Bevezetés Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. Kontrolling rendszerének- azon belül a termékköltség kontrolling és termékkalkuláció moduljának- működését szeretném bemutatni az SAP integrált vállalatirányítási rendszer támogatásával. Az SAP rendszer adaptálása során a kontrolling modul bevezetésében -a gyógyszergyártás sajátosságaihoz igazításában foglalkozó TEAM-ben- én is részt vettem mint az üzemgazdasági osztály dolgozója. Érdekes feladat volt, hisz a rendszer eredetileg gépgyártásra találták ki, így sok sajátosságnak kellett megfelelnie ill. megfeleltetni, a temelési (PP-PI) modult először az Egis Nyrt.-ben alkalmazták a gyógyszergyártásban. A Részvénytársaság fő terméke a gyógyszer, amely elsőrorban az egészség megóvására, illetve a valamely okból bekövetkezett betegség leküzdésére, az egészség helyreállítására szolgál. A gyógyszer az a termék, amelynek valódi fogyasztója nem az, aki felhasználja, hanem a készítményt felíró orvos ill. az őt korlátozó-, szabályozó rendeletek. Napjainkban a gyógyszerpiacon egyre kiélezettebb a verseny, sok azonos hatóanyagú gyógyszer verseng egymással ill. lobbizik az OEP támogatásért a jobb piaci pozícióért. A termelés helyett a piaci orientáció válik meghatározóvá, amelyben az információáramlás egyre nagyobb szerephez jut. A piaci szereplőknek információkkal kell rendelkezniük saját és a versenytársak teljesítményéről, csak így tudnak eredményesek maradni. A vállalat céljainak elérésében tehát az információs rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak. A piaci verseny kiéleződésével még nagyobb szerephez jut a költség-elszámolási rendszer, mivel a helytelen költséginformációkból eredő hibák a vállalat tevékenységét, verseny pozícióját befolyásolják. Az Egis Gyógyszergyár Nyrt.-nél már a 90-es években világosság vált, hogy a cég eddigi eredményességét, piaci értékét meg akarja őrizni, illetve növelni szeretné azt, olyan rendszerre van szüksége, amely lefedi a Társaság minden folyamatát. A piac sokrétű kínálatából az SAP integrált vállalatirányítási rendszerre esett a választás, melynek legfőbb jellemzői jól szolgálják az elvárásokat, úgy mint: integráció, széles funkcionalitás, rugalmasság, modularitás, biztonság, gazdaságosság, nyitottság, nemzetköziség. Az integráció igénye megjelenik a vállalati adatok kezelésével összefüggésben is. Minél inkább nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a vállalati adatokból előállítható információk ugyanolyan erőforrások, mint az anyagok, tárgyi eszközök vagy a pénz stb., annál inkább az érdeklődés középpontjában került a velük való gazdálkodás is. Az adatok kezelésére az igazán hathatós módszer az, ha nem az egyes vállalati funkciók eljárás modelljei szerint szétszabdalva, illetve párhuzamosan tartják nyilván és kezelik, hanem az egész vállalatra nézve integráltan.(noszkay,1994) A kontrolling a vállalkozások belső irányítási rendszerének (alrendszerének) egyik kiemelt, költség centrikus eleme, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a tervezést (stratégiai és operatív), a terv-tény adatok összevetését, az eltérések elemzését, ellenőrzését végzi. Ezen feladatok koordinálását saját szervezettel és információs rendszerrel látja el. Ebből fakadóan megfelelő segédeszközt ad a vezetés számára a környezeti változások dinamikus követésére.(dr.tóth 1997) A fő cél az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésével a többszöri adatbevitel csökkentése majd végleges megszüntetése, a folyamatok összehangolása, az információ igények mind teljesebb kielégítése.
