ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Dél-Kapuja AQUAPROFIT RT. Budapest 2004. AUGUSZTUS 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK... 4 2. A FEJLESZTÉS PIACI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE... 6 2.1. A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS LEHETŐSÉGEI... 6 2.2. A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI... 9 2.3. A PROJEKT FÖLDRAJZI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA... 14 2.3.1. A Sárvíz Kistérség... 14 2.3.2. Aba bemutatása... 17 2.3.3. A fejlesztés közvetlen helyszínének bemutatása... 22 3. DÉL-KAPUJA: A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA... 23 3.1. DÉL-KAPUJA ÓFALU... 29 3.1.1. Az Ófalu projektjének ismertetése... 29 3.1.2. A létrejövő kapacitások bemutatása... 34 3.2. DÉL-KAPUJA TERMÁLFÜRDŐ... 35 3.2.1. A Termálfürdő projektjének ismertetése... 35 3.2.2. A létrejövő kapacitások bemutatása... 37 3.3. DÉL-KAPUJA ÖKO- ÉS AGROTURISZTIKAI PARK... 39 3.3.1. Dél-Kapuja Emlékhely... 47 3.3.2. Sárvíz Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeum... 49 3.3.3. Galambász Centrum... 50 3.3.4. Solymász-Agarász Vadásztanya... 59 3.3.5. Lovasudvar... 63 3.3.6. Őshonos Állatok Karámja... 65 3.4. DÉL-KAPUJA KAPCSOLÓDÓ EGYÉB PROJEKTEK... 69 3.4.1. Sudár Napkeleti Ménes Nomád-Lovasfalu... 69 3.4.2. Borünnep Tere... 73 3.4.3. Maskarás Céh... 74 3.4.4. Sárvíz-völgye Erdei Iskola... 76 3.4.5. Szálláshelyek kialakítása... 77 3.4.6. Tórendszer... 78 2

4. MARKETINGTERV... 85 4.1. A CÉLKÖZÖNSÉG BEMUTATÁSA... 86 4.2. A KERESLET MEGALAPOZOTTSÁGA... 88 4.3. VERSENYTÁRS-ANALÍZIS... 90 4.4. ÉRTÉKESÍTÉSI TERV... 92 4.4.1. Termék... 93 4.4.2. Árpolitika... 97 4.4.3. Értékesítési csatornák... 99 4.4.4. Kommunikáció... 103 4.4.5. Emberi erőforrás... 107 4.4.6. Tárgyi feltételek... 109 4.4.7. Folyamat... 110 5. PÉNZÜGYI VONATKOZÁSOK... 112 5.1. DÉL-KAPUJA ÓFALU... 112 5.2. DÉL-KAPUJA TERMÁLFÜRDŐ... 115 5.3. DÉL-KAPUJA ÖKO- ÉS AGROTURISZTIKAI PARK... 118 6. ÖSSZEGZÉS... 122 IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 3

1. ELŐZMÉNYEK Aba község vezetősége és a tenni akaró lakosok által a település fejlesztése, fenntartható fejlődése került a középpontba. Olyan elképzelések láttak napvilágot, melyek mellett senki sem mehet el anélkül, hogy ne csodálkozzon rájuk. Ez, a Székesfehérvár mellett, a Sárvíz völgyében található, az utóbbi években igencsak fejlődésnek induló település olyan programhalmaz összeállításán, intézményesítésén munkálkodik, amely talán egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Aba nagyközség fejlesztési elképzelései egymással összhangban lévő, átgondolt tervek egysége, amely elképzelések megvalósításával a település jelentős fejlődésen mehet át az elkövetkező években. A meglévő elképzelések érintik a vonalas infrastruktúra további fejlesztését, a településkép és az itt élők életminőségének javítását, a település lakosságmegtartó erejének növelését. A településkép-javító elképzelések mellett a legjelentősebb fejlesztés az a már említett komplex programkínálatot eredményező projekthalmaz, amely különböző, egymást kiegészítő, egymással összhangban lévő elemek összegyúrásából keletkezik. Ez a projekthalmaz a Dél-Kapuja elnevezést kapta, s alapjaiban változtatja meg a település turisztikai és gazdasági lehetőségeit. A Dél-Kapuja projekt a tervezett termálfürdő mellett természetesen a térség és a település turisztikai kínálatának továbbra is meghatározó elemeire, a meglévő természeti értékekre épített vonzerőkre (természetjárás, horgászat, vadászat stb.) épít, amelyek az Ófalu projekttel és egyéb, a helyi hagyományokra és mesterségekre is építő témapark szolgáltatásaival kiegészülve a település számára európai minőségű, valóban méltányos fejlődési lehetőséget kínálnak. Ennek megvalósulása során a gazdasági fejlődés nem a természeti, kulturális értékek rovására, éppen ellenkezőleg, azok megőrzését célozva indul meg. A program életképességének egyik záloga a komplexitásában rejlő kuriozitás, hiszen a programelemek külön-külön megtalálhatók az ország egyes részeiben, egymást szolgálva és 4

