9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A közalapítvány feladat- és szervezeti rendszere, működése 2. Az Ellenőrző Testület ellenőrzési tevékenységének tervszerűsége, működésének a médiatörvényben és az alapító okiratban meghatározott feladatokkal való összhangja 3. A közalapítvány tulajdonába adott - állami és egyéb forrásból származó - vagyonnal, támogatással és egyéb bevételekkel való gazdálkodás, valamint az MR KA kuratóriuma és elnöksége számára a médiatörvényben meghatározott Rt. közgyűlési jogok gyakorlása 4. Az Rt. működésének törvényessége, szabályozottsága, a feladatok meghatározottsága, a szervezeti rendszer összhangja 5. Az MR Rt. gazdálkodásának és működésének tervezése 6. Az MR. Rt. gazdálkodásának főbb elemei 7. A számviteli és bizonylati rend, okmányfegyelem, vagyonvédelem 8. Az Rt.-nél lefolytatott ellenőrzések Tanúsítványok A Magyar Rádió Közalapítványt (MR KA) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) 53. (1) bekezdésével a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére hozta létre az Országgyűlés. A közalapítvány célját a 17/1996. (III. 8.) OGY határozat mellékletét képező alapító okirat 3. pontja határozta meg az Alkotmány 61. -ával és az 1996. évi I. törvényben foglaltakkal összhangban: A szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra
sokszínűségének érvényre juttatása érdekében az Alkotmány 61. -ával összhangban a Magyar Rádió, mint közszolgálati rádió függetlenségének s ezzel egyidejűleg társadalmi felügyeletének biztosítása. E cél érdekében a Magyar Rádió (MR) az állam tulajdonából a közalapítvány tulajdonába került, és Rt. formájában működik tovább /1996. évi I. tv. 64. (1)-(2) bek. és 141. (1)-(2) bek./. A Magyar Rádió Közalapítványnak az Országgyűlés 17/1996. (III.8.) számú határozatával jóváhagyott alapító okirata szerint alapvető feladata, hogy a Magyar Rádió Rt. (MR Rt.) tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatásnak a médiatörvényben meghatározott követelményei érvényesüléséről. Az MR Rt. vonatkozásában az alapítói, részvényesi jogokat - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 288-300. -ai, illetve a médiatörvény előírásai alapján - az MR KA gyakorolja. Feladatai ellátásához a közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés 15 millió Ft-ban állapította meg. 1996. évi működési kiadásaira a költségvetés általános tartalékából biztosított forrást, 1997. évtől kezdődően pedig az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Műsorszolgáltatási Alapból folyósítja a médiatörvényben jóváhagyott mértékű működési célú támogatást. A Ptk. 74/G. (8) bekezdése, illetve a médiatörvény 60. (5) bekezdése szerint az MR KA gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A nemzeti közszolgálati rádió feladatainak ellátására a médiatörvény előírásai alapján az MR KA 1996. augusztus elsejei hatállyal megalapította a Magyar Rádió Rt. -t. A Magyar Rádió Rt. a megszűnt Magyar Rádió költségvetési szerv általános jogutódja. Alaptőkéje az alapító okirat szerint 4,5 milliárd forint. Az MR Rt. az MR KA-n, illetve a Műsorszolgáltatási Alapon és az MR KA-n keresztül az éves költségvetési törvényben, illetve a médiatörvényben meghatározott célokra és mértékben a központi költségvetésből származó támogatást kap (a központi költségvetés fejezeteitől származóan sugárzási díj, üzembentartási díj állam által vállalt átalánya és kiegészítése, valamint különböző céltámogatások - bérpolitikai támogatás, művészeti együttesek támogatása - jogcímeken kap, illetve kapott támogatást). Az Állami Számvevőszék az 1989. évi XXXVIII. törvényben meghatározott hatáskörében és feladatai alapján - mint az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve - ellenőrzi
az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét /2. (1) bekezdés/, ellenőrzi az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását a 2. (5) bekezdésében fel nem sorolt ún. egyéb szervezeteknél, így jelen program alapján az MR Rt.- nél. Az MR KA törzsvagyonát, mint célra rendelt vagyont képezi a megszűnt Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban volt ingó és ingatlan vagyona, vagyoni értékű jogai, amelyből az MR KA megalapította az MR Rt.-t. Az Rt.-nek egy forgalomképtelen részvénye van, ami az MR KA kizárólagos tulajdonába került. Az MR KA törzsvagyonának, e vagyonnal való gazdálkodásnak a törvényességi és célszerűségi szempontok szerinti ellenőrzése részben közvetlenül a közalapítvány kuratóriumának és elnökségének helyszíni ellenőrzése keretében, részben - kapcsolódó ellenőrzésként - a vagyont működtető egyszemélyes Rt.-nél történt. Az Állami Számvevőszék az 1989. évi XXXVIII. törvény fent idézett 2. (5) bekezdése, illetve a 21. (3) bekezdése alapján a vizsgálati megállapítások kiegészítése érdekében vizsgálta az MR Rt.-nél az MR KA ellenőrzésével összefüggő tényeket. Az ellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontok szerint értékelje az MR KA-nak, illetve az MR Rt.-nek átadott állami vagyon működtetését és a központi költségvetésből származó támogatások felhasználását. Ennek során arra kerestünk választ, hogy ˇ az MR KA kialakított szervezeti és működési rendje, működési költségeinek nagysága, felhasználásának összetétele, gazdálkodása törvényes és célszerű-e; ˇ az MR KA kuratóriuma és elnöksége törvényesen és célszerűen gyakorolja-e tulajdonosi jogait az MR Rt. gazdálkodása felett; ˇ az MR Rt. az alapító okiratában meghatározottaknak, valamint a kuratórium és az elnökség döntéseinek megfelelően, törvényesen és célszerűen gazdálkodik-e a rendelkezésére bocsátott állami vagyonnal és központi költségvetési támogatással; ˇ jelenleg milyen mértékben biztosított az összhang a médiatörvényben meghatározott közszolgálati feladatok, valamint az MR Rt. személyi és tárgyi feltételei között; ˇ az MR Rt. stratégiája alkalmas-e a közszolgálati feladatok ellátása és a rentábilis működés feltételeinek együttes biztosítására;