Az SAP R/3-as rendszer felépítését jól szemlélteti az alábbi ábra: MM PP QM SD Értékesítés Projektrendszer Anyaggazdálkodás Termeléstervezés Minőségbiztosítás PM Karbantartás R/3 FI Pénzügy és számvitel kliens/szerver ABAP/4 HR Emberi erőforrások IS CO Kontrolling WF Workflow Szakágazati megoldások TR Treasury PS 1. ábra: Az SAP R/3 rendszer elemei Az elemek (modulok) a következők az SAP rendszerben: Számvitel FI Pénzügyi számvitel CO Controlling AM Eszközgazdálkodás PS Projektrendszer OC Iroda és kommunikáció IS Szakmai megoldások Logisztika: SD Értékesítés MM Anyaggazdálkodás PP Termeléstervezés QA Minőségbiztosítás PM Karbantartás HR Emberi erőforrások 1. A költségszámítás - mint kontrolling részterület kialakítása az EGIS Nyrt. ben Az EGIS Nyrt. stratégiai célkitűzése a társaság piaci helyzetének állandó erősítése, az árbevétel folyamatos és jelentős növelése, a nyereség és a vállalati működés hatékonyságának emelése. A nyereség és hatékonyság hosszú távú növekedésének elengedhetetlen feltétele olyan vezetői, irányítási, ellenőrzési rendszer kidolgozása, amely biztosítja a vezetés ráhatását a gazdasági egységben végbemenő folyamatokra, és lehetővé teszi a folyamatok kimenetének mérését, ellenőrzését. A kontrolling a vállalatvezetés számára lehetővé teszi, hogy az új problémákat hagyományos módszerek helyett innovatív módon oldják meg, valamint koordinációs szerepével hozzájárul azoknak a problémáknak a megoldásához, melyek a környezet befolyásoló tényezői miatt felerősödve nehezednek a vállalkozásra. Ilyenek a következők: - a változások egyre gyorsabbak, - a technológiák egyre gyorsabban váltják fel egymást, - a termék-életgörbék egyre rövidebbek,
- a piaci részarányok változtathatóak Minden vállalkozás meghatározott stratégiát követ, amelynek elérését a szervezeti struktúrája biztosítja. Ebbe a szervezetbe ágyazódik be a kontrolling-rendszer. A kontrolling a feladatok, a szervezet és az eszközök tekintetében egységes egészet, rendszert kell, hogy képezzen. A hatékony kontrolling rendszer megteremtése hosszú a szervezetfejlesztés részét képező folyamat. A vállalati folyamatok nagyszámú feladatát rendezni kell és a teljes vállalati controlling koncepcióba besorolni. A controlling-rendszert szemléletesen a következő ábra tárja elénk: Stratégia Szervezeti felépítés Vezetési rendszer Tervezési rendszer -Stratégiai -Taktikai -Operatív Controlling rendszer - Feladatok - Szervezet Információellátási rendszer -Vezetői számvitel -Beszámolórendszer Számítástechnika 2. ábra: A kontrolling-rendszer A kontrolling-rendszer alkotórészeivel együtt a vezetést azzal szolgálja, hogy a konkrét tervek megalkotásához tervezési rendszert működtet. A kontroller ehhez dolgozza fel az információellátási rendszerből nyert információkat. A vezetés döntései a tervekben állnak össze. Ezek a teljesítmény konkrét realizálásában öltenek testet. A kontrollingfolyamat az információellátási rendszer és a tervezési rendszer együttműködésével jellemezhető. Bár a költséginformációs rendszereknek is megvannak a maguk hiányosságai, egy jól kidolgozott, hatékony költséggazdálkodási módszer megfelelő képet adhat a vállalat vezetéséhez. A sikeres költséggazdálkodás titka az, hogy tudatában kell lenni ezeknek a hiányosságoknak, és egy jól átgondolt nyereségterv megvalósítására kell törekedni. A kontrolling-rendszer kiépítése az Egis Nyrt-nél az SAP modulok bevezetésével párhuzamosan valósult meg. A kontrollingban (CO) új adat nem keletkezik, a CO csak válogat a többi modul adataiból. Minden főkönyvi számlára könyvelt költség automatikusan átkerül a CO-ba. Az első fázisban létrehoztuk a költségnemi és költséghelyi struktúrát amely lehetőséget teremtett a költségtípusú főkönyvi számlák (ötösök) forgalmi adatainak