erősítve azonban sehol sem. Emberközpontú, élhető és élő rendszer létrehozása a cél. A Dél- Kapuja projekt nemcsak a turizmusban oly fontos változatosságot és ezzel a hosszabb szabadidő eltöltést teszi lehetővé, hanem a különböző projektelemek segítségével a megcélzott közönség környezettudatosságát, természethez való viszonyát erősíti, felvállalva egy oktató és ismeretterjesztő feladatot is. Az abai településfejlesztési elképzelések azon a világos filozófián alapulnak, hogy a fejlődésnek harmóniában kell lennie a különleges természeti értékekkel, gondoskodni kell a meglévő részben elfelejtett kulturális értékekről (falu-építészet, helyi kézműves kultúra, népi hagyományok), és mindezekhez illeszteni kell egy egészségtudatos szemléletet az ide kapcsolódó turisztikai fejlesztésekkel. Ezek mellett a szükséges infrastrukturális és településkép-javító programok megvalósításával megteremtődik a lehetősége annak is, hogy az évtized végére (a programok beindulása után) Aba modern, európai kisvárossá fejlődjön. 5

2. A FEJLESZTÉS PIACI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE 2.1. A magyarországi turizmus lehetőségei Magyarország az elmúlt években, legerősebben pedig 2001-2003 között a nemzetközi trendeket is szem előtt tartva nagyot lépett előre az egészségturizmus területén. A hazai termálvízkincsre alapozva megkezdődött a működő, nemzetközileg is ismert fürdők modernizálása, valamint új fürdők építése is megvalósult. Elindult egy turizmusfejlesztési folyamat, melynek ideiglenesen útját sikerült állni azzal, hogy az ilyen jellegű hazai támogatások megszűntek, illetve az Európai Uniós támogatások prioritásai között nem szerepelnek ezek a beruházások. A turisztikai erők által folytatott lobby-tevékenységnek köszönhetően a 2007-től kiírásra kerülő új 7 éves ciklusban a Nemzeti Fejlesztési Terv talán már prioritásként jelöli meg a turisztikai, azon belül is az egészségturisztikai fejlesztéseket, melyek új lendületet adhatnak a hazai idegenforgalom mellett a gazdaságnak is. Az egészségturizmus a turizmusnak az a területe, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása (fitness-wellness) vagy visszaszerzése (gyógyturizmus). A természet kincseinek gyógyászati célokra, egészségmegőrzésre való felhasználása hosszú múltra tekint vissza, hiszen a gyógyvizek erejét már Hippokratész is felismerte. Az egészségturizmus Magyarország számára nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy 1.289 regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát hazánknak az egészségturizmus fejlesztéséhez meglehetősen jók a lehetőségei. E téren Magyarországot csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen. A hévízkutak gyógyászati hasznosítása azonban még 6

