Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. Pedagógiai Program

Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pedagógiai Program 2018

TARTALOM 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 5 1.2 AZ ISKOLA JÖVŐKÉPE... 6 2 NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI... 7 2.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 7 2.1.2 Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink... 7 2.1.3 Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében... 7 2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 8 2.2.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 12 2.2.2 A szakmai munkaközösségek feladatai:... 12 2.2.3 A munkaközösség-vezetők feladatai:... 13 2.2.4 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai, az osztályfőnöki munkaközösség... 13 2.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 15 2.3.1 Az értelmi nevelés... 15 2.3.1.1 Anyanyelvi kommunikáció...15 2.3.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció...15 2.3.1.3 Matematikai kompetencia...15 2.3.1.4 Természettudományos és technikai kompetencia...15 2.3.1.5 Digitális kompetencia...16 2.3.1.6 Hatékony, önálló tanulás...16 2.3.1.7 Szociális és állampolgári kompetencia...16 2.3.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia...16 2.3.1.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség...16 2.3.2 Az erkölcsi nevelés... 16 2.3.3 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 16 2.3.4 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 17 2.3.5 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 17 2.3.6 Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés... 17 2.3.7 A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés... 17 2.3.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés... 17 2.3.9 Médiatudatosságra való nevelés... 17 2.3.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 17 2.3.11 Pályaorientáció... 17 2.4 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 18 2.4.1 Egészségnevelési elvek... 19 2.4.2 Az egészségfejlesztési program hozzásegíti a tanulókat... 19 2.4.3 A program megvalósulásának ellenőrzése, értékelése... 23 2.4.4 Környezeti nevelés programja... 25 2.5 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 28 2.6 KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM... 28 2.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 29 2.7.1 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők... 29 2.7.2 Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók... 30 2.7.3 Sajátos nevelési igényű tanulók... 31 2.7.4 Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás... 31 2.8 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 32 2.9 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 34 2.10 A TANULMÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI... 35 2.10.1 Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák... 35 2 / 135