átvételére a kontrolling modulba, ahol azt költséghelyenként lehet gyűjteni. A tárgyi eszköz-gazdálkodás modulban (AM) megjelenő értékcsökkenési leírás könyvelése szintén költségszámlákon keresztül történik, így ezek is megjelennek az eszközhöz rendelt költséghely működési költségei között. Az első fázisban valósult meg a munkaszám elszámolás az üzemfenntartó tevékenységre. Mindez az általános költségkontrolling alapjának megteremtését jelentette. A második fázisban az értékesítési rendszer bevezetésekor nyílt lehetőség a hatékony értékesítési kontrolling (piaci szegmensekre vonatkozó eredményszámítás) megvalósítására. A harmadik fázisban történt meg a termeléstervezési és -irányítási rendszer bevezetése. Az anyagnormák és műveleti utasítások kiértékelésével lehetőség nyílt az SAP klasszikus előkalkulációs módszerének (termékkalkuláció) használatára. A termeléstervezés, gyártáselőkészítés (PP) modul bevezetése egyben a közvetlen költségkontrolling megvalósulását is jelentette az Egis Rt-nél. A költség- és teljesítmény kontrollingnak -az operatív kontrolling részterületeként- a következő rendszeres feladatokat kell megoldania: Költségtervezés és költségellenőrzés Kalkuláció és árpolitika Rövidtávú eredményszámítás A költségszámítás fő célja a döntések megalapozása és ellenőrzése. A költségszámítás értékeli a vállalati teljesítmény előállítási folyamatát. A számítás a tényleges és tervezett költségek, illetve teljesítmények alapján egyaránt történhet. A költségszámítás szakaszait, és az egyes területek feladatait a következő ábra szemlélteti: Költségnemszámítás Általános költségek Költséghelyszámítás Közvetlen költségek Az összes költség Általános költségek Termékek és alkat - strukturált és gyors tervezése és ellenőrzése részek kalkulációja rögzítése költség - költséghelyek szerint (árképzés) nemek szerint Költséghelyi Darabköltségek Költségnem elszámolóárak nyomon követése ellenőrzés kiszámítás és készletek értékelése Eltéréselemzés Vállalkozási Belső teljesítmény eredmény számítás kiszámítása 3. ábra: A költségszámítás szakaszai és feladatai Költségviselő számítás A költségek elszámolásakor tehát közvetlen és általános (közvetett) költségeket különböztetünk meg. A Társaságnál a 2005/06-os gazdasági évben felmerült összes költség 68621 MFt, a közvetlen költségek aránya, az összes költségen belül 44,4%-ra csökkent ebben a gazdasági évben, 2003/04-es gazdasági évben még ez az arány
50,48%-os volt. Az alábbi ábra jól szemlélteti a közvetlen költségek főbb költségcsoportonkénti alakulását. Közvetlen költségek főbb költségcsoportonként 35000 30000 25000 20000 15000 10000 6982 3944 16636 6801 4276 16838 7218 4324 18926 Egyéb közvetlen ktg(üzemi ált ktg) Közvetlen bér+tb+munkaerők. Közvetlen anyag 5000 0 2003/04 gazd.év 2004/05 gazd.év 2005/06 gazd.év 4.sz. ábra A közvetlen költségek szerkezete A költségviselőkhöz egyből hozzárendelhető közvetlen költségek azonnal a költségviselő számításba jutnak el. Az általános költségek ezzel szemben a költséghelyi számításba kerülnek. 1.1. A közvetlen költség-kontrolling kialakítása Az Egis Nyrt. értékelte a már bevezetésre került modulok működését, és a vállalat menedzsmentje úgy döntött, hogy szükséges a termelésirányítási és tervezési rendszer (PP-PI modul) bevezetése a gyártáskövetés költségeinek pontosabb nyomon követése érdekében. Az Egis Nyrt. vertikális termelési profillal rendelkezik, a késztermékek gyártása többségében saját előállítású hatóanyagra épül. (Több száz cikket különböztet meg, termékenként, kiszerelési egységenként, hatóanyag tartalom és országonként eltérő cikkszámok) Célkitűzés volt az elérhető erőforrások optimális hasznosítása úgy, hogy a termelőrendszer működése eredményes legyen. Meghatározója a munkának, a piaci igények kielégítésének, a dolgozók célszerű és hatékony foglalkoztatásának. 1.1.1. A vállalat termelés-elszámolási folyamata A gyártáskövetés alapvető törzsadatainak létrehozása volt az első feladat a PP-PI modul bevezetésekor. A létrehozott alapadatok a következők: Anyagtörzs: Az anyagtörzs általános logisztikai törzsadat az SAP-ban, a pénzügyi és logisztikai modulok számára alapvető információforrás.