mindig szerénynek mondható, hiszen az országban kevéssel több, mint félszáz gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 36 létesítménynek van. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket. Az egészségturizmus a közvetlen hozamain túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából is fontos, hiszen egy testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Ez a kialakuló új értékrend már a magyar társadalmat is elérte. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen: Az egészségturizmusban résztvevő vendégek általában a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, és ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek is. (3/4 részük évente keresi fel Magyarországot, és közel 50 %-uk egy évben többször is ellátogat hazánkba.) Az egy főre jutó költés az idegenforgalmi átlagnál magasabb, ami abból következik, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyet igénybevevő vendég a szálláson kívül a teljes panziót, a gyógyászati kezelések költségeit, és a hosszabb tartózkodási időből eredően egyéb kiegészítő programok költségeit is kifizeti. Az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, magasabb mint a turizmus hagyományos ágainál tapasztaltak. Nem jellemzi a szezonalitás és módot ad a turizmus térbeli széthúzására is. Az egészségturizmus fejlődését jól példázza a gyógyszállodák vendégforgalmi adatainak előző években regisztrált növekedése is, melyet az 1.számú táblázat szemléltet. 7

1.számú táblázat Gyógyszállók száma Szoba Férőhely Külföldi Vendégszám Belföldi összes Vendégéjszakák száma Külföldi Belföldi összes Szállodai bevételek (eft) Szoba kihasználtság (%) 2000. 22 4.000 8.000 230.000 159.000 389.000 930.000 521.000 1.451.000 9.714.000 61,7 Index 169,2 180,2 182,1 149,6 232,4 175,1 129,5 273,6 159,7 138,4 94,7 2001. 23 3.709 8.030 230.500 147.400 377.900 934.800 472.200 1.407.000 9.301.000 63,4 Index 104,5 92,7 100,4 100,2 92,7 97,1 100,5 90,6 96,9 95,7 102,8 2002. 44 5.455 11.750 274.000 215.000 489.000 1.363.000 696.000 2.059.000 12.194.000 62,0 Index 191,3 147,1 146,3 118,9 145,9 129,40 145,8 147,7 146,3 131,1 97,8 2003. 48 5.812 12.510 282.000 248.000 530.000 1.362.000 767.000 2.129.000 12.969.000 57,7 Index 109,1 107,9 107,5 101,8 106,9 104,1 100,4 104,7 101,8 104,9 93,0 A következő felsorolásban összefoglalva ismertetjük a nemzetközi turizmus hazánkra is jellemző trendjeit: A turizmusban a turisztikai termékek alapját jelentő vonzerők megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal, a minőség és a hitelesség. A turisták árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet, a klíma és természetesen a szállásköltségek. Egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen. Hazánkban jelentősen nő a belföldi turizmus aránya. Az utazók 61%-a partnerével, 25%-a nem nagykorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik. Leggyakoribb közlekedési eszköz változatlanul a gépkocsi, bár a légi közlekedés szerepe is újra erősödik, köszönhetően az alacsony repülőjegy-áraknak. A vasúti közlekedés reneszánszát éli. A szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16%), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ. 8

Nő az all inclusive ajánlatok népszerűsége, a maximális élmény minimális idő alatt elve érvényesül. A turisztikai termékek közül a kulturális és kalandturizmus, ökoturizmus, tematikus parkok és élményfürdők, wellness és hobbyturizmus, hivatásturizmus és incentive turizmus iránti kereslet fokozódik. Növekszik az egyéni utak aránya, mérséklődik a csoportos utak iránti kereslet. Csökken az együtt utazó csoportok köztük a családok mérete, ami elősegíti a rugalmasságot. A hagyományos családmodell felborulása következtében többféle családtípus alakult ki (csonka család, elvált szülők hétvégi család, stb.). A számukra kínált, hozzájuk igazított ajánlatok, családi csomagok minél nagyobb arányú megjelenése várható. A speciális utak köztük a gyógyturizmus is noha jelenleg csupán kisebb részarányt képviselnek, a jövőben növelni fogják részarányukat. Egyre fontosabbá válik a piacszegmentálás: az egyes szegmensek igényeit konkrétan kell meghatározni, hogy az azokat kielégítő termékek fejlesztése, majd értékesítési csatornák kiválasztása a lehető legoptimálisabb eredményt hozza. Az Internet elterjedése idősebbek körében is egyre jellemzőbb, az ezen keresztüli kapcsolatteremtés és tartás, valamint értékesítés jelentősége növekedni fog. 2.2. A magyarországi turizmus jellemzői, eredményei A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben 2,9 millió külföldi vendég 9,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, amely az előző évihez képest közel 4, illetve 5 százalékos visszaesést jelent. Az európaiak utazási kedve főleg az elhúzódó gazdasági dekonjunktúra miatt esett vissza, ami éppen a turizmus szempontjából meghatározó Németországot érintette legsúlyosabban. Kevesebb éjszakát töltöttek Magyarországon a német, az osztrák és a holland vendégek, ami igen érzékenyen érintette a hazai piacot, hiszen az említett ország-csoport az összes külföldi vendégéjszakák közel felét adja. Nőtt a hazánkba látogató amerikai, francia és svéd vendégek száma, kedvezően alakult az olasz, a belga, a cseh, a dán és a spanyol vendégforgalom is. Tartósnak mutatkozik az ír, az 9