ˇ az MR KA Ellenőrző Testülete (ET) és az MR Rt. Felügyelő Bizottsága (FB) ellenőrzései és az ezek alapján tett intézkedések milyen hatást gyakoroltak a közalapítvány és az Rt. gazdasági-pénzügyi tevékenységére; ˇ az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzéseinek megállapításaira a Magyar Rádió költségvetési intézmény (MR) által kidolgozott intézkedési tervek végrehajtása milyen eredménnyel járt, van-e az MR Rt. gazdálkodását illetően további aktualitásuk. Az ellenőrzés az MR KA létrejöttétől (1996. március 8 - tól) és az MR Rt. megalakulásától (1996. augusztus 1 - től) 1997. szeptember 30 - ig terjedő időszak gazdasági-pénzügyi tevékenységére terjedt ki, részben a bekért adatok áttekintésével, részben a helyszíni ellenőrzés során szerzett ismeretek felhasználásával. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma és elnöksége az ellenőrzött időszakban a médiatörvényben és az alapító okiratban meghatározott követelményeknek összességében megfelelően látta el pénzügyi-gazdasági feladatait. A kuratórium, az elnökség és a titkárság szervezeti és működési rendje összességében megfelelt a törvényi előírásoknak. Az ÁSZ 1997. márciusi, a közalapítvány működésének törvényességi ellenőrzése során javasolt feladatok egy részét időközben végrehajtották. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) összhangban van a médiatörvénnyel és az alapító okirattal. A gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatokat - amelyek megfelelnek a számviteli törvény előírásainak - nem tekintették az SZMSZ részének, így ezeket - tévesen - nem terjesztették elő a kuratóriumnak jóváhagyásra. A közalapítvány a működési költségeit a médiatörvényben meghatározott jogcímeken kapott bevételeiből fedezi. A kuratórium által jóváhagyott tervek - 1997-ig - a helytelen tervezési gyakorlat miatt nem tartalmaztak bevételi tervszámot. A megalapozott gazdálkodási tervek elkészítéséhez az ellenőrzött időszakban a közalapítvány nem rendelkezett tapasztalati adatokkal, ez elsősorban a bevételek számításba vételénél okozott gondot. A közalapítvány működési költségeihez az igényelt többletforrások engedélyezése - mely
az Országgyűlés hatásköre - nem történt meg az éves gazdálkodási terv összeállításának időpontjáig. Az MR KA 1996. és 1997. évi működési kiadásait az induló vagyon, a kamatbevétel és a működési célra kapott bevétel együttesen fedezte, emiatt azonban 1997. végére az induló vagyon várhatóan minimálisra csökken. Változatlan kiadási struktúra mellett a kiadások 1998. évben is meghaladhatják a működési célra befolyó összeget. A közalapítványnak a jövőben - az elmúlt két év tapasztalatainak felhasználásával - likviditásának megőrzése érdekében megalapozottabb tervezési gyakorlatot és takarékosabb gazdálkodást kell kialakítani. A közalapítvány működési költségein belül a személyi jellegű kifizetések és azok közterhei mintegy 4/5 részt képviselnek. Ezt az arányt a közalapítvány sajátosságai indokolják, ugyanakkor jelzik, hogy takarékosabb gazdálkodás, a költségek csökkentése elsősorban e területen lehetséges. A közalapítvány a választott, illetve delegált testületi tagok számára költségtérítést fizetett, részben számlák alapján, részben anélkül. A számlák nélkül kifizetett költségtérítés után az érintettek SZJA-t fizettek. A médiatörvény 63. -a, illetve az alapító okirat 12.2. pontjának költségtérítésre vonatkozó rendelkezése a közalapítványnál kialakított gyakorlatot nem tiltja, azonban - részletes szabályozás hiányában - az alapító szándéka nem derül ki egyértelműen. Az ellenőrzés célszerűségi szempontból kifogásolta a számlák nélkül fizetett költségtérítést. A közalapítvány minden ténylegesen felmerült és igazolt költséget megtérített, illetve átvállalt. Az elnökség, a kuratórium delegált tagjai és az ellenőrző testület tagjai számára számlák nélkül fizetett további költségtérítést viszont megalapozó számítás nem támasztotta alá, így indokoltsága nem volt bizonyított. A közalapítvány gazdálkodásában célszerűségi szempontból néhány további költségtételt (számítógép bérleti díj, mobil telefonköltség) is bírált az ellenőrzés, kifogásolta továbbá az MR KA és az MR Rt. között kötött bérleti szerződésben megállapított bérleti díj jelentős csökkenését, mivel nem zárható ki, hogy a közalapítvány működési kiadásai csökkentése és likviditásának megőrzése érdekében a tulajdonosi pozícióból állapodott meg az MR Rt.-vel. A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét az Ellenőrző Testület ellenőrzi. Ügyrendje és munkaterve, valamint a célellenőrzések, véleményezések alapján a testület eleget tett a médiatörvényben és a közalapítvány alapító okiratában előírt feladatainak. Megállapításaik realizálására a szükséges
intézkedéseket a kuratórium, illetve az elnökség megtette. A kuratórium és az elnökség az MR Rt. gazdálkodása felett a tulajdonosi jogait a médiatörvényben és az alapító okiratban előírt módon, törvényesen és célszerűen látta el. Az alapító okirat szerint az elnökség feladata az MR Rt.-t megillető bevételekkel kapcsolatos átutalási intézkedések meghozása. Az elnökség az elmúlt időszakban általában azonnal intézkedett, e döntéseiről a kuratóriumot is tájékoztatta. Az Rt.-nek járó bevételeket és az átutalások időpontjait a médiatörvény, illetve az alapító okirat részleteiben is szabályozza, így a feladat testületi gyakorlása a finanszírozás menetében a későbbiekben időveszteséget okozhat. Az elnökség e jogköre technikai jellegű feladat, nem jelent érdemi döntést, így a Titkárságra is rábízható lenne. A Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat (KMSZ) körültekintő összeállítására az elnökség és a kuratórium nagy figyelmet fordított. A KMSZ hatálybaléptetése rendkívüli módon elhúzódott. Átdolgozást követően az ORTT 1998. január végén adta meg a médiatörvényben előírt egyetértését. Elhúzódik az Archiválási Szabályzat jóváhagyása is, az ORTT még nem reagált a tervezetre. Az MR Rt. megalakulásával összefüggő vagyoni intézkedések törvényességét az Állami Számvevőszék 1997. évben ellenőrizte. A szükséges korrekciókat a közalapítványnál a helyszíni ellenőrzés időszakában kezdték meg, és 1998. március végén fejezték be. Az ingatlanok tulajdonjogi rendezése folyamatban van. A közalapítvány, majd az Rt. vagyonába került épületek többsége nagy értékű, a feladat ellátásához szükséges. Egy része gazdaságosan nem üzemeltethető, a Rádió tevékenységéhez nem kötődik szorosan. Az épület elemek épületgépészeti és az információs rendszer infrastruktúrája szempontjából megújítást igényelnek. A szakmai berendezések nagyobb hányada a fizikai elhasználódás és a műszaki paraméterek szempontjából már korszerűtlen, a tevékenység végzéséhez azonban szükséges. Jelentős része már rövid távon a rádiózás korszerű technikai feltételeinek megfelelő korszerűsítést, illetve műszaki szakmai váltást igényel. Az átadott vagyonon belül - a Rádió feladat rendjéhez viszonyítva - viszonylag alacsony - mindössze 12 % - volt a forgóeszközök aránya. Az átadott vagyont 1,7 milliárd Ft-os kötelezettség terhelte. A kuratórium a Rádió gazdasági helyzetének áttekintése és az ebből levont következtetések alapján juttatta el tájékoztatását és javaslatait az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz és a