2.10.2 Alkalmassági vizsga... 37 2.10.3 A szóbeli felvételi vizsga követelményei... 37 2.11 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI... 37 3 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE...38 3.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, JELLEMZŐI... 38 3.2 AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMAI... 38 3.2.1 Helyi óratervek a szakgimnáziumok 9-13. évfolyama számára... 38 3.2.1.1 Két tanítási nyelvű Turisztikai szervező, értékesítő - német-magyar szakgimnáziumi óraterv...39 Mellékszakképesítés tantárgyait kiváltó szakmai óraterv a 11 12. évfolyamon...42 Az 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet alapján az ágazati szakmai kompetenciák erősítését célzó szakmai tantárgyak óraterve..44 3.2.1.2 Két tanítási nyelvű Kereskedelmi képviselő angol-magyar szakgimnáziumi óraterv...46 Mellékszakképesítés tantárgyait kiváltó szakmai óraterv a 11 12. évfolyamon...49 Az 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet alapján az ágazati szakmai kompetenciák erősítését célzó szakmai tantárgyak óraterve..51 3.2.1.3 Kereskedő szakgimnáziumi óraterv...53 Mellékszakképesítés tantárgyait kiváltó szakmai óraterv a 11 12. évfolyamon...56 Az 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet alapján az ágazati szakmai kompetenciák erősítését célzó szakmai tantárgyak óraterve..58 3.2.1.4 Vendéglátásszervező szakgimnáziumi óraterv...60 Mellékszakképesítés tantárgyait kiváltó szakmai óraterv a 11 12. évfolyamon...63 Az 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet alapján az ágazati szakmai kompetenciák erősítését célzó szakmai tantárgyak óraterve..65 3.2.2 Helyi óratervek a szakközépiskola 9 11. évfolyam számára közismereti képzéssel... 67 3.2.2.1 Eladó (OKJ 34 341 01) szakképesítés szakközépiskolai óraterve...67 3.2.2.2 Cukrász (OKJ 34 811 01) szakképesítés szakközépiskolai óraterve...70 3.2.2.3 Pincér (OKJ 34 811 03) szakképesítés szakközépiskolai óraterve...73 3.2.2.4 Szakács (OKJ 34 811 04) szakképesítés szakközépiskolai óraterve...76 3.2.3 Helyi óratervek a szakközépiskola 12 13. évfolyama számára... 79 3.2.4 Helyi óratervek a szakközépiskola felnőttoktatási évfolyamai számára... 80 3.2.4.1 Szakács (OKJ 34 811 04) szakképesítés két éves felnőttoktatási óraterve...80 3.2.4.2 Cukrász (OKJ 34 811 01) szakképesítés felnőttoktatási óraterve...81 3.2.4.3 Turisztikai szervező, értékesítő (54 812 03) felnőttoktatás óraterve...82 3.2.4.4 Vendéglátásszervező szakképesítés (54 811 01) felnőttoktatás óraterve...84 3.2.4.5 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (35 345 01) szakképesítés-ráépülés felnőttoktatás óraterve...85 3.2.4.6 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (55 345 01) szakképesítés-ráépülés...86 3.3 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, ÉS AZ EZEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI... 87 3.4 EGYÉB VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁS:... 87 3.5 A NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA... 88 3.5.1 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás angol nyelvből 11. évfolyam... 88 3.5.2 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás angol nyelvből 12. évfolyam... 88 3.5.3 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás történelemből 11. évfolyam... 89 3.5.4 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás történelemből 12. évfolyam... 92 3.5.5 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás magyar nyelv és irodalomból 11. évfolyam... 97 3.5.6 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás magyar nyelv és irodalomból 12. évfolyam... 100 3.5.7 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás matematikából 11. évfolyamokon... 102 3.5.8 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás matematikából 12. évfolyamokon... 105 3.5.9 Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás német nyelvből 11. és 12. évfolyamokon... 108 3.6 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 109 3.7 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 113 3.8 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 117 3.9 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE, A MÉRÉS MÓDSZEREI... 118 3.10 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK... 118 3.11 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 119 3.11.1 Ellenőrzés... 119 3.11.2 Értékelés... 119 3 / 135

3.12 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 121 3.13 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 122 3.14 A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI... 124 3.15 A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE AZ ISKOLA TELEPÜLÉSÉN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉRE SZOLGÁLÓ TANANYAG... 125 3.16 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 125 3.17 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 127 3.17.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek... 127 3.17.2 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek... 129 4 SZAKMAI PROGRAM... 131 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK ÉS FÜGGELÉKEINEK RENDJE... 132 6 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 133 4 / 135