orosz, a román és az ukrán forgalomnövekedés. Ezek a kedvező változások azonban még nem voltak képesek ellensúlyozni a legnagyobb küldő-országok tekintetében tapasztalható csökkenést. Az elmúlt évben hazánkban is folytatódott a már korábban megkezdődött fogyasztói szokások átalakulása. A csökkenő nemzetközi forgalom ellensúlyozására világszerte emelkedik a belföldi turizmus jelentősége, a nehéz gazdasági helyzet miatt a vállalatok csökkentik utazási kiadásaikat, ami az üzleti turizmusban érintett magas kategóriájú szolgáltatásokat negatívan érinti. A hazai piacon is megjelentek és egyre népszerűbbekké válnak az olcsó, úgynevezett fapados repülőjáratok, amelyek szintén a költségkímélő utazások iránti kereslet növekedését használják ki. A turisztikai szolgáltatások árai világszerte csökkentek, ami a hazai piacon is éreztette hatását. Magyarországon elsősorban a magasabb kategóriájú szállodák körében éleződött ki az árverseny, nemcsak kategórián belül, de az egyes kategóriák között is. A fokozott árverseny kialakulásához hozzájárult, hogy Budapesten ugrásszerűen megnőtt a szobakapacitás, ugyanakkor a világturizmus kedvezőtlen körülményei miatt nem növekedett a kereslet. A letört árak következményeként évekre visszaeshet a vállalkozások jövedelmezősége, hiszen a magasabb árakhoz való visszatérés akkor is nagyon nehéz, ha a kereslet közben növekedésnek indul. Fontos megjegyezni, hogy az árak csökkenésében leginkább érintett 4 és 5*-os szállodák, az összes kereskedelmi szálláshely szállásdíj-bevételeinek mintegy felét adják. Az igen kedvező év végi adatok ellenére a 2003-as év egészét vizsgálva megállapítható, hogy a hazai kereskedelmi szálláshelyek összességében az egy évvel korábbival közel megegyező számú vendéget, illetve 1,6 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi 10

forgalmat vizsgálva kedvezőbb képet kapunk, ugyanis a kereskedelmi szálláshelyeken 2003- ban mintegy 3,22 millió belföldi vendég 8,2 millió vendégéjszakát töltött, amely közel 4, illetve 3 százalékkal magasabb az előző évinél. 2003-ban a Határőrség adatai szerint az előző évhez képest 1 százalékkal kevesebb, 31,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak Az Európai Unió országaiból 4 százalékkal több külföldi állampolgár érkezett Magyarországra, míg 10 százalékkal több honfitársunk látogatott külföldre. A KSH szállodai mutatószámait tartalmazó jelentés alapján az elmúlt év égészét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont szállodák összességében bruttó szobaárak tekintetében az év 12 hónapjának felében (január, június, július, október, november, december) meghaladták az előző év megfelelő időszakának teljesítményét, még a másik 6 hónap során bevételük elmaradt a korábbi évhez képest. A vendégéjszakák számának alakulását illetően valamivel kedvezőbb az összesített kép: bár február, március, valamint május és június során alulmúlták, míg a többiben elérték, illetve meghaladták az előző év megfelelő adatait. A bruttó szobaár bevételek alakulásának szempontjából egyedül a vidéki 3*-os házak tudták az év minden hónapjában meghaladni az előző évi forgalmukat, s március kivételével ugyanez elmondható a vidéki- négy- és ötcsillagos szállodákról. Ezzel szemben a budapesti 3-, 4- és 5 csillagos szállodák az év 12 hónapjából rendre 7, 9, illetve 8 hónapon keresztül jelentős visszaesést regisztrálhattak az előző évi, szobaárbevételéből származó forgalmukhoz képest. Az éves foglaltsági adatok áttekintése alapján elmondható, hogy a budapesti 3*-os szállodáknál 2003. szeptemberében mért 81,4 százalékos foglaltság tekinthető az év pozitív rekordjának, míg az ugyancsak budapesti 4*- os házaknál tavaly januárban mért 29 százalékos töltés számít a negatív csúcsnak. Az év során a legkiegyenlítettebb-, s a legkisebb ingadozást mutató töltést a vidéki- négy- és ötcsillagos szállodák érték el, míg a hektikusan változó kapacitáskihasználtság leginkább a budapesti 3- és 4*-os szállodákra volt jellemző. A szállodák átlagosan 44 százalékos szobakihasználtsággal működtek 2003-ban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a 2002-ben mért értéknél. Ezen belül a négy-ötcsillagos házak 55 százalékos, a gyógy-szállodák 58 százalékos szobafoglaltságot mértek. 11