Törzsrecept: A törzsrecept megmutatja, hogy az adott termékmennyiség előállításához milyen és mennyi komponensre van szükség, a megengedett gyártási veszteség figyelembevételével, valamint milyen műveleteken keresztül zajlik a gyártás. Segítségükkel leírható a teljes gyártási vertikum, a nyersanyagok felhasználásával készült félkész termékeken keresztül az értékesített termékek előállításáig. Tehát a törzsrecept a termelési modul legjelentősebb törzsadata. A beépülő anyagok adatai az ún. anyaglistában vannak, ez a törzsrecept szerves része. A következő ábra az EGIS NyRt. gyártási folyamatát mutatja be,- az ábrán jól nyomon követhető a költségek termékere rakódásának menete- melynek egyes szakaszait az ábra bemutatása után részletezem. Törzsrecept alap + vezérlő adatok Cikktörzs gyártási verziók vezérlő adatok Gyártási rendelés (SAP ban: folyamatrendelés) Műveletek, fázisok Erőforrások, normaértékek összerendelések Anyaglista Fej-és tételadatok automatikusan keletkezik anyag mozgások vezérlőkulcs szerint Foglalás (tervezett anyagmozgások) anyagmozgás vissza -jelentése foglaláson keresztül anyag-, termékmozgások Visszajelentések Fázisonként Normaértékekkel Anyagmozgások könyvelése visszajelentés és foglalás nélkül is lehetséges Készlet vezetés (részleges vagy befejezett) visszajelentéssel automatikusan Termékmozgások könyvelése közvetlenül a készletvezetésből MM modul 5.. ábra: A gyártáskövetés adatkapcsolatai az EGIS Nyrt-nél
1.1.1.1. A gyártási rendelés A gyártáskövetés informatikai alapobjektuma, a költségfelügyelet eszköze. Olyan alapobjektum, amelyhez -mint bizonylathoz kapcsolódóan- gyűlnek a gyártáshoz tartozó terv- és tényadatok. Egy gyártási rendelés mindig egy termék sarzsot 1 jelent. A rendelés szám, a gyártási rendelések egyedi azonosítóval ellátott bizonylatszáma, melynek a számstruktúrája a következő felépítésű: 1-3 jegyek 4. jegy 5-12 jegyek A gyártó üzem költséghelyének utolsó három számjegye. A gyártás típusára utal. Lehetséges értékei: 1= normál gyártás 2= bérmunka gyártás 6. ábra: A gyártási rendelés felépítése Az utolsó jegytől kezdődően egy futó sorszám. Az értéket nem tartalmazó helyeken 0 szerepel. A rendelés szám egy adott termék, adott mennyiségének egyszeri előállításával kapcsolatos adatokat gyűjti össze. A gyártási rendelések a létrehozás sorrendjében, és üzemenkénti bontásban emelkedő sorszámozásúak. A gyártási rendelések használata Mikor elkészül a heti gyártási program és a terméket kísérő sarzslap, a gyártási rendelésre is rákerül a termék sarzsszáma, és csak utána kap engedélyezési státust a gyártási rendelés. A gyártási rendelés létrehozása során az adott rendelés (sarzs) tervköltségei is automatikusan létrejönnek a törzsreceptek (normák) alapján. Ez lehetőséget ad terv és tényköltségek összehasonlítására kiértékelésére a gyártás befejeztével. 