1 BEVEZETÉS 1.1 Az iskola küldetésnyilatkozata Az elmúlt években a közoktatás és a szakképzés jelentős változásokon ment át. E változások egyidejűleg érintették az iskolaszerkezetet, a szakmastruktúrát és az oktatás-nevelés tartalmi kérdéseit. Iskolánk a múltban újra meg újra bizonyította a megújulás képességét. Ön intézményünk megújult Pedagógiai poramját tartja kezében, mely meghatározza pedagógiai és szakmai munkánkat. Az 1921-ben alapított iskolánk a megye és a város kereskedelmi, vendéglátói és idegenforgalmi képzésének bázisiskolája volt a múltban és a jelenben egyaránt. A jelenlegi iskola előd-iskolája 1930-ban kapott állandó otthont a Kanizsai Dorottya Gimnázium egyik épületrészében és 1955-ben indult el a szakmunkásképzés a Brenner-villában. Mindkét iskola szoros kapcsolatot ápolt a városban működő kereskedelmi és vendéglátó egységekkel. A gyakorlati képzésben kitűnt vállalati oktatók közül kerültek ki az iskolai szakoktatók. A szakmunkásképző és a szakközépiskola összevonására 1976-ban került sor. Az iskola 1982 nyarán költözhetett az akkor korszerű, ma már belső felújításra szoruló épületbe, a Nagykar utcába. Itt kezdődhetett el a vendéglátó szakközépiskolai képzés. A kollégium átadása lehetőséget adott a területi beiskolázásra. A képzési profil további bővítését 1989-ben a két tanítási nyelvű (magyar német), szakközépiskolai képzés jelentette. Az első nyelvi előkészítő osztály 2004-ben indult, melynek helyén 2009-től magyar-angol két tanítási nyelvű képzés folyik. A rendszerváltás utáni első két évtizedet a közoktatás és a szakképzés decentralizációja jellemezte, melynek következtében nőtt az önkormányzatok és az iskolák szakmai önállósága és felelőssége is. 2013-tól bevezetett állami, majd 2015-től minisztériumi fenntartás során az iskola arra törekedett, hogy korábbi vonzását megőrizve versenyképes, a munkaerőpiac igényeinek megfelelően jól képzett, nyelveket beszélő, alkalmazkodni képes szakembereket bocsásson ki. 2011-ben európai uniós forrásokból megújult intézményjelentős tradíciókkal rendelkezik az idegen nyelvi oktatásban és a gyakorlat orientált szakképzésben. Szakgimnáziumi két tanítási nyelvű osztályokban két idegen nyelvet tanítunk. Választható idegen nyelvek: angol, német és olasz. Gyakorlat orientált szakképzésüket évek óta a kamara által ösztönzött duális formában szervezzük. Az iskolában folyó elméleti oktatást több mint hetven vállalkozásnál folyó gyakorlati képzés teszi teljessé. Az idegen nyelvi oktatás és a gyakorlati képzés összekapcsolására jó lehetőséget kínálnak a külföldi szakmai gyakorlatok Németországban, Olaszországban és Ausztriában. A nappali rendszerű képzés mellett felnőttoktatást és felnőttképzést is folytat az iskola. Jelentős a diákélet is az iskolában, a mindennapos testnevelés óráknak köszönhetően a tanulóink remek eredményeket érnek el tornában, atlétikában, kosárlabdában, röplabdában, és teremfociban is, de a szellemi diákolimpiáról is rendre jó eredményekkel térnek vissza a gyerekek. A nemzetközi diáknapok az adott célnyelvre alapozva segítik megismerni más országok kultúráját, így voltak már amerikai és német napok is az iskolában. A iskola életében fontosak a határon túli kapcsolatok, testvériskolái vagyunk a hasonló szakterületen képző jesolói iskolának, illetve diákcsere programon keresztül a leccoi sulinak. Az iskola kihasználva a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségeit, figyelembe vette a globalizálódó világban bekövetkezett fontosabb tendenciákat is. Az intézmény vezetése és tantestülete sokat tett azért, hogy a külföldi tapasztalatokat megismerve olyan iskolát teremtsen, amely versenyképes és jól képzett, nyelveket beszélő, alkalmazkodni képes szakembereket bocsát ki. 5 / 135