pénzügyminiszterhez. E jelzések is hozzájárultak ahhoz, hogy az Rt. létrehozásának feltételei megteremtődtek. A kuratórium a médiatörvényben biztosított jogkörével élve több alkalommal - 1997. évben eredményesen - kezdeményezte az Országgyűlés illetékes bizottságán keresztül az MR Rt. forrásainak kiegészítését állami támogatás, illetve céltámogatás biztosítása érdekében. A kuratórium az Rt. közgyűlésének hatáskörében az éves gazdálkodási (üzleti) terveket és a mérleget időben jóváhagyta, az Rt. elnöke által beterjesztett előterjesztéseknek megfelelően. A döntés-előkészítés és a jóváhagyás folyamata törvényességi, szabályossági szempontból megfelelő volt. Az 1997. májusában megalakult új kuratórium feladatul szabta az Rt. elnökének, hogy 1997. év végéig állítsa össze az Rt. gazdálkodásstratégiai koncepcióját. Ennek birtokában a kuratórium várhatóan megalapozottabb döntéseket tud majd hozni az elkövetkező évek üzleti terveivel kapcsolatban. A közalapítvány kuratóriuma 1997. december 15-i ülésén elfogadta az Rt. 1997-2001. évekre szóló stratégiai tervét, amely a feladatok éves bontását is tartalmazza. A terv célja, hogy az Rt. hosszú távon gazdaságosan tudja hasznosítani infrastruktúráját, fenntartsa működőképességét, megfeleljen a független, közszolgálati rádió követelményeinek, megalapozza és koncepcionális keretet adjon az éves üzleti terveknek. Az elnökség az Rt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásánál kialakította a KA és az Rt. közötti folyamatos kapcsolattartást és információcserét. Ez utóbbi a folyamatos ellenőrzés módszereként is funkcionál. Az Rt. tevékenységének első, átfogó értékelése az elnöki pályázat teljesítésének tapasztalatairól készített beszámoló alapján történt meg. A kuratórium elismerte és méltányolta a nehéz pénzügyi körülmények között létrejött gazdasági konszolidációt, a Rádió társadalmi presztízséért, értékei megőrzéséért, a korszerű rádiózás megvalósításáért tett eredményes erőfeszítéseket. Ezeket az ellenőrzés tapasztalatai is alátámasztják. Az MR Rt. első évét a megváltozott helyzethez való felkészülés, a környezethez való alkalmazkodás jellemezte. Az átalakulás üteme mérsékelt volt, nem következett be radikális változás, szakmai megújulás. Az MR Rt. lényeges vonásaiban még változatlan rádiós környezetben működik, az ellenőrzött időszakban a kereskedelmi rádiók megjelenése nem okozott piaci átrendeződést. 1997. végére a kiadást csökkentő és bevételt növelő intézkedések eredményeként az MR Rt. gazdálkodása
egyensúlyba került, az Rt. likviditása javult. A KMSZ jóváhagyásának hiánya akadályozta az Rt. jogszerű működését, korlátozta az indokolt belső intézkedések megtételét. A helyszíni ellenőrzés befejezésekor a működési, gazdálkodási szabályok - összefüggésben a KMSZ hiányával is - még a műhelymunka stádiumában voltak. A szervezeti átalakulás végrehajtásaként - a jól kiépített szervezeti keretekkel rendelkező, önálló adófőszerkesztőségként működő Kossuth és Petőfi adó mellett - megkezdődött a Bartók adó önálló, műsorkészítéssel is foglalkozó adó-főszerkesztőséggé történő átalakítása. Az átszervezések révén mindhárom adónál létrejött az önálló adóprofil. Az infrastrukturális szervezetek - Műszaki Igazgatóság, Gazdasági Igazgatóság - átszervezésére, racionalizálására - bár készültek előkészítő anyagok - az ellenőrzés befejezéséig nem született döntés. Az egy főre jutó átlagbérek és átlagkeresetek az MR Rt. egészét tekintve - nagy szóródással - összességében alacsonyak. A kialakult kereseti viszonyok, a bérezési és ösztönzési rendszer nehezen áttekinthető, bonyolult. Az Rt. a stratégiai tervnek megfelelően 1998-tól kezdődően a kereseti viszonyok átfogó elemzése alapján megkezdi az aránytalanságok felszámolását, figyelemmel a KMSZ előírásaira, a feladatellátás szervezeti és technikai korszerűsítésére és a tervezett létszámcsökkentésre. A számvitel általánosan jó rendszerén belül kifogásolható a hangarchívum számviteli nyilvántartása. Az archívum az MR Rt. könyveiben 1 Ft-os eszmei értékkel szerepel, anyagait csak mennyiségben tartják nyilván, tételes leltározására 14 éve nem került sor. Az ellenőrzött időszakban az MR Rt.-nél az ellenőrzési rendszer három eleméből folyamatosan csak kettő - a vezetői és a munkafolyamatba épített - funkcionált, függetlenített belső ellenőrzési szervezet nem volt. A belső ellenőrzést az Rt. elnöke megbízásos jogviszonyok keretében, az FB pedig külső szakértől bevonásával biztosította. Az MR Rt. Felügyelő Bizottsága - lemondások miatt - 1997. március 14. óta működik, azóta feladataikat összességében a médiatörvényben foglaltak szerint végzik. A gazdálkodás néhány jelentős területén a korszerűsítés érdekében tervezett intézkedések végrehajtása teljes körűen nem történt meg. A számviteli rendszer még nem alkalmas az egyes műsorok gazdaságosságának mérésére, lassabban történik a létszámleépítés, az átláthatóbb bér- és jövedelemrendszer kidolgozása, a nem rádiós