1.1.1.2.Anyag kivételezés gyártási rendelésre A gyártási rendelésre kivételezett anyagok (közvetlen anyagköltség) a tényköltségek értékelésénél megadott áron (anyagok mozgó átlagáron, félkésztermékek elszámolóáron) értékelődnek és az így kiszámított anyagárral megterhelik a gyártási rendelést. Ez az adat átvétel az MM-modulból a raktári készletcsökkenés könyvelésekor történik automatikusan. A könyvelés mozgásneme anyag-kivételezés gyártási rendelésre. 1.1.1.3.Visszajelentés A gyártási rendelésekre vonatkozó teljesítmény adatok megadását szolgálja.. Annyiszor kell egy gyártási rendelést minimum visszajelenteni, ahány műveletét a törzsreceptben kötelezően visszajelentendőnek megadtak. A rendszer a normában megadott erőforrásokhoz (teljesítmény típusokhoz: gépóra, munkaóra) vár visszajelentést. Az így visszajelentett munkaórák - az előző évi tényadatokból+tervezett béremelés %-a - képzett áron (tarifa) rögzülnek. A gépórához nem rendel értéket mert a társaság nem vezette be a gépóra költség számítást. A gépórát mint a kapacitás tervezéshez hasznos információt rögzítik a rendszerbe. Az üzemi általános költségek tervezett tarifa alapján -a visszajelentett munkaórák szorzataként szintén rögzülnek, mert a munkaóra a felosztás vetítési alapja. Az üzemi 1 Sarzs: Egy adott gyártási tételt jelent, mely külön gyártási számon szerepel.
általános költség tarifát az általános költség kontrollingban megtervezett költségek alapján határozzuk meg a várható ledolgozandó munkaóra arák alapján. A termelési tervek ismerete szükséges, a kereskedelmi igények ill. előrejelzések azonban sokszor csak negyedévre állják meg a helyüket. Ezért a tarifa az év során többször korrigálásra kerül. 1.1.1.4.Termék raktárra vétele A gyártás befejeztével ill. a minőségbiztosítás felszabadításával a termékek raktárra kerülnek. A gyártási rendelésről való készletre vételnél a raktárra vett mennyiség (MM modul) elszámoló áron értékelődik a rendszerben és a készletre vett mennyiség árával jóváírja a gyártási rendelést. A gyártás tényköltségei ill. a leadott elszámoló áras késztermék költség különbözete hó végi záráskor számolódik el, ha valamennyi termék leadásra kerül az adott gyártás befejeződik a gyártási rendelés ekkor kinullázódik, lezárul. 1.2. Termékkalkuláció és költségviselő számítás A termelési költség tervezését, a tényköltségek követését és elszámolását, a terv és tény költség eltérések elemzését a termékköltség-kontrolling almodul támogatja, amely az alábbi két részből áll: Termékkalkuláció-előkalkuláció Költségviselő számítás (termelés elszámolás)-havi főkönyvi elszámolás és utókalkuláció 1.2.1. Termékkalkuláció Az anyagnormák és műveleti utasítások kiértékelésével lehetőség nyílt az SAP előkalkulációs módszerének -a termékkalkulációnak- használatára. Az EGIS Nyrt.-nek a számviteli politika keretében el kellett készítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot. Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható a termék várható és tényleges közvetlen önköltsége. Az önköltségszámítás segítségével értékben mérhető a vállalkozás kalkulációs egységre jutó közvetlen önköltsége. Az önköltség megállapításának módját kalkulációnak nevezzük. A termékkalkuláció, azaz előkalkuláció funkció biztosítja, hogy a termékek várható költségét tetszőlegesen meghatározott anyag és erőforrás igénybevételével és ár-, ill. tarifarendszer szerint számítsuk ki. Az Egis Nyrt.