Az MNB adatai alapján a kevéssel több, mint 3 milliárd eurós turizmusból származó éves devizabevétel 12 százalékkal ugyan elmaradt a 2002-es évitől, de a tavalyi év egészében a turizmus továbbra is nettó befizetője az államháztartásnak. Az 1,24 milliárd eurós egyenleg a külkereskedelmi mérleg hiányának 37 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiányának 27 százalékát fedezte. Az ágazatra számított infláció 9 százalékos volt. 2003 végén 3.119 kereskedelmi szálláshelyet tartottak nyilván az országban, amely 56.290 szobakapacitással, mintegy 158 ezer turista számára nyújthat szállást. A kereskedelmi szálláshelyek mintegy 26 százaléka szálloda formában működik, amelyeknek közel 13 százalékát teszik ki a 4 és 5*-os szálláshelyek. A kereskedelmi szálláshelyeket a vendégek 60 százaléka rekreációs céllal kereste fel, míg 23 százalékuk üzleti célt jelölt meg tartózkodása indokaként. A vendégek 12 százaléka konferencia résztvevője volt, míg 5 százalékuk az egészségturizmust részesítette előnyben. 2004. év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző év azonos időszakához képest megélénkült. A szállodák szobakihasználtsága javult, s a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele is jelentősen emelkedett egy év alatt. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező 993 ezer külföldi vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el, ami azt jelenti, hogy a vendégek száma 13, az éjszakák száma 9 %-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A külföldiek körében a legnépszerűbb szállástípus a szálloda volt, itt regisztrálták az összes külföldi vendégéjszaka 86 %-át, mely 11 %-os bővülést jelent. Az egyes szállodai kategóriákon belül eltérő tendenciák figyelhetők meg: az ötcsillagos egységekben mintegy 30 %-kal, a négy-, illetve háromcsillagos szállodákban 15, illetve 6 %- kal bővült a külföldi vendégforgalom (az egy-, kétcsillagos egységekben 12-22 %-kal csökkentek ugyanezen adatok). Az Európai Unió egyes országainak (pl. Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország) állampolgárai jelentősen több éjszakát töltöttek el, míg az uniós forgalom több mint felét kitevő német és osztrák vendégek éjszakáinak száma 4, illetve 2 %-kal csökkent. Az Ázsiából érkező vendégek kétharmadával, az amerikai földrészről érkezők közel negyedével több éjszakát vettek igénybe, mint 2003 hasonló időszakában. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken a közel 1,1 millió belföldi vendég 2,4 millió vendégéjszakát töltött el, mely adatok megegyeztek a 2003 azonos időszakában mért 12