tevékenységhez kapcsolódó vagyonhasznosítási alternatívák kidolgozása, az MTV-vel közösen fenntartott jóléti intézmények üzemeltetésének átszervezése. Rádiótörténeti előrelépésnek minősül a Petőfi és Bartók adók átállása az európai szabványnak megfelelő CCIR sávon történő sugárzásra. Pénzügyi lehetőségek hiányában azonban nem sikerült az indokolt mértékben felgyorsítani a műszaki fejlesztéseket, sőt még indokolt műszaki fejlesztések is elmaradtak. A Danubius Rádió műsorszolgáltatási jogosultságáért járó, az MR Rt.-t megillető műsorszolgáltatási díj bevétel lehetővé teszi a stratégiai terv pénzügyi megalapozását, a jobb felkészülést a kereskedelmi rádiókkal való - a közszolgálati profilt figyelembevevő - versenyre, a gyorsabb léptékű műszaki korszerűsítésre. Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzéseinek megállapításaira a Magyar Rádió költségvetési intézmény intézkedési terveket dolgozott ki. Az előírt feladatok egy része teljesült, más része csak részben vagy egyáltalán nem. A feladatok egy része a gazdálkodási forma megváltozása miatt aktualitását vesztette, más része - fejlesztési koncepciók, egységes műsor-nyilvántartási és elszámolási rendszer, áttekinthetőbb bérezés és ösztönzés, szigorúbb teljesítménykövetelmények kidolgozása, a belső szervezeti rendszer korszerűsítése - az Rt. működési keretei között is időszerű és szükséges. Javaslatok az Országgyűlésnek, mint a Magyar Rádió Közalapítvány alapítójának A Magyar Rádió Közalapítvány alapító okiratának módosításakor 1.) Az alapító okirat 12.2. pontjában a "...költségtérítésre tarthatnak igényt", illetve a "költségtérítés... megilleti" szövegrészt úgy módosítsa, hogy abból egyértelműen derüljön ki az alapítói szándék: a.) az érintettek a közalapítvány tevékenységével összefüggésben felmerült, igazolt költségeik megtérítését igényelhetik, vagy/és b.) a költségek igazolása nélkül, adóköteles költségtérítésben részesíthetők. 2.) Az alapító okiratot a költségtérítéssel kapcsolatban választott megoldás függvényében egészítse ki: a.) az elszámolható költségek körét, mértékét, a költségek igazolásának módját a Szervezeti és Működési
Szabályzatban kell megállapítani, vagy b.) a költségtérítés összegét határozza meg, illetve e jogkörrel hatalmazza fel a kuratóriumot. 3.) Az alapító okirat 1. sz. melléklete 5. pontját - mely szerint a közalapítvány bevételei között megjelenő, az MR Rt.-t megillető összegekre az átutalási intézkedések meghozatala az elnökség feladata - törölje, mivel az alapító okirat 3. pontja konkrétan tartalmazza az MR Rt.-t megillető bevételeket és az átutalás határidejét is, e feladat teljesítését az elnökség nem mérlegelheti, így a végrehajtás lebonyolítása nem igényel testületi döntést. a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg a.) az éves gazdálkodási terv és az esetleges évközi módosítások tartalmi és formai követelményeit, melyben alapkövetelmény, hogy csak a reálisan számításba vehető bevételek mértékéig tervezhetők kiadások, b.) az alapító döntésének megfelelően az elszámolható költségek körét, mértékét, a költségek igazolásának módját. 2.) A Magyar Rádió Rt. stratégiai tervében jóváhagyott célkitűzéseket, továbbá a Danubius Rádió műsorszolgáltatási díjából származó bevételnek a műszaki korszerűsítés érdekében történő felhasználását az éves üzleti tervek jóváhagyásakor érvényesítse. a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének A jelentés részletes megállapításai alapján intézkedjék a közalapítvány szabályzataiban és gazdálkodásában feltárt hiányosságok felszámolására. a Magyar Rádió Rt. elnökének 1.) A jelentés részletes megállapításai alapján intézkedjék az Rt. szabályzataiban és gazdálkodásában feltárt hiányosságok felszámolására - ezen belül soron kívül a szigorú számadású nyomtatványok kezelésére, elszámoltatására - továbbá az 1992. évi számvevőszéki ellenőrzés alkalmával javasolt, és jelen jelentésben részletezett aktuális feladatok megoldására. 2.) Intézkedjék a hangarchívum előírásszerű számviteli nyilvántartásának megoldásáról, az elmaradt leltározás soronkívüli pótlásáról. 3.) A Magyar Televízió Rt. elnökével együttműködve, illetve saját hatáskörében gyorsítsa fel a jóléti intézmények és a szolgáltató garázsipari egység átszervezését. II. Részletes megállapítások
1. A közalapítvány feladat- és szervezeti rendszere, működése 1.1. A kuratórium, az elnökség, a titkárság és az ellenőrző testület tevékenységének szervezeti, szabályozási és működési feltételei 1.1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalma és alkalmazása Az MR KA által jóváhagyott SZMSZ azokat a szervezeti és működési kérdéseket szabályozza, amelyekre a KA alapító okirata nem terjed ki. Az SZMSZ tartalma megfelel a médiatörvény és a közalapítványokra irányadó általános jogszabályok rendelkezéseinek, alkalmazása - néhány kötelezettségvállalás kivételével - megfelelő. Írásbeli kötelezettséget az SZMSZ Második Rész 8.2. pontja szerint a munkatársakkal és szakértőkkel kapcsolatos szerződések kivételével az elnök és az elnökhelyettes (akadályoztatásuk esetén az általuk e célra kijelölt elnökségi tag) együttesen vállalhat. A szúrópróbaszerű ellenőrzés feltárta, hogy egyes bérleti szerződések aláírására - azaz írásbeli kötelezettség vállalására - az elnök és az elnökhelyettes ugyan együttesen, de csak egy-egy elnökségi tagot hatalmazott fel. 1.1.2. Gazdálkodási szabályzatok Az 1996-ban hatályos számviteli törvény 79. (4) bekezdése szerint az MR KA-nak, mint újonnan alakult szervezetnek számlarendjét a megalakulásának időpontjától számított 90 napon belül, azaz 1996. június 8-áig ki kellett volna alakítani. Ez határidőre nem történt meg. A közalapítvány 1996-ban olyan számviteli politika
előírásai szerint dolgozott, melyet még 1992-ben, a számviteli törvény bevezetésének évében uniformizáltan alakítottak ki, mellékletét csak a számlatükör képezte. E számviteli politika önálló számlarendet nem tartalmazott, annak követelményeit csak implicite foglalta magába. A közalapítvány 1997-re aktualizált számviteli politika-, számlatükör- és számlarend tervezetét külső szakértő 1997. febr. 17-ére készítette el. A számviteli politika tartalma (a könyvvezetés, a mérlegtételek részletezése, értékelése, az eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet formája, jogszabályok és mutatók függeléke) megfelel a számviteli törvényben előírt követelményeknek. 1997-ben már rendelkeznek a számviteli politika mellett egy önálló bár vállalati" elnevezésű számlarenddel is. A számlatükör megfelelő. A számviteli törvény 14. (5) és (6) bekezdése szerint a közalapítványnak az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, értékelési szabályzatát és pénzkezelési szabályzatot is el kellett készíteni. A Leltárkészítési szabályzat elkészült, tartalmilag megfelelő. Értékelési szabályzat külön nem készült, az értékelési elveket a számviteli politika tartalmazza. A Pénzkezelési szabályzat 1997. március 20-án lépett hatályba, tartalmát az ellenőrzés megfelelőnek tartja. Előírásait - egy pontja kivételével - betartják. A szabályzat 3.1.1. pontja szerint a pénztárosi munkakör személyi szempontból összeférhetetlen a könyvelési munkakörrel, vagyis ugyanaz a személy nem töltheti be egyidejűleg ezt a két munkakört. Az MR KA alacsony hivatali létszáma miatt ezt az előírást nem tudják maradéktalanul betartani. A kialakított gyakorlat úgy oldja fel az összeférhetetlenséget, hogy a pénzügyi ügyintéző végzi a kontírozást, de munkáját a megbízott külső könyvvizsgáló ellenőrzi. Az MR KA Alapító Okirata szerint a közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amelynek feladat- és jogkörébe tartozik a közalapítvány általános működése keretében a közalapítvány szervezeti és működési szabályzatának megállapítása és