-nél a közvetlen költségszámítás a gyártási fázisok elszámolásán alapszik. Kalkulációs sorozatnagyság: Az a sorozatnagyság, amelyre alapértelmezés szerint a kalkuláció vonatkozik. Anyaglista Mennyiségi egység Kalkulációs sorozatnagyság Hatóanyag 1 kg 1 Félkész termék 100 ezer db 1 Csomagolt anyag 1 vagy 10000 db 1 1. táblázat: Az Egis Nyrt. kalkulációs sorozatnagysága
A termékköltség számítás a kalkulálandó termékhez tartozó törzsreceptet, anyaglistát és az ezekhez tartozó áradatokat mennyiségi- és értékstruktúrának nevezi. A kalkuláció első lépése mindig az, hogy a törzsadatok alapján a rendszer kiválasztja a termékhez tartozó mennyiségi struktúrák közül azt, amelyik alapján a kalkulációt végezzük. Ezután a rendszer számba vesz minden anyagot és műveletet, megkeresi az ezekhez tartozó árakat, és szintről szintre haladva végzi el a kalkulációt. A kalkulációs séma az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségének elemeit tartalmazza: Költségelem 10 Nyersanyag 20 Félkész termék 30 Csomogolóanyag Megnevezés 40 Közvetlen bér és járulékai 50 Üzemi általános költség 2. táblázat: Az Egis Nyrt. kalkulációs sémája A társaság saját termelésű félkész- és késztermékeit elszámoló áron tartja nyilván. Az elszámoló árakat évente egyszer nyitáskor módosítják. Az SAP PP moduljának bevezetése óta van lehetőség a kontrolling modulban az elszámoló árakat kalkulálni. 2001-ben a Számviteli törvény adta lehetőségét kihasználva a társaság a termékek elszámoló áraiba beépítette az üzemi általános költséget, és az addigi tény utókalkulált elszámoló ár képzésről áttér a norma alapú elszámoló ár képzésre. Ezt gondos előkészítő munka előzte meg, hiszen feltétel volt, hogy valamennyi törzsrecept hibátlan legyen. Az esetleges hibák kiszűrése miatt a normákból és a tény fajlagosokból is elszámoló árakat határoztak meg, és ahol a két ár között 5%-nál nagyobb az eltérés, részletes elemzés indult az okok feltárására. Ezt az ellenőrzést azóta is végrehajtják minden árképzéskor. Valamennyi elkészített kalkulációt értékel a rendszer és rendelkezik azok további sorsáról. 1.2.2. Az elszámoló ár képzésekor alkalmazott értékelési módszer Az elszámoló ár változtatására csak azoknál a félkész-és késztermékeknél kerül sor, amelyek a változtatás időpontjában rendelkeznek érvényes normával, azaz technológiai törzsrecepttel. Az elszámoló ár kalkulációjakor mindig az érvényes norma fajlagosokat kell alkalmazni. Nyers-és csomagolóanyagok, és vásárolt félkész termékek A nyers-és csomagolóanyagokat, és a vásárolt félkész termékeket az SAP cikktörzsében nyilvántartott, adott napon rögzített mozgó átlagáron kell értékelni. A mozgó átlagár a beszerzési árakból automatikusan súlyozott ár, ezért jelentősen változhat egy-egy ingyen áru beérkezése után. Ilyen esetben az Egis Nyrt. az árakat nem használja fel az elszámoló ár képzéséhez, hanem éves átlagárat alkalmaz.
