 86 % (országos:61 %) 88 % (országos: 85 %) 51 % (országos: 60 %) 83 % (országos: 67 %) BEFEJEZŐ BEFEJEZŐ BEFEJEZŐ- BEFEJEZŐ BEFEJEZŐ Itt az előbbi gondolkodtató feladatok időbeni megoldását értékelték. Ezen a téren is van egy kis lemaradásunk: nem elég jól megoldani a feladatokat, azok megoldásához szükséges időt sok-sok gyakorlással rövidítenünk kell. Az elemi rendszerező képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Az elemi kombinatív képesség teljes kiépülése, elsajátítása a gondolkodási képesség továbbfejlődésének, az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. A jól működő szövegértő olvasás kritikus előfeltétele az optimálisan működő olvasáskészség, valamint a leggyakoribb 5000 szó jelentésének ismerete, amivel a köznyelvi írott szöveg szavainak 96 %-a ezekből variálódik A jól működő szövegértő olvasás kritikus előfeltétele az optimálisan működő olvasáskészség, ami azt jelenti, hogy nem silabizálással, hanem rutinszerűen, rápillantással tudjunk olvasni. Ebben az esetben csak a köznyelvi szövegek szavainak csak 4 %-t kell betűzve olvasni, ami nem zavarja az élményszerzést, a szövegértést. A jól működő íráskészség jól olvasható, igényes külalakú, vagyis jó minőségű írást eredményez. Ha 4,-5. évfolyam végéig a tanulók csak a rajzoló íráskészséget sajátítják el, írásuk a gyakorlati célú használat miatt szétesik, alig olvashatóvá válik, és ilyen is marad. Íráskészség gyakorlottsága 49 % (országos: 49%) KEZDŐ Az optimális gyakorlottságú, használhatóságú kiírt íráskészség az írásbeli kifejezés, közlés, fogalmazás kritikus előfeltétele. Optimális: 70-nél több betű percenként. 8
6. Lemorzsolódás évfolyamismétlők aránya tanév Évismétlők száma 2005/2006 0 2006/2007 1 2007/2008 1 2008/2009 1 2009/2010 1 7. Továbbtanulási mutatók Továbbtanulók iskolatípusonként 2007/2008 2008/2009 2009/2010 (%)-ban iskolánk országos iskolánk országos iskolánk országos gimnázium 27 % 33 % 44 % 34 % 52% 37% szakközépiskola 52 % 40 % 24 % 40 % 18,5% 39% szakképző 21 % 27 % 32 % 26 % 29,5% 24% nem tanul tovább 0 % 0 % 0 0 8. Hétvégi házi feladatok, iskolai dolgozatok szabályai A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az értékeléssel szemben támasztott követelmények: Legyen: nyilvános, azaz minden érintett számára hozzáférhető, személyre szóló, vegye figyelembe az értékelt egyén jellemzőit, szakszerű, feleljen meg a legszigorúbb pedagógiai és mérésmódszertani követelményeknek, ösztönző hatású, megerősítő jellegű, folyamatos és kiszámítható. A beszámoltatás formái: szóbeli értékelés írásbeli értékelés Szóbeli beszámoltatás formái: feleltetés önálló elbeszélés élménybeszámoló dialógus szituáció memoriter kiselőadás Írásbeli értékelés formái: teszt 9
tollbamondás fogalmazás feladatok fordítás témazáró tudáspróba szódolgozat írásbeli felelet félévi és év végi felmérések. Írásbeli beszámoltatások rendje: Írásbeli felelet egy-két leckéből írt beszámoló. A nevelőnek nem kell bejelentenie előre. Tanév közben bármikor íratható. Témazáró dolgozat, egy adott témakört felölelő számonkérés. A témakör összefoglalása után, a dolgozat megírása előtti tanórán a tanulókkal közölni kell. Félévi és év végi felmérések, egy félév vagy egy tanév ismereteit kéri számon. Minden esetben az ismeretek rendszerezése után kerülhet rá sor. A nevelőnek bejelentési kötelezettsége van. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: Egy tanítási napon egy témazáró dolgozat, félévi illetve év végi felmérés iratható. (Ez más írásbeli feleletre nem vonatkozik!) Minden írásbeli beszámolót a nevelő köteles két héten belül kijavítani. Minden esetben tájékoztatni kell a tanulót a dolgozat értékelésének módjáról. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az írásbeli feleletek értéke megegyezik a szóbeli feleletekkel. A témazáró dolgozatok az osztálynaplóba piros színnel kerülnek bejegyzésre. A piros jegyek a félévi és az év végi értékelésnél nyomatékosan kerülnek beszámításra. A témazárókat, a féléves és éves ismeretanyagot számon kérő felméréseket százalékosan értékeljük. 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulónak feladott írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán átvett tananyag gyakorlását, ismétlését, rendszerezését, elmélyülését kell szolgálnia. Nem lehet olyan jellegű feladatokat adni, amit a gyerekek még nem tanultak. Figyelembe kell venni a tanulók leterheltségét, az esetleges témazáró dolgozatra, félévi és év végi felmérésre való felkészülési időt is. A másnapra való felkészülési idő lehetőleg ne haladja meg az alsó tagozatban a napi egy, a felső tagozatban a napi két órát. Hétvégeken és szünetekre adott házi feladatok mennyisége se haladja meg a napi terhelést, annak érdekében, hogy a gyerekeknek legyen idejük pihenésre, feltöltődésre. A házi feladatokat az órán ki kell javítani. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres munkavégzés és felelősségtudat kialakulását. 10