módosítása. Az SZMSZ -nek tartalmaznia kell a közalapítvány működésének részletes szabályait, beleértve a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat is. E szabályzatokat a gazdasági igazgató írta alá. Az Alapító Okirat, illetve az SZMSZ sem az elnökséget, sem a titkárságot, sem a közalapítvány alkalmazottjait nem hatalmazta fel a közalapítvány működéséhez szükséges szabályzatok jóváhagyására. Az ellenőrzés álláspontja valamennyi belső szabályzat jóváhagyására, hatálybaléptetésére szerint a kuratórium jogosult. A kuratórium elnöke álláspontja szerint "az SZMSZ sehol sem tartalmazza, hogy ezeket a szabályzatokat jóvá kellene hagyatni a Kuratóriummal, nincs erről szó a médiatörvényben és az Alapító Okiratban sem. Ezen szabályzatok elkészítése csak részben volt kötelező; álláspontunk szerint elkészítésük nem képezi az SZMSZ részét, a közalapítványok működésére vonatkozó törvényekből és szabályokból szervesen következnek. Szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell eleget tenniük; kidolgozásuk kifejezetten speciális szakmai ismereteket és gyakorlatot kíván, tartalmuk meghatározása nem a kuratórium illetékessége. Véleményünk fenntartása mellett nem látjuk akadályát annak, hogy a szabályzatokat a Kuratórium elé terjesszük elfogadásra." A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a fent felsorolt szabályzatokat nem terjesztették elő a kuratóriumnak jóváhagyásra. 1.1.3. A közalapítvány személyi feltételei a.) Kuratórium és elnökség A kuratórium delegált tagjainak a megbízása egy évre szól, a
tagok száma maximum huszonegy fő lehet. Az első ciklusban húsz, a másodikban tizennyolc delegált tagja volt a kuratóriumnak. A delegálási okmányokat és az összeférhetetlenséget kizáró nyilatkozatokat a titkárság bekérte. Az elnökség tagjait négy évre választotta az Országgyűlés. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig négy fő mondott le elnökségi tagságáról, helyükre új személyeket választott az Országgyűlés. 1997. szeptember közepe óta az elnök személye is új. b.) Titkárság A közalapítvány kuratóriumának, elnökségének ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit, illetve az ellenőrző testület hivatali teendőit a titkárság látja el. Az alapító okirat egy vezető és öt teljes munkaidejű munkatárs alkalmazására ad lehetőséget. A titkárság létszámára vonatkozó előírás az ellenőrzött időszakban teljesült. A titkárság az alapító okiratban és az SZMSZ-ben részletezett feladatait a szabályzatokkal összhangban látja el. A feladat- és jogköröket az SZMSZ-szel összecsengően a munkaszerződések világosan elhatárolják. 1.2. A közalapítvány gazdálkodásának törvényessége és célszerűsége 1.2.1. Az MR KA számára előírt gazdálkodási szabályok érvényesítése Az MR KA az ellenőrzött időszakban alapító okirata 1. sz. mellékletében meghatározott gazdálkodási szabályoknak megfelelően üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végzett, az MR Rt.-n kívül más gazdasági vagy közhasznú társaságot nem alapított, részesedést nem szerzett, alapítványt nem létesített. Működési költségeit a jogszabályok által biztosított bevételeiből fedezte. Feladatai ellátásához a közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés 15 millió Ft-ban állapította meg. 1996. évi kiadásaira a költségvetés általános tartalékából 10 millió Ft-ot, a TV előfizetői díjbevételből 21 millió Ft-ot kapott. 1997. évtől kezdődően az ORTT a Műsorszolgáltatási Alapból folyósítja a médiatörvényben jóváhagyott mértékű működési célú támogatást (1-2. sz. tanúsítványok). A közalapítványnak 1996-ban működési célú forrásból származó megtakarítása nem volt, így pótlólagos támogatást az MR Rt. -nek nem kellett adnia. Az MR KA sajátos feladata az MR Rt. finanszírozása, az MR Rt.-t megillető pénzösszegek továbbutalása révén. Az alapító okirat 1. sz. mellékletének 3. pontja szerint a műsorterjesztési
(sugárzási) díjat az esedékességekor, az MR Rt.-t megillető üzembentartási díjat, a művészeti együttesek költségvetési támogatását, a külföldre irányuló műsorszolgáltatás külön költségvetési támogatását, az MR Rt. részére megállapított külön támogatást, a Danubius Rádió műsorszolgáltatási jogosultságáért járó műsorszolgáltatási díjbevétel címén befolyt bevételeket a közalapítvány a folyósítást követően haladéktalanul köteles továbbutalni. A közalapítvány kuratóriumának elnöksége a jóváírást igazoló bankszámla-kivonat megérkezését követően általában azonnal intézkedik az MR Rt.-t megillető összegek átutalására. Az MR KA alapító okirata 1. sz. melléklet 5. pontja az elnökség feladatává tette az átutalási intézkedések meghozatalát. Ez az előírás az ellenőrzés álláspontja szerint szükségtelen, mert a közalapítvány az MR Rt.-t megillető, a médiatörvényben szabályozott összegeket mérlegelés nélkül köteles továbbutalni. Mivel az elnökség csak havonta köteles ülést tartani, e jogkör gyakorlása a finanszírozásban a későbbiekben időveszteséget okozhat. Az elnök beszámol az utalás(ok) tényéről a következő kuratóriumi ülésen. Az MR KA befektetései megfeleltek az alapító okirat előírásainak. 1996. évben sem rövid, sem hosszú lejáratú értékpapírt nem vásárolt, az 1997. évi értékpapír vásárlásokra a működési célú bevételeiből keletkezett átmeneti megtakarítások biztosították a fedezetet. 1.2.2. Az éves gazdálkodási tervek készítése, megalapozottsága A közalapítvány működéséhez szükséges forrásokat az induló vagyon, továbbá 1996-ban központi költségvetési támogatás, illetve a TV előfizetési díjakból származó részesedés, 1997-ben az üzembentartási díjból származó részesedés biztosította. Az 1996. évi eredeti és módosított gazdálkodási tervek bevételi tervszámot nem tartalmaztak, ezt az ellenőrzés kifogásolja. Az eredeti gazdálkodási terv jóváhagyásakor a kuratórium összegszerűen csak az induló vagyon nagyságát ismerte, az