Közvetlen bérköltség és bérjárulékok Számítás alapja: 1. közvetlen bér és járulékai 2. egyéb közvetlen bér és járulékai üzemenkénti összege valamint 3. az adott üzem gazdasági évben teljesített közvetlen órái 1 órára eső közvetlen bér és járulékai (bértarifa) Termékre jutó közvetlen bérköltség és terhei= normában meghatározott közvetlen munkaórák x bértarifa Termékre elszámolható egyéb költségek (üzemi általános költségek) Számítás alapja: 1. termelő üzemek éves közvetett költségei 2. ténylegesen ledolgozott x közvetlen tarifa munkaórák 1 közvetlen órára eső üzemi általános költség (tarifa) Termékre elszámolható egyéb költség (üzemi általános költség)= normában meghatározott közvetlen munkaórák x tarifa 1.1.1.5.Termékköltség számítás hóvégi feladatok Az Egis Nyrt. önköltség számítási módszere a pótlékoló kalkuláció, amelynek megvalósulása a következőképpen történik: A gyártási rendelésekre visszajelentéssel vagy raktári kivételezés rögzítésével lehet anyagot terhelni. A készletcsökkenések könyvelése a terheléssel egy időpontban, az éppen aktuális mozgó átlagáron történik. A saját és bérmunkaóra felhasználást visszajelentéskor a kalkulált bértarifával könyveli a rendszer. Az üzemek kötelesek a ténylegesen felhasznált anyagokat és az összes ledolgozott közvetlen munkaórát, valamint a teljesített kölcsönzött munkaórákat termékre elszámolni. A munkaóra fontos vetítési alap, hiszen a havi elszámolások során ez alapján terhelődik rá a termékekre a bér+tb járulék és az üzemi általános költség. Nyers-és csomagolóanyag árkülönbözetek felosztása A tervezett és tényleges beszerzési ár közötti különbözetek külön költségnemen vannak nyilvántartva. Innen kell hónap végén a különbözetet azokra a gyártási rendelésekre felosztani, amelyekre adott hónapban anyagköltséget terheltek. A felosztás alapja a gyártási rendeléseken lévő anyagfelhasználások értékének aránya. Közvetlen bérkorrekció A hónap közben használt tarifák alapján számított és a ténylegesen felmerült bérköltség és járulékai közötti különbözetet hónap végén üzemenként, a visszajelentett órák arányában kell gyártási rendelésekre (termékekre) felosztani. Termékre elszámolható egyéb költségek /üzemi általános költség/ Hónap végén a pótlékolás módszerével kerül a gyártási rendelésekre ez a költségfajta. Tarifaként az év folyamán várhatóan felmerülő költségekből számított tarifát, vetítési alapként a közvetlen ledolgozott munkaórát kell alkalmazni.