értékekkel. A belföldi szálláskereslet a külföldinél kevésbé koncentrálódott a szállodákra, ebben a szállástípusban a belföldi éjszakák 63 %-a jelentkezett. A vendégforgalom a vendégéjszakák száma alapján a szállodákban 5, a panziókban 1 %-kal bővült, a többi szállástípusban csökkent, illetve a kempingekben megegyezett az előző év azonos időszakának forgalmával. Ez a belföldi forgalom kismértékű eltolódását jelzi a magasabb minőségű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek felé. 2004. január-májusban a szállodák átlagosan 41 %-os szobakihasználtsággal működtek, ami az előző év azonos időszakában mért átlagos szobafoglaltságnál 3 százalékponttal magasabb. Ezen időszakban a kereskedelmi szálláshelyek több mint 63 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 17 %-os növekedést jelez. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazat együttes fogyasztói ár-indexe január-májusban 11 %-os növekedést mutat. 2004. májusában 53 gyógyszálloda több mint 14 ezer férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére. A vizsgált időszakban a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma 17, ezen belül a belföldi forgalom 34 %-kal emelkedett. Kapacitáskihasználtságuk (56 %) lényegesen meghaladta a szállodák átlagos kihasználtságát. 13

2.3. A projekt földrajzi környezetének bemutatása 2.3.1. A Sárvíz Kistérség Fejér megye középső és déli részét észak-dél irányban átszelő Sárvíz völgye a Sárvíz (Nádor csatorna) és Malom csatorna mentén elhelyezkedő természetvédelmi területekkel érintett kistáj. A két védett terület a Rétszilasihalastavak Természetvedelmi Terület, mely 1997 óta a ramsari madárvédelmi egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes területeinek jegyzékében is szerepel, és a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet. A terület a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójának része. A zöld folyosó a Dunavölgy folytatásaként, a Ferencmajori-halastavakon, a tatai Öreg tavon, Csíkvarsai-réten és a Pákozdi-tározón, az északi Sárreten, a Velencei-tavon és a Dinnyési-Fertőn át, majd a Sárvízvölgyében található természetes vízállasokon és a mesterséges tavak fűzérén keresztül újra a Dunához csatlakozik. A különleges természeti adottságok, domborzati és vízrajzi viszonyok a Kárpátmedence geomorfológiai fejlődésének következményei. A térség legnagyobb értéke gazdag madárvilága, de emellett számtalan védett növényi ritkasággal is elkápráztatja az idelátogatókat. A táj képéhez szorosan hozzátartoznak a csatornák mentén kialakított, halastavakat körülvevő, összefüggő, nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek, mocsarak. Az utóbbi évek vadgazdálkodásának következtében ismét elszaporodtak a vadon élő állatok A terület tájképi megóvása mellett a kistáj települései jelentős hangsúlyt helyeznek a természeti és folklorisztikus értékek bemutatására. A Sárvíz Kistérség Fejér megye közepén helyezkedik el, s a Mezőföld tíz községe alkotja: Aba, Cece, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Seregélyes, Soponya és Tác 14

szövetségével jött létre. Ezek a települések akkor valójában három statisztikai kistérséghez, a székesfehérvári, a sárbogárdi, és az enyingi kistérséghez tartoztak. 2004. január 1-től jött létre Abai Kistérség néven a fenti települések részvételével egy új statisztikai kistérség. Ehhez a földrajzi határvonalak összefüggésének hiánya miatt nem csatlakozhatott Sáregres és Cece, azonban ekkor csatlakozott Sárosd. A spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség az Abán, a térség legnépesebb (közel 4.500 fős) községében megindult nagy hatású, tudatos közösségszervező településpolitika biztatásával létrejött kezdeményezésen alapult. 1991-től a Sárvíz Kistérség településein működő egyesületek ismerkedni kezdtek egymással, együtt szerveztek ünnepeket, találkozókat és eseményeket a sport, a kultúra, a helyi hagyományok területén, melyben már négy falu lakossága közösen részt vett. 1994-től a négyek (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) önkormányzatai megkötötték a kistérség első szerződéseit, melyekben elkötelezték magukat az ünnepek, a kultúra, az oktatás, az önkormányzati ügyintézés, az infrastrukturális beruházások, a közös érdekvédelem és más egyéb, a településeket érintő területeken való szoros együttműködésre. Az első Sárvíz szerződés még csak a kulturális kapcsolatok bővítéséről szólt, a második Sárvíz szerződéssel a települések előre felkészültek a kormányzatnak a kistérségi együttműködéseket támogató politikájára. A kistérség 2003-ra tíz tagúvá bővült, eleddig utolsóként Cece és Seregélyes csatlakozott. 2004-ben aztán megvalósult a statisztikai kistérséggé válás célkitűzése, azonban a már felvázolt okok folytán a Sárvíz Kistérség továbbra is funkcionális programtérségként működik. A megvalósult közös tervekből a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány: Kialakult a helyi iskolákat kiegészítő, a helyi hagyományokat kutató és fenntartó művészeti alapiskolák szakmailag és gazdaságilag is egymást támogató kistérségi hálózata, mely a térségen kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 15