1996. évi működési költségek ezt meghaladó részére az Alapító Okirat 4.2.1. pontja külön törvényben jóváhagyandó költségvetési támogatást helyezett kilátásba. A közalapítványnak az alapító okiratban jóváhagyott induló vagyona 15 millió Ft volt, melyet a kuratórium működési költség előlegként kapott meg 1996. májusában. A közalapítvány 1996. évi működési költségei fedezetére az Alapító Okirat 4.2.1. pontja az induló vagyont is beszámította. 1996-ban a működési költségek fedezetére a 2202/1996. (VII. 24.) Korm. határozat a költségvetés általános tartalékából 1996. augusztusban további 10 millió Ft-ot, az 1996. évi LXXVIII. tv. 22. -a a TV előfizetői díjbevételből 1996. novemberében 21 millió Ft-ot biztosított a közalapítványnak. A közalapítvány elnöksége működése kezdetén megbízást adott egy üzleti és gazdasági tanácsadó kft.-nek, hogy a közalapítvány 1996. évi gazdálkodási tervét készítse el. A tervezetet a kuratórium az alakuló ülésén, 1996. május 23-án megtárgyalta. Az 1996. évi gazdálkodási tervben - melyet éves költségkalkuláció"-nak neveztek - csak a kiadásokat határozták meg, 42,1 millió Ft-ban. A kuratórium a III/1996. (V. 23.) sz. határozatában az 1996-os költségvetést ideiglenes jelleggel fogadta el azzal, hogy azt 1996. szeptemberig újra tárgyalják. A kuratórium elfogadta az elnök szóbeli beszámolóját az addigi költségfelhasználásról és az elnökség munkájáról. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy az elnökség megalakulása és a kuratórium megalakulása közötti időszak tevékenységéről írásbeli beszámoló nem készült. 1996. szeptemberben a kuratórium a gazdálkodási terv kiadási tervszámát 40.1 millió Ft-ra, majd decemberben 40.9 millió Ft-ra módosította. Tapasztalati adatok hiányában a kiadások megalapozott tervezése gondot okozott. A szeptemberi módosítást az indokolta, hogy a reprezentáció és a bankköltségek alacsonyabbnak bizonyultak a tervezettnél; a személyi
jellegű kifizetések - annak ellenére, hogy a béreket októbertől növelték - az adott gazdálkodási időszakban összességében csökkentek, mert az eredeti terv ezekre vonatkozóan is - az elszámolandó nyolc ill. kilenc hónap helyett - tíz hónappal számolt. A decemberi módosítást a gazdálkodási terv számszaki hibái, illetve az elnökség létszámának növekedése indokolta. Az 1997. évi gazdálkodási tervet a kuratórium január 20-i ülésére terjesztette elő az elnökség, a tervet átdolgozás után 1997. március 3-án hagyta jóvá a kuratórium. A gazdálkodási terv 1997. évben sem tartalmazta a közalapítvány bevételi tervszámát. A közalapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása szerint a közalapítvány költségtervezésének alapja az alapító által ígért éves működési költség összege volt, amely realizálódott is. A bevételek tervezéséhez a közalapítvány nem rendelkezett tapasztalati adatokkal az üzembentartási díj bevételek várható nagyságára vonatkozóan, év közben pedig megváltozott a közalapítvány részesedésének mértéke is. A gazdálkodási terv jóváhagyásakor a kuratórium a Műsorszolgáltatási Alap üzembentartási díj bevételének az 1/3 %-át tervezhette volna működési kiadásai forrásául. Az Országgyűlés 72/1997. (VII. 17.) sz. határozata a díj 1/2 %- ára növelt részét hagyta jóvá a közalapítványnak visszamenőleges hatállyal a teljes 1997-es évre vonatkozóan. A megemelt
összegből először csak júliusban jutott bevételhez a közalapítvány. A jóváhagyott kiadási tervszám 80,3 millió Ft volt. A kuratórium az eredeti javaslat átdolgoztatása során azzal az igénnyel lépett fel, hogy a kiadási tervszám arra a keretösszegre csökkenjen, amelyre fedezet reálisan várható. Ezen belül viszont emelni kívánták a delegált kuratóriumi tagok költségtérítési összegét. Az előző évben tervezetthez képest a kiadások növekedését több tényező okozta: a működési időszak négy negyedév, míg az előző évben csak három volt; a törvénykörnyezet megváltozása miatt a növekedett a testületi tagok tiszteletdíja, saját hatáskörben növelték a költségtérítéseket, az alkalmazottak béreit, ezekkel összefüggésben növekedtek a közterhek. Az MR KA működési költségeire 1997. végéig a Műsorszolgáltatási Alapból mintegy 68 millió Ft bevételhez jutott (2. sz. tanúsítvány). Az MR KA az átutalásokat rendszertelenül havonta többször, változó napokon és összegekben - kapta. 1997. áprilisban háromszor, májusban kétszer, júniusban és júliusban háromszor, augusztusban kétszer (és késedelmesen: 13-án, ill. 27- én) érkezett átutalás a közalapítvány számlájára a Műsorszolgáltatási Alaptól. A rendszertelen és késedelmes utalások likviditási gondokat okoztak az MR KA gazdálkodásában, pl. az SZJA és a TB járulék határidőre történő befizetésével kapcsolatban. 1.2.3. A gazdálkodás szabályossága, a pénzügyi, bizonylati fegyelem érvényesülése A szúrópróba-szerű ellenőrzés azt tapasztalta, hogy az ügyviteli munka során a pénzügyi és bizonylati fegyelem jogszabályi előírásait betartották. Az SZMSZ-ben, a számviteli politikában és a pénzkezelési szabályzatban részletezett előírásoknak összességében eleget tettek. A belső ellenőrzés a munkafolyamatba építetten és a vezetői ellenőrzés során érvényesült. 1.2.4. A közalapítvány működési költségeinek alakulása és indokoltsága, a rendelkezésre álló forrásokkal való összhangja 1.2.4.1. A testületi tagokkal kapcsolatban felmerült költségek összege, összetétele és törvényessége