Célunk, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után tovább fejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési szerkezetet működtetünk, a duális szakképzés megvalósításában együttműködünk a gazdálkodó szervezetekkel. További célunk, hogy iskolánk az ismeretek átadásának és az emberi kapcsolatok sokféleségének olyan színtere legyen, melyet a tanítványok és a pedagógusok közösen alakítanak és formálnak a számukra legtöbbet adóvá. Végzett diákjaink meglévő értékeiknek biztos tudatában képesek legyenek saját sorsuk legkedvezőbb alakítására. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. Az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetésével biztosítjuk, hogy a jövőben az iskola minden területén lehetőség nyíljon a folyamatos fejlesztésre és belső szükségletté váljon a minőségi munkavégzés. Az iskola elképzeléseinek megvalósításához rendelkezésre áll a felkészült, képzett nevelőtestület, a jól felszerelt iskola és tanműhely, valamint az oktatás területén működő támogató partnereink. 1.2 Az iskola jövőképe Célunk, hogy a régió munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, gyakorlat-centrikus, a vállalkozói szemlélet alapjain nyugvó oktatás keretében szerezzék meg tanulóink a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a munkaerő-piaci mobilitásra. A duális szakképzés teljes-körű megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett gazdasági szereplővel, szakképzési irányító szervezettel. A jövőben integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzési struktúrájába: a továbbképzések, átképzések, valamint további szakmai képzettségek megszerzéséhez szükséges feltételrendszer kialakításával. El kívánjuk érni, hogy az oktatás folyamatában a diákok szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai és idegen nyelvi kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. Az iskolai partnerkapcsolatok erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával, a szülők intenzívebb bevonásával eredményesebbé kívánjuk tenni oktató-nevelő munkánkat. Célunk a különböző cégekkel meglévő iskolai kapcsolatok fejlesztésével, az iskolai termelőtevékenység minőségének javításával és a pályázatokon történő eredményesebb részvétellel az iskola hatékonyságának növelése. 6 / 135

2 NEVELÉSI PROGRAM 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai 2.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Személyiségközpontú fejlesztés: A tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés, amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek felzárkóztatása és a tehetségesek képességeinek kibontakoztatása. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. A teljes személyiség fejlesztése magába foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a testi fejlesztést, a művészeti nevelést és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést. Tanulóközpontúság: Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe, számít véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra, és mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában magas szintű teljesítményt vár el a diákjaitól. Egyéni tanulási utak biztosítása: A tanulók megismerésén és egyéni fejlesztésén alapuló pedagógia célja, hogy minden tanuló találja meg a helyét az iskola oktatási rendszerében. Rugalmas oktatás-szervezési eljárásokkal támogatjuk a tanulók egyéni fejlődési ütemének érvényesülését. Értékközvetítés: A nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulók számára; tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értékest, a követendő példát a sok őket érő hatás útvesztőjében. Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása: A módszertan és a tanulásszervezés eszköz, amely a tanulói csoport képességeihez és igényeihez igazodva támogatja a tanulási-tanítási folyamatot. Az IKT és a tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban a mai korszerű oktatás alapkövetelménye. Nyitottság: Az iskola kapcsolatrendszerén keresztül figyeli a környezetét. Kapcsolatot tart a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac elvárásai szerint alakítja a képzés szerkezetét. Az oktatás tartalmi elemeit a tantervi kereteken belül a gazdasági környezet elvárásai szerint alakítja ki. Együttműködés a családdal az oktató-nevelő munkában: A nevelés sikerének érdekében maximálisan együttműködünk a szülőkkel, a kölcsönös bizalom és támogatás elvei alapján. Esélyegyenlőség biztosítása: Pedagógiai szeretettel és nyitottsággal közelítünk minden tanulóhoz, hiszszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő pedagógiai környezetet. 2.1.2 Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink a tanulás, a tudás, a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia, az egészséges életmód, a sport, a mozgás a személyiség életében, humanista, demokratikus gondolkodás, közösségi magatartás, munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségérzet, kreativitás, az alkotó önkifejezés, egészséges nemzettudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus, az újra való nyitottság, az együttműködés. 2.1.3 Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés. 7 / 135

A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megalapozása, hogy tanulóink tovább fejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek. Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltség kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban. Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása az oktatott szakképzési ágazatok területén, a szakközépiskolai képzés és az érettségi utáni szakmaszerzés területén is. Integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzésstruktúrájába. Növendékeink az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. A régió igényeihez igazodó szakmai ismeretek kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének elősegítése, és a munkába állás feltételeinek biztosítása. Az önálló és kreatív gondolkodás képességének kialakítása. A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. A tehetség kibontakozásának a segítése, differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. Kommunikációképes idegennyelvi tudás. Korszerű IKT eszköztudás. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. Megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakításának támogatása. Az önálló, felelős állásfoglalás és cselekvés alapjainak, valamint az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségek kimunkálásának segítése. 2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai A szakgimnázium és szakközépiskola nevelési-oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a szakmai vizsgára való felkészítés. Célunk, hogy tanulóink olyan szakmai kompetenciákat szerezzenek, amelyek birtokában képesek a további ismeretszerzésre, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kialakítani a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. 8 / 135

