PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje... 6 A) Nevelési program... 7 I. Pedagógiai alapelveink... 7 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák... 9 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 14 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 15 VI. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai... 18 VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek... 20 VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik... 20 IX. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 21 X. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik... 22 XI. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják... 22 XII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 23 XIII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 25 XIV. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 25 B) Helyi tantervek... 28 I. Kerettantervek, helyi tantervek, óratervek... 28 II. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása32 III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 33 IV. Mindennapos testnevelés... 34 V. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 34 VI. A magasabb évfolyamba lépés feltétele... 35 VII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei... 36 VIII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése... 37

3 IX. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása... 43 X. A tanulók fizikai állapotának mérése... 43 XI. Az iskolai egészségnevelés elvei... 43 XII. Az iskola környezeti nevelési elvei... 44 XIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 45 I. A pedagógiai program érvényességi ideje... 45 II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 45 III. A pedagógiai program módosítása... 46 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 46 V. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása... 46 Mellékletek... 47 II. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 48 III. Tanulólétszám alakulása... 56 IV. Tantestület és technikai dolgozók... 56 V. Hungarofit teszt mérőlapjai... 57

4 Bevezető A Gyúrói Általános Iskola nevelőtestületének Pedagógiai Programja Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Iskolánk a gyúrói Általános Iskola településünk egyetlen, működő kulturális intézménye. A II. világháború előtt településünkön három felekezeti (katolikus, református, evangélikus) elemi iskola működött. Ezek összevonásából alakult ki 1945 után a mai általános iskola elődje. Iskolánk szerteágazó története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet kialakítására, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránynyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

5 Iskolánkról Jogi státusz Alapító neve és fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Martonvásári Tankerülete Az intézmény neve: Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola Gyúrói Tagiskola OM azonosítója: 030174 Az intézmény székhelye: 2463, Tordas, Köztársaság út 1. Az intézmény telephelye: 2464 Gyúró, Thököly u. 25. Működési területe: Tordas és Gyúró község közigazgatási területe Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Beiskolázási körzete: Tordas, Gyúró Felügyeleti szerve: Martonvásári Tankerület Feladata: Az alapító okiratban foglaltak szerint. Az intézménybe fogadható tanulói létszámok: általános iskola: 160 fő A feladat ellátását szolgálja: az önkormányzat tulajdonában álló: Gyúró, Thököly utca 25. sz. alatti iskolaépület, 13 hrsz Gyúró, Thököly utca 13. sz. alatti tornaszoba, 32 hrsz

6 Az iskola működési rendje 1. A tanév rendjét a miniszteri rendelet szabályozza. 2. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. 3. A szorgalmi idő 182 tanítási napból áll, 2 félévre tagozódva 37 hetet ölel fel. 4. Tanítási napnak számít a tanulmányi kirándulások napja is. 5. Az éves munkaterv illetve az SZMSZ tartalmazza az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználását, a szülői értekezletek, fogadóórák rendjét, az iskolai ünnepélyek, rendezvények idejét és formáját. 6. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik és a életkori sajátosságoknak megfelelően 12 és 14 óra között fejeződik be. 7. Az órák 45 percesek. 8. Délután napközis, tanulószobai, szakköri, sportköri és zenei foglalkozásokat tartunk. 9. Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc 10. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. 11. A tanulók a 2. szünetben tízóraiznak. 12. Az ebédelés nevelői felügyelettel a konyhai ebédlőben történik 12-14 óra között. 13. Az iskola nyitvatartása Gyúrón: Reggel 7:15-től 18 óráig biztosított 14. Az intézmény belső jogszabályai (SZMSZ, Házirend) és a nemzeti köznevelési törvény tartalmazzák a tanulók jogait, kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályait.

7 A) Nevelési program I. Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Gyúrói Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, tanuló és iskolai dolgozó, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, és a munkának becsülete legyen,

8 törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, - megelőzni és felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelt személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk gyermekeinkben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolat tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező településeken található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik

9 ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlesztés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, tisztelete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.