A médiatörvény 63. -a rendelkezik a kuratórium elnöksége és az ellenőrző testület tagjainak a díjazásáról. a.) A tiszteletdíjat a médiatörvény az országgyűlési képviselők alapdíjának a százalékában állapította meg. A tiszteletdíjak megállapítása és folyósítása a vizsgált időszakban törvényes volt. b.) A médiatörvény 63. -a szerint az elnökség, az ellenőrző testület és a delegált kuratóriumi tagok költségtérítésre tarthatnak igényt. - Az elnökség és az ellenőrző testület tagjai részére 1996-ban - havi 50.000 Ft-ból, mint 100 %-ból kiindulva - különböző összegű költségtérítést fizetett a közalapítvány. Az 50.000 Ft megállapításához megalapozó számítást a helyszíni ellenőrzés nem talált. Az elnök, elnökhelyettes és a tagok, valamint az ellenőrző testület elnöke és tagjai részére a költségtérítés összege 50.000 Ft-nak a 200, 180, 140, illetve 100 és 70 %- a volt, hasonlóan a tiszteletdíjak arányaihoz. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy a kuratórium az éves költségvetés elfogadásával döntött a költségtérítések összegéről, arról külön határozatot nem hozott. Nem határozott továbbá a költségtérítés elszámolási módjáról sem. A költségtérítés alapösszegét 1997. májustól 20 %-kal, 60.000 Ft-ra emelték. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy testületi határozat erről sincs, illetve ezen összeg mértékéhez sem készült megalapozó számítás. A költségtérítés alapösszegét 1997-ben is az előzőekben leírt mértékben növelték, így az elnök 120.000 Ft, az elnökhelyettes 108.000 Ft, az elnökségi tagok 84.000 Ft, az ET elnöke 60.000 Ft, az ET tagjai 42.000 Ft havi költségtérítésben részesültek. A költségtérítések kifizetését a közalapítványnak a kuratórium által elfogadott 1996. és 1997. évi gazdálkodási terveire alapozták, melyekben a költségtérítés éves szinten jóváhagyott tervösszege
szerepel, a tisztségviselők fenti csoportosítás szerinti bontásában. Az ellenőrzés álláspontja szerint a költségtérítések jóváhagyott éves tervösszege nem azonos a beosztástól függően differenciált, a költségek igazolásának alátámasztása alól felmentést biztosító engedéllyel. - A kuratórium delegált tagjainak költségtérítése 1996-ban ülésenként 8.000 Ft/fő költségtérítést fizettek ki a jelenlévő kurátoroknak (15/1996. (V. 6.) Elnökségi határozat alapján). 1997. januárban 10.000 Ft/fő költségtérítést fizettek. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy határozat erről a költségtérítési összegről sem született. A XXX/1997. (I. 20.) kuratóriumi határozat évi 10 ülést feltételezve és 20.000 Ft/fő/ülés összeg figyelembevételével határozta meg a tervezési keretszámot. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy a határozatból nem derül ki, hogy ez milyen dátumtól hatályos. 1997. februárra 20.000 Ft költségtérítést kaptak a kurátorok. 1997. januárra 10.000 Ft költségtérítést és közterheit (4 fő számára), 1997. februárra 20.000 Ft költségtérítést és járulékait (1 fő számára) úgy számolták el, hogy az érintett kurátorok nem voltak jelen a kuratóriumi üléseken (1 fő egyik ülésen sem vett részt). Márciustól kezdve a 20.000 Ft költségtérítést újból csak azok kapták, akik megjelentek az üléseken (XLI/1997. (III. 3.) Kuratóriumi határozat). A kurátorok havi költségtérítési összegeinek megállapításához a helyszíni ellenőrzés megalapozó számításokat nem talált. A költségtérítési keretet részben számla ellenében, részben számla nélkül fizette ki a közalapítvány a testületek tagjai részére, de a keretet meghaladóan is fizetett költségtérítést. A vidéki tagok egy része és a külföldi tagok ugyanis szállás- és gépkocsi- (utazási) költséget is elszámoltak a költségtérítési kereten felül. Az MR KA működési költsége 1996-ban (10 hónapos működési idő, márciustól decemberig) 37,2 millió Ft volt. A költségtérítés címén kifizetett összeg - 9,2 millió Ft - ennek 25%-a volt. 1997. január 1.- szeptember 30. között a 49,7 millió Ft összegű működési költségből 10,7 millió Ft, azaz 21,5 % volt a költségtérítések összege (3-4. sz. tanúsítvány).
A költségtérítési kereten belül számla nélkül 1996-ban az elnökségnek 5,5 millió Ft, az ET-nek 1,2 millió Ft, a kuratóriumnak 0,8 millió Ft, 1997. szeptember 30-ig az elnökségnek 5,3 millió Ft, az ET-nek 1,2 millió Ft, a kuratóriumnak 1,9 millió Ft került kifizetésre. A három testület a keret terhére 1996-ban összesen 0,9 millió Ft, 1997. szeptember 30-ig 1,4 millió Ft költségtérítést kapott számlák alapján, míg a kereten felül kifizetett - igazolt - szállás- és gépkocsi költség 1996-ban 0,8 millió Ft, 1997. szeptember 30-ig 0,9 millió Ft volt. 1997-ben a tiszteletdíjakból és a költségtérítésekből származó, SZJA alapját képező összegek után TB járulékot is fizetett a közalapítvány. A költségtérítések a TB járulék 3,3 millió Ft összegével együtt a működési költségek 28,1 %-át jelentették. A testületekkel kapcsolatos személyi jellegű kifizetések és azok közterhei az összes működési költség közel 4/5 részét teszik ki. A személyi jellegű kifizetések magas arányát a közalapítvány sajátosságai indokolják, ugyanakkor jelzik, hogy a takarékos gazdálkodás, a költségek csökkentése is elsősorban ezeknél a költségeknél lehet számottevő. 1996-ban a költségek indokolása és igazolása (számla) nélkül kifizetett 7,5 millió Ft-os költségtérítés is hozzájárult a közalapítvány 6,6 millió Ft-os veszteségéhez. A kuratórium elnökének 1998. január 8-i levele szerint: '"A Közalapítvány gazdálkodása nem mondható pazarlónak. A médiatörvénynek megfelelő működés az az elsődleges szempont, amelynek tükrében
a Közalapítvány kiadásait vizsgálni lehet, esetleg más, hasonló célú testületek kiadásaival összevetve. Természetesen a Közalapítvány testületei is törekszenek a minél takarékosabb működésre. Ez azonban nem mehet az alapfeladat rovására. Az önkorlátozás, önmérséklés fokának megítélése álláspontunk szerint nem képezi az Állami Számvevőszék feladatát, ezért az erre vonatkozó szubjektív megítélésük szerepeltetését kérjük mellőzni a jelentésből." A számlák nélkül fizetett költségtérítés lehetőségét a médiatörvény 63. -a, illetve a közalapítvány alapító okirata 12.2. pontjában a költségtérítésre vonatkozó részletes szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék és a közalapítvány nem értelmezi egységesen. A hivatkozott jogszabályok a közalapítványnál kialakított gyakorlatot nem tiltják, azonban az alapító szándéka nem derül ki egyértelműen. A médiatörvény 63. -a szerint az elnökség és az ellenőrző testület tagjai "költségtérítésre tarthatnak igényt", illetve "költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti". Az alapító okirat 12.2. pontja fentiekkel azonos megfogalmazást tartalmaz. Az ellenőrzés a számlák nélkül kifizetett költségtérítést célszerűségi szempontból kifogásolta. Az elnökség, a kuratórium delegált tagjai és az ellenőrző testület számára valamennyi ténylegesen felmerült és az igazolt költséget a közalapítvány megtérített, illetve átvállalt, a költségkeret számlával nem igazoltan és SZJA előleggel csökkentve kifizetett részét megalapozó számítás nem támasztotta alá, így indokoltsága nem bizonyított. A helyszíni ellenőrzés szúrópróba szerűen megvizsgált néhány - számlák alapján igényelt - költségtérítést.