A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, tovább építésére, integrálására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, a cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a munkaerőpiaci környezet elvárásainak megfelelő, hasznosítható tudás biztosítása. Kiemelt feladatainkhoz kapcsolódó feladatok, eszközök és eljárások: Feladatok Eszközök, eljárások Az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése. Egyéni tanulási utakat biztosítunk a tanulók számára. Felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése. Differenciálás a tanítási órákon. Változatos tanítási módszerek alkalmazása (a helyi tantervek ajánlásokat tartalmaznak ehhez). Vizsgafelkészítők tartása. Próbavizsgákon vizsgatapasztalat megszerzése. Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra. A tanulók továbbtanulásának támogatása, segítése. Továbbtanulási tájékoztatók a szülőknek és a diákoknak. Továbbtanulási operatív segítség a jelentkezés teljes időszakában. Szabályozott folyamat a továbbtanulás intézményi támogatására. Partneri kapcsolatok működtetése a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac igényeinek mérése. Partneri igény- és elégedettségmérések végzése a munkaerő-piaci szereplők körében. A korszerű ismeretek beépítése az oktatásba. Gyakorlat-centrikus módszertan alkalmazása a szakképzésben. A munkaerőpiac igényeinek beépítése a helyi tantervekbe, szakmai programokba. Felnőttképzési tevékenység bővítése. Felnőttképzési kínálat megjelenítése a szakképzési piacon. Felnőttképzési programok fejlesztése, felnőttképzési marketing a munkaerő-piaci partnerek körében. 9 / 135

Feladatok Eszközök, eljárások A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése. Társas, személyes és módszertani kompetenciák fejlesztése. A NAT fejlesztési területének megfelelő önállóságra, felelősségérzetre, kezdeményezőképességre, felelős munkavállalásra való nevelés. Kommunikációs készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése. Korszerű, gyakorlat-centrikus, tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az elméleti és gyakorlati képzésben. A jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretek beépítése a szakmai tárgyakba. Kommunikatív nyelvoktatási módszerek alkalmazása. A szóbeli feleletek megfelelő arányának biztosítása a számonkérésben. A helyi tartalmak beépítése a helyi tantervbe és a szakmai programba. A munkába állás támogatása, a szükséges kompetenciák fejlesztése, kapcsolatok építése a munkaerő-piaci szereplőkkel. Partneri kapcsolatok működtetése a régió gazdálkodó szervezeteivel, az érdekképviseleti intézményekkel. A munkába állást segítő-támogató rendszer működtetése: álláskeresési technikák, jogi, munkajogi ismeretek. A tanulás tanítása minden tantárgy képzési tervébe beépítve. Az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, az önállóság, az önértékelés fejlesztése a szakmai képzésben. Önálló tanulás módszertani alkalmazása az oktatásban. Az önálló tanulási feladatok alkalmazása, önálló projektfeladatok beépítése az oktatásba. Önálló feladatok, projektek megoldása. Kreatív, gyakorlati, egyéni és csoportos feladatok megoldása. Iskolai projektnapok szervezése. A gyakorlati oktatás feladatainak projektekké szervezése. Részvétel tanórán kívüli projektekben. A motiváció alkalmazása, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása. A szemléltetés, a gyakorlati alkalmazások az elméleti és gyakorlati képzésben. Önálló tanulás módszereinek alkalmazása. Projektfeladatok, egyéni kutatómunka alkalmazása. Önálló szakmai portfóliók készítése. Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek negatív hatásainak megismertetése. Egészségnevelési hetek szervezése. A sportolás, a testmozgás igényének felkeltése, sportolási lehetőségek biztosítása a testnevelési órákon és más szabadidős programok keretében. 10 / 135