10 3. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás.) Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 8. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 10. A kisebbségben élő magyarságérzet felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek az alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 11 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Megbeszélés Dramatizálás Párbeszéd Szerepjáték Játék Képalkotás Tevékenykedtetés Kooperatív játék Mimetikus játék Gyakorlás Csoportosítás Válogatás Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Dramatizálás Szerepjáték Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés Mesehallgatás Játék Ének Képtárlátogatás Bemutatás A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Játék Mesehallgatás Megfigyelés Következtetés Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája Szóforgó Kerekasztal Tevékenykedtetés Kooperatív játék Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita Képtárlátogatás Véleményalkotás Bemutatás Következtetés

12 Nevelési céljaink megvalósulását akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk diákjainak többsége a hatodik évfolyam végén: a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a továbbhaladás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Kulcskompetenciák A kompetencia kifejezés a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal. A 8 kompetenciaterület, melyek a tudásalapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlenek: Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika, természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és államközi kompetenciák, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia. Számunkra kiemelt szerepe van az alábbi kulcskompetenciáknak: 1. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kifejezés valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Feladatunk az alapkészségek: az írás, olvasás, a helyes beszéd elsajátíttatása és folyamatos fejlesztése. Nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára minden tantárgy tanításánál. Kiemelt figyelmet fordítunk a szép magyar beszédre, és a trágár kifejezések elleni küzdelemre. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Hasonló területeket ölel fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje a nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függ. Feladatunk, hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben is tudják használni a nyelvet, szerezzék meg a fejlődéshez szükséges alapismereteket. Legyen betekintésük az adott nyelvet beszélő országok mindennapi életébe, kultúrájába. Fontos a nyelvtanulás iránti igény felkeltése játékos formában is. 3. Matematikai kompetenciák Magában foglalja a négy alapműveletet, a százalékszámítás és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteket és a mindennapi életben való alkalmazásukat. Ezen a területen is az alapkészségek kialakítására kell törekednünk. A matematikatanítás célja a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség, és az absztrakciós képességek fejlesztése.

13 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződés alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás. a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése

14 Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásáról az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

15 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskola tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: o Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére szükség szerint felzárkóztató korrepetálást szervez az iskola. o A tanulási folyamat részeként alkalmazni kell az integrációt, mely a tantárgyak közötti összefüggéseket tárja fel. o Az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteni az egyén képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodni 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek o Alsó tagozatban a testnevelés keretében osztályonként heti 1 órában népi gyermekjátékok és néptánc oktatást tartunk. Délutáni elfoglaltságként gyermekeink néptánc-szakkörre járhatnak o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6., 1956. október 23.,1848. márc. 15-e évfordulóján, adventben, anyák napján és farsangban. o Az aktuális évfordulóhoz kapcsolódó irodalmi műsort szervezünk évente egyszer. b) Diákönkormányzat

16 A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-6. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje: o Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét. o Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. o Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. o Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. o Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen a tagiskola vezetője vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzatot segítő nevelő felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. c) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-5. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 5 gyermek számára igénylik. d) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkeztetésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - tízórait és ebédet (menzát) biztosít az intézmény. A konyha üzemeltetője által megállapított étkezési térítési díjakat az élelmezésvezető által meghatározott módon kell fizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztatást szolgálják az 1-6. évfolyamon a szükség szerinti tantárgyi korrepetálások. A szakértői véleménnyel illetve szakvéleménnyel rendelkező tanulók gondozását a fejlesztő foglalkozások szolgálják. A fejlesztő pedagógus és a gyógypedagógus veze-

17 tésével az ajánlás szerint gyerekenként heti 2 vagy 3 habilitációs illetve rehabilitációs foglalkozáson vesznek részt. A gyerekek mozgásának fejlesztését a gyógytestnevelő segíti, aki a kiszűrt tanulókkal két csoportban heti 1-1 órában foglalkozik. A beszédhibás tanulókkal heti 1 órában logopédus foglalkozik. A tehetséggondozást az évente megszervezendő szakkörök keretében biztosítjuk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az a tanuló, aki nem vesz részt a kiránduláson, köteles az adott napon iskolába jönni. j) Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Megszervezésük a lehetőségek és igények függvénye, nem feltétlenül évente.