Tényköltség megállapítása A saját előállítású félkész-és késztermékeknél hó közben minden készletmozgás, a gyártási rendelésre való kivételezés, illetve az elkészült termék leadása is elszámoló áron történik. Az elszámoló ár és a tényleges előállítási költség különbsége a készletérték különbözet. A rendelés mindenkori egyenlege mutatja a sarzson keletkezett készletérték különbözetet, a rendelés státusza pedig a gyártás befejezett, vagy befejezetlen voltát. A közvetlen felhasználásra eső készletérték különbözetet gyártási rendelésekre kell felosztani a gyártási rendeléseken felhasznált félkész- vagy késztermék értékének arányában. Így megjelenik a gyártási rendelésen a tény költség. 1.1.2. Közvetlen költség-kontrolling beszámolók, elemzések A havi főkönyvi zárás eredményeként elkészülnek a sarzs ill. az ebből készíthető cikk szintű utókalkulációs beszámolók. A kontrolling rendszer előnye a jól felépített, jól szerkesztett beszámolófa. Az alábbi jellemzők bármely kombinációja szerint lehívhatók, elemezhetők a beszámolók: - befejezett/befejezetlen termelés - cikkszám - termelés saját célra/bérmunkára; normál/ kísérleti gyártás A befejezett gyártások termék szintű tény fajlagosait hasonlítjuk össze a norma fajlagosokkal (terv fajlagosok) ez elsősorban a technológiai osztály számára nyújt segítséget a gyártási veszteségek értékének megállapításához. Ezt belső szabályzat alapján negyedévente kötelesek értékelni. Az eltérések elemzése a befejezett sarzsokon elszámolt készletérték különbözet, azaz a ténylegesen felmerült költségek és az elszámoló ár közötti eltérés összetevőinek vizsgálatára irányul. A norma szerinti és a tény szerinti termelési költségek összehasonlítására havonta van lehetőség, de az elemzéseket negyedévente illetve éves szinten mindenképp el kell végezni. Az elemzések során az a tapasztalat, hogy az anyagfelhasználásoknál szinte minimális a túllépés, viszont a munkaóráknál már nagyobb eltéréseket találunk a normákhoz képest abban az esetben - ha kis sorozatot gyártottak (10 000 db alatti) - ha sűrű volt a termékváltás a hónap folyamán, így magasak az átállási órák (szintén a terméket terheli) - ha az üzem leterheltsége nem volt egyenletes a hónap folyamán A közvetlen költség csökkentésére -az átterhelt üzemi általános költségek csökkentésével -a teljesítmény növelésével van lehetőség, ehhez szükséges a mérhető teljesítményen alapuló ösztönzés Jelenleg az üzemekben órabérben dolgoznak, a teljesítményen alapuló bérezés hatékonyabb lenne
Összegzés A kontrolling rendszer bevezetésének előnyei: Az integráció következtében javul a termelés, a termelés tervezés, a kontrolling és a kereskedelem kapcsolatrendszere Egységes adatbázisból történik az információ kinyerése Megszűntek a termelés és a kapcsolt területeken működő szigetrendszerek Az üzemek adminisztratív terhei csökkentek A norma és tény költségek folyamatos nyomon követésére van lehetőség így pontosan tudjuk, hogy mit, miből, milyen áron és mennyi erőforrással állítunk elő A fázisonkénti visszajelentéssel megteremti a tevékenység alapú kalkuláció alapját A vezetői döntés-előkészítés megbízható, gyors, nélkülözhetetlen eszköze lett További fontos feladatnak tartanám: - Az üzemi általános költségeket bontsuk meg állandó és változó költségre és ennek megfelelően több vetítési alap segítségével pontosabban kerüljön rá a termékekre az üzemi általános költség. - Gépórát mint vetítési alapot alkalmaznám - A tevékenység alapú költségszámítás irányába kellene tovább lépni, mert az eredmény növelésére egyre inkább a költségek csökkentésével van csak lehetőség - A vezetői információs rendszer mielőbbi kiépítése próbálkozások már történtek de eddig bemutatott modul nem felelt meg Megállapítható, hogy az SAP integrált vállalatirányítási rendszer nagyban megkönnyítette a munkát, gyors és pontos információáramlást tesz lehetővé. A vezetői döntés előkészítések elengedhetetlen eleme az Egis Nyrt.-nél is. Azonban rendszer megbízható működéséhez fegyelemre, és nagyon pontos munkára van szükség. Irodalomjegyzék 1. Csikós Istvánné- Juhász Tibor- Kertész Tamás: Operatív controlling I. NOVORG Budapest, 1996. 2. Halmos- Körmendi: Controlling 2000 Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest, 1999. 3. Horváth&Partner: CONTROLLING Út egy hatékony controlling-rendszerhez Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1997. 4. Körmendi- Tóth: Controlling a hazai szervezetek gazdálkodási gyakorlatában WEKA Szakkiadó Kft. Budapest, 1998. 5. EBIS projekt Koncepcionális terv I., II., III. fázis 6. SAP R/3 rendszerismertető Digital, 2000.