A civil szervezetek és alapítványok száma ugrásszerűen megnövekedett (településenként 8-20 aktív egyesület, csoporttal). A gazdasági eszközök megosztásával közös vízbázisok épültek, illetve szennyvíztisztító van tervben, valamint összekötő utak létesültek Aba-Bodakajtor, Aba-Soponya és Soponya-Kisláng között. A szerződésekben megkötött egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum-periféria viszony. A közös terheket mindenki, de csak arányosan viselheti. Tehát a Sárvíz-menti településeken nem egyedi akciókra irányult a kistérség szervezés, hanem a helyi demokráciának a helyi autonóm közösségekből kiinduló spontán önszerveződésének támogatására. 2001-ben a Sárvíz települési szerveződés túllépett a szerződéses együttműködés keretein. A települések önálló önkormányzati területfejlesztési társulást, tanácsot hoztak létre, mely minden korábbinál átfogóbb és összehangoltabb együttműködést eredményezett. 2003-ban a települések közösen létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulás munkaszervezetét, hasonló nevű közhasznú társaság (Kht.) formájában. Ennek legfontosabb feladatai: kistérségi fejlesztési és operatív programok kidolgozása és utógondozása, források feltárása és bevonása a kistérségi programok megvalósításába, kistérségi információs hálózat létrehozása és karbantartása A Fejér megye kistérségeit megjelenítő képen jól látható, hogy a Sárvíz Kistérség létrejötte jelentősen megváltoztatja azt a képet, mely a régi járási rendszer átöröklött viszonyait tükrözi. Székesfehérvár kistérsége, mely jóval nagyobb a megye más kistérségeinél, szétszakadása természetes folyamat. A megyei jogú város felfelé húzza a kistérség statisztikai mutatóit, miatta a kistérség nem számít elmaradottnak. A valóságban a déli területek településeivel kezdődik az ország legnagyobb belső perifériája. Ezek a települések csak együttesen oldhatják meg problémáikat. Az önálló statisztikai kistérség státuszának elnyerésével teljessé válik az elmúlt évtizedek felülről vezérelt fejlesztési mintáitól való elszakadás ez európai uniós fejlődési modellek felé. 16

2.3.2. Aba bemutatása Abát Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban 20 kilométerre találhatjuk Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópálya mellett. A nagyközség 4.477 lelket számlál, területe 8.805 hektár. A település a Mezőföldön, ezen belül Sármelléken, a Sárvíz völgyében fekszik. A nagyközség közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított öko-folyosója. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Kistérség nevezetessége az Aba közvetlen szomszédságában található Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, melyet védett és fokozottan védett növény- és madárfajai, sajátos természeti értékei tesznek egyedivé. A lakosság 4.477 fő, megoszlása: 2.303 nő és 2.174 férfi. Az aktív korú népesség 2.834 fő, ennek 52,3 %-a férfi és 47,7 %-a nő. A gyermekek száma 918, a nyugdíjasoké pedig 725 fő. A munkanélküliségi ráta 5,8 %, mely a megyei átlagtól (4,92 %) elmarad, az országos átlagnál (6 %) azonban jobbnak mondható. A közműellátottság terén Aba helyzete egyetlen szempontból hiányos, a szennyvízelvezetés még nem megoldott, azonban a nagyközség vezetősége évek óta azon fáradozik, hogy különféle pályázatok segítségével megoldódjon ezen lemaradás problémája. Az összes háztartás száma 1.535 db. A villanyhálózat 100 %-os bevezetettséggel rendelkezik, hasonlóan a szemétszállításba bekapcsolt háztartásokhoz, míg a vízellátás a lakások 95 %-ában (1.455 db) megoldott. A gázbekötés 967 (63 %), a telefon 981 háztartásban (64 %) található meg. Története A helyiség neve személynévből keletkezett, magyar névadással, amelynek alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű, atyát, őst jelent. Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. 1543. után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben magyar lakosokkal újratelepült. 1711-ben a felső-, 17