A közalapítvány számítógépeket bérelt az elnökség néhány tagjának: 1996-ban 1 főnek XI-XII. hónapokra 70.000 Ft/hó 1997-ben 1 főnek I. hónapra 70.000 Ft/hó 1 főnek I-X. hónapokra 70.000 Ft/hó 1 főnek I.- 1998. IV. hónapokra 55.000 Ft/hó 1 főnek I. - 1998. III. hónapokra 45.000 Ft/hó 1 főnek VII-IX. hónapokra 65.000 Ft/hó A bérleti szerződések nem tartalmazták egyértelműen, hogy a bérbevevő az MR KA, vagy a szerződést aláíró elnökségi tag. A bérleti szerződéseket az SZMSZ-szel ellentétesen kötötték, mert azokat csak egy személy, nevezetesen a gépet használó elnökségi tag (az elnök és az elnökhelyettes együttes felhatalmazása alapján) írta alá. A bérleti díjakat számlák alapján az MR KA fizette, és ezek összegével az érintett elnökségi tagok költségkeretét csökkentették. A bérleti szerződések megkötése előtt nem végeztek gazdaságossági számításokat, erre a már megkötött szerződések többsége sem alkalmas. A bérleti szerződések ugyanis nem tartalmazzák a bérelt konfigurációk összetételét, ezek megnevezését, árát, gyártási azonosítóját stb., csak két bérleti szerződés tartalmazta a konfiguráció együttes értékét (825.000 Ft, illetve 450.000 Ft). Nem vizsgálták meg azt sem, hogy az egyes elnökségi tagok közalapítványi tevékenységéhez szükséges, illetve indokolt-e ilyen összetételű és értékű számítógép konfiguráció. A testületi és hivatali munkához vásárolt számítógépek értéke például a bérelt számítógépek értékének felét, harmadát sem teszi ki. Az MR KA az ellenőrzött időszakban hivatal működéséhez is vásárolt öt számítógépet. Az egyik számítógép tartozékokkal együtt 214.287 Ft-ba, a másik négy összesen 1.281.335 Ftba került. A kuratórium elnökének 1998. január 8-i levelében nem tartotta szerencsésnek ezekre az adatokra való
hivatkozást, mert köztudomású, hogy a számítógépek és software-k ára nagyon sok változó függvénye, de leginkább az időé. Jelenlegi árakat a levél szerint nem lehet korábbi beszerzésekre kiterjesztően alkalmazni. A havi bérleti díjakat tekintve a szerződések a közalapítványra nézve előnytelenek, illetve pazarlóak voltak. A 850.000 Ft értékű konfiguráció havi 55.000 Ft bérleti díja olyan magas volt, hogy a közalapítvány a szerződés 15 hónapos érvényességi ideje alatt a teljes vételárat kifizette. Kifogásolja az ellenőrzés, hogy a bérelt gépeket írásban nem adta át használatra a közalapítvány az elnökség érintett tagjainak, így adott esetben az anyagi felelősség nem lenne érvényesíthető. 1.2.4.2. A közalapítvány egyes működési költségeinek ellenőrzése a.) Telefonköltségek A működési költségeken belül az ellenőrzés véleménye szerint indokolatlanul magas a mobiltelefonok használata miatt kifizetett költség. A közalapítvány az elnökség tagjai és a titkárság egyes dolgozói részére mobiltelefont adott használatra, és ezek után a rendszerbelépési, biztosítási és havi használati díjakat fizeti, a közalapítvány működési költségei terhére. A közalapítvány 1996-ban 0,9 millió Ft-ot, 1997-ben 1,7 millió Ft-ot fizetett ki az elnökségi tagok mobiltelefon-számláira, az egyszeri rendszerbelépési és a biztosítási díjon felül. Az egyes telefonok havi számlái 1996-ban 2.249 Ft és 35.073 Ft között, 1997-ben 7.609 Ft és 57.333 Ft között mozogtak. Az ellenőrzött időszakban a titkárság három alkalmazottja is használt mobiltelefont a közalapítvány költségére - 1996-ban 0,3 millió Ft, 1997. január 1. - 1997. szeptember 30. között 0,5 millió Ft összegben - annak ellenére, hogy a titkárság vezetékes telefonvonalakkal ellátott.
Az alkalmazottak által használt mobiltelefonok havi díja 1996.-ban 6.594 és 35.146 Ft, illetve 1997-ben 3.453 és 42.997 Ft között volt. Az MR KA-nál még a kirívóan magas telefon számlák esetében sem vizsgálták, hogy a mobiltelefonok használata a közalapítványi célú ügyintézés miatt merült-e fel. b.) Az MR Rt.-vel kötött bérleti szerződések (5. sz. tanúsítvány) A közalapítvány kuratóriuma és hivatali szervezete működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése érdekében 1996. május 2-án bérleti szerződést kötöttek a MR Rt.-vel. A bérleti szerződésben foglaltak szerint a MR Rt.-től béreltek irodahelyiségeket, azok berendezését, egy számítógépet, nyomtatót, számítógép-szoftvert, telefont. A havonta fizetendő bérleti díj 340.000 Ft + ÁFA volt. A bérleti szerződést többször módosították. Először 1996. október 22-én 1996. szeptember 1-i visszamenő hatállyal. A módosítást az tette szükségessé, hogy szeptembertől kezdve az MR KA egy személygépkocsit is bérelt az MR Rt.-től, megszűnt viszont a számítógép és a nyomtató bérbeadása. A növekedés-csökkenés eredményeként a bérleti díj havi összege 370.000 Ft + ÁFA-ra növekedett. Az 1997-re érvényes szerződést januárra visszamenőleges hatállyal 1997. április 21-én kötötték meg. Az előző évihez képest egy irodahelyiséggel kevesebbet béreltek. A bérleti díj évi havi 94.000 Ft + ÁFA összegű lett. Az ellenőrzés feltűnően nagy mértékűnek találja a bérleti díj csökkentését. Az 1996. évben megállapított bérleti díjat - összehasonlítva az irodaház környezetében lévő ingatlan bérleti díjakkal - a kuratórium magasnak találta, ezért kezdeményezték a csökkentést. A bérleti szerződést 1997. szeptember 30-án ismét módosították, mert az MR KA nem bérelte tovább a személygépkocsit. A bérleti díjat október 1-től havi 93.000 Ft + ÁFA összegben állapították meg. Egyik említett szerződés sem részletezte az egyes bérlemények bérleti díját, így ezek realitása a szerződések alapján nem állapítható meg. A bérleményekben bekövetkezett változások és az ezek hatására megállapított bérleti díjak
változása között nem található a bérleti díj realitására utaló összefüggés. Az alapító Országgyűlés az alapító okiratban kifejezetten megtiltotta a közalapítványnak, hogy az Rt.-től vagyont vagy nyereséget vonjon el. Az alapító okirat 3. c. pontja szerint a közalapítvány nem vonhat el az MR Rt.-től nyereséget. Az indokolatlanul alacsony bérleti díj az MR Rt. árbevételét, ezen keresztül a nyereségét csökkenti, így a közalapítvány alapító okiratával ellentétes. A kuratórium elnökének 1997. december 8-án kelt levele szerint : "A Magyar Rádió Közalapítvány a Részvénytársaság tulajdonosi, közgyűlési hatáskörét látja el, az elnökség ezen túlmenő hatáskörrel is rendelkezik. Tulajdonosi és közgyűlési hatáskört ellátó kezelő testületként a kezelt szervezet ingatlanát voltaképpen nem is kellene bérelnie, azt ingyenesen is használhatná. A Közalapítvány által használt helyiségek forgalmi értéke nem számottevő, hiszen a Rádió azt a piacon sem értékesíteni, sem pedig kiadni nem tudná gazdaságosan. A bérleti díj összege jogszerűen a két fél megállapodásán alapszik. A bérleti szerződés szerint fizetett összeg hozzájárulás a Kuratórium részéről az Rt. költségeinek csökkentéséhez, tehát az éppen a számvevői észrevétellel ellentétes szándékot realizál." 1.2.4.3. A létszám- és bérgazdálkodás, a külső munkavállalók (szakértők) foglalkoztatására kötött megbízási díjak cél- és szabályszerűsége, a megbízások teljesítésének igazolása A titkárságnak 1996-ban négy főállású alkalmazottja volt, bérköltségük a működés kilenc hónapjában 3,9 millió Ft-ot tett ki. 1997-ben a főállásúak mellett egy másodállású