Feladatok Eszközök, eljárások A tanuló személyiségének megismerése. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Tehetséggondozó és felzárkóztató programok szervezése. Önismereti órák tartása, művészeti és kulturális csoportok működtetése, kiállítások rendezése. Ünnepi megemlékezések. A tanórai anyagokban a közösség által teremtett értékek bemutatása, megismerése. A természet megismerése, osztálykirándulások, táborok szervezése. Iskolai projektnapok témáinak kiválasztása. Következetes, nyilvános szempontok szerinti értékelés. A közösen elfogadott szabályok betartása. A tanuló önértékelésének fejlesztése. Jutalmazás, büntetés szabályok szerinti alkalmazása. A tanulók önértékelésének alkalmazása az intézményi értékelési rendszerben. Az iskolai közösségek pedagógusi támogatása, az osztályfőnöki, gyakorlatvezetői feladatok pontos meghatározása. Osztályfőnöki munka kiemelt támogatása, a tutori szerep működtetése. Iskolai közösségi rendezvények szervezése. A csoportban végzett munka alkalmazása az oktatásban és a gyakorlati képzésben. A módszertani megvalósítás során a társas kapcsolatok fejlesztése. A társas érintkezés szabályainak példamutatás útján történő fejlesztése a pedagógusok egymással való viszonyán, a pedagógus és a tanulók, valamint a szülők kapcsolatán keresztül. A tanulók kapjanak önálló, kreatív feladatot, minden szakmai tevékenységükben találkozzanak az alkotás örömével. Az értékteremtés, az alkotás öröme jelenjen meg a szakmai munkában. Ismerkedjenek meg a közvetlen és a tágabb környezetük kulturális értékeivel. Az oktatás-nevelés módszertani alkalmazásával sajátítsák el a társakkal való kapcsolattartás szabályait. Csoportmunka, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Vita, mint módszer alkalmazása. Rendszeres értékelés. A tanulók számára egyértelmű és következetes értékelési rendszer alkalmazása. A fejlesztő értékelés alkalmazása. Önismereti foglalkozások a szakmai és az osztályfőnöki órákon. 11 / 135

Feladatok Eszközök, eljárások A csoportos tevékenység szabályrendszerének megismerése, a team-munka szabályainak elsajátítása, a csoportszerepek jelentőségének ismerete. Csoportos feladatok megoldása. A szakmai képzésben a team-munka követelményeinek szükségessége, gyakorlati eredményessége. A csoportszerepek gyakorlatban történő megismerése. Az önértékelés fejlesztése. Egyéni és csoportos feladatok megoldása egyértelmű értékelési követelményekkel. Kritikai szemlélet kialakítása. Konzekvens értékelési kritériumok szerinti értékelési rendszer alkalmazása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A problémamegoldás algoritmusának alkalmazása. 2.2.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai Céljaink megvalósítása érdekében a pedagógus: Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyes ügyekben a szeretetről és diszkrécióról sem feledkezik meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejleszti szakmai és pedagógiai műveltségét. Rendszeres kapcsolatot tart diákjai osztályfőnökével, tanáraival, a gyakorlati oktatásban résztvevőkkel, szüleivel, az ifjúságvédelmi felelőssel. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját; a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi. Saját órájáról, foglalkozásáról indokolt esetben, az igazgató engedélyével tanulót elengedhet. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. A nevelő-oktató munkát szakmai szempontból a következő munkaközösségek kísérik figyelemmel: Humán munkaközösség (magyar, történelem) Természettudományi munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, áruismeret) Angol nyelvi munkaközösség Német nyelvi munkaközösség Gazdasági-informatikai munkaközösség Vendéglátás-turisztika munkaközösség Testnevelés munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség 2.2.2 A szakmai munkaközösségek feladatai: A szakmai munkaközösségek figyelemmel kísérik a területükhöz kapcsolódó tantárgyak, nevelési területek feltételrendszerének változásait. 12 / 135