18 k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolaszék döntése szerint a legmagasabb összeg,- amit a nem ingyenes programok megvalósításánál nem léphet át az intézmény, napi 4000 Ft/fő+évenkénti infláció. m) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtárszoba segíti. n) Iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használa ta A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az Nkt.-ben meghatározott módon hit és erkölcstan órát tarthatnak. VI. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes leírását munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, értékelése tanulmányi versenyek lebonyolítása felügyelet versenyeken, vizsgákon

19 kulturális és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezető, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, étkezéskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és részvétel azokon részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a tantermek rendben tartása osztálytermek dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököket a munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg, a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnökök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során tekintettel a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket; napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait. Kiemelt figyelmet fordít osztálya gyermekvédelmi feladataira. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók, jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában,segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

20 VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolg á- ló tevékenységek Azokat a tanulókat, akik nehezen teremtenek kapcsolatot társaikkal és a pedagógusaikkal, nem kapcsolódnak bele a közös tevékenységekbe, társaik kiközösítik, magatartásuk agresszív a következő módon segítjük: szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló- és rehabilitációs bizottsággal, gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; (korrepetálás) napközi otthon; a tanulószoba ; (igény szerint) a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és tanulók személyes kapcsolata; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását igény szerint integráltan végezzük, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus alkalmazásával. VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevéken y- ségek segítik Azoknak a tanulóknak, akik valamely szaktárgyból kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, vagy kialakult érdeklődési körrel rendelkeznek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása (fakultáció) a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése.

IX. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 21 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 3. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 4. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnővel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

22 5. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkeztetési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. X. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának seg í- tése a következő tevékenységek során történik az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi otthon a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. XI. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés;

23 a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. XII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a tagiskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: a tagiskola vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják; a tagiskola vezetője legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet

Feladata: 24 a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási hét Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával öszszefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási hét időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. f) Az iskola és az óvoda kapcsolata Az általános iskola szomszédságában működik a gyúrói Gézengúz Tagóvoda. Az első osztályos tanulók többsége innen kerül hozzánk, ezért hagyományosan jó kapcsolatra törekszünk az intézménnyel. Az iskolába lépés előkészítését szolgálja, hogy az óvodában is bevezették a kompetencia alapú oktatás óvodai programját. Ennek folytatása az iskolában megvalósuló kompetencia alapú oktatás. Az együttműködést szolgálja: o lehetőség szerint helyi előadás vagy továbbképzés egy adott témában o az osztálytanító látogatása a nagycsoportosoknál o az óvodások iskolai látogatása az első osztályban o a gyerekek által készített apró ajándék a leendő elsősöknek

25 o fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichopedagógus alkalmazása közösen o lehetőség szerint közös gyermekelőadás szervezése (gyermekszínház) o szülők meghívása iskolalátogatásra g) A székhely és a tagiskola kapcsolata Mivel iskolánk a Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola tagiskolájaként működik, közös programok, rendezvények kialakítására törekszünk o nevelési értekezletek o mesemondó verseny o költészet napi szavalóverseny Lehetőség szerint látogatjuk egymás rendezvényeit. XIII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban osztályozó és javítóvizsga tehető. Osztályozóvizsga időpontja: a félévi illetve év végi bizonyítvány kiállítása utáni egy hónapon belül. Javítóvizsga időpontja: tanév kezdése előtti héten. A vizsgabizottság három főből áll: a bizottság elnöke a tantárgyat tanító pedagógus a bizottsági tag. A vizsga anyagát a tantárgyat tanító pedagógus állítja össze, a feladatlapokat, írásbeli dolgozatokat javítja. A másik két tag kérdéseivel, észrevételeivel segíti a vizsga menetét. Az értékelést, az érdemjegy megállapítását közösen végzik. A vizsgatárgyak részeit és követelményeit az I. számú CD melléklet tartalmazza. XIV. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladato k A közoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés kör-nyezet kölcsönhatásainak törvényeit, az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, a személyes testi és lelki higiénés ismereteket, a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét,