1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. A megyei közgyűlés a szolgabírón keresztül felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. A katolikusok száma kevesebb volt. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy messze földről jönnek megcsodálni. Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket. 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre minden pillanatban tartsák készen. Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári gőzkocsi és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távírda hivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az 1931-1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. 1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát 1945. március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására. 1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete. 1948-ban a nagyközségnek 4.199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak. 1973 végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van. 1983-ban adták át az új általános iskolát, 1989-ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája. 18

1990 és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Bätterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a 48-as és 56-os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra. Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a,,kakas dombon, Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a,,sárvízen átívelő híd. Közlekedési és általános infrastruktúra Aba a Mezőföldön fekszik, a 63-as főútvonal mentén, félúton Székesfehérvár és Sárbogárd között. Autóval minden irányból jól megközelíthetö. Aba rendelkezik vasútállomással is, amely a Székesfehérvár-Sárbogárd szárnyvonal egyik állomása. Aba közigazgatási területe kiterjed a mindössze 1,5 km-re fekvő Felsőszentiván, és a 10 km-re elhelyezkedő Belsőbáránd határára. A nagyközség a közeli jövőben az angol Wiggins Group segítségével 19

bekapcsolódhat a világ vérkeringésébe. A cég nemzetközi air cargo-, és személyforgalmi repteret szándékozik építeni Aba és Székesfehérvár közös határában. Szálláshelyek, vendéglátás Aba kereskedelmi szálláshelyeinek száma igen alacsony, a nagyközség 3 db panzióval rendelkezik, a 25 férőhelyes Nyárfás Fogadóval, a 8 férőhelyes Vörös Kakas Fogadóval és a 90 férőhelyes Sárvíz Fogadóval. 18 db vendéglátó egységet találunk a településen, melyek közül csak néhány étterem. Ez utóbbiak közül három a már említett fogadókban, egy az önkormányzat üzemeltetésében, Fórum Étterem néven működik. A turisztikai infrastruktúra részeként itt említenénk meg azt is, hogy Abán egy takarékszövetkezet (Sárrét Vidéke Takarékszövetkezet) és egy Avanti benzinkút is található. Szabadidő, kulturális élet Aba kulturális eseményeinek már évtizedek óta a Kultúrház ad otthont. Eredeti neve Petőfi Sándor Művelődési Ház volt, de megépülése óta a falusiak csak Kultúrház néven emlegették. Ezért, amikor néhány éve felmerült a névváltoztatás gondolata, nem is volt kétséges a választás. A közakarat törvényesítette az épület becenevét. A Kultúr 250 férőhelyes színházterme a színpadi rendezvényeknek és a helyi mozinak ad otthont. Az Aba Napok egy háromnapos rendezvénysorozat, mely minden évben a Pünkösd utáni pénteken kezdődik és a vasárnapi búcsú napján zárul. Az évek során a megye egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé vált, az országhatárokon túlról is több száz látogatót vonzanak évről évre. Célja hagyományteremtés, közösségépítés és tartalmas szórakozás biztosítása valamennyi korosztály számára. A mottó: ABA Egy kis hely, ahol nagy dolgok történnek. A háromnapos fesztivál több helyszínen zajlik. A Kultúrházban gyermekprogramok, iparművészeti, fotóművészeti kiállítások szórakoztatják az idősebbeket és a kicsinyeket. A Nagyszínpad a tánc és a zene otthona ezekben a napokban, egész hétvégén változatos zenei kínálattal várja az érdeklődőket. A református és a katolikus templom is nagy szerepet vállal, kiállításmegnyitóknak és közös szentmisének, illetve istentiszteletnek ad otthont. A szombat este 20