A helyi tantervi követelmények alapján és a tanulók anyagi lehetőségeinek figyelembevételével döntenek a területükhöz tartozó tantárgyaknál a szükséges tankönyvekről és felszerelésekről. Részt vesznek az évfolyamok tankönyvjegyzékeinek összeállításában. Rendszeresen értékelik és elemzik a tantárgyi érdekkörükbe tartozó tanulmányi eredményeket, javaslatot tesznek a tanulmányi eredmények javítása érdekében szakmai-pedagógiai módszerekre. Szükség szerint közreműködnek a záróvizsgatételek elkészítésében. Biztosítják a tanulói munka mérésének egységes feltételrendszerét és anyagát. 2.2.3 A munkaközösség-vezetők feladatai: Szakmai információk gyűjtésével elősegítik a közösségükhöz tartozó pedagógusok tájékoztatását. Felkutatják a továbbképzési lehetőségeket, javaslatot tesznek a továbbképzéseken részt vevő pedagógusokra. A munkaközösség vezető kapcsolatot tart fenn a munkaközösség profiljának megfelelő, a közoktatást és köznevelést meghatározó pedagógiai és szakmai szervezetekkel, pl. Vas Megyei Kormányhivatal, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Szakmai területükön továbbképzéseket szerveznek. Szervezik az iskolai házi versenyeket, esetenként előkészítik a tanulói pályázatok anyagait. Szervezik a tanulmányi versenyekre készülő tanulók felkészítését. A gazdasági igényeket, a szakmai fejlődést figyelemmel kíséri, az elméleti és gyakorlati képzésbe beépíti a korszerű szakképzési ismereteket, technológiákat. Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjébe, az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatosan felmerülő tevékenységekbe bekapcsolódik. Részt vesz az intézmény minőségfejlesztési munkájában. Együttműködik a kollégáival; kiemelten szoros együttműködés szükséges az egy osztályban tanítók közösségében, továbbá a szakmai eleméleti tanárok és a szakoktatók között. A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tanműhelyekben, tornateremben rendet tart, a leltározásban részt vesz. Segíti a tantárgyfelosztás elkészítését. Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok, szakoktatók és osztályfőnökök minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógus adminisztrációs és tájékoztatási feladatai között különösen ügyel arra, hogy a tanuló értékeléséről az ellenőrző könyv/digitális napló útján rendszeresen értesítse a szülőket. Az ellenőrző könyv/digitális napló útján a bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzéseket pótolja. 2.2.4 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai, az osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnöki munkaközösség: A munkaközösség vezető irányításával szervezi és irányítja az iskolai nevelőmunkát, kiemelten foglalkozik a tanulók nevelési feladataival és a káros szenvedélyek megelőzését elősegítő programok szervezésével, az ifjúságvédelmi felelős ajánlásával biztosítja a speciális nevelési helyzetek megoldására a külső szakértőket (megkeresi, felkéri stb.), szorosan együttműködik a szülői munkaközösséggel, szervezi és irányítja a szülőkkel történő kapcsolattartást, 13 / 135

évfolyami, osztály megbeszéléseket hív össze a konfliktusok megoldására, segíti az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus munkáját. Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: A pedagógia elvei és gyakorlata alapján az iskola célrendszerének megfelelően neveli tanítványait. Összehangolja az osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon érzi magát. Szorosan együttműködik a gyakorlati oktatásban részt vevő oktatókkal, a gyakorlati képzés szervezőjével. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken). Az osztályfőnök alaposan ismeri tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, szakoktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy testnevelő, ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv/digitális napló útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Saját hatáskörében indokolt esetben összesen évi nem összefüggő három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását. Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Az osztályban végzett nevelőmunkájáról félévenként az osztályfőnöki jelentésben számol be az igazgatónak, és szükség szerint a nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatja a kollégákat. Tanév elején megnyitja a naplót és az anyakönyvet, ismerteti a házirendet és a tanulókra vonatkozó tudnivalókat, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást tart. 14 / 135