26 a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok kezelésé-nek módszereit, a szexuális kultúrával (már alsó tagozatban is, természetesen a tanulók élet-korát kiemelten figyelembe kell venni) és a családtervezéssel, a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját, az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit, az egészséggel összefüggő etikai alapokat. Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelőző állapotok megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével kapcsolatban. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Kapcsolattarás az oktatási intézmény iskola orvosával, fogorvosával, és a védőnőjével, akik az iskolában folyó oktató-nevelő munkában tevékenyen részt vesznek. Figyelemmel kíséri az oktatási intézményben tanulók testi, szellemi fejlődését. Elvégzi a szűrővizsgálatokat. A krónikus beteg gyermek, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek életviteléhez segítséget nyújt. Iskolai programok: Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése: A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi, lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. A társas kapcsolatok az alsó tagozatban kezdenek kialakulni, a kortárscsoportoknak már ebben az életkorban is nagy hatása van a személyiség fejlődésére. (pl. ha a barátom nem eszi meg a sárgarépát, akkor én sem, pedig otthon még szerettem.) Nagy szükség van a környezeti nevelésre is. Az alsó tagozatos tanulóknál még jól lehet hatni az érzelmekre. Így könnyen elérhetjük, hogy tanulók ügyeljenek önmaguk és a környezetük tisztaságára. Óvják és védjék a természetet, legyenek környezettudatosak. Ismerjék lakóhelyük környezetei és természeti értékeit. Az egészséges táplálkozás: Iskolánk viszonylag megfelelő ebédlővel rendelkezik. A tanulóink nagy többsége az iskolai menzán ebédel, de ezen kívül lehetőség van tízórai és uzsonnázásra is. Kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés ( az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). Intézményünk hiányosságai közé tartozik, hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, tejérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. A mindennapi testmozgás:

27 Iskolánk viszonylag nagy udvarral és sportolásra alkalmas területtel rendelkezik. Sajnos tornatermünk nincs, de van egy tornaszobánk. Így a mindennapos testnevelést meg tudjuk oldani. Az előírt kötelező őt testnevelés órán túl iskolánkban diáksportkör működik. Felmenő rendszerben, már az óvodás kortól kezdve, lehetőség van labdarúgásra, a Bozsik program keretén belül. Délutánonként néptánc szakköri foglakozásokon is részt vehetnek tanulóink. Ha a szülők részéről igény mutatkozik, akkor az úszásoktatást is meg tudjuk valósítani. Tanórai foglakozások: Az egészségnevelésnek meghatározott színterei a tanórák. Szinte minden tantárgy közvetlenül vagy közvetve, de foglakozik ezzel a témával. Kiemelt szerepe van az egészségfejlesztésben a környezetismeret és a testnevelés tantárgyaknak. Gyakori témát adnak az osztályfőnöki óráknak is, és a technika tantárgyaknak is. Ezeken az órákon a gyerekek választ kaphatnak arra, hogy miért is fontos az egészségük megőrzése, megismerkedhetnek a testünket felépítő anyagokkal, tápanyagokkal, vitaminokkal. Néhány gyakorlati kérdésekre is választ kaphatnak, mint egészséges ételek elkészítése. Az iskolánkban évek óta működik konyhakert, ahol zöldségeket termeszthetünk,bár lehetőségeink egyenlőre szűkösek,(pl. öntözési problémák, nyári munkálatok) de továbbra is szeretnénk ezt a tevékenységet folytatni. Tanórán kívüli tevékenységek: Egészséghét. Általában tavasszal rendezzük meg ezt a programot, melynek célja, az egészséges életmódra való nevelés. Napközis foglakozások; étkezések előtti kézmosás, kulturált táplálkozás, kulturált terítés, étkezés közben a helyes társas viselkedés kialakítása, az evőeszközök helyes használata. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: A tanulók baleset esetén tudjanak segítséget hívni. Baleset esetén, (szakellátás megérkezéséig), a sérültek további egészségkárosodását tudják megakadályozni. Ismerjék fel a környezetükben lévő veszélyforrásokat. Ismerjék fel a veszélyes helyzeteket. Ismerjék a közlekedés szabályait gyalogosan és kerékpárral. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Tanítási óra keretében (testnevelés óra, osztályfőnöki óra). Meghívott szakember előadásának keretében (mentős szakápoló, védőnő, iskolai orvos).