2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A középiskolai nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség bővítése és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A megszerzett ismereteket jól egészítik ki a szakmai elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok, a duális szakképzés keretében valóságos munkahelyi körülmények között lehetőség van a megszerzett tudás elmélyítésére, alkalmazására. A nevelési célok intézményi szintű, tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. (A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján.) Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze, tiszteletben tartva minden ember egyediségét és fejlődését, és az egyetemes emberi értékeket. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. 2.3.1 Az értelmi nevelés Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására, fejlesztésére. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus gondolkodásra. A kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti alaptanterv alapján történik 2.3.1.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során. 2.3.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. 2.3.1.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. 2.3.1.4 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 15 / 135

2.3.1.5 Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. 2.3.1.6 Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. 2.3.1.7 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 2.3.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 2.3.1.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 2.3.2 Az erkölcsi nevelés Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. 2.3.3 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Az önismeret és énkép kialakulásának segítése, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség: a folyamatos önfejlesztés belső igényének kialakítása. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Társas kapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása (szociális kompetencia), kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 16 / 135

2.3.4 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerésére, megbecsülésére nevelő ismeretek elsajátítása, egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlása. 2.3.5 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. 2.3.6 Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál, annak elfogadtatása, hogy a természeti erőforrásokat a tanulók tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Váljon tanulóink igényévé a természetnek és szűkebb környezetének megóvása. Ismerjék meg a hoszszútávon fenntartható életmód gyakorlati fogásait. Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzése, gyarapítása, közösségi szolgálatba való bekapcsolódás. 2.3.7 A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés Testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. A nevelés feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. 2.3.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés A munka fontosságának és megbecsülésének tudatosítása. Az iskolában létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése, a mindennapos, elvégzett tevékenységek gyakoroltatása, csoportmunkában való részvétel képességének és a projektszemléletnek a fejlesztése. A szociális érzékenység és a segítő magatartás fejlesztése. 2.3.9 Médiatudatosságra való nevelés Biztos esztétikai értékítélet és belső késztetés kialakítása. A tanulók ismerjék meg és értsék, milyen összefüggés van a média, a pénz és a társadalom között, tudják értelmezni a látottakat és hallottakat, alakuljon ki kritikai beállítódásuk. Szerezzenek ismereteket az adatbiztonsággal, a jogtudatossággal, és a függőséggel kapcsolatosan. 2.3.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulókban tudatosodjon saját felelősségük a tisztességes munka, a fogyasztás, az ésszerű gazdálkodás területén, tudjanak mérlegelni és dönteni. Ismerkedjenek meg a vállalkozások során felmerülő kockázatokkal és veszélyekkel, azzal, hogy a pénzt hogyan fektethetik be, és ehhez kitől kérjenek információkat. 2.3.11 Pályaorientáció Átfogó ismeretek szerzése és betekintés a munka világába, életkoruknak és tudásuknak megfelelő lehetőségeik megismerése több csatornán keresztül és a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napok segítségével. Az egyéni képességek, pályaalkalmasság felmérésére és elfogadására, jövőbeli felelősségvállalásra felkészítés. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos tevékenységek gyakorlása, magatartásmódok és azok kezelésének fejlesztése. 17 / 135

Kiemelt feladataink: Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Fel kell készítenünk a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, a sikeres felsőoktatási felvételire. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: érettségi előkészítők, szakkörök, kirándulás, iskolaújság stb. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. A gyakorlati oktatásban az értékteremtő projektszemlélet követése. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. A tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. A személyes meggyőződés és világkép kialakulásának és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező, alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Azoknak a hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá: A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, munka. A gyakorlati képzés, az értékteremtő munkavégzés személyiségformáló erejének kihasználása. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, a gondolkodás képességét, együttműködési készséget fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. 2.4 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek, egészségi állapotának javítását szolgálja; olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával: 18 / 135